Biztonságpolitika

A vezérőrnagy utalt arra: a magyar védelem- és biztonságpolitikai alapelvek rögzítik, hogy Magyarország biztonsága a környező országok biztonsági helyzetétől függ.

A Nyugat-Balkánnak, beleértve Koszovót és Bosznia-Hercegovinát is, jelenleg olyan markánsak a kockázati tényezői, hogy az ottani helyzet alakulására mindenféleképpen oda kell figyelni – hangsúlyozta.
Hozzátette, ha van lehetőség befolyásolni a helyzet alakulását, azt meg kell tenni, hogy „a saját biztonságunkat is garantáljuk”.

Sticz kiemelte, a misszió irányítójaként legfontosabb teendője, hogy az EU égisze alatt, az ENSZ felhatalmazásával és iránymutatásával hajtsa végre feladatát, amely Bosznia-Hercegovina kormányának támogatását jelenti.

A vezérőrnagy a magyar katonákat méltatva azt mondta: jól felkészített, speciálisan gondolkodó emberek, feladataikat képesek bármilyen körülmények között ellátni, és ez a képesség a legjobbak közé emeli őket a külföldi missziók teljesítésében.

„A megbízhatóság az, amely a legfőképpen jellemző a magyar katonákra, és ez rendkívül fontos nemzetközi missziós hadszíntereken” – hangoztatta. Hozzáfűzte: azokban a missziókban, amelyekben eddig részt vett, mindenhol elismerően szóltak a magyar katonák tevékenységéről, hozzáállásáról.

Sticz szólt arról is, hogy nemzetközi misszióban szolgálni mindig kihívás a katonáknak, hiszen feladataikat a családjuktól távol, speciális körülmények között hajtják végre.

A NATO további védelmi erők mozgósítását engedélyezte Koszovóba – jelentette be a szervezet. A NATO irányítása alatt álló koszovói békefenntartó haderő (KFOR) jelenlétét május óta megerősítették a régióban, a szervezet pedig úgy döntött, hogy engedélyezi további csapatok bevetését a kialakult feszültség csökkentésére. Azt egyelőre nem pontosították, hány osztagot küldenek és mely szövetséges országokból. A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak.

The post Magyar irányítója lesz az EU bosznia-hercegovinai műveletének appeared first on .

A dokumentumot a Nurol Makina török hadiipari vállalat vezérigazgatója, Engin Ufuk Aykol, a Nurol Makina Hungary Kft. vezérigazgatója, Mehmet Atak, valamint az N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. vezérigazgatója, Palkovics László és a Rába Autóipari Holding Nyrt. vezérigazgatója, Hetzmann Béla szignálta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében.

A létrejövő vegyesvállalat célja, hogy a Nurol Makina Gidrán páncélozott harcjárműveket gyártson Magyarország részére, a magyar honvédségnek. Az N7 holding Zrt. közreműködésével nem csupán gyártási illetve összeszerelési feladatokra kerül sor, hanem kutatás-fejlesztési illetve innovációs tevékenységek is folynak majd Magyarországon — hangzott el.

Az aláírási ceremónia után Szalay-Bobrovniczky kijelentette, hogy a magyar haderőfejlesztés „magabiztosan halad előre”. Hozzátette: a magyar kormány már 2015-ban felismerte, hogy közeledik a „veszélyek kora” és egyre komolyabb biztonsági kihívásokkal találja magát szembe a közép-európai régió. Ezért a magyar haderőt át kell fegyverezni, fel kell készíteni arra, hogy garantálni tudják a magyar emberek életének és vagyonának védelmét – hangzott el.

A miniszter kifejtette: ezt a célt katonai értelemben úgy kell elérni, hogy függetlenek lehessünk a beszállítói kockázatoktól. Vagyis, komoly védelmi ipart kell építeni, mégpedig úgy, hogy az ne csupán a haderő, hanem a magyar gazdaság egészének fejlődését is szolgálja. Leszögezte, hogy ebben Magyarország stratégiai partnerként tekint Törökországra.

Utalt arra is, hogy a Gidrán harcjármű összeszerelése már korábban is folyt Magyarországon, a Nurol Makina által gyártott alap gépjárműre ugyanis Kaposváron integrálták a kiegészítő radar- és fegyverrendszereket. Ez a tevékenység továbbra is a Kaposváron marad – tette hozzá.

Mostantól azonban, magyarázta, magát a gépjárművet is Magyarországon fogják gyártani, méghozzá Győrben a Rába vállalatnál. Ezt „nagyon nagy előrelépésnek” nevezte a honvédelmi miniszter, mert nem pusztán a magyar honvédség igényeit elégítenék ki ezzel, hanem egy exporttermék is születni fog.

A megállapodás új munkahelyeket teremt. Elhangzott, hogy legalább kétszáz új munkahely létesül a most aláírt megállapodás nyomán, valamint széles körű beszállítói hálózatot is bevonnak a gyártásba. Megegyeztek abban is, hogy a létrejött vegyesvállalatot Gidrán névre keresztelik – jelentette be a miniszter.

Aláírták Berlinben az Arrow 3 nevű izraeli légvédelmi rendszer németországi telepítéséről szóló szándéknyilatkozatot. Boris Pistorius német védelmi miniszter az aláírási ceremónia után tett nyilatkozatában kiemelte, hogy hazája nem várhat egy európai rendszer kifejlesztésére, a légtér védelméről „most kell gondoskodni”. Azonban az Arrow 3 nem csak Németországot védi, mert az európai NATO-partnereket is szolgáló úgynevezett Európai Égi Pajzs Kezdeményezés (European Skyshield Initiative, ESSI) részeként telepítik. A rakéták elleni leghatékonyabb izraeli védelmi rendszerként számon tartott Arrow 3 nagyjából négymilliárd euróba kerül, exportja az izraeli védelmi ipar történetének legnagyobb szabású ügylete. Egy kiegészítő megállapodás értelmében a német kormány első lépésként mintegy félmilliárd eurót fizet, hogy a gyártás minél előbb elkezdődhessen. A végleges szerződést várhatóan novemberben kötik meg. Az izraeli-amerikai fejlesztésű rendszer kiépítése a tervek szerint két évig tarthat. Az amerikai külügyminisztérium augusztusban járult hozzá a németországi értékesítéshez.

A harmadik negyedévben növekvő forgalom és működési eredmény mellett megduplázta nyereségét a svéd SAAB AB hadiipari vállalat és megemelte éves eredmény-előrejelzését is. A Gripen harci gépeket is gyártó SAAB a harmadik negyedévben 11,527 milliárd svéd korona értékesítési árbevételre tett szert, 31 százalékkal magasabbra az egy évvel korábbi 8,751 milliárd koronánál. Működési eredménye (EBIT) 51 százalékkal 859 millió koronára emelkedett 568 millióról, bevételarányos jövedelmezősége pedig 7,5 százalékra javult 6,5 százalékról. A negyedéves nyereség 656 millió svéd korona lett az egy évvel korábbi 324 millió után, az egy részvényre jutó nyereség pedig 4,84 korona 2,28 korona után. A negyedév folyamán a SAAB megrendelései is megduplázódtak éves bázison: 14,977 milliárd koronára 7,772 milliárdról. A SAAB 19-23 százalékos szerves forgalomnövekedést vár az idei teljes évre, nagyobbat a korábbi, júliusi előrejelzésben kilátásba helyezett 16-20 százalékos növekedésnél. Az üzemi eredmény pedig feltehetően a forgalomnövekedést meghaladó mértékben fog emelkedni. „A geopolitikai feszültségek hatással vannak iparágunkra, és az elmúlt harminc év legnagyobb mértékű növekedését eredményezik a védelmi beruházások terén, különösen Európában. A harmadik negyedévben a SAAB széles védelmi portfóliója iránti nagy kereslet továbbra is jelentős megrendeléseket, erős forgalomnövekedést és javuló nyereségességet eredményezett” – kommentálta a negyedéves beszámolót Micael Johansson, a Saab elnök-vezérigazgatója.

The post Magyarországon is gyártani kezdik a Gidrán páncélozott harcjárművet appeared first on .

Madeleine McCann a dél-portugáliai Praia da Luz főleg britek látogatta, Ocean Club nevű üdülőközpontjából tűnt el nyomtalanul 2007 májusában, néhány nappal negyedik születésnapja előtt. A gyermek – két kisebb testvérével – a család földszinti szállodai szobájában aludt, miközben szülei az üdülő szabadtéri éttermében, baráti társasággal vacsoráztak.

A szülők bizonyos időközönként felváltva benéztek a szobába, ám amikor Madeleine édesanyja, Kate McCann késő este ellenőrizte a gyerekeket, a kislány már nem volt az ágyában.

Az ügyet szinte példátlan nemzetközi figyelem kíséri, különösen azóta, hogy a portugál rendőrség 2007 őszén az orvos szülőket nyilvánította gyanúsítottá. A nyomozó hatóságok azt feltételezték, hogy a szülők csak megrendezték a gyermekrablást, mivel részük volt Madeleine halálában, jóllehet soha nem került elő egyértelmű bizonyíték arra, hogy a kislány már nem él.

Az anya később elmondta: a portugál rendőrség rövidebb börtönbüntetést kilátásba helyező vádalku-ajánlattal próbálta őt rávenni a beismerő vallomásra.  A gyanúsítást a portugál vádhatóság egy évvel később érdemi bizonyítékok hiányában feloldotta és a vizsgálatot vezető főfelügyelőtől, Goncalo Amaraltól elvették az ügy irányítását. Amaral ugyanakkor nem sokkal később könyvet írt az esetről, változatlanul azzal vádolva a szülőket, hogy részük volt gyermekük eltűnésében.

Az anya és férje a kislány édesapja Gerry McCann rágalmazás címén pert indított Amaral ellen, de keresetüket a portugál legfelsőbb bíróság elutasította. A BBC brit közszolgálati televízió Panorama című közéleti műsorának hétfői beszámolója szerint azonban a portugál rendőrség a kislány eltűnése óta most először elnézést kért a szülőktől az ügy kezelési módja miatt.

A BBC-nek nyilatkozó portugál nyomozati illetékesek elismerték, hogy a vizsgálat kezdeti szakaszában számos tényezőt figyelmen kívül hagytak, például azt, hogy a szülők portugálul nem beszélő külföldiként nem teljesen értették a körülöttük zajló nyomozati fejleményeket. A BBC beszámolója szerint a német ügyészség is üdvözölte a portugál rendőrség bocsánatkérését. A német vádhatóságok ugyanis már 2020-ban bejelentették, hogy véleményük szerint a brit kislány valószínűleg már nem él, és feltételezett meggyilkolásával egy német állampolgárt gyanúsítanak.

A gyanúsított, Christian Brückner jelenleg hétéves börtönbüntetését tölti, miután megerőszakolt egy 72 éves amerikai nőt ugyanabban a portugáliai térségben, ahonnan Madeleine McCann eltűnt. Brückner ugyanakkor folyamatosan tagadja, hogy köze lett volna a kislány eltűnéséhez, és ebben az ügyben egyelőre nem emeltek vádat ellene.

The post Elnézést kért a portugál rendőrség Madeleine McCann szüleitől az ügy kezeléséért appeared first on .

Miközben Izrael a Hamásszal zajló háborúját vívja a szárazföldön, sokak számára nem ismert, hogy a harc korántsem kizárólag a fizikai közegben zajlik, hanem jelentős mértékben kiterjed a kibertér virtuális valóságára. Milyen kibertámadások érték eddig Izraelt, és milyen aktorok állhatnak a műveletek mögött? Mi a jelentősége és jellege a kiberhadviselésnek korunk konfliktusaiban? Jelen cikk ezen kérdések megválaszolására kíván áttekintő elemzést nyújtani.

