Biztonságpolitika

Az Egyesült Államok szerint bizonyíték van arra, hogy a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád szervezet a Gázai övezet kórházait saját katonai céljai elérésére használja – jelentette ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.

John Kirby újságírók előtt kérdésre válaszolva elmondta, hogy az utóbbi napokban nagy figyelmet kapott Al-Shifa kórház, a Gázai övezet legnagyobb egészségügyi intézménye alatt is húzódnak olyan alagutak, amelyet a palesztin fegyveresek használnak. Úgy fogalmazott, hogy az értesülések „különböző hírszerzési forrásokból származnak”, ennél pontosabbat azonban nem mondott. A Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „az Egyesült Államok nem támogat kórház elleni légicsapást”.

A Kongresszus felsőházában kedden a demokrata többség elutasította a kizárólag Izrael katonai támogatásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet november elején a Képviselőház demokrata szavazatokkal elfogadott. A republikánus javaslat alapján Izrael számára az önvédelemhez, költségvetésen belüli átcsoportosítással 14,3 milliárd dollárt bocsátottak volna rendelkezésre. A hosszú vita során a demokraták kitartottak korábbi álláspontjuk mellett, miszerint olyan törvényt nem tudnak elfogadni, amelyben Izrael támogatása mellett nem szerepel az Ukrajnának nyújtandó további segítség forrása.

Kedden Washingtonban több tízezres tömeg részvételével tartottak Izrael melletti és az antiszemitizmus elleni megmozdulást. A „Menet Izraelért” elnevezésű tüntetést kezdeményező zsidó szervezetek szerint százezer ember gyűlt össze a Capitolium előtt a nemzeti emlékhely, National Mall füves területének egy részén.

Az eseményen többek mellett beszédet mondott Mike Johnson republikánus képviselőházi elnök, valamint Hakeem Jeffries, az alsóházban kisebbségben lévő demokraták vezetője. A tüntetők és felszólalók szolidaritásukról biztosították Izraelt, illetve többen, köztük Johnson további és szélesebb kiállást sürgetett Izrael mellett.

Az Izrael és a Hamász közötti háborús cselekmények kirobbanása óta a keddi volt az első tömegeket megmozdító tüntetés Izrael mellett, miután az elmúlt hetekben rendszeressé váltak a palesztinbarát szervezetek nagy létszámú felvonulásai és tüntetések.

Az izraeli hadsereg elfoglalta a Hamász katonai rendőrségének főhadiszállását

Az izraeli hadsereg egyik kommandója elfoglalta a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet katonai rendőrségének főhadiszállását, erről videofelvételt készített, és a hadsereg közzétette ezt. Egy másik egység pedig feltárta a Hamász egyik alagútját, amelynek lejárata a Gázai övezet egyik mecsetjében található. Előtte a mecsetbe behatolni készülő katonákat a hamászosok páncéltörő rakétákkal támadták, mire a hadsereg segítségül hívta a légierőt, és így tudtak végezni velük.

A hadsereg kedd reggeli közleménye szerint a légierő az előző nap mintegy kétszáz olyan célpontot támadott, amelyet a Hamászhoz köthetőnek vélt: fegyveres osztagokat, fegyvergyártó műhelyeket, parancsnokságokat. Este az izraeli haditengerészet csapást mért egy katonai kiképzőtáborra és egy raktárra, amelyet a terrorszervezet „haditengerészeti” részlege használt.

Hétfőn két újabb izraeli katona esett el a Gázai övezetben: egy 21 éves sorkatona és egy 27 éves tartalékos. Ezzel negyvenhatra nőtt a gázai szárazföldi hadjárat október 28-i kezdete óta az ott elesett izraeli katonák száma. A Hamász Izrael elleni váratlan, október 7-i terrortámadásától számítva a szárazföldi offenzíváig háromszázhatvanöt katona vesztette életét.

Az izraeli hadsereg megkezdte inkubátorok szállítását egy izraeli kórházból a gázai Sifa kórházba. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megkíméljük a civil lakosságot, segítsünk evakuálásában, valamint megkönnyítsük az egészségügyi felszerelések és élelmiszerek bejuttatását az övezetbe. Nem a gázai lakosság ellen folytatunk háborút” – szögezte le X-oldalán az egyik katonai szóvivő.

A Hamász hétfőn este közzétett egy videót, amelyen a Nahal Oz izraeli laktanyából október 7-én az övezetbe elhurcolt Noa Marciano katona látható. A terrortámadás napján elvittek a Gázai övezetbe egy terhessége végén lévő nőt is, akinek a számítások szerint már szülnie kellett.

Izraeli szakértőknek sikerült azonosítaniuk a Hamász támadásában meggyilkolt Vivien Silver 72 éves békeaktivista földi maradványait. A Beri kibucban élő asszony önkéntes munkában éveken át saját autójával, saját költségén szállított gázai betegeket izraeli kórházakba ellátásra, gondoskodott róluk izraeli tartózkodásuk alatt, majd visszaszállította őket az erezi átkelőhelyhez.

Danny Danon, az Izraelben kormányzó Likud, valamint Ram Ben Barak, az ellenzéki Van Jövő párt parlamenti képviselője közösen cikket írt a The Wall Street Journal című amerikai lapba, és ebben arra szólította fel a világ országait, hogy fogadják be a Gázai övezetből menekülni akaró palesztinokat. „Még a viszonylag csekély számú – akár csak tízezer – gázai befogadása is jelentősen javítana az övezetbeli humanitárius helyzeten. A nemzetközi közösségnek erkölcsi lehetősége és kötelessége, hogy együttérző legyen a gázai lakossággal, és közreműködjön a Közel-Kelet békéjének és stabilitásának, a gázaiak jobb életkörülményeinek megteremtésében” – írták.

A ciszjordániai palesztin egészségügyi minisztérium közlése szerint hat palesztin életét vesztette hétfőn este Túl-Karmban izraeli katonákkal történt összecsapásokban, valamint további tizenkettő megsebesült, négyen életveszélyesen. Szemtanúk szerint legkevesebb ketten tűzpárbajban haltak meg, vagyis ők is lőfegyvert használtak.

Szintén Ciszjordániában izraeli katonák hétfőn este agyonlőttek egy palesztint, aki egy útkereszteződésben megpróbált leszúrni egy katonát a Hebrontól északra található Anon helységben.

Az izraeli hadsereg behatolt a gázai Sífa kórházba

Az izraeli hadsereg erői éjjel behatoltak a Hamász irányítóközpontjaként meghatározott Sífa Kórházba a Gázai övezet északi részén – jelentette be a hadsereg katonai szóvivője. Az izraeli erők a Sífa kórházban megadásra szólították fel a Hamász összes ott tartózkodó terroristáját. Az épületegyüttes alatt hírszerzési információk szerint a Hamász ellenőrző központja és rejtőzködési helye van. A hadsereg nem sokkal megérkezése előtt tájékoztatta a kórház vezetőségét a razzia időpontjáról. A hadsereg külföldi szóvivője, Peter Lerner azt mondta, hogy a hadsereg célja a Hamász legyőzése és esetleg túszok kiszabadítása.

 

The post Izrael-Hamász: Az USA szerint bizonyíték vannak arra, hogy a Hamász kórházakat használ fel katonai céljaira appeared first on .

A választások eredménye

Kelet-Közép Európa legnagyobb geopolitikai súllyal rendelkező államában 2023. október 15-én tartották a rendszerváltást követő tizedik szabad választást. A rekordszámú, (74,4%) közel 22 millió választópolgár részvételével lezajló választás nagyban oszlatja a potenciálisan felállítandó a PO (Polgári Koalíció) – Trzecia-Droga (Harmadik út) -Lewica (Baloldal) (30,7%, 14,4%, illetve 8,61%) kormánykoalícióval kapcsolatos legitimitási aggályokat. A legtöbb szavazatot begyűjtött Jog és Igazságosság Párt (35,38%) nem szerepelt különösebben rosszul és stabil választói bázisát is többnyire sikerült megnyernie. A nyugati országrész városiasabb régióinak, Varsónak-, illetve a külhoni lengyelek jelentős részének (mintegy 600.000 levélszavazat) magasabb fokú mobilizációja azonban valószínűsíthetően a PO-Lewica-TD koalíció kormányalakításához fog vezetni. Ugyan Andrzej Duda, október 26-án bejelentette, a november 13-án esedékes parlamenti alakulóülésig semmiképp sem történik miniszterelnöki kinevezés, a kormánypárnak még a tőle jobbra lévő Konföderáció párttal összefogva sem rendelkezik elegendő mandátummal (231, a 460 fős Szejmben) a kormányalakításhoz. A PiS megfelelő koalíciós partner hiányában tehát maximum november végéig maradhat kormányon, mivel az alkotmány értelmében a köztársasági elnöknek a parlamenti alakulóülést követő 14 napon belül ki kell nevezze az elégséges mandátummal rendelkező párt(koalíció) jelöltjét.

Belső és külső katalizátorok a jogalkotásban

A választási kampányban a politikai tömörülések közötti nézetkülönbségek számos területen kiütköztek, (EU-hoz-, kulturális- és társadalmi kérdésekhez való viszony) és ezek közt nem jelentéktelen a Lengyel Fegyveres Erők fejlesztésének és modernizációjának kérdése sem, mely a megelőző két ciklusban kormányon lévő Jog és Igazságosság Párt kiemelt ügyének számít. Lengyelország már a 2010-es évek elejétől közel állt a NATO 2014-es walesi csúcsán előírt GDP 2%-át kitevő védelmi költségvetéshez, azonban 2022. február 24-i Ukrajna elleni orosz agressziót követően az ország rohamos mértékben kezdte növelni a védelmi szférára, és azon belül is főleg a fegyverbeszerzésekre szánt összeget.

Míg 2015-ben (a Krím-félsziget orosz annexióját követő évben) a lengyel védelmi költségvetés 37 milliárd zlotyi-t (az akkori GDP 2,2%-át) tette ki, addig 2023-ra a Szejm a költségvetésben eddigi rekordösszegnek számító 97,4 milliárd zlotyit szánt, mely a GDP 4%-val egyenértékű. A PiS honvédelem iránti elszántságát és percipiált orosz fenyegetés elleni fellépésének komolyságát húzza alá, hogy ezen tetemes összeggel Varsó az USA-t és Görögországot megelőzve a legnagyobb arányban fordít védelmi célokra a NATO-n belül. Az ország gazdasági teljesítő képességéhez mért gigantikus méretű erőforrás-allokáció nem csupán a fegyveres erők létszámának gyors növelését, de a haditechnikai eszközállomány átfogó modernizációját is finanszírozza. E tekintetben a jobboldali-konzervatív PiS kormány nem szerény tervekkel állt elő az ország védelmi képességeinek rohamos növelése érdekében.

A jelenlegi belpolitikai változások azonban minden bizonnyal változást jelentenek számos szakpolitikai kérdésben. Kérdés, hogy vajon a védelmi költségvetés magasan tartása, valamint a lengyel fegyveres erők védelmi képességeinek további fejlesztése az új balközép kormánykoalíció prioritásai között marad-e?

A lengyel külpolitika egyik többé-kevésbé kormányokon átívelő, konszenzusos elvének számító atlantizmus, valamint az Egyesült Államokkal való szívélyes viszony fenntartása fontos feltétele a tavaly kitűzött ambícióknak is. A PiS kormány által tavaly márciusban végül elfogadott Honvédelmi Törvényt Jarosław Kaczyński pártelnök már jóval az orosz támadás megindulása előtt, 2021 októberében a Szejm (alsóház) elé terjesztette. A korai időpontban való „orosz imperializmusra” való hivatkozás is megerősíti azt, hogy a lengyel kormány hitelt adott az USA és más nyugati országok hírszerző szolgálatai által terjesztett információnak, miszerint Moszkva határmenti csapatösszevonásaiból és erőkoncentrációjából arra lehet következtetni, hogy valamikor a 2022-es év elején támadás várható Ukrajna ellen. A törvényjavaslatot a Szejmben, illetve a Szenátusban (felsőház) óriási többséggel fogadták el a képviselők és 2023. március 18-án Andrzej Duda államfő aláírásával törvényi erőre lépett.

Jelenlegi beszerzési és fejlesztési tervek és projektek

A nagy hatású, több mint 450 oldalas jogszabály számos fontos változást hozott a lengyel védelempolitikában, és összesen 14 korábbi törvény helyettesítését volt hivatott ellátni. Többek között olyan jelentős területeken hozott változásokat, mint a személyi állomány növelése, anyagi ösztönzők és kedvezőbb katonai életpálya, a költségvetésen kívüli védelmi alap bevezetése, az önkéntes rendszer és a kiképzés fejlesztése, valamint az új haditechnikai eszközök (akár lízing általi) beszerzése. Ezen utóbbi területén különösen is figyelemreméltó az USA-val és szövetségesének számító Dél-Koreával kötött szerződések, melynek keretében az ország meglévő 247 darab Leopard 2 (A4-, A5- és PL-lengyel variáns típusok) harckocsija mellé már a háborút megelőzően további képességfejlesztésre törekedtek ezen fegyvernem terén.

A lengyel kormány már 2021 júliusában 250 M1A2 Abrams típusú beszerzését jelentette be mintegy 4,7 milliárd dollár értékben, majd ezt követően 2022 áprilisában a tényleges megállapodás is megszületett Varsó és Washington között. Ezt tetézte a tavaly júliusban tett védelmi miniszteri nyilatkozat, melyben Mariusz Blaszczak további 116 használt amerikai M1A2-ről megkötött szerződést jelentett be. Az Abrams harckocsik fokozatos leszállítása várhatóan 2025-2026 körül fog teljesülni, így a már jelenleg is igen komoly szárazföldi képességekkel rendelkező Lengyel Fegyveres Erők az évtized második felében minden bizonnyal az európai élmezőnybe tartoznak majd. Ezzel párhuzamban a lengyel védelmi tárca 2022 júliusában egy másik beszerzés részeként összesen 960 K2 típusú harckocsi-, 648 K9 önjárólöveg, valamint 48 FA-50 Golden Eagle 4. generációs (amerikai-koreai) közösfejlesztésű vadászrepülőgép beszerzéséről állapodott meg Dél-Koreával. A szerződés keretében a K2-ből az első 180 db Dél-Koreából érkezik (már megérkezett decemberben), míg a maradék 800-at Lengyelországban gyártanak le 2026-tól kezdődően. Ehhez hasonlóan az első 48 K9 megérkezését követően, a következő 600-at 2024-re várják, és 2026-tól pedig az önjáró lövegek gyártását is belföldön tervezik a lengyelek. Ezenfelül az ukrajnai háború tapasztalatait látva 2023 szeptemberében a kormány bejelentette, hogy 486 indító-töltőmodul-készletet szándékoznak beszerezni az amerikai M142 HIMARS (High Mobility Artillery Rocket Systems) rendszerek számára, hogy ezzel is erősítsék a tüzérségi fegyvernem képességeit. Ezen modulkészlet, még a 2019-ben megkötött 20 HIMARS-ról (2 kiképzési célokra) szóló üzlet kvázi „kiegészítésének” tekinthető, és a védelmi miniszter szerint az egyeztetett ütemtervnek megfelelően 2025 körül várható a leszállítás.

A forgószárnyas képesség vonatkozásában fontos fejleményt jelentett a 2022. szeptemberi bejelentés Blaszczaktól, hogy Lengyelország 96 db AH-64 E (Apache) támadó helikopter beszerzését tervezi az Egyesült Államokból. Hivatalosan idén augusztusban tette közzé a washingtoni külügyi tárca, hogy a kormány beleegyezett a lengyel kérésbe, így 12 milliárd dollár értékben szerződés született, melynek tárgyát képezik a helikopterekhez szükséges Hellfire rakéták, levegő-föld rakéták, Stinger rakéták, valamint gyakorló rakéták is. A fegyverkezési láz a légvédelem területén is éreztette hatását, így 2023. június végén a fegyverexport ellenőrzéséért felelős Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség bejelentette, hogy hozzájárul Lengyelország 48 MIM-104 Patriot légvédelmi rakétaindítóra és ehhez tartozó 644 rakétából, illetve radarokból és egyéb alkatrészekből álló légvédelmi rendszerre vonatkozó igényéhez. A légi komponens fejlesztési tervének integráns részének tekinthető Lengyelország részvétele az F-35-ös projektben, melynek részeként Varsó a 48 db F-16-sa (régebbi verzió), valamint az említett dél-koreai FA-50-sek mellé 32 db F-35 hadrendbe állítását tervezi melyek fokozatos beérkezése 2024-től várható.

