Erdély FM (Románia/Erdély)

 Hatalmas tűz pusztított a párizsi Notre Dame székesegyházban tegnap este, a nagyhét első napján. A tűz következében összeomlott az épület huszártornya és odaveszett teljes tetőszerkezete. A lángokat csak több órás erőfeszítéssel tudták megfékezni, egyes részeken eloltani ma hajnalra. A tűzoltóság tájékoztatása szerint sikerült megmenteni a 850 éves gótikus épület kőből készült szerkezetét és tornyait a teljes pusztulástól. Egyelőre nem tudni, mi okozta a tüzet, az első hírek szerint a lángok a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkeztek, és onnan terjedtek tovább. A rendőrség balesetként kezeli a tűzesetet. Egy tűzoltó megsérült oltás közben, ezt leszámítva a katasztrófának nincsenek sérültjei. Az ügyészség vizsgálatot indított.

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök röviddel éjfél előtt újságíróknak azt mondta, újjáépítik a Notre Dame-ot.  Hangsúlyozta, hogy a tűzoltók bátorságának köszönhetően a székesegyház homlokzata és két fő tornya nem dőlt le. Közölte, hogy már ma adománygyűjtést kezdeményeznek Franciaországban és külföldön az újjáépítéshez, és kérte a világ „legnagyobb tehetségeinek” segítségét is. Az egyik leggazdagabb francia család máris százmillió eurót ajánlott fel a helyreállításra. A japán kormány is jelezte készségét arra, hogy hozzájáruljon a restaurálás költségeihez. Szakértők szerint a munkálatok évekig tarthatnak majd. Több nemzetközi szervezet és ország vezető tisztségviselői, egyházi méltóságok együttérzésükről biztosították a franciákat a történtek miatt. A Notre-Dame-ot, a Mi Asszonyunk templomát  1163-ban kezdték építeni, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek, majd az idők során bővítették. Az UNESCO világörökségét részét képező székesegyház állapota idővel rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák.

A parlamenti frakciók vezetőinek bizottsága május 6-ára halasztotta a Tudorel Toader igazságügyi és az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter ellen a szenátusba benyújtott egyszerű indítvány vitáját. A két egyszerű indítványt a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség nyújtotta be, és az eredeti program szerint tegnap kellett volna megtárgyalnia a felsőháznak. A Tudorel Toader elleni egyszerű indítványt már harmadszorra tűzték napirendre és mindig elhalasztották a vitát. A politkai pártok képviselői különböző módon ítélik meg a bizalmatlansági indítványok vitájának elhalasztását. Claudiu Manda, a felsőház szociáldemokrata párti elnökhelyettese közölte, hogy a PSD azért kért halasztást, mert a frakción belül ‘két- vagy háromféle’ vélemény is van, és idő kell, míg a szenátorok ‘letisztázzák maguknak’, hogy miként szavazzanak. Ludovic Orban ‘ostobaságnak’ nevezte a halasztást, mert – mint mondta – ezzel május 6-áig ‘megszüntetik’ a szenátust.

 A képviselőház tegnap tárgyalta az energiaügyi miniszter ellen benyújtott ‘S.O.S. energetikai szektor – a PSD és az ALDE a sötétségbe viszik az országot’ című egyszerű indítványt. Az Anton Anton tárcavezető ellen benyújtott egyszerű indítványról ma szavaz a plénum.

Az Európai Unió tagállamai döntésének következtében minden akadály elhárult az egyesek szerint az internet szabadságát veszélyeztető irányelv hatályba lépése elől. A jóváhagyott módosítással biztosítani akarják, hogy az internetes vállalatok a jelenleginél többet fizessenek a felhasznált tartalmak után a művészeknek, a zenészeknek és a hírszolgáltatóknak. A kisebb platformokra és a startup cégekre enyhébb előírások vonatkoznának, mint például a Youtube-ra vagy a Google-ra. A Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnek majd a szerzői jogi szabályozásnak alávetett tartalmak körén. Az előterjesztést tizenkilenc tagállam kormánya megszavazta, Finnország, Hollandia, Lengyelország, Luxemburg, Olaszország és Svédország ellene volt, Belgium, Észtország és Szlovénia pedig tartózkodott.