Csupán 12 perccel azután, hogy Izrael felé megindultak a Hamász rakétacsapásainak sorozatai, 2023. október 7-e reggelén a kibertérben is támadások láncolata indult el az izraeli digitális infrastruktúra ellen. Hasonlóan a rakétacsapásokhoz, melyek Izrael légvédelmi rendszerének, a Vaskupolának a túlterhelését kívánták elérni, az első kibertámadások szintén a túlterhelés módszerével igyekeztek csapást mérni az izraeli informatikai rendszerekre.

Ezek a műveletek működésüket tekintve ugyanis a DDoS-támadás (Distributed Denial of Service) vagyis kiterjesztett szolgáltatásmegtagadás kategóriájába tartoznak, céljuk általában egy adott (digitális) infrastruktúra rendelkezésre állását megakadályozni. Ez különösen is olyan rendszerek esetében jelenthet számottevő kárt, melyek folyamatos működése valamilyen (állami) alapfunkciót biztosít, így például a kritikus infrastruktúra leállításával megszakadhat az energiaellátás, egy kormányzati felület támadásával ellehetetlenülhet a háborús időben kiemelt jelentőségű közérdekű tájékoztatás. Ennek érdekében a támadó az adott célrendszer felé sorozatos, nagyszámú lekérést indít, melyet az túlterheltsége miatt így a valódi felhasználók felé sem tud biztosítani. Mivel ez a kibertámadási forma a mennyiségen és nem a felhasznált programok fejlettségén alapszik, így ez az egyik legalapvetőbb támadási eszköz, mely széles körben alkalmazható.

Csak október 7-én közel 30 ilyen túlterheléses támadás érte az izraeli kiberinfrastruktúrát, 36 százalékuk a kormányzat, 10 százalékuk a média, 9 százalékuk pedig a közlekedés ellen irányult. Az egyik izraeli kormányzati oldal elleni támadás mértéke tízszerese volt az átlagos forgalomnak, ugyanis közel 13 ezer IP-címről érkezett összességében másodpercenkénti 1 millió lekérés, jól szemléltetve a túlterheléses támadások arányait. Nagy valószínűséggel ilyen támadásnak tudható be az egyik legolvasottabb izraeli híroldal, a Jerusalem Post leállása is, melyért az Anonymus Sudan hackercsoport vállalt felelősséget.

További támadási módszerek

A támadók azonban a túlterheléses támadásokon túl számos egyéb módszert is felhasználtak műveleteikhez, melyek céljai ilyen módon az előbbiektől különbözve általában nem a rendelkezésre állás, hanem az adott kiberinfrasturktúra sértetlenségére irányultak, mely rendszerint adatmódosításban nyilvánult meg. Ezek legjelentősebb példái közé tartoznak a Red Alert applikációba való behatolás, és a RedAlert – Rocket Alerts program hamisítása. A Red Alert azon applikációk közé tartozik, melyek a felhasználót valós időben értesíteni tudják a már észlelt, Izrael felé tartó tüzérségi lövedékekről és rakétákról, ezáltal lehetővé téve a gyors és megfelelő reagálást. Éppen ezért az ezen program ellen irányuló műveletek komoly következményekkel járhatnak az azt felhasználó izraeli polgárok biztonságára nézve, így kiemelt célponttá téve azt a kibertámadások számára. Az AnonGhost hackercsoport az Izrael elleni szárazföldi műveletekkel párhuzamosan egy sérülékenységet kihasználva behatolt a Red Alert rendszerébe, ahonnan hamis üzeneteket, többek között közeledő nukleáris csapásról szóló figyelmeztetést küldtek a felhasználóknak. A jelenlegi konfliktus kirobbanása miatt még relevánsabb lett az előrejelző alkalmazások telepítése, így a helyzetet a támadók további módszerekkel igyekeztek kihasználni. Eközben ugyanis a szintén ilyen szolgáltatásokat biztosító RedAlert – Rocket Alerts is a kiberműveletek célkeresztjébe került, azonban más típusú módszerrel került felhasználásra. Ez az applikáció ugyanis egy spoofing, tehát hamisítási művelet tárgyává vált, vagyis a támadók az eredeti programot felhasználva készítettek hamis alkalmazást, mely az eredetit imitálva érzékeny adatokat gyűjthetett a felhasználókról. Az álprogram a minél nagyobb elérés és megtévesztés érdekében az URL-t (Uniform Resource Locator), vagyis a webcímet is hamisította, ugyanis annak szövege az eredeti oldaltól csupán egyetlen, „s” karakterrel különbözött, és amíg az iOS-verzió oldalon található hivatkozása valóban az eredeti szoftverre irányult, addig az Android-verzió látszólag hiteles hivatkozása viszont a rosszindulatú szoftvert töltötte le.

Kibertámadások fizikai célpontokkal

Az Izrael elleni kibertámadások azonban célpontjukat tekintve nem korlátozódtak kizárólagosan a virtuális térre, számos esetben ezen műveletek a fizikai (kritikus) infrastruktúra elemei felett kívánták átvenni a kontrollt. Ilyen módon kiemelt célponttá váltak az ICS-ek (Industrial Control System), vagyis az ipari irányításért felelős rendszerek, melyekbe a támadók különféle sérülékenységeket felhasználva igyekeztek behatolni. Szintén kihasználható sérülékenységeket biztosíthatnak a támadók számára azok az izraeli biztonsági kamerák, melyek RTSP-protokollal (Real Time Streaming Protocol), vagyis valós idejű közvetítést lehetővé tévő internetes kapcsolattal rendelkeznek, ugyanis amennyiben egy ilyen eszköz gyenge biztonsági konfigurációval rendelkezik, úgy kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a rendszerbe behatolva a támadók Izrael bizonyos területeiről folyamatos képet kaphassanak. Szintén fizikai rendszerek sérülékenységére világított rá egy bár marginális hatással bíró, de különleges módszerű kiberművelet, mely során a támadók két izraeli digitális hirdetőtábla felett vették át az irányítást, melyen keresztül a Hamászt támogató üzeneteket sugároztak.

Válaszcsapások és védekezés

A különféle Izraelt érő kibertámadások azonban nem maradtak válasz nélkül, és számos palesztin érdekkörbe tartozó digitális infrastruktúra ellen is műveletek indultak el. Hasonlóan ahhoz, ahogyan az izraeli non-profit egészségügyi szervezet, a United Hatzalah adománygyűjtő weboldala túlterheléses támadás alá került, a palesztinok segélyezését biztosító Medical Aid for Palestine nevű jótékonysági szervezet is elérhetetlenné vált ideiglenesen, szintén egy DDoS-támadás miatt. A virtuális térben is zajló konfliktusba időközben egy új aktor is csatlakozott, az Indian Cyber Force nevű csoport ugyanis Izrael mellett kiállva palesztin célpontokra mért csapást a kibertérben. A csoport megtámadta a Palesztin Nemzeti Bank és a Nemzeti Telekommunikációs Csoport, valamint magának a Hamásznak a hivatalos honlapját, különféle Izraelt támogató üzeneteket hagyva a weblapokon. Mindeközben a támadásokra reagálva Izrael folyamatosan fejleszti kibervédelmét, melynek egyik kulcsfontosságú eleme a mesterséges intelligenciát is felhasználó Cyber Dome, melynek célja a digitális infrastruktúrák védelmével egy olyan biztonsági védőernyő létrehozása, mint amelyet a hasonló nevű Iron Dome (Vaskupola) valósít meg a kinetikus fenyegetések elleni védelem terén.

A kibertámadások aktorai

Mint minden kibertérben zajló műveletnél, úgy itt is felmerül a kérdés, hogy valójában milyen csoportok állhatnak ezen különféle módszerű és motivációjú támadások mögött. Bár a virtuális tér adottságaiból fakadóan az aktorok pontos azonosítása komoly kihívást jelent, és nem minden esetben teszi lehetővé azok valódi identitásának felderítését, a hackercsoportok egy része nyilvános kommunikációt folytat sikeres támadásaik bemutatására, tevékenységük népszerűsítésére. Ilyen módon egymástól elkülöníthetővé válnak a jelenlegi konfliktus kiberműveleteinek legfontosabb szereplői, részben felfedve a harcoló felek dinamikáját. A konfliktus alapvető jelensége lett a hacktivizmus, vagyis a politikai motivációjú hackertevékenység, melynek következtében számtalan kisebb, általában azonosítatlan hackercsoport kapcsolódott be a műveletekbe. Az izraeli célpontokat támadó aktorok közül kiemelkedik a korábban már az orosz-ukrán konfliktusban orosz oldalon tevékenykedő Killnet csoport, mely az izraeli kormányzati oldalra való behatolást vállalta magára, valamint a már említett AnonGhost, és az Anonymus Sudan is kulcsfontosságú szerepet játszott a támadásokban. Emellett felbukkant a kibertérben a vélhetően gázai lokalizációjú Storm-1113 csoport is, mely az izraeli energia, védelmi és telekommunikációs szektort támadta.

Ezzel szemben a palesztin célpontok támadásában az Indiához köthető hackercsoportok játszanak domináns szerepet, így a Team UCC és a már említett Indian Cyber Force is Izraelt támogatja a kiberműveletek során. Utóbbi csoport nemzeti hovatartozásának elismerése azonban eszkalációs következményekkel járt, ugyanis tevékenységükre válaszul számos, palesztinokat támogató hackercsoport magát az indiai állami digitális infrastruktúrát kezdte támadni, rámutatva ezzel az identitás felfedésének kockázataira a kibertérben.

A kibertér, mint hadszíntér különleges jellemzőit bizonyítja, hogy a két fő oldal mellett olyan aktorok is megjelenhetnek, melyek a káoszt igyekeznek kihasználni bármilyen fajta elköteleződés nélkül, így például a ThreatSec csoport mind izraeli, mind palesztin célpontokat egyaránt kibertámadás alá vett.

A kiberhadviselés jellege és szerepe – konklúzió

Összességében tehát a jelenlegi Izrael és Hamász közötti háború már első napjától fogva demonstrálta az egyik legújabb hadműveleti térben, a kibertérben történő hadviselés és műveletek nemzetközi konfliktusokban játszott szerepét és különleges jellegét. Amint az már a konfliktus első napján bebizonyosodott, napjaink fegyveres harcai nem csupán a kinetikus hadviselésre korlátozódnak, hanem a különféle műveletek a kibertérre is kiterjednek, akár a szárazföldi műveletek közvetlen támogatását is szolgálva ezáltal. Ennek a virtuális hadszíntérnek a sajátosságaiból fakadóan azonban a hadviselő feleket nagyon nehezen (vagy sokszor egyáltalán nem) sikerül azonosítani, valós hátterük és identitásuk fedett, és ahogyan bebizonyosodott, nemzeti hovatartozásuk elismerése azonban akár nemzetközi szintű eszkalálódáshoz is vezethet. Ezen csoportok egyre gyakrabban politikai motivációkkal rendelkezve „hacktivista” entitások, melyek azonban képességeikben és elköteleződésükben is rendkívül széles skálán mozognak, így a köztük való együttműködés nem jellemző, inkább alkalomszerű. Módszereik ehhez igazodva szintén különbözőek, a mennyiségi erőre támaszkodó DDoS-támadásoktól egészen a fejlettebb képességeket igénylő rendszerbehatolásokig terjednek. Célpontjaik, a kiberhadviselés kinetikus hadviseléssel szembeni jellegére rámutatva, már nem korlátozódnak a (digitális) katonai infrastruktúrára, hanem legtöbbször közvetlenül az állami rendszerek és a polgári lakosság ellen irányulnak, mely különféle további kockázatokat rejthet magában. Ilyen módon tehát az Izrael és Hamász közötti háború újabb bizonyosságot adott napjaink nemzetközi konfliktusainak megváltozott dinamikájáról, demonstrálva a kiberhadviselés egyre meghatározóbbá váló szerepét és különleges jellegét.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.
Az eseményeket a Terror és Háború a Közel-Keleten című rovatunkban ehhez hasonló rövid cikkekkel követjük. A rovat ide kattintva érhető el.

