Erdély FM (Románia/Erdély)

Újrakezdte működését az igazságügyi törvényeket módosító parlamenti különbizottság tegnap, miután a Viorica Dăncilă vezette kormány brüsszeli nyomásra meghátrált, és nem adott ki sürgősségi rendeletet a szociálliberális kormánytöbbség által szorgalmazott büntetőjogi reformról. Az igazságügyi törvények módosítására létrehozott különleges parlamenti bizottság elfogadta tegnap a büntetőtörvénykönyv módosításról szóló jelentést. A testület több olyan cikkelyt eltörölt, amelyeket alaptörvénybe ütközőnek minősített az alkotmánybíróság. A PSD és az ALDE tavaly nyáron már megszavazta a büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv átfogó módosítását, de – Klaus Iohannis államfő és az ellenzék óvásának helyt adva – az alkotmánybíróság mindkét kódex esetében alaptörvénybe ütközőnek minősítette a módosítások jelentős részét. A törvénymódosítási folyamat már lassan két éve húzódik, az államfő pedig továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel hátráltatja az igazságügyi törvények módosítását, ezért a PSD végrehajtó bizottsága tavaly decemberben úgy döntött, hogy sürgősségi kormányrendelettel lépteti hatályba legalább azokat a módosításokat, amelyek nem akadtak fenn az alkotmányossági szűrőn. Viszont a PSD szándékát az Európai Unió vezető tisztségviselői is a jogállamiság elleni támadásnak minősítették. Szankciókat helyeztek kilátásba, ha sürgősségi rendelettel módosítják a büntetőjogot. Dragnea a miniszterelnököt nem bírálta nyilvánosan, de a sajtó egy része úgy tudja, hogy viszonyuk feszültté vált, amióta Viorica Dăncilă nem hajlandó teljesíteni utasításait. Az ütemterv szerint az alkotmányos cikkelyeket ma a szenátus elé küldik elfogadásra, majd jövő héten a képviselőháznak kell szavaznia mind a btk., mind a betk. alkotmányosnak ítélt részeiről.

Az indítványt az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség nyújtotta be. Az eredeti program szerint hétfőn kellett volna megtárgyalnia a felsőháznak, de hétfőn a parlamenti frakcióvezetők ülését követően azt közölték, hogy a vitára május 6-án kerül sor. Tegnap parlamenti források viszont azt nyilatkozták, hogy a vita ma lesz. Az igazságügyi miniszter ellen benyújtott indítvány vitáját korábban már háromszor elnapolta a parlament.  A sietség mögött az is állhat, hogy a nagyobbik kormánypárt megvonta a bizalmat a minisztertől a büntetőjogi törvények módosításának késlekedése miatt (köztudottan a jogerősen elítélt Liviu Dragneára „írták” ezeket a tervezett enyhítéseket), és már a PSD mai országos végrehajtó bizottságának ülése előtt szeretnének látni egy elmarasztaló szavazást Toader személyéről, amivel jobban legitimálhatnák a leváltását.

A szenátus jogi szakbizottsága tegnap ismét elhalasztotta a szavazást a korrupcióellenes ügyészség kéréséről, amellyel a korrupcióval gyanúsított Călin Popescu-Tăriceanu házelnök „kiadását” szeretnék elérni. A DNA fél évvel ezelőtt kérte a felsőháztól a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége  elnöki tisztségét betöltő politikus mentelmi jogának a felfüggesztését, hogy megkezdhessék ellene a kivizsgálást abban a vesztegetési ügyben, amiben a gyanú szerint Tăriceanu 2007-ben és 2008-ban (kormányfői mandátuma idején) 800 ezer dollárnyi csúszópénzt fogadott el egy osztrák informatikai cég képviselőitől. A jogi szakbizottságnak már április 2-án kellett volna választ adnia, hogy javasolja-e a mentelmi jog felfüggesztését vagy sem de nem került még napirendre a kérdés. Robert Cazanciuc, a szakbizottság szociáldemokrata párti elnöke tegnap azt mondta, hogy kérték a legfőbb ügyészségtől, küldjenek egy szakértőt a vitára, és ezért napolták el a jövő hétre a szavazást.

 A vállalkozót ezért berendelték a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság székhelyére. A mai tárgyaláson dől majd el, hogy  felbontják-e a szerződést a vállalkozóval vagy sem. Az Aranyosgyéres – Marosvásárhely autópályát négy szakaszra osztották, a többin kielégítőnek találta a munkát Răzvan Cuc szállításügyi miniszter. A Nyárádtő és Aranyosgyéres közötti sztrádán, amely szintén négy szakaszra oszlik, két szakaszt, összesen 14 kilométer hosszúságban, Nyárádtő és Radnót között, tavaly decemberben átadtak a forgalomnak. A háromnegyedrészt a nagy infrastrukturális beruházások programjából, negyedrészt állami finanszírozással épülő sztrádát a tervek szerint év végéig kell megépíteni.

