Biztonságpolitika

A héten a tervek szerint 274 településen és tizenegy budapesti kerületben, 121 ezer hektáron gyérítik a szúnyogokat – közölte a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A legtöbb helyen földi kémiai módszerrel, autóról permetezik a vegyszert, de 122 településen és hat budapesti kerületben légi kémiai kezelésekkel is kiegészítik a földi védekezést – áll a közleményben. Négy budapesti kerületben és 104 településen ugyanakkor csak földi, Budapest III. kerületében és Győrben pedig csak légi módszerrel dolgoznak majd – tették hozzá.

Az elmúlt napokban végrehajtott kezeléseknek köszönhetően a Duna felső szakaszán mérséklődött a szúnyoginvázió, amely a folyó korábbi áradása miatt alakult ki. A Duna középső és alsó szakaszán, a part menti településeken azonban továbbra is jelentős a szúnyogártalom, ezért ott koncentrálják a gyérítést.

Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is fokozott védekezés lesz, de több településen permeteznek Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében, valamint Székesfehérváron is – sorolták. A hőségriasztás ideje alatt nem végeznek légi permetezést, ezért a hétfőre meghirdetett légi kezeléseket a pótnapon hajtják végre. A földi permetezést napnyugta után kezdik, az augusztus 20-ai ünnepségek miatt pedig péntek este sehol nem lesz szúnyoggyérítés – tették hozzá.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a beavatkozások tervezett helyéről és időpontjáról szóló információk megtalálhatók a katasztrófavédelem honlapján.

The post Katasztrófavédelem: 275 településen irtják a héten a szúnyogokat appeared first on .

Ukrajna humanitárius segítségként több mint 38 tonna szögesdrótot szállított Litvániának Fehéroroszországgal közös határa megerősítésére – közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.

A közlemény szerint ez volt az első szállítmány abból a háromból, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az ukrán kormány hagyott jóvá rendeletben. Célja, hogy elősegítse a litván határ védelmét az illegális bevándorlókkal szemben. A rakományt az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat munkatársainak egy csoportja kíséri és adja át a litván határőrség képviselőinek.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor elnök május végén jelentette be, hogy Minszk többé nem vesz őrizetbe illegális bevándorlókat, akik Fehéroroszországon keresztül próbálnak az Európai Unió területére jutni. Július elején Vilnius országos vészhelyzetet hirdetett.

Litvánia volt az első ország, amely “hibrid agresszióval” vádolta meg Minszket – írta a kapital.ua hírportál. Litvánia mellett az Európai Unió is megvádolta Minszket azzal, hogy szándékosan engedi át a migránsokat az EU felé, válaszul a Lukasenka rendszere elleni nyugati büntetőintézkedésekre.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett: a litván parlament szerdán fogadott el törvényt “fizikai akadályok létesítéséről” az ország fehéroroszországi határán. Agné Bilotaité belügyminiszter reményét fejezte ki, hogy egy éven belül megépül a kerítés a fehérorosz határon. Idén ugyanis már több mint 4100 – többségében iraki – illegális bevándorló jutott be Litvániába a fehérorosz határon keresztül.

Az összesen 550 kilométer hosszú szögesdrótkerítés felhúzásának munkálatai már bő egy hónapja megkezdődtek. A határvédelmi intézkedés költségei becslések szerint mintegy 150 millió euróba (53 milliárd forint) kerülnek.

The post Ukrajna szögesdrótot ajándékozott Litvániának fehérorosz határának megerősítésére appeared first on .

A lakossági panaszokra reagálva Budapest rendőrfőkapitánya elrendelte, hogy a rendőrök éjjel-nappal megemelt létszámban járőrözzenek az Örs vezér terén.

Az utóbbi napokban több sajtóhír is megjelent arról, hogy egy banda inzultálja az Örs vezér terén áthaladókat. A rendőrök azonnal intézkednek, ha jogsértést tapasztalnak, és bárki, bármikor odamehet hozzájuk, hogy segítséget kérjen – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Jelezték, hogy a bűnügyi elemzések mellett a lakossági visszajelzések nagymértékben segítenek abban, hogy feltárják a problémás területeket, és fenntartsák a mindenki számára elfogadható, stabil közbiztonságot.

