Feed aggregator

Turkana women recover with white bandages over their eyes after undergoing surgery to treat trachoma, the world's leading cause of blindness. Efforts like these are crucial in preventing the spread of this debilitating disease in vulnerable communities. Credit: Robert Kibet/IPS

By Robert Kibet
ELANKATA ENTERIT, Kenya, Nov 13 2024 (IPS)

Draped in the vibrant red of his Maasai shuka, 52-year-old Rumosiroi Ole Mpoke sits cross-legged on a worn cowhide mat outside his hut, his face etched with a sorrow deeper than the lines of age. His once-sharp eyes, now clouded by trachoma, can barely make out the shadows of the cattle he once tended with pride.

“I should have done something when I still could see,” he says quietly, his voice thick with regret. “Now, I am useless with my livestock, and my children must guide me around our land. I can no longer provide for them as a father should.”

In Elankata Enterit, Narok County, a remote village tucked 93 miles northwest of Nairobi, Rumosiroi has been stripped not only of his sight but of his role as a provider, now trapped in a cycle of poverty and dependence that gnaws at his spirit.

The Maasai, known for their resilience and deep bond with the land, are among Kenya’s pastoralist communities, particularly vulnerable to trachoma. The dusty, arid environment they inhabit fosters this infectious disease, which tightens its grip on communities already cut off from adequate healthcare services. The World Health Organization’s (WHO) Sightsavers, and Kenya’s Ministry of Health are working to tackle the disease, but for communities like Rumosiroi’s, the struggle is unrelenting.

Pascal, a Community Drug Distributor (CDD), hands azithromycin tablets to a woman identified as Abedi during a Mass Drug Administration (MDA) in Kajaido, near the Kenyan-Tanzania border. Credit: Sightsavers/Samuel Otieno

In Kenya’s harsh, sun-baked lands of Kenya’s Rift Valley and the north, where water sources are scarce and sanitation is poor, trachoma—a neglected tropical disease caused by Chlamydia trachomatis—leads to chronic suffering and blindness, affecting pastoralist communities who rely on livestock for survival. Addressing trachoma is essential to achieving the United Nations Sustainable Development Goals (SDGs) by 2030, specifically SDG 3, which aims to provide universal health coverage, including access to quality healthcare and affordable medicines.

Elsewhere, at Chemolingot Hospital in East Pokot, Baringo County, a group of elderly women sits in the courtyard, not for medical care but to collect relief food distributed by the county government. Six frail figures lean heavily on walking sticks, guided by young boys to the right spot. Each woman is blind, their sight stolen by trachoma. With red, swollen eyes, they rub incessantly, trying to ease the relentless pain that marks their faces with lines of resignation and fatigue.

“They’ve given me so much eye ointment,” mutters Kakaria Malimtich, her voice tired and defeated. “I don’t even care about treatment anymore—now, it’s just about getting food.”

Malimtich, like many here, has lost her battle with trachoma, which afflicts 1.9 million people globally, primarily in poor regions. In the arid lands of Baringo, people battle blindness along with hunger, poverty, and a lack of basic resources.

Julius, a Community Drug Distributor (CDD), educates two women about trachoma and encourages them to take the treatment during a Mass Drug Administration (MDA) in Kajaido, near the Kenyan-Tanzania border. Credit:Sightsavers/Samuel Otieno

Cheposukut Lokdap, a 68-year-old resident of Chemolingot, sits nearby, rubbing her eyes to relieve the sharp stinging pain. “It feels like something is cutting into me,” she whispers, half to herself, half to anyone who’ll listen. Two years ago, her remaining vision faded, plunging her into “the dark world.” She remembers that day vividly—the eye she’d relied on to see the sun and shadows finally failed.

Trachoma is prevalent across Kenya, particularly in pastoralist regions like Turkana, Marsabit, Narok, and Wajir. According to WHO, it’s the leading infectious cause of blindness worldwide, yet it remains underfunded and largely overlooked. The disease thrives in communities with limited access to clean water and healthcare—conditions common among pastoralists.

According to April 2024 data from the World Health Organization, approximately 103 million people live in areas endemic to trachoma and are at risk of blindness from the disease.

“Here in Marsabit, clean water is a luxury, not a right,” says 40-year-old Naitore Lekan, whose husband is a cattle herder. “Our children suffer from eye infections all the time, and there’s no proper clinic to take them to. Sometimes we use herbs or hope it heals on its own, but it often doesn’t.” Naitore’s experience highlights broader issues in pastoralist communities, where traditional beliefs and lack of awareness hinder effective treatment and prevention.

