Korlátoznák a dohánytermékek elérhetőségét, illetve betiltanák a dohányzást parkokban és azokban a személygépkocsikban, amelyekben kiskorúak vagy várandós kismamák tartózkodnak. Erre készülnek legalábbis a Mentsétek meg Romániát Szövetség politikusai, akik már iktatták az erre vonatkozó törvénytervezetüket. Ebben korlátoznák a dohányipar reklámozási lehetőségeit is azzal, hogy csak olyan nyilvános helyeken engedélyeznék a reklámok elhelyezését, ahol kiskorúak egészen biztosan nem fordulnak meg. A kiadványokban is tilos lenne reklámozni, leszámítva a szaklapokat, illetve a Románián kívül szerkesztett lapokat. Emellett visszaszorítanák a dohánygyártók szponzori tevékenységét, ugyanakkor szigorúbb büntetéseket szabnának ki a dohányzásra vonatkozó szabályok megszegésekért. Továbbá betiltanák az ingyenes termékminták terjesztését, az árkedvezményeket és az új dohánytermékek piacra dobásával járó reklámkampányokat.
Ferenc pápa június elsejei látogatása után egy héttel újra teljes búcsúban részesülhetnek a hívők a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A Hármashalom oltárnál tartott szentmise szónoka ezúttal Pál József Csaba temesvári megyés püspök lesz. Prédikációjában igyekszik Ferenc pápa lelkületét is továbbvinni, azt a lelkületet, amely a csíksomlyói nyeregben tartott pápai szentmisét is áthatotta – mondta a Székelyhonnak a püspök.
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által meghirdetett 2019 a külhoni magyar gyerekek éve program keretében idén második alkalommal kerül megrendezésre a Pünkösdi lovas zarándoklat a külhoni magyar családokért elnevezésű rendezvény Székelyföldön. A zarándoklaton több mint 130 lovas vesz részt Székelyföld mindhárom megyéjéből, akik a többnapos útvonal zárásaként ma délután fél 6-kor a csíkszeredai Megyeháza előtti térre érkeznek. A zárónapi zarándoklat – amely reggel 8.00 órakor Tusnádfürdőről indult – teljes szakaszán részt vesz Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki fél 6-kor a csíkszeredai Megyeháza előtti téren ünnepi köszöntőt mond és emlékérmet ad át a zarándoklat résztvevőinek. Az eseményen jelen lesz és köszöntőt mond Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. A Pünkösdi lovas zarándoklat a külhoni magyar családokért elnevezésű rendezvény első alkalommal 2018-ban került megrendezésre, a 2018 a külhoni magyar családok éve program keretében. Célja, hogy tanúságot tegyen a család és a családi értékek mellett, felhívva a figyelmet ezen értékek megtartásának és erősítésének a fontosságára.
A Csíksomlyó Expressz éjfél után indult el Szombathelyről, majd Budapesten csatlakozott hozzá hajnalban a Székely Gyors. A két vonat Budapestről egy – tizenhat kocsiból álló – szerelvényként indult Erdélybe. A június 10-éig tartó zarándoklat legfontosabb programja a csíksomlyói búcsú pünkösd szombatján. Emellett a vonat utasai vasárnap ellátogatnak a Gyimesekbe, a történelmi Magyarország ezeréves határára, ahol a Kontumáci kápolnánál szentmisén vesznek részt. Innen a zarándokok egy része az alcsíki Csíkszentsimonba megy, ahol átadják a Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekotthonai javára gyűjtött adományaikat. A zarándokok másik része Madéfalvára utazik, hogy részt vegyen a “pünkösdi forgatagon”.
„A csendőrség közleményében foglaltak helytállóak. Nem voltak problémák” – jelentette ki tegnap este Dormánfalva polgármestere az egyik hírtelevízióban az úzvölgyi katonatemetőnél aznap délután történtekről. Constantin Toma a csendőrségnek arra a közleményére utalt, amely szerint a törvénytelenül létrehozott román parcella felavatására érkező személyek nem követtek el erőszakos cselekedeteket. A polgármester állításának számos helyszíni videó és fotó mond ellent. A felvételeken látszik, amint a helyszínre csődített több ezer román megemlékező a kaput szétverve, erőszakkal benyomul a katonatemetőbe. Az élőláncot alkotó magyarokat zászlórudakkal bántalmazták, gyalázták és a magyar katonák sírjára elhelyezett fakereszteket törtek szét.
