Feed aggregator

Borissov said his and Bulgaria’s “good neighbourly relations” with Turkey and ties to President Erdoğan guarantee border security and curb illegal migration.

Slovakia’s government faces backlash after PM Fico and an ally rejected a WHO pandemic accord despite broad support from health minister and president among others.

Poland 2050’s Szymon Hołownia and Third Way partner PSL back Rafał Trzaskowski from PM Tusk’s Civic Platform in 1 June runoff.

By Jomo Kwame Sundaram
KUALA LUMPUR, Malaysia, May 20 2025 (IPS)

With President Trump’s efforts to end the Ukraine war, Europeans are now mainly responsible for prolonging it. Despite lame protestations of peace, Europe seems committed to fighting ‘to the last Ukrainian’.

Unsustainable peace
As Europe celebrated the end of the Nazi-initiated Second World War earlier in May, it does not seem to know how to sustain peace after war.

Jomo Kwame Sundaram

Both ‘world wars’ of the 20th century started in Europe as inter-imperialist wars, killing millions. In 1884-5, the Berlin Conference divided Africa among the dominant European powers.

After attending the Versailles palace negotiations following WW1, the young John Maynard Keynes’ The Economic Consequences of the Peace warned the agreement’s terms undermined a sustainable peace, almost anticipating Nazism’s later rise.

Towards the end of World War II (WW2), FDR’s Treasury Secretary, Henry Morgenthau, insisted Germany should not be allowed to re-industrialise after the War.

After starting and losing two world wars, German military aggression seemed unavoidable. For Morgenthau, reindustrialisation would inevitably lead Germany to war again.

For FDR, only postwar recovery for all would ‘win the peace’, not subjugating and destroying the loser.

His WW2 generals, famously Eisenhower, Marshall and MacArthur, imposed ‘pacifist’ constitutions and reforms for postwar growth on Germany and Japan.

Imperial oversight?
Despite his brilliant contemporaneous insights into the unsustainability of the peace secured at Versailles, Keynes ignored its outcome for China.

At Versailles, the Shandong peninsula, previously ruled by the Germans, was not returned to China, but given to Japan instead!

The resulting May 4th (1919) movement culminated in the Chinese revolution. Keynes was as blind to this as to WW2’s three million lives lost to the Bengal famine.

Although invisible in movies, tens of thousands from China were involved in WW1, mainly digging trenches for European troops in a war primarily remembered for trench warfare.

German possessions in southern Africa were not returned to Africans, but instead held ‘in trust’ by European powers, including the white South African regime.

While there have not been more ‘world wars’ since the end of the Cold War, there have been many more wars in the supposedly unipolar/multipolar world.

NATO v the UN
At the UN General Assembly, 141 countries condemned the Russian invasion of Ukraine in 2022. But many also oppose North Atlantic Treaty Organization (NATO) expansion via Ukraine to threaten Russia.

This is reminiscent of broad international support for President John F Kennedy in 1962 when he insisted Soviet missiles be withdrawn from Cuba, just off Florida.

NATO was established for the Cold War and should have been dissolved at its end. Its raison d’être, the rival Warsaw Pact, was gone. Worse, NATO expansion continues while it conducts unlawful wars not sanctioned by the UN Security Council.

German Chancellor Angela Merkel and French President François Hollande have both confessed that the 2014 Minsk deal with the Russians was intended to buy time to arm Ukraine for war later, not to secure peace.

Similarly, British Prime Minister Boris Johnson successfully blocked negotiations between Ukraine and Russia in the last half-year of his tenure. A peace deal would have ended hostilities and saved hundreds of thousands of lives, mainly Ukrainian.

Europe has continued to insist on war despite worsening odds. And when NATO allies blew up the gas pipeline from Russia to Germany, no protests followed.

NATO should have been dissolved at the end of the Cold War, once its raison d’être, the rival Warsaw Pact, was gone.

Despite Europe’s pretensions of leading worldwide efforts against global warming, it quickly reversed earlier commitments, even abandoning its 2021 Glasgow commitment to reject coal less than half a year later.

Unsurprisingly, the Global South remains sceptical of the EU’s carbon border adjustment mechanism (CBAM), perhaps only the latest form of European trade protectionism.

The EU has already worsened world economic conditions by raising interest rates, imposing illegal sanctions, insisting on fiscal austerity and cutting social spending in favour of military expenditure.

European leaders now proudly announce military Keynesian policies, expecting growth from more war spending. Thus, the turn to war has meant less growth and more inequality.

A non-aligned South?
FDR envisaged a peaceful new multilateral order offering progress for all. But such hopes have been squelched by political pressures for informal empire abetted by a resurgent military-industrial complex.

A different world is needed based on much stronger commitments to peace, freedom and non-alignment. It may be time for the West, the Global North and others to learn from the South-East.

In 1955, Indonesia hosted the Afro-Asian summit in Bandung, which boldly spoke for the post-colonial South and made the case for non-alignment as the Cold War began.

Over half a century ago, in 1973, the Association for South East Asian Nations (ASEAN), set up in 1967, committed to creating a zone of peace, freedom and neutrality (ZOPFAN).

Creating the enabling conditions for ongoing cooperation, development, and progress can help sustain the bases for a peaceful and progressive new world order.

IPS UN Bureau

 

Follow @IPSNewsUNBureau
!function(d,s,id){var js,fjs=d.getElementsByTagName(s)[0],p=/^http:/.test(d.location)?'http':'https';if(!d.getElementById(id)){js=d.createElement(s);js.id=id;js.src=p+'://platform.twitter.com/widgets.js';fjs.parentNode.insertBefore(js,fjs);}}(document, 'script', 'twitter-wjs');  

Commission sources and EU diplomats say Kostelac often interferes in political matters beyond her job description.

The upswing shocked analysts who predicted a weaker euro would partially soften the impact of Trump's levies.

Americas Northrop Grumman won a $188.5 million modification, which exercises options to provide continued logistics and test support, and continued field service representatives technical support, as well as supports reach-back engineering support to ensure that the MQ-4C Triton air vehicle are mission-capable for Intelligence, Surveillance and Reconnaissance missions in support of the Navy and the Royal Australian Air Force (RAAF). Work is expected to be completed in May 2026. Naval Air Systems Command, Patuxent River, Maryland, is the contracting activity. The US Army has teamed with Uber and Lyft for a ride-sharing program to boost transportation access for soldiers and their families living on base. The initiative covers six in-country installations and is expected to promote additional transport options for over 600,000 service members, veterans, and civilians. Among the bases included are Joint Base Lewis-McChord, Fort Bliss, Fort Bragg, Schofield Barracks, Fort Shafter, and Tripler Army Medical Center. Middle East & Africa Raytheon has inked a $1-billion agreement with Qatar to deliver the Fixed Site – Low, Slow, Integrated Defeat System (FS-LIDS), making Doha the system’s first international customer. The agreement includes production work in the US, contributing to engineering and advanced manufacturing. The technology is designed to detect, track, and neutralize […]

2022 februárjában Oroszország különleges katonai művelet elnevezéssel katonai konfliktusba kezdett Ukrajnával szemben. Az azóta eltelt lassan 3 évben számos hírt közölt a sajtó, amelyek beszámolnak az egyes országok különféle támogatásairól Ukrajna részére. Cikkemben, a 2024-es év fontosabb eseményeinek segítségével szeretném az előbbiek hatását bemutatni két szembenálló félre.

