Erdély FM (Románia/Erdély)

Hat megyéből tizenkilenc résztvevő vehetett át diplomát szombaton annak elismeréseként, hogy sikeresen elvégezte az Erdélyi Politikai Iskola második évfolyamát. Az elméleti és gyakorlati tudást kínáló képzésekre Kolozsváron, Budapesten, Bukarestben és végül Marosvásárhelyen került sor. A Mathias Corvinus Collegium, az RMDSZ, a MIÉRT, a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Miniszterelnökség partnerségben szervezte meg már második alkalommal az Erdélyi Politikai Iskola nevű, négy hétvégés képzéssorozatot. Geréd Imre, az Erdélyi Politikai Iskola kezdeményezője elmondta, hogy bár a résztvevők egy része a MIÉRT, illetve tagszervezeteinek holdudvarából került ki, nagyon sok olyan fiatal is végzett, akinek eddig nem volt köze politikához, közélethez. Közölte: bízik benne, hogy az Erdélyi Politikai Iskolában szerzett tudás hozzájárul majd a résztvevők versenyképességéhez, szülőföldön való boldogulásához.

 Két hete vannak úton azok a gyergyószentmiklósi tűzoltók, akik egy pillepalackokból épített tutajon utaznak végig a Maros csaknem teljes hosszán. Becslésük szerint holnap érnek Szegedre, ahol a Maros a Tiszába torkollik. A vízitúra alkalmával látottak elrettentették az expedíció tagjait, hiszen borzasztó sok a szemét. Volt olyan folyókanyarulat, hogy legalább ötven négyzetméternyi vízfelület tele volt palackokkal, kidobott gáztűzhelyekkel, hűtőszekrényekkel, televíziókkal.  A tűzoltók mindent dokumentáltak és a túra végén készítenek egy albumot a képekből, amit minél szélesebb körben akarnak majd terjeszteni, hogy felhívják a figyelmet a folyó és a part szennyezettségére.

A kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt első európai parlamenti választási kampányrendezvényén pénteken Liviu Dragnea pártelnök az Európai Unió tisztségviselőit, a külföldi nagyvállalatokat és az ezeket „kiszolgáló” Klaus Johannis államfőt bírálta. Dragnea Craiova központjában, több mint húszezer ember előtt mondott beszédében azt hangoztatta, hogy az Európai Unióban a régi tagállamok is saját érdekeiket érvényesítik, és Romániának is hazafiakra kell bíznia képviseletét, ezért a PSD listájára csak „talpig hazafi” jelöltek kerülhettek fel. Romániában hivatalosan csak április 27-én kezdődik a EP-valasztások előtti négyhetes kampány, de az utcák már tele vannak a jelöltek arcképével és választási szlogenjeiket hirdető óriásplakátokkal. Romániában 33 képviselőt választanak meg május 26-án az új EP-be.

A nagyobbik kormánypárt elnöke abban a Facebook-bejegyzésben fogalmazta meg ezt, amelyben köszönetet mondott a ‘negyvenötezer oltyánnak’, akik Craiován részt vettek a párt európai parlamenti képviselői által szervezett nagygyűlésen. Dacian Cioloş, a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt elnöke, korábbi miniszterelnök, ezzel szemben azt állítja, hogy 2016-ban az általa vezetett kormány 22%-kal több kohéziós alapot hívott le, mint a PSD kormány 2017, 2018 és 2019-ben összesen.

 A saját megvalósításaikat reprezentáló fotók helyett az interneten megvásárolható úgynevezett stockfotókat használt vizuális kampányához a Szociáldemokrata Párt. Például a marosvásárhelyi vasútállomás „európai standardok szerinti modernizációját” a kijevi állomással illusztrálják, az orvosi bérek emelését pedig elégedettnek tűnő dél-afrikai orvosokkal. Bár a mezőgazdasági öntöző berendezések számát állítólag megduplázták, egyet sem sikerült lencsevégre kapni, ehelyett egy kanadai fotóval dicsekednek. Az ügyről a párt főtitkára Codrin Ştefănescu a Digi 24 hírtelevízió megkeresésére azt mondta, hogy minden egyes romániai településen legalább három beruházás van folyamatban, de a sajtó valós tájékoztatás helyett hisztériát akar. Állítása szerint több mint 37 ezer fotóval rendelkeznek, lehet, hogy tévedésből vagy abszurd véletlen folytán egy-egy nem oda illő fotó is bekeveredett a többi közé.

