Erdély FM (Románia/Erdély)

A székelyföldi elöljárók élőlánccal próbálják megakadályozni, hogy Dormánfalva polgármesteri hivatala ma délután papokkal felszenteltesse az úzvölgyi katonatemetőben létrehozott román parcellát és emlékművet. A “határozott, de békés” tiltakozását Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora jelentette be tegnap délután azon a csíkszeredai sajtótájékoztatón, amelyet Korodi Attilával, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével és Borboly Csabával, a Hargita megyei önkormányzat elnökével közösen tartottak.  Tánczos Barna nyomatékosította: addig semmilyen rendezvényt nem szabad tartani a temetőben, míg Románia és Magyarország védelmi minisztériuma a két ország közötti hadisírgondozási egyezménynek megfelelően meg nem állapodik a temetőről. A szenátor elmondta: a pattanásig feszült helyzetről tájékoztatta Carmen Dan belügyminisztert, és azt kérte tőle, hogy tegyen meg mindent a közrend és a béke biztosítása érdekében. Hozzátette: tudomásuk van arról, hogy szélsőséges csoportok akarnak részt venni a Dormánfalva által szervezett úzvölgyi rendezvényen. Borboly Csaba elmondta: a ma délután 4 órakor kezdődő tiltakozásra meghívta az önkormányzat tagjait és a csíki polgármestereket. Dormánfalva polgármesteri hivatala mára rendezvénysorozatot hirdetett a hősök napja alkalmából, amelynek keretében négy katonatemetőbe jelentett be vallásos szertartást és koszorúzást. A közzétett program szerint az úzvölgyi ortodox szertartás délután 5 órakor kezdődne.

 A legfelsőbb bíróság megalapozatlannak ítélte és elutasította a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület fellebbezését a bukaresti táblabíróság azon döntése ellen, amely – fenntartva az Országos Diszkriminációellenes Tanács korábbi álláspontját – úgy döntött, nem minősül diszkriminációnak, hogy kizárólag román nyelven végezhető el a szakmai gyakorlat a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetemen. A CNCD 2013 októberében állapította meg, hogy nem diszkriminálják a magyar hallgatókat azzal, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetemen kizárólag román nyelven folyik a gyakorlati oktatás.  A diszkriminációellenes tanács döntését a RMOGYKE megtámadta a bukaresti ítélőtáblánál, amely megalapozatlanként elutasította a keresetet. Ezt a döntést erősítette meg most a legfelsőbb bíróság.

 Június 3 és 5 között 420 ezer adófizetőnek fizette vissza az Országos Adóhatóság  a járművek forgalomba helyezésekor befizetett környezetvédelmi bélyegilletékeket. Az ANAF közleményben hangsúlyozza, hogy minden erre jogosult vissza fogja kapni a befizetett összeget.  

 Egy hét telt a budapesti hajókatasztrófa óta, de még mindig nem tudni, mikor lehet kiemelni a Hableányt a Duna mélyéről. Megint kedvezőtlen fordulatot vett az időjárás, az Alpokban 30 fok feletti kánikula van, a legmagasabb hegyekben is olvadni kezdett a hó, emiatt nem csökken a vízszint Budapestnél.Megérkezett a fővárosba a Clark Ádám nevű hajódaru, amelyik a tervek szerint kiemeli majd a roncsot a vízből. Csakhogy a jelenlegi vízállásnál nem fér át a Margit híd alatt, így egyelőre nem tudja megközelíteni a múlt szerdai baleset helyszínét. Tegnap újabb holttesteket találtak a mentőcsapatok, a két nő azonosítása estére történt meg. Még mindig több mint tíz embert keresnek – közölte az M1 Híradója. A hatóságok megállás nélkül keresik az áldozatokat, a folyó teljes déli szakaszát vizsgálják.

Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke tegnap kijelentette, hogy az alkotmánymódosító népszavazásra, amely az alaptörvénybe iktatná a május 26-ai referendum eredményeit, valószínűleg augusztusban kerül sor, és nem tevődik rá ‘egyéb, esedékes választásokra’. Popescu-Tăriceanu szerint az alkotmánymódosításra ‘azonnal’ sort kell keríteni, ahogyan azt az államfő mondta. Ugyanakkor be kell tartani a Velencei Bizottság ajánlását is. Ami a külföldön élő románok szavazását illeti, a szenátus elnöke szerint a levélszavazás nem megoldás, hisz legutóbb, amikor alkalmazták, összesen 2.100-an éltek ezzel a lehetőséggel. Ehelyett azt kell megoldani, hogy a szavazás napját megelőző időszakban, a külföldön élők egy egész hétig leadhassák voksukat – hangoztatta a felsőház elnöke.