A kezdetektől fogva legfőképpen a nyugati országok pénzügyi és katonai segélyben részesítették Ukrajnát. Ezen az oldalon ki kell emelni az Amerikai Egyesült Államokat, aki már a konfliktus kitörése előtt segítette keleti szomszédunkat. De nem szabad megfeledkezni Nagy-Britannia, Németország, Lengyelország és a Balti államok katonai, pénzügyi szubvenciójáról sem, hisz Európában ők a legfőbb támogatók. Ha a katonai segélyek oldalát vizsgáljuk, Ukrajna rengeteg olyan fegyvert kapott a szövetségeseitől, amivel már Oroszország mélységi területeit is tudja veszélyeztetni. Itt meg lehet említeni például az amerikai HIMARS-rakétarendszert vagy a német Panzerhaubitze 2000-t, nem utolsósorban pedig a brit nagy hatótávolságú Storm Shadow rakétákat.

Persze kisebb atrocitások, támadások (esetleges drón támadások) néha előfordultak korábban is a határterületeken, de nagyobb csapások nem voltak. Hiába a számtalan nyugati fegyver, bevetésük célpontjait csak védelmi célokra engedélyezték, hisz esetleges orosz területű bevetésük komoly következményekkel járnának. Ehhez igyekeztek tartani magukat a támogatók, annak ellenére, hogy az ukrán elnök kitartóan sürgeti a nyugati szövetségeseket, hogy engedélyezzék Ukrajna számára nagy hatótávolságú rakéták használatát a háború frontvonalán túli célpontok, köztük az orosz logisztikai központok és katonai támaszpontok elleni támadásra. Ha a másik oldalt vizsgáljuk meg kicsit közelebbről, akkor azt vesszük észre, hogy Oroszországot eleinte csak Irán segítette katonai eszközökkel.

Ebben az évben változás történt, hiszen 2024 nyarán, bő két és fél évvel az orosz-ukrán konfliktus kitörését követően az ukrán csapatok az oroszországi területek ellen hajtottak végre katonai műveleteket. Ez nem csak az orosz vezetést, de számos nyugati országot is meglepetésként ért, hiszen kisebb „merényletnek” gondolták. Ez a kurszki betörés egy olyan fordulópontot hozott el a konfliktusba, amely úgy tűnik, hogy nem csak elmélyíti a konfliktust még jobban, hanem megnehezíti a békés úton történő megegyezés lehetőségét. Az ukrán csapatok benyomulása az egész konfliktust átformálta, hiszen mostantól nem beszélhetünk csak védelmi célú műveletekről. Persze itt se szabad elfelejteni, hogy ha nincsenek nyugati megfigyelések valószínűleg ilyen precíz, jól megszervezett akcióról nem beszélhetnénk. Ahogy a világ sajtóközleményeiben is megjelent, még egy lépéssel közelebb került a világ az eszkaláció lehetőségéhez, viszont így pár hónappal később azt tapasztalhatjuk, hogy a fenyegetőzések száma növekedett, de más változást nem hozott. Az idő múlásával azt vehetjük észre, hogy nagyobb változások nem történtek a fronton, kisebb falvak, településeket lassacskán elfoglalnak az orosz csapatok, de nagyobb előrenyomulás nem történt. Mondhatjuk akár azt is, hogy a mindennapi rakéta, drón támadásokon kívül jelentősebb események nem történtek a konfliktusban.

A nyugati támogatók folyamatosan kiállnak Ukrajna függetlenségi háborúja mellett, ezt a folyamatos szállítmányok alá is támasztják, viszont „keleti” oldalon egy új, kissé meglepetésszerű segítő tűnt fel, nem más, mint Észak-Korea. Azt már korábban is lehetett sejteni, hogy a két ország közös történelmi eseményei miatt közel áll egymáshoz, emellett a két ország között folyamatosak a gazdasági együttműködések, viszont azt senki se várta, hogy az ukrajnai háborúba is részt fog venni. Bár a tavalyi csúcstalálkozó után szinte biztosra vehető volt, hogy nem csak gazdasági, hanem katonai célú egyeztetések is megtörténtek, hisz például orosz segítséggel Phenjan műholdakat tudott feljuttatni a világűrbe, ami nem csak a szomszédos Dél Korea aggodalmát keltette fel, de a világ több vezető hatalmáét is. Hiába beszélünk a világ egyik legjobban elzárt országáról, ahol sokszor a nyomor lassan felöleli a társadalmat, mégis évről évre azt lehet tapasztalni, hogy katonai fejlesztésekben még a világ vezető hatalmait is lassan utoléri.  Akár megemlíthetjük itt a sikeresen kifejlesztett atombombát vagy a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat is akár, de persze nem szabad megfeledkezni orosz támogatásról sem.  Mondhatjuk akár azt is, hogy a közös ellenség, aki ebben az esetben nyugati országok, közelebb hozta egymáshoz a országot. Dél koreai hírszerzők szerint több ezer konténernyi tüzérségi, rakéta- és egyéb hagyományos fegyvert küldött Észak-Korea Oroszországnak ebben az évben. Persze a fronton nem fog nagyobb változást eredményezni, viszont kijelenthető, hogy Putyin mögött is már számos ország áll.

Ahogy a nyári események forrósága elcsendesedett, úgy mondhatjuk azt is, hogy a konfliktusban is visszaállt a korábbi „szélcsendes” időszak. Hisz október-november elején, ahogy az egész világ úgy Oroszország és Ukrajna is árgus szemekkel figyelte a tengeren túli elnökválasztás eseményeit. Keleti szomszédunk, persze kisebb magabiztossággal kijelentette, hogy bármi is fog történni a választásokon Ukrajna segítése a nyugati országok körében változatlan marad. Viszont Donald Trump republikánus elnökjelölt szavaiból arra lehetett következtetni, hogy akár megválasztása után egyből békét fog elhozni Kelet Európa térségére. November ötödike után szinte biztosra vehetővé vált, hogy egy új időszak kezdődik majd el Donald Trump januári beiktatását követően. A két szembenálló fél természetesen gratulált a frissen megválasztott amerikai elnöknek, és kijelenthető mindenki számára, hogy nem csak ők, de az egész világ izgatottan várja, vajon milyen változások fognak történni a következő 4 évben. Egy szinte biztosra vehető, hogy a konfliktus akár teljesen új fordulatot is vehet, de ez majd csak a következő hónapokban fog kiderülni.

