Közölte Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője. A képviselőház döntő házként megszavazta ma azt az RMDSZ által javasolt törvénymódosítást, amely előírja, hogy ha a szülő az egyik gyermekgondozási szabadságtól számítva kevesebb mint 12 hónapon belül ismét ilyen szabadságra megy, az utóbbi időszakra járó gyermekgondozási díj összege nem lehet kevesebb az előző gyerek után kapott juttatás összegénél. Csép Éva Andrea azt is kiemelte, hogy a törvény kidolgozásában nagy szerepet játszottak a Maros megyei anyák, akik több fórumon is felhívták a figyelmét a diszkriminatív és kirekesztő előírásra. Ezen kívül a képviselőház mai döntése értelmében megemelik a GYES mellett megengedett adóköteles jövedelmek értékét 3.750 lejről, 6.250 lejre. A törvény az államelnöki kihirdetést követően, a Hivatalos Közlönyben történő megjelenés után lép hatályba.
-írja a Ziarul Financiar. A megyében tavaly a nettó átlagfizetés 3048 lej volt, 14 százalékkal több mint 2017-ben, és 13 százalékkal magasabb mint az országos átlag. Bukarestben a Kolozs megyei nettó átlagfizetéshez képest 13 százalékkal nagyobbak az átlagbérek. Kolozs megyében a külföldi befektetők és a hazai cégek munkaerő-kereslete okozta versennyel magyarázhatók a béremelések. Ezzel párhuzamosan viszont jelentősen drágult az élet a megyében, főleg Kolozsváron. Jelenleg a Györgyfalvi negyedben egy két szobás lakás bérleti díja 380-400 euróba kerül, Bukarestben a Vitan negyedben az árak 350 eurónál kezdődnek. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint 2008-hoz képest Kolozs megyében 2,3-szor voltak nagyobbak tavaly az átlagfizetések, országos szinten ez a növekedés kétszeres, Bukarestben 1,9-szoros. A bérek összegének emelkedése Kolozs megyében volt az elmúlt tíz évben a legnagyobb a többi régióhoz képest.
A Nemzeti Liberális Párt és a Népi Mozgalom Párt által kezdeményezett dokumentum elfogadását 93 képviselő támogatta, 148-an ellenezték, öten tartózkodtak a voksoláskor. Az egyszerű indítvány aláírói Răzvan Cuc miniszter menesztését kérték, mivel – mint állítják – “Románia valaha volt leggyengébb kormányának leggyengébb minisztere”, és ő tehető felelőssé “a sztrádaépítések csődjéért”.
Közölte Twitter-üzenetében a bizottsági szóvivő, melyben kifejtette, hogy az Európai Bizottságnak lépnie kell a jogállamiság megmentése érdekében. A biztosi testület ma tárgyalni fog a romániai jogállamiság helyzetéről – tette hozzá. Közben ma kormányülés is zajlik Bukarestben. Viorica Dăncilă miniszterelnök és az Európai Bizottság első-alelnöke, Frans Timmermans múlt hónapban többször is találkozott. Úgy döntöttek: munkacsoportot hoznak létre a romániai igazságügyi törvénymódosítások kapcsán.
Călin Popescu-Tăriceanu felszólította Klaus Iohannis államfőt, írja alá az Augustin Lazăr legfőbb ügyész tisztségből való menesztéséről szóló rendeletet. A szenátusi elnök arra hivatkozik, hogy bizonyos információk szerint Lazăr egyike a kommunista rendszer szereplőinek. Hozzátette, hogy tisztázni kell, hogy Augustin Lazăr tagja volt-e avagy sem ‘a hírhedt törcsvári iskolában végzett kommunista ügyészcsoportnak. Abban az iskolában képezték ki ugyanis 1969-től kezdődően az összes ügyészt, akiket aztán a kommunista párt és a Szekuritáté irányelveinek gyakorlatba ültetésére használtak fel a hatalommal szemben álló állampolgárok meghurcoltatása és üldöztetése kapcsán’, jelentette ki a szenátus elnöke. Augustin Lazăr legfőbb ügyész tegnap cáfolta azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint tagja lett volna a politikai rendőrségnek, és feltette a legfőbb ügyészség Facebook-oldalára a CNSAS által kiállított igazolványokat. Ezek bizonyítják, hogy nem léteznek olyan dokumentumok, melyek arra utalnának, hogy együttműködött volna a Szekuritátéval, vagy annak tagja lett volna.
Erről szól a mai kormányülés egyik határozat-tervezete – tájékoztat a News.ro hírportál. Eszerint az említett összeggel egészítik ki a Kormányfőtitkárság büdzséjét a pápalátogatás költségeinek fedezésére. Ferenc pápa május 31-e és június 2-a között tartózkodik Romániában a román hatóságok és a romániai katolikus egyház meghívására. Háromnapos látogatása során Bukarest, Iasi és Balázsfalva mellett Csíksomlyóra is elmegy.