 Minden közösségnek joga van ahhoz, hogy virágot helyezzen el ősei és halottai sírján – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, miután tegnap felkereste az úzvölgyi katonatemetőt. Semjén Zsolt a Facebookra feltöltött videofelvételen kiemelte: a magyarok tisztelik mindenkinek a halottait, legyenek azok románok, osztrákok, németek vagy oroszok. Kijelentette: a magyarok ugyanígy elvárják, hogy tiszteljék a halottait. Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az úzvölgyi első világháborús sírkertben, félszáz betonkeresztet és egy emlékművet felállítva ott. Székelyföldi elöljárók élőlánccal próbálják megakadályozni, hogy Dormánfalva polgármesteri hivatala ma papokkal felszenteltesse az úzvölgyi katonatemetőben létrehozott román parcellát és emlékművet.

 Az Európai Néppárt frakcióvezetője ismét Manfred Weber lett az Európai Parlamentben, a tíz frakcióvezető-helyettes közül az egyik a liberális párti román politikus, Siegfried Mureşan. Az Európai Néppártnak a május 26-i választások eredményeképpen 179 képviselője van az Európai Parlamentben. Ez visszaesést jelent az eddigi támogatottságához képest – korábban ugyanis 216 törvényhozó képviselte az EPP-t az Unió törvényhozó testületében -, de továbbra is ez a pártcsalád maradt a legnagyobb létszámú frakció. Az újraválasztott Manfred Weber úgy nyilatkozott: a piacgazdaságok megerősítését, a migráció kérdésének kezelését, az Unió határainak megszilárdítását, az állampolgárok terrorizmussal és szervezett bűnözéssel szembeni védelmét, a klímaváltozás elleni küzdelmet tartja fő célkitűzéseinek.

A tervezetet 258 képviselő támogatta szavazatával. A törvényjavaslat célja a munkavállalók tagállamok közötti mobilitásának növelésére vonatkozó minimum-követelmények szabályozása a kiegészítőnyugdíj-jogosultságok megszerzésének és megőrzésének javítása révén, a vonatkozó európai szabályoknak megfelelően. A jogszabály előírja a 2014. április 16-i, európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését a hazai jogrendszerbe, és célja a munkavállalóknak az Európai Unió tagállamai közötti szabad mozgását gátló tényezők felszámolása, a foglalkoztatási jogviszonyhoz köthető kiegészítőnyugdíj-jogosultságok megszerzésére és megőrzésére alkalmazandó rendszer javítása révén. Az alsóház a döntéshozó testület, a törvénytervezetet a szenátus már elfogadta március 18-ai ülésén.

Az alkotmánybíróság tegnap megalapozatlannak minősítette és elutasította Klaus Johannis államfőnek a Junior Centenar nevet viselő megtakarítási számlákról szóló sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvény ellen emelt alkotmányossági kifogását. Az alkotmánybíróság megállapította, hogy a Junior Centenar nevet viselő megtakarítási számlákról szóló sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvény alkotmányos. Johannis április végén emelt alkotmányossági kifogást. Szerinte a sürgősségi rendeletbe foglalt előírások egy része az alkotmányba ütközik, és így alkotmányba ütközik a rendeletet jóváhagyó törvény is. A parlament április 10-én küldte át Johannisnak a törvényt kihirdetésre. Az áprilisban megszavazott törvény szerint a megtakarítási számlákat az államkincstár fiókjaiban nyitják meg. Az állam minden év végén 600 lejjel megtoldja az összeget, ha abban az évben legalább 1200 lejt helyeztek el a kontón. Az összeghez a tulajdonos nyúlhat hozzá a nagykorúvá válása után. Az állam további 3 százalékos kamattal is hozzájárul a megtakarításhoz, de csak akkor, ha a kedvezményezett betölti a 18. életévét. A 3 százalékos kamatot egyszeri alkalommal, a végösszegre számolják rá.

 Az európai Románia érdekeit szolgáló, országos megállapodást javasolt tegnap Klaus Iohannis államfő. A pártok zöme egyetért abban, hogy a nép akaratának megfelelően gyakorlatba kell ültetni a referendum eredményét, és meg kell szilárdítani Románia európai irányultságát. Ahhoz, hogy ez a szavazás és ezek a konzultációk valóban eredményesek legyenek, úgy döntöttem, hogy országos megállapodás aláírására kérem fel a parlamenti pártokat Románia európai irányultságának megszilárdítása érdekében’ – mondta a Cotroceni-palotában Iohannis. A megállapodást már tegnap kézhek kapták a politikai pártok, és az államfő néhány napon belül igenlő választ vár tőlük az egyezség megkötését célzó felhívásra. Az államfő kedden és szerdán konzultált a parlamenti pártok küldöttségeivel a május 26-ai referendum eredményének gyakorlatba ültetéséről.

