Erdély FM (Románia/Erdély)

Nyilatkozta ma Marcel Ciolacu,a  képviselőház elnöke. Elmondása szerint a PSD nem tárgyaét más pártokkal, mert a koalíciónak matematikailag elegendő szavazata van ahhoz, hogy a kormány elleni indítvány ne menjen át a parlamenten.

A német egészségügyi miniszter ma egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tárca által felkért szakértők megállapításai szerint a konverziós terápiák betiltása orvosilag indokolt és jogilag lehetséges. Ezért megkezdik az egyeztetést az igazságügyi minisztériummal, hogy lehetőleg még az idén elkészítsenek egy törvényjavaslatot az ilyen terápiák tiltásáról.

Călin Popescu-Tăriceanu a két ház együttes házbizottsága nevében nyújtott be kérést, amelyben javasolják, hogy hozzanak  létre egy házközi bizottságot, amely elemezné a helyzetet és konkrét módosító javaslatokat tenne a külföldön zajló szavazás megszervezését és menetét leszögező törvény módosítására. Tăriceanu szerint  a bizottságnak az ülésszak végéig elő kell állnia egy javaslattal, amit majd a parlament elé terjesztenek. Alina Gorghiu, a szenátus liberális alelnöke szerint a parlament plénuma első együttes ülésén jóvá fogja hagyni a bizottság létrehozását. Először viszont a már benyújtott módosító javaslatokat vitatják meg. Az ellenzék már öt-hat, a levélben elküldhető voksra, az elektronikus szavazásra vonatkozó javaslatot nyújtott be az alsóházba. Legkésőbb szeptember elsején kell megjelennie a törvénymódosításnak a Hivatalos Közlönyben.

Az európai ügyekért felelős miniszter szerint egy ország sem érezheti magát az Európai Unió ‘rendes tagjának’, ha nem látta el az unió tanácsának rotatív elnöki tisztségét. Románia számára ez egy teszt volt, amin sikeresen átmentünk és ezt nem kellene hamar elfelejteni. Továbbá azt is hozzátette, hogy a román elnökség alatt elfogadott törvényeknek köszönhetően Európát nem fenyegeti annyira egy kemény Brexit eshetősége.

Holnap kezdődik az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának 70. évfordulós kongresszusa Szlovákiában. A kongresszus fő témája a szlovákiai és az ukrajnai kisebbségi helyzet lesz.Az eseményen az RMDSZ delegációját Kelemen Hunor szövetségi elnök vezeti. A rendezvényen részt vesz többek között Vincze Loránt, a szervezet elnöke, aki egyetlen jelöltként pályázik az elnöki tisztségre a szintén ezalkalommal szervezett újraválasztáson. A FUEN rendezvényén kiértékelik az elmúlt hetven év megvalósításait, és megszabják a következő évek irányvonalát. Továbbá idén először kiosztják az úgynevezett FUEN-díjat is.

A skót miniszterelnök ma megbeszélést folytatott Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyalóval, a délután pedig Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével találkozik többek között a Brexit kapcsán. Elmondása szerint Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése és a vezetői tisztségért folytatott brit kormányzati versengés mind azt mutatják, hogy Skóciának más utat kell kijelölnie, valószínűleg az Egyesült Királyságon kívül.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter ma úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány egyetért az RMDSZ-szel, amely valós párbeszédet, valamint a törvényesség, vagyis a sírkert eredeti állapotának helyreállítását várja el a román hatóságoktól. Szijjártó Péter külgazdasági es külügyminiszter tegnap ismételten telefonon egyeztetett Teodor Meleșcanu román külügyminiszterrel az úzvölgyi helyzetről. Teodor Meleșcanu arról tájékoztatta Szijjártó Pétert, hogy a román miniszterelnök utasítására a román védelmi minisztérium felügyelete alá kerül az úzvölgyi temető.