A képviselőház és a szenátus hátbizottságának együttes ülésén arról döntöttek, hogy 120 nappal meghosszabbítják az igazságügyi törvények rendszerezésével, egységesítésével és stabilitásuk biztosításával foglalkozó parlamenti bizottság tevékenységét. Claudiu Manda szenátusi alelnök szerint, a hosszabbításra azért volt szükség, mert a parlament záros határidőre nevezte ki a Florin Iordache által vezetett testületet, és a határidő lejártával vagy meg kell állapítani, hogy a kérdést lezárták, vagy meg kell hosszabbítani a tevékenység időtartamát. A hosszabbítási kérelmet Florin Iordache nyújtotta be a parlament vezető testületeihez.

Jelentette ki ma az orosz külügyminiszter-helyettes. Elmondása szerint mind polgári, mind katonai vonalon teljesen megszűnt az együttműködés az ország és a NATO között. A tárcavezető arról számolt be, hogy a NATO maga vetette el a pozitív napirendet az Oroszországgal fenntartott viszonyban. Továbbá abszurdnak minősítette a NATO-nak a katonai vonalon meglévő normális munkakapcsolatok felfüggesztésére vonatkozó döntését, megjegyezve, hogy az európai biztonság nagymértékben függ az Oroszország és a szövetség közötti viszonytól.

Ennek értelmében a földgáz uniós belső piacára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a tagállamok és valamely unión kívüli állam közötti földgázszállító vezetékekre is a tagállam területének, illetve felségvizeinek határáig. A módosított gázirányelv szerint ezentúl a kívülről érkező vezetékekre is érvényes lesz, hogy a szállítási infrastruktúra tulajdonlásának külön kell válnia a gáz tulajdonjogától. A vezetékekhez más szolgáltatóknak is hozzá kell majd férniük, valamint biztosítani kell a megkülönböztetéstől mentes tarifákat és az átláthatósági követelményeket. Az új szabályozás az EU kizárólagos hatáskörébe utalja a harmadik országokból induló új gázvezetékeket. Az Európai Bizottság abban az esetben engedélyezheti egy tagállamnak, hogy tárgyalást kezdjen egy EU-n kívüli országgal egy új vezetékről, ha az nem sérti az uniós szabályozást, illetve nem veszélyezteti a versenyt vagy az ellátás biztonságát. Az új irányelv az Európai Unió hivatalos lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A tagállamoknak a hatálybalépést követően 9 hónapjuk lesz átültetni az új szabályokat a nemzeti jogba.

Az Erdélyi Magyar Néppárt arról tájékoztat, hogy ismét petíciót nyújtanak be a héten Nagyvárad önkormányzatához Szent László főtéri lovasszobrának ügyében. Tájékoztatásuk szerint a petíciót eddig mintegy három tucat magyar civil szervezet, plébánia és egyházközség írta alá. Néhány éve több mint 8000 aláírást gyűjtöttek össze nagyváradi civilek és a néppárt helyi szervezete a szoborállítás ügyében, ami végül több okból is kudarcba fulladt, tájékoztat az EMNP. A további egyházi és világi szervezetek csatlakozását péntekig várják a kezdeményezők.

A legfelsőbb bíróság ma jelentősen csökkentette a kirótt büntetéseket a ‘Motorina-ügyben’ és felmentette Sorin Blejnart, az adóhatóság volt vezetőjét, akit adócsalásban való bűnrészességgel és szervezett bűnözői csoport megalakításának támogatásával vádoltak és alapfokon 6 év szabadságvesztésre ítéltek. Radu Nemeş üzletembert hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bírói testület adócsalás miatt, illetve bűnözői csoport megalakítása miatt. Sorin Blejnarral együtt a bírók jogerősen felmentették Diana Marina Nemeşt, az üzletember feleségét, akit szervezett bűnözői csoport megalakításával vádoltak. A legfelsőbb bíróság hétfői döntése jogerős.

Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt és a képviselőház elnöke perének fellebbviteli tárgyalásán a bírói tanács úgy döntött, hogy május 20-ára halasztják az ítélethirdetést. Dragnea a meghallgatáson úgy védekezett, hogy nem volt tudomása arról, hogy a Teleorman megyei gyermekvédelmi igazgatóság két érintett alkalmazottja nem járt be dolgozni a munkahelyére. A PSD-s vezetőt első fokon 3 év és 6 hónap szabadságvesztésre ítélték a Teleorman megyei gyermekvédelmi igazgatóságnál történt fiktív alkalmazások miatt.