A szociáldemokraták egy, az alkotmány módosításával foglalkozó parlamenti munkacsoport létrehozását javasolták Klaus Iohannis elnöknek a konzultáción, jelentette ki Viorica Dăncilă kormányfő tegnap, nyomatékosítva ugyanakkor, nem támogatja, hogy az alaptörvény módosítása kapcsán kiírandó népszavazást egy másik választással egyidőben szervezzék meg. Dăncilă megemlítette, hogy Marcel Ciolacu már ma elkezdi a munkacsoport megalakítását.

Az alsóház 243 támogató szavazattal, egy tartózkodás mellett nyilvánította érvényessé Petre Cioabă képviselői mandátumát. A házszabály értelmében egy megüresedett képviselői helyet a jelöltlistán szereplő következő személy foglalja el, ez jelen esetben Petre Cioabă volt. A képviselőház május 29-én fogadta el a jogerősen elítélt Liviu Dragnea után maradt képviselői és képviselőház-elnöki tisztségek megüresedését megállapító határozatot.

 Bohémabb, vidámabb, élénkebb arculattal, új szlogennel jelentette be az idei Vásárhelyi Forgatag legfontosabb újdonságait a tegnapi sajtótájékoztatón Molnár Imola programfelelős és Portik Vilmos főszervező. A városünnepet augusztus 23. – szeptember 1. között tartják. Portik Vilmos főszervező kihangsúlyozta, azt szeretnék, ha minden eddiginél színesebb és gazdagabb Forgatagot sikerülne összehoznia az idei évben a szervezőcsapatnak, ugyanakkor remélhetőleg, az újítások sorába beilleszkedik a helyszínváltás is.  A szervezőcsapat a Ligetből a várba és a mellette található sétányra költöztetné a Forgatagot, erről folytatnak jelenleg is tárgyalásokat a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatallal, azonban egyelőre még nem sikerült teljes mértékben megegyezni. Portik hivatalos levélben kérte a Marosvásárhelyi RMDSZ-t is, hogy politikai befolyását és lobbierejét vesse be annak érdekében, hogy a Vásárhelyi Forgatag hozzá méltó helyszínre költözhessen. Újdonság például, hogy a családos- és gyermekprogramok a Csicsergő udvar nevet fogja viselni, illetve a nagy népszerűségnek örvendő Borudvar kiegészítéseként idén Sörudvar is lesz a Jazz and Blues Club udvarán, ahol majd kézműves söröket lehet kóstolni, de lesznek klub jellegű szabadtéri koncertek és gyermekfoglalkozások is ezen az új helyszínen. A Vásárhelyi Forgatag programjairól, eseményeiről leghamarabb a facebook oldalon hallhatnak az érdeklődők. Nemsokára pedig az új arculattal jelentkező weboldal is elérhető lesz a www.forgatag.ro címen.

Az egyetlen jelöltként induló bajor politikus 156 voksot kapott az EPP alakuló frakcióülésén, további négy szavazat érvénytelen volt. Weber először a Twitteren nyilvánított köszönetet nyilvánosan, és leszögezte, hogy a frakció minden korábbinál egységesebb és eltökéltebb abban, hogy egy jobb Európáért küzdjön. A néppártiak ma az EP parlamenti frakciói közül elsőként alakultak meg.

Az Aradi megyei katasztrófavédelmi felügyelőség sajtószóvivője elmondta, hogy ma délben lezárták a forgalom elől az ország egyik legforgalmasabb tranzit útvonalát, a 7-es számú országút Maros-völgyében átvezető szakaszát, az Arad megyei Lippa környékén az utat elárasztó sárlavina miatt. Arad megyében jelenleg is narancssárga jelzésű, másodfokú esőriadó van érvényben.

A törvényjavaslat célja a munkavállalók tagállamok közötti mobilitásának növelésére vonatkozó minimumkövetelmények szabályozása a kiegészítőnyugdíj-jogosultságok megszerzésének és megőrzésének javítása révén, a vonatkozó európai szabályoknak megfelelően. A képviselőház a döntéshozó testület, a törvénytervezetet a szenátus már elfogadta március 18-ai ülésén.

