Erdély FM (Románia/Erdély)

 Hetvennél is több sírt megrongáltak múlt héten a Vaslui megyei Huşi zsidó temetőjében ismeretlen tettesek. Aurel Vainer, a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt. Az elnök szerint az antiszemita cselekedetek súlyosan aláássák a romániai demokráciát, és nemzetközi visszhangot kapnak. Felszólítják a hatóságokat, hogy mielőbb indítsák el a bűnvádi eljárást és állítsák törvény elé a tetteseket.

Közölte Alina Ciobotariu, a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség szóvivője. A művelet problémamentesen zajlott, a Román Vasúttársaság dolgozói fejtették át a vegyi anyagot a Marosvásárhelyről tegnap este küldött ép tartályba. A hatóságokat tegnap reggel riasztották a madéfalvi vasútállomásra, miután vasúti alkalmazottak észlelték, hogy folyékony műtrágya szivárog ki egy vasúti tartálykocsiból, amely a Marosvásárhelyről Giurgiuba tartó szerelvény része volt. Az incidens jelzésekor a tartálykocsiban 23 tonna folyékony, URAN típusú műtrágya volt, de egyelőre nem ismert, hogy mennyi folyt ki ebből a talajra. A környezetőrség és a Vízügyi Igazgatóság megfigyelés alatt tartja a talajvíz hálózatot és fel fogja szólítani a CFR teherszállító részlegét, hozzon intézkedéseket a terület vegyszermentesítésére. A helyi hatóságok pedig azt tanácsolták a vasútállomás környékén lakóknak, hogy a laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséig ne igyanak vizet a kutakból.

 Tegnap ismertették a romániai magyar pedagógusokról szóló átfogó kutatás fontosabb eredményeit a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének csíkszeredai székházában. A kutatási programnak az volt a célja, hogy szakmailag megalapozott képet kapjanak a pedagógustársadalomról, attitűdjeikről, a helyzetükhöz való hozzáállásukról, hiszen a romániai magyar kisebbségi oktatásban több mint 13 ezer pedagógus dolgozik. A felmérés rávilágított arra például, hogy a tanárok, tanítók, óvónők úgy tapasztalják, jelentősen csökkent a pedagógusok társadalmi megbecsülése, ugyanakkor sokan a túlterheltséget, főként az adminisztratív jellegűt jelölték meg problémaként. A különböző témakörökön belül részelemzéseket is végeztek és végeznek, amelyek közül három már megtalálható az rmpsz.ro illetve a kamintezet.ro oldalon. weboldalán. A későbbiekben további részelemzéseket tesznek majd közzé.

Az EP-választások tétjéről beszélt többek között Vincze Loránt képviselőjelölt Máramaros megyei körútján. Az RMDSZ EP-képviselőjelöltje, a FUEN elnöke Nagybányán magyar döntéshozókkal, véleményformálókkal folytatott kötetlen eszmecserét tegnap délután, ahol kifejtette, idézem, hogy egy erős Kárpát-medencei magyar képviselettel a magunk javára fordíthatjuk a készülő változást, ki tudjuk harcolni a kisebbségvédelmi törvényt, és meg tudjuk őrizni a mezőgazdasági és településfejlesztési támogatásokat. A helyi közösség képviselőivel az Unió előnyeiről és hátrányairól is beszélgetett, leszögezve, hogy az erdélyi magyarság érdekeit egyik román párt sem fogja képviselni Brüsszelben, ezért fontosnak tartja, hogy május 26-án az RMDSZ jelöltjeit támogassa a közösség.

-közölte a Victoria palotában tartott sajtóértekezletén Nelu Barbu kormányszóvivő. A bűncselekmények áldozatainak védelméről szóló törvényt  a vonatkozó európai uniós irányelvek átültetésével módosították, amely így lehetővé teszi gyakorlatilag minden bűncselekmény áldozatának, hogy hozzáférjen bizonyos szolgáltatásokhoz, például érzelmi vagy pszichológiai támogatáshoz, tájékoztatáshoz, tanácsadáshoz, az áldozatok jogainak ismertetéséhez, tanácsadáshoz a másodlagos viktimizáció vagy megfélemlítés és bosszúállás kockázata tekintetétben. A kormány néhány módosítással elfogadta a miniszterek tavaly kidolgozott magatartási kódexét is. Továbbá a kormány határozatot hozott arról, hogy egy bizonyos jövedelemszint alatt élő, legfeljebb 26 éves tanulók vagy diákok, 200 eurós támogatásban részesülnek, amelyet számítógép vásárlásra költhetnek. A 2004 óta megszakítás nélkül zajló programban eddig több mint 300 ezren jutottak kedvezményesen személyi számítógéphez. Számítások szerint idén mintegy tízezren élhetnek ezzel a lehetőséggel. A kormány arról is döntött, hogy azok a tanárok, akik az elmúlt hat-hét esztendőben a rendes tanári állásokra kiírt versenyvizsgán elérték a 7-es általánost, megtarthatják állásukat abban az esetben, ha az iskola vezetőtanácsa a következő tanévben is meghirdeti azt.