Ezen mennyiségű haditechnikai eszközpark és a különböző fegyverrendszerek integrálása a fegyveres erőkbe nemcsak a képzés, de a logisztika és a folyamatos szervízelés területén is irdatlan összegeket emészt fel, így nem kizárt, hogy a hosszú távú beszerzési programokban a 2023-tól a GDP 4%-ra növelt védelmi költségvetés, valamint a szeptember végén bejelentett 2 milliárd dolláros közvetlen védelmi fejlesztési hitel ellenére is lehetnek fennakadások. Ez annak ellenére is gazdasági kockázatként jelentkezhet Varsó számára, hogy az USA többek közt Lengyelország ukrajnai háborúban betöltött „logisztikai csomópontként” betöltött szerepére, valamint az elkötelezett anyagi segítségére való tekintettel az átnyújtott szovjet-, illetve régebbi lengyel gyártású haditechnikai eszközök (MiG-29 vadászgép, T-72 harckocsi, Krab önjáró löveg, Rosomak páncélozott szállító harcjármű) pótlására jóval kedvezőbb feltételek mellett hajlandó modern fegyvereket biztosítani.

Várható-e változás?

A különösen éles hangvételű, vádaskodásoktól sem mentes választási kampány a védelmi szféra terén is kiéleződött. Mariusz Blaczak védelmi miniszter ugyanis egy szeptember 17-én (a Lengyelországi II. világháborús szovjet invázió 84. évfordulóján) közzétett videóban azzal vádolta meg Tuskot, hogy egy potenciális orosz támadás esetén kész lenne akár a keleti országrész feladására is. Ennek során Blaszczak egy titkosítottnak mondott 2011-es katonai dokumentumból (Donald Tusk elnöksége) képeket mutatva állította, hogy az akkori vezetés Kelet-Lengyelország elvesztésével is számolt. Számos ellenzéki érzelmű védelmi elemző, valamint katona Blaczczakhoz hasonló „ízlésességgel” fejezte ki aggodalmát az ilyen típusú nyilatkozatok és a védelmi minisztériumi dokumentumok kiszivárogtatásával kapcsolatban. Stanisław Koziej PO jelölt, valamint nyugállományú dandártábornok az esettel kapcsolatban az nyilatkozta: „Kérem, ébresszenek fel, azt hiszem, álmodom! Ez egy pártcélokból elkövetett nyílt és tudatos tett Lengyelország biztonsága ellen.” Koziej bejegyzése végén arra kérte a választókat, hogy „mentsék meg Lengyelországot ettől a kormánytól”.  Ezen eset és a hangnem ékes példája a lengyel belpolitikai harc intenzitásának, az ellenségképpel, valamint a védelmi célok fontosságával kapcsolatban mégiscsak alapvető konszenzus van a lengyel társadalomban.

A PO-TD-Lewica koalíció programjának védelemre vonatkozó részei számos pontban azonban helytelenítik a jelenlegi stratégiát. A PO elmondásuk szerint nagyobb értékben szerezné figyelembe a lengyel védelmi ipari vállalatok érdekeit a modernizációs törekvések során. Czesław Mroczek volt védelmi miniszterhelyettes kijelentette: „Ez az ügy egy nagyon komoly problémát illusztrál: a lengyel ipar kihagyását, amely a jelenlegi tenderek nagy részében nem vesz részt. Ez máris gyengítette a hazai ipari potenciált, és az ukrajnai háború világosan mutatja, hogy a saját védelmiipar a fegyveres erők mellett a védelmi potenciál egyik pillére.”

A jelenlegi szerződésekkel kapcsolatban az ellenzéki párt alapvetően nem ellenkezik, azonban az újonnan beszerzett eszközök logisztikai- és főképp személyi működtetési hátterével kapcsolatban is vannak kétségeik. A PO véleménye szerint azonban elemzés alá kéne venni a már meglévő szerződések egyes részleteit, mivel azok egyfelől egy hosszútávú elköteleződést jelentenek, másrészt nem biztos, hogy összeegyeztethetőek a fegyveres erők személyállományának jövőbeli létszámával. Az ellenzéki pártok ugyanis nem osztják a PiS reményeit a fegyveres erők 2035-ig történő 300.000 főre emelését a jelenlegi 180.000-ről, (említett Honvédelmi Törvény) így saját elmondásuk szerint lassabban és megfontoltabban hajtanák végre. A KO állítása szerint először a műszaki-logisztikai-személyi modernizációra törekedne, hogy ezt követően a Lengyel Fegyveres Erők sikeresebben tudják ellátni az eszközök fenntartását. Nagyobb hangsúlyt fektetnének a Területi Védelmi Erők fejlesztésére és a többi szolgálati ágba való integrációjára, melytől anyagi források megspórolása is várható. Ezenfelül a párt fontosnak érzi a gabonavita miatt Ukrajnával megromlott viszony minél előbbi rendezését és a további odaadó támogatás biztosítását. Külpolitikai módosulás lehet, hogy a nyilatkozatok szerint a PO bár továbbra is nagyon fontosnak tarja az USA-val védelmi kérdések terén is meglévő erős bilaterális kapcsolatokat, de a legfontosabbnak a „NATO hatékony szervezetként való működését tekinti”. Mindazonáltal a PO és a Lewica között feszül némi ellentét a védelmi költségvetés mértékét illetően, mivel utóbbi párt tartaná a NATO által előírt GDP 2%-át kitevő összeget, melynek 20%-át fordítaná modernizációra. (bár a jelenlegihez hasonló különösen intenzív beszerzési programok idején elfogadhatónak tartanák ennek emelését). Éppen ezért a PO egy a költségvetésen kívül álló, az EU-s Újjáépítési Alapból való finanszírozást sem tart kizárandó opciónak a jelenlegi és a közeljövőben várható igen súlyos védelmi költségek finanszírozására.

Összességében megállapítható, hogy a hamarosan minden bizonnyal megalakuló új lengyel kormány elődjéhez képest nem folytat majd merőben más védelempolitikát. Külpolitikai téren azonban valószínűsíthető, hogy Varsó számra a kelet-közép európai térség jelentősége csökkenni fog, míg a weimari hármak (Lengyelország-Németország-Franciaország) szorosabb együttműködésére egyéb szakpolitikák mellett akár a katonai-védelmi területen is sor kerülhet.

Érdekli a téma? Olvassa el hasonló cikkeinket!

A borítókép Kris Cros fényképe Unsplash-ről.

 

A Lengyel választások potenciális hatásai az ország fegyverkezési törekvéseire bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

2023. augusztus 22 – 24 között megtartotta az öt BRICS állam a dél-afrikai Johannesburgban XV. Csúcstalálkozójukat. Az esemény történelmi. Hat taggal bővül a gazdasági szövetség 2024. január 1-től kezdve. Innentől kezdve egy 11 tagú szervezetté válik, ami négy kontinenst fed le. Egyesek szerint a BRICS a G7-et lehagyva a G20 kihívójává válik.

A BRICS XV. Csúcstalálkozója és bővülése Johannesburgban

Dél-Afrikai Köztársaság elnökletével 2023. augusztus 22 – 24 között megrendezésre került a XV. BRICS Csúcstalálkozó. A házigazda Cyril Ramaphosa a Dél-Afrikai Köztársaság elnöke volt. A csúcstalálkozón jelen volt a kínai elnök Hszi Csin-ping, az indiai miniszterelnök Narendra Modi és a brazil elnök Luiz Inácio Lula da Silva. Említésre méltó, hogy az orosz elnök Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin nem vett részt személyesen az eseményen, csak online.

Moszkvát Johannesburgban a külügyminiszter Szergej Viktorovics Lavrov képviselte.  Ennek oka az, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság márciusban elfogatóparancsot adott ki az orosz államfő ellen. Pretoriának le kellene tartóztatnia Putyint, ha az országba lépne.

A csúcstalálkozónak öt fő témája volt:

• Együttműködés kiépítése egy méltányos igazságos átmenet irányába
• Oktatási és képesség fejlesztés átalakítása a jövő számára
• Az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Övezeten keresztül a lehetőségek megnyitása
• Poszt-pandémia utáni szociális-gazdasági helyreállítás, valamint az Agenda 2030 ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok képességeinek erősítése
• Multilateralizmus erősítése, egy olyan reformon való munkálkodást, ami valóban átalakítja a globális kormányzási szervezeteket ezenkívül a nők béke procedúrákban való részvételének hatásos erősítése

Azaz összefoglalva a fő témák azok, amik a nyugati világot is foglalkoztatják jelenleg. A fenntartható fejlődés biztosítása, az oktatás és ezáltal a szegénységből való kitörés, Afrika gazdasági kiaknázása és egy új igazságosabb világ teremtése. Ez az utolsó pont azért említésre méltó, mert a két legjelentősebb BRICS tag Kína és Oroszország álláspontja szerint a jelenlegi nyugati rendszer nem jó, újat kell teremteni.

A dél-afrikai elnök szerint a csúcstalálkozó sikeres volt: „szeretném megköszönni Brazília, Oroszország, India és Kína vezetőinek és delegációinak, hogy részt vettek ezen a legsikeresebb XV. BRICS Csúcson Dél-Afrikában Johannesburgban”.

Az esemény jelentőségét viszont az adja, hogy a BRICS öt tagról 11-re bővült, mivel 2024. január 1-gyel hat új taggal bővül a szervezet. Ez a hat ország a következő:

• Argentin Köztársaság
• Etióp Szövetségi Demokratikus Köztársaság
• Iráni Iszlám Köztársaság
• Szaúd-Arábiai Királyság
• Egyiptomi Arab Köztársaság
• Egyesült Arab Emírségek

Ezzel a világ GDP 29,3%-át fogják kitenni, a korábbi 26,4% helyett. A világ populációjának immáron a 46%-át teszik, míg korábban csak a 40,8%-át tették ki. De a fejlődés itt valószínűleg nem áll meg, mert még több taggal fog bővülni a szervezet.

A BRICS következő bővülésének lehetséges jelöltjei

A médiában több helyen megírták, hogy a BRICS bővülése itt nem áll meg és valószínűleg további tagokkal fog bővülni.

Enoch Godongwana dél-afrikai pénzügyminiszter szerint Algéria biztosan csatlakozni fog a következő körben. De felmerült Afganisztán, Indonézia, Nicaragua, Nigéria, Szenegál és Thaiföld csatlakozásának is a lehetősége.

Június 2-án Fokvárosban a BRICS külügyminisztereinek találkozóján Kazahsztán külügyminiszterének első helyettese Kairat Umarov megerősítette Asztana azon szándékát, hogy a jövőben szeretnének taggá válni. Ezen kívül több más állam is jelen volt, akik közül többen taggá is válnak a jövőben.

2024. január 1-el tagok Csak érdeklődők 1. Argentína Banglades 2. Egyiptom Burundi 3. Irán Comore-szigetek 4. Szaúd-Arábia Kongó 5. Egyesült Arab Emírségek Gabon 6. Indonézia 7. Uruguay

 

Nem sokkal ezután június 19-én Banglades hivatalosan is bejelentette, hogy szeretne csatlakozni a BRICS-hez, amit a bangladesi külügyminiszter Abdul Momen is megerősített. Oroszország szövetségese Belarusz is bejelentette szándékát, hogy csatlakozna a BRICS-hez.

Ezenkívül pedig megfigyelhető például Oroszország kommunikációján, hogy szeretné, ha minél többen csatlakoznának a gazdasági szövetséghez. Putyin szeptember 29-én a Latin-Amerika – Oroszország Parlamenti Konferencia megnyitóján utalt arra, hogy Latin-Amerikában nagy gazdasági potenciál van és nyitva áll előttük az út a BRICS vagy akár az Eurázsiai Unióval az együttműködésre.

A Kreml szóvivője Dmitrij Szergejevics Peszkov szerint „ez nem Oroszország politikájának a következménye (hogy ennyien csatlakoznak), ez a fejlődési lehetőségek hatása, amit a BRICS-hez való csatlakozás magában rejt”. Azt is kiemelte, hogy ez egy „olyan együttműködése az országoknak, ahol egy közös megközelítést alkalmaznak arra vonatkozóan, hogy fejlesszék a kapcsolatokat, aminek az alapja az előny és kölcsönös tisztelet nem egymás kioktatása arról, hogy hogyan kellene élni”.

A fenti kijelentések egyértelműen passzolnak a jelenlegi Nemzetbiztonsági Stratégiájukhoz, ahol meghatározzák egy változó világrend kialakulását. De Indiának is fontos a BRICS bővítése:

„A BRICS többé nem „alternatíva”, hanem a globális világ kialakult jellemzője. A BRICS által megtestesített reformüzenetnek át kell hatnia a multilateralizmus világát” – vélekedett az indiai külügyminiszter Subrahmanyam Jaishankar.

Jól látszik, hogy több forrás szerint is a BRICS létszáma nőni fog, azonban egyelőre kérdés, hogy a jelentkezők közül kiket fognak valóban bevenni. Összefoglalva jelenleg az alábbi lehetséges lista kering az interneten:

Bejelentették hivatalos csatlakozási szándékukat Érdeklődnek a szervezet iránt 1. Algéria Afganisztán 2. Bahrein Angola 3. Banglades Burundi 4. Belarusz Comore-szigetek 5. Bolívia Kongó 6. Kuba Gabon 7. Honduras Bissau-Guinea 8. Kazahsztán Mianmar 9. Kuvait Nicaragua 10. Palesztina Észak-Korea 11. Szenegál Pakisztán 12. Thaiföld Szudán 13. Venezuela Szíria 14. Vietnám Tunézia 15. Törökország 16. Uganda 17. Zimbabwe 18. Indonézia

 

A BRICS gazdasági potenciálja

A fentiekben jól látszik, hogy jelenleg egy komoly átalakulási folyamaton megy keresztül a BRICS. Jövőre hat ország csatlakozik és ezenfelül többen is bejelentették, hogy a későbbiekben szeretnének tagok lenni. Fontos megvizsgálni, hogy valóban kihívója lehet-e a G7-nek.

A Visual Capitalist weboldala szerint 2024. január 1-től kezdve a BRICS magába tömöríti a világ lakosságának 46%-át, a világ GDP 29,3%-át, az olajtermelés 43,1%-át és a globális exportban való részesedés 25,1%-át. Míg a G7 országai (Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Japán, Németország, Franciaország, Olaszország, Kanada) a világ GDP 29,89%-át a lakosság 10%-át. Az olajtermelés tekintetében az Egyesült Államok az egyetlen olyan ország – esetleg még Kanada – akik jelentősebb olajtermelők a G7-en belül. A BRICS kapcsán más weboldalak is, mint az Economic Times is hasonló adatokat közöl a BRICS gazdasági teljesítménye kapcsán, mint a Visual Capitalist.

Természetesen azt meg kell említeni, hogy a százalékos eloszlások nem egyenletesek, mert India és Kína együtt kiteszik a világ lakosságának 35,5%-át BRICS-en belül pedig a lakosság 78%-át. A világ GDP 18,4%-át Kína teszi ki, míg a BRICS-en belül a GDP 62%-át teszi ki.

Viszont az olajkitermelésben egyértelműen Oroszország és Szaúd-Arábia dominál együttesen a világ 24,8%-át teszik ki. A BRICS-en belül pedig a termelés 57%-át.

Az olajtermelés kapcsán érdemes megfigyelni  az OPEC szervezetét is, hogy mennyiben fedi majd le a jövőben a BRICS.

OPEC tagok Tagja BRICS-nek 1. Algéria még nem 2. Angola még nem 3. Ecuador nem 4. Egyesült Arab Emírségek igen 5. Gabon még nem 6. Egyenlítői-Guinea nem 7. Irán igen 8. Irak nem 9. Kuvait még nem 10. Líbia nem 11. Nigéria nem 12. Szaúd-Arábia igen 13. Venezuela még nem

Az látható, hogy a 13 tagból jelenleg még csak 3 tagja a BRICS-nek, azonban még 5 ország az, akiknél lehetséges a későbbi tagság. Így végső esetben 8 BRICS tag foglalna helyet az OPEC országai között, ami a szervezet 61%-át jelentené.

Másrészről azt is fontos megnézni, hogy kik termelnek a legtöbbet az OPEC-en belül. (#-el jelölve a BRICS tag és *-al az aspiráns.)

Ország Éves olajtermelés (hordó/naponta) 1. Algéria * 1,698,785,656 2. Angola * 1,796,742,754 3. Ecuador 548,378,765 4. Egyesült Arab Emírségek # 3,772,788,273 5. Gabon * 210,427,672 6. Egyenlítői-Guinea 244,000,000 7. Irán # 4,376,194,355 8. Irak 4,443,457,393 9. Kuvait * 2,990,544,137 10. Líbia 499,396,792 11. Nigéria 1,938,542,727 12. Szaúd-Arábia # 12,402,761,040 13. Venezuela * 2,355,423,552 Összesen: 37 277 443 116

 

A táblázatból kitűnik, hogy a leendő BRICS tagok éves olajtermelése (hordó/naponta) összesen 20 551 743 668, ami az egész szervezet 55,1%-át teszi ki, tehát közel 60%. Ha hozzá vesszük azokat a tagokat is, akik bejelentették lehetséges csatlakozási szándékukat akkor ez az érték 29 603 667 439-ra nő, ami már 79,41% alig marad el a 80%-tól. Kijelenthető, hogy a BRICS országai teljesen lefedik, majd a jövőben az OPEC országok olajtermelését.