Ahogy korábban elhangzott, Észak-Korea egyre komolyabb eszközökkel támogatja szövetségesét, viszont arra senki se számított, ami 2024 novemberében jelent meg a nyugati sajtóközleményekben.  Amerikai és dél-koreai forrásokra hivatkozva egyre többen számoltak be arról, hogy közel 10.000 észak-koreai katona indult el Oroszországba. A hírszerzők szerint a frontvonalra kerültek ezek az egységek viszont, ha csak a kommunikációs különbségeket vesszük figyelembe erre minimális az esély. Az biztos, hogy kiképzések révén, valószínűleg idővel egyre közelebb kerülnek majd ezek a katonák a fronthoz, de ha reálisabban figyeljük az eseményeket inkább csak a kisegítő munkákban fognak részt venni. Ennek a váratlan fordulatnak, inkább a geopolitikai következménye és az eszkaláció lehetőségének megnövekedése az, ami elgondolkodtatja a világot. Hisz eddig csak Ukrajna és Oroszország között zajlott a háború, de így, hogy észak-koreai katonák is részt vesznek a konfliktusban, mondhatjuk hadviselő féllé vált. Ha ukrán szemszögből figyeljük ezt az eseményt, egyértelműen kijelenthetjük, hogy igenis az előbb leírtaknak megfelelően egy új ország került bele a konfliktusba. Viszont, ha a másik oldalról közelítjük meg az történéseket, Vlagyimir Putyin már a konfliktus kirobbanása után egyből jelezte, hogy ő nem csak Ukrajnával, de az egész Nyugattal vívja a harcot, hisz nem szabad megfeledkezni arról a sok nyugati fegyverről, amelyek nélkül keleti szomszédunk közel se vehetné fel a versenyt az agresszorral. Egy dolog szinte biztosan leszögezhető, hogy a konfliktusban egy olyan fordulatot hozott, amivel megalapozta több jövőbeli esemény bekövetkezésének lehetőségét.

Nem is kellett sokat várni, amerikai vezetéssel, sok nyugati szövetséges engedélyezte az általuk átadott fegyverek bevetését oroszországi mélységi területek ellen, ami az előzetesen bevezetett spirál egy újabb megállójához vezetett. Ukrajna ezzel a jóváhagyással, olyan csapásokat hajthat végre, amely a frontra komoly kihatásokkal lehet, hiszen energetikai, vagy logisztikai központok esetleges megsérülése az orosz csapatokat nagy mértékben korlátozhatja vagy akár kisebb megállásokra is kényszerítheti. Nem is beszélve arról, hogy így akár Moszkva, vagy több más kulcsfontosságú város az ukrán célpontok kereszttüzébe kerülhet, ami nagyon sok meglepetést okozhat. Az ukrán fegyveres erők kapva a lehetőségen, ki is használhatják nem csak a kurszki régióban, hanem front sok pontján az új „távolsági” fegyvereiket. Ezzel persze nem minden ország ért egyet, köztük Magyarország sem, de úgy látszik a Joe Biden vezette kormányzat minden lehetőséget ki szeretne használni januárig. Hisz nem csak a fegyverek korlátozásában hozott új lépéseket, de egy utolsó nagyobb segélycsomag elfogadását is minél jobban fel szeretné gyorsítani, mielőtt Donald Trump elfoglalná elnöki székét a Fehér Házban. Ahogy egyik oldalt, úgy másik oldalt se maradhat el a válaszlépés, hiszen Vlagyimir Putyin bejelentette, a nukleáris doktrína megújítását, amivel a nukleáris fegyver bevetéséhez egy lépéssel közelebb került a világ. Az orosz vezetés ezzel szeretné a nyugati partnereket megállásra kényszeríteni, viszont ugyanúgy, mint eddig ez is csak egy adok-kapok játék újabb lépése és a háború spiráljának egy újabb megállója. November 21.-én viszont ukrán közlések szerint Vlagyimir Putyin újfajta interkontinentális ballisztikus rakétát alkalmazott egy ukrán létesítmény ellen, ami 2022 óta egyszer sem történt meg.  Ezt a feltételezést nem csak az elnök, de az amerikai szakértők is cáfolták, viszont az kijelenthető az orosz elnök beszédét követően, hogy igenis egy közepes hatótávolságú új fegyverről van szó. Kijelenthető, hogy a konfliktus egy olyan szintre jutott, amikor már nem csak hagyományos fegyverek alkalmazásáról beszélhetünk, hanem szóba kerülhetnek a 21. század legmodernebb fegyverei is. Ami egy újabb fordulathoz vezette a konfliktust, hiszen az ilyen típusú fegyverek ellen nem csak Ukrajna, de az egész világon kevés ország tud felmutatni megfelelő védelmét. Ez a támadás az egész világ számára egy figyelmeztetés, hisz ez is megmutatta, hogy Oroszországnak a modern fegyverarzenáljai még a „raktárban” vannak és képes bármiféle nyugati fegyver, fenyegetés ellen cselekedetet felmutatni. November utolsó napjai, akár az egész konfliktus menetét átírhatják, de egy biztos, hogy mint olvasó izgalmas eseményeknek lehetünk a tanúi a következő napokban, hetekben.

Az említett eseményekkel csak lépésről lépésre közelebb kerülünk az esetleges eszkalációhoz, amivel nem csak a két szemben álló ország épségét, de az egész világot veszélyeztetik. Ahhoz, hogy a konfliktus megoldódjon, valószínűleg még sokat kell várnunk, de a januári beiktatás lehet egy tényleges megoldás vagy egy újabb állomás, ami majd a következő hónapok izgalmait fogja megalapozni.

Szerző: Fodor Balázs

2024. 12. 15.

A A támogatások változása az orosz-ukrán konfliktusban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Un camion transportant des bidons d'huile végétale s'est renversé, ce lundi 19 mai 2025, à Parakou. L'accident s'est produit au niveau du carrefour Hubert Maga.

Accident de circulation, ce lundi 19 mai, à Parakou. Un camion transportant des bidons d'huile végétale s'est renversé au niveau du carrefour Hubert Maga. Outre les dégâts matériels, aucun blessé ni de perte en vie humaine n'est à déplorer.
Le gros porteur selon des sources concordantes, a quitté Cotonou pour se rendre au Niger. Les ouvriers du chauffeur, avec l'aide de quelques riverains, ont récupéré la marchandise dispersée sur la voie et ses abords.
La police est intervenue pour réguler la circulation. Les causes réelles de l'accident restent à déterminer.

