Erdély FM (Románia/Erdély)

A Csíki Magánrendészetnél csak később kezdik el a munkálatokat, nyilatkozott a Székelyhonnak Orbán Zoltán. Elmondása szerint jelenleg a hóolvadásra várnak. Idén nagyjából 122 hektáron lesz erdőtelepítés az általuk felügyelt erdőkben, emellett 32,7 hektáron a korábbi ültetésekben hézagpótlást végeznek, amihez összesen 630 ezer facsemetére lesz szükség. A több mint 20 ezer hektáron gazdálkodó Gyergyói Erdőrendészeti Hivatal területein 95 hektáron ültetnek csemetéket, április 15. után kezdik el a munkát – tájékoztatta a Székelyhont Korpos Attila erdőmérnök. Az illetékes szerint 550 ezer csemetére van szükségük. A Maros Megyei Erdészeti Igazgatóság által felügyelt, 104 ezer hektáron elterülő állami tulajdonú erdőkben idén 180 hektáron végeznek újraerdősítést, az állami erdészet által szerződések alapján ügykezelt magánszemélyek, illetve helyi közigazgatási egységek tulajdonát képező területeken pedig 50 hektáron – tájékoztatott Vasile Pușcas erdőmérnök, az igazgatóság erdőfelújítással megbízott illetékese. Mint elmondta, 1,3–1,5 millió facsemetét használnak fel. A telepítés már megkezdődött. A Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság öt erdészeti hivatala az állami tulajdonú erdőterületek mellett magántulajdonosok, helyi közigazgatási egységek és közbirtokosságok területeinek felügyeletét is ellátja szerződések alapján. Erdőfelújítást ebben az évben összesen 295 hektáron terveznek – nyilatkozta Gál Emil erdőmérnök, az erdőfelújítás felelőse.

Ma járt le a szenátus jogi szakbizottsága számára megszabott határidő, ameddig javasolnia kellett volna, hogy felfüggesszék-e vagy sem a csúszópénz elfogadásával vádolt Călin Popescu Tăriceanu házelnök mentelmi jogát. A testület határozatképtelenné vált a kormánypárti politikusok kivonulása miatt. Tehát félbeszakadt a felsőház jogi szakbizottságának ülése, mivel a PSD és ALDE szenátorai minden indoklás nélkül távoztak a tanácskozásról, így a testület kvórum hiányában döntésképtelen volt – tudósít a Hotnews, amely szerint amúgy sem szerepelt a bizottság napirendjén Tăriceanu ügye. A korrupcióellenes ügyosztály tavaly novemberben kérte a szenátustól, hogy hagyja jóvá a politikus elleni bűnvádi eljárás elindítását. Az ügyészek azt állítják, hogy Tăriceanu 2007–2008-ban, kormányfői mandátuma idején közvetett módon 800 ezer dollár értékben csúszópénzt és egyéb javakat kért és fogadott el egy számítástechnikai osztrák cégtől, az összeg egy részét pedig kampáncélokra fordították. A szenátus házbizottsága március elején szabta meg az április másodikai határidőt a jogi szaktestületnek, amely egyébként csak javaslatot fogalmazhat meg mentelmi jog felfüggesztéséről. A végső döntést, hogy „kiadják-e” Tăriceanut a DNA-nak vagy sem, a szenátus plénumának kell meghoznia.

 Tegnap az RMDSZ-frakció két tagja, dr. Magyary Előd és Vajda György, illetve az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének ügyvezető elnöke, Kali István helyszíni szemlét tartott a polgármesteri hivatal kertészeti szakembereivel, valamint műépítészekkel, hogy megállapítsák, hogyan lehetne felújítani a teret és a parkot, illetve a szobrot.  Az RMDSZ kezdeményezésére az elmúlt héten már elkezdték a felújítási munkálatokat, és műépítész, illetve szobrász szakemberek irányításával elkezdődött a Bolyaiak szobrának megtisztítása. Következik a kő és a talapzat kezelése, hogy se a szobrot, se a talapzatát ne lephesse be újra a zuzmó vagy a moha. A parkból a továbbiakban el fogják távolítani a kiszáradt fákat és bokrokat, helyükbe díszfákat és sövényt ültetnek.  Az összetört kő virágtartók is megújulnak, és a kiszáradt, kitaposott fű helyére gyepszőnyeg kerül majd. A városi kertészet magyar szakembere a Sapientia egyetem szakembereivel közösen tervezi meg a park arculatát. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete mindenkit arra kér, hogy a munkálatok ideje alatt legyen türelemmel, hiszen mindenkinek az érdeke, hogy a park teljes pompájában fogadhassa majd a ballagásra összesereglett vendégeket is.