Ezen kívül azt is fontos kiemelni, hogy ezek az országok több fontos kereskedelmi fojtópont felett gyakorolnak uralmat, ami így részben vagy teljesen BRICS országok ellenőrzése alá kerülne. Egyiptommal a Szuezi-csatorna, Iránnal a Hormuzi-szoros kerül BRICS országok tulajdonába. Indonéziával a Malaka-szoros egy része kerülne hozzájuk, valamint a Lomboki-szoros, de Indonézia csatlakozása még nem biztos.

Összességében megállapítható, hogy egy jelentősebb gazdasági együttműködés van kialakulóban, ami jelenleg is fejlődésben van. A kérdés, hogy lehet-e a kihívója a G7-nek vagy milyen célt szolgál majd a későbbi geopolitikai játszmákban.

Lehet-e kihívója a G7-nek?

Annak ellenére, hogy megvan a gazdasági potenciálja a BRICS-nek, mégis vannak olyan szakértők, akik úgy gondolják, hogy nem fog alternatívát kínálni a G7-tel kapcsolatban. Több okot határoznak meg.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a demokrácia hiánya és a korrupció miatt fog megbukni a szövetség. De olyan elméletek is vannak, ami csak úgy számol a BRICS-el mint egy platform, ami csak segítséget, alternatívát ad a nyugati befolyással szemben és nem fogja se leváltani és az ellensége se lesz.

A demokrácia terén a Freedom House és az Institute for Democracy tanulmányából is az a következtetés jön le, hogy a G7 országai demokrácia-mutatóihoz képest elmaradnak a BRICS államai, tehát ebből következik, hogy a BRICS nem egy demokratikus szervezet.

Az Institute for Democracy 2022-es adatai szerint egy 0-1-es skálán a G7 0.77-en a BRICS csak 0.31-en áll. A Freedom House 0-100-as skálán a G7 országainak átlagát 92-re a BRICS országaiét 49-re értékelte. Ezen kívül több tanulmány, szerint is a gazdasági növekedés összefügg a demokráciával és a szabadsággal.

Thorvaldur Gylfason izlandi emeritus gazdasági professzor a cikkében ezt problémának tekinti, mivel a demokrácia, szabadság és az emberi jogok tisztelete az ENSZ Emberi Jogi Nyilatkozata szerint univerzális értékek, ezzel viszont szembe mennek a BRICS országai. Brazil elemzők is megemlítették, hogy valóban probléma lehet, hogy antidemokratikus irányt vett a BRICS bővülése és fontos lesz Brazíliának ügyelni arra, hogy a szervezet semleges maradjon és ne Kína és Oroszország geopolitikai érdekeit szolgálja.

Az izlandi professzor hozzátette, hogy történelmi ellentétek feszülnek a BRICS országai között, ezért sohasem lehet igazán jó viszonyban egyik ország sem, hiszen területi követeléseik vannak egymással szemben, valamint vannak érdekütközések is. Ezt a véleményt osztja az Atlanti Tanács oldalán több szakértő is. Véleményük szerint problémát okozhat Oroszország-Kína-Irán nyugat ellenessége a kevésbé nyugat ellenes Brazília-India irányába, de kérdés lesz, hogy az afrikai országok érdekei mennyire férnek majd össze a közel-keleti országokéval.

A fenti megállapítások igazak, hiszen valóban több olyan ország kerül egy szövetségbe, akiknek érdekeik ütköznek, történelmük konfliktusokkal terhelt. Azonban ez a megállapítás igaz a nyugati szervezetekre is. Már csak a G7-en belül Németország és Franciaország Napóleon idejétől kezdve a múlt század közepéig komoly ellenségek voltak.

De ha az Európai Unióra és a NATO-ra vetítjük ki ezt a problematikát ott is látható, hogy Közép-Európa országainak egymással szemben területi követeléseik vannak, a lengyelek nem bíznak a németekben, Törökország és Görögország történelmi ellenségek stb. Ennek ellenére működnek ezek a szervezetek. Tehát nem lehetetlen a BRICS-nek sem megoldani ezeket a típusú problémákat.

A BRICS fejlődik és több ország szeretne csatlakozni. Ennek oka leginkább az, hogy szeretnének egy olyan platformhoz tartozni, ami pont, hogy egy alternatívát kínál a jelenlegi nyugati rendszerrel szemben. Kritizálják a nyugati NGO-k Kínát és Oroszországot, mert nem elég demokratikusak, de sok kevésbé demokratikus ország szívesen kereskedik velük.

Ennek oka, hogy nem kérik számon az emberi jogok hiányát. Továbbá úgy pozícionálják magukat, mint akik a nyugati neokolonializmus ellen küzdenek. Ez jól rezonál, mert a  párizsi klímacsúcson a dél-afrikai elnök is kijelentette, hogy „Mi (Afrika) azt akarjuk, hogy egyenlőként legyünk kezelve” ez tökéletesen leírja, hogy Afrika úgy érzi a nyugat kizsákmányolja és lenézi őket. Egyelőre még több szakértő szerint még csak egy alternatívaként fog üzemelni és nem fogja leváltani a nyugati blokkot.

A katari illetőségű Al-Jazeera cikkében az áll, hogy inkább lesz egy gazdasági és diplomáciai alternatíva az Egyesült Államok által dominált blokkal szemben, minthogy teljesen lecserélje. Grace Yuehan Wang akadémiai vállalkozó szerint nem egy blokk, hanem sokkal inkább egy hálózat, ami hasonló országokat tömörít. Fejlődő országok a globális délen, akik fejlődni akarnak.

Alekszandr Babakov orosz Állami Duma alelnöke azt mondta, hogy Oroszország a BRICS tagjaival és más afrikai országokkal a dollár dominancia felszámolásán és saját valuta bevezetésén dolgozik.

Modern Diplomacy-n megjelent cikk szerint Kína több szervezeten és intézkedésén keresztül fejti majd ki befolyását a világra. Ilyenek a Sanghaji Együttműködés Szervezete, az Egy övezet egy út kezdeményezéssel Globális Biztonsági Kezdeményezés (GSI), Globális Civilizációs Kezdeményezés (GCI) és a Globális Fejlődési Kezdeményezés (GDI) és ilyen lesz a BRICS is. Kína egyre inkább egy alternatív rendet próbál kialakítani, ami szembe megy a nyugati világgal. Erre a BRICS is kiváló eszközként fog szolgálni, ugyan még csak egy gazdasági tömörülésként írják le, mint ahogyan Putyin is tette az Latin-Amerika-Oroszország Parlamenti Konferencián, de megvan az esély, hogy egy komolyabb erővé fogja kinőni magát.

Ezért a G7 is igyekszik úgy pozícionálni magát, hogy ne egy Kína által vezetett ezért hívták meg 2022-ben a G7 találkozóra Indiát és Dél-Afrikát. Az utóbbi időben viszont India és Kanada viszonya jelentősen megromlott a Halisztán-ügy kapcsán, mivel a kanadai kormány szerint egy kanadai szikh férfit az indiai kormány öletett meg. India ezen felháborodott, ami eltávolítja a nyugati blokktól és inkább a – rivális – Kína irányába tereli.

Kérdés az, hogy a BRICS megmarad-e egy gazdasági szövetségnek vagy egy sokkal komolyabb politikai szövetséggé válik.

Zárás

Összefoglalásként az állapítható meg, hogy a BRICS egy jelentős gazdasági potenciállal rendelkező platform. Nem tagadható, hogy a világ népességének a többségét tömöríti a szervezet, ezenkívül mind a kőolajkitermelést tekintve, mind az összterületet tekintve a G7 elé került. A GDP—t tekintve nincs nagy különbség egyes elemzések szerint még a G7 vezet más szerint már a BRICS.

Geopolitikailag nézve több fontos fojtópontot is az ellenőrzésük alatt tartanak, mint a Szuezi-csatorna vagy a Hormuzi-szoros. A világkereskedelem szempontjából mindkettő jelentős csomópont.

Ugyan megvannak a kritikák miszerint nem eléggé demokratikus a szervezet vagy éppen ellentétek feszülnek a tagállamok között, azonban a BRICS-nek leginkább abban rejlik a népszerűsége a nem nyugati országok körében, hogy nem kérik számon rajtuk az emberi jogokat és a liberális demokráciát.

Kína és Oroszország valószínűleg egy olyan platformként fogják felhasználni, ami egy lazább szövetségbe gyűjti a nyugattal szemben kritikus államokat. Amíg Oroszország hozzáadott értéke kevesebb lesz, úgy Kína lesz a térség vezető hatalma.

A kínai politika egyesítve befolyását a BRICS, Sanghaji Együttműködés Szervezete, az Egy övezet egy út kezdeményezéssel és a kínai elnök által meghirdetett Globális Biztonsági Kezdeményezés (GSI), Globális Civilizációs Kezdeményezés (GCI) és a Globális Fejlődési Kezdeményezés (GDI) révén komoly befolyást építhet ki a világon.

Egyelőre a BRICS még csak gazdasági kezdeményezés, azonban a jövőben ez túlmutathat rajta és a nyugatból kiábrándult államok laza szövetsége lehet, ami Kína és Oroszország álláspontja szerint is az új, igazságosabb és demokratikusabb multipoláris világrend megalapításának egyik biztosítéka lesz, ahol mindenki szuverén lesz és nem szólhat bele az Egyesült Államok senkinek sem a politikai rendszerébe.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A borítókép kirill_makes_pics képe a Pixabay -ről.

A A BRICS államok előretörése, kialakulhat-e egy új világpólus? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Ez a drámai válság, amely hihetetlenül sok izraeli és palesztin életébe került, azt mutatja, hogy a nemzetközi közösség politikailag és erkölcsileg kudarcot vallott – jelentette ki Josep Borrell.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján, elmondta: a helyzetre nem sikerült megoldást találni, a jelenlegi válság pedig fel kell, hogy nyissa az emberek szemét, hogy a kétállami megoldás elkerülhetetlen.

„Két államnak kell léteznie a jövőben, és ez nem csak Gáza újjáépítéséről szól, hanem arról, hogy fel kell építeni egy államot a palesztinok számára” – hangsúlyozta.

Mint mondta, a hétfői tanácskozáson olyan keretrendszert javasolt, amely ehhez kapcsolódóan bizonyos feltételek meghatározását foglalja magában; a palesztin nép erőszakos kitelepítése Gázán kívülre nem engedhető meg, ahogy nem engedhető meg a terület izraeli megszállása, és a palesztinok visszatérési jogának megtagadása. „Másrészt szükség van valamiféle palesztin hatóságra, el kell majd gondolkodnunk azon, hogy a nemzetközi közösség hogyan ruházhatja fel hatalommal” – tette hozzá. Véleménye szerint szükség lenne az arab országok erőteljesebb bevonására a megoldás keresésében, ami nemcsak pénzügyi, hanem politikai hozzájárulást is magában kéne, hogy foglaljon. Ugyancsak fontos az EU nagyobb szerepvállalása a régióban, és különösen a palesztin állam felépítésében való részvétel.

Felhívta a figyelmet, hogy az eszkalációt és a konfliktus kiterjesztését más, Izraelt körülvevő szomszédos régiókra el kell kerülni, különös tekintettel a Hezbollah tevékenységére a libanoni határon. „Előre tekintve azonban közép- és hosszú távú megoldásra kell összpontosítanunk, egy olyan konfliktus utáni forgatókönyvre, amely folyamatos stabilitást tud garantálni, amely lehetővé teszi a palesztinok és az izraeliek közötti, valamint az egész térségben a béke megteremtését” – húzta alá

Ukrajnával kapcsolatban elmondta, hogy a háborút nem lehet szem elől téveszteni, az EU-nak továbbra is támogatnia kell az országot. A 12. szankciós csomaggal kapcsolatban elmondta, hogy nemsokára, lehetőleg még a héten véglegesítik, és új exporttilalmakat fog tartalmazni, a többi között az orosz gyémántokra vonatkozóan.

A Hamász elvesztette az uralmát a Gázai övezet fölött

Joáv Galant izraeli védelmi miniszter hétfő este bejelentette, hogy „A Hamász elvesztette az irányítást Gáza felett, a terroristák délre szöknek, a civilek kifosztják a Hamász bázisait, nem bíznak már a rendszerben. Erőink előrehaladnak, tervszerűen végzik feladataikat, ahogy növeljük a nyomást, látjuk az eredményét, minden nap újabb Hamász-parancsnokokat, s több tucat, néha több száz terroristát iktatunk ki. A hadsereg elér Gázaváros központjába, és megfontolásai alapján szerint cselekszik”.

„Az elmúlt napokban fokoztuk azon tevékenységünket az alagutak ellen, amely kikényszeríti a terroristákat a járatokból. És ott vagy elesnek, vagy feltétel nélkül megadják magukat, nincs harmadik lehetőség” – mondta a védelmi miniszter. „Feladataink elvégzésén dolgozunk, nincsenek időkorlátaink, céljaink vannak. El fogjuk érni céljainkat, ennek élén a Hamász elleni teljes győzelmet, és az elraboltak hazatérését”- zárta szavait az izraeli médiában nyilvánosságra hozott videofelvételen. Néhány perccel a védelmi miniszter beszéde után péntek óta először ismét rakétákkal lőtték a Gázai övezet környéke mellett az ország középső vidékét, benne Tel-Avivot és környékét is.

 

The post Izrael-Hamász: Borrell szerint a nemzetközi közösség kudarcot vallott appeared first on .

A tavaly kitört orosz-ukrán háború megmutatta, hogy a korábban több szálon kapcsolódó két rokon nemzet között több ellentét húzódik. A háború során nem csak a harcmezőn, médiában, gazdaságban, politikai kommunikációban, hanem a történelemben is folyik a harc. Oroszország és Ukrajna is közös őshazájának gondolja a középkori Kijevi Ruszt. Az orosz értelmezésben innen ered a keleti szláv népek rokonsága, amikor még egy államban éltek. Az ukránok viszont egyre inkább úgy gondolják, hogy ők voltak a Rusz. Moszkva ezt a nevet csak ellopta. Mindkét fél célja az, hogy meggyőzze a világot – de elsősorban saját nemzetüket – hogy ők a valódi örökösei a Rusznak ezzel is erősítve saját országuk legitimitását.

Az ukránok célja, hogy bebizonyítsák a világnak és maguknak, hogy valójában az oroszok bitorolják a „ruszkij” nevet és Ukrajna az ősibb ország, így joga van a függetlenséghez. Az oroszok célja pedig megmutatni, hogy a Rusznak ők az örökösei, így ahogyan a Moszkvai Nagyfejedelemség egyesítette a szétszakadt keleti szlávokat úgy a modern Oroszországi Föderáció is csak történelmi kötelességét folytatja.

A cikkben szeretném röviden ismertetni az orosz-ukrán közös történelmi múltat. Itt leginkább a Kijevi Ruszt értem alatta. Ebből kifolyólag nem célom a Lengyel-Litván Unió, a Romanovok Oroszországának az ukrán nacionalisták tevékenységének a bemutatása.

A Kijevi Rusz rövid bemutatása

Mielőtt bemutatnám a napjaink politikai csatározásait érdemes egy rövidebb történelmi áttekintést adni a Kijevi Rusz történelméről.

A történelmi áttekintés

A Kijevi Rusz létezését 862 – 1242-ig tartó időszakra tehetjük. A történelmét a korabeli Régmúlt idők elbeszélése című krónikából ismerhetjük meg. E szerint az itt élő szlávok visszahívták a korábban elűzött varégokat – akiket ruszoknak is hívtak – azért, hogy segítsék megszervezni ezt a gazdag államot, valamint kiűzni a kazárokat. Rurik érkezett ide két testvérével Szineusszal és Truvorral. Rurik Novgorodban másik kettő Beloozeróban és Izborszkban telepedett le. Utóbbi kettő gyorsan meghalt és Rurik átvette az ő birtokaikat is. Dinasztiáját 862-ben alapította meg novgorodi központtal. Utódai I Fjodorig, azaz 1598-ig voltak Oroszország uralkodói. Halálával beköszöntött a zűrzavaros időszak (1598-1613), ami a Romanov-dinasztia hatalomra jutásával ért véget.