  Călin Popescu-Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének elnöke -állítása szerint – több, egykor a nagyenyedi börtönben raboskodó antikommunista disszidens vallomására hivatkozik, akik szerint a mai legfőbb ügyész egykor megtagadta szabadsághoz való jogukat. Tăriceanu először április 3-án nyílt levélben kérte Klaus Iohannis államfőtől, hogy írja alá az Augustin Lazăr főügyészt elbocsátó rendeletet, azzal érvelve, hogy egyike volt azon személyeknek, akik részei voltak a kommunista rendszer ‘piszkos játékainak’. Augustin Lazăr legfőbb ügyész tagadja a kommunista rendszer politikai titkosrendőrségével, a Securitatéval való együttműködést.

 Közel 200 küldött részvételével zajlott a Kolozs megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlése szombaton.  A régi-új megyei elnök a küldöttgyűlésen elmondta többek között, hogy az elmúlt négy évben közelebb kerültek az emberekhez, megerősített helyi, megyei és országos képviselettel, megújult helyi szervezetekkel vágnak neki a következő négy évnek. Csoma Botond beszámolt arról, hogy az általa vezetett szervezet az RMDSZ EP-jelöltlistájára közel 25 ezer támogatói aláírást, a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezésre pedig több mint 21 ezer aláírást gyűjtött a Kolozs megyében élő magyaroktól.

Ezt Ecaterina Andronescu oktatási miniszter jelentette be szombaton az Antena3 hírtelevízióban. Közlése szerint összesen 700 millió lejt különített el a kormány erre a célra, és a pénz már eljutott a megyei tanfelügyelőségekhez. A parlament még 2008-ban fogadott el törvényt a pedagógusok fizetésének megemeléséről, a gazdasági válság miatt azonban a jogszabály végrehajtását az akkori kormány felfüggesztette. A tanárok emiatt beperelték az oktatási minisztériumot, és nyertek. A jogerős bírósági ítéletek nyomán a parlament megszavazta, hogy a pedagógusok részletekben kapják meg azt a pénzt, amivel az állam tartozik nekik. A jelenlegi kormány vállalta, hogy idén január 31-ig az összes hátralékot kifizeti a tanároknak.

Három fontos infrastrukturális beruházási szerződést írtak alá tegnap Viorica Dăncilă miniszterelnök jelenlétében a Victoria palotában, amelyikből egyik a Piteşti-Nagyszeben autópálya Nagyszeben és Bojca közötti szakasza, kettő pedig Bukarestre vonatkozik. A szerződés áfa nélküli értéke 612 millió lej, amely 129 millió eurónak felel meg. A kivitelezési időtartama 48 hónap, ebből 12 hónapot a tervezésre és 36 hónapot az építésre szánnak. A tárcavezető ismét megerősítette: semmilyen kifogással nem fogadnak el semmilyen késést. Răzvan Cuc közlekedési miniszter a Nagyszeben-Pitesti sztrádának a Nagyszeben és Bojca közötti első szakaszára azt mondta, hogy már első miniszteri mandátuma idején megértette, hogy a Kárpátok áttörése a romániai gazdasági fejlődés prioritásai közé tartozik.

A magyar diplomácia célja, hogy konstruktívan és minél kevesebb feszültséggel tisztázzák az erdélyi magyarság helyzetét érintő vitás kérdéseket – fogalmazott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter miután román hivatali kollégájával, Teodor Meleșcanuval beszélt a múlt heti Kína–Kelet-Közép-Európa együttműködés Dubrovnikban zajló csúcstalálkozóján. Szijjártó közölte, hogy az elmúlt időszakban mind a magyar, mind a román kormány sokat tett azért, hogy a korábban sok feszültséggel teli viszonyt enyhíteni tudják. Viszont még most is több nyitott kérdés van a magyar–román kapcsolatokban, és a közelmúltban több olyan esemény is történt a romániai magyarság körül, amelyek „joggal ébresztettek aggályokat”. A miniszter úgy látja azonban, hogy sem a két országnak, sem a magyar nemzeti közösségnek nem érdeke, hogy még feszültebb legyen a kapcsolat, ezért sokkal jobb, hogy ha ezeket a vitás kérdéseket „szemtől szemben, személyesen beszélik meg”. Bebizonyosodott, hogy ha kitartóan tárgyalnak e kérdésekről, mint például a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyéről, akkor azok előbb-utóbb megoldódtak – mondta Szijjártó Péter. A találkozóról a román külügyminisztérium nem számolt be.