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után ma elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész, Budapest díszpolgára – tudatta a művész felesége az MTI-vel. Bács Ferenc Nagyszebenben született, Kolozsvárott nőtt fel. Családjával együtt 1977-ben áttelepült Magyarországra, ahol hamar népszerűvé vált.

Az ‘SOS az energetikai szektorért – a PSD és az ALDE sötétségbe taszítja Romániát’ címmel benyújtott indítványt 95-en támogatták szavazatukkal, 155-en ellene szavaztak, 19-en tartózkodtak. A beadvány szerint aggodalomra ad okot az ágazat helyzete, az energiaárak növekedése, valamint, hogy az ország energiabiztonsági állapota a beruházások hiánya miatt veszélybe került. Anton Anton energiaügyi miniszter az indítványra reagálva elmondta, hogy a romániai energiapiac évek óta összeköttetésben van a közép- és kelet-európai piacokkal, Románia pedig rendelkezik energiaügyi stratégiával. Elmondása szerint annak, hogy Románia energiát importál, nem az az oka, hogy Románia nem képes annyi energiát termelni, ami a fogyasztáshoz szükséges, hanem mert azokban az időszakokban olcsóbb más piacokról megvásárolni.

A szakszervezet ma közleményben tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget, hogy a tiltakozásban részt vevő tagjai megtagadják a túlórázást, és ez legtöbb tíz napon belül a rendszer akadozásához fog vezetni, mert a fogvatartási intézmények rendszere a túlórázásoknak köszönhetően működik. A börtönök alkalmazottai azzal sem értenek egyet, hogy évente 180 óránál többet túlórázzanak. A szakszervezet szerint január elsejétől kezdődően nem kapták kézhez sem a túlórapénzt, sem a különleges küldetésekért járó pluszösszegeket, sem az üdülési jegyeknek megfelelő összegeket, sem más járulékokat. A tiltakozók kérik, hogy a hatóságok ismerjék el a börtönrendőri státust, fizessék a törvénynek megfelelően a túlórákat, térítsék meg az üdülési költségeket és aktualizálják az élelmiszer és felszerelés biztosítására vonatkozó szabályzatot.

A Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének adatai szerint az év első három hónapjában 38.253 új autót értékesítettek Romániában. Elsősorban a jogi személyek vásároltak új gépjárműveket. Az új gépjárművet vásárlók közül a legtöbben a Dacia, a Volkswagen és a Ford modelljei közül válogattak. A vásárlók a benzinmotoros gépjárműveket részesítették előnyben. Az országszerte eladott személygépkocsik 3,1 százaléka volt hibrid vagy teljesen elektromos hajtású.

Viorica Dăncilă kormányfő ma telefonon gratulált az izraeli miniszterelnöknek az április 9-i választáson aratott győzelméhez. A két politikus az idei közös román–izraeli kormányülés előkészítéséről is beszélt. Dăncilă szerint a kabinetek közti találkozó kiváló alkalom lesz a kétoldalú kapcsolatok melletti elkötelezettség bizonyítására, az együttműködés fejlesztésére és változatosabbá tételére.

Az európai parlamenti képviselő tegnap este beszélt Strasbourgban az EP plénuma előtt az esetről. Felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a korondi polgármesterre kiszabott ítélet aránytalan, fittyet hány az európai értékrendre, szembemegy mindazzal, amit megenged a törvény, és amit előírnak a Románia által ratifikált nemzetközi egyezmények. Elmondása szerint a Korondi községháza felirata miatt kiszabott büntetés növeli a feszültséget és a bizalmatlanságot a többségi társadalommal és az igazságszolgáltatással szemben. Korond polgármesterét 97 ezer euró értékű büntetéssel sújtottak, mert a 93 százalék magyar lakosságú településen a hivatalos, román felirat mellett magyarul is kiírta a polgármesteri hivatal épületére az intézmény nevét.

Florin Iordache képviselőházi alelnök úgy nyilatkozott, hogy a parlamenti többség támogatja az államfő indítványát, az állam elnökének ugyanis joga van népszavazást kezdeményezni. A jogi bizottságok pozitív véleményezése várhatóan holnap délelőtt kerül a plénum elé szavazásra. Klaus Iohannis április 4-én küldte el a két házelnöknek, Călin Popescu-Tăriceanunak és Liviu Dragneának a május 26-án tartandó referendum témáit. A népszavazás keretében az államfő egyrészt a korrupciós tettek miatt elítéltek közkegyelemben vagy amnesztiában részesítésének megtiltásával, másrészt a büntetőjog sürgősségi kormányrendelettel való módosításának megtiltásával kapcsolatban kéri ki a lakosság véleményét.