F. A. A.

A drónokat először hatékonyan harcban az Amerikai Egyesült Államok kezdte el használni az ezredforduló után. Drónok előtte is léteztek, de nagyrészt információ gyűjtésre, felderítésre és gyakorló célokként használták őket. Ez a felfogás valahogy normává vált az államok között és csak a 21. századtól gondolkoztak a teoretikusok a drónok csapásmérő képességének kihasználásán. Ezek az eszközök azonban még merően mások voltak, mint amiket jelenleg Kelet-Ukrajnában alkalmaznak, a korai csapásmérő drónok egy repülőgép méreteivel rendelkeztek és nem ritkán a bolygó túlsó oldaláról irányították ezeket.

A dróntechnológia fejlődése már a 2014-es ukrán konfliktus óta foglalkoztatta az ukrán felsővezetést és 2017-től több drón kifejlesztése is megkezdődött. Ezeket 2020- és ’21-ben hadrendbe is állították az Ukrán Fegyveres Erők. Az egyik első ilyen drón az A1-CM Furia volt, amit az Athlon Avia gyártott. Ez a drón alapvetően csak felderítési feladatokra és tüzérségi megfigyelésre volt alkalmas de fontos mérföldkő volt az ukrán hazai dróngyártás fejlődésében. Egyébként az Athlon Avia az orosz inváziót követően 2023-ban egy újabb verziót kezdett el gyártani, ez már rendelkezik nagy felbontású infravörös kamerával, mesterséges intelligenciával ellátott célpont felismerő rendszerrel, lézeres távolságmérő és célmegjelölő rendszerrel és sokkal nagyobb kapacitású akkumulátorokkal.

2018-ban Ukrajna számos török gyártmányú Bayraktar TB2-es drónt vásárolt meg. Ezeket hivatalosan 2021-ben állították hadrendbe és ez is azt mutatja, hogy az ukrán felsővezetés felismerte a potenciált ezekben az eszközökben és egy sokkal hálózat orientált vezetési modellt próbáltak bevezetni. A Bayraktar drónok nem csak felderítési és tüzérségi megfigyelő feladatra alkalmasak, hanem csapásmérésre is. Ezt a képességét a drón már bizonyíthatta amikor azerbajdzsáni erők több örmény páncélozott járművet és harckocsit semmisítettek meg vele 2020-ban.

A 2022-es orosz inváziót követően Ukrajna számos drónt alkalmaz, ezek vagy hazai gyártásúak, külföldi segélycsomagokban érkeztek vagy egyszerűen a piacon beszerezhető eszközök. Egyes források szerint körülbelül 70 féle drónt használnak az ukrán fegyveres erők jelenleg is. Ezek méretben az apró tenyerünkbe is beleférő drónoktól a „szoba méretű” Bayraktar drónokig terjednek, bár jelenleg a Bayraktorokból ha van is az ukránoknak az valószínűleg nem röpképes állapotban van mivel ez az orosz csapások egyik első számú célpontja volt már a háború kezdetén.

A leggyakoribb drón típus mégis az FPV (First Person View) drón, könnyű előállítási vagy beszerzési költségei miatt. Újonnan a piacon 500-700 USD az ára és Kínából szinte végtelen mennyiségben áll belőle rendelkezésre raktárkészlet. Ezek a drónok gyorsak, nem ritkán 100 km/h-ás sebesség fölé is képesek menni, tehát elmenekülni előle szinte lehetetlen. Hatótávolságuk változó és sok minden befolyásolja, természetesen a drón gyártmánya, de a terep adottságai és persze az ellenség zavaró berendezései is. Itt említeném meg ezeknek az eszközöknek a legnagyobb gyengepontját ez pedig nem más, mint az, hogy rendkívül könnyen zavarhatóak. Ugye rádióhullámokkal kapják a jelet a kezelőszemélyzettől és bár néhányat ellátnak valamekkora fokú zavarvédelemmel ez nem teljeskörű. Ebből adódóan az oroszok hatalmas mobil jammer tornyai magas prioritású célpontok az ukrán robotrepülőgépek és tüzérség számára. Tehát miután egy ilyen FPV drónt kézhez kap a gyárból a kezelője legtöbbször egy nagyobb kapacitású akkumulátort tesznek bele, hogy ezzel is növeljék a hatótávolságát. Majd jön a lényeg, ami egyedivé teszi ezeket a kamikaze drónokat, ráfüggesztenek valamiféle robbanószerkezetet, ez lehet tüzérségi robbanófej, RPG robbanófej vagy akár csak egy kézigránát. A függesztési módok között is egészen sok félét találunk, vannak kimondottan kifinomultak, de nem ritka a szigetelőszalagos vagy kábelkötegelős megoldás sem, persze itt a katona képzelete és a rendelkezésére álló alapanyagok szabnak csak határt. De nem csak kamikaze akciókra használják az ilyen FPV drónokat, hanem felderítésre és tüzérségi megfigyelésre. Azonban van még egy harci alkalmazásuk is, amikor úgy függesztik fel a kézigránátot vagy más robbanóeszközt a drónra, hogy azt egy gombnyomással ki lehessen oldani és ledobni az ellenségre. Ez a módszer is rendkívül hatékonynak bizonyult és mindemellett gazdaságilag is kifizetődőbb hiszen az esetek nagyrészében a drón sértetlenül visszatér a kezelőjéhez és csak egy újabb gránátot kell ráapplikálni. Így például páncélozott harcjárművek is elpusztíthatók, hiszen, ha a kezelő elég ügyes egy nyíláson be tudja dobni a robbanószerkezetet és ezzel nagy valószínűséggel harcképtelenné teszi a jármű kezelőszemélyzetét, arról nem beszélve, hogy nagy eséllyel a harcjármű belső rendszerei is sérülhetnek.

Orosz oldalon is jelen vannak az ehhez hasonló FPV drónok, bár itt nem ezek a fő eszközei a pusztításnak. Az oroszok sokkal inkább használják a saját maguk által kifejlesztett Lancet, az iráni Shahed, vagy ahogy az oroszok rendszeresítették Geran-2, drónokat. Ezek sokkal nagyobbak, mint az FPV drónok, körülbelül olyan ember méretűek és ezáltal a hatótávolságuk és hasznos teherbírásuk is megnőtt. A Lancet drón egy katapultról indítható elektromos meghajtású orosz kamikaze drón, főleg járművek ellen alkalmazzák és mivel fel van szerelve kamerával így nagy pontossággal lehet célra vezetni. A hatótávolsága 30km feletti és akár 3kg-os robbanófejet tud hordozni. A Shahed egy iráni fejlesztésű dróncsalád de a köznyelvben a HESA Shahed 136-os drónt értjük ezalatt. Ez az előzőkkel ellentétben teljes mértékben GPS vezérlésű és elindítása után teljesen autonóm. Elméleti hatótávolsága 2000km és 30-50kg közötti terhet tud magával vinni. Jellemzően nagy csoportokban indítják mivel elég pontatlan találati képpel rendelkezik, de emiatt tökéletes eszköze volt az oroszoknak az ukrán légvédelem túlterhelésére, hiszen radarkeresztmetszete alapján az ukrán légvédelem kezelőszemélyzete sokszor azt hitte rá, hogy valamilyen precíziós robotrepülőgéppel állnak szemben és ezért „elpazaroltak” egy több millió dolláros légvédelmi rakétát egy maximum 200 ezer dolláros drónra. Ezt a drónt egyébként a 2024-es Izrael elleni iráni rakétatámadásban is nagy számban használták.