The post BRFK: többet járőröznek a rendőrök az Örs vezér téren appeared first on .

Alaptalannak és felelőtlennek nevezte vasárnap Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, hogy a közigazgatási eljárásokról szóló törvény módosítása miatt Izrael csökkentette a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok szintjét.

Morawiecki arra reagált a Facebook közösségi honlapján, hogy Jaír Lapid izraeli külügyminiszter szombat este határozatlan időre konzultációra visszahívta a varsói izraeli nagykövetséget irányító ügyvivőt, a szabadságát hazájában töltő lengyel nagykövetnek pedig javasolta: egyelőre folytassa vakációját.

Lapíd azon szavait, melyek szerint Varsó “nem először hozott antiszemita és erkölcstelen törvényt”, Morawiecki “minden becsületes ember számára felháborítónak” minősítette.

Az izraeli döntést megelőzően Andrzej Duda lengyel elnök aláírta az Izrael, valamint az Egyesült Államok által is vitatott, viszont a lengyel alkotmánybíróság 2015-ös döntését megvalósító, a varsói parlamentben szinte egyhangúlag megszavazott törvényt, mely értelmében Lengyelországban harminc év elmúltával nem lehet kétségbe vonni a közigazgatási eljárások során hozott döntéseket az elkobozott ingatlanok visszaszolgáltatásáról.

Izraeli álláspont szerint ez csorbítja a holokausztot túlélők jogait. Morawiecki erre vonatkozóan aláhúzta: Lengyelországban civil eljárásokban továbbá is időhatár nélkül lehetséges a kárpótlás az igazságtalanul elkobozott vagyonért. A régi közigazgatási előírások viszont számos emberi tragédiához vezettek Lengyelországban, és véget kellett vetni annak, hogy emberek tízezrei elveszítik lakásaikat – magyarázta.

A vagyont hamisított dokumentumok alapján, a második világháború áldozatainak rovására gyakran nem a valódi tulajdonosok vagy örököseik “nyerték vissza”, hanem “politikai háttérrel rendelkező csalók és közönséges bűnözők” – utalt Morawiecki a lengyelországi közvéleményt hosszabb ideje foglalkoztató számos ügyre, melyek során az állítólagos felhatalmazottak a száz évnél jóval idősebb, utólag fiktívnek bizonyult személyek nevében nyertek kárpótlást.

Morawiecki – utalva Lapídnak az antiszemitizmusról és holokausztról szóló szavaira – hangsúlyozta: Lengyelország soha nem engedi meg, hogy izraeli politikusok hamis vádakat emeljenek ellene a holokausztban való állítólagos részvétel miatt, és hogy “a németek által meggyilkolt lengyelek és lengyelországi zsidók millióinak emlékezetét politikai eszközként használják”.

Amennyiben az izraeli kormány továbbra is hasonló támadásokat intéz Varsó ellen, ez “nagyon negatív hatással lesz a kapcsolatainkra, a kétoldalúakra és a nemzetközi fórumokon létezőkre egyaránt” – hangsúlyozta a lengyel kormányfő.

A szombati izraeli döntések kapcsán a lengyel külügyi tárca már aznap éjjel arányos diplomáciai választ helyezett kilátásba.

The post Morawiecki: alaptalan és felelőtlen, hogy Izrael csökkenti a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok szintjét appeared first on .

Észak-Macedónia nem kívánatos személlyé nyilvánított, és kiutasított egy orosz diplomatát – közölte Bujar Osmani külügyminiszter.

A tárcavezető hozzátette: nem közölhet részleteket, de azt elmondhatja, a külügyminisztériumnak minden olyan esetben el kell járnia, amikor arra vonatkozó információt kap, hogy egy diplomata a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménnyel ellentétes dolgot tett. A külügyminisztériumnak lépnie kell annak érdekében, hogy megvédje saját és szövetségesei biztonságát – tette hozzá.

A helyi sajtó értesülései szerint egy helyettes katonai attaséról van szó, aki megsértette az északmacedón diplomáciai szabályokat.