Közölte pénteken a tanügyminisztérium. Az elutasítások többek közt amiatt történtek, mert a beiratkozási kérelemben megjelölt iskolákban betelt a helyek száma, és a kérelmezők nem tüntettek fel további opciókat. A tanfelügyelőségeknek április 12. és 19. között rendezniük kell minden be nem íratott, de iskolaköteles gyerek helyzetét.

Közölte ma az Európai Unió Tanácsa. Az elfogadott rendelet szerint 2030-tól az új gépkocsik a 2021-es szinthez képest átlagosan 37,5 százalékkal, az új kisteherautók pedig 31 százakkal kevesebb szén-dioxidot bocsáthatnak ki. 2025 és 2029 között 15 százalékkal kell csökkenteni a személygépkocsik és kisteherautók kibocsátását. Ennek célja pedig az, hogy eleget tegyenek a 2015-ös Párizsi Megállapodásnak, és az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerén kívül eső ágazatok esetében az unió egészében a 2005-ös szinthez képest 2030-ig 30 százalékkal csökkentse a kibocsátást.

A képviselőházban Anton Anton energiaügyi miniszter tevékenységéről szavaznak, valamint arról is döntenek a héten, hogy javasolják-e Călin Popescu-Tăriceanu házelnök mentelmi jogának a felfüggesztését, hogy a korrupcióellenes ügyészség megkezdhesse ellene a kivizsgálást. A gyanú szerint a politikus 2007-ben és 2008-ban, kormányfői mandátuma idején 800 ezer dollárnyi csúszópénzt fogadott el egy osztrák cégtől. Tăriceanu múlt héten kérte a szakbizottság tagjaitól, hogy javasolják a mentelmi joga felfüggesztését, mivel nem akar e mögé bújni, és áll a kivizsgálás elé. Továbbá a mai napon tartották volna a szenátusban a Tudorel Toader és Eugen Teodorovici elleni indítvány vitáját is, viszont ezt május 6-ára halasztották. A két egyszerű indítványt, amelyek ‘Az igazságszolgáltatás, biztos áldozat Toader kezében’ és a ‘Teodorovici, a románok azt kérik, hogy mondjál le’ címet viselik, a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség nyújtotta be.

 Kevésen múlott, hogy ne fajuljon tettlegességig  ma délelőtt a Liviu Dragnea szociáldemokrata párti elnök perét megelőző szimpátia- és ellentüntetés. Megközelítőleg 200-an gyűltek össze a legfelsőbb bíróságnál a pártvezetőre várva, akit a fiktív alkalmazásokkal kapcsolatos perben hallgatnak ki. Az összegyűltek egy része tüntetett Dragnea ellen, a másik része támogatta a képviselőház elnökét. A csendőrség jelentős erőkkel szállt ki a helyszínre, hogy a két csoportot megpróbálja távol tartani egymástól. Közben három személyt előállítottak mindkét táborból. Ellenük közrend megzavarása és csendháborítás miatt indítanak eljárást. A mai tárgyalás rövid időre félbeszakadt, mert Dragnea ügyvédei keresetet nyújtottak be az öttagú bírói tanács egyik tagjának kicserélésére. A keresetet visszautasították, a tárgyalás félórás szünet után folytatódott. A PSD és a képviselőház elnökét azért állították bíróság elé, mert 2006 és 2013 között, amikor a Teleorman megyei tanács, illetve a PSD megyei elnöke volt, állítólag az ő közbenjárására a megyei tanács költségvetéséből fizettek két olyan alkalmazottat, akik valójában nem a gyermekvédelmi igazgatóságnál, hanem a párt megyei szervezeténél dolgoztak.

A vietnámi miniszterelnök által vezetett küldöttségét fogadta ma a Victoria-palotában Viorica Dăncilă miniszterelnök. A találkozó során memorandumot írtak alá, amely lehetővé teszi a romániai állati eredetű termékek, méz és méhészeti termékek forgalmazását Vietnámban. Vietnámi hivatali kollégájával tartott sajtótájékoztatóján Viorica Dăncilă történelminek nevezte a két ország közötti kétoldalú kapcsolatok szempontjából a vietnámi kormányfő jelenlétét országunkban, ugyanis 1989 óta ez az első alkalom, hogy vietnámi miniszterelnök Romániába látogat. Megemlítette, hogy több mint 4000 vietnámi diák folytatta Romániániában egyetemi tanulmányait, és ezáltal szorosabb kulturális kapcsolat alakult ki a két ország között. Románia és Vietnám kereskedelmi és iparkamaráinak támogatásával ma kétoldalú gazdasági fórumot tartanak a két ország vállalkozói küldöttségeinek részvételével.