Visszatérve 862-be: Rurik két embere Aszkold és Dir elfoglalták Kijevet és ők itt telepedtek le. Rurik 879-ben halt meg, akit Oleg követett. Ő volt az, aki legyőzte Aszkoldot és Dirt és 882-ben elfoglalta Kijevet, ahova Novgorodból áttette a központot. Őt Igor követte, aki feleségül vette Olgát. Olga személye azért említésre méltó, mert mind az oroszok mind az ukránok tisztelik. Ukrajnában állami kitüntetés Oroszországban egyházi kitüntetés van róla elnevezve.

A Kijevi Rusz következő jelentős uralkodója I. Vlagyimir novgorodi fejedelem és kijevi nagyfejedelem. 988-ban ő keresztelte meg országát. Ezzel létrehozta a keleti ortodox szláv államot. Zelenszkij rendelete szerint Vlagyimir megkeresztelését július 28-át az ukrán államiság napjaként kell megünnepelni.

Vlagyimirt I. (Átkozott) Szvjatopolk követte, aki meggyilkoltatta Vlagyimir három fiát. Uralkodása rövid volt, mert I. (Bölcs) Jaroszláv átvette tőle a hatalmat. A Rusznak ő volt az utolsó jelentős uralkodója az ország utána hanyatlásnak indult. A XII. századra a Rusz több fejedelemségre szakadt. Formálisan egy ország volt azonban a fejedelemségek: Novgorod, Rosztov-Szuzdal, Polock, Szmolenszk, Csernyigov, Rjazany, Pereszjavl egyre nagyobb önállóságra tettek szert. Amikor 1240-ben a Mongolok elfoglalták Kijevet, akkor már egy széteső birodalmat győztek le.

A Kijevi Rusz problematikája

Az előző alfejezetből több dologra lehetünk figyelmesek. Egyrészről az alapító dinasztia Rurik vezetésével sem nem orosz sem nem ukrán volt, hanem varég. A Régmúlt idők elbeszélései krónika szerint ráadásul a varégokat hívták ruszoknak nem a szlávokat. Tehát az idők folyamán a szlávok és a ruszok összeolvadtak.

A történelemszemléletet tekintve az orosz identitás alapját az 1674-es Kijevi Szinopszisz című könyv adja. Lényegében Kijev – Vlagyimir – Moszkva egyirányú történelmi fejlődés volt. Oroszország Kijevben kezdődik és a kisoroszok (ukránok) és a nagyoroszok egy nemzet. A következő évszázadban megérkezett az ukrán válasz: „A ruszok vagy Kisoroszország története”, ami valamikor a XVIII. század végén XIX. század elején jelent meg.

E szerint az igazi ruszok az ukránok nem az oroszok, tehát Oroszország nem a Kijevi Rusz örököse. A probléma az, hogy mind az ukrán, belarusz és orosz nyelv a Rusz felbomlása után jött létre. Mindhárom népnek a közös őshazája a terület. Ez viszont elvezet napjaink problémájáig.

Az orosz-ukrán álláspontok okai

Mind az Oroszországi Föderáció mind Ukrajna úgy gondolja, hogy a Kijevi Rusznak az örökösei. Előbbi testvérnépként gondol Belaruszra és Ukrajnára. Utóbbi azonban egyedüli örökösként gondol magára, míg az oroszok csak ellopták tőlük a múltat. A kérdés miért olyan fontos ennek a két országnak a Kijevi Rusz, hiszen 1242-ben megszűnt? A válasz a történelmi legitimitás. Mindkét állam saját politikáját a régi múlttal próbálja igazolni.

Ukrajna álláspontja

Kétségkívül az ukránoknak nehezebb dolguk van, mint az oroszoknak. Ukrajna, mint állam 1991 előtt sosem létezett. Ezzel szemben Oroszország igen. Az oroszoknak több évszázados történelmi múltjuk van önálló állammal, uralkodókkal, győzelmekkel, forradalmakkal stb. Ukrajna ezzel szemben mindig is valamilyen birodalom része volt. Ha a mai területeit nézzük, akkor a történelem bizonyos szakaszaiban mindig más államok uralták területeik egyrészét: Magyar Királyság, Lengyel-Litván Unió, Habsburg Birodalom, majd Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország, Szovjetunió és a két világháború közötti Lengyelország.

Mivel az ukránoknak nem volt „önálló történelme” ezért kreálni kellett. A Kijevi Rusz az az időszak, amire vissza lehet nyúlni arra hivatkozva, hogy az a modern Ukrajna őse. Hiszen, ha Kijev megakar szabadulni Moszkva örökségétől akkor ez az az időszak, aminek az újra értelmezésével független országgá válhat. Ha Kijevi Rusz a modern Ukrajna alapja és a Moszkvai Fejedelemség Oroszországé akkor Ukrajna ősibb, Oroszországnak nincs joga testvérként kezelni őket és Ukrajna Európa része.

A modern kijevi politika pedig mindig is törekedett arra, hogy szakítsanak Oroszországgal. Jó példa erre a második ukrán elnök – akit nyugaton szeretnek oroszbarátként emlegetni – Leonyid Danyilovics Kucsma 2003-ban megjelent könyve: Україна — не Росія (Ukrajna nem Oroszország). De a 2004-es narancsos forradalom után hatalomra jutott Viktor Andrijovics Juscsenko elnök is folytatta nyugati orientációját. A 2014-es majdani események meg még inkább orosz ellenes irányba tolta az ukrán politikát.

Ezekből kiindulva Ukrajna nem ismerheti el a Kijevi Ruszt közös őshazának, mert akkor automatikusan az orosz narratíva érvényesül miszerint testvérnépek. Ha kulturális, gazdasági, nyelvi és politikai függetlenségre törekszik Moszkvától, akkor ki kell sajátítaniuk a Kijevi Ruszt és azt kell mondaniuk, hogy a később létrejött Moszkvai Nagyfejedelemség az, aki elbitorolta a Rusz nevet abból a célból, hogy saját politikai terjeszkedésére felhasználja. Tehát visszakell venni a Ruszt az oroszoktól. Erről a következő fejezetben lesz részletesebben szó, ahol a gyakorlati eseményekre térek ki az információs/pszichológiai hadviselés terén.

Oroszország álláspontja

Az Oroszországi Föderáció helyzete sokkal könnyebb. Több százéves önálló államisággal rendelkeznek és még a Moszkvai Nagyfejedelemség uralkodói dinasztiája is megegyezik azzal a dinasztiával, akik még a mongol pusztítás előtt Kijevben uralkodtak. Továbbá III. (Nagy) Iván uralkodása alatt 1480-ban függetlenedtek a tatároktól. Ő tette meg a bizánci kétfejű sast címerré, ami jelenleg is Oroszország címere. Innentől kezdve definiálja magát Moszkva harmadik Rómának és III. Iván alatt sok régi területet foglaltak vissza, ami a Kijevi Ruszhoz tartozott.

Tehát a Moszkvai Nagyfejedelemség már közel 600 évvel ezelőtt is úgy tekintett magára, mint a Kijevi Rusz örökösére, aminek a legfontosabb feladata a régi területek visszafoglalása, ami – akkori viszonylatban – közel 250 éve elveszett. Ez a logika végig követte az orosz történelmet a Romanovok alatt is. I. (Nagy) Péter, II. (Nagy) Katalin: mindegyikőjük célja a régi történelmi határok visszaszerzése volt.

Ez a történelem értelmezés a modern Oroszországban is megfigyelhető. Ők továbbra is úgy gondolják, hogy a Kijevi Rusz a közös őshaza, hiszen ebből kiindulva legitim az az álláspont, hogy az orosz-ukrán testvérnép és régen egy országba tartoztak csak a történelem közbe szólt. A közös történelmi múlt miatt komoly érzelmek fűzik az oroszokat az ukrán és belarusz területekhez. A jelenlegi geopolitikai érdekeknek is tökéletes ez a történelemszemlélet.

Ha a Moszkvai Nagyfejedelemség a Kijevi Rusz egyenes folytatása – hiszen ott is Rurikok uralkodtak és ők kezdték újra összegyűjteni a területeket – és a három ország – Oroszország, Belarusz, Ukrajna – testvérnemzet így joggal tekintheti ezeket az országokat Moszkva saját érdekszférájának. Hasonlóan, mint ahogy az Egyesült Államok az egész amerikai kontinenst saját belügyének tekinti.

A fentiekből jól látható, hogy miért ilyen fontos napjainkban is a Kijevi Rusz öröksége, főleg úgy, hogy a jelenleg is zajló háborúban is komoly szerepet játszik az eltérő múlt értelmezés. Továbbá mindkét fél igyekszik meggyőzni a másik felet saját igazáról, az ukrán narratívát pedig erőteljesen felerősítette a nyugati sajtó.

Harc az emberekért

Természetesen a fent említett szembenállás a gyakorlatban is megjelenik a politikai kommunikáció során, újságcikkekben, vlogokban stb. A cél, hogy meggyőzzék az átlagembert a saját igazukról, legyen az ukrán vagy az orosz álláspont. Akkor sikeres a narratíva, ha minél többen elhiszik. A következőkben a gyakorlatban megnyilvánuló példák következnek.

Példák az oroszok és ukránok tevékenységére

Az oroszok természetesen a kezdettől fogva azon az állásponton vannak miszerint az orosz-ukrán-belarusz népek testvérek. Ez mindig is így volt csak a szerencsétlen történelmi folyamatoknak köszönhető, hogy ma külön országokban élnek. „A Szovjetunió felbomlása volt a század legnagyobb geopolitikai katasztrófája” – hangzik Putyin híres idézete.

A 2021-ben publikált kétnyelvű cikke pedig híressé-hírhedté vált, ahol az orosz-ukrán nép közös történelméről értekezik és a két nép egységéről. Az orosz részről ez válasz volt a több éve tartó ruszofób ukrán politikára, amit szerintük a nyugat támogat 2014 óta.

Kirill pátriárka is megegyező véleményen van Putyinnal, aki szintén úgy gondolja, hogy a három szláv ország egy közös őstől ered és mind az orosz világnak a része. Tehát a Kijevi Rusz orosz szempontból igazolása annak, hogy Oroszország csak a saját történelmi népei igyekszik biztonságban tudni. Ukrajnának viszont a Rusz a független ukrán államot jelenti.

A fent említett problematikája a Kijevi Rusznak már a háború előtt is egyre inkább kezdte foglalkoztatni a kijevi gondolkodást. 2021. augusztus 31-én Olekszij Aresztovics feltöltötte youtube csatornájára azt az interjút, amit Roman Cimbaljuknak adott. Itt azt javasolta, hogy az ukrán államot Rusz-Ukrainának kellene hívni ezzel is megfosztva az Oroszországi Föderációt a „russzkij” brendtől. „Végül megkell őket fosztanunk a „russzkij” brendtől. Azért küzdök, hogy ezt a háborút helyesen „russzko-rosszijszkaja”[1] háborúnak hívjuk. A Rusz mi vagyunk.”

Az ellopott történelem narratívát már több nyugatra kommunikáló ukrán vlogger is terjeszti. Annak ellenére, hogy „csak” vloggerek fontos őket megemlíteni, mert angolul nyugatra kommunikálnak, tehát a céljuk a nyugati ember megszólítása és az ukrán érdekek közvetítése. Ezt nem kell elítélni, mivel természetes, amit csinálnak. Helyén kell kezelni őket és tudni, hogy tevékenységükkel ők is beszálltak az információs hadviselésbe, ami a Kijevi Ruszért folyik.

Anna Danyilcsuk youtube csatornáján több videót szentelt már annak, hogy bebizonyítsa hazája történelmét Oroszország elrabolta. Videóiból jól látszik a jelenlegi ukrán gondolkodásmód. A témák között megtalálható az egyház kérdése, a Krím miért is volt mindig is és lesz mindig is Ukrajnáé vagy éppen a Kijevi Rusz történelme. Itt azt állítja, hogy a Rusz tradícióit nem örökölte Oroszország, Moszkva a mongol hordák örököse és csak Nagy Péter találta ki az Orosz Birodalom elnevezést.

Ugyan sokszor nem pontosan hivatkozik a történelmi eseményekre, mint például az egyik videójában azt állítja, hogy Novgorod is Kijevből nőtt ki, ami viszont nem igaz, mivel a fent írtakban kiderült, hogy Rurik Novgorodban uralkodott és utódja Oleg foglalta el csak Kijevet.

E mellett szereti az orosz népet úgy beállítani, akik rajonganak a despotákért – mint Vlagyimir Putyin – és ezért minden diktátor az orosz nép szülöttje. Tehát mindenki felelős Vlagyimir Putyin hatalomra jutásáért. Nem a rendszer hibája, hanem a nép hibája, hogy megválasztották.

Az pedig, hogy mennyire nem légből kapott az állítása miszerint Oroszország nem a Rusz, hanem a Moszkvai Nagyfejedelemség felmerült már hivatalosan is Ukrajnában, hogy Oroszországot nevezzék át Moszkóviára. Az ukrán elnök honlapján a petíció elérte a 25000 aláírást, aminek következtében az elnök is foglalkozik a kérdéssel. Utasította a miniszterelnököt, hogy nézzen utána a lehetséges jogi megoldásoknak.

Itt még Aresztovics 2021-es interjújához is visszakanyarodunk, ahol a rusz brendjétől akarja megfosztani az oroszokat. Továbbá Anna Danyilcsuk videójához – ami ugyan válasz volt erre a petícióra – ahol támogatólag nyilatkozik erről és javasolja Aresztovics Ukraina-Rusz elnevezését is. A korábbi orosz elnök Dmitrij Medvegyev Twitteren úgy kommentálta az ukránok ötletét, miszerint az oroszoknak Schweinisch Bandera-Reich azaz Disznó-Bandera Birodalomra kellene átnevezni Ukrajnát.

A korábbi fejezetben kifejtett álláspontot miszerint, ha Ukrajna függetlenedni akar Oroszországtól, akkor egy választása van kisajátítani a Kijevi Rusz történelmét. Ezt bizonyítja Volodimir Zelenszkij elnök kijelentése, ahol azt állítja az orosz és ukrán nép nagyon távoli rokonok.  Kiemelendő, hogy ez még háború előtti felszólalás. Tehát nem a 2022-es orosz támadás okozta a törést az orosz-ukrán viszonyban.

Továbbá egy 2021-es kutatás szerint amit az ukrán Rating Group «Рейтинг» végzett, bizonyítja, hogy az ukrán nép valóban nem gondolja magát már egynek az orosszal. Ami azt jelenti országos szinten 55% van ellene és 41% mellette. Az is kiderült miszerint az ukránok 75%-a tekinti magát a Kijevi Rusz kizárólagos utódjának és csak 8% szerint Oroszország a kizárólagos utód.

John Mark Dougan oroszbarát vlogger videójában megjelent, ahol Jan Gaginnal a Donyecki Népköztársaság elnökének tanácsadójával mutatnak be Ukrajnából zsákmányolt könyveket, ami véleményük szerint a társadalom oroszellenes indoktrinációját szolgálja. Internetes keresés után néhány könyv megtalálható, amit bemutatnak a videóban:

• Leonyid Kucsma: Європейський вибір (Európai választás) 2002
• Mihajlo Grusevszkij: Як жив український народ. Коротка історія України (Hogyan él az ukrán nép. Ukrajna történelme röviden) 1915 reprint: 1991.
• Vaszil Marocsko: Голодомор 1932-1933 (Holodomor 1932-1933) 2000-es évek.
• Россия и ее „колонии”. Как Грузия, Украина, Молдавия, Прибалтика и Средняя Азия вошли в состав России (Oroszország és gyarmatai, Hogyan lett Grúzia, Ukrajna, Moldova, a balti államok és Közép-Ázsia Oroszország része) 2007
• Valentyin Kozsevnyikov: Яка національна ідея українців? Що таке український націоналізм? Хто такі українські націоналісти? (Mi az ukránok nemzeti elképzelése? Mi az ukrán nacionalizmus? Kik az ukrán nacionalisták?) 2011

Az amerikai érdek az eseményekben

Az Egyesült Államoknak is megvannak az érdekei az orosz-ukrán történelmi harcban. Nyikolaj Sztarikov politikai szereplő szerint Washington célja az antitézis azaz Ukrajnában az Anti-Oroszország létrehozása. Ezt még nem sokkal a krími események után fejtette ki, jóval a háború kezdete előtt. De azóta az orosz elnök Vlagyimir Putyin is erre az álláspontra helyeződött.

Véleménye szerint ez a projekt már jóval a XIX. századig nyúlik vissza és a kollektív nyugat mindig is elakarta ragadni Ukrajnát az Orosz Birodalomtól. Ez volt a célja az Osztrák-Magyar Monarchiának, Lengyelországnak és most az Egyesült Államoknak is. Zbigniew Brzezinski szerint Ukrajna nélkül Oroszország megszűnik birodalom lenni.