Észak-Macedónia májusban is kiutasított egy orosz diplomatát. Akkor a külügyminisztérium azt közölte, hogy a döntés összhangban áll a bécsi egyezménnyel. Oroszország akkor válaszul kiutasította az országból az északmacedón nagykövetség egyik alkalmazottját.

The post Észak-Macedónia újra megrángatta a medve bajuszát appeared first on .

Elutasította kedden a moszkvai városi bíróság Alekszej Navalnij ellenzéki politikus fellebbezését az első fokú határozatot ellen, amely szökésre hajlamosnak minősítette őt.

Navalnij ügyvédje, Vagyim Kobzev szerint a bíróság törvényesnek ítélte az első fokon megerősített minősítést. Az érintett a tárgyaláson nem vett részt.

Navalnij jelenleg két és fél éves szabadságvesztését tölti a Vlagyimir megyei Pokrovban. Navalnijt az év elején a Matrosszkaja Tyisina börtön egészségügyi bizottsága minősítette szökésre hajlamosnak. A súlyos hátfájásra és végtagzsibbadásra panaszkodó fogoly a pokrovi börtönben március 31-től több mint három hétig éhségsztrájkot folytatott, mert kifogásolta, hogy nem engedtek be hozzá olyan orvosokat, akikben ő is megbízik. Tiltakozásának akkor vetett véget, amikor egy vlagyimiri polgári kórházban szakorvosok végül kivizsgálták.

A TASZSZ hírügynökség szerint első fokon egy moszkvai kerületi bíróság június 25-én utasította el Navalnij panaszát a szökésre hajlamosnak minősítéssel szemben.

The post Másodfokon is megerősítette a bíróság, hogy Navalnij szökésre hajlamos appeared first on .

Can’t believe my eyes. Men holding lower part of the US aircraft moments before it took off from #Kabul airport. pic.twitter.com/bT97WrNa12

— Sudhir Chaudhary (@sudhirchaudhary) August 16, 2021

A holland ügyvivő kormány nem tervez menedéket nyújtani az Afganisztánban állomásozó katonai csapatainak segítő afgánoknak, arra hivatkozva, hogy ez a menedékkérelmek “ellenőrizhetetlen növekedéséhez” vezetne – írta a Dutchnews holland hírportál.

A kormány kizárólag a helyszíni tolmácsokat és családtagjaikat engedné be az országba, a holland csapatokkal együttműködő más afgánok, például a biztonsági őrök vagy a logisztikai személyzet esetében nem tesz kivételt.

A hírportál a holland honvédelmi minisztérium adataira hivatkozva azt írja: a múlt héttel bezárólag 440 menedékkérelmet nyújtottak be olyan afgánok, akik elmondásuk szerint tolmácsként dolgoztak a holland csapatokkal. Ezekben a kérelmekben, a minisztérium szerint, “egyre több a hamisított kérelem”. Eddig összesen 126 afgán kérelmét hagyták jóvá, és közülük 108 tolmács és családjaik már Hollandiában tartózkodnak.

A hágai kabinet szerdán úgy döntött, hogy az elkövetkező hat hónapban nem toloncolnak ki afgán menedékkérőket az országból, a hazájukban egyre romló biztonsági helyzet miatt. A holland kormány annak ellenére határozott így, hogy a hét elején további öt EU-tagállammal együtt levélben még arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ne akadályozza meg az illegális afgán migránsok visszatoloncolását. Az ügyvivő kormányt emiatt a jogvédő szervezetek, az ellenzéki és a koalíciós pártok egyaránt hevesen bírálták. Emellett az európai uniós tagállamok afganisztáni nagykövetei is a kitoloncolások felfüggesztést javasolták.

The post A holland kormány nem tervez menedéket nyújtani a holland katonákat segítő afgánoknak appeared first on .

A német hadsereg (Bundeswehr) hétfőn elindított mentőakciójával nagyjából tízezer embert kell kimenekíteni a tálibok uralma alá került Afganisztánból – jelentette ki Angela Merkel kancellár Berlinben, német hírportálok jelentései szerint.