 Fényképekkel, videókkal és tanúkkal is bizonyítani tudja Katona Mihály polgármester, hogy még 2016-ban eltávolította a korondi polgármesteri hivatal épületéről a Községháza feliratot, amire jogerős bírói végzés kötelezte. Éppen ezért perújrafelvételt kér a közel 100 ezer eurós pénzbírság ügyében, amelyet a felirat eltávolításának állítólagos elmulasztása miatt szabtak ki rá. A tisztségviselő egymaga képtelen volna kifizetni a rekordösszegű bírságot. Katona Mihály a Székelyhonnak elmondta, hogy ha nem születik igazságos döntés, akkor valószínűleg végrehajtókat küldenek hozzá  a vagyona lefoglalása érdekében, mert neki nincs elegendő pénze a bírság kifizetésére. Ha nincs más lehetőség a törlesztésre, akkor börtönbe vonul s leüli a tartozását – fogalmazott a polgármester.

 Jelentette be múlt héten az Országos Örökségvédelmi Intézet igazgatója. Ștefan Balici egy segesvári szakkonferencián beszélt a döntésről, amelynek célja úgymond az „erődítmény egészének” restaurálása.  A folyamat a szokásosnál hosszabb lesz, mivel a nyerő elképzelés kiválasztását követően magára a tervezésre külön versenytárgyalást írnak ki. Vagyis a tulajdonképpeni restaurálás megkezdéséig eltelik legalább két és fél év – magyarázta Balici. Időközben elvégzik azokat a munkálatokat, amelyek feltétlenül szükségesek a további károk megelőzéséhez. Elképzeléseik szerint a segesvári vár a restaurálás ideje alatt is látogatható maradna és a munkálatok a helyi lakosok életét sem érintenék.

Egymillió lakosra vetítve 96 haláleset történt tavaly a romániai utakon, ezzel pedig az első helyen végzett az ország – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A tragédiák többségéért a túlzott sebesség volt a felelős. Az EU útjai világszerte a legbiztonságosabbak közé tartoznak, de még így is évente több mint 25 ezren vesztik életüket az európai utakon, illetve rengetegen szenvednek súlyos sérüléseket. Az összeállítás szerint tavaly a 28 uniós tagállamban összesen 25 ezer 100 ember vesztette életét közúton. Ez egyszázalékos csökkenést jelent a korábbi évhez képest, 2010-hez viszonyítva azonban 21 százalékost, ami bár igen kedvező, a közúti halálesetek száma továbbra is nagyon magas. A legjobb eredményt egyébként az Egyesült Királyság érte el, ahol mindössze 28 közúti halálesetet jegyeztek egymillió lakosra vetítve, ezt követi Dánia és Írország. Elkeserítőbb, hogy mindössze egyetlen tagországban jutott 90-nél is több haláleset egymillió lakosra tavaly, ez pedig nem más, mint Románia, ahol 96 halállal végződő közúti beleset jutott ennyi lakosra. Romániát követi Bulgária, Lettország és Horvátország. Hargita megyében 189 súlyos baleset történt tavaly, akárcsak 2017-ben,  27-en vesztették életüket. Maros megyében pedig tavaly 292 súlyos közúti baleset történt, tizenkettővel több, mint egy évvel korábban. Ezekben 65 ember vesztette életét (huszoneggyel több, mint 2017-ben), illetve 279-en sérültek meg súlyosan. A probléma pedig nem szűnik.

Megközelítőleg 200 személy gyűlt össze ma délelőtt a legfelsőbb bíróság épülete előtt, Liviu Dragnea szociáldemokrata elnökre várva, akinek a fiktív alkalmazásokkal kapcsolatos pere ma folytatódik, ismét kihallgatják az ügyben. Az összegyűltek egy része tüntet Dragnea ellen, másik része támogatja a képviselőház elnökét. A csendőrség jelentős erőkkel szállt ki a helyszínre, hogy a két csoportot megpróbálja távol tartani egymástól.  A környéken biztonsági kerítéseket állítottak fel a hatóságok. A két csoport tagjai több ízben szóváltásba keveredtek egymással. A PSD-elnököt első fokon három év és hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték a Teleorman Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatósággal kapcsolatos ügyben, hivatali visszaélésre való felbujtás miatt.