A Cotroceni-palotában tartott ceremónián részt vett Marcel Ciolacu képviselőházi elnök, Şerban Valeca szenátusi alelnök, Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke, a testület tagjai, elnöki tanácsosok és államtanácsosok. Klaus Iohannis május 6-án írta alá a Simina Tănăsescu alkotmánybírói kinevezését. Mandátuma 9 évre szól. Simina Tănăsescu tavaly nyárig államelnöki tanácsos volt.

 Írja politikai forrásokra hivatkozva a stiripesurse.ro. Ludovic Orban pártelnök még az európai parlamenti választások előtt közölte, hogy még ebben a parlamenti ülésszakban megpróbálkoznak Viorica Dăncilă kabinetjének megbuktatásával. Az EP-választásokon nyertes ellenzéki alakulat vezetősége a múlt héten jelentette be, hogy szövegezik a bizalmatlansági indítvány, és tárgyalásokba bocsátkoztak a többi ellenzéki párttal és az RMDSZ-szel is a kormánykoalíció elmozdításáról. Az indítványt támogatja a Mentsétek meg Romániát Szövetség, a Népi Mozgalom Pártja, a Pro Románia és bizonyos feltételekkel az RMDSZ is, de az ellenzék még így sem lehet biztos a szavazattöbbségben a két ház együttes ülésén.

 Furó Judita Facebook oldalán közölte, hogy három év helyi tanácsosi tevékenységet követően úgy döntött, hogy lemond mandátumáról. Indokai összetettek, lemondó nyilatkozatában emiatt is elsősorban személyes okokra hivatkozott. Viszont azt is leírta, hogy a város jövőjét meghatározó fontos döntésekben mindig a politikai egyezségek, illetve olyan más szempontok domináltak, amelyek alkalmanként szakmailag is kifogásolható döntéseket eredményeztek, ezek miatt is mondott le.Helyébe Tamási Zsolt kerül, mivel ő kovetkezik a tanácsi listán.

Az ellenzéki pártok közül az USR a PNL és a PMP még június 3-án egyszerű indítványt nyújtott be Teodor Meleşcanu külügyminiszter ellen a május 26-i EP-választás és referendum külföldi lebonyolítása miatt. Az egyszerű indítványról holnap tárgyalnak és szavaznak a szenátusban. Az RMDSZ valószínűleg megszavazza az indítványt – mondta a Transindexnek Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. A diaszpórában élő román állampolgárok közül sokan nem tudtak leszavazni május 26-án a külképviseleteken, az említett ellenzéki pártok pedig úgy értékelik, hogy ez a felelősség a külügyminisztert terheli. A külügyminisztert az elmúlt napokban is sok kritika érte az ellenzéki pártok részéről főleg amiatt, hogy Románia nem került be az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjai közé.

 Megkezdték ma kora reggel a Hableány roncsának a kiemelését a Dunából. A kiemelés második fázisának végéhez értek már a kiemelési munkálatok, a szivattyúzás a végéhez közeledik, ezt követően fogják tovább emelni, majd áttenni az uszályra a Hableány roncsát. Az akció során újabb holttesteket találtak,  a megtalált holttestek között van az egyetlen gyermekáldozat is. A búvárok még négy embert keresnek a Hableány utasai közül. A mentés helyszínén van Pintér Sándor belügyminiszter is.

 A tegnap este és mára virradóan lezúdult nagy mennyiségű eső miatt 14 településen kellett a lakosság segítségére sietnie a katasztrófavédelem csapatainak Arad, Argeş, Bákó, Bihar, Buzău, Dâmboviţa, Hunyad, Ilfov, Neamţ, Olt, Teleorman és Vâlcea megyében. Emberélet nem került veszélybe – közölte az országos katasztrófavédelem. A tűzoltók 7 házból, 34 pincéből, 164 udvarról és két utcáról szivattyúzták ki a vizet az elmúlt 24 órában. A heves szél miatt három háztető lezuhant, 6 fa kitört és az úttestre esett. Arad megye északi részében mintegy 50 háztartást öntött el a víz. A viharok miatt megszakadt az áramszolgáltatás Hargita és Iaşi megye összesen 8 településén, egyes helyeken még mindig dolgoznak a meghibásodások elhárításán. A katasztrófavédelem kéri a lakosságot, hogy azokban a térségekben, ahol a folyók megduzzadtak, ne keljenek át a vizen és ne is közelítsék meg a partokat. Ugyanakkor kérik, hogy mindenki tisztítsa meg az árkokat és csatornákat, hogy a felgyülemlett víz azokon át folyjon le.