Ez a fajta hadviselés körülbelül 2023 nyarán érte el a csúcspontját, mert ekkor még az oroszok kifejezetten le voltak maradva elektronikus hadviselés terén és az EW lefedettségük sem volt a teljes frontra kiterjedő, inkább csak a főbb parancsnoki állásokra. Azóta eltelt több mint egy év és Oroszország egyre gyorsabban zárkózik fel elektronikus hadviselés tekintetében Ukrajnához. Mindkét oldalon megjelentek a mobil, akár hátizsákra rögzíthető zavaró berendezések. Ezeknek a hatótávja jelentősen csökkentett a telepített zavarókhoz képest, de körülbelül egy rajnyi vagy szakasznyi katonának tud biztosítani lefedettséget és megnövelni a túlélés esélyét egy dróntámadás során. Alapvetően ez tette olyan félelmetessé a drónok bevonását a háborúba, hogy a túlélési esély az nagyon közeli volt a nullával, elfutni nem lehet előle, elbújni is nagyon nehéz hiszen sok már hőkamerával is fel van szerelve és ha szerencsés módon az első találatot túlélte valaki jellemzően még van 2 vagy 3 drón mivel 4-5 fős csoportokban repülnek.

Ekkor még úgy tűnt, hogy a zavarás ellen a mesterséges intelligenciával autonóm módon vezérelt drónok lesznek az ellenszer. Ezeknek a működési elve roppant egyszerű, ugyanúgy repülnek, mint bármelyik másik drón, de ahogy elveszítik az összeköttetést a kezelővel bármilyen okból (zavarás, távolság, terepi tényezők) a drón vagy tovább repül egy előre betáplált koordináta felé, vagy elkezdi a lehetséges célpontok keresését. Ilyen drónokra láthattunk példát mindkét oldalon több-kevesebb sikerrel. Ilyen AI által vezérelt drónokat használtak az ukránok már, hogy Oroszországon belüli célpontokat is támadjanak, de aktívan a frontvonalon is bevetésre kerülnek. Valószínűleg a jövőben is alkalmazni fogják őket, hiszen az AI technológia messze nem érte el a potenciálját így sokkal precízebben és pontosabban tudnak majd támadásokat végrehajtani ezek a drónok saját maguktól is.

Végül 2024 tavaszán az oroszok előálltak egy egyszerű, de mégis hatalmas jelentőségű innovációval. Optikai kábellel vezérlik a drónt rádióhullámok helyett, így az teljesen immunis lett a zavaró berendezésekkel szemben. Ezenkívül sokkal szebb és állandóbb képet biztosít a kezelőszemélyzetnek. Sokak azt mondták, hogy ez majd a hatótávolság rovására fog menni, de ami azt illeti így is 10km körüli ezeknek a drónoknak a hatótávolsága. Egyetlen negatívuma a technológiának, hogy ez az elképesztően vékony kábel könnyen elszakadhat és akkor megszűnik a kapcsolat a kezelő és a drón között. Ennek ellenére még mindig hasznosabbnak tűnik így egy drón mint, hogy ki legyen téve a zavarásnak, ezenkívül a friss felvételekből az is látszik, hogy az orosz drónok kezelői teljesen új eljárásokat alkalmaznak. Eddig mindkét oldal a gyorsan mozgó és hirtelen fentről berepülő drónalkalmazást követte. A magasan repülésre a rádiójelek adása, illetve vétele miatt volt fontos, hogy minél kevesebb zavaró tárgy legyen a kezelő és a drón között. Ám ezzel az új technikával lehet alacsonyan is repülni hiszen nem számít a jel eljuttatása szempontjából és nem szükséges a gyors repülés sem, sőt, ha lassan repül a drón csökkenti annak az esélyét, hogy a kábel elszakadjon. Így az orosz drónpilóták körülbelül olyan másfél-két méterre a talajtól lassan repülnek, így meg jobban nehezítve a drón észrevételét az ukrán katonák által. A másik jelentős javulás a kép minőségében volt, ami a rádiójeles megoldáshoz képest sokkal tisztább ezáltal könnyebben beazonosíthatóak ellenséges állások és járművek. De olyan videó is kikerült az Internetre, ahol két ukrán civil gépjárművet azért nem támadott meg egy orosz drón mert az utolsó pillanatban észrevette a kezelő, hogy fegyvertelenek utaznak az autóban. Ezt is a sokkal jobb minőségű képi megjelenítés tette lehetővé.

Az, hogy a háború elején miért jelentett ekkora előnyt az ukránoknak a drónhadviselés az oroszokkal szemben pusztán két dolog miatt volt. Rendkívül olcsóak más fegyverekhez képest és az oroszok egyáltalán nem számoltak egy ilyen típusú fenyegetésre ezért a katonák semmilyen kiképzést nem kaptak ezt illetően. Minden, amit most tudnak és gondolnak az oroszok a drónhadviselésről az az, amit a katonák az első vonalakban tapasztaltak az invázió kezdete óta. Ez is mutatja, hogy bármennyire megtervezett lehet egy hadművelet és a katonák is fel lehetnek készítve a végrehajtásra, a technológia elképesztő ütemű fejlődésével nem lehet számolni mivel sosem lehet tudni mi lesz a következő sorsfordító innováció, amit a hadviselésben is lehet alkalmazni.

Szerző: Huszár Róbert

2024. 12. 11.

A Drónhadviselés az orosz-ukrán konfliktusban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Több, mint három évtizedes konfliktus után Azerbajdzsán és Örményország viszonya történelmi fordulóponthoz érkezhet. Történelmi jelentőségűnek tekinthetők 2025. szeptember 13-án Azerbajdzsán és  Örményország által kiadott külön nyilatkozatok, amelyek szerint a felek sikeresen rendezték a béketárgyalások során felmerülő vitás kérdéseiket. A békeszerződés tervezetéről való megállapodás azonban önmagában még nem konstituálja a békét. Továbbra is kérdés, hogy a békeszerződés ténylegesen aláírásra kerül-e, és az abban foglalt ígéretek, biztonsági garanciák valóban elvezethetnek-e a tartós békéhez a Dél-Kaukázusban.