Photo by Markus Spiske on Unsplash.

Ha pontos képet szeretne kapni a cikkben vázolt események mögött meghúzódó összefüggésekről, látogasson el a Biztonságpolitikai Szakkollégium október 31-i eseményére, ahol négy szakértő segítségével részletesebben járják körbe a kérdést.

A Kiberműveletek az Izrael és Hamász közötti háborúban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Mark Rowley a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: a palesztinok mellett tartott legutóbbi londoni tüntetéseken „felkavaró és ízléstelen” jelenetek is lezajlottak.

„Teljesen értelmetlen lett volna azonban több száz embert őrizetbe venni, amikor magatartásuk ellenére nem indítható ellenük büntetőeljárás. Ez csak olaj lenne a tűzre” – fogalmazott a londoni rendőrség vezetője.

Londonban három hete minden szombaton tízezrek tüntettek a Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellen.

Az izraeli katonai akció előzményeként a Gázát uraló Hamász iszlamista terrorcsoport fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, több mint 1400 embert meggyilkoltak, háromezret megsebesítettek, és a legutóbbi izraeli adatok szerint 229 túszt a Gázai övezetbe hurcoltak.

Rowley a Sky News szombati interjúműsorában elmondta: az angol büntető jogszabályok jelentős mozgásteret adnak a terrorizmus és a gyűlölet vezérelte bűncselekmények elleni hatósági fellépéshez, ahhoz azonban nem, hogy ugyanilyen eréllyel lehessen szembeszállni a szélsőséges megnyilvánulásokkal, és ez „rést üt a jogalkalmazáson”.

A Scotland Yard főparancsnoka szerint azonban a rendőrség ennek ellenére is „abszolút kíméletlenül” jár el törvénysértések esetén, és a következő hetekben még sokkal több őrizetbe vétel várható. A londoni rendőrség a Hamász támadása óta 75 embert vett őrizetbe gyűlölet vezérelte bűncselekmények gyanújával.

A legfrissebb hivatalos összesítés szerint a Scotland Yard október eleje óta 408 antiszemita incidensről szerzett tudomást. A tavalyi azonos időszakban 28 ilyen jellegű bűncselekményről érkezett bejelentés. Az iszlámellenes incidensek száma a tavaly októberi 65-ről idén októberben 174-re emelkedett.

Mintegy kétszáz tüntetőt őrizetbe vett a rendőrség New York belvárosában péntek este egy demonstráción, amelyen a szervező csoport (Zsidó hang a békéért) azt követelte Izraeltől, hogy tartson tűzszünetet a Hamász palesztin iszlamista szervezet elleni háborújában. Több száz tüntető árasztotta el a manhattani Grand Central Terminal vasútállomás épületét az esti csúcsforgalomban, amivel jelentős fennakadást okozott. Egy héttel korábban hasonló demonstráció volt az amerikai törvényhozás egyik épületében. Ugyanez a zsidó csoport követelt akkor is tűzszünetet Izraeltől. A hatóságok akkor mintegy háromszáz résztvevőt vezettek el.

Az Egyesült Államok az erőszakos cselekmények megnövekedett kockázata miatt az egész világra kiterjedő biztonsági figyelmeztetést adott ki csütörtökön a külföldön tartózkodó állampolgárai számára.

A külügyminisztérium felhívásának szövege szerint „a világ különböző pontjain megnövekedett feszültségek miatt fennáll a terrortámadások, tüntetések és az amerikai állampolgárokkal és érdekeltségekkel szembeni erőszakos cselekmények veszélye, ezért a külügyminisztérium azt javasolja az állampolgároknak, hogy legyenek nagyon körültekintők”.

Az elmúlt napokban a Közel-Kelet több államában voltak tüntetések amerikai külképviseletek közelében. A külügyminisztérium Libanon és Izrael esetében lehetővé tette az ott dolgozó amerikai diplomaták egy részének, hogy átmenetileg elhagyják szolgálati helyüket, de a külképviseletek mindenütt nyitva tartanak.

Kedden a legmagasabb fokozatú figyelmeztetés lépett életbe Libanonra vonatkozóan, ebben arra szólították fel amerikai állampolgárokat, hogy ne utazzanak az Izraellel szomszédos országba.

Ami egyes amerikai egyetemeken történik Izrael-ellenes tüntetésként, az kimeríti az antiszemitizmust – ismerte el a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának koordinátora. John Kirby egy sajtóbeszélgetésen kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy vannak felsőoktatási intézmények, ahol a zsidó diákok félnek, és megfélemlítést szenvednek el, ami „elfogadhatatlan” és „ellentétes azzal, amit az Egyesült Államok képvisel”.

A fehér házi illetékes ugyanakkor arról is beszélt, hogy a muszlimok elleni gyűlölet sem elfogadható, ami széles körben tapasztalható. Nagy amerikai elitegyetemek befolyásos és vagyonos adományozói közül többen bejelentették, hogy felfüggesztik alma materük támogatását, mert az intézmény falain belül hangos, antiszemita felhangú, Izrael-ellenes tüntetéseket szerveztek diákcsoportok.

Leon Cooperman milliárdos üzletember, a New York-i Columbia Egyetem egykori hallgatója közölte, hogy noha az elmúlt években mintegy ötvenmillió dollárt adományozott az egyetemnek, most felfüggeszti a támogatást, pénzét ezután más szervezeteknek adja. Cooperman a hét közepén egy interjúban a Hamászt támogató megmozdulásokat szervező diákokat „eszetlennek” nevezte, és szégyennek, hogy ilyen a Columbia Egyetemen megtörténhet.

Az Egyesült Államok vezető műszaki egyeteme, a massachussettsi műszaki egyetem (MIT) hatszáz korábbi diákja nyílt levélben követelte az intézmény vezetésétől, hogy tegyen lépéseket a zsidó diákok biztonságát fenyegető tüntetések ellen. Az intézményben a napokban tartott palesztinpárti demonstráción intifádát, azaz Izrael elleni fegyveres felkelést követeltek, és azt kiabálták, hogy ez az „egyetlen megoldás”.

„Egy egyetemet nem az ott tanuló diákok irányítanak” – ezt a Pennsylvaniai Egyetem egyik korábbi diákja és vezetőségi tagja, jelenlegi támogatója, Vahan Gureghian mondta az egyetemi megmozdulásokkal kapcsolatban. Az üzletember a Fox Digital tévének adott nyilatkozatában óvatosságra intette az érintett egyetemek rektorait, amikor olyan döntéseket szándékoznak hozni, amelyek esetleg aláássák intézményük hírnevét, és amelyekkel kockáztatják az anyagi támogatások elvesztését.

A nagy amerikai magánegyetemek a nagy összegű tandíjak mellett nagyban függnek a korábbi diákokból lett befolyásos személyiségek anyagi támogatásától.

Mintegy kétezren vettek részt vasárnap a szarajevói városháza előtt meghirdetett Palesztina-párti tüntetésen, amelyet a bosznia-hercegovinai palesztin közösség szervezett – számolt be a Dnevni Avaz című boszniai napilap. A demonstrálók palesztin zászlókat lengettek, és transzparenseket tartottak a magasba, amelyeken elítélték a Gázai övezetben történt erőszakot, Izraelt pedig a nácikhoz hasonlították. A résztvevők között volt Szarajevó polgármestere, Benjamina Karic is, aki elmondta: ezzel az összejövetellel a történelem jó oldalán állnak.

„Mi tudjuk a legjobban, milyen az, amikor nincs víz, étel, és amikor gyerekek halnak meg” – mondta a polgármester, hozzátéve, hogy Szarajevó olyan város, amely a modern történelem leghosszabb ostroma alatt állt. „Ezért Szarajevó kiáll a békéért és a világ összes ártatlan áldozatáért” – jelentette ki. Más felszólalók Palesztina szabadságát követelték, és a Gázai övezet elleni támadások azonnali beszüntetésére, valamint a segélyszállítmányoknak a rászorulókhoz való mielőbbi eljuttatására szólítottak fel. A palesztinok mellett tüntettek a montenegrói és a szerb fővárosban is.

The post Rowley: erőteljesebb törvényekre van szükség a szélsőségességgel szemben appeared first on .

Az elmúlt évben 98 alkalommal keletkezett tűz temetőkben vagy azok környékén. A legtöbbször, 66 esetben a temető növényzete és a száraz avar kapott lángra. Bár a legtöbb esetben csak néhány négyzetméteren pusztítottak a lángok, néhány helyen a temető melletti területre is átterjedtek, és többhektáros, kiterjedt szabadtéri tűz alakult ki. Összesen 330 ezer négyzetméternyi terület égett le; tizenhét alkalommal a temető területén kihelyezett szemetes gyulladt ki, tizenöt esetben pedig a sírhelyeken elhelyezett koszorúk égtek – ismertették.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy sokan otthon is mécseseket, gyertyákat gyújtanak, ami lakástűzhöz is vezethet. Tavaly október vége és november eleje között tizenhárom temetőben keletkezett tűz; ugyanebben az időszakban tizenkét lakóépületben csaptak fel a lángok kegyeleti gyertyák és mécsesek miatt – idézték fel. A temetői tüzek megelőzése érdekében tisztítsuk meg a sírhely környezetét a száraz falevelektől, elszáradt koszorúktól és virágoktól – tanácsolja a katasztrófavédelem.

„Csak hőálló mécsestartóban lévő mécsest gyújtsunk meg! A mécsest úgy helyezzük el, hogy a közelében ne legyen semmilyen éghető anyag, és ne tudjon felborulni. Az égő mécsest a sírtól való távozás előtt oltsuk el! A temetőben kihelyezett hulladékgyűjtőbe pedig ne dobjunk izzó, forró tárgyakat!”.

A lakástüzek leggyakoribb oka, hogy az égő mécsest, gyertyát túl közel teszik valamilyen éghető anyaghoz. Ha a gyertyát vagy mécsest egy tűzálló tálra, a gyúlékony tárgyaktól távolabb helyezzük, akkor az nem forrósítja át a környezetét, és nem vezet lakástűzhöz a megemlékezés. A meggyújtott gyertyát ne hagyjuk felügyelet nélkül!

A közleményben arra is kitértek, hogy akik Halloweent ünnepelnek, és töklámpást készítenek, ügyeljenek arra, hogy a lámpás ne tudjon felborulni, és ne legyen a közelében semmi, ami meg tud gyulladni. Akik kültéren helyeznek el töklámpást, abba gyertya és mécses helyett elemes LED izzót tegyenek! Ez akkor sem okoz tüzet, ha a szél száraz faleveleket fúj oda vagy felborítja a töklámpást – olvasható az OKF közleményében.

The post Majdnem minden, amit tudni szeretnél a halottak napi tüzek megelőzéséről appeared first on .

Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök sajtótájékoztatóján közölte, hogy a konfliktus belépett a második fázisba. A védelmi miniszter Yoav Gallant is hasonlóan nyilatkozott az ország a háborúban egy „új fázisba lépett”. Az izraeli erők megkezdték Gázába való lassú benyomulásukat. „A gyalogság, páncélosok és a műszakiak, valamint a tüzérség erős tűztámogatással megkezdte a Gázai övezetben a szárazföldi hadműveleteket” – fogalmazott Daniel Hagari altengernagy. Valószínűsíthetőleg az egyik első cél Bein-Hanoun elfoglalása lesz.

„A Hamász teljes kormányzati és katonai képességének a megsemmisítése és a túszok kiszabadítása” – határozta meg a szárazföldi hadműveletek megindításának fő célját Netanyahu.