She recounts her family’s struggle with trachoma. “My daughter, Aisha, started losing her sight last year. We thought it was just a simple eye infection, but at the clinic, they told us it was trachoma. They gave her antibiotics, but we couldn’t return for follow-up because the clinic is too far and we can’t afford transport.” For families like Naitore’s, the distance to healthcare centers and financial constraints make trachoma treatment challenging.

In Marsabit, community health worker Hassan Diba is determined to fight trachoma. “Awareness is key,” he says. “I travel to different homesteads, teaching families about trachoma, its causes, and prevention. But I can only reach so many people. We need more resources and support to tackle this issue on a larger scale.”

Trachoma’s impact goes beyond health; it disrupts pastoralist families’ economic stability. “When someone in the family is sick, everything stops,” says Rumosiroi. “I can’t go to graze the animals, and if our livestock aren’t healthy, we can’t sell them. Then we can’t buy food or pay school fees.” According to WHO, the economic burden of trachoma deepens poverty, as families divert resources to medical expenses.

Kenya’s health system faces major challenges, particularly in remote pastoralist areas. The government’s commitment to universal health coverage is commendable, yet implementation lags in regions where access to health services is hindered by geography and infrastructure.

Pascal, a Community Drug Distributor (CDD), measures 3-year-old Praygod’s height to determine the correct dose of azithromycin syrup during a Mass Drug Administration (MDA) in Kajaido, near the Kenyan-Tanzania border. Credit: Sightsavers/Samuel Otieno

“Most health facilities here are understaffed and under-resourced,” says Dr. Wanjiru Kuria, a public health official in Marsabit. “We need to prioritize funding for preventive measures like clean water and sanitation and train health workers to manage trachoma cases. Without these basics, the fight against trachoma won’t succeed.”

Moses Chege, Director of Sightsavers Kenya, explains that “trachoma disproportionately affects the poorest communities, and eliminating it has profound benefits for individuals and their broader communities.” He adds, “Kenya has made significant strides in the fight against trachoma, which is transforming lives—allowing more children to attend school and more adults to work and support their families.”

“The challenge to eliminate trachoma in Kenya is immense—over 1.1 million people remain at risk,” he told IPS. “Keeping hands and faces clean is essential to prevent the spread, but it’s difficult to maintain good hygiene when communities lack access to clean water. For nomadic groups like the Maasai, reaching them with consistent health services is challenging. There’s also a cultural aspect—some Maasai see the presence of houseflies as a sign of wealth and prosperous livestock. However, these flies carry the bacteria that cause trachoma.”

According to Moses Chege, Kenya has the potential to eliminate trachoma through strategic, evidence-based investments and urgent action, joining the ranks of 21 other countries that have already eradicated the disease. Since 2010, Sightsavers Kenya has been a strong partner to the Ministry of Health, distributing over 13 million trachoma treatments, including 1.6 million treatments in 2022 alone to protect Kenyans from the disease.

The recent launch of Kenya’s Neglected Tropical Disease (NTD) master plan by the Ministry of Health is also expected to accelerate efforts in preventing, eradicating, eliminating, and controlling trachoma and other NTDs across the country.

Organizations like Sightsavers and the Ministry of Health have implemented programs to combat trachoma through mass drug administration and education campaigns. These efforts aim not only to treat the infected but also to promote hygiene practices to prevent the disease’s spread. “We’re seeing positive changes,” says Wanjiru. “When communities understand hygiene’s importance and have treatment access, they can break the cycle of trachoma. But it requires commitment from everyone.”

In 2022, Malawi became the first country in Southern Africa to eliminate trachoma, while Vanuatu achieved this milestone as the first Pacific Island nation.

As the world moves closer to the 2030 SDG deadline, addressing trachoma in pastoralist communities is essential for fulfilling the promise of health for all. It demands a multi-faceted approach combining community education, infrastructure development, and equitable healthcare access. For pastoralists like Naitore, Rumosiroi, and Malimtich, these interventions are not just a promise of restored health but a lifeline to a better future.

Note: This article is brought to you by IPS Noram in collaboration with INPS Japan and Soka Gakkai International in consultative status with ECOSOC.

