Erdély FM (Románia/Erdély)

Daniel Constantin, a frakció elnöke ma az államfővel folytatott egyeztetés után kijelentette, hogy szerintük helytelen például, hogy az ország alkotmányában nem szerepel, hogy Románia az Európai Unió és a NATO tagja. Emellett alkotmányi szinten is garantálni kellene az ország határain belül és azon kívül élő állampolgárok számára a szavazáshoz való jogot, továbbá tisztázni kell, hogy mi számít “az alkotmány súlyos megsértésének”, ez ugyanis nincs konkrétan meghatározva az alaptörvényben. Constantin hozzátette, hogy támogatják, hogy az alkotmánymódosító népszavazást az év végén esedékes államelnök-választással egy időben tartsák meg. A PRO Európa parlamenti frakció képviselője arra is kitért, hogy ők meg fogják szavazni a kormány leváltását célzó bizalmatlansági indítványt.

A frakció vezetőjének nyilatkozata szerint a nemzeti kisebbségek már 2003-ban a sürgősségi kormányrendeletek teljes kiiktatását kérték. Most úgy gondolják, hogy ezeket csak katasztrófa-, háborús vagy egyéb extrém helyzetekben kellene alkalmazni, egyébként fölöslegesek. A magyartól eltérő nemzeti kisebbségek frakciójának vezetője azt is elmondta, becsléseik szerint a csoport tagjainak mintegy fele szavazná meg a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt.

 Holnap az úzvölgyi temetőben kilenc nacionalista román szervezet szervez megemlékezést, ugyanakkor Dan Tanasă, a magyar feliratok elleni pereiről ismert, szélsőségesen nacionalista román blogger is felhívást intézett az aktív és a tartalékos, vagy már leszerelt katonákhoz, hogy vonuljanak a hősök napján a temetőbe. Ugyanarra a napra a székelyföldi civilekből és önkormányzatokból létrejött úzvölgyi kezdeményező bizottság közmunkára hívta szimpatizánsait a temetőbe, Kovászna megye önkormányzata pedig bejelentette, hogy aznap rendkívüli tanácsülést tart Úzvölgyében. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Transindexnek kijelentette: “Ebben az országban a törvény kell legyen az úr, és nem a cirkusz, ha a törvényeket betartják, akkor oda nem hívhatnak holnap sem katonákat, sem másokat”. Borboly Csaba azt is mondta, holnap a Hargita Megyei Tanács, és az Úzvölgyi Kezdeményező Bizottság nevében is élőláncra hívnak mindenkit a temető köré.

 Az idei évhez hasonlóan jövőre is kiemelt támogatásra számíthat a nemzetpolitikai terület az Orbán Viktor vezette kormány által a budapesti Országgyűlés elé tegnap beterjesztett költségvetési javaslat szerint. A külhoni magyarságot támogató programok finanszírozását bonyolító Bethlen Gábor Alapkezelő előirányzata jelentősen bővülne, az idei eredetileg előirányzott 28 milliárd forinttal (mintegy 88 millió euró) szemben mintegy 46 és fél milliárd forintot tehet ki. Ebből a nemzetpolitikai célú támogatásokra 37 milliárdot, a Rákóczi Szövetség támogatására több mint egymilliárd forintot, a Határtalanul! programra az ideihez hasonló összeget, több mint 5 milliárdot, a Magyarság Háza támogatására pedig 224 millió forintot különítenének el. Utóbbi némileg szintén magasabb az ideinél. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az Orbán-kabinet több tárcájánál is megjelennek a külhoni magyarok támogatását célzó források. A legjelentősebb összeget, mintegy 34 milliárd forintot a külgazdasági és külügyi tárcánál határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására különítenék el. Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap nyújtotta át a parlamentben Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a költségvetési törvény tervezetét.

Tizenhárom hektáron fog megépülni a régió legnagyobb üzlet- és szabadidőközpontja Marosvásárhelyen, a Segesvári út és a Sapientia tudomány- egyetem campusa között. A beépítendő felület 41 ezer 300 négyzetméter. A volt gyümölcsös helyén javában dolgoznak a munkagépek, a terep előkészítése zajlik az építkezés megkezdéséhez. Az építtető a bukaresti székhelyű Shopping City Marosvásárhely Kft. A beruházás értéke 40 millió euró. Az új NEPI-mallban több divatáruház, egy Carrefour nagyáruház, több közétkeztetési egység, vendéglők, kávézók, gyorséttermek, mozi és egy szabadidőközpont is lesz. Az építők szerint a kiadó üzletek 30 százalékára megvan a bérlő. A komplexum frontja a Hosszú utca felől lesz. A mall mellett 1350 helyes parkolót – föld alattit is – alakítanak ki, s a tizenhárom hektáros terület tíz százaléka zöldövezet lesz. A komplexumnak három be- és kijáratot terveztek. Az átadást év végére ígérik.