Törvényerejű határozatban kötelezné a londoni alsóház többpárti képviselőcsoportja a brit kormányfőt arra, hogy kezdeményezze az Európai Uniónál a brit EU-tagság megszűnésének hosszabb ideig tartó halasztását. A jelenlegi jogi alaphelyzet szerint az Egyesült Királyság elvileg április 12-én, jövő pénteken megállapodás nélkül kikerülhet az EU-ból, mivel az alsóház a Brexit feltételrendszeréről novemberben elért hivatalos megállapodást eddig háromszor, a képviselők által önállóan kidolgozott alternatív javaslatcsomagokat kétszer visszautasította. A tegnap beterjesztett többpárti indítvány elfogadása esetén kötelező erővel felszólítaná Theresa Mayt, hogy kérje az EU-tól az április 12-i Brexit-határidő elhalasztását. A halasztás hosszát a tervezet egyelőre nem tartalmazza, arról a beterjesztők szerint a ház vita után döntene. A meghosszabbításáról szóló képviselői indítvány várhatóan holnap kerül az alsóház elé.
Ma elkezdődött Romániában a Speedmarathon nevű rendőrségi akció, amely során az országban található összes sebességmérő eszközt bevetik a közlekedési járőrök. A 24 órán át tartó sebességellenőrző razziát 30 európai államban – köztük Magyarországon is – egyidejűleg tartják. Ezt az akciót az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózat kezdeményezte. Az elsőt 2015-ben tartották, 22 ország részvételével. A román rendőrség egyébként a szokásától eltérően nem harangozta be Facebook-oldalán a razziát. Tegnap azonban diszkréten figyelmeztették az autósokat, hogy ne hajtsanak gyorsan.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter ezt nagy sikerként értékelte. A miniszter szerint a Románia javaslatára elfogadott határozat ‘óriási örömet’ okoz a hazai kis- és nagygazdáknak. Románia nem támogatta a területalapú támogatások korlátozását abból a megfontolásból, hogy ez hátrányosan érinti a környezetvédelmi előírásokat betartó romániai gazdákat. Elmondása szerint elfogadtak egy progresszív konvergenciára vonatkozó indítványt is, amely szintén Románia előnyére válik, amennyiben nőni fog a területegységre jutó támogatás összege.
Erről Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyilatkozott a hvg portálnak, miután hétfőn az Európai Néppárt magyar tagszervezeteinek vezetőivel együtt a magyar miniszterelnökkel találkozott Budapesten. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a közös kampányról is tárgyaltak Orbán Viktorral, és ennek keretében utazik majd a Fidesz elnöke május elején Erdélybe.
Ebben megerősítik Románia elkötelezettségét a NATO értékrendje, elvei és céljai mellett. A dokumentum hangsúlyozza a fekete-tengeri övezet stratégiai fontosságát, és a NATO szerepének megszilárdítását ebben a régióban. A parlament támogatja a NATO és az Európai Unió közötti stratégiai partnerség megszilárdítását, és biztosít arról, hogy Románia a jövőbeni is védelmi kiadásokra fordítja hazai össztermékének 2 százalékát. A parlament 238 támogató szavazattal fogadta el a nyilatkozatot. A képviselőház és a szenátus tegnap ünnepélyes ülésen emlékezett meg Románia 15 évvel ezelőtti NATO-csatlakozásáról.
Mircea Drăghici ellen sikkasztás és a párttámogatásként nyújtott összegeknek az eredetitől eltérő célokra való felhasználása miatt indult eljárás. Mircea Drăghici-ot tegnap idézték be a korrupcióellenes ügyészséghez ahol tájékoztatták, hogy gyanúsított.
Sajtótájékoztatón mutatta be tegnap Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke és Thomas Moldovan, a Transilvania Motor Ring vezetője a Román Autósport Szövetség által kiállított tanúsítványt, amely autóversenyek szervezésére alkalmasnak minősíti a Transilvania Motor Ringet. Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke kifejtette, hogy ez egy fontos lépés a motor ring számára, hiszen ez a tanúsítvány cáfolja azokat a sajtóban és közösségi oldalakon megjelent felvetéseket, amelyek szerint a pálya alkalmatlan versenyek szervezésére. A Román Autósport Szövetség az egyetlen jogosult szervezet arra, hogy minősítsen egy versenypályát. Thomas Moldovan, a Transilvania Motor Ring vezetője elmondta, hogy a jövő héten érkezik a Román Motorsport Szövetség, valamint a nemzetközi szövetség képviselete és ez része annak a folyamatnak, amely során a pályát motorkerékpár-versenyek szervezésére is engedélyeztetni fogják. A Román Autósport Szövetség a 2019-es szezonban 6 versenyt szervez a Transilvania Motor Ringen.