Csaknem ezer székelyföldi civil és közszereplő vont élőláncot az úzvölgyi katonatemető elé tegnap délután, hogy megakadályozza annak az egyházi szertartásnak és koszorúzásnak a megtartását, amelyet Dormánfalva polgármesteri hivatala hirdetett meg a hősök napja alkalmából. A rendőrség és a csendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre, hogy elejét vegye egy esetleges román-magyar összecsapásnak. Azonban alig fél órán át sikerült tartaniuk a sorfalat az élőláncot képező székelyföldi tiltakozók és a több ezer román megemlékező között. A bezárt kapu előtt a románok közül többen is dulakodtak a csendőrökkel. A temető oldalsó, hátsó részén futballhuligánoknak látszó fiatalok bejutottak, belülről kitépték a székelykapu szárnyát, így a tömeg benyomulhatott. A magyaroknak el kellett távolodniuk a kerítés mellől, mert belülről zászlórudakkal bántalmazták őket. A románok egy csoportja kövekkel is dobálta az élőláncot alkotó magyarokat. A benyomulók fakereszteket is kitörtek. Ezután egy ortodox szertartás keretében felavatták és felszentelték az onnan húsz kilométerre lévő Dormánfalva polgármesteri hivatala által önkényesen állított emlékművet. A magyar tüntetők elvonultak a helyszínről. A csendőrség bejelentette, hogy a helyszíni felvételek alapján minden törvénysértőt azonosítanak és megbüntetnek. A csendőrök azonban az Agerpres szerint később azt állították, hogy nem történt erőszak sem a résztvevők, sem a résztvevők és a rendvédelmi szervek között.
Miközben nyilvánvaló volt a magyarokat becsmérlő rigmusokat skandáló román megemlékezők erőszakossága (akik közül sokan szemmel láthatóan ittas állapotban voltak), a csendőrség szerint nem történt erőszakoskodás az úzvölgyi temetőnél sem a résztvevők, sem a résztvevők és a rendvédelmi szervek képviselői között. Az inciden kapcsán kibocsátott, az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény úgy fogalmaz: az első vizsgálatok alapján „nem észleltek arra utaló elemeket”, hogy fakereszteket törtek össze a sírkertben, azonban még kivizsgálják a helyszínt. A magyar kormány amúgy tiltakozó jegyzéket adott át a román kabinetnek az úzvölgyi katonai temetőben történtek miatt.
Az úzvölgyi katonatemetőnél történtek miatt berendelték mára a budapesti román nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba – közölte Menczer Tamás tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenéséért felelős államtitkár tegnap este Facebook-oldalán.Menczer Tamás felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte, ami az úzvölgyi katonai temetőnél történt. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a történtekről egy a helyszínen készült videót tett közzé Facebook-oldalán. Azt írta, idézem: „Ha ezt a barbárságot a román politika nem akarta megakadályozni, akkor az morális botrány, ha nem tudta, az pedig államigazgatási csőd”. Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki és emlékművet állított az úzvölgyi első világháborús magyar sírkertben. Tegnap több ezer román megemlékező érkezett a temetőhöz, hogy részt vegyen az emlékmű felszentelésén. A helyi magyarok élőlánccal próbálták megakadályozni ezt, de a román résztvevők erőszakkal benyomultak a sírkertbe.
