Erdély FM (Románia/Erdély)

Jelentette be ma Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter. Ez alkalommal 320 millió lejt hagyott jóvá a kormány a programra, amiből mintegy 35 ezer új autó vásárlását tudják támogatni, de a miniszter reményei szerint év végéig sikerül megduplázni a keretet. A program keretén belül 6500 lej értékű kedvezményt biztosítanak a magán és jogi személyeknek új személygépkocsi vásárlásakor, ha leadnak a roncstelepen egy régi járművet. Ehhez további 1700 lej járhat abban az esetben, ha hibrid autó vásárlása mellett dönt a pályázó, illetve 1000 lej azoknak, akik 98 grammosnál alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású gépkocsit vásárolnának. A száz százalékosan elektromos meghajtású járművek vásárlását idén is 10 ezer euróval támogatják. Az idei kiírás egyik újdonsága, hogy azokkal az autókkal is részt lehet venni a programban, amelyeknek nincs érvényes műszaki vizsgájuk.

A döntést azért hozták meg, mert eredménytelenül zárultak a európai főügyész kijelölését célzó tárgyalások az Európai Parlament és az Európai Tanács küldöttségei között. Így csak az EP-választások után dől el, hogy Laura Codruţa Kövesi volt román korrupcióellenes főügyész vagy a francia Francois Bohnert töltheti be a tisztséget.

Ezt azután nyilatkozta, miután a mai meghallgatáson egyik pályázó sem győzte meg alkalmasságáról. Elmondása szerint újra kell kezdeni a jelölési procedúrát a legfőbb ügyészi tisztségre. Augustin Lazăr legfőbb ügyész megbízatása e hónap végén lejár, de beadta pályázatát egy újabb mandátumra. Rajta kívül három személyt hallgattak meg a mai napon.

Erről Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke számolt be ma egy sajtótájékoztatón, amelyet Csomortányi Istvánnal, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökével tartottak. Elmondása szerint arra számít, hogy az Európai Bizottság  május 7. előtt bejegyzi a kezdeményezést, ami azt is jelenti, hogy elkezdődhet az egymillió európai aláírás összegyűjtése. Az EMNP elnöke szerint azért fontos ez a nemzeti régiókról szóló kezdeményezés, mert az a Minority SafePack után újra napirendre tűzi az Európai Unióban a nemzeti közösségek ügyét, és ezzel állandósítja a nyomást a kisebbségi kérdést elkendőzni kívánó kormányokon. A nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés azt írja elő, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Az Európai Bizottság 2013 júliusában úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem jegyezte be a kezdeményezést. A bizottság elutasító határozatát az SZNT elnöke és külügyi megbízottja, Izsák Balázs és Dabis Attila támadta meg. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be. A 2016 májusában kimondott elsőfokú ítélet még az EB-nek kedvezett, de a fellebbezés nyomán a bíróság idén március 7-én megsemmisítette a bejegyzést elutasító EB-határozatot.

Erről Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke nyilatkozott egy sajtótájékoztatón. Elmondása szerint a Magyar Polgári Párt olyan személyek jelölését kívánja támogatni, akikben garanciát lát abban, hogy becsülettel végeznék a munkájukat és legfőbb céljuk, hogy megoldást találjanak a kisebbségi létben élő magyarság problémáira. Az RMDSZ jelöltjei közül pedig Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke bizonyult ilyen személynek, és ezért az MPP egy megállapodáson dolgozik, amelyet ha Vincze Lóránt elfogad, az MPP támogatni fogja őt az EP-választásokon. A megállapodásról április 17-én, Sepsiszentgyörgyön tárgyalnak a felek.

Viorica Dăncilă ma a kormányülés elején arról számolt be, hogy  a hivatalos adatok szerint februárban a nettó átlagbér 17,9 százalékkal nőtt a tavalyi év februárjához képest, elérve a 2933 lejt. Ez pedig azt bizonyítja, hogy hatékonyak a PSD-ALDE-kormány által az üzleti szféra ösztönzésére és a lakosság jövedelmének növelésére hozott intézkedések. Dăncilă azt is hozzátette, hogy 2019 az országot fejlesztő beruházások éve lesz, és a szállítási infrastruktúra az egyik kulcsfontosságú terület.

A g4media.ro alkotmánybírósági forrásokból értesült az ügyről. A Florin Iordache által a képviselőház nevében benyújtott beadványban a parlament és a legfelsőbb bíróság közti alkotmányos konfliktus megállapítását és megoldását kérték az alkotmánybíróságtól. A panasz lényege abban állt, hogy a legfelsőbb bíróság nem hozott létre speciális háromtagú bírói tanácsokat a korrupciós perek letárgyalására, ahogy azt a törvény előírja. Az ügyben Liviu Dragnea is érintett, mivel ugyanerre hivatkozva kérték korábban Dragnea ügyvédei a politikus ellen első fokon hozott tavalyi elmarasztaló ítélet megsemmisítését. A korrupciós bűncselekményekről elfogadott, 2000 óta hatályos törvény előírja, hogy a korrupciós pereket alapfokon speciális bírói tanácsok tárgyalják.