 

Immanuel Kant szerint a háború hiánya önmagában még nem jelent békét. Az Örök békében Kant különbséget tesz a valódi béke és a háborús állapot megszűnése között. A háborús állapot nélküli helyzet ugyanis bármikor újabb konfliktushoz vagy háborúhoz vezethet. Valódi, fenntartható békét azonban csak intézményesített úton, kölcsönös bizalomra és jogi garanciákra építve lehet elérni.

 

A kérdés tehát az, hogy képes-e két posztszovjet dél-kaukázusi állam – több évtizedek óta tartó ellenségeskedés, feszültség és egymást követő háborúk után – tartós békét kötni egymással?

 

A második hegyi-karabahi háború és annak következményei

 

2020. szeptember 27-én tört ki a második hegyi-karabahi háború, amely azeri győzelemmel ért véget. Bár az azeri erők a háború során nem tudták visszafoglalni az összes örmények által ellenőrzött területet, Şuşa elfoglalását követően 2020. november 9-én Moszkvában fegyverszüneti megállapodást írtak alá. Ennek értelmében Örményországnak át kell adnia több, Karabah környéki területet – köztük az Ağdami, Kalbajar és Laçıni járásokat – az azeriak részére. A 44 napos háborút lezáró megállapodás november 10-én lépett hatályba.

 

A 2020-os tűzszünet időszakos megsértései 2022. szeptember 13-án kétnapos konfliktusba torkolltak, amely a 2020-as hegyi-karabahi háború óta a legsúlyosabb konfliktus volt a két ország között. A halálos áldozatok számáról eltérő becslések születettek. Azerbajdzsán több örményországi célpontot támadott, több mint 2700 civil kényszerült elhagyni otthonát. Baku és Jereván egymást vádolták a konfliktus kirobbanásáért.

 

2022. decemberében magunkat “környezetvédelmi aktivistának” nevező azeri csoport blokád alá vette a Laçıni/Lacsin-folyosót, amely az egyetlen szárazföldi szállítási útvonal Örményország és a Hegyi-Karabah között. Az aktivisták illegális bányászat ellen tiltakoztak, azonban több nemzetközi jelentés szerint a környezetvédő aktivisták csoportját a bakui kormány támogatta. A 2020. november 9-én megkötött megállapodás szerint orosz békefenntartóknak kellett volna őriznie a folyosót, azonban ez nem történt meg. A folyosó blokádjának következtében a karabahi lakosság súlyos ellátási hiányokkal szembesült, humanitárius válság alakult ki. A humanitárius válság kezelése érdekében karabahi örmények ellátása, utánpótlása az orosz csapatok és a Nemzetközi Vöröskereszt révén valósult meg.

 

A hágai Nemzetközi Bíróság 2023. február végén meghozott döntésében kimondta, hogy Azerbajdzsánnak biztosítania kell az akadálytalan átjárást a Laçıni-folyóson. Ennek ellenére Azerbajdzsán 2023. április 23-án ellenőrző pontot létesített a folyosó mentén, azzal a céllal, hogy megakadályozza a Hegyi-Karabahból Örményországba irányuló katonai szállítmányokat. Baku ezen lépése tovább fokozta a Hegyi-Karabah blokádját, amely 2022. decemberében kezdődött a “környezetvédő aktivistákkal”. Jereván Moszkvához fordult, azonban Moszkva csak enyhe bírálatot fogalmazott meg Baku lépésével szemben. A Laçıni-folyosó az egyetlen útvonal amely összeköti Örményországot a Hegyi-Karabahhal. Az ellenőrző pont felállítása lehetőséget adott Azerbajdzsánnak arra, hogy megállítson bármely Örményország és Hegyi-Karabah között közlekedő járművet.  2023. július 26-án az azeriek teljesen leállították a közlekedést Karabah irányába, még a Vöröskereszt konvojai sem jutottak át.

 

A Hegyi-Karabah Köztársaság megszűnése

 

2023. szeptember 19-én Baku “terrorellenes” offenzívát indított a Hegyi-Karabahban, az örmény fél által 2020-as fegyverszüneti megállapodás megsértésére hivatkozva. A karabahi örmény entitás ellen indított támadás egy nap alatt véget ért, az offenzíva az örmény fél kapitulációjával zárult. Szeptember 20-án a karabahi örmények kényszer hatására aláírták a tűzszüneti megállapodást, és vállalták az önvédelmi erők feloszlatását. Az örmény fél kapitulációját követően az etnikailag örmény lakosságú enkláve szinte teljes népessége hagyta el a térséget; becslések szerint több mint 100 ezer örmény menekült el Hegyi-Karabahból, etnikai tisztogatástól tartva.

 

2024. január 1-jétől a Hegyi-Karabah Köztársaság hivatalosan megszűnt létezni. Az önhatalmúlag kikiáltott köztársaság elnöke, Szamvel Sahramanjan 2023. szeptember 28-án aláírta azt a rendeletet, amely szerint 2024. január 1-jétől minden állami intézményt feloszlatnak. A rendelet aláírása a szeptember 19-én indított, Azerbajdzsán által végrehajtott villámgyors katonai műveletet lezáró tűzszüneti megállapodás egyik feltétele volt.

 

Békéhez vezető úton?

 

A Hegyi-Karabah területi önrendelkezésének megszűnését követően Azerbajdzsán és Örményország béketárgyalásokba kezdett. 2024 tavaszán Örményország visszaadott Azerbajdzsánnak négy határmenti falut – Baghanist, Voskepart, Kirantsot és Berkabert -, amelyek az első karabahi háború (1988-1994) során kerültek örmény ellenőrzés alá. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök szerint a falvak átadása csökkenti a határkijelöléssel és biztonsággal kapcsolatos kockázatokat. Azerbajdzsán egyik fő kifogása az örmény alkotmány preambuluma, amely utalást tartalmaz Örményország és a Hegyi-Karabah jövőbeni újraegyesítésére. A béketárgyalások során Azerbajdzsán az alkotmány módosítását szabta a konfliktus lezárásának szükséges feltételeként. Pasinján az alkotmánymódosítással kapcsolatban népszavazást kezdeményez, amelyre várhatóan 2027-ben kerül sor, a 2026-os júniusi választásokat követően.