Pál Tamás, a takarítással megbízott Eco-Csík Kft. igazgatója a Székelyhonnak nyilatkozott az ügyben. Ezalatt a három hét alatt, a tavalyihoz képest több hulladék gyűlt össze. A zöld hulladékot külön szállították el, ebből 712 köbméter gyűlt össze; sárból, porból és egyéb utcai hulladékból 349 tonnát szállítottak el. A városszépítést azonban több tényező is kedvezőtlenül befolyásolta. Ilyenek voltak a takarításra váró utcákban „felejtett” autók vagy a garázsbontásból származó, közterületen hagyott jelentős mennyiségű szemét. Pál Tamás szerint emiatt több helyen már nem is látszik, hogy kitakarították.

A csíkszeredai polgármester és alpolgármester azért nem vett részt tegnap a Maros Megyei Törvényszéken kitűzött tárgyaláson, mert már a tárgyalás napja előtt értesültek arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálat válaszának titkosítását még mindig nem oldották fel annak ellenére, hogy a legutóbbi tárgyaláson a bíró feloldotta a SRI nyomozásban játszott szerepére vonatkozó okirat teljes titkosítását, és elrendelte, hogy mind a vádlottak, mind ügyvédeik betekinthessenek a dokumentumba. Csíkszereda polgármesterét és alpolgármesterét a 2015 áprilisában végrehajtott házkutatások után vették őrizetbe, majd hatósági felügyelet alá kerültek, végül az Országos Korrupcióellenes Ügyészség Ráduly Róbert Kálmánt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg. A pert a Maros Megyei Törvényszék tárgyalja, mert a vádhatóság fenntartásokat fogalmazott meg a Hargita Megyei Törvényszék bíráinak pártatlanságával kapcsolatban.

Hatékonyabb beavatkozást, gyorsabb kártérítést és hatósági felelősségvállalást a vadkárok esetén – ezt írja elő, RMDSZ-es javaslatra, a vadászati törvény módosítása, amelyet tegnap fogadott el a szenátus. A parlament felsőháza egy sürgősségi kormányrendelet jóváhagyását tárgyalta újra egy alkotmánybírósági döntést követően. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője elmondta: ezentúl, a vadásztársaságok feladata lesz a vadkárok megelőzése, nem a mezőgazdászoké.  Tánczos Barna, a felsőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke elmondta, hogy sürgős megoldásokra van szükség a székelyföldi medvevész kapcsán, az alkotmánybírósági óvás késleltette ezeket a megoldásokat. A Hargita megyei szenátor közölte, hogy a törvény gyorsabb kárfelmérést és kártérítést ír elő. A törvény például kárpótlást ír elő azokra a szörnyű esetekre is, amikor halálesettel jár a nagyvadak támadása: a családtagoknak minden hónapban biztosítják az elhunyt személy fizetését, ha pedig nem dolgozott, akkor a minimálbér értékét mindaddig, amíg az elhunyt elérte volna nyugdíjas kort. A tervezet esetében a képviselőház hozza a végső döntést.  

Az esemény előkészületei már ma elkezdődtek. A helyszínt ma reggel 9 órától szombaton 13 óráig lezárják. Minden irányból tilos lesz behajtani a Patkóba – tájékoztat a városháza.

Szívszorító hírek érkeztek tegnap Párizsból, a lángoló Notre Dame katedrálisról, mondta Klaus Johannis államfő, kifejezve Románia szolidarítását a francia néppel. Az elnök Twitter-üzenetében az Európai kultúra történelmi jelképének nevezte a székesegyházat. Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke kifejtette, a Notre Dame katasztrófája egész Európa vesztesége. Viorica Dăncilă kormányfő és Liviu Dragnea képviselőházi elnök is szolidaritását fejezte ki.