Persze feltehető a kérdés, hogy miért is lenne jó egy Anti-Oroszország létrehozása? Több okból is:

• Létrejönne egy nyugati orientációjú szláv ortodox ország
• Aláásná Putyin és Lukasenko rendszerét
• Ukrajna hídfőállásként szolgálna a keleti terjeszkedés felé
• Erőt adna Oroszország és Belarusz ellenzékének
• Putyin elveszítheti befolyását Közép-Ázsiában
• Ha Ukrajna válik a Russzá, akkor az egész orosz történelmi legitimitás elveszik a föderáció összeomolhat

Egyébként valóban megjelent nyugati oldalon is egyre több helyen az az elmélet miszerint Oroszország csak bitorolja a Kijevi Rusz történelmét Ukrajnától. Ez látható több internetes cikkben is. Ugyan „csak cikkek” mint a vloggerek is „csak vloggerek” viszont ezek azok a források, amiből az átlagember tájékozódik. Mivel átlalában 7 másodpercig tart egy ember érdeklődése így elég csak egy jó címet adni és a szalagcímeket átolvasva már lehet ideákat ültetni az ember agyába. Csak néhány példa:

• Hogyan használta régóta Moszkva a történelmi Kijevi Rusz államát, hogy expanzionizmusát igazolja
• Történelem lopás: Hogyan rabolja el Moszkóvia Ukrajna történelmét
• Sajnálom Mr. Putyin. Ukrajna és Oroszország nem ugyanaz az ország
• Ukrajna korai állama a Kijevi Rusz a 11. században élte aranykorát

Az is megfigyelhető egy Google keresés által, hogy az angol nyelvű források a háború előttről többször hivatkoznak középkori Oroszországként a Ruszra, viszont a háború után több cikk jelent meg, ami már középkori Ukrajnaként hivatkozik rá.

Egyébként kiemelendő, hogy tárgyilagos cikkek ugyanúgy vannak, ami leírja, hogy igazából egy közös ősről van szó, ami nem volt se orosz se ukrán. Azonban ez, ahogyan korábban ki lett fejtve az orosz narratívának kedvez, mivel ebből következik, hogy testvérnépek.

Itt jönnek képbe az amerikaiak, akik az oroszok szerint az ukrán nemzetébredést mesterségesen kreáltak ezzel az ellennarratíva terjesztésével. A cél az Anti-Oroszország létrehozása és a Föderáció népeinek megbontása. Ezt bizonyítja az, hogy nem csak ukránok, hanem ellenzéki belaruszok, oroszok, csecsenek és grúzok is harcolnak Ukrajnában jelenleg az oroszok ellen.

Viszont az ukrán álláspont, ahol ők most a saját nemzetszületésükben gondolkodnak, akik több évszázados elnyomás után függetlenednek a Moszkvai Nagyfejedelemségtől. Náluk ez egy természetes folyamat, ami most történik.

A két legnagyobb különbség a két oldal között tehát, amíg az egyik szerint egy mesterséges folyamat zajlik nyugatról megtámogatva, addig a másik szerint egy természetes nemzetfejlődés történik.

Összefoglalás

Végső soron elmondható, hogy a háború a történelemben is zajlik, hiszen egy ország legitimitásának és függetlenségének fontos része a gazdag történelmi múlt, ahol évszázados létezésüket bizonyítják. Oroszország szempontjából azt láthatjuk, hogy ismételten régi történelmi területeiket megszállta a nyugat és ők felszabadítóként érkeznek. Az ukrán szempontból pedig a függetlenedésre csak egy lehetőség van a teljes közös történelmi múlt tagadása az oroszokkal és a Kijevi Rusz kisajátítása. Továbbá ezzel magát az 1000 éves Oroszország eszméjét is elpusztítják helyére Ukrajnát állítva. Ez a nyugati országoknak elsősorban az Egyesült Államoknak kedvez, akik Nyikolaj Sztarikov szavaival élve Ukrajnából Anti-Oroszországot akarnak kreálni.

[1] Ez lefordíthatatlan magyarra. A különbség a russzkij és a rosszijszkij között az, hogy míg az előbbi etnikailag orosz addig az utóbbi már állampolgári alapon orosz csak, tehát az Oroszországi Föderáció állampolgára. Aresztovics kijelentése azt sugallja, hogy az ukránok az igazi oroszok -russzkij- még a Föderációban csak mesterségesen kreált oroszok -rosszijszkij- élnek. Ez pedig a háborúban megindult a ukrán narratívának kedvez miszerint az Oroszországi Föderáció egy mesterséges állam, amit a Moszkvai Nagyfejedelemség magterülete tart egyben ezért fel kell bomlasztani.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by Robert Anasch on Unsplash.

A Az Oroszországi Föderáció és Ukrajna harca a Kijevi Rusz történelmi örökségéért bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Felavatták Romániában hétfőn a holland, dán, amerikai és román együttműködéssel megalapított Európai F-16-os Kiképzőközpontot (EFTC), ahol a román és más NATO-szövetséges katonák mellett az ukrán hadsereg pilótáit fogják felkészíteni az F-16-os harci gépek használatára – közölte az Agerpres hírügynökség.

A Bukarestet a Fekete-tengerrel összekötő közlekedési folyosó festesti-i Duna-hídja közelében található, 86-os Borcea légitámaszponton létesült kiképzőközpontot Angel Tilvar román és Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter adta át. A román tárcavezető szerint a közös projekt a térséget fenyegető veszélyek leküzdését célzó nemzetközi partnerséget erősíti.

Tilvar megerősítette: Románia és más NATO-tagállamok katonái mellett a romániai támaszponton képezik ki azokat az ukrán pilótákat is, akik az európai államok által Ukrajnának adományozott F-16-os harci gépekkel fognak repülni. Mint mondta: az Európai F-16-os Központban az új képesítések megszerzésére irányuló képzést a „globális kontextusra” tekintettel gyorsított ütemben bonyolítják le. Az ukrán pilóták kiképzése várhatóan körülbelül hat hónapig tart.

Ollongren rámutatott: Hollandia, Dánia és Norvégia arra készül, hogy F-16-osokat szállít Ukrajnának. Ezért fel kell gyorsítani a pilóták képzését, ami egyébként már elkezdődött Dániában és az Egyesült Államokban. A holland miniszter fontos előrelépésnek nevezte az Európai F-16-os Kiképzőközpont megalakulását.

A romániai kiképzőközpontba a múlt héten érkezett meg öt holland F-16-os harci repülő, amelyek gyártója, az amerikai Lockheed Martin oktatókkal és karbantartó személyzettel vesz részt a pilótaképzésben.

A román légierőnél 2019-ben kezdődött meg az átállás a szovjet gyártmányú MiG-21-esekről az amerikai F-16-osokra. Romániának eddig 17 használt (új hajtóművel és elektronikával, korszerű fegyverzettel felszerelt) F-16-os Fighting Falcont sikerült beszereznie Portugáliától, tavaly novemberben azonban Bukarest további 32 használt F-16-os harci repülőgép beszerzéséről írt alá szerződést Norvégiával. Az első felújított norvég F-16-osok várhatóan az év végén érkeznek meg Romániába.

Németország Eurofighter harci repülőkkel erősíti Románia légtérvédelmét

November végétől kezdődően Németország négy Eurofighter vadászgépet telepít Romániába korlátozott időre, az orosz drónok légtérsértéseire hivatkozva – jelentette az Agerpres hírügynökség.

„Az elmúlt hónapokban többször is drónok sértették meg Románia légterét, ez ismét megmutatta, mennyire közel zajlik Oroszország Ukrajna ellen indított illegális agressziós háborúja. Németország szolidaritást vállal közeli szövetségesével ezekben a nehéz időkben, és segít Romániának légtere és egyben a NATO légtere biztonságának megőrzésében” – idézte Peer Gebauer nagykövetet a külképviselet közleménye.

A német légierő vadászgépei korlátozott ideig megerősített légtérvédelmi járőrszolgálatot végeznek majd Romániában, akárcsak a háború elején, 2022 februárjában és márciusában tették. A Luftwaffe négy Eurofightere és a harci repülőket kiszolgáló 150 tagú katonai különítmény a konstancai kikötő közelében, a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszponton fog állomásozni.

A közleményből kiderült: a német kontingens biztonsága érdekében „védelmi rendszert is telepítenek a pilóta nélküli, kis légi járművek ellen”. Németország felajánlotta, hogy a drónok elleni védelmi rendszer hosszabb időre Romániában maradjon a „hiteles elrettentés részeként”.

Szeptember végén az Egyesült Államok is négy F-16-os harci repülőgéppel, és egy újabb, száztagú különítménnyel erősítette katonai jelenlétét Romániában, miután az ukrán gabonaexportban jelentős szerepet játszó folyami kikötők ellen intézett orosz támadások során több – vélhetően az ukrán légelhárítás által lelőtt – drón roncsai csapódtak be a NATO-tag Románia területén.

A Magyar Kormány továbbra sem járul hozzá az ukrajnai fegyverszállítások EU-s finanszírozásához

A kormány továbbra sem járult hozzá az ukrajnai fegyverszállítások európai uniós finanszírozásához, s ez mindaddig így lesz, amíg nem kap garanciát arra vonatkozóan, hogy az ukrán hatóságok nem veszik fel többé koholt vádak alapján valamely magyar vállalatot a háború nemzetközi szponzorainak listájára – hangsúlyozta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte, hogy óriási a nyomás annak érdekében, hogy Magyarország járuljon hozzá az újabb 500 millió euró kifizetéséhez az Európai Békekeretből az ukrajnai fegyverszállításokra. „Természetesen ehhez a mai ülésen sem járultam hozzá, hiszen továbbra is tartjuk az álláspontunkat, hogy mindaddig, amíg nem kapjuk meg az ukrán korrupcióellenes ügynökségtől a garanciát arra, hogy nem ismétlődhet meg az, hogy az OTP-t vagy bármely magyar vállalatot koholt vádak alapján a háború nemzetközi szponzorainak listájára helyezik, addig nem tudunk előrelépni a kérdésben” – húzta alá.

„Volt, aki ezt méltatlannak nevezte, volt, aki botránynak, kikeltek ez ellen, de a helyzet az, hogy itt azt kértem az európai uniós kollégáktól, hogy ne vezessék meg a közvéleményt” – jelentette ki. „Mert ez nem Ukrajnának szóló támogatás. Ez az 500 millió euró arról szól, hogy azok az európai uniós tagországok, akik úgy döntöttek saját maguk, szuverén módon, hogy fegyvert szállítanak Ukrajnába, ők ebből a pénzből kapják vissza a leszállított fegyverek árának egy részét”. Kiemelte: senki nem akadályoz meg senkit Ukrajna támogatásában, itt csupán arról van most szó, hogy az érintett államok nem kapják vissza a saját döntésük alapján küldött fegyverek árának egy részét.

 

The post Orosz agresszió: Felavatták Romániában az ukrán pilóták felkészítését is szolgáló F-16-os kiképzőközpontot appeared first on .

1991 januárja, az Irak ellen indított Desert Storm művelet második hete. Egy éjszakai bevetésen lévő EA-6B Prowler fedélzetén egyre nő a feszültség, mert a repülőgép tartályaiban csak néhány percre elegendő kerozin lötyög. Már túl voltak azon a számított üzemanyag-mennyiségen, amelynek elérésekor a repülőgépnek vissza kell indulnia bázisára vagy egy tartalék repülőtérre.

A Prowler azzal a feladattal szállt fel az egyik repülőgép-hordozóról, hogy a Perzsa-öböl felől Irakba behatoló tengerészeti csapásmérő repülőgépek elektronikai támogatását biztosítsa. A problémák akkor kezdődtek, amikor felszállás után a kötelék többi gépével együtt üzemanyagot vételezett egy tartálygépből, miközben a pilóta szédüléssel küzdött. Az éjszakai repüléseknél ritkán ugyan, de előfordult, hogy a műszerekre koncentrálva, a repülőgép-hordozó megközelítésénél vagy a légi utántöltésnél a pilóták rosszul lettek. Ez békeidőben nem jelentett különösebb problémát, hiszen a feladatot megszakítva meg lehetett várni, amíg néhány perc múlva rendeződik a helyzet. Éles bevetésen azonban tartani kellett a szoros, másodpercre kidolgozott tervet, hiszen a Prowler jelenléte létfontosságú volt. Nélküle a csapásmérők fordulhattak volna vissza, mert a légvédelem megsemmisítési zónájában az EA-6B biztosította a túlélést. Így annak ellenére váltak le a tartálygépről, hogy a tervezett mennyiség még nem lett áttöltve a Prowler tartályaiba. A személyzet nem aggódott, úgy számították, hogy ha szűken is, de az üzemanyag elég lesz a következő utántöltésig.

[...] Bővebben!

Svédországnak mihamarabb a NATO tagjává kell válnia a régió biztonságának teljes körű szavatolása érdekében – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben.

A főtitkár Novák Katalin köztársasági elnökkel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján kijelentette: a biztonság szavatolása szempontján fontos lenne, hogy Svédország minél hamarabb a NATO tagjává válhasson, az észak-európai ország már minden ehhez szükséges kötelezettségvállalását teljesítette.

Hangsúlyozta, hogy Svédország NATO-csatlakozásával a szövetség erősebbé válik, ezért is üdvözli a magyar köztársasági elnök támogató szavait a svéd csatlakozást illetően, amelyeket reményei szerint a magyar parlament ratifikációja követ.

„A különböző célok és elképzelések ellenére tisztában kell lennünk azzal, hogy az egység, illetve a tagországok egymást védelmező szövetségének erősítése mindannyiunk előnyére válik” — fogalmazott.

Lehetővé kell tehát tenni, ahogyan ez a múltban is történt minden tagország esetében, hogy egy demokratikus ország döntését és a kötelezettségvállalásainak teljesítését követően a NATO teljes jogú tagjává váljon – húzta alá.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Stoltenberg hangsúlyozta: folytatni kell Kijev támogatását, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is. A támogatás elapadása „tragédia lenne” az ukrajnaiak számára, ahogy Oroszország győzelme fenyegetést jelent a szövetségeseknek.

Szavai szerint egy esetleges orosz győzelem azt az üzenetet hordozná, hogy az erő alkalmazása, a nemzetközi jog megsértése, illetve egy másik ország elfoglalása esetén a győztes azt tehet amit akar, ez pedig sebezhetővé tenné a katonai szövetséget. Mindezek miatt is minden szövetséges biztonsági érdeke Ukrajna támogatásának fenntartása – hangsúlyozta a NATO főtitkára.

 

The post NATO-főtitkár: Svédországnak mihamarabb a NATO tagjává kell válnia appeared first on .

Javában zajlik a Adaptív Huszárok 2023 (ADHU23) gyakorlat országszerte, sok esetben már új technika részvételével.

Zord

Megtette első tesztrepülését pénteken az Egyesült Államok új fejlesztésű harci repülőgépe, a B-21 Raider – jelentette be a légierő szóvivője.

A nukleáris töltetek célba juttatására is alkalmas nehézbombázó a kaliforniai Palmdale-ben emelkedett a levegőbe, ahol a fejlesztő Northrop Grumman cég a teszteket végzi. Ann Stefanek, szóvivő a tesztrepülésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy azok kritikus fontosságú lépések annak érdekében, hogy „túlélhető, nagy hatótávolságú, beható csapáserőt érjenek el, ami elrettentést jelent az Egyesült Államok, szövetségesei, partnerei ellen tervezett az agresszióval és stratégiai támadásokkal szemben”.

A B-21 Raider, csakúgy mint elődje a B-2 Spirit, a géptesttel egybeépült V-szárnyú kialakítású, ugyanakkor az ellenállóképességet javító továbbfejlesztett anyagokból készül, és fejletteb technológiával látták el. Az új nehézbombázóból a tervek szerint 100 darab készül majd, több változatban. Pilóta vezette és földről irányított, pilóta nélküli változatai is lesznek.

A B-21 Raider több, mint harminc év után az első új fejlesztésű harci gépe lesz az amerikai légierőnek. A program szinte minden eleme szigorúan titkos, amivel elsősorban azt akarják megakadályozni, hogy Kína tudomást szerezzen a gép fegyverzettechnológiájáról, és hasonló modellt legyen képes előállítani, mint történt ez az F-35-ös vadászgép esetében. Az új gépet, ahogy a B-2 Spirit-et is, a virginiai Northrop Grumman gyártja majd.

Az előd, B-2 Spirit első repülése még 1989-ben volt, első bevetése pedig 1999-ben Koszovóban. A modellből mintegy 135 legyártását tervezték, ám végül csak 21 készült el, részben a 90-es évek elején megváltozott geopolitikai környezet miatt, részben a rendkívül magas gyártási költség miatt.

