Erdély FM (Románia/Erdély)

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint ezalatt összesen 55 hektárnyi száraz növényzet égett le, többek között Maroshévizen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, és Székelyudvarhelyen. Ennek oka a szakemberek szerint, hogy az elmúlt években szokássá vált a lakosság körében, hogy a földeken, kertekben, gyümölcsösökben égetéssel próbálnak megszabadulni a növényi maradványoktól, különféle hulladékoktól, és sokszor felügyelet nélkül hagyják a tüzet. Múlt héten Jean-Adrian Andrei Hargita megyei prefektus felhívást intézett a lakossághoz, hogy ne gyújtsák fel a száraz növényi maradványokat, és felszólította a környezetvédelmi ügynökséget, a környezetvédelmi őrséget és a katasztrófavédelmi felügyelőséget, hogy magyarázzák el az embereknek, milyen veszélyekkel jár a tarlóégetés.

A román államfő ma megerősítette, hogy referendumot ír ki május 26-ára, az EP-választások napjára, és kezdeményezni fogja a népszavazás témakörének bővítését, és ezügyben tárgyalni fog a parlamenttel. Továbbá felszólította a kormányt, hogy ne hozzon az igazságügyet és a büntetőeljárást érintő sürgősségi rendeletet, amíg nem ismeretes az igazságszolgáltatás függetlenségéről tartott referendum eredménye. Klaus Iohannis szerint elfogadhatatlan az, hogy a PSD amnesztiát akar a jogerősen elítélt korrupt politikusainak. Továbbá azt is kifogásolja, hogy a kormány átláthatatlan módon hozott sürgősségi rendeletekkel akarja irányítani az országot. A népszavazás csak véleménynyilvánító erejű, közvetlen jogi hatása nincs.

Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint februárban 3,1 százalékon állt a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta, ami azt jelenti, hogy 0,1 százalékkal csökkent az előző hónaphoz viszonyítva. A 15 és 74 év közötti munkanélküliek becsült száma 350 ezerre esett vissza februárban a januárban jegyzett 354 ezerről. A tavalyi év februárjához képest is csökkenés észlelhető, akkor ugyanis 398 ezer munkanélküli személyt tartottak számon.

Tegnaptól érvénybe lépett az a szabályozás, amely szerint 50 banis betétdíjat számítanak minden újrafelhasználható és visszaváltható csomagolású termékre. Amennyiben a vásárló visszaviszi a termék csomagolását, a boltoknak kötelesek visszaadni a felszámolt betétdíjat. A gyártók kötelesek feltüntetni a termékeken, ha a csomagolás visszaváltható. Továbbá a gyártók 2022. március 31-től kötelesek áttérni teljes mértékben a visszaváltható rendszerre, ami azt jelenti, hogy ki kell iktatniuk a nem újrafelhasználható csomagolást. 2020-tól pedig a termékeik minimum 5 százalékát újratölthető csomagolásban kell forgalmazzák. 2015-ben az Európai Bizottság eljárást kezdeményezett Románia ellen az Európai Unió Bíróságán, mivel nem teljesítette az ország az országos hulladékgazdálkodási tervet. 2016-ban pedig ismételten felszólította az országot, hogy haladéktalanul pótolja a mulasztást. Az uniós felszólítás ellenére sem javult a helyzet, mert idén áprilisban az ország újabb felszólítást kapott az Európai Parlamenttől az újrahasznosítás növelése, a hulladékok tárolása és az élelmiszerpazarlás visszaszorítása érdekében.

 A katolikus egyházfő csíksomlyói látogatására március 1-jén indította el a regisztrációt az egyház a Pontifex.ro honlapon. Ezt azért hozták létre, mert a csíksomlyói hegynyereg több mint tíz hektárnyi területét biztonsági okokból elkeríti a román kormányőrség, az ott kialakított szektorokba pedig kizárólag vonalkódos regisztrációs jegy alapján lehet bejutni a beléptetőkapukon keresztül, amit a résztvevőknek előzőleg ki kell nyomtatniuk. Azok, akik nem regisztrálnak, csak távolról, kivetítőn követhetik a pápa által bemutatott misét. Egyházi illetékesek korábban közölték, a tervek szerint a regisztráció március 31-én lezárul, de az összesítés után szükség esetén néhány nappal meghosszabbítják. Az eddig bejelentkezettek számáról később nyújtanak tájékoztatást. Egyébként a legutóbbi adatok szerint március 22-éig 819 csoport jelentkezett be a június elsejei csíksomlyói misére, akkor a zarándokok létszáma 73 ezer fölött járt.