A kormányfő a pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) választmányi ülésén résztvevők beszámolói szerint hangsúlyozta, hogy a Bundeswehr képességei korlátozottak, így a műveletet csakis a kabuli nemzetközi repülőteret biztosító amerikai alakulatok támogatásával lehet végrehajtani.

A német katonáknak hozzávetőleg tízezer embert kell kimenekíteniük. Egy 2500 fős csoportot már korábban nyilvántartásba vettek, ide a Bundeswehr segítői tartoznak családostól. Egy részüket már eljuttatták Németországba, 600 emberről pedig egyelőre nem tudni, hogy már kijutottak-e Afganisztánból.

A másik csoportba többek között emberi jogi aktivisták és ügyvédek tartoznak, ez nagyjából kétezer főt jelent, de őket is a családjukkal együtt kell kimenekíteni – fejtette ki a kancellár.

Aláhúzta, hogy a lehetséges menekülthullámok miatt kiemelten fontos az Afganisztánnal szomszédos országok és az egész régió támogatása. Az viszont a táliboktól függ majd, hogy egyáltalán átjárható lesz-e a határ.

Merkel kiemelte: a “keserű” afganisztáni fejlemények elválaszthatatlanok a washingtoni vezetés azon döntésétől, hogy kivonják az amerikai csapatokat az ázsiai országból, és elválaszthatatlanok a bevonulás előzményétől, az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásoktól is.

Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter, a CDU korábbi elnöke a választmányi ülésen ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a Bundeswehr csakis amerikai támogatással hajthatja végre a mentőakciót. Mint mondta, amíg csak lehet, fenntartják a légi hidat és a lehető legtöbb embert kimenekítik Afganisztánból.

A légierő (Luftwaffe) első szállítógépei hétfő délelőtt indultak egy németországi bázisról. A tervek szerint a művelet központja az üzbegisztáni főváros, Taskent lesz, oda szállítják majd Kabulból a tálibok bosszúja elől kimenekítendő afgánokat és a német állampolgárokat. Biztonságukról a gyorsreagálású hadtest (DSK) ejtőernyős vadász egységei gondoskodnak. A kimenekítettek Taskentből charterjáratokkal jutnak majd el Németországba.

A Bundeswehr a szövetségi parlament (Bundestag) ellenőrzése alá tartozik, műveleteihez parlamenti felhatalmazás szükséges. Az afganisztáni mentőakció engedélyezésére viszont a tálibok előretörése miatt nincs idő, ezért a Bundestag utólag ad majd felhatalmazást a küldetésre.

Az utolsó német katonai egység június végén tért haza Afganisztánból, lezárva a Bundeswehr csaknem húsz évig tartó küldetését.

Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) nevű hadművelet munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.

A tálib lázadók a nemzetközi haderő kivonulását kihasználva offenzívát indítottak az ellenállást alig tanúsító kormányerők ellen. A radikális iszlamisták vasárnap bevették Kabult.

The post Merkel: a német mentőakcióval tízezer embert kell kimenekíteni Afganisztánból appeared first on .

A világ rohan, nagyon sok információt kell a gyerekeknek megjegyezni, ez sokszor nehézséget okoz. Már az sem egyszerű, hogy a temérdek információ közül kiszűrjék, hogy mi fontos, a lényeges információk megjegyzése pedig még nehezebb.

Most kicsit bővebben írunk arról a Játékliget segítségével, hogy hogyan lehet játékosan segíteni a gyerekeknek, hogy a memóriájuk fejlődhessen.

Mi a memória?

A memória nem más, mint az az információ, amely az észlelés valamilyen formája után lenyomatként megmarad a tudatunkban, így a részét képezi. A figyelemmel függ össze, így ha nem elég fejlett a figyelem készsége, a memória sem fog tökéletesen működni. 

Megkülönböztetünk rövid és hosszú távú memóriát. A rövid távú memória nagyjából 30 másodperces, ezután az információ vagy átkerül a hosszú távúba, vagy törlődik.

A figyelem típusai

A figyelmet kétféle rendezési elv szerint csoportosíthatjuk. Az első, amikor irányítottság szerint nézzük. A csoporton belül van szándékos, más néven akaratlagos figyelem. Ennél a típusnál a figyelmünket irányítjuk, komoly erőfeszítést igényel annak megtartása.