IPS UN Bureau Report

 

Follow @IPSNewsUNBureau
!function(d,s,id){var js,fjs=d.getElementsByTagName(s)[0],p=/^http:/.test(d.location)?'http':'https';if(!d.getElementById(id)){js=d.createElement(s);js.id=id;js.src=p+'://platform.twitter.com/widgets.js';fjs.parentNode.insertBefore(js,fjs);}}(document, 'script', 'twitter-wjs');   Related Articles

• How Women Volunteers Are Shaping India’s Water Future
• New Child Marriages, Cohabitation With a Child Law in Sierra Leone Lauded

Az ukrán emberi jogi biztos azt mondta, az Ukrajnából elrabolt gyerekeket militarizálják, és belőlük akarják kinevelni az orosz hadsereg új generációját. Az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország több mint 19.500 ukrán gyereket deportált erőszakkal, akik közül Kijevnek csak alig több mint ezer gyereket sikerült visszahoznia.

Le président élu des États-Unis a annoncé qu'il avait nommé l'homme le plus riche du monde à la tête d'un nouveau département avec le républicain Vivek Ramaswamy.

Le président élu des États-Unis a annoncé qu'il avait nommé l'homme le plus riche du monde à la tête d'un nouveau département avec le républicain Vivek Ramaswamy.

Bei ihrer Anhörung wurde die designierte Kommissarin Teresa Ribera von EU-Abgeordneten wegen der tödlichen Überschwemmungen in Valencia angegriffen. Gezwungen, sich zu verteidigen, blieb der Spanierin wenig Zeit, ihre politischen Vorhaben vorzustellen.

Wednesday, 13 November

Source : © European Union, 2024 - EP

Wednesday, 13 November

Source : © European Union, 2024 - EP

Wednesday, 13 November

Source : © European Union, 2024 - EP

Wednesday, 13 November

Source : © European Union, 2024 - EP

A Száhel-övezet Afrikában található, Szenegáltól Eritreáig terjed, északon a Szahara, délen pedig az afrikai trópusok között fekvő területet fogja össze. Politikailag vitatott, hogy mely afrikai országok tartoznak ebbe a térségbe. A legelfogadottabb álláspont szerint a következő országok részei a Száhel-övezetnek: Burkina Faso, Kamerun, Csád, Gambia, Mauritánia, Mali, Niger, Nigéria és Szenegál. A Száhel-övezetet nevezik a világ egyik, ha nem a legszegényebb régiójának. Mindez a gyarmatosításnak, a természeti erőforrások kizsákmányolásának, a nemzetek közötti harcoknak és a nagyhatalmi politikának köszönhető. Ezek ellenére mégis csak másodlagos helyet foglalnak el a száheli konfliktusok és geopolitikai nehézségek a globális hírekben. A Száhel-övezet régóta súlyos, összetett biztonsági és humanitárius válságokkal küzd. A közelmúlt eseményei pedig ezt a tényt csak tovább erősítették, ugyanis az elmúlt több mint egy évben számos katonai puccs, valamint dzsihadista lázadás történt a Száhel-övezet országaiban.

 

Hosszú idők óta nehezítik meg az életet a Száhel-övezetben az időnként kitörő vagy felerősödő konfliktusok. Az országok 1960-as évekbeli függetlenségük elnyerése óta a térség minden szinte területén erőszakos szélsőségesség uralkodik, a gyenge és törvénytelen kormányzás képtelen kezelni az állapotokat, a gazdasági hanyatlás, valamint az éghajlatváltozás pedig csak tovább súlyosbítja a helyzetet.

Az erőszak, a konfliktusok, a bűnözés és a terrorcselekmények száma az elmúlt 10 évben jelentős mértékben megnőtt és napjainkban ezek jelentős kihívások elé állítják a régió országait és a nemzetközi közösséget is. Az utóbbi időszakban a 2023 július közepén sikeresen elkövetett nigeri katonai puccs erősítette fel az amúgy is meglévő krízishelyzetet. Az ilyesfajta puccsok egyáltalán nem ritkák a Száhel-övezetben, 2021-ben Maliban, Szudánban és Guineában, 2022-ben Burkina Faso-ban sikeres katonai hatalomátvétellel buktatták meg az éppen regnáló kormányokat. Azzal az indokkal hivatkoztak az elkövetett puccsokra a fegyveres erők, hogy szükségesek voltak az iszlamistáktól való félelem miatt.

Egyértelműen megállapítható, hogy a térség egyik országa sem stabil politikailag, valamint élelmezési, ivóvízellátási, iskoláztatási és időjárási nehézségek is komolyan sújtják a Száhel-övezetet. A jelenlegi kilátásokat tekintve egyáltalán nem valószínű, hogy a közeljövőben a régiónak sikerül szembenéznie a hosszú évtizedek óta jelenlévő problémákkal.