A művelet nem lesz egyszerű. Az övezet sűrűn lakott, szűk utcák vannak emeletes házakkal, ahol minden ház egy erődként szolgál. Lassú utcai harcokra kell készülni, ahol az izraeli hadsereg előnyeit a mobilitását a páncélos egységekben tekintve, kommunikációját és tüzérségi fölényét nem tudja úgy alkalmazni, mint nyílt terepen. Az orosz-ukrán háború példáját tekintve Mariupol, Szeverodonyeck-Liszicsanszk és Bahmut ostromához lehetne hasonlítani. Ezért az izraeli kormányfő lassú és elhúzódó háborúra készül, ahol végül ők kerülnek ki győztesen.

Eközben a halottak száma egyre nő. Október 23-án a gázai halottak számát 5000 főre tették. Ez a Hamász terrorakciójára válasz, ahol 1400 izraelit öltek meg október 7-én. A főtitkár António Guterres úgy fogalmazott, hogy egy humanitárius katasztrófa keletkezik a szemünk előtt. A WHO közleménye szerint a kommunikációs és áram kimaradások folyamatosak a bombázások következtében. A kórházak teljes kapacitáson működnek és a sérülteket nem lehet evakuálni. A WHO a Gázában tartózkodó embereivel már nem tud kommunikálni sem.

Ezért az ENSZ Közgyűlése október 27-én pénteken elfogadott határozatában azonnali humanitárius fegyverszünetet kér. „A polgári lakosság védelme és a jogi és humanitárius kötelezettségek fenntartása” nevű határozatban a Közgyűlés kérte, hogy a felek azonnal és teljesen engedelmeskedjenek a nemzetközi jognak. Véleményük szerint a megoldás a két állami alternatíva. Fel kell állítani Palesztinát is.

A határozat mellett 121-en ellene 14-en voksoltak. 44 állam tartózkodott (Eredetileg 120 volt, de egy tagállam technikai problémákra hivatkozva megváltoztatta a szavazatát).  Izrael értelemszerűen ellene szavazott az Egyesült Államokkal együtt, de Magyarország is ellenezte. Érdekesség, hogy a nyugati országok többségében tartózkodtak, míg Franciaország az azonnali tűzszünet mellett van, ahogy a héten Macron ezt hangsúlyozta is a közel-keleti útján. Az Oroszországi Föderáció, akik szintén az azonnali békét kommunikálják szintén mellette szavaztak.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.
Az eseményeket a Terror és Háború a Közel-Keleten című rovatunkban ehhez hasonló rövid cikkekkel követjük. A rovat ide kattintva érhető el.

Photo by CHUTTERSNAP on Unsplash.

A Az Izrael-Hamász háború belépett a második fázisba, az ENSZ azonnali tűzszünetet kér bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az átadáson elmondta, a magyar honvédség a legmodernebb technológiát képviselő földi telepítésű légvédelmi rakétarendszer birtokába került, mellyel nagy magaságú és közepes hatótávolságú oltalmat képes nyújtani. A miniszter hozzátette: a tucatnyi másik országban is alkalmazott rendszer legnagyobb erőssége, hogy irányító állomások kapcsolatára épülő hálózati kialakítást tesz lehetővé. A NATO államokban rendkívül elterjedt, kiváló amerikai gyártmányú AMRAAM rakétákkal működik, amelyeket a Gripen harci repülőgépek is használnak – mondta.

Szalay-Bobrovniczky emlékeztetett arra, hogy tavaly megkezdte működését az Airbustól beszerzett a Multifunkcionális Légvédelmi Rakéta Műveleti Központ, a SAMOC. Folyamatban van az izraeli LM 20-84-es multifunkciós radarok beszállítása és rendszerbe állítása, amely a közismert izraeli Vaskupola rendszer „szeme” – tette hozzá.

A fegyverrendszert gyártó norvég Kongsberg Defence & Aerospace AS alelnöke, Kyrre Lohne elmondta, három év telt el a szerződés aláírása óta, ami rekordidőnek számít. Hozzátette, Magyarország az első NATO-ország, mely a NASAMS megnövelt hatótávolságú AMRAAM rakétáit alkalmazza. A beszerzésben a magyar és a norvég kormány mellett az amerikai kormány is részt vett a Raytheon céggel együttműködve. A gyártó 2024 nyaráig további négy NASAMS alegységet, valamint egy kisebb tartalék alegység technikai eszközeit szállítja le.

Második világháborús magyar vadászgép roncsait emelték ki a Balatonból. A Messerschmitt Me 109 típusú vadászrepülőgépet Beregszászi Sándor szakaszvezető vezette, aki a haza védelmében halt meg. A gép hadtörténeti jelentősége abban áll, hogy jelenlegi tudásunk szerint ez az egyetlen hazai összeszerelésű, magyar gyártmányú motorral rendelkező Messerschmitt vadászgép világszerte.

Magó Károly zászlós, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár kutatója elmondta: 1941 júniusában Magyarország megkapta a jogot a legmodernebb haditechnika gyártására, így vált lehetővé a Balatonból kiemelt gép elkészítése is. Beregszászi Sándor szakaszvezető, a gép pilótája 1944. július 2-án halt hősi halált az amerikaiakkal vívott harcban. Az első merüléseket a gép roncsához 2020-ban végezték, az első felszínre került roncselemeket 2021-ben mutatták be. A feltárás idén folytatódott.

A roncs mintegy öt méter mélyen volt, több eleme elkorrodált, az iszappal fedett elemei maradtak jobb állapotban. A napokban a motor testének a szárnyhoz csatlakozó darabját emelték ki. A szakemberek tovább folytatják a terület átvizsgálását további elemek felkutatásának reményében.

Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese elmondta, hogy a magyar légierő óriási túlerővel szemben védte a hazát az amerikaiakkal szemben. Jelentős erőforrást jelentett a magyar katonáknak, hogy a hazaszeretet mozgatta őket. Példát vehet minden magyar katona Beregszászi Sándor szakaszvezető helytállásáról, aki rendkívül fiatalon, mindössze 21 esztendősen adta életét a hazájáért – közölte.

The post NASAMS légvédelmi rakétarendszer Győrben, II. világháborús magyar vadászgép roncsai a Balatonban appeared first on .

Szergej Sojgu védelmi miniszter Putyinnak, aki a Kreml szituációs terméből figyelte az eseményeket, arról tett jelentést, hogy a „hadászati támadó erők” által egy ellenséges nukleáris támadásra válaszul végrehajtott nagyerejű nukleáris csapás megindításával összefüggő feladatokat gyakorolták el. Valerij Geraszimov vezérkari főnök közölte, hogy a gyakorlaton részt vett az „orosz hadászati rakétaerők” Jarsz típusú mobil szárazföldi hadászati rakétarendszere, az orosz Északi Flotta Tula hadászati rakétahordozó tengeralattjárója, valamint két Tu-95MSZ típusú nagyhatótávolságú hadászati rakétahordozó repülőgép.

A Kreml szerint a gyakorlat során a pleszecki űrközpontból a kamcsatkai Kura tesztpályára indítottak el egy Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétát, a Barents-tengerről, a nukleáris meghajtású Tula hadászati rakétahordozó tengeralattjáróról egy Szinyeva ballisztikus rakétát bocsátottak fel, a Tu-95MSZ nagyhatótávolságú repülőgépek pedig a levegőből indítottak rakétákat. Mindeközben ellenőrizték a katonai irányítószervek képzettségi szintjét, a vezetés, valamint a műveleti állomány készségét az alárendelt csapatok irányításának megszervezésére.

A Kreml közlése szerint minden betervezett feladatot maradéktalanul teljesítettek.

„Államunk függetlenségének és biztonságának hatékony védelme érdekében intézkedések együttesét fogjuk meghozni a fegyveres erők bővítése, létszámának növelése és megerősítése érdekében. Egyebek között jövőre egy újabb hadtest, hét hadosztály, 19 dandár, 49 ezred és egy flottilla felállítását tervezzük” — közölte Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a testület szerdai moszkvai ülésén.

Medvegyev azt hangoztatta, hogy a világban és Oroszország körül továbbra is feszült a helyzet. Ez a megállapítás, mint mondta az ukrajnai „különleges hadművelet” övezetére és a szomszédos országokra, ahol a NATO folyamatosan növeli katonai potenciálját, egyaránt érvényes

A volt állam- és kormányfő elmondta: Putyin úgy döntött, hogy 2024-ben folytatja a hadsereg szerződéses katonákkal való feltöltését. Szerinte az általa személyesen irányított toborzást elősegíti „a magasfokú hazafias szellem és az oroszoknak az a vágya, hogy megvédjék hazájukat”.

Medvegyev közölte: idén, az év eleje óta közel 385 ezer ember lépett katonai szolgálatba, közülük 305 ezer szerződéses katona, mintegy 80 ezer pedig önkéntes. A politikus szerint naponta több mint 1600-an szerződnek a hadsereghez.

Oroszország nem hivatalos javaslatokat kapott az Egyesült Államoktól a hadászati stabilitással kapcsolatban, Moszkva tanulmányozza azokat – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

„Így van. Non-paper formában. Vagyis papíron, de nem hivatalos feljegyzés formájában” – mondta Rjabkov arra az értesülésre reagálva, amely szerint Oroszország stratégiai stabilitási és fegyverzet-ellenőrzési javaslatokat kapott az Egyesült Államoktól.

A kérdésre felelve Rjabkov kijelentette, hogy a javaslatok elemzése jelenleg tárcaközi formában folyik Moszkvában. „Nincsenek bennük újdonságot jelentő elemek. Ez egy ismert álláspont, csak egységesítették. Higgadtan tanulmányozzuk, és a megfelelő pillanatban válaszolunk majd az amerikaiaknak. Hogy milyen formában, ezt még korai lenne megmondani” — hangoztatta a külügyminiszter-helyettes.

Úgy vélekedett, hogy a javaslatok nem tekinthetők a párbeszéd újrafelvételének.

Rjabkov azt mondta: „Azt javasolják, hogy a stratégiai stabilitásról és a fegyverzet-ellenőrzésről szóló párbeszéd folytatását helyezzük szisztematikus alapokra, mindattól elszigetelve tegyék, ami jelenleg folyik. Erre mi nem állunk készen, mert úgy gondoljuk, hogy az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni mélyen, alapvetően ellenséges irányvonalának megváltoztatása nélkül egyszerűen lehetetlen visszatérni a stratégiai stabilitásról, beleértve a START-ról (a hadászati fegyverzetcsökkentési szerződésről) és más témákról szóló párbeszédhez, ahogyan az korábban gyakorlat volt” – mondta a miniszterhelyettes.

Az orosz parlament felsőháza szerdán megszavazta az átfogó atomcsendszerződés (CTBT) Oroszország általi ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényjavaslatot. Az alsóház múlt hét kedden döntött hasonlóképpen.

The post Atombombákkal játszadozik Putyin appeared first on .

Az igazgatóság azt írta: Gátér temetőjében – az 1948-ban készült jelentés szerint – 11 nevesített és 12 ismeretlen magyar katonát temettek el. A hadisírgondozó osztály munkatársai augusztus 1. és 3. között végezték el a feltárást, amelynek során végül 19 egykori katona maradványát tárták fel. Személyi azonosításra egy esetben sem volt lehetőség – tették hozzá.

Az exhumált katonák földi maradványait Budapestre, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság erre a célra kijelölt objektumába szállították. A magyar katonák újratemetése a budapesti Fiumei úti sírkert 52-es parcellájában, a második világháborúban hősi halált halt magyar katonák számára kijelölt parcellarészen lesz még idén ősszel – tudatták.

The post Tizenkilenc hősi halott katonát exhumáltak Gátéren appeared first on .