A spontán, vagy más néven akaratlan figyelem ösztönös, a világra adott reakciónkból adódik. Ez dolgozik akkor, amikor a gyerekek rácsodálkoznak a világra, kérdeznek. Az automatikus figyelmet gyakorlás útján sajátítjuk el, általában mikor több dolgot kell párhuzamosan végeznünk.

Az utolsó csoport a kitartó figyelem vagy éberség. Ekkor hosszabb távon képesek vagyunk figyelni, ehhez viszont komoly erőfeszítésre van szükség. Amikor a gyerekek iskolába mennek, még a spontán figyelem van középpontban, az idegrendszerük ekkor tanulja az akaratlagos figyelmet.

Terület szerint is megkülönböztethetjük a figyelmet. Van auditív és vizuális figyelem. Legkönnyebben úgy figyelhetjük meg, hogy melyikben erős a gyermek, hogy megnézzük, hogyan tanul. Vannak gyerekek, akiknek elég, ha hallják, amit a tanító mond, másoknak viszont szükségük van arra, hogy lássák is a tanultakat.

Hogyan fejleszthető a figyelem és a memória?

Úgy tudjuk legkönnyebben megnézni, hogy szükség van-e fejlesztésre, hogy ha megnézzük a gyerekeket játék közben. Ha gyorsan abbahagy játékokat, nehéz lekötni a figyelmét, akkor érdemes elgondolkodni, hogy otthon fejlesszük-e.

Házilag az auditív figyelem könnyen fejleszthető. Vegyünk elő különböző hangú tárgyakat, és kössük be a gyerek szemét. A feladat, hogy felismerje az egyes dolgok hangját. Vannak különböző játékok is, amikkel fejleszthető a figyelem, ilyenekből nagyon sokfélét találni a Játékliget fejlesztőeszközei között.

A vizuális figyelem fejlesztésére kitűnő lehet, hogy ha leteszünk az asztalra különböző tárgyakat, és mondunk rólunk néhány információt, a gyerekeknek pedig ki kell találni, milyen tárgyról van szó.

Az iskolában fontos a figyelem és a memória, de a mai információdús világban sokkal nehezebb dolguk van, mint korábban, így érdemes fejleszteni.

The post Memóriafejlesztés játékosan appeared first on .

Varsó 45 afgán személynek, valamint azok családtagjainak is humaniutárius vízumot ad, akik együttműködtek Lengyelországgal és az Európai Unió kabuli képviseletével – közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

“Betartjuk a szövetségeseink iránti kötelezettségvállalásainkat” – írta a lengyel miniszterelnök a Twitter közösségi honlapján, ahol bejelentette döntését a humanitárius vízumok odaítéléséről.

Lengyelország június végén vonta vissza afganisztáni katonai misszióját, Morawiecki akkor ígérte, hogy kormánya támogatni fogja azokat a helybélieket, akik a lengyel kontingenssel együttműködtek. A kabuli lengyel nagykövetséget 2014-ben szüntették meg.

Vasárnap egyes lengyel ellenzéki politikusok sürgették, hogy a kormány segítse meg a kabuli lengyel nagykövetséggel, az afganisztáni lengyel misszióval korábban együttműködő afgánokat.

Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes erre azt közölte a PAP hírügynökséggel, hogy tárcája már tesz ilyen irányú lépéseket.

A tálibok az amerikai és nemzetközi erők végső kivonásának májusi kezdetekor indítottak általános támadást az afgán kormányerők ellen, és az elmúlt bő egy hétben szélsebesen foglalták el az ország tartományi központjait. Vasárnap a tálibok behatoltak Kabulba is, sajtóértesülések szerint elfoglalták az elnöki palotát.