Eckstein-Kovács Péter ombudsmani jelöléséről is tárgyalt a cotroceni-i egyeztetések során Klaus Iohannis államfővel a Mentsétek meg Romániát Szövetség küldöttsége – nyilatkozta Dan Barna, az alakulat elnöke. Jelenleg meglehetősen nagy parlamenti támogatottság kezd kialakulni Eckstein-Kovács úr körül. A Nemzeti Liberális Párt egyetért, az RMDSZ egyetért. A következő időszakban Ponta úrral is fognak tárgyalni – jelentette ki Dan Barna, aki szerint az ellenzéki pártok az igazán fontos kérdésekben nagyon jól képesek együttműködni. Adrian Wiener, az USR szenátusi frakcióvezetője múlt csütörtökön kérte Călin Popescu-Tăriceanu házelnököt, hogy indítsa be a Nép Ügyvédje kinevezését célzó eljárást, az USR pedig Eckstein-Kovács Pétert nevezte meg jelöltjeként, akit a PNL, a PMP és az RMDSZ is támogat. A Nép Ügyvédjét a parlament két háza nevezi ki együttes plenáris ülésén 5 évre szóló mandátumra. A mandátum egyszer hosszabbítható meg.

 Tegnap este Brüsszelben Viorica Dăncilă miniszterelnök kijelentette, miután találkozott Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság első alelnökével, hogy Szándékukban áll újrakezdeni a tárgyalást a romániai igazságügyi reformot nyomon követő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusról. A kormányfő tárgyalt az EP vezetőivel a jelenlegi romániai helyzetről. A kormányfő ismételten hangsúlyozta, hogy nem lesznek az igazságszolgáltatásra vonatkozó sürgősségi rendeletek, hogy ez az igazságügyi téma Románia számára már nem létezik, hogy valóban azt szeretnék, hogy az igazságszolgáltatás független legyen, hogy jogállam legyen, és ugyanakkor tiszteletben legyenek tartva a polgárok jogai és szabadságai. Dăncilă elmondta: Timmermans nem emlegette az alapszerződés 7. pontját.

 A csíksomlyói búcsú programját már közzétették a Romkat.ro egyházi weboldalon, és mint azt a hívek a korábbi években megszokhatták, a péntek este hét órakor kezdődő szentmisét követően egész éjszakán át tartó virrasztás lesz a kegytemplomban. Urbán Erik, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója, az erdélyi ferencesek tartományfőnöke elmondta, a korábbi években megszokott programmal zajlik majd a búcsú. A labarumot és a pápai kisbazilika-jelvényt kísérő kordon délelőtt fél 11-kor indul a kegytemplomtól a Hármashalom oltárhoz. A prédikációt Pál József Csaba temesvári megyés püspök mondja majd. Egyébként Ferenc pápa június elsejei látogatásakor az általa celebrált szentmise végén, a Hármashalom oltárnál adta át ajándékát, az aranyrózsát a Mária-kegyhelynek. Ezt az ajándékot a kegytemplomban a Szűzanya szobra mellé helyezik nemsokára, amint elkészülnek a talapzatával.

 Az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel, valamint Frans Timmermans alelnökkel találkozott tegnap Brüsszelben Viorica Dăncilă kormányfő. A kormány tájékoztatása szerint az EB elnöke és alelnöke üdvözölte a miniszterelnök ‘európai hozzáállását’ és a román kormány támogató magatartását az európai projekttel szemben. A megbeszélések során szó esett az európai parlamenti választások eredményeiről is. Az EB két vezetője ugyanakkor üdvözölte a román kormánynak azt a döntését, hogy nem folytatják az ellenérzéseket kiváltó módosításokat az igazságszolgáltatási rendszer terén, és ismét párbeszédbe kezdenek az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus kapcsán, hogy előrelépések történjenek az igazságügyi reform és korrupcióellenes harc útján. Juncker ugyanakkor köszönetet mondott Viorica Dăncilă miniszterelnöknek azért a kiváló tevékenységért, amelyet Románia eddig az EU Tanácsának soros elnökeként végzett, lezárva több mint száz iratcsomót, többek közt az Európai Határ- és Parti Őrségre, az Európai Munkaügyi Hatóságra és a Copyright-irányelvre vonatkozó feladatokat. Ugyanezt a hozzáállást várják el a soros EU-elnöktől a többévi pénzügyi kerettel és a 2019-2024-es stratégiai ütemtervvel kapcsolatosan is, tette hozzá az EB elnöke a kabinet közleménye szerint.

