A CSM ma nagy szavazattöbbséggel döntött arról, hogy felkérik a kormányt, hogy vonja vissza az igazságügyi törvényeket módosító múlt heti sürgősségi rendeletet. A bírák és ügyészek szerint csak azokat az előírásokat kellene megtartani, amelyek a Legfelsőbb Bírói Tanács kérésére kerültek bele a jogszabályba.
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban mintegy 8,7 millió személy, vagyis a foglalkoztatottak 3,8 százaléka dolgozott kulturális ágazatban vagy szakmában 2017-ben. Ugyanebben az évben Romániában a munkavállalók 1,6 százaléka dolgozott valamilyen kulturális ágazatban, amivel az utolsó helyre került az EU ranglistáján. A legmagasabb arányt pedig Észtországban mérték 5,5 százalékkal.
A döntést ma hozta meg az intézmény közgyűlése. Eszerint a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség holnaptól március 8-ig reggel 8 és déli 12:20 között sztrájkolni fog az igazságügyi törvényeket módosító sürgősségi kormányrendelet ellen. A kijelölt órákban pedig kizárólag sürgősségi esetekkel foglalkoznak majd.
Az Euronews tájékoztatása szerint a Ryanairnek 3 millió, a Wizzairnek pedig 1 millió euró bírságot kell fizetnie, mivel külön díjat szabtak az utastérben szállított nagyobb kézipoggyászok után. Az olasz versenyhatóság azzal indokolta a döntését, hogy a kézipoggyász alapvető eleme a légiutas-szállításnak, ezért nem lehet érte külön díjat kérni. A két légitársaság novemberben változtatta meg a poggyászokra vonatkozó szabályzatát.
Nyilatkozta ma Viorica Dăncilă miniszterelnök. Továbbá hozzátette, hogy amennyiben megfelelő érvekkel támasztják alá a szükségességét, készek módosítani bizonyos előírásokon. A rendeletről ma délután egyeztet a kormányfő a bírák és ügyészek szakmai szervezeteinek egy-egy képviselőjével, valamint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács illetékeseivel a Victoria-palotában.
A kérelmet tájékoztatás céljából megküldték a Legfelső Bírói Tanács elnökének és a miniszterelnöknek.
Ebben állapodtak meg ma az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt vezetői a találkozón. A polgári párt delegációjával Kelemen Hunor szövetségi elnök és Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök tárgyalt. A találkozó után Porcsalmi Bálint a Maszolnak elmondta, hogy megállapodtak a politikai együttműködés folytatásában. Ez azt jelenti, hogy az idei és a 2020-as választási évben is együttműködnek, hiszen közösek a célok és az érdekek, és a közösségépítésben is együtt lehet fellépni – jelentette ki az RMDSZ ügyvezető elnöke. Porcsalmi beszámolója szerint az MPP vezetői fenntartották azt a kérésüket, hogy a második, befutónak számító helyet kapják meg az RMDSZ EP-listáján. Viszont közölték, hogy nem tudnak befutó helyet biztosítani az MPP-nek. Abban is egyetértés volt a felek között, hogy nagy az európai parlamenti választások tétje, az MPP pedig nem fogja kockáztatni az erdélyi magyar képviseletet az EP-ben. Jövő hét első felében újra tárgyalóasztalhoz ülnek.
Néhány tüntető ma délelőtt tojásokkal dobálta meg az igazságügyi minisztérium épületét. Az igazságügyi törvényeket módosító, múlt héten elfogadott sürgősségi kormányrendelet ellen tiltakoztak. A csendőrség közrendzavarásért és egyéb vétségekért négy tiltakozót összesen 5.000 lejre bírságolt meg. A múlt kedden hét személyt állított elő a rendőrség, akik kövekkel és festékekkel dobálták meg az igazságügyi minisztérium épületét.
Tárgyalóasztalhoz ülnek ma a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ vezetői Kolozsváron, hogy az idei európai parlamenti választáson való együttműködésről egyeztessenek. Mezei János, a polgári alakulat elnöke a Krónikának elmondta, az MPP továbbra is fenntartja igényét az RMDSZ jelöltlistájának második, befutónak számító helyére. Mezei szerint az RMDSZ eddig a sajtón keresztül „célozgatott arra”, hogy nem teljesíti az MPP kérését, viszont szerinte a mai egyeztetésen derül ki, mi a valós válaszuk a kezdeményezésre. Az RMDSZ-ben mindeddig öt politikus jelentette be indulási szándékát az európai parlamenti választáson, és pályázta meg a befutónak tekintett első-két hely valamelyikét: Hegedüs Csilla ügyvezető alelnök, Sógor Csaba és Winkler Gyula jelenlegi EP-képviselő, Vincze Loránt a FUEN elnöke, valamint Oltean Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet vezetője.