A román hatóságok képtelenek voltak ellátni a rendet, ezért kerülhetett sor erőszakos cselekedetekre és fizikai agresszióra az úzvölgyi katonatemetőben és környékén. Határozottan felszólítjuk a miniszterelnök asszonyt, hogy menessze Carmen Dan belügyminisztert, valamint Hargita megye prefektusát” – hangsúlyozta Kelemen Hunor közleményében. Az RMDSZ elnöke továbbá felszólítja a hatóságokat is, hogy azonnal állítsák elő és vonják felelősségre mindazokat, akik barbár módon rongáltak, betörtek az úzvölgyi katonatemetőbe, összetörték a kaput, és kitépték a kereszteket, hogy megfélemlítsék közösségünket. A közleményben Kelemen Hunor emlékeztetett: a magyar emberek békésen tiltakoztak a dormánfalvi polgármester törvénytelenségei ellen, amelyeket az elmúlt időszakban több román hatóság is megállapított.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter nyomatékosan kérte, hogy a csütörtöki úzvölgyi rendezvények kapcsán a román fél ne adjon teret a provokációknak, és tegyen meg mindent a fizikai atrocitások elkerülése érdekében. Menczer Tamás tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenéséért felelős államtitkár közleményben azt írta, hogy a román külügyminiszter minderre ígéretet tett. Menczer szerint az elmúlt hónapokban a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a magyar Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság többször is tárgyalást kezdeményezett az úzvölgyi temetőben kialakult a helyzetről, a világháborúkban elesett katonák méltó elhelyezéséről, és a méltó megemlékezés kialakításának feltételeiről, viszont sajnálatos módon ezekre a megkeresésekre a román Hősök Kultuszáért Nemzeti Hivatal érdemben nem reagált.
A Brăilai Állategészségügyi Igazgatóság szóvivője közölte, hogy feloldották az afrikai sertéspestis miatti karantént Románia legnagyobb és Európa második legnagyobb sertésfarmján, Brăila megyében. A tenyészetben tavaly augusztusban ütötte fel a fejét az afrikai sertéspestis vírusa, amikor a sertéspestis miatt a hizlaldákban nevelt összes disznót el kellett pusztítani. Brăila megyében okozta a legnagyobb kárt az afrikai sertéspestis. A vírus miatt a megye 3228 tenyészetéből 3218 tenyészet teljes állományát el kellett pusztítani, több mint kétszázezer példányt.
A lakosok a RO-ALERT riasztási rendszeren keresztül értesültek a tűzesetről. A Hargita megyei készenléti felügyelőség szerint két munkás kisebb sérüléseket szenvedett, őket kórházba szállították. Öt-hat épületcsarnokra terjedtek ki a lángok, amelyek eloltásán hivatásos és önkéntes tűzoltók is dolgoznak. Összesen tíz tűzoltóautót vezényeltek ki a helyszínre.
A bukaresti I. kerület bíróság döntése értelmében igazságügyi ellenőrzésre cserélik az álorvos előzetes letartóztatását, így az álorvost szabadlábra helyezték. Az igazságügyi ellenőrzés ideje alatt Politi csak a hatóságok előzetes jóváhagyásával hagyhatja el Bukarest és Ilfov megye területét, nem gyakorolhatja a “szakmáját” és rendszeres időközönként tájékoztatnia kell a hatóságokat a megélhetésről szóló információkról. Az ügyészség ismétlődő megtévesztéssel, illetve hivatás jogtalan gyakorlásával vádolja Matteo Politit.
Az ukrán parlament nem támogatta a külügy- és védelmi miniszter, valamint az Ukrán Biztonsági Szolgálat elnökének menesztését, akiknek a leváltását Volodimir Zelenszkij államfő indítványozta elnöki beiktatása után. Továbbá a parlament ma elfogadta azt a törvényt, amely által lehetővé válik a mindenkori államfő alkotmányos felelősségre vonása, vagy leváltása.
A törvény ellen Klaus Iohannis államfő, a Nemzeti Liberális Párt, és a Mentsétek meg Romániát Szövetség is alkotmányossági kifogást emelt, az alkotmánybíróság pedig alaptörvénybe ütközőnek ítélte. Iohannis többek között azt kifogásolta, hogy a jogszabály elfogadásakor sérült a kétkamarás parlament elve, a képviselőház ugyanis – döntő házként – olyan előírásokat fogadott el, amelyeket a tervezetet első házként tárgyaló szenátus nem vitatott meg.