 A brit EU-tagság megszűnésére szabott határidő további, hosszabb halasztásának kezdeményezésére kötelezte az éjjel a londoni alsóház Theresa May miniszterelnököt. Eredetileg április 12-ig kellene közölnie a brit kormánynak az Európai Unióval a Brexit-folyamat terveit, és azt, hogy e tervek alapján kéri-e ennek a határidőnek a meghosszabbítását. A jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy ha a brit kormány nem kéri a határidő meghosszabbítását, vagy az EU nem egyezik bele a kilépés további halasztásába, a brit EU-tagság jövő pénteken, a Brexit feltételrendszeréről kidolgozott, ám a londoni alsóház által háromszor is elutasított megállapodás életbe lépése nélkül megszűnhet. Theresa May már kedd esti televíziós beszédében jelezte, hogy a Brexit további halasztására van szükség a megállapodás nélküli kilépés elkerülése végett. Az alsóházban, az éjjel minimális többséggel, 313:312 arányban elfogadott indítvány azonban kötelezővé is teszi Maynek a halasztás kezdeményezését. Az április 12-i határidő meghosszabbításához szükséges azonban az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása is.

Pályázni lehet könyvkiadásra, sajtótermékek támogatására, oktatók, kutatók konferenciára való utazására, valamint sportrendezvények támogatására. Bővebb információk Communitas Alapítvány titkárságán  igényelhetők, valamint a communitas@rmdsz.ro e-mail címen. A pályázati kiírások megtalálhatók a www.communitas.ro oldalon.

A védőbeszédek elhangzásával befejeződött tegnap Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester pere a bukaresti legfelsőbb bíróságon. A jogerős ítélet közzétételét április 17-ére ígérte a bíróság – számolt be az Erdély TV fővárosi tudósítója. Horváth Anna védőügyvédje társaságában érkezett a fellebbviteli perének utolsó tárgyalására. Sergiu Bogdan elmondta, hogy az eddigi tárgyalásokon a korrupcióellenes ügyészség több bizonyítékáról sikerült kideríteni, hogy manipulálta a Román Hírszerző Szolgálat, ráadásul az első fokú ítélet feltételezéseken alapult. Az ügyvéd szerint a volt alpolgármester felmentése lehet a logikus döntés. Horváth Anna szerint   sikerült meggyőzni az ügyet tárgyaló bírói testületet az ártatlanságáról. Amúgy máig nem hozták nyilvánosságra, hogy milyen alapon tekintették nemzetbiztonsági kockázatnak Horváth Anna személyét, ami a lehallgatását eredményezte. A DNA 2016. decemberében emelt vádat Horváth Anna és Fodor Zsolt ellen. Az ügyészek szerint az üzletember 60 darab fesztiválbelépőt biztosított a Kolozsvár volt alpolgármestere kampányában részt vevő fiataloknak, cserébe pedig Horváth Anna megígérte, hogy megsürgeti a polgármesteri hivatal városrendezési részlegén két folyamodványának az elbírálását.

Hátráltatja a közterületeken hagyott autók és a szokásos hulladékmennyiség megnövekedése is  Csíkszeredában a szokásos tavaszi nagytakarítás elvégzését. A polgármesteri hivatal és a takarítást végző cég is tehetetlenül áll a probléma előtt, és fokozottabb együttműködést kérnek a lakosságtól.