Ennek megvalósításához azonban egy sor komoly problémát kell megoldani a rendszerben, írja a szakszervezet közleményben. Elsősorban biztosítani kell az óvodai helyek megfelelő számát.  Bukarestben például a szükségesnél 7 ezerrel kevesebb hely van az óvodákban és az óvónők száma is túl alacsony. Nem lehet óvodába küldeni a gyerekeket, ha nincsenek megfelelő körülmények, azaz jól felszerelt óvodák és megfelelő szakképesítéssel rendelkező óvónők, figyelmeztet a szervezet. Klaus Iohannis államelnök tegnap hirdette ki azt a törvényt, amely szerint 2030-tól tizenöt osztályosra módosul a kötelező oktatás időtartama.A jogszabály legkésőbb 2030-ig kötelezővé teszi az óvodai nevelés minden szintjét Romániában: 2020-ig a nagycsoportot, 2023-ig a középcsoportot és 2030-ig a kiscsoportot is.

-tájékoztat a Ziarul Financiar. Minden bérlet, tehát a kábeltelevíziós és az internetes szolgáltatások, 2 lej 38 banival  lesz drágább. A drágítás nem érinti a beszerelést és az extrába választott televíziós csatornák beállítását. A UPC a harmadik nagy telekommunikációs vállalat a Digi és a Telekom után, amely árakat emel. Elsőként a Digi jelentette be a drágítást: április 15-től havi 2 lejjel kell az ügyfeleknek többet fizetniük az internet-, a televíziós és a telefonos szolgáltatásért.

 Jelentette ki Kelemen Hunor elnök a Maszol portálnak. A szövetségi elnököt arról kérdezték, hogy milyen álláspontot képvisel majd az elnöki hivatalban, amikor az államfő konzultációra hívja a pártokat a május 26-i népszavazásról. Klaus Johannis államfő tegnap megerősítette, hogy az európai parlamenti választások napjára referendumot készül kiírni. A népszavazáson feltett kérdést továbbra sem ismertette, csak annyit közölt, az eredetileg az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó témakört kibővítené, és erről konzultálni kíván a parlamenttel és egyenként a parlamenti pártokkal. Kelemen Hunor elmondta, az RMDSZ küldöttsége részt fog venni a Klaus Johannis által kezdeményezett konzultáción, mert az államfő személyétől függetlenül fontosnak tartja az állam alapintézményei közötti párbeszédet. Kelemen Hunor elmondta, hogy mivel az RMDSZ európai parlamenti választásokon elért eredményét negatívan befolyásolhatja, ha magas a román szavazók részvételi aránya, ezért az RMDSZ-nek is mozgósítania kell a szavazóit május 26-ra.

A Székelydata oldalon követhetjük, hogy Székelyföld területén eddig hol láttak medvét. A csíkszeredai származású, jelenleg Angliában élő Csala Dénes négy éve működteti Székelydata néven futó adatvizualizációs blogját, amelyen most a medvék kapják a főszerepet. Csala Dénes a Székelyhonnak  elmondta, hogy azért született ez a medveradar, mert nincs egy medvetérkép, amely információt nyújtana arról, hogy merre járnak a medvék, milyen területeket érdemes elkerülni, hol történik a legtöbb probléma. Ezen a felületen tehát rögzíteni lehet a medveészleléssel kapcsolatos információkat. Bárki  bővítheti ezt a medvetérképet és így egy átfogó adatbázis jön létre a medvetámadásokról. Domokos Csaba, a Milvus csoport tagja, az Erdély TV-nek nyilatkozva azt mondta, hogy szerinte sok esetben a konfliktusok oka az esetek jelentős részében maga az ember, ugyanis sokan felelőtlenül közel merészkednek a barlangokhoz és elrabolják a medvebocsokat. 2011-től kezdődően 24 kis medvebocs került be a Milvus grouphoz, ezekből minimum 13 olyan volt, amit barlangból vettek ki. A Milvus csoport munkatársa óva int attól, hogy medvebarlangokat keressünk fel. Szerinte a medvék egyre gyakoribb és több helyen való megjelenésének komplex okai vannak, emiatt a faj védelme illetve a kilövési engedélyek megadása csakis a kutatási eredmények figyelembe vételével lehetséges.