Október 21-én békecsúcsot rendeztek Egyiptomban. Kairó városában megrendezésre kerülő békecsúcs-találkozó során az arab országok vezetői elítélték a Gázai övezet Izrael általi bombázását, elítélték a civilek ellen elkövetett erőszakot mindkét oldalon és felszólították a feleket a békefolyamat megindítására. A találkozón Izrael egyáltalán nem vett részt, az Egyesült Államok pedig csak alacsonyabb szinten, a kairói nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjével képviseltette magát.

Az egyiptomi elnök, Abdel-Fattáh esz-Szíszi kezdeményezésére összehívott találkozó célja Izrael és a Hamász közötti konfliktus további eszkalációjának megelőzése ezáltal pedig egy regionális háború kitörésének megakadályozása. A békecsúcson harmincnégy ország, három nagy nemzetközi szervezet és az Európai Unió is képviseltette magát.

A találkozó a résztvevők közös nyilatkozata nélkül zárult. A találkozón a résztvevők hangsúlyozták a civil életek védelmének fontosságát, elismerték Izrael önvédelemhez való jogát, azonban azt a nemzetközi joggal és a nemzetközi humanitárius joggal összhangban kell gyakorolnia.

A békecsúcs nem tudta beteljesíteni eredeti célját, ami a konfliktus regionális háborúvá változásának megakadályozása volt. Az országok képviselői tartózkodtak egy közös nyilatkozat elfogadásától, amelynek megalkotása során a nemzetközi közösség tagjai között komoly ellentéthez vezetne a Hamász támadások vagy Izrael önvédelmi jogának beemelése egy közösen kiadott dokumentumba.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.
Az eseményeket a Terror és Háború a Közel-Keleten című rovatunkban ehhez hasonló rövid cikkekkel követjük. A rovat ide kattintva érhető el.

Photo by Omar Elsharawy on Unsplash.

Ha pontos képet szeretne kapni a cikkben vázolt események mögött meghúzódó összefüggésekről, látogasson el a Biztonságpolitikai Szakkollégium október
31-i eseményére, ahol négy szakértő segítségével részletesebben járják körbe a kérdést.

A Békecsúcs Kairóban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az államfő közölte, hogy a főtitkárral tárgyalt Ukrajna légvédelmének a tél beállta előtti megerősítéséről. Tájékoztatása szerint megvitatta Stoltenberggel a legfontosabb védelmi kérdéseket, a harctéri helyzetet és az ukrán katonák igényeit. „Nyomást kell gyakorolni az agresszorra, hogy Oroszország visszavonuljon” – hangsúlyozta. Kiemelte: szükséges Ukrajna légi pajzsának megerősítése.

Elmondta, hogy szót ejtettek az ukrajnai energetikai infrastruktúra elleni várható támadásokról, és kérte a partnerállamokat, hogy növeljék az országának nyújtott légvédelmi rendszerek számát. Zelenszkij elmondása szerint a NATO-főtitkár megígérte, hogy erőfeszítéseket tesz az ilyen készletek növelésére. „Együtt kell átvészelnünk ezt a telet, hogy megvédjük az infrastruktúrát és az embereink életét” – zárta szavait az elnök. A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy szeptember 20-án Stoltenberg azt mondta, Ukrajnának szüksége van légvédelme megerősítéséhez lőszerekre, pótalkatrészekre és segítségre a meglévő rendszerek karbantartásához.

Azt tapasztaljuk, hogy Putyin céljai nem változtak meg – jelentette ki Stoltenberg NATO-főtitkár. Evika Silina szeptember közepén megválasztott lett miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Stoltenberg aláhúzta: a tartós békéhez vezető legsimább út, ha a NATO fokozza az Ukrajnának nyújtott támogatást.

Üdvözölte a NATO-szövetségesek jelentős hozzájárulását az ukrán védelemhez, különös tekintettel az első amerikai Abrams-harckocsikra, amelyek két napja érkeztek meg Ukrajnába, növelve az ukrán erők képességét az orosz erők visszaszorítására.

Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja évtizedek óta a legnagyobb fenyegetést jelenti a szövetségesek biztonságára, ezért a legutóbbi, júliusban tartott NATO-csúcstalálkozón a szervezet tagjai fontos lépéseket tettek országaik biztonságának megőrzésére.

„Megállapodtunk a hidegháború óta a legerősebb regionális védelmi tervekről, 300 ezer fokozott készenlétben álló katonával erősítettünk” – mondta.
Stoltenberg méltatta Lettország hozzájárulását Ukrajna védelméhez.

„Lettország ad otthont egy kanadai vezetésű harccsoportnak, amely erősíti elrettentő és védelmi képességünket a NATO keleti szárnyán. A szárazföldön is fokozzuk jelenlétünket, Kanada pedig azt tervezi, hogy megduplázza csapatainak létszámát Lettországban” – jelentett ki a NATO-főtitkár.

A lett kormányfő a sajtótájékoztatón leszögezte: Lettország nem tűrheti Oroszország nyílt agresszióját a demokrácia, a szabadság és a jólét ellen, a lett kormány határozottan kiáll Ukrajna mellett. „Közös feladatunk, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát, amíg győzelmet nem arat az orosz erők felett. Ahhoz, hogy hosszú távon biztosítsuk a békét Európában, be kell fogadnunk Ukrajnát a NATO-ba” – hangsúlyozta.

A lett miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya növelni fogja védelmi költségvetését, és célul tűzte ki, hogy a védelembe való befektetések összege 2027-re eléri a GDP három százalékát. „Lettország is új fegyverrendszereket fog telepíteni, és továbbra is beruház a szövetséges csapatok fogadására szolgáló új infrastruktúrába” – mondta Silina.

Ukrajna nem használ majd oroszországi területek elleni támadáshoz nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat, amelyeket az Egyesült Államok biztosít majd számára – közölte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára az ABC spanyol lapnak adott nyilatkozatában.

A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok által biztosított nagy hatótávolságú rakétákat „kizárólag Ukrajna területének védelmére fogják használni”. „Orosz terület ellen nem vetjük be, erről megállapodásunk van partnereinkkel” – szögezte le. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte a háború orosz területre átvitele szükséges Ukrajna védelme érdekében, de az ukrán hadsereg saját fegyvereivel csap le oroszországi katonai létesítményekre, ahonnan – mint mondta – „szinte naponta támadások érik gyermekeinket”. Leszögezte azt is, hogy Ukrajnának nem áll szándékában orosz civileket támadni.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) információi szerint az ukrán fegyveres erők HIMARS-rakétával eltaláltak egy ideiglenes orosz irányítóközpontot a dél-ukrajnai Herszon megyében, aminek következtében nyolc orosz tiszt életét vesztette, hét megsebesült – hozták nyilvánosságra az SZBU-nál. Az Ukrajinszka Pravda megjegyezte, hogy a szolgálatnál nem közölték, mikor történt ez a támadás. Az SZBU nem megnevezett munkatársa ugyanakkor viedófelvételt is átadott a műveletről a hírportálnak. A rakéta az SZBU szerint akkor csapódott az épületbe, amikor a 70. orosz gépesített lövészhadosztály 24. gépesített lövészezredének tisztjei épp napi értekezletüket tartották.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített keddi összefoglalójában azt írta, hogy az orosz erők a hétfőn Ukrajna-szerte tizenegy régiót támadtak az ország keleti, déli, északi és középső részeiben. Zaporizzsja megyében egy, Donyeck megyében két, Herszon megyében pedig hat lakos vesztette életét.

Az ukrán vezérkar a helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy az orosz egységek jelentős veszteségeket szenvedtek el Bahmut és Szoledar között a donyecki régióban, Zaporizzsja térségében pedig Melitopol irányában civilek házaiba költöznek be, és az udvarokon állítanak fel tüzelőállásokat.

„Az orosz megszállók cinikusan továbbra is megsértik a nemzetközi humanitárius jog normáit: beköltöznek civilek otthonaiba, és emberi pajzsként használják őket. Így Zaporizzsja megyében, a felszabadult Robotine és a megszállt Tokmak között lévő Nove faluban az orosz csapatok civilek lakta házak udvarait használjak lőállásként” – írta a vezérkar.

Több egykori Wagner-zsoldos, aki Fehéroroszországban tartózkodott, szerződést írt alá az orosz védelmi minisztériummal, és ismét feltűntek Ukrajnában, a keleti fronton – mondta Illja Jevlas, az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

A szóvivő hozzátette, hogy a fegyveresek egy része Afrikába ment harcolni. „A Wagner katonai magáncég egykori katonái jelenleg ténylegesen jelen vannak a keleti haderőcsoport területén. Részt vesznek a harci cselekményekben. Java részük Fehéroroszország területéről jött, ahol táboraik voltak” – fejtette ki Jevlas. Hozzátette, hogy most különböző alakulatokhoz osztják be őket. A szóvivő szerint a zsoldosok már nem jelentenek akkora fenyegetést, amióta „fő vezetőjük”, Jevgenyij Prigozsin meghalt.

Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője a hírportálnak elmondta, hogy több mint hatezer Wagner-zsoldos tartózkodott Fehéroroszország területén, mostanra viszont csupán körülbelül ötszázan maradtak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta csütörtökön Kijevben Grant Shapps nemrég kinevezett brit védelmi minisztert, tárgyalásuk középpontjában Ukrajna légvédelmének megerősítése állt, ami különösen fontos a tél beállta előtt – közölte az ukrán elnöki iroda. A közlemény szerint az elnök köszönetet mondott Nagy-Britanniának háború dúlta hazája határozott támogatásáért, különös tekintettel a kapott nagyhatótávolságú rakétákra, amelyek növelték az ukrán hadsereg védelmi képességeit. Shapps szeptember óta vezeti a brit védelmi minisztériumot a posztjáról lemondott Ben Wallace helyett. Az Ukrajnát támogató országok úgynevezett Ramstein formátumú, szeptemberi találkozója után Shapps bejelentette, hogy London átad több tízezer tüzérségi lövedék Ukrajnának, nemrég pedig azt, hogy Nagy-Britannia további 30 ezer ukrán katona kiképzését tervezi. A napokban az ukrán fővárosba érkezett Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter is.

The post Orosz agresszió: Stoltenberg szerint folyamatosan halad előre az ukrán ellentámadás appeared first on .

A cseh fegyver- és lőszergyártó cégek kivitele 2022-ben 30 milliárd koronára (480 milliárd forint) emelkedett, ami a duplája a 2021-es eredménynek – mutatott rá a Seznam.cz hírportál keddi összeállításában Jirí Hynek, a védelmi és biztonsági ipari cégeket tömörítő szövetség (AOBP) elnöke. A kivitel 45 százaléka Ukrajnába irányult – tette hozzá Hynek.

A legfőbb kiviteli cikket a tüzérségi lövedékek tették ki, ez képezte az Ukrajnába szállított lőszerek hetven százalékát – pontosított az AOPB elnöke.

„Ilyen mennyiségű lőszert a cseh fegyvergyárak semmiképpen nem képesek gyorsan előállítani. Ez azt jelenti, hogy a fegyvergyárak tavaly megszabadultak a több éven át felhalmozott tartalékaiktól” – mondta korábban Hynek a Právo című lapnak nyilatkozva. Az Ukrajnába irányuló teljes cseh fegyverkivitel értéke 2022-ben 12,8 milliárd koronára rúgott – derül ki a Seznam.cz anyagából.

Csehországban a sajtóban megjelent értesülések szerint öt nagyobb fegyvergyártó cégcsoport van, amely termékeit állami engedély alapján szállíthatja csak külföldre. A cseh ipari és kereskedelmi minisztérium az orosz-ukrán konfliktus, tehát 2022 februárja óta összesen mintegy 90 milliárd korona értékben adott ki engedélyt fegyverexportra. A döntően lőszereket, tüzérségi lövedékeket gyártó, régebbi harckocsikat modernizáló STV Group adózás előtti bevételei 2022-ben 8,4 milliárd koronára nőttek a 2021-es 1,4 milliárdról. A cégcsoport nettó nyeresége megtízszereződött: 220 millió koronáról 2,2 milliárd koronára.