Ecaterina Andronescu, az oktatási szaktárca vezetője egy bukaresti rendezvényen mutatta be először azt a dokumentumot, amely az általa javasolt újításokat tartalmazza az oktatásügyben. A dokumentumot feltöltötték a minisztérium honlapjára is, és közvitára bocsátották. Ebben többek között az iskolai ciklusok teljes átszervezését helyezte kilátásba a tanügyminiszter. A nulladik osztályt első osztállyá neveznék át, így az iskolai oktatás első osztálytól 13. osztályig tartana. A 3 év óvodai oktatás után a gyerekek 6 év elemi oktatásban részesülnének. A gimnáziumi ciklus tehát a VII. osztállyal kezdődik, amikor a tanuló körülbelül 12 éves. Az egyik legfontosabb újítás, hogy ebben a periódusban megjelenik egy úgynevezett pályaorientációs tanácsadó, aki átveszi a jelenlegi osztályfőnöknek a szerepét. A vitaindító dokumentum szerint a 3 vagy 4 éves líceumi oktatás célja, hogy a diák felfedezze a tehetségét és fejlessze azt. Nagyobb hangsúly tevődik a választható tantárgyakra, az érettségin való részvételhez pedig egy bizonyos minimum óraszámot kell majd teljesíteni. Andronescu négy típusú érettségi bevezetését helyezte kilátásba. Ezek pedig a technológiai, vokacionális, illetve A1-es és A2-es érettségi.
Az Államelnöki Hivatal közleménye értelmében a Cotroceni-palota 20 órától borul kék fénybe, az autizmus spektrum zavarral élőkkel való szolidaritás jeleként. A kormány székhelye, a Victoria-palota szintén kék megvilágítást kap este nyolc órakor. A kormány közleményben nyilatkozott arról, hogy ma aláírták Viorica Dăncilă miniszterelnök jelenlétében az együttműködési szerződést az egészségügyi minisztérium, az oktatási tárca, a pénzügyminisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár között, amely biztosítja az autizmus spektrum zavarral küzdő személyeknek a teljesebb egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz való hozzáférését,és társadalmi integrációját.
A Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológia Egyetem ügye is felkerült az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportja strasbourgi záróülésének napirendjére. A magyar tagozat súlyos gondjait bemutató szakemberek és a hozzászóló európai politikusok megengedhetetlennek tartják az anyanyelvi oktatás fokozatos felszámolását. Az Európai Parlament hagyományos kisebbségek, nemzeti közösségek és nyelvek frakcióközi munkacsoportja elvi döntést hozott az anyanyelvi oktatás támogatásáról és sajnálattal vette tudomásul a MOGYTTE-n kialakult diszkriminatív helyzetet. Mivel azonban a kisebbségi munkacsoportnak csak véleményező szerepe van, a bizottság csupán ajánlásokat tudott megfogalmazni. A munkacsoport Tőkés László fideszes EP-képviselő kezdeményezésére tűzte napirendjére a valamikor kizárólag magyar tannyelvű egészségügyi felsőoktatási intézet kálváriáját. Az EP kisebbségi munkacsoportjának tagjai nyilatkozatban fogalmazták meg a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében szükséges uniós lépéseket.
Az Európai Bizottság ma 4 milliárd eurós beruházási csomagot fogadott el, 10 tagállam 25 nagyszabású infrastrukturális projektje számára. A beruházási csomag Bulgáriát, Csehországot, Görögországot, Lengyelországot, Magyarországot, Máltát, Németországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát érinti. Ennek keretén belül Románia 1,9 milliárd eurót kapott. A projektek kiterjednek az egészségügy, a közlekedés, a kutatás, a környezetvédelem és az energia területére is. Az összeg egy jelentős részét Bukaresti beruházásokra használják fel. Ebből 1 milliárd euró a bukaresti körgyűrűre, 100 millió euró pedig a metróra és annak bővítésre megy. A Fekete-tenger partjának feljavítására Konstanca megyében 600 millió euró jut. Temes megye pedig a vízgazdálkodásának feljavítására kap nagyobb támogatást.
A belügyi tárca közleménye szerint ma tartotta meg az első ülését a május 26-án tartandó EP-választások megszervezését koordináló központi technikai bizottság. Az ülésen többek között megtárgyalták, hogy milyen feladatok hárulnak a választások megszervezésében és lebonyolításában illetékes intézményekre. Az ülésen arról is szó volt, hogy az EP-választáson használni fogják a választási részvételt monitorozó és a többszöri szavazás megelőzésére szolgáló informatikai rendszert. Az EP-választások alatt a belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó struktúrák fő feladata a közrend biztosítása a szavazókörzetek környékén, ugyanakkor ők felelnek a választási irodák által összeállított dokumentáció biztonságáért a megyei választási irodákhoz, illetve a Központi Választási Irodához való szállítás alatt.
Közölte az Agerpres politikai forrásokra hivatkozva. Ezek szerint az államfő ezen a héten levélben fordul a parlamenthez, amelyben egy új konzultációt kezdeményez a népszavazás témakörének kiterjesztésére. Az államfő tegnap bejelentette, hogy kibővítené az EP-választások napjára tervezett referendum témakörét, és ebben az ügyben tárgyalásokat kezdeményez a parlamenttel.
A Romániai Nemzeti Bank változatlan szinten, vagyis évi 2,50 százalékon tartja az alapkamat mértékét. A jegybank igazgatóságának mai döntése szerint a betéti konstrukciók kamata évi 1,50 százalékon, a hitelkonstrukciók kamatlába pedig évi 3,50 százalékos szinten marad. A kereskedelmi pénzintézetek kötelező tartalékrátája szintén változatlan marad mind a lej, mind a valuta esetében.