Daniel Constantin, a frakció elnöke ma az államfővel folytatott egyeztetés után kijelentette, hogy szerintük helytelen például, hogy az ország alkotmányában nem szerepel, hogy Románia az Európai Unió és a NATO tagja. Emellett alkotmányi szinten is garantálni kellene az ország határain belül és azon kívül élő állampolgárok számára a szavazáshoz való jogot, továbbá tisztázni kell, hogy mi számít “az alkotmány súlyos megsértésének”, ez ugyanis nincs konkrétan meghatározva az alaptörvényben. Constantin hozzátette, hogy támogatják, hogy az alkotmánymódosító népszavazást az év végén esedékes államelnök-választással egy időben tartsák meg. A PRO Európa parlamenti frakció képviselője arra is kitért, hogy ők meg fogják szavazni a kormány leváltását célzó bizalmatlansági indítványt.

Az Osztrák Szociáldemokrata Párt és az Osztrák Szabadságpárt frakcióvezetői tegnap délután állapodtak meg az előrehozott parlamenti választások lehetséges időpontjáról. A dátumot hivatalosan még nem erősítették meg, de az ügyvezető kancellár valószínűleg a parlamenti többség javaslatát támogatja majd. A kormányválság május 17-én robbant ki Ausztriában, miután két német lap nyilvánosságra hozott egy, az akkori alkancellárt, Heinz-Christian Strachét, a Osztrák Szabadságpárt azóta lemondott elnökét és a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét súlyosan kompromittáló videofelvételt. Strache lemondása után Sebastian Kurz akkori kancellár a belügyminiszter, Herbert Kickl menesztését javasolta. Kickl menesztése után azonban az összes szabadságpárti belügyminiszter lemondott. Ezután részleges ügyvivő kormány alakult Ausztriában. Nem sokkal később a Osztrák Szociáldemokrata Párt bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Kurz és kormánya ellen, melynek megszavazása után az osztrák államfő az alkotmánybíróság elnökét bízta meg egy ügyvezető szakértői kormány megalakításával, amely az őszre tervezett előrehozott választásokig marad hivatalban.

Közölte ma George Purcaru, a szövetség elnöke. Elmondása szerint a szakszervezeti szövetség követeli, hogy a tanügyminisztérium vonja vissza a május 28-án meghozott, a 2019-2020-as tanévre vonatkozó beiskolázási számokat megszabó rendeletét. Ellenkező esetben többek közt a bíróságon is megtámadják, mert szerintük megkérdőjelezhető a rendelet törvényes volta. Szerinte a rendelet ‘egy tollvonással’ szakosztályokká alakít líceumi osztályokat, márpedig képtelenség egyik napról a másikra szakoktatást bevezetni 26 ezer diák esetében, mivel erre nincs meg a szükséges anyagi fedezet, és a líceumi osztályok pedig a rendelkezés miatt várhatóan túlzsúfolttá fognak válni. Véleménye szerint a munkaerőpiac igényei alátámasztják a szakosztályok szükséges voltát, de azokat fokozatosan kell létrehozni. Azt is nehezményezte, hogy a szaktárca január helyett csak májusban rendelkezett a beiskolázási számokról, és nem tart fenn párbeszédet a szakszervezetekkel.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint Klaus Johannis államfő a pápa jelenlétében ismét példaértékűnek nevezte Romániát a kisebbségi kérdés kezelésében, a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság országjelentése azonban rácáfol erre. A Magyar Polgári Párt közleménye szerint pedig a gyűlöletkeltés megfékezése szempontjából derűlátásra ad okot  a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság jelentése A jelentés többek között megemlíti, hogy a romániai politikai párbeszédben gyakori a magyarellenes gyűlöletbeszéd. Példaként említi Mihai Tudose volt miniszterelnök 2018 januári kijelentését, amikor egy tévéinterjúban azt nyilatkozta, hogy felakasztaná azokat a székelyföldi elöljárókat, akik kifüggesztik a székely zászlót a közintézményekre. Továbbá megjegyzi, hogy nagyon elterjedt a gyűlöletbeszéd a médiában, valamint az online platformokon – külön megemlíti a magyarellenes gyűlöletbeszédért gyakorta megbüntetett Lumea lui Banciu című műsort. A Bizottság megemlíti ugyanakkor, hogy a terrorvád miatt elítélt két kézdivásárhelyi fiatal ügye kapcsán a teljes magyar közösséget negatív fényben tüntette fel a média. A sportban előforduló gyűlöletbeszéd kapcsán pedig kiemeli a sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK labdarúgócsapat találkozóin elhangzó magyarellenes rigmusokat.