 

Azerbajdzsán feltételei között szerepel a vitatott Zangezuri-folyosó kérdése. A Zangezuri-folyosó egy tervezett tranzitútvonal, amely Örményország Szjunik tartományán keresztül kötné össze Azerbajdzsán területét exklávéjával, a Nahicseváni Autonóm Köztársasággal. A tranzitútvonal nemcsak a Dél-Kaukázus számára bír jelentős gazdasági és stratégiai jelentőséggel. A Zangezuri-folyosó létrehozásának célja Azerbajdzsán Törökországgal és Európával való kereskedelmének erősítése, a logisztikai infrastruktúra fejlesztésével, szállítási költségek csökkentésével, valamint Azerbajdzsán és exklávéja közötti utazási idő lerövidítésével. A projekt hozzájárulna Azerbajdzsán tranzitközponti pozíciójának megerősítéséhez. Azerbajdzsán egyértelmű érdekein túl a régió más országai is érdekeltek a tranzitútvonal megnyitásában. A Zangezuri-folyosó ugyanis a Transz-Kaszpi Nemzetközi Szállítási Útvonal (TITR), vagy más néven Középső Folyosó, kezdeményezésének alapköve. A Középső Folyosó Kínán, Kazahsztánon, a Kaszpi-Tengeren, Azerbajdzsánon és Grúzián halad keresztül. Az útvonalat 1996-ban hozták létre azzal a céllal, hogy felgyorsítsa a Kaszpi-tenger környéki országok és Kína közötti szállítást, alternatívát kínálva az északi kereskedelmi útvonalakkal szemben, amelynek különösen fontossá váltak a 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háború miatt. A TITR megbízható átjárót biztosít Ázsia és Európa között, ezáltal erősítve a Dél-Kaukázus szerepét a globális ellátási láncokban. Azonban Jereván biztonsági akadályokat fogalmazott meg a folyosó “akadálytalan” áthaladásával kapcsolatban, és továbbra is fenntartásai vannak a folyosó biztosítására kirendelt orosz csapatokkal szemben.

 

A béketárgyalások másik vitatott pontja az EBESZ Minszki Csoportjának jövője. A Minszki Csoportot 1992-ben hozták létre azzal a céllal, hogy elősegítse a Hegyi-Karabahi konfliktus békés rendezését. A Csoportnak három társelnöke – az Egyesült Államok, Franciaország és Oroszország – az elmúlt évtizedekben számos kezdeményezést tett a béke megteremtése érdekében, azonban érdemi áttörést nem sikerült elérniük. 2024. júniusában Ilham Aliyev, azerbajdzsáni elnök kijelentette, hogy a Minszki Csoport már nem életképes, ezért fel kell oszlatni. 2025. januárjában Nikol Pasinján, örmény miniszterelnök bejelentette, hogy Örményország kész hozzájárulni a csoport megszüntetéséhez, ezzel teljesítve Azerbajdzsán egyik kulcsfontosságú feltételét, amely a Dél-Kaukázus békéjét és stabilitását célozza. Jereván ugyanakkor hivatalosan még nem kérte az EBESZ-től Minszki Csoport feloszlatását. Pasinján szerint ehhez az is szükséges, hogy Baku felhagyjon Örményország egyes területének “Nyugat-Azerbajdzsán” való emlegetésével.

 

 

A Karabah-kérdés máig megoldatlan

 

Továbbra is nyitott a kérdés, hogy tartós béke vagy ideiglenes fegyverszünet valósulhat meg a Dél-Kaukázusban. Bár a Hegyi-Karabahi konfliktus 2023. szeptember 20-án de facto lezárult az etnikai örmény enkláve felszámolásával, a két ország közötti több évtizedes ellenségeskedés, a bizalomhiány, a több mint 100 ezer karabahi örmény menekült sorsa, valamint a régió geopolitikai érdekütközései továbbra is veszélyeztetik a békefolyamat sikerét.

 

A felek 2025. március 13-án bejelentették, hogy sikeresen lezárult a béketárgyalás és elkészült a tervezet, amely aláírásra vár. Az örmény-azeri tárgyalások konkrét eredményeként létrejött megállapodás elsősorban Nikol Pasinján számos engedményeinek köszönhető, aki elfogadta Baku javaslatait a tizenhét cikkely közül két vitás pontban. Ennek értelmében a felek vállalják, hogy peren kívül rendezik a nemzetközi bíróságok egymás ellen benyújtott jogi kereseteiket, valamint megállapodtak abban, hogy a két ország határa mentén nem állomásozhatnak harmadik országok fegyveres erői. A harmadik felek kizárása kizárja az orosz katonai jelenlétet lehetőségét, és egyúttal veszélybe sodorja az Európai Unió örményországi megfigyelő misszióját (EUMA) jövőjét is. Az EUMA megerősítette határmentő járőrszolgálatát, mandátumát pedig 2027. február 19-ig hosszabbították meg.

 

Baku a békemegállapodás aláírását ahhoz a feltételhez köti, hogy  Örményország módosítsa alkotmányát. Azerbajdzsán az örmény alkotmány preambulumára hivatkozik, amely utal Örményország 1990-es függetlenségi nyilatkozatra; ez pedig egy 1989-es határozaton alapul, amely Örményország és Hegyi-Karabah egyesülését rögzíti. Baku ezt  burkolt területi igényként értelmezi, amelynek eltávolítását elengedhetetlennek tartja a tartós béke megteremtéséhez.

 

Pasinján az alkotmánymódosítás kérdését az örmény nép akaratához köti, ezért népszavazást kíván kezdeményezni, amelyre azonban csak a 2026. júniusi választásokat követően kerülhet sor. Ilham Aliyev ugyanakkor nem sürgeti a megállapodás aláírását, mivel a 2023. szeptemberében végrehajtott sikeres, mindössze 24 órás katonai offenzíva révén Azerbajdzsán elérte fő célját. Így a megállapodás mielőbbi aláírása elsősorban Örményországnak sürgető.

 

Nikol Pasinján Azerbajdzsán mellett Törökországgal is törekszik a kapcsolatok normalizálására, amelynek eredményeként akár a két ország közötti határ megnyitására is sor kerülhet. Az örmény-török határ 1993 óta zárva van. A határnyitás Törökország számára lehetőséget nyújt, hogy megerősítse szerepét a Dél-Kaukázusban, míg Örményország számára gazdasági fellendülést hozhat a közvetlen szomszédjával való kereskedelem révén, továbbá mérsékelhetné Oroszországtól való függőségét és elmélyíthetné kapcsolatait az Európai Unióval. Ankara azonban a békeszerződés aláírását szabta meg feltételként a határ megnyitásához.

 

A dél-kaukázusi diplomáciai előrelépésekben nagy szerepet játszik a csökkentett orosz figyelem és a beavatkozás hiánya. Moszkva nem érdekelt Törökország régióbeli pozíciójának erősítésében, így a békefolyamat potenciálisan kedvezőtlen fejleményként értékelheti, és annak felfüggesztésre törekedhet. Mivel Oroszország katonai kapacitásait és figyelmét jelenleg teljes mértékben az ukrajnai háború köti le, amely kedvezőbb lehetőséget teremt a békefolyamat mielőbbi sikeres zárása mellett.