A nagyjából 20 kilométeres szakaszt tavaly novemberben zárták le a vastag hótakaró miatt. A Transzalpina egy másik problémás szakasza az Oașa menedékház és Obârşia Lotrului közötti, amelyről évről évre a lehullt hó mellett a kidőlt fákat is el kell takarítani. Április elsejétől ez a táv is járható, akárcsak a Novaci- Rânca. A Transzalpina kifejezetten alpesi része, a  Rânca-Obârşia Lotrului egyelőre zárva van.

Sokakban okozott zavart a bejelentés, miszerint szerdától beindul a Zöld ház program egyik eleme, de ez még nem az a kiírás, amit nagyon sokan már tavaly óta várnak. A most induló támogatást az önkormányzatok hívhatják le, és a program keretében olyan elszigetelt háztartásokra lehet felszerelni a fotovoltaikus elemeket, amelyek nincsenek rácsatlakozva a villamoshálózatra, és a legközelebbi hálózat legalább két kilométeres távolságra van tőlük. A Környezetvédelmi Alap közleményében az áll, hogy a kéréseket a megyei önkormányzathoz kell benyújtani, legtöbb 25 ezer lejt adnak a rendszer megvásárlására, beszerelésére. Ez a program tulajdonképpen szinte kizárólag a tanyavilágot érinti, és az önkormányzatoknak kell lépniük, hogy ezekben a háztartásokban is legyen áram. A lakosság számára megpályázható Zöld ház programot még nem írták ki, pontos időpontja még ismeretlen. Február végén nyilatkozott ebben a témában a környezetvédelmi miniszter, viszont csak annyit mondott, hogy a minisztérium 100 millió eurót hívott le erre a célra a Regionális Operatív Program keretén belül. A korábbi információk szerint a pályáztatás két lépésben történik majd.

A bukaresti ítélőtábla kötelezi a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ügyészi részlegét, hogy ismerje el Laura Codruţa Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség volt vezetőjének szakmai besorolását, amely a legfőbb ügyészségi szinttel egyenlő. Kövesi kérte, hogy ezt a besorolást anélkül kapja meg vizsga nélkül, hiszen 10 évet vezette a Főügyészséget és a DNA-t, de a CSM ellenezte. Most pedig a bukaresti ítélőtábla kötelezi erre.

Idén februárban 12.374 gyermek született Romániában, 4595-tel kevesebb, mint januárban – közölte az Országos Statisztikai Intézet. Ugyanakkor szintén februárban 22.110 elhalálozást jegyeztek, ez kevesebb, mint a januári halálesetek száma. Februárban tehát közel 10 ezerrel több személy halt meg, mint ahány született. A házasságkötések, de a válások száma is csökkent a tavalyi év ugyanezen időszakához képest: 808-cal kevesebb pár kötötte össze életét az anyakönyvi hivatalban idén, mint tavaly februárban, és 549-cel kevesebb házasságot bontottak fel.

 Elkezdték a nyári útkarbantartásnak is nevezett munkálatokat, több utcában a megrongálódott aszfaltburkolatot nagyobb felületeken újra cserélik. A kavicsozott utak javítása ezzel párhuzamosan történik. Nem csak a városközpontban, a lakóövezetekben és a peremvidékeken is útkarbantartás lesz.

 Tucatnyi turistáknak szóló irányjelző táblát és információs pannót rongáltak meg a napokban Istenszékén, a hegyimentők szerint mintegy 3500 lejre tehető a kár. Ami még használható állapotban volt, azt visszaállították a helyére, de legtöbb táblát, pannót újra kell csináltatni, majd úgy visszatenni a helyére – közölte a Székelyhonnal a Maros Megyei Barlangi és Hegyimentő Szolgálat vezetője, Kovács Róbert. A hasonló pusztítás nem ritkaság, a táblák, irányjelzők mintegy húsz százalékát kell évente kicserélni pusztán azért, mert valakiket zavarnak. Kipróbálták, hogy csak román feliratos táblákat helyezzenek ki, de akkor is voltak rongálások. Ezért úgy vélik, hogy nem a magyar felirat miatt okoznak kárt. Kovács Róbert elmondta, hogy ez a turistajelzéseket rongáló jelenség, tipikusan romániai sajátosság, ő számos nemzetközi konferenciára jár, de sehol máshol nem panaszkodnak hasonlókra, sőt csodálkoznak az itteni eseményeken.

Márciusban 26%-kal nőtt az év kezdetéhez képest a burgonya ára, a zöldségek és zöldségkonzervek 20%-kal, a déli gyümölcsök 10%-kal drágultak meg az év eleje óta. Csökkent ugyanakkor a tojás ára, 5 százalékkal. A nem élelmiszeripari cikkek közül a cigaretta és dohánytermékek drágultak meg a leginkább illetve az üzemanyagok.

