A strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel megszavazott állásfoglalásban elítélték, hogy több EU-s országban is korlátozzák a gyülekezési szabadságot, valamint az állami hatóságok erőszakos és aránytalan módon avatkoznak be a demonstrációk alkalmával. Ezekben az esetekben hatékony, és független vizsgálatot kértek a képviselők. Az Európai Parlament emellett elítélte az erőszakos tüntetők által elkövetett bűncselekményeket, és az újságírók elleni támadásokat is. A legnagyobb vita jelenleg Franciaországban zajlik a sárgamellényes tüntetőkkel szembeni, esetenként kemény rendőri fellépés jogosságáról.
Nyilatkozta Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke ma egy Facebook-bejegyzésben. Elmondása szerint a Maros megyei szervezet Területi Állandó Tanácsának nem volt a mélygarázs építésére vonatkozó politikai döntése. Az egyetlen döntés 2018 novemberében született, amelyben az ügy elhalasztását kérték a marosvásárhelyi tanácsosoktól, és ma is ezt képviselik. Péter Ferenc szerint a marosvásárhelyi frakció saját hatáskörében hozta meg az említett döntést anélkül, hogy erről konzultált volna a megyei szervezet döntéshozó és végrehajtó testületeivel, így a politikai felelősség teljes mértékben őket illeti. Továbbá elfogadhatatlannak tartja Magyary Előd frakcióvezető nyilatkozatát is, miszerint az RMDSZ-s álláspont bizonyos politikai egyeztetések árában keresendő. A marosvásárhelyi önkormányzat legutóbbi ülésén nagy többséggel megszavazta a mélygarázs műszaki adatokat tartalmazó tervét, egy RMDSZ-es tanácsos tartózkodott, és a Szabad Emberek Pártjának 3 tanácsosa sem értett vele egyet. A döntés közfelháborodást keltett a lakosság körében.
A Pro Romania párt a tervezet ellen fog szavazni. Victor Ponta, a párt elnöke szerint a költségvetés-tervezet hamis adatokra épül, így ‘amit most megszavaznak, annak semmi köze nem lesz ahhoz, ami néhány hónap múlva történni fog. Továbbá az általa vezetett Pro Romania párt 2 módosító indítványt is benyújtott a büdzsé tervezetéhez, viszont egyiket sem sikerült tovább vinni. Ezek közül az egyik a pártok finanszírozási összegének csökkentésére vonatkozott, a másik pedig a Moldovai Köztársaság óvodatámogatási programjának folytatására szabott volna ki anyagi keretet. Továbbá a PNL sem szavazza meg a költségvetés-tervezetet, mivel a párt tagjai kétségbevonhatónak tartják annak alkotmányosságát – jelentette be tegnap Raluca Turcan, a politikai alakulat képviselőházi frakcióvezetője. A RMDSZ szerint az eredetihez képest jobb a költségvetés tervezete. Cseke Attila szenátusi frakcióvezető elmondta, hogy az RMDSZ-nek sikerült nagyobb finanszírozást kiharcolni a kórházak, repülőterek bővítésére és korszerűsítésére, gyorsforgalmi utak építésére, valamint félmilliárd lejt elkülöníteni a családorvosi rendszer finanszírozására. A szövetség törvényhozói a parlamenti vita végén döntenek arról, hogy szavazatukkal támogatják vagy sem a költségvetés tervezetet. A büdzsé tervezetének végszavazására holnap kerül sor.
Sokkal több pályázat érkezett be a mezőgazdasági és élelmiszeripari nagyberuházásokat célzó kiírásra, mint amennyire számítottak, nyilatkozta Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatója. Összesen 73 pályázat érkezett a magyar kormány által finanszírozott székelyföldi gazdaságfejlesztési programra. A leadási határidő január 25-én járt le. Az 50 százalékos önrész mellett igényelhető legkisebb pályázati összeg 200 ezer, a legmagasabb pedig 7,5 millió euró. Csíkszékről elsősorban krumpli-, Udvarhelyszékről tejfeldolgozásra pályázó cégek jelentkeztek, más régiókból pedig nagyrészt az állattenyésztés ágazatában szeretnének beruházni a vállalkozók. Az eredményhirdetés várhatóan április elején lesz.