 Bákó megye prefektusa felszólította Dormánfalva önkormányzatát, hogy vonja vissza azt a március 29-i határozatát, amellyel a kisváros közvagyonába sorolta be az úzvölgyi katonatemető területét. A június 4-én keltezett dokumentumot Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora mutatta be tegnap közösségi oldalán. Maricica-Luminita Cosa prefektus június 25-ig adott határidőt az önkormányzatnak a határozat visszavonására. Közölte: ha ez nem történik meg, a közigazgatási bírósághoz fordul. A határozat bírósági megtámadása automatikusan felfüggeszti annak hatályát a jogerős ítélet kimondásáig. A bákói prefektus lépése után Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke arra „biztatta” Andrei Jean-Adriant, Hargita megye prefektusát, hogy gyorsítsa fel a két megye határvitájának rendezését. A megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ fellépése, Kelemen Hunor szövetségi elnök és a Hargita megyei szenátorok és képviselők kemény kiállása, az összefogás is kellett ahhoz, hogy a román kormány intézményei sorra rámutassanak a dormánfalviak törvénytelenségére. Ugyanakkor köszönetét fejezi ki a civileknek a kiállásért, illetve mindazoknak, akik vállalták a kemény, szívós munkát civil szervezeti képviselőként, lelkészként, vállalkozóként. A Bákó megyei prefektus átirata nyomán eggyel nőtt azoknak a dokumentumoknak a száma, amelyeket kormányzati intézmények bocsátottak ki, megállapítva a dormánfalvi önkormányzat úzvölgyi katonai temetőben végzett építkezésének törvénytelenségét.

Ki kell fizetnie Bokor Tibornak, Kézdivásárhely polgármesterének azt az 5 ezer lejes bírságot, amelyet Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa rótt ki rá a tavaly március 15-ére kitűzött magyar zászlók miatt. A Kovászna Megyei Törvényszék tegnap jogerős ítéletben utasította el a 2018. március 14-i bírságolási jegyzőkönyv érvénytelenítésére benyújtott polgármesteri keresetet. A második, március 15-én kiállított bírság elleni perben még elsőfokú ítélet sem született. A kormány Kovászna és Hargita megyei képviselői tavaly először bírságolták meg Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely polgármestereit a március 15-én közterekre kitűzött piros-fehér-zöld zászlókért, szalagokért. A prefektusok a kiszabható legnagyobb, 5 ezer lejes bírságot rótták ki a magyar elöljárókra, és némelyiküket két, egymás utáni napon is megbírságolták az állítólagos szimbólumhasználati vétség miatt. A bírságolási jegyzőkönyvek érvénytelenítésére indított pert Székelyudvarhely jogerősen, Sepsiszentgyörgy polgármestere első fokon megnyerte.

 Nyilatkozta tegnap a Klaus Iohannis elnökkel folytatott konzultációt követően Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke. Az USR vezetője kifejtette, hogy a párt parlamenti szinten támogatna “bármely változatot egy nem PSD-s kormányra”, amely felvállalna azon célkitűzésekből, amelyeket az USR az elmúlt három évben fenntartott. Továbbá pedig Dan Barna az elnökválasztás után tartandó előrehozott parlamenti választásokat sürget, mert – mint mondta – a jelenlegi parlamenti többséggel ‘nagyon nehezen tud hatékonyan működni egy nem PSD-s kormány’. Az USR elnök “biztos benne”, hogy ha a választások nyomán egy Nemzeti Liberális Párt – Mentsétek meg Romániát Szövetség többség jönne létre a parlamentben, a két párt sikeresen együttműködne.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség törvényhozói készek támogatni egy bizalmatlansági indítványt – jelentette ki a Klaus Iohannis államfővel való konzultációt követően Kelemen Hunor. A szövetség elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ képviselőivel és szenátoraival együtt sem jön létre az a többség, amely a bizalmatlansági indítvány sikeréhez szükséges lenne. Azt is elmondta Kelemen Hunor, hogy amennyiben a PNL elkészül a beadvány szövegével, azt majd az USR mellett az RMDSZ is kézhez kapja, és várhatóan kiegészítő javaslatokat fogalmaz meg. Attól függnek a következő lépések, ha ők elfogadják az RMDSZ javaslatokat. Leszögezte ugyanakkor, hogy ez a kérdés nem került szóba az államelnökkel folytatott tegnapi konzultáción.