Az egyre súlyosbodó konfliktusok és a rendkívül nagymértékű szegénység miatt a politikai, gazdasági és biztonsági helyzet csak tovább romlik a 2024-es évben is. Ez magával hozza a migrációs helyzet nagyobbodását és romlását is, hiszen az elmúlt években körülbelül egymillió ember kényszerült elhagyni a hazáját és más országba menekülni a konfliktusok eszkalálódása elől. Rengeteg embernek Európa a célállomás, így a nemzetközi politikai életet is nagyban befolyásolják a Száhel-övezetben történtek és egyre inkább leterhelik az Európai Uniót.

Szakértők véleménye szerint az erőszakos szélsőségesség elterjedése a tartósan gyenge kormányzásoknak a következménye. Ezekre a kormányokra a korrupció, demokratikus visszaesés, legitimációs hiányosságok és az emberi jogok nagymértékű megsértése jellemző.

 

2024-ben a Száhel-övezetben történt a terrorizmus okozta halálesetek majdnem fele világszerte.  Az iszlamista szélsőséges csoportok támadásainak veszélye egyre növekszik és egyre több ilyen offenzíva történik ebben a térségben. Az elmúlt két évben elkövetett számos puccs ahhoz vezetett, hogy a nemzetközi közösség sorra vonja ki csapatait a régióból. Ez pedig mára azt eredményezte, hogy meglehetősen elterjedtek az iszlamista militáns támadások.

 

Politikai szempontból igen jelentősnek mondható Csádban a 2024-es év, ugyanis több mint 30 év óta most először tartanak választásokat. Az ország 1960-as függetlenné válása óta puccsok, önkényuralmi kormányok és lázadók támadásainak helyszíne. Egy ilyen térségben szinte lehetetlen választásokat lebonyolítani a biztonsági és politikai helyzet miatt. Csádban 2022 második félévére tervezték a választásokat, de azt el kellett halasztani. A Száhel-övezet országai nagy erőkkel küzdenek az afrikai Boko Haram terrorszervezet ellen, akik több mint 10 éve indítottak lázadásokat a Száhel-övezet országai ellen és céljuk az iszlám törvények bevezetése. Csádban a Csád-tó térségében folytat erőszakos hadműveleteket a szélsőséges csoport. A terrorszervezet elleni küzdelem miatt tartották fontosnak a választások megtartását és sikeres lebonyolítását, ugyanis azt remélték, hogy jelentős következményekkel jár majd a választás Csádban és a többi Száhel-övezeti országban is.

A Száhel-övezetben Csád az egyetlen ország a puccsot elszenvedett államok közül, amely választásokkal próbál visszatérni az alkotmányos rendhez. 2024. május 6-án tartottak egy elnökválasztást, amelynek előzményei egészen 2021 áprilisáig nyúlnak vissza, amikor Mahamat Idriss Deby magához ragadta a hatalmat miután apját, Csád akkori elnökét megölték. Ekkor Deby magát önkényesen ideiglenes vezetőnek nyilvánította és kormánya erőszakkal elfojtotta a polgári kormányzáshoz való visszatérési törekvéseket, majd mindez 2022 októberében egy véres leszámolásban csúcsosodott ki. Több ezren tiltakoztak az átmeneti időszak meghosszabbítása ellen, de nem értek el áttörő sikereket.

A 2024. májusi választások eredményeinek értelmében a Nemzeti Választási Ügynökség Débyt nevezte meg az ideiglenes elnöknek. Jóval megelőzte politikai ellenfelét, ugyanis a szavazatok több mint 61%-át szerezte meg, míg a második helyen álló Succes Masra alig kevesebb mint 19%-ot kapott.

Masra, aki 2024. január és május között az átmeneti kormány miniszterelnöke volt, fellebbezést nyújtott be a választás eredményei miatt, a győzelmét követelte és Debyt választási csalással vádolta meg. Ennek következtében már az eredmények kihirdetése előtt kijelentette, hogy ő nyertek meg a választásokat és magát az ország elnökének nevezte.

A különböző nemzetközi szervezetek szerint a választás nem volt sem hiteles, sem tisztességes, így azt szabadnak és demokratikusnak sem lehet nyilvánítani. Ezt a megállapítást az támasztja alá, hogy a május 6-i választást számos erőszakos cselekmény előzte meg. A fővárosban lövöldözésekre került sor, amelyek következtében több civil is életét vesztette. A választás napján is lövöldözés tört ki a biztonsági erők és a civilek között, ahol legalább tíz ember meghalt.