 Vagy Dacian Cioloş, vagy Dan Barna ‘egészen biztosan’ államelnökjelölt lesz – jelentette ki egy tegnap esti televíziós műsorban a PLUS elnöke. A România TV-nek adott interjúban az USR-PLUS 2020 szövetség választási sikeréről volt szó. Cioloş arról számolt be, hogy – miután a választási szövetségnek az EP-választások lejártával más formát kell adni – tárgyalásokba kezdtek Dan Barnával egy politikai társulás kialakítása végett.

 Bejelentette Viorica Dăncilă miniszterelnök, hogy jelölteti magát a Szociáldemokrata Párt elnöki tisztségére, amelyről június végén dönt az alakulat kongresszusa. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy akkor is jelölteti magát, ha a parlament megszavazza az ellenzék által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt, ezt azonban nem tartja valószínűnek. A kormányfő tisztázta, hogy az államfőválasztáson nem fog indulni.  A kormányfő hozzátette, nem tartja valószínűnek, hogy a június végén tartandó kongresszuson megnevezik aPSD államfőjelöltjét, mert túl rövid az idő a tervezett felmérések elkészítésére, ezért vélhetően júliusban ismét összehívják a kongresszust, és akkor fog kiderülni, kit indít a PSD az év végén esedékes elnökválasztáson.

 Az izraeli román nagykövetség Jeruzsálembe való költöztetéséről tett nyilatkozatok jelentették az egyik gondot az Egyesült Nemzetek Szervezete pénteki közgyűlésén, amikor Románia, az arab országok szavazatát elveszítve, nem került be a Biztonsági Tanács  nem állandó tagjai közé, nyilatkozta tegnap Teodor Meleşcanu külügyminiszter. A tárcavezető nyomatékosította, ő folyamatosan hangoztatta, hogy az ország hivatalos álláspontját kell figyelembe venni. Meleşcanu közölte, hogy annak idején Liviu Dragneanak is mondta, hogy a nagykövetség elköltöztetéséről szóló nyilatkozatok azt eredményezhetik, hogy Románia nem szerzi meg a nem állandó tagságot az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Románia nem került be az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának nem-állandó tagjai közé a következő két esztendőre. A romániai politikusok, az államfő, a kormánypártok és az ellenzék egyaránt diplomáciai kudarcnak értékelik az ENSZ Közgyűlésének pénteki döntését és egymást okolják a kudarcért. Klaus Iohannis államfő „sajnálattal vette tudomásul” a döntést és azt mondta, hogy ezt a román hatóságok egyes magas rangú képviselőinek „felelőtlen és nem diplomatikus” nyilatkozatai okozták, amely ellen fellépett ugyan az elnöki hivatal, de így is azt a „hamis képet” közvetítették, hogy Románia álláspontja „kiszámíthatatlan” bizonyos érzékeny nemzetközi problémák tekintetében. Mihai Fifor, a Szociáldemokrata Párt országos tanácsának elnöke szerint „a felelősség legnagyobb része”, a román külpolitikáért felelős Klaus Iohannis államfőt terheli. Fifor leszögezte: ha Iohannis állandóan kikérte magának, hogy ő a román külpolitika legfőbb irányítója, akkor most vállalja a felelősséget a kudarcért.  Marilen Pirtea, a Nemzeti Liberális Párt képviselője úgy fogalmazott, hogy Románia Viorica Dăncilă kormányfő miatt bukta el a szavazást a Közgyűlésben. Az ENSZ Közgyűlése pénteken úgy döntött, hogy Észtország, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Niger, Tunézia és Vietnám lesz 2020 januárjától 2021 végéig az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt új, nem állandó tagja. A balti állam ezzel maga mögé utasította a tisztségre szintén pályázó Romániát.