Nettó 2000 ezer lejes minimálbért ad március elsejétől a Kaufland az alkalmazottainak – tájékoztat a Ziarul Financiar. A 2 ezer lej magába foglalja az ételjegyeket és a különböző pótlékokat. Az összeg nő a munkatapasztalattal és a beosztással. Jelenleg az országos minimálbér nettó 1263 lej. Az üzletlánc Romániában körülbelül 15 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A Kaufland 121 hipermarketet működtet az országban. Az üzletlánc a Lidl-lel együtt az utóbbi években folyamatosan emelte a béreket, így szeretnék csökkenteni a munkaerő-elvándorlást.
A sepsiszentgyörgyi bíróság pénteki ítéletében első fokon érvénytelenítette azokat a bírságokat, amelyeket Sebastian Cucu prefektus rótt ki azok miatt a magyar nemzeti színű szalagok miatt, amelyekkel Sepsiszentgyörgy főterét díszítette ki a polgármesteri hivatal tavaly március 15-én. Az ítélet ellen a prefektúra 30 napig fellebbezhet. Kovászna megye prefektusa március 14-én és március 15-én is 5000-5000 lejes bírságot rótt ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi és Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármesterre amiatt, hogy az ünnepre a magyar nemzeti jelképekkel díszítették ki a városokat, és nem gondoskodtak arról, hogy minden magyar zászló mellé egy román zászló is kerüljön. A büntetést érvénytelenítő bírósági ítéletről Antal Árpád Facebook oldalán így nyilatkozott: komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy Románia jogállam lenne, de örömmel értesült arról, hogy a bíróság érvénytelenítette a tavaly március 15-én kitűzött, nemzetiszínű szalagokkal kapcsolatos prefektusi bírságot. A sepsiszentgyörgyi polgármester rámutatott: minden közösségnek joga van ahhoz, hogy szimbólumait használja és ez a büntetés öncélú túlkapás volt a háromszéki prefektus részéről. Hozzátette: reméli ez többé soha nem fordul elő és senki sem akadályozhat abban, hogy méltóképpen ünnepeljünk.
A csaknem végleges eredmények szerint Igor Dodon oroszbarát államfő pártja a szavazatok 31,69 százalékát szerezte meg. Második helyen a korrupció elleni küzdelmet hangsúlyozó ellenzéki blokk végzett a voksok 25,06 százalékával, a kormányzó Nyugat-barát Demokrata Párt pedig a harmadik lett a szavazatok 24,9 százalékával. Maia Sandu, az ACUM vezetője úgy nyilatkozott, hogy ez a legkevésbé demokratikus választás Moldova történetében, és arra figyelmeztetett, hogy a választópolgárok az utcákra vonulhatnak szavazataik védelme érdekében.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt elnöke is részt vett tegnap este a Victoriei téri tüntetésen, amelyen több ezer ember tiltakozott az igazságügyi törvényeket módosító sürgősségi kormányrendelet ellen. Dan Barna USR elnök reményét fejezte ki, hogy az utca nyomására ezt a kormányrendeletet is visszavonják, amiként az elhíresült 13-as rendelettel is tették. Dacian Cioloş PLUS elnök pedig közölte, hogy megtámadják a táblabíróságokon a rendeletet, hogy az ítélőtáblák az alkotmánybírósághoz fordulhassanak. A volt miniszterelnök szerint előrehozott választásokat kellene tartani azért, hogy a politikai pártok visszanyerjék legitimitásukat. Tegnap mintegy tízezer személy tüntetett a Victoriei téren és az ország nagyobb városaiban az igazságügyi törvényeket módosító sürgősségi kormányrendelet ellen.
Kolozsváron mintegy 2 ezer ember gyűlt össze, akik Tudorel Toader igazságügyi miniszter leváltását kérték és előrehozott választásokat követeltek. Nagyszebenben, Nagybányán 500, Aradon 300, Szatmárnémetiben 100, Iaşi-ban 700 személy gyűlt össze tiltakozni a kormányrendelet ellen. A fővárosban pedig mintegy tízezren tüntettek. A főleg fiatal résztvevők a kormányrendelet alkalmazása ellen szóló jelszavakat, illetve a kormány és Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke ellenes jelszavakat skandáltak. A többezres tömeg este 9 órakor kezdett oszlani. De többen hangoztatták, hogy a következő napokban is kijönnek. A kormány sürgősségi kormányrendelettel módosította kedden az igazságszolgáltatás törvényeit, és megváltoztatta többek között a vezető ügyészi tisztségek betöltésének módszertanát. A bírák és ügyészek már pénteken több romániai városban tiltakoztak a változtatások ellen, az igazságszolgáltatás függetlenségét követelve. Kolozsváron mintegy kétszázan vonultak ki pénteken az ítélőtábla épülete elé. A konstancai, Piteşti-i, Iaşi-i és Temesvári bíróságok ugyanakkor a héten több napra felfüggesztik a tevékenységüket. Továbbá a bírák tegnap azt is bejelentették, hogy nem fogadják el Viorica Dăncilă kormányfő meghívását, aki ma tárgyalásra várja őket a Victoria palotába a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, valamint az ügyészek szervezeteinek egy-egy képviselőjével együtt, az igazságszolgáltatási törvények módosításai kapcsán. Álláspontjuk szerint jelenleg a rendelet visszavonása az egyetlen megoldás.