Ezek az események kérdőjelezték meg a választás hitelességét és vezettek oda, hogy 2024. augusztus 21-én a Nemzeti Választási Ügynökség újabb választásokat írt ki, amelyet várhatóan 2024. december 29-én fognak megtartani és végleges eredmények 2025. február 3-án lesznek.

Szakértők szerint a választások sokkal inkább a jelenlegi vezetés fennmaradását szolgálják és a valódi politikai változás esélye csekély. Az, hogy Csád milyen irányba halad majd a továbbiakban nagyban függ a választások utáni politikai stabilitástól és a hatalom békés átadásának esélyétől.

 

A nyugat-afrikai fekvésű Mali Köztársaság jelenlegi válsága is több évtizedes politikai és etnikai feszültségekben gyökerezik. A mai napig tartó zavargások a 2012-es puccsal kezdődtek, amelyet katonák hajottak végre. Az ország északi területein 2012 óta aktívak a szeparatista és iszlamista, mint például az al-Kaidával és az Iszlám Állammal kapcsolatban álló csoportok. Folyamatosak az általuk végrehajtott támadások, amelyeket sem az ENSZ, sem a francia békefenntartó erők nem tudnak megfékezni. Ez vezetett oda, hogy 2023 végén az ENSZ MINUSMA misszió kivonult Mali területéről, amely következtében jelentősen megnőtt az ország területén a biztonsági kockázat, a helyi lakosság védelme megnehezült, valamint az erőszakos cselekmények felerősödtek és számuk megnőtt.

A mali válságot tovább mélyíti az etnikai konfliktusok fokozódása is, hiszen a különböző etnikai milíciák gyakran megtorló támadásokat hajtanak végre és ezeket a központi kormányzat képtelen kezelni, visszafolytani vagy megelőzni.

Erős az orosz Wagner-csoport jelenléte és ez a biztonsági helyzet kezelésének tekintetében meglehetősen ellentmondásos, valamint sok feszültséget okoz az országban. Rendszeresen részt vesznek terrorellenes műveletekben, ezekkel a civil lakosságot támadják, amelyekkel jelentősen megsértik az emberi jogokat és ennek eredményeképp az állampolgárok elidegenednek a központi kormánytól.

2024-ben sem csökkentek az erőszakos cselekmények, az iszlamista csoportok több támadást hajtottak végre országszerte. Közel 100 civil vesztette életét, több gyermeket megöltek, számos civil lakost elraboltak, több száz házat felgyújtottak, valamint ezreket kényszerítettek menekülésre. Ezek egyértelműen nemzetközi jogot sértenek és háborús bűncselekményeknek számítanak, de ez sem rettenti vissza az Al-Kaida terrorszervezet fegyveres csoportjait. A 2021 májusában puccsal hatalomra került átmeneti katonai hatóságok nem tudnak érdemben fellépni a támadók ellen, így azok következmények nélkül tudják támadni a civil lakosságot.

Az utóbbi évek során a politikai stabilitás és a kormányzat legitimitásának kérdése meglehetősen kritikus tényezők Maliban. Az ország súlyos humanitárius válságba került az elmúlt évek eseményeinek következtében. Ezek következményeként rengeteg ember döntött a migárció, mint egyetlen lehetőség mellett és illegális útvonalakon keresztül indultak Észak-Afrika, valamint Európa felé.

A helyzet továbbra is rendkívül instabil és a válság megoldásához szükséges lehet mind a nemzetközi közösség, mind a helyi hatóságok részéről egy új stratégiai megközelítésre, amely figyelembe veszi az etnikai, vallási és politikai megosztottságokat.

Mali helyzete hasonló a Száhel-övezet többi országához és a súlyosbodó állami instabilitás, etnikai és vallási konfliktusok, valamint a terrorfenyegetettség csökkenti annak az esélyét, hogy bármiféle változás tudjon bekövetkezni a közeljövőben.

 

A Száhel-övezet minden országában hasonló a helyzet, mindenhol konfliktusok, terrorcselekmények, puccsok uralják a mindennapi életet. Nincs ez másképp Nigerben sem, ami a Száhel-övezet egyik leginstabilabb államává vált az elmúlt időszakban. Ez a 2023 júliusában végrehajtott katonai puccsnak köszönhető, amely Mohamed Bazoum elnök hatalmát döntötte meg. Csakúgy, mint Maliban, a francia katonai jelenlét itt is megvolt, azonban a puccs után a francia jelenlét csökkentését célozta meg a hatalmat átvett katonai junta. A katonai együttműködés megszüntetése sikerrel járt, ugyanis 2023 október végére Franciaország kivonta csapatait Nigerből. Az Egyesült Államok továbbra is jelen van az országban, hozzávetőlegesen ezer katona állomásozik országszerte Nigerben.