A raktárakat, illetve a hiper- és szupermarketeket is szigorúan górcső alá veszik. A hivatalos magyarázat szerint a lakosság érdekében járnak el: ki akarják szűrni az egészségre ártalmas árut, illetve fel akarják számolni a piacra jellemző, maffiatípusú hálózatokat. Az ANAF által indított ellenőrzéssorozat keretében az adóellenőrök lepecsételik az Európai Unión belülről, valamint kívülről érkező zöldség- és gyümölcsszállítmányokat egyaránt, ezeket pedig az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság szakembereinek adják át, akik átvizsgálják a rakományt. A hétvégi tájékoztatás szerint 430 jármű és három raktár átvizsgálása után 31 bírságot róttak ki, 602 ezer lej értékben, és több mint 80 tonna zöldséget és gyümölcsöt semmisítettek meg. Többek közt 23 tonna lengyel hagyma, 10 tonna magyarországi és szerbiai sárgarépa, 23 tonna lengyel alma, 200 kilogramm kínai fokhagyma, közel 7 tonna spanyol paradicsom szerepel a hivatalos mérlegben. A hatóságok közölték, hogy sok árunak nem volt meg az élelmiszerbiztonsági papírja, nem megfelelő higiéniai körülmények között tárolták az árut, a raktárak túl voltak töltve, alkalmatlanok a szállításra használt eszközök, nem szerepeltek az árun az azonosító elemek. Közben a Romániai Nagy Kereskedelmi Üzletláncok Egyesülete amiatt aggódik, hogy az ellenőrzések nyomán veszélybe sodródhat boltjaik ellátása, amit a lakosság sínylene meg, kiváltképp most, a húsvéti időszakban. Felróják, hogy a nagy ellenőrzés azt követően indult, hogy Liviu Dragnea PSD elnök úgy nyilatkozott: az import gyümölcs és zöldség rossz minőségű, és felkérte az adóhatóságot, illetve a vámosokat, hogy ellenőrizzék a külföldi árut szállító kamionokat.

Párizs polgármestere a Twitteren jelentette be, hogy a Notre-Dame nagy művészeti darabjai és szent elemei megmenekültek a tűzből. Az épületben keletkezett kár azonban egyelőre felbecsülhetetlen. A párizsi tűzoltóság romániai idő szerint hajnali négy óra körül jelentette be, hogy teljesen megfékezték a Notre-Dame-székesegyházban tegnap este kiütött tüzet. Ezek után az épület állapotának felmérése az elsődleges feladat. Statikusokkal, szakértőkkel és építészekkel beszélik át, hogy stabil-e az épület szerkezete ahhoz, hogy a tűzoltók belül is nagyobb erőkkel folytassák munkájukat. A kulturális miniszter arról beszélt, hogy a főszerkezetet megmentették, de a helyzet ettől még bizonytalan. A tűz okát egyelőre nem sikerült biztosan megállapítani, a hatóságok azonban nem szándékos károkozás ügyében indítottak nyomozást. A nyomozás keretében már elkezdték meghallgatni az építőmunkásokat, akik a korábban kezdett felújításon dolgoztak. A lángoló Notre-Dame-ból sikeresen kimentették a műkincsek és más értékes tárgyak jelentős részét. Az orgona is viszonylag jó állapotban megúszta a tüzet.  Az épület újjáépítéséhez és a szent emlékek rekonstruálására világszerte gyűjtések indultak már az éjszaka folyamán.

 Továbbá azt is jelezze Kijevnek, hagyjon fel a magyarellenes akciókkal – kérte Joseph Daulnak írt levélben Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, az ukrán parlament képviselője. A KMKSZ elnöke emlékeztette Joseph Dault, hogy az ukrán határőrség április 6-án Kelemen Hunort 18 hónapra kitiltotta Ukrajnából, amikor át akarta lépni a magyar-ukrán határt, hogy Ungváron részt vegyen a KMKSZ 30., ünnepi közgyűlésén. Brenzovics László jelezte, a határon mintegy órányi várakoztatást és ellenőrzést követően az RMDSZ elnökét a hatóság munkatársai arról tájékoztatták, hogy nem léphet be Ukrajnába, miközben a belépés megtagadásának okáról semmilyen magyarázatot nem adtak.  Az írás szerint a KMKSZ mélységesen elítéli egy európai politikai párt, az Európai Néppárt tagpártjának vezetője elleni felháborító és elfogadhatatlan incidenst.

Tegnaptól engedélyezték az ideiglenes vágópontok működését, ezzel egy időben pedig az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság munkatársai fokozottabban végeznek ellenőrzéseket ott, ahol közélelmezési tevékenységet folytatnak. Idén Hargita megyében három ideiglenes vágópont működését engedélyezték (Csíkszentmiklóson, Felsősófalván, valamint Kászonaltízen) tegnaptól egész április 28-áig. Maros megyében csak két polgármesteri hivatal kért és kapott engedélyt arra, hogy a húsvéti ünnepeket megelőzően területén ideiglenes vágópont működjön. Marosvásárhelyen a Cuza Vodă utcai piacon hivatalosan tegnap nyílt meg az e célra berendezett helyiség, emellett pedig a segesvári napi piacon alakítottak ki vágópontot. A hatóságok fokozottan ellenőrzik a piacokat és arra kérik a lakosokat, hogy saját egészségük érdekében csak engedélyezett helyről vásároljanak bárányt.