Idén is nagy népszerűségnek örvendett a Marosvásárhelyi Rádió által kezdeményezett Közösen kitakarítjuk! közösségi akció, amelyen több mint 500 résztvevő, intézmények munkatársai, illetékes hatóságok, cégek, civil szervezetek, magánszemélyek bizonyították, hogy fontos számunkra a környezetvédelem. Szász Attila az esemény ötletgazdája elmondta, hogy bár valószínű a borús idő és a virágvasárnapi kedvezőtlen időzítés miatt valamivel kevesebben vettek részt a megmozduláson mint tavaly, ennek ellenére nagyobb partszakaszon, több hulladékot sikerült összegyűjteni, mint az előző években, szám szerint 2500 zsák hulladék gyűlt össze.

Jelentette be Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa civil szervezet elnöke ma egy budapesti sajtótájékoztatón. A szerinte ártatlanul elítélt két férfi érdekében már a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordultak. Az európai uniós parlamenti választások után majd szeretnének egy közmeghallgatást Brüsszelben, amelyen felhívnák a figyelmet a romániai magyarság helyzetére, és a Beke–Szűcs-ügy törvénysértő voltára, továbbá petíciót nyújtanak be az Európai Parlamentnek is, amelyen keresztül ráirányítják a figyelmet a román hatóságok magyarellenes tevékenységére, különösen a bebörtönzött székelyek ügyére. Az újabb lépésekre azért van szükség, mert kedden a román legfelsőbb bíróság elutasította az elítéltek felülvizsgálati kérelmét annak ellenére, hogy az ügyvédek egyértelműen elmondták, milyen súlyos eljárási szabálytalanságok történtek, és hogy miért nem áll meg a terrorizmus vádja. Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt 2018 júliusában öt-öt év börtönbüntetésre ítélte terrorizmusért a legfelsőbb bíróság.

Londoni médiaértesülések szerint a brit kormány leállította annak a széleskörű készenléti tervcsomagnak a végrehajtását, amelynek célja a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnése okozta közvetlen gazdasági, ellátási fennakadások enyhítése lett volna. Az Európai Unió tegnap hajnalban véget ért soron kívüli csúcsértekezletén kompromisszumos egyezség született a brit kilépés határidejének újabb, immár második halasztásáról, amely ezúttal legkésőbb október 31-ig tarthat.

A szlovákiai Magyar Közösség Pártja elindította az aláírásgyűjtést a nemzeti kisebbségek jelképeinek szabad használatának biztosítását célzó petíciójához. A petícióval azt szeretné elérni a felvidéki magyar párt, hogy a nemzeti kisebbségek jelképeinek szabad használata teljes körű törvényi szabadságot kapjon.

A Cotroceni palotában tartott referendummal kapcsolatos konzultáción megjelent háromtagú PSD-küldöttségben Eugen Nicolicea mellett két volt politikai fogoly, Marin Iancu és Ioan Muntean kapott még helyet. A törvényhozó azzal indokolta a küldöttségben való jelenlétüket, hogy az elnök által meghirdetett egyeztetés nem kizárólag a referendumról, hanem egyéb, igazságüggyel kapcsolatos témákról is szólt, így két kollégája közölte az elnökkel, hogy nem tartják helyénvalónak, hogy Augustin Lazăr személyében olyasvalaki vezesse a főügyészséget, aki a kommunista rendszerben ügyészi tisztséget töltött be, és – állításuk szerint – több ízben is megakadályozta a politikai foglyok szabadlábra helyezését. A parlamenti pártokkal való egyeztetések tegnap kezdődtek el, amikor a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség, a Népi Mozgalom Párt, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjának küldöttségét fogadta az államfő a Cotroceni-palotában. A Liberálisok és Demokraták Szövetségének képviselőit szintén mára hívta meg Iohannis, az alakulat elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu azonban már múlt héten jelezte, hogy pártja nem fog eleget tenni a meghívásnak.