 

A Hegyi-Karabah kérdése tehát még továbbra is megoldatlan. Elismerendő, hogy a felek hosszas tárgyalásokat után eljutottak egy béketervezetig, azonban annak aláírását egyik fél sem sürgeti, és nem kezeli a két nemzet közötti konfliktus alapvető okait.

 

A béketervezet aláírásához Jerevánnak alkotmánymódosítást kell végrehajtania, amelyre várhatóan a 2027-ben, a 2026-os választásokat követően kerül sor. Nikol Pasinján, örmény miniszterelnök jelentős engedményeket tett a béke érdekében – többek között négy falu átadását és az alkotmány módosításának ígéretét -, amelyek azonban belpolitikai feszültségeket váltottak ki. A lépéseit sokan kapitulációként értékelik, és számos tüntetés során követelték lemondását.

 

Pasinján tehát egyszerre kénytelen szembenézni a tartós béke megteremtésének nehézségeivel, a belső társadalmi feszültségekkel, valamint a több mint 100 ezer karabahi örmény menekült integrációjának kihívásaival. Mindezek mellett ahhoz, hogy 2026-os választásokon megőrizze politikai legitimációját, el kell fogadtatnia az örmény társadalommal az új geopolitikai realitást: Örményországnak békét kell kötnie Azerbajdzsánnal és Törökországgal. A kérdés csupán az, hogy az örmény nép készen áll-e ezen új realitás elfogadására és, hogy Jereván meddig hajlandó elmenni a békéért.

 

Bár a hegyi-karabahi konfliktus katonai értelemben lezárult, Örményország és Azerbajdzsán viszonyában egyelőre nem beszélhetünk valódi békéről. Annak ellenére, hogy számos tényező – például a vitás pontok rendezése, a diplomáciai kapcsolatok javulása – utal a tartós béke lehetőségére, azonban a több, mint három évtizede tartó konfliktus lezárásához valódi biztonsági garanciákra és bizalomépítésre van szükség. Az államközi normalizáció fontos kiindulópont, azonban a társadalmi megbékélés az egyetlen lehetőség a tartós béke megteremtéséhez a Dél-Kaukázusban.

A Tartós béke vagy ideiglenes fegyverszünet? Örményország és Azerbajdzsán útja a rendezés felé bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

La circulation sera temporairement perturbée dans le quartier Akpakpa Tokpégblé, à Cotonou, dans le cadre de l'organisation des départs pour le pèlerinage à la Mecque, édition 2025.

Les voies d'accès autour du site d'accueil des pèlerins, situé sur l'ancien site de SOBETEX à Akpakpa Tokpégblé (Cotonou) seront fermées pour garantir la sécurité et la fluidité des opérations relatives au pèlerinage à la Mecque 2025.

Il s'agit des rues menant à PHARMAQUICK et à l'Association Interprofessionnelle du Coton (AIC). Elles seront temporairement interdites d'accès du 19 au 28 mai 2025, puis du 15 au 24 juin 2025, selon un communiqué du Ministre de l'Intérieur et de la Sécurité publique.

Alassane Seidou appelle la population à faire preuve de responsabilité et de civisme. Le ministre invite chacun à respecter ces mesures mises en place pour assurer le bon déroulement des départs pour le pèlerinage.

Pour le fidèle musulman, le hajj ou pèlerinage à La Mecque en Arabie Saoudite fait partie des cinq piliers de l'islam à accomplir au moins une fois dans sa vie, s'il en a bien sûr les moyens financiers et l'aptitude physique et mentale.
2 300 pèlerins béninois sont enrégistrés pour le Hadj 2025.
M. M.

So far three MEPs have confirmed that the Belgians want Parliament to lift their immunity.

Ce dimanche 18 mai 2025 à Kovè, un hameau de la localité de Zidjihoué à Houéyogbé dans le Mono, un jeune homme a tué son père à coups de machette.

Parricide à Houéyogbé. Dans cette commune du département du Mono, un jeune homme a tué son père à coups de machette ce dimanche 18 mai 2025.
Le père selon nos sources, a quitté le centre-ville de Houéyogbé pour se rendre dans son domicile situé à Kovè, une localité de Zidjihoué. Aussitôt entré, le jeune homme âgé de la vingtaine environ, lui assène des coups de machette à la nuque et au cou. Sous le choc, il trébuche et tombe. Le fils présumé assassin dans sa furie jette une pierre sur lui. Le père succombe à ce dernier coup.
Les raisons ayant conduit cet enfant à commettre ce meurtre ne sont pas encore connues. Aussitôt après son forfait, il a été arrêté par la police. Le présumé criminel, selon nos sources, souffrirait d'une déficience mentale.

F. A. A.

On Monday night, Parliament and Council negotiators reached an agreement on a financial aid package for Egypt worth up to €4 billion in loans.
Committee on International Trade

Source : © European Union, 2025 - EP

On Monday night, Parliament and Council negotiators reached an agreement on a financial aid package for Egypt worth up to €4 billion in loans.
Committee on International Trade

Source : © European Union, 2025 - EP

On Monday night, Parliament and Council negotiators reached an agreement on a financial aid package for Egypt worth up to €4 billion in loans.
Committee on International Trade

Source : © European Union, 2025 - EP

On Monday night, Parliament and Council negotiators reached an agreement on a financial aid package for Egypt worth up to €4 billion in loans.
Committee on International Trade

Source : © European Union, 2025 - EP

Le Président de la République du Bénin, Patrice Talon a visité, lundi 19 mai 2025, le Musée National du Qatar.

En visite de travail à Doha, le Chef de l'Etat béninois a visité le Musée National du Qatar. La délégation béninoise a été accueillie par Son Excellence Cheikha Al Mayassa bint Hamad Al Thani, Présidente des Musées du Qatar.

Les différentes collections du musée ont été présentées au président béninois. Il s'est montré particulièrement attentif et admiratif devant la richesse et la diversité du patrimoine exposé.

Tout au long de la visite, une explication détaillée lui a été fournie sur la signification et la valeur culturelle de ces précieux trésors.

Patrice Talon s'est rendu au musée national de Qatar en compagnie de Mohamed Saad Al Rumaihi, PDG de Qatar Museums, et de Son Excellence Cheikh Abdulaziz bin Hamad Al Thani, Directeur du Musée national du Qatar.

Donald Trump a affirmé lundi 19 mai que la Russie et l’Ukraine allaient « démarrer immédiatement des négociations en vue d’un cessez-le-feu », après son appel avec Vladimir Poutine, qui « s’est très bien passé » selon lui.

The post Donald Trump dit que la Russie et l’Ukraine vont « démarrer immédiatement des négociations en vue d’un cessez-le-feu » appeared first on Euractiv FR.