 A volt korrupcióellenes főügyész az ellene foganatosított hatósági felügyelet kapcsán jelent meg a rendőrségen, amelyet az igazságügyben elkövetett törvénytelenségeket kivizsgáló ügyészségi osztály rendelt el. A sajtó képviselőinek azon kérdésére, hogy milyen esélyeket lát az európai főügyészi tisztség elfoglalására most, hogy nem hagyhatja el az ország területét, Laura Codruta Kövesi azt válaszolta, hogy még nem tudja, hogyan fogják befolyásolni ezek az ellene irányuló intézkedések a tárgyalásokat. Rámutatott, hogy tovább szeretné folytatni tevékenységét a legfőbb ügyészég keretében.  A DNA volt vezetője ellen hatvannapos hatósági felügyeletet rendelt el múlt csütörtökön az igazságszolgáltatásban elkövetett törvénytelenségeket kivizsgáló ügyészi osztály abban az ügyben, amelyben hivatali visszaéléssel, vesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsítják az Országos Befektetési Alap volt igazgatójának, Nicolae Popának a hazaszállítása kapcsán. Kövesinek megtiltották többek között, hogy elhagyja az országot, a sajtónak nyilatkozzon, és hogy az ország legmagasabb szintű nyomozó hatóságának ügyészeként tevékenykedjen.

A forgalomból kivont autóknak ezután nem lesz szükségük érvényes műszaki vizsgára ahhoz, hogy részt vehessenek a roncsautóprogramban – hívja fel a figyelmet a Digi24.ro. Így tehát már a parkolókban és udvarokon rozsdázó autókat is le lehet adni. A programban legalább hat ezer lej jár a leadott régi autóért, amit új jármű vásárlására lehet fordítani. A minisztérium pénteken indítaná el a roncsautóprogramot, amelynek keretében idén is 50 ezer értékjegyet bocsátanak majd az érdeklődők rendelkezésére.

Gabriel Leş védelmi miniszter ezt tegnap nyilatkozta, ugyanis egy esetleges háborús helyzetben nem lenne könnyű dolga Romániának, de van annyi fegyver- és lőszertartaléka, hogy elegendő legyen a NATO-partnerek közbelépéséig. Arra a kérdésre, hogy katonai konfliktus esetén helyt tudna-e állni az ország egy hétig, Leş azt mondta, idén 15 éve annak, hogy Románia csatlakozott a NATO-hoz, amelyben az egyik tagország elleni támadást a teljes szervezet elleni támadásként kezelik, ezért számítani lehet a partnerországok segítségére. Az ország felkészült, de nem eléggé – tette hozzá. A tárcavezető szerint azért van padlón a védelmi ipar, mert pénzhiány miatt az elmúlt 25 évben kevés hadi beszerzési programot indítottak.

Az önkormányzat és a hulladékgazdálkodással megbízott cég szervezésében zajló, három hétig tartó városszépítő akció részeként minden utcát, járdát és közterületet megtisztítanak. A március 25. és április 12. közötti időszakra tervezett nagytakarítással párhuzamosan lomtalanítási akció is zajlik, az ilyen jellegű hulladékot a szeméttárolók mellől ingyen elszállítják. Arra kérik a lakosokat, hogy autóikkal ne parkoljanak a takarításra váró közterületeken, ugyanis a munkálatokat akadályozó járműveket elszállítják. Ma délután a Szabadság téren, holnap délután pedig a Temesvári sugárúton lesz nagytakarítás.

 Két, eddig névtelen utca elnevezéséről döntöttek a helyi önkormányzati képviselők legutóbbi ülésükön. A határozattervezeteket Mózes Levente RMDSZ-es tanácsos nyújtotta be, azzal indokolva javaslatát, hogy Bürger Albert és Friedrich Schiller is neves vásárhelyi személyiségek voltak. Marosvásárhely egykori vállalkozójának nevét az elkövetkezőkben az Aranykakas épület és a Turbina árok közötti, eddig névtelen utca fogja viselni. Ez lesz az első marosvásárhelyi utca,  amelyet zsidó személyiségről neveznek el. A másik, szintén névtelen utcácska, amely ezentúl Friedrich Schiller nevét fogja viselni, a Kárpátok-sétánya és a német nyelvű osztályokat is működtető, a német költő és drámaíró nevét viselő általános iskola között van.