A Leopard 2 harckocsit ismerhetik meg a honvédtiszt-jelöltek tanulmányaik során

Az egyik legnagyobb tűzerővel rendelkező, mégis a legmozgékonyabb és a legpáncélozottabb harceszközt, a német Leopard 2 harckocsit ismerhetik meg a honvédtiszt-jelöltek tanulmányaik során — nyilatkozta Lippai Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) megbízott dékánja. Az NKE alapképzésében tanuló, harmadéves honvédtiszt-jelöltek bemutató tanórája után a dékán azt mondta, hogy az elmúlt években a Magyar Honvédségben jelentős haderőfejlesztés kezdődött, amelynek keretében sok új haditechnikai eszköz, köztük – az órán élőben tanulmányozott – Leopard 2 A4 típusú harckocsit szereztek be. A német gyártmányú harckocsi alaptípusa már harminc éves, de ezt folyamatosan korszerűsítik, a legújabb változatát, az A7-es típust pedig a következő hetekben kapja majd meg a Magyar Honvédség, amely még többet tud mechanikában, tűzerőben, páncélvédettségben, valamint a digitális rendszerben, amely a korszerű hadviselésben már elengedhetetlen. Lippai közölte, a harckocsi A4-es változata azt szolgálja, hogy fokozatos és minél egyszerűbb legyen az átállás a korábbi orosz T72-es harckocsikról, amelyek még teljesen más technológiai színvonalat képviseltek. Az A4-es típusból 12 darabot szerzett be a Magyar Honvédség, az A7-esből pedig 44 darabot rendeltek – tette hozzá a dékán. Gieszer Bence, az NKE HHK gyakorlati oktatója közölte, hogy a harckocsit igazán veszélyes fegyverré a benne lévő számítógép teszi, amely nagy mértékben megkönnyíti a célzást, a lövés pontossága 99 százalékos.

 

The post Megtette első tesztrepülését az amerikai légierő új nehézbombázója, a B-21 Raider appeared first on .

Kína kifejezte hajlandóságát, hogy katonai kapcsolatokat fejlesszen ki az Egyesült Államokkal, miután a két ország megerősítette a kétoldalú kommunikációs csatornák újbóli megnyitásának fontosságát haderejük között.

Csang Jo-hszia tábornok, Kína legfőbb nemzetvédelmi szervezete, a Központi Katonai Bizottság alelnöke a Pekingi Hsziangsan Fórum elnevezésű nemzetközi biztonságpolitikai eseményen tartott beszédében kijelentette, hogy Peking a „kölcsönös tisztelet, a békés egymás mellett élés és a mindenki számára előnyös együttműködés elve alapján” fejleszti a katonai kapcsolatokat Washingtonnal.

Csang elmondta, hogy óva int minden olyan lépéstől, amely Tajvan Kínától való bármilyen formában történő elszakítását célozza, mert a sziget Kína alapvető érdekeinek középpontjában áll. Hozzátette: a kínai hadsereg soha nem fogja megengedni az ilyen törekvéseket, és soha nem lesz elnéző velük szemben, mert az egy Kína elve a nemzetközi közösség egyetemes konszenzusa.

A tábornok kiemelte, hogy bizonyos országok folyamatosan viszályt szítanak a világban, beavatkozva más országok belügyeibe. „Saját érdekeik érdekében folyamatosan viszályt szítanak mindenfelé, ami számos geopolitikai problémát eredményez” – fogalmazott.

Csang az Oroszországgal való stratégiai együttműködés és koordináció elmélyítéséről is beszélt, és egy külön találkozón elmondta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszternek, hogy Kína kész együttműködni Oroszországgal a különböző biztonsági fenyegetésekre és kihívásokra való aktív reagálás érdekében. Csang után Sojgu is felszólalt a fórumon, ahol bírálta a nyugati országokat, mondván, hogy az Egyesült Államok „fáradhatatlanul dolgozik hegemóniájának fenntartásán”, és hogy egyre nagyobb az ellenállás „az új típusú nyugati gyarmatosítással” szemben. Sojgu szerint az Egyesült Államok katonai tevékenysége egyre fokozódik Ázsiában, és óvatosságát fejezte ki a Washington, Szöul és Tokió közötti rakétaindítási információk megosztásával kapcsolatban, amelynek célja „Kína és Oroszország elrettentése”. Az orosz védelmi miniszter azt is elmondta, hogy Moszkva hajlandó tárgyalásokat folytatni az ukrajnai válság konfliktus utáni rendezéséről és a nyugati országokkal való együttélésről „ha a feltételek megfelelőek”, de felszólította őket, hogy a párbeszéd érdekében hagyjanak fel a Moszkva szerint „destruktív politikával”.

A koronavírus-járvány miatt négy év után először megrendezett, keddig tartó háromnapos fórumot Csang nyitotta meg Li Sang-fu távollétében, aki eredetileg a fórum házigazdája lett volna, de két hete leváltották a védelmi miniszteri posztról.

Az eseményen több tucat ország katonai képviselői vesznek részt, köztük egy amerikai küldöttség is, amelyet Cynthia Carras, az amerikai védelmi minisztérium Kínáért, Tajvanért és Mongóliáért felelős főigazgatója vezet.

A kínai állami média jelentése szerint Csang a bizottság harmadik rangú tisztviselőjével, Ho Vej-donggal együtt kétoldalú megbeszéléseket is folytatott Laosz, Mongólia, Fehéroroszország, Kelet-Timor és Mianmar védelmi minisztereivel.

Amerikai-kínai csúcstalálkozó lesz a jövő héten San Franciscóban

Joe Biden amerikai elnök jövő héten személyesen tárgyal Hszi Csin-ping kínai elnökkel – jelentette be a Fehér Ház. Az elnöki hivatal közleménye szerint a két vezető megbeszélésének témái között szerepel majd a kétoldalú viszony értékelése, a kommunikációs csatornák fenntartásának fontossága, valamint regionális és globális ügyek.

„Építve a 2022 novemberében Bali szigetén tartott találkozóra a két vezető megvitatja majd, hogy az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság miként kezelheti felelősséggel a közöttük zajló versenyt, és tud együttműködni azokon a területeken, ahol érdekeik találkoznak” – fogalmaz a Fehér Ház szóvivője által aláírt közlemény.

Az Egyesült Államok és Kína viszonyát számos, az elmúlt egy évben történt geopolitikai fejlemény tette feszültebbé, ide tartozik az idén februárban az Egyesült Államok felett megsemmisített állítólagos kínai hírszerző léggömb, valamint Kína szélesedő kapcsolatai Oroszországgal, Iránnal és Észak-Koreával a folytatódó ukrajnai, és az októberben kezdődött közel-keleti fegyveres konfliktusok közepette.

Biden és Hszi a tervek szerint jövő szerdán folytat négyszemközti megbeszélést az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szombaton kezdődő San Franciscó-i csúcstalálkozójának keretében.

A Fehér Ház az elmúlt hónapokban többször kifejezte Biden szándékát arra, hogy ismét találkozzon a kínai elnökkel, és adminisztrációjának több tagja is Pekingben járt az elmúlt időszakban, hogy a szakpolitikai együttműködés kérdéseiről egyeztessen.

Észtország nem engedheti meg tajvani iroda megnyitását

Az észt média arról számolt be, hogy Kína észtországi nagykövete Kuo Hsziao-mej az észt-kínai parlamenti csoport elnökével, Toomas Kivimagival folytatott megbeszélésen arra figyelmeztetett, hogy elhagyja az országot, ha Tajvan képviseleti irodát nyit Észtországban. „Kína felszólítja az észt felet, hogy tartsa magát az „egy Kína” elvhez, tartózkodjon attól, hogy Tajvan bármilyen hivatalos szervezetet hozzon létre, és hatékonyan védje meg a kétoldalú kapcsolatok politikai alapjait” – mondta Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő. Kína továbbra is saját területe részének tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező szigetet, és a pekingi vezetés rendszeresen hangot ad ellenkezésének a Tajvan függetlenségét támogató bármely lépést illetően. A tajvani külügyminisztérium a múlt héten közölte, hogy egyelőre tárgyalási szakaszban van az észtországi képviseleti iroda felállítása, és hogy a két fél még nem állapodott meg a kérdésben. Joseph Wu tajvani külügyminiszter a héten a három balti államban, Észtországban, Litvániában és Lettországban tesz látogatást, melyek közül Tajvan Lettországban és Litvániában már rendelkezik képviselettel.

 

The post Kína kész fejleszteni az Egyesült Államokkal való katonai kapcsolatait appeared first on .

A Magyar Honvédség mozgásban van földön, vízen és levegőben: mintegy ötezer hivatásos katonát, köztük tartalékos katonákat, külföldieket és több száz technikai eszközt mozgat meg az Adaptive Hussars 23 elnevezésű hadgyakorlat – jelentette ki a Honvéd Vezérkar főnöke.

Böröndi Gábor vezérezredes rámutatott, hogy élesben tesztelik a „békétől eltérő vezetési időszakot, például a szoros együttműködést a civil adminisztrációval”, ami azt jelenti, hogy az észak-keleti vármegyék főispánjai biztosítják a hadműveletekhez, a haderő mozgásokhoz szükséges szolgáltatásokat.

A Honvéd Vezérkar főnöke kiemelte, hogy a NATO szövetségi rendszerének tagjaként, „hazánknak kötelezettsége a keleti fenyegetésre való felkészülés és elrettentés, ezt gyakoroljuk most élesben”.

Böröndi elmondta, hogy a magyarországi többnemzeti harccsoport a Bakonyban állomásozik, abban török, olasz, amerikai és horvát katonák teljesítenek szolgálatot. Hozzátette: velük együttműködve zajlik a keletről jövő fenyegetésre történő felkészülés, az elrettentés a NATO részéről.

Szloszjár Balázs dandártábornok, a Honvéd Vezérkar Összhaderőnemi Műveletvezető és Irányító Központ központparancsnoka elmondta, hogy a mostani fázisban az alegységek felkészülnek a feladatok végrehajtására, a légierő műveleteket hajt végre. Jelezte, hogy vasárnap a szárazföldi erőket átmozgatják a keleti országrészbe, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékbe, a technikai eszközök és az emberek átcsoportosítását követően pedig járőrözési és kiképzési feladatokat hajtanak végre, együttműködve a NATO-erőkkel, továbbá Nyíregyházán magyar és olasz katonák ejtőernyős ugrásokat hajtanak végre.

Kérdésre elmondta: szeretnék azt elérni, hogy a Székesfehérváron települt Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság átvegye tőlük a csapatok vezetését, ami még soha nem történt meg Magyarország történetében, de a valóságban ez így működne.

Tiszaroff térségében hídátkelőhelyet üzemeltetnek a hídépítők

A Magyar Honvédség II. Rákóczi Ferenc 14. Műszaki Ezrede is részt vesz az országos hadgyakorlaton, katonáinak fő feladata a manővererők műszaki támogatása. Az alakulat hídépítő zászlóalja átcsoportosítást hajtott végre Tiszaroff térségébe, ahol a következő napokban hídátkelőhelyet rendez be és üzemeltet.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter múlt csütörtökön jelentette be, hogy a Magyar Honvédség Adaptive Hussars 23 elnevezéssel, a NATO-erők részvételével novemberben többnemzeti, országos hadgyakorlatot tart, amelyen az ország védelmi képességeit teszteli. A honvédelmi miniszter közlése szerint a következő hetekben a Magyar Honvédség katonai műveleteket hajt végre az ország több pontján, erősítve az együttműködését a civil közigazgatással.

Készen állnak a hadihajósok

A hadihajós állomány készen áll a folyami átkelés biztosítására. A Magyar Honvédség II. Rákóczi Ferenc 14. Műszaki Ezred speciális darui segítségével vízre tették az Magyar Honvédség 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred naszádjait, így a hadihajós állomány készen áll a folyami átkelés biztosítására a hadgyakorlaton.

Az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezrednél trélerre helyezték a gyakorlatban részt vevő tűzszerész járőrhajókat, és elindult Budapestről Kiskörére a Csepel naszád is, mivel a Tiszán folyami átkelés biztosításában kap majd szerepet.

A légierő is felkészült a hadgyakorlatra

A légierő is részt vesz a gyakorlaton: több repülőgép és helikopter települt át Pápára a szolnoki MH Kiss József 86. Helikopterdandártól. Két Zlin-242 típusú kiképző repülőgép, öt H145M többcélú katonai helikopter, illetve egy AS350-es helikopter települt át Pápára a szolnoki helikopterdandártól a hadgyakorlat előkészítő fázisában, hétfőn.

A háromfázisú Adaptive Hussars 23 gyakorlat legelső, előkészítő fázisával egybeesik a légierő vezetési rendszerének tesztelését szolgáló Kék Villám 4 gyakorlat. Utóbbi keretében a szolnoki forgószárnyas alakulat állománya az átcsoportosított eszközökkel járőr-, illetve felderítő feladatokat lát majd el a gyakorlat során.

Idézték Bali Tamás ezredest, aki kiemelte: a helikoptereknek, bár önállóan is képesek harcfeladatot végrehajtani, az ország teljes területét érintő gyakorlat későbbi fázisaiban alapvetően harctámogató szerepük lesz, elsősorban tűztámogatási, légi szállítási és légi felderítési funkciók révén, illetve vízi átkelés esetén annak zónáját is biztosítaniuk kell.

Az ezredes hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a hadsereg most először a civil szférával, a védelmi igazgatással együttműködve tevékenykedik majd, „hiszen Magyarország védelme közös feladat”.

Két szakasznyi török katona is csatlakozott

A NATO Előretolt Szárazföldi Többnemzeti Harccsoport (Forward Land Force Battlegroup – FLF BG HUN) részeként a közelmúltban a magyarországi felkészítéshez csatlakozott két szakasznyi török katona. A következő hetekben a robbanóanyag elleni védekezést, ellenőrző-áteresztő pont működtetését, táborőrzést és helikopter-leszállóhely biztosítását gyakorolják. A könnyű harcászati felszereléssel érkezett törökök először a harccsoport olasz, horvát és magyar katonáitól sajátítják el különböző harcászati eljárásokat az újmajori táborban.

A HM közleménye szerint az ország számos helyszínén november 2. és 26. között a fő- és mellékútvonalakon nagyobb katonai járműforgalomra kell számítani. A Magyar Honvédség kéri a járművezetőket, hogy a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai eszközöket, mivel azok mérete és sebessége, valamint a konvojok hossza és haladásának módja eltér a mindennapi közlekedésben megszokottól. A zárt menetoszlopba nem hajthat be civil gépkocsi, ezért a biztonságos haladást kísérőjárművek biztosítják.

 

The post Böröndi: a Magyar Honvédség mozgásban van földön, vízen és levegőben appeared first on .

Az ukrán katonai hírszerzés közölte szerdán, hogy a helyi ellenállási mozgalommal közösen hajtották végre azt a különleges műveletet, amelynek következtében meghalt Mihajlo Filiponenko, az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság (LNR) fegyveres erői, a „népi milícia” volt parancsnoka.

A szakadár Donyec-medencei terület „parlamentjének” képviselőjeként tevékenykedő férfi szerda reggel vesztette életét autórobbanás következtében. „A háborús bűnös Filiponenko, aki korábban az LNR terrorszervezet úgynevezett belügyminiszteri posztját is betöltötte, Luhanszkban lakott. A hóhér Filiponenko likvidálását a helyi ellenállási mozgalom képviselővel közösen hajtottuk végre” – írta a hírszerzés a közleményében. Hozzátették, hogy Filiponenko kínzótáborok szervezésében vett részt a luhanszki régió orosz megszállás alá került területein, ahol hadifoglyokat és civil túszokat egyaránt embertelen gyötrelmeknek vetettek alá, és a férfi személyesen is kínzott meg embereket. Az ukrán parlament közben újabb kilencven nappal, 2024. február 14-ig meghosszabbította a hadiállapotot és az általános mozgósítást Ukrajnában – közölte Jaroszlav Zseleznyak képviselő. Tájékoztatása szerint a két előterjesztést 329 és 322 képviselő támogatta, elfogadásukhoz legalább 226 szavazat volt szükséges. A képviselő arra emlékeztetett, hogy az orosz invázió kezdete óta a kijevi törvényhozás kilencedik alkalommal szavazta meg a hadiállapot meghosszabbítását.