 Carmen Dan belügyminiszter szerint az úzvölgyi katonatemetőben június 6-án szolgálatot teljesítő rendőri és csendőri erők teljesítették küldetésük három fő célkitűzését: sikerült megelőzniük a magyarok és románok közti összetűzést, a személyi sérüléseket és a sírgyalázást. A tárcavezető tegnapi sajtóértekezletén tért ki a múlt heti úzvölgyi incidensre. Felidézte, hogy – az elnéptelenedett, hegyvidéki – Úzvölgye település és így a katonatemető is területi vita tárgyát képezi Bákó és Hargita megye között. A miniszter sok olyan megállapítást tett a rendbontás kapcsán, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. A tárcavezető azt állítja: bár volt „néhány feszült pillanat”, szerinte senkit nem ütöttek meg, senki nem sérült meg, és nem merült fel a rendfenntartó erők beavatkozásának szükségessége. „Nem történt rongálás, gyújtogatás vagy sírgyalázás. Egyedüli dolog, ami még vita tárgyát képezi, az az, hogy miként rongálódott meg a temető kapuja, mindennek kiderítése bűnvádi eljárás tárgyát képezi” – jelentette ki Carmen Dan. A miniszter szerint annak ellenére sikerült az összetűzést elkerülniük a két szembenálló csoport, a románok és magyarok között, hogy „mindkét oldalon mozgósítottak radikálisokat, illetve ultrákat”. Carmen Dan támogatja a kormány döntését, hogy a temető a védelmi tárca kezelésébe kerüljön, hogy ne forduljon elő többet ilyen vagy ehhez hasonló eset.

 Kelemen Hunor szövetségi elnök tegnap kijelentette, hogy az RMDSZ ellenzi az úzvölgyi katonatemető államosítását, miután az állami intézmények „nem akarták, vagy nem tudták” megakadályozni a június 6-ai incidenseket. A magyar érdekképviselet vezetője arra reagált, hogy a védelmi minisztérium megkezdte az előkészületeket a sírkert átvételére. Az RMDSZ továbbra is valós párbeszédet akar, valamint a törvényesség – vagyis a sírkert eredeti állapotának – helyreállítását szorgalmazza, és a magyar katonatemető melletti, vagy azzal szemben lévő üres térségben javasol új helyszínt a román hősök emlékművének. Kelemen Hunor szerint a katonatemető körüli botrányért Codrin Munteanu, a védelmi minisztérium főtitkára, volt Kovászna megyei prefektus a felelős. A Szabad Európa Rádió pénteken közölt értesülése szerint a temetőátalakítás ötlete a védelmi minisztérium főtitkárától származik, aki még Kovászna megye prefektusaként kilátásba helyezte, „foglalkozik majd” az úzvölgyi sírkerttel. Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető a Maszol hírtportálnak azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ román-magyar hadisírgondozó vegyes bizottság létrehozását, a csíkszentmártoni önkormányzat bevonását és a temető eredeti állapotának helyreállítását kéri.

Szijjártó Péter külgazdasági es külügyminiszter tegnap ismételten telefonon egyeztetett Teodor Meleșcanu román külügyminiszterrel az úzvölgyi helyzetről. Teodor Meleșcanu arról tájékoztatta Szijjártó Pétert, hogy a román miniszterelnök utasítására a román védelmi minisztérium felügyelete alá kerül az úzvölgyi temető, a magyar miniszter ezt tudomásul vette. Szijjártó Péter arra kérte román kollégáját, hogy a két védelmi minisztérium hadisírok gondozásáért felelős testülete minél előbb kezdje meg a konzultációkat a kétoldalú es nemzetközi kötelezettségeknek megfelelő rend helyreállítása érdekében. A két miniszter megerősítette a békés megoldás szükségességét.