A konferenciát Románia parlamentje szervezi az ország EU-elnökségének égisze alatt. A program szerint a megnyitón Călin Popescu-Tăriceanu szenátuselnök és Florin Iordache, a képviselőház alelnöke mond beszédet. A konferencia végén Közös Nyilatkozatot írnak alá a résztvevők.

A CURS közvélemény-kutató intézet által megkérdezett romániai választópolgárok 74 százalékának határozott elképzelése van arról, hogy kire szavaz majd az idei elnökválasztáson. E szerint  Klaus Johannis jelenlegi államfő nyerné az elnökválasztás első fordulóját, ha a következő vasárnap lenne a szavazás. A válaszadók 36 százaléka voksolna Iohannisra, ezzel az elnök az élen végezne. Jócskán lemaradva mögötte, a Demokraták és Liberálisok Szövetségének  elnöke, Călin Popescu Tăriceanu a szavazatok 23 százalékát gyűjtené be. Utóbbi koalíciós partnere, Liviu Dragnea szociáldemokrata párt- és képviselőházi elnök – ha büntetett előélete ellenére is jelölt lehetne – 15 százalékot kapna, Dacian Cioloș (PLUS) volt kormányfő 9, Corina Crețu (Pro Románia) európai uniós biztos 6 százalékkal zárná a sort. Johannis első ötéves mandátuma idén jár le, és bejelentette, hogy ismét jelölteti magát. Az elnökválasztás az év végén esedékes, de pontos dátumát még nem írták ki.

A négy erdélyi római katolikus egyházmegye hírportáljának beszámolója szerint egy tizenöt fős gyergyócsomafalvi zarándokcsoport a nagyböjt kezdetén járt római zarándoklaton. A székelyföldi zarándokoknak sikerült részt venniük az általános pápai audiencián, ahová elvitték a csíksomlyói Szűzanyát ábrázoló zászlót annak jeléül, hogy nagy szeretettel várják a szentatyát az erdélyi kegyhelyre. A csíksomlyói Szűzanya zászlója mellé a magyar és a székely zászlót is kitűzték. Mielőtt elhaladt volna a zászlók előtt a pápa, a zarándokcsoport egyik tagja hangosan kérte, hogy áldja meg a zászlót. A szentatya a pápamobillal lassított, odafordult és megáldotta az erdélyi zarándokok Szűzanya-zászlóját. A Romkat.ro szerint a katolikus egyházfő gesztusa annak a jele, hogy több módon segítik felkészülését május végi, június eleji romániai látogatására. Ferenc pápa május 31. és június 2. között látogat Romániába, és június 1-jén a csíksomlyói hegynyeregben tart latin nyelvű szentmisét. A katolikus egyházfő felkeresi Bukarestet, Balázsfalvát és Jászvásárt is.

Tegnap lépett érvénybe ugyanis az újrahasznosítható csomagolásért fizetendő garancia, így például minden sörösüvegért 50 banival többet fizetünk, amit viszont utólag visszakaphatunk. A kormány sürgősségi rendelete értelmében március 31-től 50 banival nő az újrahasznosítható csomagolásban forgalmazott termékek ára. A kereskedők fel kell tüntessék a termékeken, amennyiben csomagolásuk újrahasznosítható, a 400 négyzetméternél nagyobb boltok pedig helyet kell biztosítsanak a visszahozott csomagolás raktározására, és a pénztárbizonylat (bon fiscal) alapján vissza kell fizessék a garancia árát a vásárlónak. 2022. március 31-től  viszont a 0,1 és 3 liter közötti, nem újrahasznosítható csomagolásokra is kiterjesztik az 50 banis garanciát, írja az avocatnet portál.

Volodimir Zelenszkij humorista közel kétszer annyi szavazatot szerzett az ukrajnai elnökválasztás első fordulójában, mint Petro Porosenko hivatalban lévő államfő. Zelenszkij a szavazatok 30,2 százalékát gyűjtötte össze, Porosenkóra a résztvevők 16,7 százaléka adta voksát – közölte az exit poll-felmérések eredménye után és a voksok negyven százalékának összeszámlálása alapján az UNIAN hírügynökség. A második fordulóban tehát Zelenszkij és Porosenko méri össze erejét. A Központi Választási Bizottság még nem végleges adatai szerint a részvételi arány a választáson 63,45 százalékos volt.