 A képviselőház és a szenátus ma ünnepélyes ülésen emlékezik meg Románia 15 évvel ezelőtti NATO-csatlakozásáról. Az eseményre várják az államelnököt, a kormányfőt, a kabinet tagjait, magasrangú tisztségviselőket és a diplomáciai testület képviselőit. Az Államelnöki Hivatal tájékoztatása szerint Klaus Johannis részt vesz a parlament ünnepélyes ülésén. Az 1989-es rendszerváltás után az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozás volt a román állam egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzése.  2004. február 18-án tartott együttes ülésén egyhangúlag fogadta el a NATO-csatlakozási törvénytervezetet. A jogszabály 2004. március 3-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Jelenleg a NATO-kiküldetésekben 887 román katona vesz részt a világ különböző pontjain.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője, aki egyúttal a brit kiválás koordinálásáért felel az EP-ben arra reagálva írta ezt, hogy a londoni alsóházban a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodás egyetlen alternatívája sem kapott többséget a tegnap késő esti szavazásokon. A brit képviselők saját kezdeményezésükre szavazhattak a Brexit feltételrendszerét rögzítő – eddig háromszor elutasított – hivatalos egyezmény különböző alternatíváiról. Holnap még lesz egy szavazássorozat. A kilépés eredeti, március 29-i dátuma helyett április 12-ig kaptak halasztást a britek, de valójában az április 10-i EU-csúcsig, jövő szerdáig el kell dönteniük, hogyan tovább. Április 12-én jöhet rendezetlen brexit is, ha viszont hosszabb halasztást kérnek, és kapnak, akkor EP-választást kell tartaniuk májusban.

A képviselőház és a szenátus ma ünnepélyes ülésen emlékezik meg Románia 15 évvel ezelőtti NATO-csatlakozásáról. Az eseményre várják az államelnököt, a kormányfőt, a kabinet tagjait, magasrangú tisztségviselőket és a diplomáciai testület képviselőit. Az Államelnöki Hivatal tájékoztatása szerint Klaus Johannis részt vesz a parlament ünnepélyes ülésén. Az 1989-es rendszerváltás után az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozás volt a román állam egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzése. 2004. február 18-án tartott együttes ülésén egyhangúlag fogadta el a NATO-csatlakozási törvénytervezetet. A jogszabály 2004. március 3-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Jelenleg a NATO-kiküldetésekben 887 román katona vesz részt a világ különböző pontjain.

A jogszabály legkésőbb 2030-ig kötelezővé teszi az óvodai nevelés minden szintjét Romániában: 2020-ig a nagycsoportot, 2023-ig a középcsoportot és 2030-ig a kiscsoportot is. Ugyancsak tegnap írta alá az elnök azt a törvényt is, amelynek értelmében a mezőgazdasági profilú szakközépiskolák átkerülnek a mezőgazdasági minisztérium alárendeltségébe.

Tegnap megint véleménynyilvánító szavazásokat tartott a brit alsóház és újból elutasította az összes alternatív brexitjavaslatot. Ezekkel a szavazásokkal próbálták feloldani a patthelyzetet, miután pénteken Theresa May kormányfő kilépési megállapodását  harmadszor is leszavazták. Egyelőre továbbra sincs olyan megoldás, ami mögött bármikor többség állt volna össze az alsóházban. Theresa May a ma délelőtti kormányülésen dönti el, hogy mi a következő lépés, a kormány továbbra is az EU-val kialkudott megállapodása mellett érvel. Az ellenzéki Munkáspárt holnap megint véleménynyilvánító szavazásokat akar, miután a vámuniós javaslat csak három szavazattal kapott ki tegnap. A kilépés eredeti, március 29-i dátuma helyett április 12-ig kaptak halasztást a britek, de valójában az április 10-i EU-csúcsig, jövő szerdáig el kell dönteniük, hogyan tovább. Április 12-én jöhet rendezetlen brexit is, ha viszont hosszabb halasztást kérnek, és kapnak, akkor EP-választást kell tartaniuk májusban.