Az orosz Wagner-csoportnak pedig egyre erősebb a jelenléte és egyre nő a hatása, amelynek következtében sikeresen destabilizálja a térséget, valamint visszaszorítja a nemzetközi közösség szerepvállalását. Jelentős és egyre növekvő kihívást jelent az iszlamista csoportok jelenléte is. A katonai puccs óta több támadást is végrehajtottak különböző szélsőséges csoportok és folyamatos fenyegetést jelentenek a civil lakosság számára.

Az elmúlt hónapok eseményeit összevetve, egyértelműen megállapítható, hogy Nigerben folyamatosan súlyosbodik a helyzet, egyre nő az instabilitás és a humanitárius helyzet is meglehetősen rossz. Ezidáig több százezer ember kényszerült elhagyni otthonát az erőszakos cselekmények miatt, akik a növekvő biztonsági kockázatok elől menekülnek. A jelenleg hatalmon lévő katonai junta különböző biztonságpolitikai intézkedésekkel igyekszik javítani a helyzeten, de ezek mindössze rövidtávú megoldásokként szolgálnak, hosszútávon csak tovább növelik a térség instabilitását.

Jól mutatja Niger helyzete a Száhel-övezet jelenlegi kihívásait, amely a rendkívüli politikai instabilitásban, egyre súlyosbodó humanitárius válságban, valamint a növekvő iszlamista fenyegetésben csúcsosodik ki.

 

Nigerhez hasonlóan Burkina Fasót is a katonai junták irányítják, amely jelentősen meghatározza biztonságpolitikáját. 2022-ben hajtottak végre katonai puccsot és a hatalomra került központi kormányzat az ország közel felét tartja uralma alatt, másik felét pedig fegyveres csoportok ellenőrzik és egyre több várost vesznek blokád alá. Jelenleg körülbelül 40 település, közel 2 millió lakossal áll blokád alatt, ami azt jelenti, hogy az emberek és az áruk ki-és befelé történő mozgása nem lehetséges. A hatalom átvétele után a katonai junta a biztonság helyreállítását ígérte, ezt azonban nem sikerült véghez vinni a fegyveres csoportok egyre növekvő ereje miatt. Az ország északi és keleti területein zajló erőszakos konfliktusban különféle fegyveres csoportok, köztük az ISIS és a Jama’at Nasr al-Islam wal Muslimin (JNIM) alkalmaznak kormányellenes hadjáratokat és blokádokat.

Mindez jelentősen korlátozza a létfontosságú erőforrásokhoz való hozzáférést, valamint ellehetetleníti az élelmiszerellátást. Az elmúlt évek során közel 3 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, valamint a lakosság majdnem fele él szegénységben és kűzd az alultápláltsággal. A blokádok tovább nehezítik a helyzetet, ugyanis ezek sok esetben a vízforrások megmérgezésével járnak, ami tovább növeli a lakosság szenvedését és kiszolgáltatottságát. Burkina Fasóban, Maliban és Nigerben is a lakosság nagyrésze belső menekült, országon belül vándorolnak el. Jelenleg a világ egyik leggyorsabban növekvő menekültválságával kell az országnak megküzdenie, valamint az elmúlt 1 évben az éhínség, alultápláltság és a kiszolgáltatottság szintje is rekordot döntött.

A civil lakosság folyamatos fenyegetettségben él és gyakran esnek a fegyveres csoportok támadásainak áldozatul. Mindezek mellett a kilímaváltozás okozta extrém időjárási jelenségek is csak tovább rontják az amúgy is válságos helyzetet Burkina Fasóban.

Burkina Faso esetében is jellemző, hogy a militánsok és lázadók egyre növekvő erőszakára a katonai erők szintén növekvő erőszakkal reagálnak. A rezsim felkelés elleni militarizált hozzáállása az eszkalációs dinamikát táplálja. Az elmúlt hónapok során a Száhel-övezetben egyre növekvő szerepvállalást tanúsított Oroszország és itt is megjelent már a Wagner-csoport.

