Erdély FM (Románia/Erdély)

  A rendezvény a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program része. Ünnepi köszöntőt mond Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

Sürgősségi rendelettel módosította a tegnap a kormány az új igazságügyi törvénycsomag azon rendelkezéseit, amelyek az ügyészségi vezetők – köztük a legfőbb ügyész és a korrupcióellenes főügyész – kiválasztására vonatkoznak. A kormány azt követően módosította az ügyészségi vezetőkre vonatkozó szabályozást, hogy Klaus Johannis államfő megtagadta a miniszter által jelölt új a korrupcióellenes főügyész, Adina Florea kinevezését. Az ellenzéki sajtó értelmezése szerint a kormány azért módosította az alig néhány hónapja hatályba lépett, sok vihart kiváltó igazságügyi törvénycsomagot, hogy kiiktassa az államfőt az ügyészségi vezetők kinevezéséből, és megkönnyítse egy “szófogadó” – a kormánypárt befolyása alatt álló – főügyész kinevezését a DNA élére.  A Nemzeti Liberális Párt kiadott állásfoglalása szerint az igazságügyi törvények újabb módosításai ellentmondanak az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság és az GRECO ajánlásainak. Augustin Lazăr legfőbb ügyész szerint a kedden elfogadott módosítások az általa vezetett intézmény működését veszélyeztetik. Figyelmeztetett: a sürgősségi rendelet alkotmányellenes előírásokat is tartalmaz.

Ezentúl minden audiovizuális sajtóorgánum amennyiben családon belüli erőszakkal kapcsolatos témát taglal műsoraiban, köteles lesz népszerűsíteni az áldozatok megsegítése céljából működtetett ingyenes, zöld telefonszámot. – részletezte Turos Lóránd szenátor, a felsőház kulturális bizottságának tagja, aki fenntartotta a szövetség javaslatát a szakbizottsági munkálatok alatt. Az intézkedés része az RMDSZ Nőszervezete által kezdeményezett Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom kampánynak. A törvény, amelyről kedvezően döntött tegnap a szenátus, az államelnöki kihirdetést követően lép érvénybe.

Az  Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete ugyanannyi kártérítést kér az RMDSZ nagyváradi székházára kitűzött magyar zászló meggyalázójától, amennyi bírságot Szováta korábbi polgármesterének kell fizetnie, amiért elmulasztotta eltávolítani a székely zászlót a városházáról. A párt azt követően jelentette be a kárigényét, hogy a rendőrség azonosította a személyt, aki 2018 utolsó napján megpróbálta felgyújtani az RMDSZ Bihar megyei szervezetének székházára kitűzött magyar zászlót. Az elkövető egy 21 éves nagyváradi lány, akit rongálás miatt állítottak elő. A párt  42 642 lejes kártérítést követel a gyújtogatótól.

 George Scripcaru, Brassó polgármestere támogatói egyezményt írt alá tegnap az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank   képviselőjével a Brassóban építendő regionális kórház projektjének előkészítésével kapcsolatban. Az eseményen több Brassó megyei képviselő, a megvalósítási tervet készítő brit cég képviselője, az egészségügyi minisztérium munkatársai, valamint Brassó Megye Tanácsának elnöke is részt vett. A polgármester úgy fogalmazott, hogy a pénzről „majd a maga idejében” közöl részleteket. A kórház helyét a város északi részén lévő, csaknem 12 hektáros területen jelölték ki. A brassói regionális kórház a tervek szerint 850 ággyal működik majd. A témában Sorina Pintea tárcavezető azt nyilatkozta tegnap Iaşi-ban, hogy a regionális kórházakra áprilissal bezáróan lehet benyújtani pályázatokat.

Továbbá elrendelték a per újratárgyalását is. A korrupcióért korábban 3 éves letöltendő szabadságvesztéssel sújtott Dan Șova volt közlekedési miniszter arra hivatkozva ért el perújítást, hogy egy tavaly novemberi alkotmánybírósági határozatra alapozva megkérdőjelezte az ügyében jogerős döntést hozó öttagú bírói tanács összetételét. Az alkotmánybíróság ugyanis megállapította, hogy a legfelsőbb bíróság már 2014 óta minden évben szabálytalanul hozta létre öttagú bírói tanácsait. Erre hivatkozva Tudorel Toader igazságügyi miniszter januárban bejelentette, hogy a kormány sürgősségi rendeletet készít elő, amellyel jogalapot teremt az öttagú bírói tanácsok által az utóbbi öt évben lezárt perek újratárgyalására. Az úgynevezett „perújítási rendelet” szándékát Klaus Johannis államfő és az Európai Bizottság is bírálta, mivel szerintük ez a lépés burkolt amnesztia lenne, amely segítené a korrupcióért elítélt politikusokat.

Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ szenátora elmondta, hogy a Szövetség közbenjárásával a parlament döntőháza elfogadta azt a törvényt, amely szerint nem szüntethetnek meg, és nem vonhatnak össze kisebbségi osztályokat az érintett kisebbségi közösség érdekképviseletének jóváhagyása nélkül. Ez az intézkedés pedig törvény által szavatolt védelmet nyújt a magyar oktatásnak. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője nyilatkozatában rámutatott, hogy a  törvény elsősorban a szórványban működő oktatási intézményeknek biztosít kedvező feltételeket, mivel ezeken a területeken fennállhat a probléma a minimális osztálylétszám biztosításában. A törvény értelmében pedig az RMDSZ vagy az iskola igazgatóságának kérésére a szaktárca jóváhagyhatja a kisebb létszámmal működő osztályokat.

A Transindexnek eljuttatott petíciót, amelyet 4 nemzetközi és romániai civil szervezet kezdeményezett azzal a céllal, hogy felhívják a nemzetközi közösség figyelmét a bűncselekmények elévülése miatt felmentett țăndărei-i bűnszervezet ügyére. A Hargita megyei bíróság ugyanis 9 év után felmentette azt a 25 vádlottat, akiket 181 kiskorú Nagy-Britanniába való csempészése és bűnözésre való kényszerítése miatt állítottak bíróság elé. A petíció szerint Romániában a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelem az összeomlás szélén áll. Az emberkereskedelem és a szervezett bűnözés állapota jelenleg nagyban fenyegeti az ország lakosait és alapvető emberi jogaikat. A civil szervezetek felszólítják a címzetteket, hogy emlékeztessék Romániát a kötelezettségeire, és arra, hogy felelősséggel tartozik a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem elleni nemzetközi egyezményekben vállaltakkal szemben. A petíció szövegét eljuttatták többek között Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság alelnökének, Antonio Tajaninak, az Európai Parlament elnökének, Ferenc pápának és számos román és brit EP-képviselőnek és közjogi méltóságnak.

Derül ki a BBTE Környezettudományi és Környezetmérnöki Karán végzett kutatásból. A városban és környékén összesen 35 területről vettek mintákat, ezek közül 24 udvarokból, 9 háztáji kertekből, 2 pedig az egykori üzem közvetlen környezetéből származott. A kutatók 3 nehézfém, a króm, az ólom és a mangán koncentrációját mérték az egykori üzem közelében. Az eredmények azt mutatják, hogy a dicsőszentmártoni üzem nehézfémmaradványai továbbra is szennyezik a talajt és a terményeket. Mind a talaj, mind a termények esetében átlagosan mindhárom nehézfém koncentrációja meghaladta a Romániában normálisnak tekintett határértékeket. A Maros megyei, valamivel több mint 22 ezer lakossal rendelkező Dicsőszentmárton közvetlen vonzáskörében 2007-ig működött az üzem, és a területén jelenleg körülbelül 2,5 millió tonna vegyi hulladékot tárolnak.

A megnyitó alkalmából szervezett sajtótájékoztatón részt vett Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója, Bíró Barna Botond Udvarhelyszéki RMDSZ elnök és Antal Lóránt szenátor. A Székelyudvarhelyen található Tompa László utca 5. szám alatti Pro Economica területi iroda vezetője Dávid Lajos, Máréfalva korábbi polgármestere. Az iroda hétköznaponként reggel 9 és délután 5 óra között fogadja az érdeklődőket. Múlt héten Sepsiszentgyörgyön is megnyitotta kapuit az alapítvány területi irodája. A magyar kormány által finanszírozott erdélyi gazdaságélénkítő stratégiát a sikeres Mezőség-programot követően terjesztették ki Kovászna, Hargita és Maros megyékre is.

Derül ki a képviselőház honlapján közzétett adatokból. A legnagyobb összeget, vagyis több, mint 17 millió lejt decemberben, a legkevesebbet, több, mint 12 millió lejt januárban költött az állam a képviselőkre. A kiadások magukba foglalják többek között a képviselők bérét, vagyis összesen nagyjából 40 millió lejt, a lakásbérlési és utazási költségeket mintegy 26 millió lej értékben, a telefonköltségeket, azaz hozzávetőlegesen 226 ezer lejt, 96 millió lejt pedig a parlamenti irodák fenntartására költöttek. Továbbá 2018-ban 226 külföldi kiszállásuk volt a képviselőknek, és ezek összesen több, mint 2 és fél millió lejbe kerültek. A román parlament képviselőházának jelenleg 329 tagja van.

Közölte ma az Országos Közegészségügyi Intézet fertőző betegségekkel foglalkozó központja. Az egyik áldozat egy 68 éves, Szeben megyei nő, aki be volt oltva influenza ellen, és nem szenvedett más betegségben. A vírus másik két áldozata egy 64 éves Călăraşi megyei, valamint egy 81 éves, Ilfov megyei nő. A két személynek más egészségügyi problémái is voltak és nem kapták meg az influenza elleni vakcinát. Mindhárom beteg esetében az A típusú influenzavírust mutatták ki.

Jelentette ki Viorica Dăncilă miniszterelnök. Azt is hozzátette, hogy reményei szerint az államfő nem fogja megtagadni a költségvetési törvény kihirdetését, mivel a gyermeknevelési pótlék növelésének fedezetét a büdzséről szóló jogszabály biztosítja. A pótlék március 1-jétől a 2 éves kor alatti gyermekek számára 200 lejről 300 lejre, a 2 évesnél nagyobb gyermekek esetében pedig 84 lejről 150 lejre nő.