A mai volt a hatodik egymást követő csütörtök, hogy a fiatalok utcára vonultak Belgiumban, hogy erőteljesebb fellépést követeljenek a klímaváltozás ellen. Brüsszelben mintegy 11 ezer, Monsban pedig legalább ezer fiatal gyűlt össze. A tüntetők nagyrészt középiskolások voltak, de részt vettek egyetemisták, valamint a Nagyszülők a klímáért nevű mozgalom is. A Fiatalok a klímáért nevű mozgalom, egy olyan klímapolitika elfogadását követeli a belga kormánytól és az Európai Uniótól, amelynek célja, hogy 1,5 Celsius-fok alatt maradjon a Föld légkörének felmelegedése az iparosodás előtti mértékhez képest. Ezért a májusi belgiumi és EP-választásokig minden csütörtökön tüntetni fognak, amíg nem kapnak megfelelő választ a politikai vezetőktől. A helyi média szerint több iskolában is úgy döntöttek, hogy nem írják be a tüntetések miatti hiányzásokat, sokaknak pedig a szüleik igazolják a távollétüket.
A Legfelsőbb Bírói Tanács ügyészi részlege ma egyöntetűen döntött erről. Călin Nistor áll jelenleg is a vádhatóság élén, miután Anca Jurma január elején közölte: nem kíván többé ügyvivő vezető lenni a hatóságnál. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség főügyészi tisztsége azt követően üresedett meg, hogy Laura Codruţa Kovesi-t államfői rendelettel tavaly júliusban visszahívták a hatóság éléről. Az igazságügyi miniszter Adina Florea-t javasolta korrupcióellenes főügyésznek, de Klaus Johannis államfő elutasította ezt.
A terveket február 12-ig lehetett benyújtani. A programra a kormány 2 milliárd lejt különített el, ez tízezer pályázat finanszírozására elegendő. A legtöbb üzleti tervet, 6200-at Kolozs megyéből küldték be. A jelentkezők ekkora száma azért meglepő, mert indulásból kevesebb pontot kapnak azok a megyék, ahol a száz főre eső kis- és középvállalkozások száma meghaladja a négyet. Kolozs, Ilfov és a főváros ebbe a kategóriába tartoznak. Kolozs után a legtöbb üzleti tervet Prahova megyéből regisztrálták.
Az ellenzéki pártok a Szociáldemokrata Párt bosszújának tartják, hogy Laura Codruţa Kövesi volt korrupcióellenes főügyészt gyanúsítottként beidézték holnapra az ügyészségre. A PSD szerint az igazságszolgáltatásra kell bízni az ügy tisztázását. Az európai főügyészi tisztségre legesélyesebb jelöltnek tartott Kövesit egy olyan ügyben hallgatja ki az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség, amelyben hivatali visszaéléssel, megvesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsítják. A holnapra szóló idézést néhány órával azt követően kapta meg, hogy aznapra megvette a repülőjegyét Brüsszelbe, ahova a jövő hétfői európai parlamenti meghallgatása miatt utazik.
A kormány eredeti javaslatához képest, az önkormányzatok és a helyi közösségek szempontjából kedvezőbb költségvetés-tervezetről tárgyalhat a parlament – mérlegelt Cseke Attila a parlament plénumában. A szenátusi frakcióvezető a 2019-es költségvetés általános vitáján elmondta, hogy az RMDSZ-nek sikerült nagyobb finanszírozást kiharcolni kórházak, repülőterek bővítésére és korszerűsítésére, gyorsforgalmi utak építésére, valamint félmilliárd lejt elkülöníteni a családorvosi rendszer finanszírozására. A szövetség törvényhozói a parlamenti vita végén döntenek arról, hogy szavazatukkal támogatják vagy sem a költségvetés tervezetet.
Továbbá pedig lemondhat az energetikai vállalatok üzleti forgalmára kirótt 2 százalékos adóról. Ezt Călin Popescu Tăriceanu, a kisebbik koalíciós párt és a szenátus elnöke jelentette be tegnap a parlamentben, miután tárgyalt a 114-es sürgősségi rendelet vitatott intézkedéseiről Viorica Dăncilă kormányfővel. A politikus azt is lehetségesnek nevezte, hogy a kapzsisági adó kiszámítási módján is módosítanak, nem a bankközi hitelkamatlábhoz kötnék. A szenátus elnöke közölte, hogy Viorica Dăncilă miniszterelnök egyetértett abban, hogy ez az adó túlzott mértékű, és nagy a valószínűsége, hogy le fognak mondani róla. Tăriceanu szavaira reagálva Eugen Teodorovici pénzügyminiszter tegnap este közölte, hogy a házelnök által felvetett problémákat meg fogják tárgyalni a koalícióban.