Burkina Fasóban is súlyos humanitárius válság zajlik napjainkban, amely az egyre fokozódó erőszak, politikai isntabilitás és nagymértékű migráció következménye. A katonai puccs óta eltelt idő alatt a nem állami fegyveres csoportok által elkövetett gyilkosságok száma megháromszorozódott. Ez az adat jól mutatja, hogy a humanitárius helyzet rohamos mértékben romlik, az erőszakos cselekmények száma pedig egyre csak nő. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a humanitárius segítségnyújtás komoly kihívásokba ütközik, ugyanis a segélycsomagok és pénzösszegek csak kis része jut el az országba, így a segítségre szoruló 9 millió embernek csak a 38%-át tudják támogatni a rendelkezésre álló összegekkel. Mindennek ellenére több száz humanitárius szervezet igyekszik segítséget nyújtani Burkina Fasónak több-kevesebb sikerrel.

 

A jelenlegi helyzet Szudánban is egyre súlyosabb humanitárius válsághoz vezet a 2023 áprilisában kirobbant harcok nyomán, amelyek a Szudáni Fegyveres Erők (SAF) és a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) között zajlanak. A harcok elsősorban az ország központi és nyugati régióit érintik, így például Dárfúrt és a fővárost, Kartúmot. Ezek hatására közel 11 millió ember vált menekültté és kényszerült elhagyni lakóhelyét. A szudáni lakosság nagyrésze országon belül menekül, de magas a régión kívülre menekültek száma is. Több mint kétmillió ember menekült az országon kívülre, Egyiptomba, Csádba és Etiópiába. Ezekben az államokban a nagyszámú migráció jelentős terhet ró a humanitárius rendszerekre. Csakúgy, mint Burkina Faso, Szudán is a legnagyobb alultápláltsággal küzdő országok közé tartozik az elmúlt másfél év eseményei alapján. A szudáni lakosság milliói kerültek szélsőségesen kiszolgáltatott helyzetbe a konfliktus kitörése óta és súlyosan korlátozott számukra az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a konfliktusban álló felek, a kormány és a fegyveres csoportok akadályozzák a segélyszállítmányok célba jutását. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek folyamatosan felszólítják a feleket arra, hogy az érintett közösségek számára engedélyezzék a biztonságos és akadálytalan hozzáférést a sürgősségi élelmiszer- és egészségügyi ellátáshoz, azonban számos területen a segélyek eljuttatása továbbra is komoly kihívásokba ütközik.

A nemzetközi közösség arra figyelmeztet, hogy azonnali intézkedéseket kell tenni, máskülönben a válság tovább fog súlyosbodni és hosszútávú destabilizációt okozhat az egész Száhel-övezetben. A diplomáciai kísérletek az erőfeszítések ellenére nem bizonyulnak sikeresnek, ugyanis a Szudánban harcban álló felek egyáltalán nem nyitottak a béketárgyalásokra vagy fegyverszünet tartására.

A jelenlegi helyzetből arra lehet következtetni, hogy Szudánban a 2025-ös évben az élelmezési helyzet várhatóan tovább fog romlani a folyamatos konfliktusoka, az élelmiszerellátás bizonytalansága, az egészségügyi és higiéniai szolgáltatások romlása, a hozzáférések korlátozása és a járványok kitörése miatt.

A Menekülés, éhezés, harcok: a Száhel-övezet helyzete az összeomlás szélén bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

TASR: 20 millió euró támogatást ad a kormány az Olympic Arena megépítésére, így multifunkciós létesítménnyel bővül a somorjai (Šamorín) Szlovák Olimpiai Edzőközpont. A kormány szerdai ülésén hagyta jóvá a támogatást.

Lors de l’audition de Teresa Ribera, mardi 12 novembre, la vice-présidente désignée pour une Transition propre, Juste et Compétitive a été accusée d’« incompétence » pour la gestion des inondations meurtrières de Valence et n’a pas pu s’exprimer longtemps sur ses volontés politiques.

Henna Virkkunen, designierte Exekutivvizepräsidentin der EU, zeigt sich trotz US-Drucks entschlossen, die neuen Digitalgesetze konsequent durchzusetzen. Ihr Fokus liegt auf technischer Souveränität, Bürokratieabbau und der Stärkung der europäischen Technologie.

Lors d'une cérémonie ce mardi 12 novembre 2024, le Gouvernement du Bénin, à travers le Ministre des Sports, M. Benoît Dato a honoré les clubs béninois qui ont excellé lors du 45e Championnat d'Afrique des Clubs Champions à Laayoune au Maroc. Le stade de l'Amitié Général Mathieu KÉRÉKOU (GMK) a servi de cadre à cette cérémonie. C'était en présence de la délégation respective des deux clubs, des cadres du ministère des membres du comité exécutif de la Fédération Béninoise de Handball.