 Az alkotmánymódosító tervezetet szakembereknek kell kidolgozniuk – nyilatkozta tegnap a Klaus Iohannis elnökkel folytatott konzultációt követően Kelelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki hozzátette: a szövetség támogatja a sürgősségi kormányrendeletek eltörlését. Az RMDSZ vezetője amellett érvelt, hogy a következő években egy bővebb alkotmánymódosításra is sort kell keríteni, de jelenleg csak arra van lehetőség, hogy gyakorlatba ültessék a május 26-ai népszavazás eredményét. Az RMDSZ elnöke továbbá az úzvölgyi katonai temető körül kialakult helyzetről is tárgyalt Iohannis államfővel. A párt úgy gondolja, hogy a kormánynak kell megoldást találnia. Az államfő meghallgatta az ügyet, de választ nem adott. Az RMDSZ küldöttségét amúgy Kelemen Hunor szövetségi elnök, Cseke Attila felső-, illetve Korodi Attila alsóházi frakcióvezető, valamint Bíró Rózália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke alkotta.

Kelemen Hunor RMDSZ elnök hibának tartja azt a hétfőn meghozott sürgősségi kormányrendeletet, amely a megyeitanács-elnökök közvetlen szavazás útján történő megválasztását írja elő. A szövetségi elnök kijelentette, hogy nem támogatják és ellene fognak majd szavazni. A kormány hétfőn fogadta el azt a sürgősségi rendeletet, amelynek értelmében a megyeitanács-elnököket ezentúl közvetlen szavazás útján választják meg az állampolgárok.

A vonatkozó törvénycikkely kapcsán a bukaresti ítélőtábla egyik bírája fordult az alkotmánybírósághoz, annak a pernek a keretében, amelyben a védelmi minisztérium a Nicolae Ciucă tábornok vezérkari főnöki mandátumának meghosszabbításáról szóló elnöki rendelet semmissé nyilvánítását kérte.Az alkotmánybíróság döntése végleges és kötelező érvényű. Klaus Iohannis tavaly decemberben jelentette be, hogy rendelettel meghosszabbította Nicolae Ciucă vezérkari főnöki mandátumát, miután elutasította hogy Dumitru Scarlat tábornokot nevezzék ki a román hadsereg élére. Ezután a védelmi minisztérium előzetes panaszt nyújtott be az Államelnöki Hivatalhoz, hogy vonják vissza a vezérkari főnök mandátumának meghosszabbításáról szóló rendeletet, majd miután ez nem történt meg, a tárcavezető bíróságra vitte az ügyet. Április 10-én pedig a legfelsőbb bíróság jogerősen elutasította a miniszter beadványát, amelyben a Nicolae Ciucă tábornok vezérkari főnöki mandátumának meghosszabbításáról szóló elnöki rendelet felfüggesztését kérte a szaktárca.

A petíciót, amelyet már több, mint 4 ezren írták alá arra kérik a polgárokat, hogy mondjanak nemet a pacsirtavadászatra. A vízügyi és erdészeti minisztérium ugyanis május végén  elfogadta az újabb vadászati időszakra szóló rendeletet, amely 440 000 pacsirta kilövését engedélyezi.Románián kívül már csak Görögországban, Olaszországban, Franciaországban, Ciprusban és Máltán elfogadott ez a fajta orvvadászat.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Krónikának elmondta, hogy a szövetség alsóházi képviselőcsoportja megkereste a román kormányőrséget, és magyarázatot kértek arról, hogy letakarták pápa csíksomlyói miseruháján a magyar szöveget. A kormányőrség igazgatójának címzett átiratban elfogadhatatlannak nevezik a magyar felirat letakartatását, amely miatt egyértelmű állásfoglalásra szólítják az intézményt.

Az orvosi intézet a Maros Megyei Klinikai Kórházban volt felavatva és nyolc megyét fog kiszolgálni. Agyvérzés esetén a páciensek a legújabb terápiás kezelésekben részesülnek – magyarázta Dr. Lucian Mărginean, aki hozzátette rendszerük mindössze két perc alatt képes megállapítani a kezelési folyamatot. A marosvásárhelyi Stroke Kiválósági Központ Romániában egyedülálló.

Nyilatkozta az IT-ágazatban tevékenykedőket tömörítő ANIS munkáltatói szövetség, miután Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke a hétvégén úgy nyilatkozott, hogy minden jövedelmet adókötelessé kellene tenni, szerinte ugyanis nem normális, hogy éppen a legnagyobb fizetéseket nyújtó IT-szektor élvez jövedelemadó-mentességet. Az IT-szakemberek szerint Románia csak az adókedvezményeknek köszönhetően tud versenyképes maradni, s miután az Európai Unióban óriási munkaerőhiány van ezen a területen, a kedvezmények esetleges megszűnése nyomán elindulna a nyugati irányú szakember-migráció. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint az IT-szektorban vannak a legmagasabb fizetések, az ágazati nettó átlagbér eléri a havi 7500 lejt. Az adómentesség megszüntetése pedig nagyjából 700 lejjel csökkentené ezt az értéket a Startupcafe.ro gazdasági portál számításai szerint.