A CSG Holding, amely kiemelten korszerűsített szovjet harckocsikkal, rakétavetőkkel, ütegekkel kereskedik, 14,4 milliárd koronáról egy év alatt 25 milliárd koronára növelte bevételeit. A nettó nyereség 222 millió koronáról 1,6 milliárd koronára emelkedett.

A Právo szerint tavaly a magyar-cseh tulajdonban lévő Aero Vodochody repülőgépgyár is talpra állt. A 2021-ben félmilliárdos veszteséggel működő cég tavaly 5,3 milliárd koronás bevételt könyvelt el, s adózás utáni nyeresége 192 millió koronát tett ki. A Hernádi Zsolt magyar milliárdos többségi tulajdonában lévő Aero Vodochody korszerűsített Albatros L-39NG gyakorló-repülőgépeiből a vietnami és a magyar hadsereg is rendelt.

A német szövetségi kormány azt tervezi, hogy az állam tulajdonrészt szerez a tengeralattjáró-gyártás vezető szereplői között számon tartott Thyssen-Krupp Marine Systems (TKMS) társaságban – nyilatkozta Boris Pistorius védelmi miniszter. A politikus Kielben, a haditengerészeti vállalkozás üzemében tett látogatásán nyilatkozva megerősítette a Handelsblatt című üzleti lap értesülését a tulajdonszerzési tervekről. Mint mondta, még mérlegelik a lehetőségeket, és várhatóan az év végéig döntenek.

Oliver Burkhard ügyvezető igazgató elmondta, hogy „friss tőkére” van szükségük, mert erőteljes növekedés kezdődik a társaság életében, és nem biztos, hogy a jelenlegi fő tulajdonos, a Thyssen-Krupp finanszírozza a fejlesztéseket. A kieli üzemben több mint háromezer embert foglalkoztató, a térségben működő beszállítókkal együtt nagyjából 15 ezer embernek munkát biztosító TKMS kapacitásai 2034-ig foglaltak. A védelmi miniszter is egy új projekt elindítása alkalmából látogatott el a gyárba, norvég kollégájával, Bjorn Arild Grammal.

A cég a 212CD osztályú tengeralattjárók – tájékoztatása szerint a legmodernebb konvencionális, vagyis nem nukleáris meghajtású tengeralattjáró-típus – gyártását kezdte meg egy külön erre a célra épített csarnokban. Az új típus gyártásának beindítása 400 új munkahelyet is jelent.

A 212CD gyártása a többi között az izraeli és az indiai piacon is érdekelt vállalat történetének legnagyobb vállalkozása. A hetvennégy méter hosszú, tíz méter széles és tizenhárom méter magas tengeralattjáróból a norvég kormány négyet rendelt, a német kormány kettőt, és opcióval rendelkezik egy további négy-hat darabos megrendelésre. Az első példányt a norvég haditengerészetnek készítik, a tervek szerint 2029-ben készülnek el vele.

Varsót Patriot-ütegeken alapuló rakétavédelmi rendszer fogja védeni – jelentette be csütörtökön Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter. A tárcavezető azt közölte, hogy a 37. légvédelmi rakétaszázad megkezdi varsói szolgálatát a Patriot rakétavédelmi rendszer elemeinek használatával. „Először a történelemben Varsó rakétavédelmet kap” – jelentette ki Blaszczak, felidézve: a főváros korábban már megújította több évig felfüggesztett légvédelmét. Michal Marciniak dandártábornok, a lengyel védelmi tárca lég- és rakétavédelmi megbízottja közölte: a 37. rakétavédelmi század tűzcsoportja „konkrét, valódi forgatókönyveken alapuló harci feladatot” kapott, mégpedig Varsó védelmét a taktikai ballisztikus rakéták fenyegetésétől. A lengyel hadsereg számára 2018-ban rendeltek meg 16 indítóállásból álló, két korszerű amerikai Patriot-üteget, amelyek közül az elsőt már beillesztették a lengyel légvédelmi rendszerbe, a második szállítását az idei év végéig fejezik be. Blaszczak szeptember elején további hat üteg beszerzéséról szóló, 2026-2029-ben teljesítendő szerződést írt alá az amerikai partnerekkel.

The post Nagy üzlet a fegyvergyártás appeared first on .

A retinolt eleinte az aknés bőr kezelésére használták, ám kiderült, hogy más bőrproblémák, például pigmentfoltok és tág pórusok ellen is hatásos. Ezenkívül a bőr öregedésének egyik kifejezetten hatékony ellenszere, tehát anti-aging összetevőnek tekinthető.

A helloskin.hu retinolt tartalmazó kozmetikumaival fiatalos és egészséges bőrt varázsolhatsz. A retinol tulajdonképpen egy A-vitamin származék, ami a bőrben átalakul retinolsavvá, így tudja kifejteni áldásos hatását. A bőr sejtjei el tudják végezni ezt az átalakítást, így ha megfelelő mennyiséget juttatsz a bőrödbe, a sejtekben savvá alakul. Ezáltal számos bőrproblémát kezelhetsz, és feszesítheted a bőrödet.

Az A-vitamin származékai különböző hatékonysággal tudnak átalakulni savvá, így nem mindegy, hogy melyik származékot tartalmazza az általad használt kozmetikum. A Retinol-palmitát és a retinol nehezebben, a retinaldehyde pedig könnyebben alakul át savvá. Ez utóbbi összetevőt tartalmazza például a Geek&Gorgeous A-game 5 szérum, így igazán hatásos az arcápolás terén.

Az A-vitamint tartalmazó készítmények esetében fontos a megfelelő tárolás, ugyanis ez az anyag nem stabil, fény és levegő hatására nagyon könnyen lebomlik. Így ha azt szeretnéd, hogy a kozmetikum megtartsa kedvező tulajdonságait, zárt tégelyben, napfénytől védett helyen kell tárolnod.

Az első alkalom előtt egy kis területen végezz bőrpróbát. Amennyiben semmilyen mellékhatást nem tapasztalsz, fokozatosan vezesd be az arcápolási rutinodba a terméket. Eleinte gyengédebb kozmetikumot alkalmazz, és csak heti 1-2 alkalommal használd. Ha ezt már megszokta a bőröd, akkor emelheted heti 3-4 alkalomra.

Egy hónap után növelheted heti 5-6 alkalomra a gyakoriságot, hiszen akkor a leghatásosabb, ha rendszeresen használod. A készítmény mellett mindenképp alkalmazz fényvédőt is. Fontos, hogy eleinte ne alkalmazd hámlasztóval együtt, s később is csak gyengébb hámlasztóval kombináld.

A súlyos aknés bőrtünetek kezelésére szolgáló, vényköteles isotretinoinnal se használd együtt a retinolt tartalmazó terméket. Ha ilyen kúrát írt elő számodra a bőrgyógyász, használj SPF 50-es fényvédőt, viszont ne hámlaszd a bőrödet a kezelés ideje alatt.

Ránctalanító hatása közismert, hiszen csökkenti a finom ráncokat, feszesíti és fiatalítja a bőrt. Ez utóbbi hatását azzal éri el, hogy serkenti a kollagéntermelést, ezáltal javul a bőr textúrája.
Megtisztítja a pórusokat, így csökkenti a pattanások és mitesszerek kialakulását. A már kialakult gyulladásokat is képes csökkenteni.
Serkenti a bőrsejtek lecserélődését, ezáltal hatásos a pigmentfoltok, napfoltok kezelésében is.
Fokozza a bőr regenerálódását, ami a sérült vagy idősebb bőr esetén kifejezetten előnyös.
A retinol tehát a bőrápolási rutinba fokozatosan bevezetve hatékony eszköz a bőr fiatalításában, a szép és egészséges kinézet kialakításában.

The post Miért használj retinolalapú kozmetikumot? appeared first on .

A Belügyminisztériumban rendezett eseményen mások mellett Lénárd Krisztina, az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárság monitoring, tervezés-koordinációs és felügyeleti főosztályának vezetője ismertette a 15 éve elindított, október végén záruló, a Fogvatartottak reintegrációja elnevezésű projekt történetét, illetve annak eredményeit.

A büntetés-végrehajtási (bv) intézetekben megvalósuló Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban megvalósuló projekt célja az elítéltek és a letartóztatottak társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációjának erősítése, és ezzel a bűnismétlés kockázatának csökkentése.

Sinkó Csaba bv-ezredes, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnoka arról beszélt, igyekeznek javítani az elítéltek iskolázottsági szintjét – beleértve szakképesítés szerzését -, segítve ezzel, hogy szabadulásuk után elhelyezkedhessenek a munkaerőpiacon. A programba olyan elítéltek kerülhettek be, akiknek kevesebb mint öt év van hátra a büntetésükből.

A programban a Belügyminisztérium és a BvOP közösen vett részt, az uniós finanszírozáshoz a tárca a saját forrásaival is hozzájárult. Az október végén lezáruló projekt teljes ideje alatt a fogvatartottak több mint egynegyedét, 5400 embert vonták be, 1900 érintett vehetett részt kompetenciafejlesztő foglalkozásokon, 1300-an pedig piacképes szakmát tanulhattak. A kezdeményezés külön figyelmet szentelt a fiatalkorúaknak, az őket elhelyező bv-intézetkben pszichológusok és pedagógusok úgynevezett tanodasztenderd alapján segítették az előmenetelüket.

A zárókonferencia végén Tóth Judit, a Belügyminisztérium európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára megköszönte a programban részt vevők eddigi munkáját.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter felkérésére október 15-től Király Nóra miniszteri megbízottként segíti az Igazságügyi Minisztérium és az áldozatsegítő központok munkáját. Király Nórának új megbízatásában legfőbb feladata az áldozatsegítő központok tevékenységének kommunikálása lesz – közölte az Igazságügyi Minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint kiemelt céljuk, hogy az áldozatsegítő rendszer nyújtotta segítséget és szakértelmet továbbíthassák a bajbajutottaknak. Azt írták, Király több civil szervezet alapítójaként, vezetőjeként komoly szakmai tapasztalattal rendelkezik, évek óta foglalkozik áldozatsegítéssel. A fővárosi és megyei kormányhivatalokban elérhető áldozatsegítő szolgálatok mellett immár 13 nagyvárosban áldozatsegítő központok is működnek, amelyek a bűncselekmény következtében áldozattá vált bajbajutottakat segítik.

The post A Belügyminisztérium és a BvOP sikeresnek ítélte a fogvatartottak reintegrációját appeared first on .

„A Hezbollah az északi határ eszkalációján dolgozik Irán irányítása és támogatása mellett. Izraelnek erős hadserege van, amely készen áll két fronton, sőt még több fronton is harcolni” – mondta Hagari újságíróknak.

„Teljes mértékben együttműködünk az Egyesült Államokkal az ország érdekeinek védelmében” – hangsúlyozta a hadsereg nevében Washington segítségének jelentőségét. A szóvivő bejelentette, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek a Gázai övezetbe hurcoltak érdekében. „Ez a legfontosabb számunkra” — mondta, és azt is közölte, hogy eddig 155 túsz családját értesítették, és mellettük 289 elesett katona nevét hozták nyilvánosságra.

A Hamász erőfeszítései ellenére Gázából több mint 600 ezer lakost evakuáltak délre — mondta Hagari az övezet északi részének kitelepítésével kapcsolatban. Az izraeli hadsereg azért szólította fel az övezet északi részén lakó gázai civileket a távozásra, hogy minél kevesebb kár érje őket a Hamász ellen várható szárazföldi harcokban.

Az izraeli hírszerzés szerint az övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet betonalagutakat épített otthonok, iskolák és kórházak alá, ahol fegyveresei elrejtőztek a múlt szombati Izrael elleni terrortámadás után.