Kelemen Hunor egyedül indult a tisztségért. 728 támogató és 26 ellenszavazatot kapott a leadott 757-ből. Hárman tartózkodtak. Programbeszédében arról szólt, hogy míg 2018, Erdély és Románia egyesülése centenáriumának éve a visszatekintésre adott alkalmat, a 2019-es évnek a jövő felé fordulás évének kell lennie, hiszen a mostani gyermekek jó eséllyel megélik a 22. századot. Úgy vélte: nemzedékének az a feladata, hogy helyzetbe hozza a mai húsz, harminc éveseket. “Abból kell kiindulni, amit el akarunk érni” – fogalmazott az elnök. Az RMDSZ 14-dik kongresszusa pénteken és szombaton zajlott. A második nap került sor az európai parlamenti jelöltek vitájára is, akárcsak a szövetség programmódosító javaslatainak, a kongresszusi határozatoknak a bemutatására és elfogadására.
Az RMDSZ 14-ik kongresszusán elfogadtak egy szimbólumhasználatról szóló nyilatkozatot. Ebben a magyar politikusok nyomatékosítják, hogy a magyar közösség szimbólumának tekinti a piros-fehér-zöld színeket, a székely zászlót, a magyar himnuszt és a székely himnuszt. Erre, a román politikusok közül, Mihai Tudose reagált elsőként. Azt mondta, mindenkinek szíve joga hogy milyen színűre festi a hálószobája falát vagy mit énekel a zuhany alatt. Azt azonban az erdélyi magyarok is el kell fogadják, hogy Romániában élnek, amelynek van már himnusza és zászlaja. És vannak törvényei, amelyet a magyaroknak is be kell tartaniuk.Mihai Tudose a Facebook-oldalán a pragmatikus transzilvanista politika folytatását is bírálta, amelyre ígéretet tett Kelemen Hunor újraválasztott szövetségi elnök. Szerinte ez Erdély függetlenedésére irányuló törekvés, amit nem nézhetnek tétlenül a románok. Nézeteit Victor Ponta, a Pro Románia párt elnöke is osztja. A volt kormányfő azt mondta, Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök a parlamenti többség megőrzése érdekében kész kiárusítani az országot, szemet hunyni afölött, ami Erdélyben történik.
Közölte tegnap az Országos Közegészségügyi Intézet. A legutóbbi áldozat egy 39 éves, Prahova megyei férfi, akinek kórtörténetében nem szerepelt más betegség, és nem volt beoltva influenza ellen.
Az égbolt változékony lesz, de inkább derűs. A hegyekben hószállingózásra is lehet számítani. Helyenként éjszakára köd várható. A csúcshőmérsékleti értékek a februárra jellemző -2 és 10 fok között mozognak.
Az Európai Bizottság ma bejelentette, hogy a jelenlegi 15 ezerről 25 ezer euróra emeli a mezőgazdasági termelőknek nyújtható nemzeti támogatás felső határát. Eszerint az új uniós állami támogatási szabályok megnövelik a maximális összeget, amelyet a nemzeti hatóságok a bizottság előzetes jóváhagyása nélkül kiutalhatnak a termelőknek. Ez nagyobb hatékonyságot és rugalmasságot tesz lehetővé, különösképp válság idején és a hatóságok gyors reagálását igénylő helyzetekben. Az esetleges versenytorzulások elkerülése érdekében minden egyes tagország számára meghatároztak egy maximális nemzeti összeget, amelyet nem léphet túl.
Atipikus évnek nevezte Călin Nistor ügyvivő a 2018-as évet az Országos Korrupcióellenes Ügyészség éves tevékenységi beszámolóján. Elmondása szerint t Laura Codruţa Kövesi távozása és az Igazságügyi Felügyelet ismétlődő ellenőrzései is rányomta a bélyegét az elmúlt évre. A főügyész szerint a tevékenységet befolyásolta az alkotmánybíróság több döntése is, amelyeknek közvetlen hatása volt az intézmény működésére.