Hargita Megye Tanácsa 2009-től minden évben húsvét előtt egy héttel megszervezi a Hagyományos és helyi termékek tavaszi kiállítását és vásárát a csíkszeredai Szabadság téren. Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége szervezésében a vásárlók április 12.-13. között, pénteken és szombaton szerezhetik be a hagyományos székely termékeket a csíkszeredai Szabadság téren, partnerségben Csíkszereda polgármesteri hivatalával és a Hargita Megyei Kulturális Központtal. Hargita Megye Tanácsa és az alintézményeként működő Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség márciustól lehetőséget biztosít, hogy a havi vásárok ideje alatt a megyeháza parkolójának szélénél (a Sapientia egyetem felől) a lakók leadhassák használt étolajukat. A használt étolaj gyűjtését és elszállítását a székelyudvarhelyi Eco Trend Europa Kft. vállalta fel. A márciusi vásárban mintegy 300 liter használt étolaj gyűlt össze. A kétnapos tavaszi vásáron is lehetőség lesz a használt étolaj leadására.

Ezt tegnap jelentette ki Gheorghe Lepădat a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Hitelgarancia-alapjával foglalkozó intézet elnöke. Az idei program költségvetése 2 milliárd lej, az igénylést már márciustól be lehetett nyújtani az intézethez.  A program végrehajtásában 15 romániai bank is részt vesz hitel finanszírozóként. Az igénylések ellenőrzését és jóváhagyását két munkanap alatt végzik el.

A kéréseket a gazdák május 15-ig tudják leadni.  Aki 50 hektárnál nagyobb területre kéri a támogatást, a megye központi ügynökségénél kell leadja a kérést, aki pedig ennél kevesebb területre kér támogatást megteheti annál a helyi ügynökségnél ahova tartozik.

 Közölték tegnap brüsszeli diplomáciai források. A mai rendkívüli Brexit-ügyi EU-csúcstalálkozó zárónyilatkozatának tervezete szerint a hosszabbításnak feltétele, hogy a szigetország részt vegyen a május végi európai parlamenti választásokon, ha a londoni parlament addig sem hagyja jóvá a kiválás feltételeit rögzítő szerződést. Ha ez nem sikerül, és a választásokon sem vesz részt az Egyesült Királyság, akkor június 1-jén automatikusan megszűnne a brit EU-tagság. Sikeres kölcsönös ratifikáció esetén viszont azonnal megtörténhetne a kilépés, a megszabott, de egyelőre nem tisztázott határidő előtt. Tegnap a londoni alsóház jóváhagyta, hogy Theresa May miniszterelnök az Európai Unió mai rendkívüli csúcsértekezletén kezdeményezze a brit EU-tagság megszűnésének további halasztását.

Továbbá pedig  nem indít eljárást az ügyészség, a magyar zászló ellen irányult támadást nem tartja közügynek – közölte Nagyváradon Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke és Zatykó Gyula, a Néppárt országos alelnöke annak apropóján, hogy kézhez kapták az ügyészség válaszát. Az indoklás szerint azért nem indítanak nyomozást közösség elleni izgatás miatt, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy vélik, az említett cselekményt nem látta senki, azt a két fiatalt kivéve, akik eltávolodtak az elkövetőtől az eset közben. Ezzel szemben a videófelvételeken jól látszik, hogy többen is jelen voltak a szórakozóhelyeknek teret adó épületben – mondták a néppárt képviselői. A Néppárt fellebbezni fog az ügyészségi határozat ellen. Tavaly év végén egy fiatalember Nagyváradon megpróbálta felgyújtani a Fekete Sas-palotában kihelyezett magyar zászlót.

 Tegnap a londoni alsóház jóváhagyta, hogy Theresa May miniszterelnök az Európai Unió mai rendkívüli csúcsértekezletén kezdeményezze a brit EU-tagság megszűnésének további halasztását. Theresa May hivatalosan múlt pénteken kérte a Brexit legfeljebb június 30-ig terjedő halasztását Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez intézett levelében. A javaslat szerint ha e határidő előtt sikerül ratifikálni a Brexit-megállapodást – amelyet az alsóház eddig háromszor elutasított –, akkor a halasztási időszak is előbb véget érne. Az Európai Unió mai soron kívüli csúcsértekezletén Theresa May miniszterelnöknek ismertetnie kell London indokait a Brexit további halasztására. A jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy ha May indokait az EU-csúcs ma elutasítja, akkor az Egyesült Királyság pénteken megállapodás nélkül, szabályozatlan módon távozik az Európai Unióból. A halasztáshoz az unióban maradó 27 tagország egyhangú beleegyezése szükséges. Politikai elemzők gyakorlatilag teljesen valószínűtlennek tartják, hogy az EU megtagadná a Brexit-határidő halasztását, és így azt is, hogy a brit EU-tagság pénteken megállapodás nélkül megszűnne. Tegnap estig csaknem 6 millióan írták alá a március végén megjelent felhívást, amely követeli, hogy a kormány vonja vissza a Brexit-folyamat elindításról hozott döntést, és az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja. A brit kormány azonban többször is leszögezte, hogy erre nem hajlandó.