Izrael humanitárius folyosót nyitott vasárnap a civilek evakuálására az övezet déli részére, a Gáza folyó medrétől délre – közölte az izraeli hadsereg szóvivője vasárnap reggel. A szóvivő bejelentette, hogy helyi idő szerint délelőtt tíztől déli egy óráig nem fogják támadni az övezet legfontosabb autóútjának számító Szaláh ed-Dín úttól délre eső területeket.

Hagari hangsúlyozta, hogy az izraeli hadsereg lépéseket tesz a palesztinok evakuálására. „A Hamász azt állította, hogy a hadsereg megtámadta a dél felé haladó civil konvojokat, de ez az állításuk nem igaz” – szögezte le, azt vetve egyúttal a Hamász szemére, hogy „cinikusan kihasználja saját állampolgárait”.

Jonatan Konrikosz, a hadsereg külföldi médiának nyilatkozó szóvivője a CNN amerikai hírtelevíziónak azt mondta, hogy az izraeli hadsereg „nagyon nagylelkű” volt azzal az idővel, amelyet az északi Gázai övezet lakóinak adott otthonuk evakuálására.

„Több mint 25 órán át, egyértelműen figyelmeztettük őket” – mondta Konrikosz, és ismét felszólította a civileket a távozásra. „Nem tudom jobban hangsúlyozni, itt az ideje a távozásnak. Vigyék magukkal értékeiket, menjenek le délre, mentsék meg az életüket, ne essenek a Hamász csapdájába!” – fogalmazott.

Jelentések szerint már mintegy négyszázezren elhagyták otthonukat a gázaiak közül. Az övezet egészségügyi minisztériumának vasárnap reggeli jelentése szerint az izraeli légierő gázai csapásainak eddig 2329 halálos áldozata volt, a sérültek száma pedig 9714-re emelkedett.

Evakuálás kezdődött Izraelben is: a Gázai övezet szomszédságában lévő 24 kisebb település, kibuc és gazdasági közösség lakóit már elköltöztették rokonokhoz vagy szállodákba az ország más részeibe, és megkezdték a harmincezres Szderot város kiürítését is. Emellett szóba került az övezettől északra található, mintegy 130 ezres Askelon város lakóinak átmeneti evakuálása is.

Az izraeli biztonsági szervek megölték Bilál al-Kadrát, a Nirim és Nir Óz kibuc ellen bevetett terroralakulat vezérét – jelentette be az izraeli hadsereg. Az akcióban a tájékoztatás szerint a hadsereg mellett a Sin Bet belbiztonsági szolgálat is részt vett. Al-Kadra vezette a két kibuc elleni Hamász-alakulatot az október 7-i terrortámadásban. A terrorista a Hamász szárazföldi katonai kommandójának, a Nohba-csapatoknak volt az egyik parancsnoka a Hán Júnisz zászlóalj harcosaként. Az izraeli hadsereg közleménye szerint mellette megölték a Gázai övezetet uraló Hamász és az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet több más tagját is az izraeli hadsereg éjjeli légicsapásaiban.

Az Al-Dzsazíra katari székhelyű pánarab hírtelevízió helyi irodájának bezárására tett javaslatot a kabinetben vasárnap Slomó Karai izraeli távközlési miniszter, szerinte ugyanis a csatorna elfogult a Hamász irányába és veszélybe sodorja az izraeli katonákat – jelentette a Haárec című izraeli napilap weboldala. Karai elmondta, javaslatát jelenleg jogászok vizsgálják.

„Ez egy uszító csatorna, ez a csatorna levideózza a csapatokat a gyülekezési területeken… Izrael állampolgárai ellen uszít” – jelentette ki a tárcavezető az izraeli katonai rádióban, „a propaganda szócsövének” nevezve az Al-Dzsazírát. Hozzátette: „döbbenetes”, hogy a Hamász szóvivőinek az üzenete átjuthat a csatornán.

Izrael négy kilométer szélességben ütközőzónát hoz létre a libanoni határnál, miután egy libanoni lövedék megölt egy izraeli civilt a határ közelében fekvő egyik településen.

„Nem akarjuk a helyzet eszkalálódását. Van egy befejezendő küldetésünk, s ezért ha a Hezbollah háborúba kezd, akkor nagyon súlyos árat kell fizetnie érte”- üzente Joáv Galant izraeli védelmi miniszter a libanoni síita milíciának a Gázai övezet határa mellől vasárnap. „De ha visszafogja magát, akkor tiszteletben tartjuk és megőrizzük a jelenlegi helyzetet”- tette hozzá Galant.

A Hezbollah libanoni síita milícia Izrael elleni vasárnapi, páncéltörő rakétával végrehajtott támadásában az ENSZ által meghatározott, 1948-as izraeli határokon belül található, Stúla nevű izraeli faluban megsebesült négy építőmunkás. Egyiküket a mentősök nem tudták megmenteni. Két, 40 év körüli férfit közepesen, egyet pedig könnyebb sebesüléssel szállítottak kórházba.

Ezután az izraeli hadsereg bejelentette az ország északi, libanoni határától számított négy kilométeres sávjának elszigetelését. Erre a területre tilos belépni civileknek, s az ott élők kötelesek óvóhelyeken, vagy védelmet nyújtó betonszobáikban, vagy annak közvetlen közelében tartózkodni, hogy oda tudjanak menekülni légvédelmi riadó esetén.

Több, mint 105 milliárd dollár (mintegy 37 ezer milliárd forint) pótlólagos költségvetési forrás jóváhagyására kérte az amerikai törvényhozást Joe Biden többi között Ukrajna és Izrael folytatódó támogatásához. Az Egyesült Államok elnöke a Kongresszus vezetőinek pénteken írt levélben 61,4 milliárd dollárt kért Ukrajna számára, 14,3 milliárdot pedig Izraelnek. A kérés alapján az amerikai adminisztráció 9,15 milliárd dollár elköltésére kér felhatalmazást humanitárius célokra, többi között Ukrajna számára. A keretből 7,4 milliárd dollár jutna Tajvan, valamint a indiai és csendes-óceáni térség számára, ezen felül pedig az elnök 13,6 milliárd forrást kér az Egyesült Államok és Mexikó közötti, migrációs válsággal sújtott határ védelmére. Az elnök gyors intézkedést kér a Kongresszustól.

The post Izrael kész két fronton is harcolni, ha kell appeared first on .

Szentkirályi Alexandra a közösségi oldalára feltöltött videóban emlékeztetett: a kormány 2021 februárjában állatvédelmi online felmérést indított Közös ügyünk az állatvédelem címmel, amelynek során több mint negyedmillióan mondták el véleményüket. Hozzátette: a kabinet azóta több intézkedést is hozott az ügyben, így ivartalanítási programokat támogat több mint félmilliárd forintos keretösszeggel, továbbá több mint százmillió forinttal segítette az állatvédő civil szervezetek munkáját is.

A kormányszóvivő kiemelte a Nemzeti Állatvédelmi Tanács megalakulását és azt is, hogy a hazai állatvédelem történetében először az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére állatvédelmi kódexet írtak alá állami, tudományos és civil szervezetek képviselői.

Emellett megjelent a kóbor állat rendelet, amely részletesen szabályozza az ebrendészeti telepek feladatkörét és ellenőrzését – folytatta. Az egyes büntetőjogi törvények módosításával szigorúbban büntetik az állatkínzást, továbbá az eltiltás az állattartástól bekerült a közigazgatási szankciók nyilvántartásába. Utóbbiba az állatvédelmi hatóság is betekinthet.

Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos azt hangsúlyozta: a ma gyermeke a jövő állattartója, ezért szervezték meg idén is az Állatvédelmi Témahetet, amire már több mint 230 ezer gyermek regisztrált és 1800 oktatási intézmény kapcsolódott be.

„Akkor tudunk sikeresek lenni az állatvédelem területén, ha összefogunk” – tette hozzá a kormánybiztos, aki szerint fontos felhívni a figyelmet a felelős állattartásra.

Állatkínzás miatt a Szolnoki Törvényszék – felfüggesztett szabadságvesztés helyett – másodfokon 1 év 7 hónap végrehajtandó fogházbüntetésre ítélte azt a karcagi tenyésztőt, aki hetven kiskutya hangszálát vágatta ki, hogy az állatok ne vagy csak halkan ugassanak.

A törvényszék azt közölte: a 34 éves, büntetlen előéletű férfi kistestű kutyák tenyésztésével foglalkozott. Mostanra elhunyt édesanyjával, majd pedig egy ismeretlen román állampolgárságú férfival a vádlott műtéti úton hetven kiskutya hangszálát vágatta ki.

A férfit a Karcagi Járásbíróság március 8-án társtettesként elkövetett állatkínzás bűntette miatt egy év hét hónap – három évre felfüggesztett – börtönre ítélte. A férfi és védője tudomásul vette az elsőfokú bíróság ítéletét, az ügyészség azonban a vádlott terhére, súlyosításért fellebbezett. A Szolnoki Törvényszék napokban meghozott másodfokú ítéletével az ügy jogerősen befejeződött

Tiltott állatviadal szervezése miatt gyanúsítottként hallgattak ki a Rétsági Rendőrkapitányság nyomozói egy 43 éves férfit – tette közzé a rendőrség honlapján a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság. A rétsági rendőrök szeptemberben helyszíni szemlét tartottak a Nagyoroszi településen élő férfinál, mert felmerült annak gyanúja, hogy a garázsában tiltott állatviadalt tartott. A gyanú megalapozott volt, ugyanis a helyszínen a nyomozók négy állatviadalra kiképzett harci kutyát és a kiképzésükhöz szükséges eszközöket foglaltak le. A férfi a kutyáival úgy bánt, hogy az maradandó egészségkárosodást vagy akár az állatok pusztulását is okozhatta. A rendőrök a férfit lakóhelyén elfogták, a rendőrkapitányságra előállították, ahol állatviadal szervezése bűntett és állatkínzás vétség megalapozott gyanúja miatt kihallgatták. A férfi elismerte a bűncselekmény elkövetését. A kutyák elszállításáról állatvédők gondoskodtak.

The post Kormány: közös ügyünk az állatvédelem! appeared first on .

Az uniós bizottság közleménye szerint a testület a 2023-2025-ös időszakra vonatkozó, a lőszergyártás támogatásáról szóló rendeletben (ASAP) előírt munkaprogram elfogadása révén fokozza az európai védelmi ipar támogatását.

Az Európai Bizottság első alkalommal közzétett öt pályázati felhívásának célja a védelmi termékek európai gyártási kapacitásának javítását és a kapcsolódó ellátási láncok ellenálló-képességét előmozdító projektek kiválasztása és finanszírozása.

A munkaprogram a hadianyag-ellátási láncokban – robbanóanyagok, hajtóanyagtöltetek és lövedékek, valamint az EU és Norvégia lőszer- és rakétaellátási láncaiban – azonosított szűk keresztmetszetek kezelésére irányul és a rakétagyártás felgyorsítását támogatja. Foglalkozik ezen kívül az érintett védelmi termékek elavulásának, tesztelésének, illetve felújításának tanúsításával is, elősegítve ezzel, hogy az iparág gyorsan alkalmazkodni tudjon az új piaci irányokhoz, függőséget pedig csökkenteni tudja.

Az ASAP munkaprogramja a következő öt pályázati felhívás köré szerveződik: robbanóanyagok 190 millió eurós költségvetéssel, lőpor 144 millió eurós költségvetéssel, töltényhüvelyek 90 millió eurós költségvetéssel, rakéták 40 millió eurós költségvetéssel, tesztelési és felújítási tanúsítás 4,35 millió euró költségvetéssel. A pályázat keretében többek között a meglévő gyártósorok bővítését vagy korszerűsítését, az új gyártósorok létrehozását, valamint a régi lőszerek átalakítását, az értékláncok biztonságossá tételét és a készséghiányok orvoslását célzó tervek kaphatnak támogatást – tették hozzá.