Qu'il vous souvienne que lors du 45e Championnat d'Afrique des Clubs Champions, Adjidja HBC et Flowers CNSS ont terminé dans le top 5 de cette compétition. Le club de la CNSS est désormais vice – champion d'Afrique des clubs en titre. Pendant ce temps, le club des forces armées du Bénin a mieux fait que sa première participation (6e) en finissant au cinquième rang.

Prenant la parole, Benoît Dato, Ministre des Sports, a reconnu les mérites des deux clubs en faisant également un clin d'œil aux efforts du Comité Exécutif de la Fédération Béninoise de Handball dirigé par M. Sidikou Karimou. "Flowers CNSS, en décrochant la médaille d'argent, a confirmé son statut de référence du handball béninois et s'est hissé au sommet du continent africain. Adjidja HBC, quant à lui, a réalisé une progression remarquable en atteignant les quarts de finale et en se classant 5e de la compétition. Ces faits sont le fruit d'un travail acharné, d'un engagement sans faille et d'un talent indéniable. Ils témoignent de la vitalité de notre handball et de l'ambition de nos athlètes. Vous êtes tous des champions et je tiens à vous féliciter chaleureusement. Cher président rappelez-vous qu'à notre rencontre d'il y a un an, je vous disais que les échos qui me parvenaient étaient favorables et j'avais bon espoir quant à vos efforts à la tête de la Fédération Béninoise de Handball. Un an plus tard, les faits nous donnent raison.", a déclaré le ministre des sports avant de réaffirmer son engagement aux côtés de la FBHB.

"Je veux saisir cette occasion pour vous dire que nous n'allons pas nous arrêter en si bon chemin. Nous allons plutôt poursuivre davantage le travail parce que je suis convaincu que ce n'est qu'ainsi que nous allons retrouver l'âge d'or du handball béninois comme ce fut le cas en milieu des années 80 et 90. Je suis conscient des défis auxquels vous êtes confrontés, notamment celui de disposer d'infrastructures sportives adaptées pour vos sessions, vos séances d'entraînement et même pour accueillir des compétitions de haut niveau de la sous-région. Je vous rassure que la vision n'ait pas changé. La vision du gouvernement béninois et de son chef n'a pas changé. C'est pourquoi le gouvernement s'est résolument engagé à améliorer les conditions d'entraînement et de compétition de nos athlètes. Chers amis, partenaires sportifs, je vous assure de tout mon soutien et de celui du gouvernement pour vous permettre de réaliser vos ambitions, nos ambitions. Ensemble, nous allons continuer à écrire de belles pages du sport béninois", a ajouté l'autorité ministérielle.

La cérémonie a ainsi permis de mettre en vitrine les performances et les réussites des acteurs du monde sportif a permis d'honorer et de célébrer les deux clubs béninois ayant participé à cette prestigieuse compétition de la Confédération Africaine de Handball. Le Ministre a par ailleurs indiqué à ses hôtes qu'ils seront très prochainement gratifiés comme il est désormais de coutume au soir du prochain Gala des Champions dans quelques jours.

J.S

Dans le cadre du festival Hay, l'auteur Alessandro Maccarrone s'est entretenu avec BBC Mundo sur le monde incroyable des mathématiques.

Selon les derniers sondages, le parti conservateur allemand CDU/CSU, dirigé par Friedrich Merz, devrait remporter les élections anticipées du 23 février. Ce dernier reste toutefois en désaccord sur la politique énergétique et climatique avec son partenaire de coalition le plus probable, le SPD.

La Tunisie a retiré sa candidature pour les élections du Comité exécutif de la Confédération africaine de football. La voie est libre pour Walid Sadi […]

L’article Voie libre pour Walid Sadi pour un siège au Comex de la CAF est apparu en premier sur .

An estimated 67 million Europeans rely on heat provided by district heating, which is currently undergoing a decarbonisation process to achieve the goal of being climate-neutral by 2050.

Az Ellenőrzési Szolgálati Hivatal (ÚIS) vizsgálja a Kassán őrizetbe vett személy megölésének ügyét, a tárca azt elemzi, hogy történhetett ez meg. „Ha a rendőr felettese is hibázott, biztosíthatom önöket, hogy ő is felelősségre lesz vonva” – szögezte le Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyér a kormány szerdai (11. 13.) ülése előtt.

La commissaire désignée roumaine Roxana Mînzatu a été auditionnée au Parlement européen mardi 12 novembre, répondant à plusieurs questions sur les droits des travailleurs, mais aussi sur sa maison familiale à Brașov, en Transylvanie.