Olyan törvényjavaslatot kezdeményezett a Népi Mozgalom Párt egyik képviselője, amely lehetővé tenné az állampolgárok számára, hogy autópálya-építésre ajánlják fel jövedelemadójuk két százalékát. Ionuţ Simionca képviselő egy besztercei sajtótájékoztatón beszélt a Fogadj örökbe egy autópályát elnevezésű tervezetéről, amelyet ma nyújt be a szenátusba. Elképzelése szerint regionális befektetési alapokat hoznának létre, és az állampolgárok ezeknek utalhatnák jövedelemadójuk két százalékát, a cégek pedig profitadójuk 20 százalékát. Az így összegyűlő pénzzel a sztrádaépítési munkálatokhoz járulnának hozzá. A PMP képivselő Facebookon készített egy felmérést és a válaszadók 75 százaléka támogatta a projektet.

Közölte tegnap este Marius Budăi munkaügyi miniszter. A gyermeknevelési pótlék megemeléséről szóló sürgősségi rendelet ma lép hatályba, de az áprilisra esedékes összegeket májusban utalják. Az eredeti sürgősségi kormányrendelet szerint 2019. március elsejétől havi 300 lejes gyermeknevelési pótlék jár 2 éves korig, és ugyanekkora összeget kapnak 18 éves korukig a fogyatékkal élők is. 150 lejre nő a 2 és 18 év közötti gyermekeknek, illetve a már nagykorú, de középiskolai tanulmányaikat végző vagy szakoktatásban résztvevő fiataloknak fizetendő havi összeg. A kormány kénytelen volt módosítani a sürgősségi rendeleten, mert március elsején az országnak még nem volt költségvetése. Az új jogszabály szerint a gyermeknevelési pótlékot a költségvetési törvény kihirdetését követő első hónaptól emelik meg. Klaus Johannis államfő március 15-én hirdette ki a költségvetési törvényt. így tehát májusban kapják meg a családok a megemelt gyermeknevelési pótlékot.

 Megszűnhetnek a magyar nyelvű művészeti és sport osztályok – figyelmeztet a marosvásárhelyi Magyar Szülők Szövetsége. Az ezen szakon tanuló általános iskolások ugyanis akár heti negyven órát is az iskolában töltenek, a szülők pedig azt fontolgatják, hogy kiveszik gyerekeiket ezekből az osztályokból.  A Szász Adalbert Sportlíceum és a Művészeti Líceum szülői közössége jelezte a problémát a Magyar Szülők Szövetségének, akik vállalták a közvetítést a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség, és magyar politikai érdekképviselet felé. Erdélyben nyolc település kilenc iskolájának szülői közösségével vették fel a kapcsolatot, hogy nyomást gyakoroljanak, élvezik a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség támogatását is. Az RMPSZ vállalta hogy az érintett oktatók, intézményvezetők és diákok számára fórumot szerveznek, ahol megfogalmazhatják közös állásfoglalásukat.  A szülők azt szeretnék elérni, hogy az alaptanterv változzon, és legyen megszabva egy felső határ az óraszámra vonatkozóan. Ezért a magyar politikai érdekképviselet támogatását kérik.

 Marius Budăi munkaügyi miniszter tegnap közölte, hogy a húsvéti ünnepre való tekintettel április 15-éig minden jogosult megkapja a nyugdíját. A miniszter ugyanakkor elmondta, hogy folyamatban van azon személyek nyugdíjának az újraszámolása, akik az egyes vagy kettes munkacsoporthoz tartoztak, azaz nehéz körülmények között dolgoztak, de nem a besorolásnak megfelelő összegeket ítélték meg nekik. Az ő nyugdíjukat 2018. október 1-jétől kezdve számolják újra, 33 ezer nyugdíj-megállapító határozatot már ki is küldtek, és ezen érintettek többsége húsvétig megkapja a régi és az új juttatás közötti különbözetet is. A tárcavezető ugyanakkor ismét nyomatékosította, hogy a szeptember 1-jétől esedékes nyugdíjemelésre van pénz az állami költségvetésben ahhoz, hogy 1100 lejről 1265 lejre növeljék a nyugdíjpont értékét.

A hiányzó dokumentumokat máig kell pótolniuk – közölte még pénteken az igazságügyi minisztérium. Ezt követően pedig közzéteszik a törvényi feltételeknek eleget tevő pályázók jegyzékét. Egyedül Augustin Lazăr jelenlegi legfőbb ügyésznek volt teljes a dossziéja. A bejelentett ütemterv szerint a jelöltek meghallgatására szerdán és csütörtökön kerül sor, az eredményeket pénteken hozzák nyilvánosságra.