A pályázatok benyújtási határideje 2023. december 13.

The post Az EU támogatja a lőszerek és rakéták európai gyártásának felgyorsítását appeared first on .

A világ két táborra szakadt az október 7-i eseményeket követően. A törésvonal nagyjából megegyezik a nyugati világ és a velük szemben felemelkedő Kína és Oroszország tengelyével. Az előbbiek Izrael az utóbbiak Palesztina – a béke fontosságát hangsúlyozva – védelmére keltek. Az Oroszországi Föderáció helyzete viszont több szempontból is érdekes.

A két ország kapcsolata

Moszkva és Tel-Aviv viszonya azért komplikált, mivel a hidegháborús időszakot tekintve a Szovjetunió hagyományosan mindig Izrael ellenségeit az arabokat támogatta. Izrael pedig az Unió nagy riválisának az Egyesült Államoknak volt akkor és ma is a kulcsszövetségese a régióban.

Ettől függetlenül Oroszország nem viszonyulhat ellenségesen a zsidó államhoz, mivel rengeteg orosz származású zsidó él ott. A statisztikák szerint a volt Szovjetunió területéről körülbelül 1 300 000 oroszul ajkú települt be. Ez a kb. 9 400 000-es lakosságnak a 13,82%-a. Az Izraelbe bevándorlóknak pedig a 35%-a. A 2021-ben beérkezett emigránsok 30%-a orosz.

Attól függetlenül, hogy általában azok vándorolnak ki, akik elégedetlenek a rendszerrel Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy fontos dolog a sok közös polgár: „Izrael Állammal is megvannak a kapcsolataink, akikkel sok közös dolog egyesít. Legfőképpen az, hogy több állampolgárunk él ott.”

Ellentétes szövetségi rendszerek

Oroszországnak a Közel-Keleten egyik legfontosabb szövetségese Irán. Teherán Tel-Aviv legfőbb ellensége a térségben. A perzsa állam az 1979-es iszlám forradalom óta elakarja pusztítani Izraelt. Ezt jól mutatja az iráni legfelsőbb vezető Ali Hamenei Izrael állam elpusztítására való buzdítása, ugyanakkor szerinte Izrael azaz „a cionista rezsim” elpusztítása nem jelentetné a zsidók kiirtását. Ezen felül Irán áll a libanoni Hezbollah és a gázai HAMÁSZ mögött, bár Hamenei tagadja, hogy közük lenne az október 7-i támadáshoz. Izrael nem támogatja az iráni atomprogramot – amit Oroszország viszont támogat – mivel úgy érzik ez ellenük irányul és a 2010-es Stuxnet kibertámadást a zsidó államhoz kötik, aminek a célja az volt, hogy megakasszák a perzsák atomprogramját.

E mellett Oroszország másik térségbeli szövetségese Szíria. Damaszkusz sem a legnyitottabb a zsidó állam fele. Jelenleg területi követeléseik vannak egymással szemben. Izrael 1967-ben a hatnapos háború során, miután az arabok megtámadták elfoglalta a Golán-fennsíkot Szíriától, amit 1981-ben annektált. Hivatalosan a fennsík Szíria része, de valójában Izraelhez tartozik. Ezen kívül többször éri Szíria területét izraeli rakétacsapás, ami általában az Iránhoz köthető milíciákat éri. E fölött egyébként Oroszország szemet szokott hunyni és Izrael is ügyel arra, hogy orosz csapatokat ne bántson.

A politikai nyilatkozatok

A fenti ellentmondásoktól függetlenül Moszkva igyekszik arra, hogy fenntartsa a baráti kapcsolatot Tel-Avivval, ami látszik a politikai megnyilvánulásokból is:

„Ami ott történik az szörnyű. Ha a férfiak harcolni akarnak egymás között, akkor harcoljanak egymással. De a gyerekeket és nőket hagyják békén. Ez vonatkozik mindkét oldalra” – fogalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnök az energetikai fórumon és hozzátette, hogy Izraelnek joga van ahhoz, hogy megvédje a saját biztonságát.

Továbbá kiemelte: „nagyon stabil üzleti kapcsolatunk van Izraellel. Palesztinával évtizedek óta baráti kapcsolatot ápolunk. Véleményem szerint Oroszország is hozzá tudna járulni a rendezési folyamathoz.”

„Most nem az ügy katonai oldalával, hanem diplomáciával kell foglalkozni, meg kell keresni a módját, hogy véget vessünk az ellenségeskedésnek, minél előbb, annál jobb, és visszatérjünk a tárgyalási folyamathoz, aminek elfogadhatónak kell lennie minden párt, beleértve a palesztinokat is” – folytatta.

Ettől függetlenül az arabok álláspontját is nyíltan támogatja a Kreml:

„Fel kell állítanunk az önálló Palesztin államot, aminek Kelet-Jeruzsálem lesz a fővárosa” – mondta Putyin Biskekben a FÁK találkozóján.

Oroszország próbálja úgy pozícionálni magát, hogy ő legyen – Kínával együtt – a mediátor a Közel-Keleten. Az orosz politika szerint az Egyesült Államok hibás külpolitikája tehet a kialakult helyzetről.

Érdemes Izrael Oroszországra adott reakcióit is megnézni. Az ukrán elnök megvádolta az oroszokat azzal, hogy ők állnak a HAMÁSZ mögött, de ezt a moszkvai izraeli nagykövet Alekszandr Ben Cvi is nevetségesnek nevezte: „Ez teljesen nonszensz. Nem hisszük, hogy Oroszország ebben bármennyire is érintett lenne.”

Ezenkívül Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök nem találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel arra hivatkozva, hogy az idő most nem alkalmas. E mellett Izrael nem támogatja az oroszok elleni szankciókat és nem szállít fegyvert Ukrajnának.

A fenti megnyilvánulások Izrael részéről azt mutatják, hogy nem akarják Moszkvát maguk ellen hangolni. Ennek két oka lehet, amire már mind ki lett térve. Az izraeli lakosság nagy része orosz ezenkívül az orosz csapatok szíriai jelenléte segítette őket az Irán elleni műveletek végrehajtásában. Paradox módon a Közel-Keleten valamilyen módon mindenki összejátszik a másikkal a szövetséges háta mögött.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.
Az eseményeket a Terror és Háború a Közel-Keleten című rovatunkban ehhez hasonló rövid cikkekkel követjük. A rovat ide kattintva érhető el.

Photo by Jørgen Håland on Unsplash

Ha pontos képet szeretne kapni a cikkben vázolt események mögött meghúzódó összefüggésekről, látogasson el a Biztonságpolitikai Szakkollégium október 31-i eseményére, ahol négy szakértő segítségével részletesebben járják körbe a kérdést.

A Az Oroszországi Föderáció álláspontja a HAMÁSZ-Izraeli háború kapcsán bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

„A rendőrség kriminológusai azonosították mindazokat, akik meghaltak a kávézó elleni rakétatámadás következtében. Az oroszok 59 embert öltek meg Iszkander rakétával mért közvetlen csapással. Az áldozatok mind helyiek lakosok voltak. Nyugdíjasok, orvosok, gazdálkodók, tanárok, vállalkozók, valamennyien civilek. Több generációs teljes családok vesztették életüket” – fogalmazott a tárcavezető. Kifejtette, hogy 19 embert mobil DNS-laboratóriumok segítségével azonosítottak, a rendőrség szakértői hat napon át éjjel-nappal gyűjtöttek mintákat az elhunytak hozzátartozóitól, profilokat készítettek, és testrészek egyezését keresték. Megjegyezte, hogy az egyik halottat, egy hatvan éves férfit húsz testrészből azonosították, további két elhunyt személyt pedig a lakásában lefoglalt személyes tárgyak alapján, mivel nem voltak közvetlen hozzátartozóik, akikkel összehasonlíthatták volna a DNS-üket.

Marjana Reva belügyi szóvivő hozzátette, hogy még további öt áldozatot ápolnak kórházban. Mint elmondta, Hroza falu kávézójára október ötödikén mértek célzott rakétacsapást az orosz erők. A létesítményben az ukrán hatóságok korábbi közlése szerint azért voltak annyian, mert egy aznap eltemetett ukrán katona halotti torát tartották.

Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet sajtótitkára csütörtökön az ukrán Szabadság Rádiónak megerősítette, hogy megrongálódott az orosz Fekete-tengeri Flotta Pavel Gyerzsavin nevű hajója az Oroszország által még 2014-ben Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten lévő Szevasztopol közelében. További részleteket nem árult el. Korábban több médium is arról számolt be, hogy a hajót ismeretlenek felrobbantották.

Az ukrán nemzeti gárda 11. dandárja arról számolt be, hogy kamikaze drónnal működésképtelenné tették az orosz hadsereg egy nagyteljesítményű rádiókommunikációs tornyát Ukrajna déli részén. A toronyba becsapódó drónról videófelvételt is közzétettek a közösségi oldalon.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai vesztesége mintegy 990-cel 284 890-re nőtt. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett 42 orosz harckocsit, 32 tüzérségi rendszert és 21 drónt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy Ukrajna már használ amerikai gyártású ATACMS taktikai ballisztikus rakétákat. „Köszönet mindenkinek, aki Ukrajnáért harcol és dolgozik! Köszönöm mindenkinek aki segít! Ma pedig külön köszönet az Egyesült Államoknak. A Biden elnökkel kötött megállapodásaink teljesülnek, méghozzá nagyon pontosan. Az ATACMS-ok beváltak” – mondta az államfő.

A The Wall Street Journal amerikai lap a nap folyamán arról számolt be, hogy az Egyesült Államok az elmúlt napokban titokban „kis számú” nagy hatótávolságú ATACMS rakétát küldött Ukrajnába, és az ukrán védelmi erők már bevetették őket az oroszok által megszállt Luhanszk és Bergyanszk repülőterei ellen”.

Az ukrán különleges műveleti erők kedden adtak hírt arról, hogy hétfő éjjel az ukrán hadsereggel együttműködve csapást mértek a két reptérre, amelyeken megsemmisítettek kilenc, speciális berendezésekkel felszerelt orosz katonai helikoptert, egy légvédelmi kilövőállást és egy lőszerraktárt. A támadásokban a közlés szerint több tucat orosz katona vesztette életét vagy sebesült meg. Az ukrán különleges erők sajtószolgálata által kiadott közleményben nem tértek ki arra, milyen fegyverrel mérték a csapásokat a légikikötőkre.

Az korlátozó intézkedéseket vezetett be az Oroszországban és Ukrajna ideiglenesen megszállt területein elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, egyebek között a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéséért hat emberrel szemben – közölte az Európai Unió Tanácsa. A globális szankciórendszer keretében bevezetett korlátozó intézkedések elsősorban olyan ügyészeket és bírákat érintenek, akik az orosz megszálló erők által a jogellenesen annektált Krím félszigeten létrehozott bíróságokon tevékenykednek. Az érintett bírák és ügyészek részt vettek egy hat év börtönbüntetésre ítélt újságíró, valamint egy krími tatár elleni politikai indíttatású bírósági eljárásban. A szankciók az orosz hírszerzés (FSZB) két tisztjére is vonatkoznak, akik pedig az említett újságíró kínzásában vettek részt, illetve vizsgálatokat folytattak a krími tatár közösség tagjainak, valamint a krími Jehova Tanúi keresztény vallási közösségnek a köreiben. A globális emberi jogi szankciórendszer keretében hozott uniós korlátozó intézkedések jelenleg 67 emberre és 20 szervezetre vonatkoznak. A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyek számára, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben. Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben szereplők részére.

The post Orosz agresszió: Az ukrán hatóságok azonosították az összes hrozai halálos áldozatot appeared first on .