A kormánypárti törvénykezdeményezés 5 százalékra korlátozza a külföldön tárolható román aranytartalék mennyiségét. A törvényhozási tanács arra figyelmeztette a szenátust, hogy a tervezet elfogadásához az Európai Központi Bank jóváhagyására is szükség van. A szenátus ennek hiányában is elfogadta az indítványt, amely lényegében a külföldön tárolt aranytartalék jelentős részének hazaszállítását kezdeményezi. Az ellenzéki pártok a kezdeményezés ellen szavaztak. Szerintük az aranytartalék hazaszállítása kockázatos, mert ronthatja az ország hitelminősítését. Tánczos Barna szenátor korábban a Maszolnak elmondta, hogy az RMDSZ nem támogatja a jogszabályt. A szenátus első házként vitatta meg a Szociáldemokrata Párt elnökének, Liviu Dragneának és Șerban Nicolae szenátornak a módosító indítványát, a végső szó a képviselőházé lesz. A kezdeményezők szerint az országban a gazdasági kilátások  jók, a nemzeti bank pedig elég erős intézmény ahhoz, hogy maga lássa el a tárolás feladatát. Hangsúlyozták, ez azért előnyös, mert Romániának nem kellene tárolási díjat fizetnie. Romániának jelenleg csaknem 104 tonna aranya van, ami a nemzetközi tartalékok mintegy 10 százalékát teszi ki.

A szaktárca honlapján közzétett értesítés szerint mind a négy pályázó – Augustin Lazăr, Marian Drilea, Gabriela Scutea és Daniel Horodniceanu – eleget tesz a törvényi követelményeknek, így részt vehet az április 10-ére időzített interjún. A legfőbb ügyészi tisztséget jelenleg Augustin Lazăr tölti be, mandátuma április végén jár le.

Az április 8-áig tartó időszakban azokat a gyerekeket írják be, akik az első szakaszban kimaradtak, vagy valamilyen oknál fogva nem jelentkeztek – közölte az oktatási minisztérium. Az elemi oktatásba való beiratkozás első szakaszában országos szinten 150.084 kérelmet nyújtottak be.

Jelentette ki a Maszolnak Tánczos Barna szenátor. Az RMDSZ felsőházi frakciójának tagjai valószínűleg tartózkodni fognak, de semmi esetre sem támogatják voksukkal az ország aranytartalékának hazahozatalát célzó módosító javaslatot. A szenátus ma dönt első házként a Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök által beterjesztett tervezetről.

A Ziarul Financiar arról tájékoztat, hogy ismét megközelítette a 6 lejt a standard benzin és gázolaj literenkénti ára a sorozatos drágítások miatt. Az Európai Bizottság adatai szerint Romániában március végén 1 liter benzin ára 1,16 euróba került, a gázolajé pedig 1,27 euróba. Ez január óta 9, illetve 8 százalékos drágulást jelent.

Tájékoztatta a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár az MTI-t. A megbeszélésen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is. A pártvezetők az aktuális nemzetstratégiai és európai politikai kérdéseken túl egyeztettek az EP-választásokra való felkészülésről, annak érdekében, hogy a lehető legerősebb legyen a magyar képviselet. Továbbá a megbeszélésen szóba kerültek még a magyar kormány segítségével megvalósuló határon túli gazdaságfejlesztési programok is.

A helyi önkormányzat arra kéri a lakótársulásokat és a magánszemélyeket, hogy az éppen soron következő utcákban helyezzék a hulladékot a kukák mellé vagy házak elé. Ma a Dózsa György utcában, a Vasútállomás környékén, a Liviu Rebreanu, a Laposnya, Lugas, Tordai, Nagyenyedi, Fogaras, a volt Cukorgyár környéke, Zsiláva, Rozmaring, Temes, Egység, Pajka Károly, Váltóőr, Közlegelő, a Treierişului, Rakodó, Termés, és Rövid utcákból viszik el a szemetet.

A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség idén szerdától szombatig, vagyis egy nappal hosszabbra tervezi a TDK programját. A Diákszövetség sajtószóvivője szerint összesen  315 dolgozattal jelentkeztek a hallgatók, ebből 75-en Magyarországról, ahonnan mind a négy orvosi egyetemről érkeznek hallgatók. A 26. alkalommal megszervezett konferencia az egyedüli olyan rendezvény az erdélyi orvosképzésben, ahol a hallgatók anyanyelvükön, magyarul mutathatják be tudományos munkáikat, és mérhetik össze kutatásaik eredményeit az orvosi, fogorvosi és a gyógyszerészeti szakterületeken belül.