Az Európai Bizottság elnöke tegnap kijelentette, hogy az Egyesült Királyság nem kaphat további rövid haladékot, hacsak a brit parlament alsóháza legkésőbb április 12-ig, jövő péntekig nem fogadja el a kilépési megállapodást. Az a nap „a legvégső határideje a megállapodás elfogadásának” – hangsúlyozta. Úgy vélte, a megállapodás nélküli Brexit most már rendkívül valószínű.  Hozzátette, nem ezt a végkifejletet akarta, de az Európai Unió készen áll erre. Az Egyesült Királyság a jelenlegi állás szerint április 12-ével lép ki az Európai Unióból. Donald Tusk, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke jövő szerdára hívott össze rendkívüli Brexit-ügyi csúcstalálkozót, amelyen a brit miniszterelnöknek ismertetnie kell a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos elképzeléseit az unióban maradó országok vezetőivel.

 A legfelsőbb bíróság helyet adott a fellebbezésnek, és jogerősen feloldotta tegnap a hatósági felügyeletet a korrupcióellenes ügyészség volt főügyésze ellen. Ezt maga Laura Codruța Kövesi jelentette be, aki jelen volt a döntés közzétételénél. A DNA volt vezetője ellen 60 napos hatósági felügyeletet rendelt el ma egy hete az igazságszolgáltatásban elkövetett törvénytelenségeket kivizsgáló intézmény abban az ügyben, amelyben hivatali visszaéléssel, vesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsítják. Megtiltották neki többek között, hogy elhagyja az országot, a sajtónak nyilatkozzon az ellene folyamatban lévő ügyről, és a legfőbb ügyészségen betöltött hivatalát sem láthatta el. Laura Codruţa Kövesi azt is nyilatkozta tegnap, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács határozata értelmében továbbra is élvezi a kormányőrség védelmét, mert számos fenyegetést kapott és veszélyben van a testi épsége. Amúgy a most érvénytelenített kényszerintézkedés szerint Kövesi csak ügyészi engedéllyel hagyhatta volna el az országot: emiatt mind Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, mind Frans Timmermans, az Európai Bizottság  első alelnöke aggodalmának adott hangot.

A francia és német nagykövetség Facebook-oldalán nyilvánosságra hozott dokumentumot aláírták Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Norvégia, Hollandia, az Amerikai Egyesült Államok és Svédország nagykövetségeinek képviselői. Ugyanakkor a 12 ország aggodalmát fejezi ki a román igazságügyi rendszer ‘feddhetetlenségével’ kapcsolatban. Viorica Dăncilă miniszterelnök viszont tegnap erre reagálva kijelentette, hogy egyetlen államban sem a nagykövetek szabják meg, hogy mit tegyen a miniszterelnök. A kormányfő szerint egyenként akart beszélni a csoport minden nagykövetével, de elutasították. Kijelentette, hogy azt ajánlja, hogy forduljanak saját országaik hatóságaihoz, mert egyetlen államban sem a nagykövetek szabják meg, hogy mit tegyen a miniszterelnök, és ezt Viorica Dăncilă miniszterelnök sem fogja megengedni – hangsúlyozta.

Több mint száz személy gyűlt össze tegnap este a Victoriei téren, hogy tiltakozzanak a büntetőjogi sürgősségi kormányrendeletekkel kapcsolatban, amelyeket – egyes információk szerint – kidolgozott a kormány. Néhány tüntető megpróbálta elfoglalni a téren áthaladó út egyik forgalmi sávját, de a csendőrök megakadályozták őket ebben. A rendőrség védelmi kerítéseket szerelt fel, amelyek elválasztják a közúti közlekedést tiltakozóktól. A jelenlévők nemzeti zászlókat, valamint az Európai Unió lobogóját lengették.

A képviselőház házbizottsága ma ugyanis elutasította Nemzeti Liberális Párt indítványát, hogy április második hetében beidézzék a kormány órájára Eugen Teodorovici pénzügyminisztert.Az elutasítást azzal indokolták, hogy arra a hétre a kormányoldal hívhat minisztert a parlamentbe.

A képviselőház ugyanis ma döntő házként elfogadta a Junior Centenar nevet viselő megtakarítási számlákról szóló sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvénytervezetet. A tervezetet 159 igen, 19 nem szavazattal, 80 tartózkodás mellett fogadta el az alsóház plénuma. A jogszabály értelmében a kontó tulajdonosai 18 éves korukig évente 600 lejt kapnak az államtól, amennyiben abban az évben legalább 1200 lejt helyeztek el a számlán. Ha a letétbe helyezett összeg nem éri el az 1200 lejt, az állami prémium elmarad, de a számlán lévő összeg kamatozik. Az évi kamat ezen kontók esetében 3%. Az erre a számlára elhelyezett összeg nem haladhatja meg a 100.000 eurónak megfelelő lejt. Az állami gondozásban lévő gyerekek számára a munkaügyi és társadalmi igazságosságért felelős minisztérium költségvetéséből biztosítják az évi 1200 lejes letétet.