Tavaly augusztusában kezdődött el a Vártemplom teljes körű felújítása, a csaknem egymillió eurós beruházás 75 százalékát magyar állami támogatásból valósítja meg a református egyház, a fennmaradó költségeket pedig különböző pályázatokból igyekeznek fedezni. A szerződés szerint ez év novemberéig kell befejezni a teljes felújítást, de egy-egy régészeti, falkutatási lelet s a vele járó munka miatt elhúzódnak egyes kivitelezési folyamatok, így a Vártemplom lelkésze elképzelhetőnek tartja, hogy hosszabbítást kérnek majd, ha ebben az évben nem tudják befejezni. Addig is a Vártemplom gyülekezete a Posta utcai volt bábszínház épületébe jár istentiszteletekre. Székelyföld legjelentősebb gótikus épületegyüttesén száz éve nem végeztek ilyen komoly felújítást: régészet, falkutatás előzte meg az állagmegőrzési munkát.
Megoldotta a taxisok követeléseit Rovana Plumb környezetvédelmi és Eugen Teodorovici pénzügyminiszter – tájékoztatott tegnap délután a News.ro hírportál. Rovana Plumb azt nyilatkoztal hogy jövő héten intézkednek annak érdekben, hogy a kifogásolt „ismételt” kifejezést töröljék a jogszabály szövegéből. Hangsúlyozta: szeretnék megszüntetni a tisztességtelen verseny lehetőségét és olyan törvénykezést biztosítani, amely a legteljesebb biztonságot és kényelmet biztosítja az utasoknak. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter szerint hamarosan intézkednek a személyszállítás minőségének javítása érdekében is. A tárcavezető biztosította a szövetség képviselőit arról, hogy megértették gondjaikat, és mielőbb konkrét intézkedéseket hoznak a helyzet rendezése érdekében.Tegnap újrakezdte a tiltakozásokat a Romániai Engedélyezett Fuvarozók és Szállítók Szövetsége az Uber és a hozzá hasonló internetes fuvarmegosztó cégek betiltását követelve. A szövetség képviselői a pénzügyi tárcánál találkoztak az említett miniszterekkel.
Gyanúsítottként beidézték az ügyészségre Laura Codruța Kövesit éppen aznapra, amikor elutazott volna Brüsszelbe előkészíteni az európai főügyészi jelöltségével kapcsolatos európai parlamenti meghallgatását. Erről a volt korrupcióellenes főügyész számolt be tegnap este az Europa FM rádiónak. Az idézés szerint holnap hallgatják ki a bírák és ügyészek bűncselekményeinek kivizsgálására létrehozott új ügyészségi részlegen egy olyan ügyben, amelyben hivatali visszaéléssel, csúszópénz elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsítják. A volt főügyész elmondta, az idézésben nem szerepel, hogy konkrétan milyen ügyben hallgatják ki, de sejtése szerint egy Romániában jogerősen börtönre ítélt és külföldre menekült üzletember, Nicolae Popa üzletember tíz évvel ezelőtti hazahozatala kapcsán gyanúsítják bűncselekményekkel. Adina Florea ma megerősítette, hogy a volt DNA főügyészt Nicolae Popa hazahozatala kapcsán idézték be holnapra.
Jelentette ki tegnap este az Antena 3 televíziócsatornának adott nyilatkozatában Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. A tárcavezető kifejtette, hogy nem módosítják az országos jellegű vizsgákat, hisz ezeket év elején miniszteri rendelet szögezi le és senki nem változtatja meg tanév közben. Andronescu fontolgatja, hogy a szokásos, nyolcadikosok és érettségi előtt állók számára márciusban szervezett próbavizsgákat a hetedik, illetve a tizenegyedik osztályosok számára is bevezessék a jobb végeredmények érdekében. Azt is elmondta, hogy a sporttevékenységet nem iktatják ki a programból az elemi osztályokban, csak ‘játék- és mozgásórának’ fogják nevezni az új terv szerint.