Az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy az orosz erők az elmúlt hetekben hatvan alkalommal hajtottak végre támadásokat ukrajnai energetikai infrastrukturális létesítmények ellen különféle fegyverekkel. „Minden újabb támadás után megnő az igény új energetikai berendezések iránt, ezért fontos a partnerek segítsége az ukrán energiaszektornak” – hangsúlyozta a tárca. Herman Haluscsenko energetikai miniszter kiemelte, hogy a 2024-2025-ös fűtési szezon előtt végre kell hajtani a termelés nagyarányú decentralizálását. „A következő, 2024-2025-ös fűtési szezont több mint 300 megawatt összteljesítményű gázturbinákkal és generátorokkal szeretnék elkezdeni – idézte a minisztert az UNIAN ukrán hírügynökség.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók közléseiből készült szerdai összeállításában kiemelte, hogy az elmúlt 24 órában lezajlott orosz tüzérségi támadások következtében Donyeck megyében három helyi lakos, a déli herszoni régióban pedig egy civil vesztette életét.

Az ukrán vezérkar szerdai helyzetjelentésében kiemelte, hogy előző nap 45 összecsapás volt az ukrán és az orosz erők között. A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 780-nal 307 640-re nőtt, az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek között nyolc orosz harckocsit, 29 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint tíz drónt.

Ukrán védelmi tárca: újabb hadifogolytábort nyitnak Ukrajnában

A fogságba ejtett orosz katonák nagy száma miatt a közeljövőben új hadifogolytábor nyílik Ukrajnában – számoltak be az „Élni akarok” elnevezésű, az ukrán védelmi minisztérium által indított projekt központjának munkatársai.

A kiadott közleményben hozzátették, hogy ezzel párhuzamosan egy másik tábor létesítésének előkészítése is zajlik.

„A hadifoglyok számának növekedése egyrészt a fronton kialakult helyzetnek, másrészt az orosz katonák alulmotiváltságának köszönhető, továbbá annak, hogy az orosz fél blokkolja a hadifogolycserét” – magyarázták, hangsúlyozva, hogy az új tábor körülményei megfelelnek majd a nemzetközi humanitárius jog minden követelményének.

Leszögezték, hogy a fogolytáborban az orosz katonák részére orvosi ellátást, napi háromszori étkezést biztosítanak, továbbá kapcsolatot tarthatnak rokonaikkal, és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői is folyamatosan kapcsolatba léphetnek velük. A fogolytábor mélyen a hátországban lesz, ahogy azt a genfi egyezmények előírják – tették hozzá, közelebbről azonban nem nevezték meg a létesítmény helyét.

„A hadifoglyok fogva tartása kizárólag a genfi egyezményekben meghatározott helyeken történik, mert az Oroszországi Föderációval ellentétben Ukrajna betartja a nemzetközi humanitárius normákat. Ezzel szemben az orosz fél közönséges börtönökben és fegyintézetekben tartja fogva az ukrán katonákat köztörvényes elítéltekkel együtt, olykor embertelen körülmények között, anélkül, hogy tiszteletben tartanák és valóban elismernék hadifogoly státuszukat” – áll az ukrán közleményben.

Orosz rakéta talált el egy külföldi civil hajót Odesszában, áldozatok

Az orosz hadsereg rakétával eltalált egy libériai zászló alatt közlekedő polgári hajót, amikor az belépett a dél-ukrajnai Odessza kikötőjébe – közölte a déli ukrán erők műveleti parancsnoksága a Telegram közösségi oldalon. A közlemény szerint a rakétatámadás következtében a kereskedelmi hajó legénységének három Fülöp-szigeteki állampolgárságú tagja megsebesült, egyiküket kórházba szállították. Életét vesztette egy hajóirányító, egy másik kikötői dolgozó pedig megsebesült. A déli parancsnokság szerint a H-31 típusú lokátorromboló rakétát a Fekete-tenger felől, egy taktikai repülőgépről indították.

 

The post Orosz agresszió: Ukrán hírszerzők végeztek a luhanszki fegyveres erők volt parancsnokával appeared first on .

Elrendelték annak a férfinak a letartóztatását, aki felfegyverkezve támadt rá rendőrökre. Letartóztatták azt a férfit is, aki a gyanú szerint légpuskával rálőtt a vele szemben intézkedő rendőrökre.

Dobó Dénes, a Debreceni Törvényszék szóvivője közölte: mivel szükség van a gyanúsított pszichiátriai kezelésére, a nyomozási bíró elrendelte, hogy a kényszerintézkedést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben kell végrehajtani; a letartóztatás az elsőfokú bíróság határozatáig, de legfeljebb 2023. december 7-ig szól. A döntés nem végleges, a gyanúsított védője fellebbezett az ellen – jelezte a szóvivő.

A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi közleménye szerint a hatvanas éveiben járó férfi november 5-én hajnalban otthonában zavart állapotba került: egy késsel átment a szomszédba, ahol kalapáccsal kezdte ütni a bejárati ajtót. A lakók telefonon értesítették a férfi testvérét, aki a segélyhívón kért segítséget. A helyszínre érkező rendőrök erősítést kértek, majd bementek a családi ház udvarára. A férfi ekkor a teraszon állt, késsel és kalapáccsal a kezében, majd elkezdte leverni a lambériát.

A rendőrök többször felszólították az eszközök eldobására, erre a férfi vízzel leöntötte őket. Ezután a rendőrök háromszor is könnyfakasztó gázt alkalmaztak, de ezzel sem tudták elérni, hogy a férfi kijöjjön az ingatlanból és letegye a késeket, a piszkavasat és a kalapácsot.

Fél óra elteltével a férfi váratlanul kijött a házból, és az eszközökkel a kezében – a két kést a hegyével előre tartva – megindult a rendőrök felé.

A közleményben azt írták: az edelényi rendőrök végig szakszerűen és arányosan jártak el a fenyegetőző férfival szemben. Az egyikük többszöri felhívás után a szolgálati fegyverével előbb figyelmeztető lövést adott le a levegőbe, majd – mivel az elkövető tovább haladt felé – célzottan rálőtt a három méterre lévő férfira. A támadót a lábán érte a lövés, de továbbra is ment a rendőr felé, aki erre két újabb lövést adott le, ezúttal a férfi késeket tartó kezére. Ennek hatására az eszközök a földre hullottak.

A férfit a lőtt sebei ellenére csak testi kényszerrel lehetett megbilincselni – ismertette az ügyészség, megjegyezve, hogy a gyanúsított büntetlen előéletű, de veszélyes saját magára és a környezetére is, valamint tartani kell attól, hogy ha szabadlábon maradna, akkor újabb bűncselekményt követne el.

A nyomozó ügyészség ezért indítványozta a gyanúsított letartóztatását, amit a Debreceni Járásbíróság nyomozási bírája elrendelt.

Letartóztatták a rendőrökre légpuskával támadó nógrádi férfit

Elrendelte a bíróság annak a Nógrád megyei férfinak a letartóztatását, aki a gyanú szerint légpuskával rálőtt a vele szemben intézkedő rendőrökre. A közleményben felidézték: péntek este érkezett a rendőrségre a bejelentés, miszerint egy Nógrád vármegyei férfi azzal fenyegette a szomszédja családját, hogy megöli őket.

A gyanúsított a rendőröket szidalmazással fogadta, és azt kiabálta: „ha nem mentek el pár perc múlva, meg fogtok dögleni”. A rendőrök folytatták az intézkedést, erre a férfi a kezében tartott légpuskából lövést adott le feléjük. A lövedék az egyik rendőrt a mellkasán találta el, ő nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Az elkövető később újra lőtt, azonban senkit nem talált el.

A férfit végül a Terrorelhárítási Központ időközben értesített munkatársai fogták el. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség elrendelte a támadó őrizetét, majd gyanúsítottként hallgatta ki a férfit, aki nem tett vallomást. Az elkövető ellen korábban már indult büntetőeljárás és annak hatálya alatt újabb bűncselekményeket követett el, akkor is hivatalos személyekre támadt.

A főügyészség szerint a gyanúsított – aki 2023. június óta zaklatás miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll – szabadlábra bocsátása esetén feltehetően további bűncselekményeket követne el, ezért indítványozták a letartóztatását, amit a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája elrendelt.

Elítéltek egy idős nőt, aki megszúrta az őt ellátó ápolónőt

A Miskolci Járásbíróság egy év börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélt egy idős nőt, aki a kórházban megszúrta az őt ellátó ápolónőt. A tájékoztatás szerint két évvel ezelőtt, május 13-án délután a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház traumatológiai osztályán kezelt, fekvőbeteg vádlotthoz vércukor-ellenőrzésre ment az ápolónő, akit – miután hátat fordított a betegnek – az idős nő minden előzmény nélkül egy nyolc centiméter pengehosszúságú késsel hátba szúrt. A sértett segítségkérésére kórházi dolgozók mentek be a kórterembe. Az ápolónőre – aki a szúrás következtében nyolc napon túl gyógyuló, maradandó fogyatékosságot eredményező sérülést szenvedett – a késsel a derekában találtak rá – közölték.

Mint írták, a bíróság felfegyverkezve elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés bűntette miatt ítélte el a vádlottat, a szabadságvesztés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztve. Ítélethozatalkor a bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott idős korát, büntetlen előéletét, a cselekmény elkövetése óta bekövetkezett jelentős időmúlást és a vádlott orvos-szakértő által megállapított kóros tudatzavarát, mely súlyos fokban korlátozta a cselekmény következményeinek felismerésében, míg súlyosító körülményt nem talált – olvasható a közleményben. Az ítélet nem jogerős, a vádlott és a védő három munkanapot tartottak fenn nyilatkozattételre.

 

The post Késsel, piszkavassal, légpuskával támadnak a rend őreire appeared first on .

Vénaszkennerrel és további biztonsági frissítésekkel emelték a repülőtér védelmét.

Korszerűsítették a bécsi repülőtér biztonsági rendszerét. Ennek keretében új felügyeleti rendszert kapott a biztonsági zónákat kezelő irányítóközpont. Ez a központ több mint negyven épület 1800-nál is több hozzáférési pontját (például ajtókat vagy zárakat) és összesen 2700 kamerát, valamint 1300 beléptetőpontot menedzsel. De itt naplózzák például azt is, ha őrizetlenül hagynak egy poggyászt, majd elindítják a megfelelő eljárást.

Speciális biztonsági megoldások

A most kiépített speciális megoldások közé tartozik, hogy a reptér hármas terminálján az utazóközönségnek úgy tűnhet, mintha az ajtók varázsütésre nyílnának, és vezetnék őket egyenesen a járatukhoz. Ezt egy, a járatok menetrendjével, a repülési tervekkel és a beszállókapuk kiosztásával összehangolt ajtóvezérlő rendszer teszi lehetővé, ami képes gyorsan reagálni a változtatásokra is.

A repülőterek utasoktól elzárt, fokozottan védett területeit szigorú videós felügyeleti rendszerekkel, valamint kétfaktoros hitelesítéssel ellenőrzik: a dolgozói igazolvány mellett biometrikus azonosítást alkalmaznak. Ehhez a Siemens SiPalm tenyérvéna-szkennerét használják, ez a módszer ugyanis jóval kisebb hibaszázalékkal működik, mint az ujjlenyomat-azonosítás, és kényelmesebb, mint a hasonlóan megbízható íriszszkenner.

Magasabb tűzvédelem

A projekt során a felügyeleti rendszert szorosabban összekapcsolták a tűzjelző központokkal is. Jelzésük esetén a repülőtér érintett területén azonnal aktiválódnak a kamerák, hogy a biztonsági központból megtehessék a szükséges lépéseket, például szükség esetén ki tudják nyitni a vészkijáratokat, még akkor is, ha egyes elektronikai rendszerek meghibásodtak.

A bécsi reptéren úgy végezték el a biztonsági rendszerek frissítését, hogy az nem befolyásolta a havonta hárommillió utast fogadó légikikötő zavartalan működését.

Repülőtereken világszerte

A Siemens már több mint húsz éve a bécsi repülőtér projektpartnere. A vállalat megoldásai nemzetközi szinten is számos reptér mindennapi működését teszik lehetővé. A Siemens biztonságtechnikai megoldásait használják például olyan reptereken, mint a zürichi, a cataniai vagy a New York-i LaGuardia.

Új utasbiztonsági eszközök a debreceni repülőtéren

A debreceni repülőtéren a legújabb fejlesztés eredményeként két új, úgynevezett kétnézetű kézipoggyász ellenőrző röntgenberendezést helyeztek üzembe, amely 30 százalékkal növeli az áteresztő képességet az ellenőrző pontokon. A feladott poggyászok ellenőrzését is hasonlóan korszerű berendezés végzi a jövőben, amely ötven százalékos kapacitásbővítést eredményez ezen a területen. A polgármester elmondta azt is: az utasterminál bővítésére kiírt közbeszerzés kedden megjelent az EU-értesítőben. A beruházásban beépítik a jelenlegi utasterminál átriumait, ennek eredményekén további két, a mostanihoz hasonló kézipoggyász-átvilágító sort helyeznek üzembe. A távlati célok között új terminálépület, új kifutópálya és gurulóutak megépítése szerepelnek. Király Tamás a Debrecen International Airport Kft. ügyvezetője azt mondta, a poggyászátvizsgáló berendezések nettó 365 millió forintba kerültek. 2023-ban mintegy 300 ezres volt utasforgalom, ami csaknem ötven százalékos bővülést jelent a tavalyi évhez képest.

 

The post Megerősítették a bécsi reptér biztonsági rendszerét appeared first on .

Három év börtönbüntetésre ítélte – nem jogerősen – a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa azt a volt katonát, aki parancsnokként hosszabb időn keresztül próbálta rávenni alárendeltjeit a szexuális együttlétre — közölte a Debreceni Törvényszék szóvivője.

Dobó Dénes közleménye szerint a katonai tanács a vádlottat kétrendbeli szexuális kényszerítés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. A vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet nem jogerős, ellene a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség, valamint a vádlott és védője is fellebbezést jelentett be.

Az ítélet szerint a férfi 2019 januárjától – a későbbiekben elöljáróként – ismétlődően, szexuális együttlétre próbálta rávenni az egyik sértettet, amit a nő minden alkalommal elhárított. Az elutasítást követően a század parancsnoka kritizálni kezdte a sértett munkavégzését, és közölte, hogy ezt addig folytatja, amíg a nő nem enged neki.

Miután a sértett mindezek ellenére sem volt hajlandó a vádlottal szexuális kapcsolatot létesíteni, a férfi több alkalommal, különféle, az állományviszonyát is érintő fenyegetésekkel próbálta elérni, hogy a nő tegyen eleget a felszólításnak.

A katona 2021 májusában egy gyakorlat során – majd később többször is – egy másik alárendeltjét is szexuális kapcsolatra próbálta rávenni, és miután a sértett ezt visszautasította, a százados kritizálta a munkáját és azzal fenyegette, hogy el fogja távolítani a honvédségtől.

A katona szolgálati jogviszonya a büntetőeljárás elrendelését követően megszűnt. A vádlott az utolsó szó jogán bocsánatot kért mindenkitől, akit megbánhatott, beleértve a saját családját is – írta a törvényszék szóvivője.

Őrizetbe vették a törököt, aki a határkerítésen átmászva fegyverrel fenyegette a rendőröket

Őrizetbe vettek egy fiatalkorú török férfit, aki Mórahalom térségében, a határkerítésen átmászva fegyverrel fenyegette a rendőröket – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. Azt írták: a határkerítés távfelügyeleti rendszerét kezelő rendőrök szeptember 25-én 9 óra körül észleltek Mórahalom térségében egy kisebb csoportot, amelynek tagjai létrán másztak át szerb oldalról a határkerítésen.

Hozzátették: a helyszínre irányított két határvadász és a rendőrjárőr a határkerítések közötti manőverúton akart intézkedni a feltartóztatott fiatalkorú férfival és társával szemben, míg harmadik társuk a létra tetején maradt. A megalapozott gyanú szerint a fiatalkorú férfi elővette a ruházatába rejtett működőképes maroklőfegyvert, azt csőre töltötte és a tőle egy-két méterre lévő, intézkedni kívánó rendőrökre fogta. Eközben a harmadik férfi a kerítéshez támasztott létráról Szerbia felől fenyegette lőfegyverrel a rendőröket.

A fenyegetés miatt a rendőri intézkedés meghiúsult, a három férfi visszamászott a kerítésen Szerbiába. A Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint lövés és személyi sérülés nem történt.

Hozzátették: a reggeli intézkedésben részt vevő határvadász 11 órával később, egy Mórahalom közelében feltartóztatott, 23 tagú csoport tagjai között felismerte a fiatal férfit, aki korábban lőfegyvert fogott rá. A fiatal férfit kiemelték a csoportból és előállították, majd őrizetbe vették. A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség csoportosan, fegyveresen elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, és lőfegyverrel visszaélés miatt folytat nyomozást a fiatal török férfi ellen, aki gyanúsítottkénti kihallgatásán tagadta a bűncselekmény elkövetését.