A Három Tenger Kezdeményezés tavalyi bukaresti csúcstalálkozóján elindított projektek hatékony végrehajtásának fontosságát hangsúlyozta Klaus Johannis államfő tegnap Ljubljanában, és jelezte, hogy a Bulgária–Románia–Magyarország–Ausztria gázvezeték lehet az egyik lépés, amellyel Románia regionális biztonsági szereplővé válhat a régióban. Arra a kérdésre, hogy mit tesz Románia azért, hogy regionális biztonsági szereplővé váljon, Johannis azt válaszolta, hogy a BRUA gázvezeték egy jó irányba tett lépés lenne. Ma az államfő részt vesz a csúcstalálkozó plenáris ülésén, majd sajtónyilatkozatot ad a szlovén, horvát és lengyel elnökkel, valamint Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével együtt.
A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács olyan dokumentumokat adott át a bukaresti ítélőtáblának, amelyek szerint Traian Băsescu volt köztársasági elnök, a Népi Mozgalom Pártja jelenlegi, az európai parlamenti választáson képviselői mandátumot szerzett szenátora jelentett egyik volt kollégájáról a titkosrendőrségnek. A sajtó rendelkezésére bocsátott dokumentumból az derül ki, hogy a securitate kijelölt egy alezredesi rangban levő összekötő tisztet, akinek Băsescu két darab, kézzel írt jelentést adott át. A bukaresti ítélőtábla május 29-én vette nyilvántartásba azt az ügyet, amelyben a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács kéri a bíróságtól, hogy Traian Băsescu korábbi elnök esetében állapítsa meg a kollaboránsi minőséget. Az egykori elnök a 2000-es évek eleje óta öt alkalommal kapott igazolást a CNSAS-tól, amelyek szerint nem működött együtt a volt Securitatéval.
A DNA közleménye hangsúlyozza, 42 olyan feljelentést továbbított a vádhatóságnak a főügyészség, amelyek a szavazati jog gyakorlásával kapcsolatos rendellenességekről szólnak a május 26-án megrendezett európai parlamenti választás és referendum vonatkozásában. A panaszok alapján a DNA vizsgálatot indított az ügyben.
A belügyminisztérium mai közleménye értelmében Fehér, Arad, Argeş, Bihar, Buzău, Dâmboviţa, Giurgiu, Gorj, Galac, Hunyad, Ilfov, Iaşi, Neamţ, Szilágy, Temes, Teleorman, Vâlcea, Vaslui és Vrancea megye összesen 53 településén vált szükségessé a katonai tűzoltók, a csendőrök és a rendőrök közbelépése. Az elmúlt 24 órában 36 házból, 36 picéből, 98 udvarból, 29 melléképületből és két üzlethelyiségből kellett kiszivattyúzni a vizet. Jelenleg Arad, Giurgiu, Temes és Vâlcea megyében van még szükség a katasztrófavédelem munkatársainak segítségére.Az elmúlt 24 órában 22 figyelmeztetést bocsátottak ki a meteorológusok. Ezek közül 11 narancssárga, 11 sárga riasztás volt. Ma 11 órától jelentős mennyiségű esőre és viharokra vonatkozó figyelmeztetés lépett életbe. Ez este 10 óráig érvényes a Bánságra, a Körösök vidékére, Erdélyre, Máramarosra, Észak-Olténiára, Moldva bizonyos területeire és a hegyvidékre. Temes, Arad és Bihar megyében péntek reggelig van hatályban a riasztás. Ugyanakkor az ország nagy részére kiterjedő, fokozott légköri instabilitásra vonatkozó figyelmeztetést meghosszabbították június 10-én 10 óráig.
A sárga jelzésű esőriadó este 10 óráig érvényes. Ez idő alatt jelentős csapadékmennyiségre, felhőszakadásra, villámlásra, viharossá fokozódó szélmozgásra és jégesőre kell számítani Erdélyiben is.