A Nemzeti Liberális Párt törvényhozói ugyanis kétségbevonhatónak tartják annak alkotmányosságát – jelentette be tegnap Raluca Turcan, a politikai alakulat képviselőházi frakcióvezetője.Kifejtette, hogy „Ezt a büdzsét egy olyan miniszterelnök írta alá, aki az oktatás minden fontos vizsgáján megbukott: a líceumi felvételin, a 11. osztályt megelőző felvételin, az egyetemi felvételin. A román társadalom nagy visszaesését jelenti, hogy egy ilyen személy később európai parlamenti képviselő, majd Románia miniszterelnöke lehetett” – mondta Raluca Turcan. Kijelentette többek között, hogy a 2019-es költségvetés-tervezet révén a kormány ‘elzálogosította’ a beruházásokat.
Jelentette ki Eugen Teodorovici a költségvetésről folyó parlamenti vitában. Teodorovici azt mondta, az általa vezetett minisztériumnak kulcsszerepe lesz a büdzsé gyakorlatba ültetésében, állandó monitorozás alatt tartja majd a közpénzek rendeltetésszerű felhasználását és a tervezett beruházások kivitelezését. A pénzügyi tárca vezetője arról is beszámolt többek között, hogy az idei költségvetés-tervezet 342,7 milliárd lejes bevétellel számol, ami 53,1%-kal több a 2016-os szintnél.
A Székely Nemzeti Tanács felhívásában felelevenítik a 29 évvel ezelőtti könyves-gyertyás tüntetést, kitérnek a marosvásárhelyi magyar orvosképzés jövőjének jelentőségére, a nyelvi jogok megcsorbítására, a magyar jelképek üldözésére, és arra, hogy nem lehet elfogadni, hogy ártatlan magyarok bebörtönzésével próbálják megfélemlíteni a hatóságok a magyar közösséget. Arra kérnek minden marosvásárhelyi magyart, hogy március 10-én, a Székely Szabadság Napján minél nagyobb létszámban vegyenek részt a Székely Vértanúk emlékművénél 16 órakor kezdőd tiltakozó megmozduláson.
A brit miniszterelnök tegnap tájékoztatta az alsóház képviselőit az Európai Unióval kezdeményezett tárgyalási folyamat eddigi menetéről. Elmondta, hogy Brüsszelben tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével és Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével, akiknek 3 lehetséges módszert is ajánlott, első sorban az ír-északír határellenőrzés kérdésének megoldására, hogy a londoni parlament elfogadhassa a kilépési megállapodást. Theresa May szerint a tárgyalások a döntő szakaszban járnak, viszont még időre van szükség a tárgyalások hatékonysága érdekében. A brit kormányfő elmondta, hogy február vége előtt ismét találkozik Jean-Claude Junckerrel, akivel összegzik az addigi tárgyalások eredményeit.
Nyilatkozta ma Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök a Román Energetikai Központ képviselőivel kezdeményezett találkozó előtt. Tăriceanu elmondta, hogy megbeszélést folytatott Viorica Dăncilă miniszterelnökkel a 114-es sürgősségi kormányrendeletről, és többek között elmondta neki, hogy ez az adóügyi intézkedés súlyosan akadályozhatja az energetikai vállalatokat a fejlődésben és korlátozhatja profitcéljaikat. A miniszterelnök pedig egyet értett abban, hogy ez az adó túlzott mértékű, és nagy a valószínűsége, hogy le fognak mondani erről az adóról.
Újraszervezte az országos diabéteszprogramot az egészségügyi minisztérium, amelynek értelmében az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők igénylésük pozitív elbírálása esetén korszerű, a vércukorszintet folyamatosan mérő szenzoros készülékeket kapnak ingyenesen. A költségeket ugyanis az egészségbiztosítási pénztár költségvetéséből fedezik. Az eddigi elbírálások szerint Hargita megyéből legalább 20, többségében gyerek diabéteszes kap új készüléket, a programon belül további igénylések várnak elbírására, és várják az újabb jelentkezőket is. Ahhoz, hogy ezt a beteg ingyen megkapja, a kezelőorvosa kell összeállítsa számára a jogosultságot igazoló orvosi dossziét, azt pedig a megyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani. Az egészségbiztosítási pénztár adatai szerint valamivel több, mint 12 200 diabéteszben szenvedő beteg van Hargita megyében.