Frans Timmermans,  az EB első alelnöke nyilatkozatában rámutatott, hogy az Európai Parlament továbbra is Kövesit támogatja az európai főügyészi tisztségért folyó versenyben. Továbbá elmondása szerint az EB fontosnak tartja, hogy Kövesi a továbbiakban is fenntarthassa jelöltségét, hogy az illetékes európai intézmények dönthessenek az európai főügyész személyéről, és ezt elmondása szerint világosan közölték a román hatóságokkal is. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke ma a testület brüsszeli plenáris ülésén aggodalmát fejezte ki az európai főügyészi tisztségre jelölt Laura Codruța Kövesi elleni romániai bűnvádi eljárás miatt. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a román hatóságok így próbálják megakadályozni a kinevezését. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának képviselői harmadszorra ülnek tárgyalóasztalhoz csütörtökön, hogy megállapodásra jussanak az európai főügyész személyével kapcsolatban. Az EP Laura Codruţa Kövesit, az Európai Unió Tanácsa a francia Jean-Francois Bohnert-t támogatja a tisztségre.

Nyilatkozta Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa nevű civil szervezet elnöke, miután Bajkai István Fideszes országgyűlési képviselővel együtt szerdán meglátogatta a feketehalmi börtönben a terrorizmus vádjával elítélt két székelyföldi férfit. Lomnici a Vasvári Pál Polgári Egyesület társelnökei felkérésére arról is tájékoztatta Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, hogy az egyesület Vasvári-díjat ítélt meg számukra, amit a szabadulás után vehetnek át Budapesten. Beke István és Szőcs Zoltán ügyét jövő kedden, azaz április 9-én tárgyalja újra a legfelsőbb bíróság.

A helyi választott tisztségviselőknek különnyugdíjat biztosító közigazgatási törvénykönyvet 2018 júliusában fogadta el a parlament, de a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Népi Mozgalom Párt parlamenti frakciói, valamint Klaus Iohannis államfő alkotmányossági kifogást emeltek a jogszabály ellen, az alkotmánybíróság pedig helyt adott a beadványuknak. Így 2018 novemberében alkotmányellenesnek nyilvánította a törvénykönyvet. Ez ügyben a képviselőház volt a döntő ház.

A Biztosok Kollégiumának ülését követő sajtótájékoztatón az EB első alelnöke, Frans Timmermans úgy nyilatkozott, hogy tájékoztatta a testület tagjait a romániai fejleményekről. Kijelentette, hogy Romániának vissza kell terelnie a reformfolyamatot a helyes útra, ugyanakkor pedig tartózkodnia kell az olyan intézkedésektől, amelyek veszélybe sodorhatják az elmúlt évek megvalósításait. Azt is hangsúlyozta, hogy a Románia és az EB közötti párbeszéd eddig nem győzte meg a Bizottságot arról, hogy “Románia ismét a jó úton jár”. Elmondása szerint ha nem találnak megoldásokat hamarosan a jelzett problémákra, a Bizottságnak lépnie kell, a rendelkezésére álló eszközök felhasználásával. Az EB illetékesei közül többen is aggodalmuknak adtak hangot az utóbbi időben a romániai jogállamiság helyzetével kapcsolatban. Nyilatkozataikban azt hangsúlyozták, hogy az igazságügyet érintő törvényekkel kapcsolatos módosítások mind tartalmuk, mind elfogadási módjuk – sürgősségi kormányrendeletekkel, az érintett igazságügyi szervekkel való előzetes egyeztetés nélkül – tekintetében szembemennek azokkal az az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében megfogalmazott ajánlásokkal.

Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint az idei első két hónapban 8,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom mennyisége a tavalyi év azonos időszakához képest. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a növekedés 8 százalékos volt. A nyers adatok szerinti bővülés elsősorban a nem élelmiszereknek köszönhető, amelyek értékesítése 11,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az üzemanyagok eladása 9,4 százalékkal nőtt, míg az élelmiszerek, italok és dohánytermékek eladási aránya 4,5 százalékkal emelkedett. Tavaly 5,4 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző évhez képest, miután 2017-ben 10 százalékkal, 2016-ban 13 százalékkal gyorsult.