Tájékoztatta az MTI-t a magyar Köztársasági Elnöki Hivatal. Áder János és felesége egy héttel később, a június 8-i hagyományos csíksomlyói búcsún is jelen lesz. A Ferenc pápa által tartott szentmisére már több mint százezren regisztráltak, az eseményre Magyarországról zarándokvonat indul, a regisztráció határidejét április 22-ig hosszabbították meg. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek június 1-jére is kiterjeszti a csíksomlyói búcsút, a látogatás napját is fogadalmi búcsúnak nyilvánítja.

Klaus Iohannis ma a vezető kormánypárt küldöttségével folytatott megbeszélés után nyilatkozott az ügyben. Elmondása szerint a szociáldemokrata párt a felelős azért, hogy az emberek aggodalommal beszélnek az igazságszolgáltatásról. Továbbá bírálta  a Liberálisok és Demokraták Szövetségét is, amiért nem vett részt a Cotroceni-palotában lezajlott konzultációsorozattól a referendum témájában.Klaus Johannis ma ismét leszögezte, hogy kiírja az igazságügyről szóló népszavazást május 26-ára. A PSD-t Eugen Nicolicea, a bukaresti képviselőház alelnöke, valamint két volt politikai fogoly, Marin Iancu és Ioan Muntean képviselte az államfő által kezdeményezett konzultáción.

A budapesti Fővárosi Törvényszék nem jogerős végzéssel fenntartotta Olosz Gergely, az RMDSZ egykori szenátora ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyeletét a következő három hónapra. A végzés ellen Olosz Gergely és ügyvédje fellebbezést jelentett be, így a kényszerintézkedés fenntartásáról a Fővárosi Ítélőtábla hoz majd végleges döntést. A magyar hatóságok március közepén tartóztatták le a tavaly jogerősen börtönbüntetésre ítélt Olosz Gergelyt, aki ellen Románia nemzetközi körözést adott ki az év elején. A végzés értelmében a bíróság az igazságügyi miniszteren keresztül ismételten felhívja a román igazságügyi hatóságot, hogy a jogerős szabadságvesztést kiszabó határozatot indokolással együtt küldjék meg. A bíróság arra kéri a román hatóságokat, hogy május 20-ig pótolják a hiányzó dokumentumokat az érdemi döntés meghozatala érdekében. A romániai büntetőügy vádirata szerint 2010-ben az akkor parlamenti képviselő Oloszt négy vállalkozó lefizette, hogy előnyös szerződésekhez juttassa cégeiket. Az ügyészek szerint Olosz Gergely félmillió eurónak megfelelő jogtalan anyagi haszonban részesült különböző formában.

A Realitatea TV és a B1 tévécsatorna 20 és 15 ezer lejes bírságot kapott, miután Árus Zsolt civil jogvédő panaszt nyújtott be amiatt, hogy a műsorokban elhangzott kijelentések „hazudoztak a magyarokról és sértegették azokat”. Árus Zsolt szerint még őket is meglepte, hogy a panaszok benyújtása után alig pár héttel a Országos Audiovizuális Tanács már intézkedett is.

Az Európai Néppárt európai parlamenti választási csúcsjelöltje szerint újabb népszavazást kellene tartani az Egyesült Királyságban az európai uniós tagság megszüntetésének kérdéséről. Szerinte 2019 történelmi jelentőségű választási év az EU számára, de a Brexit ügye eltereli a figyelmet erről. Szerinte elfogadhatatlan az, hogy meghatározó befolyást gyakorolhat az EP-választásra egy ország, amely kilép az EU-ból. A brit parlament eddig háromszor utasította el a brit kormány és az EU többi 27 tagállama által elfogadott kilépési megállapodást és a jövőbeni kapcsolatokat felvázoló politikai nyilatkozatot. A parlamenti alsóház a többi között ezidáig a második népszavazás kiírását sem támogatta, s ettől a brit kormány is következetesen elzárkózik.