Iskolaőrre támadó diáklányt ítéltek el Kecskeméten

A Kunszentmiklósi Járásbíróság elítélt egy diáklányt, aki miután összeverekedett az egyik osztálytársával, megütötte a közbelépő iskolaőrt is – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője. Négyessyné Bodó Marianna tájékoztatása szerint a középiskolás lány január végén az egyik szünetben egy korábbi sérelem miatt az egyik osztálytársát meglökte, majd a hajánál fogva megrángatta. A vita verekedéssé fajult, a diáklányok a földre kerültek. Egy óraadó tanár és egy diáktársuk sikertelenül próbálta szétválasztani őket. A verekedés egy időre abbamaradt, de a vádlott váratlanul újra támadásba lendült, mindketten ismét a földre kerültek. Időközben a helyszínre érkezett az iskolaőr is, aki a karjánál megragadva a támadó lányt felszólította, hogy hagyja abba a verekedést. A lány el akart menni a helyszínről, de az iskolaőr az útját állta, erre a fiatalkorú kiabálni kezdett és az őr mellkasába ütött. A Kecskeméti Járási Ügyészség a diákkal szemben közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, valamint garázdaság és könnyű testi sértés miatt emelt vádat. A Kunszentmiklósi Járásbíróság a diáklány bűnösségét a váddal egyezően megállapította és büntetővégzésében – tárgyalás mellőzésével – két évre próbára bocsátotta, valamint a próbaidő alatti pártfogó felügyeletét rendelte el.

 

The post Erőszak: A török, a parancsnok és az iskolaőrre támadó diáklány appeared first on .

A francia államfő kétnapos közel-keleti útra indult, hogy a békés rendezésről tárgyaljon. Az útja során Izraelben, Palesztinában, Jordániában és Egyiptomban járt. Párizs elsősorban a békés megoldást támogatja és elítélte a terrorizmus minden formáját.

A francia elnök három célt határozott meg magának az útjára.

• Franciaország teljes szolidaritása Izraellel
• elkerülni a régióban az eszkalálódás veszélyét
• megnyitni egy politikai perspektívát és egy széleskörű nemzeti konszenzus kialakítása

Ezenkívül a köztársaság elnöke még az útja előtt a Hamász támadására válaszul egy három tengelyen nyugvó iniciatívát ajánlott a béke és biztonság érdekében: terrorizmus elleni küzdelem, civil lakosság védelme, új politikai horizont.  Kiemelendő, hogy a francia elnök – az orosz elnökhöz hasonlóan – szeretné a politikai rendezést olyan irányba vinni, ahol létrejöhet a független Palesztina.

Október 24-én Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnökkel közösen megtartott sajtótájékoztatóján teljes egészében szolidaritást vállalt Izraellel. Kiemelte, hogy 30 francia állampolgárt megöltek és 9-et túszul ejtettek a Hamász emberei. Amellett, hogy megjegyezte az izraeli kollégájának, hogy nem támogatja az erőszakos rendezést, szárazföldi hadműveletek megindítását és szeretné, ha Izrael és Palesztina kölcsönösen békésen elismernék egymást egy erősebb kijelentést is tett.

„Franciaország készen áll arra, hogy mint a nemzetközi koalíció tagja, ami által Irakban és Szíriában részt veszünk harcokban a Daesh ellen, harcoljunk a Hamász ellen is. Azt javaslom a nemzetközi partnereinknek, hogy építsünk egy regionális és nemzetközi koalíciót a mindannyiunkat fenyegető terrorista csoportok elleni harcra”.

Az arab országok meglepődtek a kijelentésen. Kérdés, hogy Macron mit ért a jövőben ez alatt. Erősebb francia jelenlét a Közel-Keleten vagy az Euróbába érkező bevándorlókkal másabb hozzáállás.

Ugyanazon a napon Palesztinába is elutazott, hogy találkozzon a Palesztin Hatóság államfőjével Mahmoud Abbassal. A francia elnök kiemelte, hogy véleménye szerint a Hamász nem képviseli a palesztin népet, valamint szükségesnek tartja, hogy Izrael és Palesztina elismerjék egymást kölcsönösen. Itt is elítélte azt, hogy Izrael keményen lép fel a gázaiakkal szemben és hozzátette mindenkinek ugyanannyit ér az élete. Legyen az francia, palesztin vagy zsidó.

Az utat Kairóban Egyiptomban zárta, ahol az államfő Abdel Fattah el-Sissi fogadta. A felek egyetértettek a deeszkaláció fontosságában és a békés rendezésben. A franciák orvosi felszereléseket és hajókat küldenek Gázába, hogy segítsék a civileket. Egyiptomi kollégájával úgy gondolják, hogy Palesztina függetlensége a megoldás. Az arab kritikákra miszerint a nyugati vezetők nem törődnek a palesztinokkal így reagált:

„Franciaország nem követi a kettősmércét, a nemzetközi jog mindenkire vonatkozik és Franciaország mindig is az univerzális humanizmus oldalán állt.”

Amellett, hogy kiállt az elmúlt napokban Izrael mellett figyelmeztette is őket az emberi jogokra és arra, hogy nem támogatják a szárazföldi offenzívát. Humanitárius segélyt küldenek Gázába és fenntartják a kapcsolatot az arab felekkel is.

Nem véletlen, hogy Macron a térségbe utazott és próbált mindkét oldalnak megfelelni. Franciaországot mélyen érinti a közel-keleti konfliktus, mivel sok arab és zsidó él náluk, ezért a kormánynak olyan álláspontot kell elfoglalnia, ami nem sérti meg egyik oldalt sem. Valamint, ami nem ad okot a jelenleginél is nagyobb tüntetések kibontakozására.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.
Az eseményeket a Terror és Háború a Közel-Keleten című rovatunkban ehhez hasonló rövid cikkekkel követjük. A rovat ide kattintva érhető el.

Photo by Cole Keister on Unsplash.

A Emmanuel Macron október 24-25. között a Közel-Keletre utazott tárgyalni a háború kapcsán bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája egy hónapra letartóztatta azt a szegedi férfit, aki a rokonait és rendőröket robbantással fenyegetett – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

A rendelkezésre álló adatok szerint október 24-én este az ötven éves férfi szóváltásba keveredett volt házastársával, majd a közösen használt ingatlanban mintegy két liter benzint locsolt szét több helyiségben, és kijelentette, hogy azt meg fogja gyújtani.

Mint írták, a házban az érintetteken kívül egy harmadik ember is tartózkodott, illetőleg ezen lakrésztől elválasztva, egy másik lakásban még ketten voltak. A bent lévők telefonon értesítették a rendőrséget, majd az ingatlant az ablakon kimászva elhagyták.

A bejelentésre két járőrpáros érkezett a helyszínre, de a férfi az intézkedő rendőrök felszólításának nem tett eleget.

A megalapozott gyanú szerint az elkövető egy fedett teraszon a két literes űrtartalmú PET-palackban lévő gyúlékony anyag maradékát a tőle három méter távolságra tartózkodó rendőrök irányába öntötte, miközben a kezében tartott öngyújtót folyamatosan „csattogtatta”, és olyan kijelentéseket tett, hogy „ne gyertek közelebb, mert meggyújtom, és megdöglötök ti is, és én is”.

Ezzel egyidejűleg a férfi egy 11,5 kilogrammos töltőtömegű PB-gázpalack nyitócsapján tartotta a kezét, majd amikor az intézkedő rendőrök megkíséreltek hozzá közelebb lépni, azt kinyitotta és fél percig engedte ki belőle a gázt. Az intézkedés során a rendőrök erősítést kértek, majd amikor az elkövető telefonálni kezdett és nem figyelt, az egyenruhások közelebb léptek és megbilincselték .

Mint írták, a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség elrendelte a férfi őrizetét, majd gyanúsítottként hallgatta ki felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak és közveszély okozására irányuló előkészület bűntette miatt. A férfi a cselekményt a volt felesége sérelmére korábban elkövetett zaklatás bűntette és könnyű testi sértés vétsége miatt kiszabott szabadságvesztés próbaideje alatt követte el.

A bíróság az ügyészség indítványára a gyanúsított letartóztatását elrendelte. A végzés ellen a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be — áll az ügyészség közleményében.

Rendőrökre lövöldöző férfit fogott el a TEK

Elfogták a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai azt az erdőtarcsai férfit, aki rendőrökre adott le több lövést. A police.hu tájékoztatása szerint a rendőrjárőrök pénteken este mentek ki Nógrád vármegyében egy erdőtarcsai házhoz, ahol elfajult a szomszédok közötti vita, egy férfi megöléssel fenyegette a szomszédja gyermekét. A fenyegetőző férfi a helyszínre érkező rendőrökre két lövést adott le. A lövedék az egyik járőrt a felsőtestén találta el, könnyű sérülést okozva. Ezt követően a fegyveres férfi bezárkózott a lakásába, végül a Terrorelhárítási Központ munkatársai fogták el. A 66 éves elkövető őrizetbe került, ügyében minősített hivatalos személy elleni erőszak bűntett gyanúja miatt folytatnak eljárást – tájékoztatott a rendőrség.

 

The post Letartóztatták a rokonait és rendőröket robbantással fenyegető szegedi férfit appeared first on .

Megtiltotta a brit kormány az amerikai bully kutyafajta XL változatának tenyésztését és forgalmazását, miután az elmúlt években több halálos áldozata volt ilyen kutyák emberek elleni támadásainak.

A brit környezetvédelmi, élelmezési és vidékfejlesztési minisztérium által közzétett kormányhatározat szerint 2024. február 1-jétől bűncselekménynek minősül az ilyen kutyák beszerzése Angliában és Walesben, hacsak a tulajdonos valamilyen oknál fogva nem kap felmentést a tilalom alól.

Idén december 31-étől tilos lesz eladni, a szabadban elhagyni, tenyészteni vagy ajándékba adni, illetve póráz és szájkosár nélkül sétáltatni amerikai bully XL kutyákat. Azokat a példányokat, amelyek január 31-ig nem töltik be első életévüket, 2024. december 31-ig ivartalanítani kell, az idősebb kutyákat jövő június 30-ig kell alávetni ennek az eljárásnak.

A napokban ismertetett intézkedés előzményeként az utóbbi két évben több halálos áldozata volt országszerte az ilyen kutyák támadásainak. Szeptemberben és októberben két férfi, tavalyelőtt egy tízéves fiú halt meg, miután amerikai bully XL kutyák támadtak rájuk. Más hasonló kutyatámadásokban többen – köztük gyerekek – súlyosan megsérültek.

Szakértők szerint a zömök, igen erőteljes testfelépítésű kutyafajtát az Egyesült Államokban tenyésztették ki az 1980-as években, alapvetően az amerikai pitbull terrier és az amerikai Staffordshire terrier keresztezésével. A felnőtt példányok testsúlya meghaladhatja a 60 kilogrammot.

Rishi Sunak brit miniszterelnök nemrégiben jelezte, hogy a kormány a kutyafajta tenyésztésének és forgalmazásának tilalmára készül. A brit kormány állami állatorvosi szolgálata ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a már tulajdonosoknál lévő példányokat nem kobozzák el a hatóságok, de a kutyákat be kell jegyeztetni.

 

The post Megtiltják a bully XL kutyák tenyésztését és forgalmazását Nagy-Britanniában appeared first on .

„Alapos okkal feltételezhető”, hogy október 5-én Oroszország intézett szándékos, célzott rakétacsapást a kelet-ukrajnai Harkiv megyei Hroza falu ellen, amelynek következtében 59 civil vesztette életét, köztük egy nyolcéves gyermek – közölte az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója.

A küldöttség sajtószolgálatának közlése szerint a friss jelentésben arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszország „vagy nem tett meg minden lehetséges intézkedést annak biztosítására, hogy a támadás szándékolt célpontja katonai célpont legyen”, vagy szándékosan civileket, polgári objektumot vett célba, ami mindenképpen a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősül.

Danielle Bell, a misszió vezetője kijelentette, hogy a támadás „meggyőző emlékeztetőül szolgál az ukrajnai háború emberekre gyakorolt hatására”, és hangsúlyozta, hogy a felelősöket bíróság elé kell állítani. A jelentés készítői kitértek arra: az incidens helyszínén talált kiterjedt károk és lőszermaradványok arra utalnak, hogy a robbanás valószínű oka egy orosz Iszkander rakéta volt, amely körülbelül 20-25 perccel azután találta el a falu egyetlen kávézóját, hogy 63 helyi lakos összegyűlt ott. Az ENSZ emberi jogi megfigyelői dokumentálták, hogy az áldozatok mindegyike civil volt, azaz a kávézóban tartott rendezvényen, illetve annak közelében nem volt egy katona és katonai célpont sem.

A jelentésben részletezték a rakétacsapás rendkívül pusztító hatását is, rámutatva arra, hogy 15 helyi család egynél több hozzátartozóját veszítette el. Sok áldozatot kizárólag DNS-teszttel lehetett azonosítani – tették hozzá a világszervezet megfigyelői.

Az ENSZ-misszió a jelentésben felszólította Oroszországot, hogy vállalja a felelősséget a csapásból eredő polgári áldozatokért, folytassa le a támadás teljes körű és átlátható kivizsgálását az elkövetők felelősségre vonása és a jövőbeni hasonló támadások megelőzése érdekében, valamint biztosítson hozzáférést a jogorvoslathoz, beleértve a kártérítést is a közvetlen és közvetett áldozatok számára.

Jurij Szobolevszkij, a déli Herszon megyei tanács alelnöke azt közölte, hogy az oroszok ágyútüzet nyitottak hétfőn, és eltalálták a megye tudományos könyvtárának épületét, amelynek a negyedik emelete emiatt szinte teljesen leégett. A tisztségviselő a könyvtár elleni támadást az oroszok újabb terrorcselekményének nevezte.

A DTEK ukrán energiavállat közlése szerint orosz csapatok az éjjel tüzet nyitottak a cég egyik hőerőművére a donyecki régióban, a közelben fekvő egyik település lakosai emiatt áram és ivóvíz nélkül maradtak.

Helyi kormányzók jelentették, hogy keddre virradóan az orosz erők sikertelen dróntámadást hajtottak végre a déli Mikolajiv megye ellen, ugyanakkor a keleti országrészben a Harkiv megyei Vovcsanszkot és a dnyipropetrovszki régióban lévő Nyikopol városokat ágyúzták. Utóbbi támadásokban magtárakban és elektromos vezetékekben keletkeztek károk, személyi sérülést azonban nem jelentettek.

Az ukrán vezérkar kedden közölte, hogy Oroszország ukrajnai embervesztesége meghaladta a 300 ezret. Előző nap mintegy 870 orosz katona esett el, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 21 harckocsit, 25 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 21 drónt.

Románia Patriot rakétaelhárító üteggel rendez éles lövészetet a Fekete-tenger partján

Kéthetes hadgyakorlat kezdődött csütörtökön Romániában a Fekete-tenger partján található Midia-foki lőtéren, ahol Patriot rakétaelhárító üteggel rendeznek éleslövészetet – jelentette be a román védelmi minisztérium (MAPN). A 74-es Mihai Bravu légelhárító ezred katonái pénteken vonulnak ki a Románia által frissen beszerzett haditechnikával a Konstancától 20 kilométernyire északra, a Duna-Fekete-tenger-csatorna északi torkolatánál lévő, föld-levegő rakéták tesztelésére alkalmas lőtérre. A november 17-ig tartó, egy évvel ezelőtt betervezett Patriot Spark 23.11 elnevezésű hadgyakorlat célja a Románia által 2020-ban hadrendbe állított első Patriot rakétaelhárító üteg működésének tesztelése és hitelesítése, valamint a légelhárító csapatok műveleti képességeinek javítása – tudatta a MAPN.

A védelmi tárca korábbi bejelentése szerint Románia idén négy Patriot rakétavédelmi üteget állít hadrendbe a tervezett hét közül, amelyek beszerzéséről 2017-ben fogadott el törvényt a bukaresti parlament. A csaknem négymilliárd dollár értékű beszerzésről 2017-ben állapodott meg Washingtonban Donald Trump amerikai és Klaus Iohannis román elnök. A Patriot-rakétaelhárító rendszereket – a Lockheed-Martinnal közösen – gyártó amerikai Raytheon vállalatcsoport 2019-ben együttműködési megállapodást kötött a repülőszerkezetek kutatására, gyártására és karbantartására szakosodott román Romaero hadiipari céggel annak érdekében, hogy a Romaerónál alakítsák ki a Raytheon egyik romániai karbantartási központját a Patriot rakétavédelmi rendszerek számára. Az amerikai cég tavaly a román hadiipari tröszt egy másik vállalatával a Patriot-rendszerrel is kompatibilis, olcsóbb SkyCeptor elfogórakéták romániai gyártásáról kötött megállapodást.

 

The post Orosz agresszió: Az ENSZ szerint Oroszország hajtotta végre Hroza elleni rakétacsapást appeared first on .