Az Európai Bizottság megállapodása szerint az idénre előirányzott értékekhez képest 2025-re 15 százalékkal, 2030-ra pedig 30 százalékkal kell majd mérsékelni az új teherautók és buszok által kibocsátható szén-dioxid mennyiségét. Az Európai Parlament az intézményközi tárgyalásokon 35 százalékot próbált elérni, viszont az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács ebbe nem ment bele. Az uniós vállalások értelmében 2030-ig az EU-nak összesen 40 százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az uniós társjogalkotó szerveknek az előzetes megállapodást hivatalosan is meg kell erősíteniük, ami várhatóan néhány hónapon belül valósul meg. Európában évente 400 ezer halálesetet okoz a légszennyezés.

 2016 júliusa óta nem volt ilyen drága az arany, mint ma – a Román Nemzeti Bank által közölt középár szerint ma 1 gramm arany 179 lej 39 baniba került. Az arany ára az utóbbi hónapokban folyamatosan nő, az elmúlt 12 hónapban szeptember végén jegyezték a legalacsonyabb árat. 1 euró ma középárfolyamon 4 lej 74 baniba került.

A képességfelmérő vizsgák próbáján idén már nemcsak a nyolcadikosok, hanem a hetedik osztályosok ismereteit is tesztelik – közölte Ecaterina Andronescu tanügyminiszter. A próbaérettségin pedig a 11. és 12. osztályos tanulók ismereteit mérik fel.

 A legfelsőbb bíróság ugyanis jóváhagyta a Szociáldemokrata Párt  elnökének erre vonatkozó kérelmét. Dragnea március 18-ára kapott újabb idézést a fellebbviteli perben. A PSD és a képviselőház elnökét azért állították bíróság elé, mert 2006 és 2013 között, amikor a Teleorman megyei tanács, illetve a PSD megyei elnöke volt, állítólag az ő közbenjárására a megyei tanács költségvetéséből fizettek két olyan alkalmazottat, akik valójában nem a gyermekvédelmi igazgatóságnál, hanem a párt megyei szervezeténél dolgoztak.

 A pápa csíksomlyói programjának pontos részleteit a Szentszék még nem hozta nyilvánosságra, erre várhatóan húsvét körül kerül sor. A Gyulafehérvári Érsekséghez tartozó plébániákon elkezdődött a résztevevők létszámának felmérése, minden plébánián felmérik, hogy hányan vesznek majd részt a csíksomlyói pápai misén. A pápalátogatásra március 1-jétől indul az online regisztráció a pontifex pont ro oldalon. A regisztráció ingyenes lesz. Ferenc pápa május 31. és június 2. között látogat Romániába, Bukarestbe, Jászvásárra, Balázsfalvára és Csíksomlyóra. A somlyói Nyeregben a szentmisét latinul mutatja be a Szentatya, a szentbeszédet pedig olaszul fogja elmondani, ezt magyarra fordítják. Román és angol nyelven telefonok segítségével lehet majd követni a pápai beszédet.

Jelentette be Ecaterina Andronescu tanügyminiszter. A második beiratkozási szakasz április 2-án kezdődik és 8-áig tart. Az előkészítő osztályba azokat a gyermekeket lehet beíratni, akik 2019. augusztus 31-ével bezárólag betöltik hatodik életévüket. A szülők igénylésére a 6. életévüket 2019. szeptember elseje és december 31-e között betöltő gyerekeket is be lehet íratni előkészítő osztályba, amennyiben az úgynevezett pszichoszomatikus felmérés során iskolaéretteknek nyilvánítják őket.

 Egyelőre teljes a bizonytalanság a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemen: mind a tanárok, mind pedig a hallgatók vakációra vonultak, így semmi biztosat nem tudni az új vizsgarendszer következményeiről. Nagy Előd rektorhelyettes a Krónikának azt mondta, hogy egyelőre mindkét fél kivár, hiszen nincs egységes álláspont viszont leszögezte, hogy nem vizsgáztatják újra a magyar diákokat. Bár a marosvásárhelyi orvosi egyetemen tanuló diákok ismerik első félévi vizsgaeredményeiket, hiszen a tanárok közölték velük, a jegyek zöme nem került be a naplóba – erősítette meg Szilágyi Tibor professzor. Az egyetem volt rektorhelyettese elmondta, ha az ősszel érvényben lévő szabályzatot veszik alapul, akkor a vizsgarendszer és a jegyek érvényesek, ha azonban a decemberben hozott szenátusi döntésből indulnak ki, akkor nem. A hirtelenjében bevezetett új vizsgarendszer diáktüntetéseket eredményezett, melyeket a román diákok kezdeményeztek. A demonstrációkon több száz hallgató és tanár vett részt. A történtek láttán az egyetem román vezetősége tárgyalóasztalhoz ült a magyar tagozat vezetőivel, a prefektussal, az RMDSZ elnökével, képviselőkkel. Azonban mindeddig eredménytelen volt minden erőfeszítés, tárgyalás, tiltakozás.