Magyarország vizsgálja, hogyan tud segíteni
Magyarország komolyan vizsgálja, hogyan tudna segíteni azokon, akik az elmúlt húsz évben tolmácsként vagy más minőségben dolgoztak a magyar csapatoknak — jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Mint mondta, kapcsolatban vannak ezekkel az emberekkel és folyik annak a felmérése, hogyan tudnának segíteni nekik. Az államtitkár szerint aki ma Afganisztánból útnak akar indulni, Törökországig bármifajta komolyabb akadály nélkül el tud jutni, és “török barátainkon múlik, hogyan kezelik ezt a helyzetet”. Hozzátette: a törökök után Magyarország az első az európai irányú migrációs útvonalon, amelyik komolyabb határvédelmi képességgel és akarattal rendelkezik. Ha a törökökön átjönnek a migránsok, akkor itt lesznek a röszkei határátkelőponton napokon belül, ezért komoly potenciális migrációs hullámra kell felkészülnünk.

The post Morawiecki: Varsó 45 afgánnak ad humaniutárius vízumot appeared first on .

A NATO csapatai segítenek nyitva tartani a kabuli repülőteret, hogy megkönnyítsék az evakuálási műveleteket, miközben a tálibok a város elfoglalására készülnek – közölte Jens Stoltenberg a NATO főtitkára.

Stoltenberg hozzátette, hogy telefonbeszélgetést folytatott az afganisztáni helyzetről Kanada, Dánia, és Hollandia külügyminisztereivel, valamint Boris Johnson angol miniszterelnökkel. Sajtónyilatkozatában Stoltenberg azt hangsúlyozta, hogy a szövetség egyelőre fenntartja képviseletét az afgán fővárosban, de szükség esetén megteszi a megfelelő intézkedésket.

Az Európai Bizottság illetékes szóvivője elmondta, hogy az EU mindent megtesz a Kabulban dolgozó uniós alkalmazottak és hozzátartozóik biztonságának garantálásáért. “A helyzet nagyon sürgető, az uniós tagállamokkal együtt továbbra is keményen dolgozunk azon, hogy gyors segítséget biztosítsunk számukra” – jelentette ki.

A holland külügyminisztérium bejelentette, hogy afganisztáni képviseletét a kabuli nemzetközi repülőtér mellé költözteti, és hadirepülőgépeket küldött a diplomáciai személyzet kimentésére.

A Reuters hírügynökség vasárnapi információi szerint, a tálib felkelők behatoltak a kabuli elnöki palotába és elfoglalták az épületet. Asráf Gáni afgán elnök vasárnap elhagyta az országot, és Tádzsikisztán irányába távozott.

Erdogan: az iráni nagy fallal megállítjuk a menekülthullámot
Törökország és Pakisztán mindent megtesz annak érdekében, hogy az afganisztáni helyzet mihamarabb stabilizálódjon – jelentette ki vasárnap Recep Tayyip Erdogan. Erdogan hangsúlyozta, hogy országa Afganisztánból Iránon keresztül érkező, és egyre növekvő migrációs hullámmal áll szemben. Rámutatott, hogy ennek megakadályozása érdekében Ankarának és Iszlámábádnak fokoznia kell együttműködését. Az utóbbi hetekben egyre több afgán migráns érkezik Iránon keresztül a kis-ázsiai országba, ami a lakosság körében is aggodalmat kelt. Ankara a közelmúltban az iráni határon épült betonfal meghosszabbításáról döntött, amelynek hossza így 295 kilométer lesz. Erdogan vasárnap korábban az Iráni határon szolgáló parancsnokokhoz intézett szavaiban azt mondta, hogy a fallal teljesen megakadályozzák az átjárást a török-iráni határon.

The post Stoltenberg: a NATO csapatai segítenek nyitva tartani a kabuli repülőteret appeared first on .

Az afganisztáni válság és a fehérorosz vezetés fellépései is azt mutatják, hogy minél előbb át kell alakítani az Európai Unió migrációs rendszerét – írta vasárnapi Twitter üzenetében Margarítisz Szkínász az európai életmódért felelős uniós biztos.

“Az idő lejárt, nem várhatunk tovább az új menekültügyi csomag elfogadásával” – húzta alá Szkínász.

Az olasz La Stampa című lapnak adott nyilatkozatában a biztos kifejtette: az új menekültügyi paktum elfogadása azért várat magára, mert több uniós ország szerint, a migránstömegek kezelése “nem az ő feladatuk, miközben éppen egy együttes fellépésre, csapatmunkára van szükség e téren”. Szkínász szerint az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz kormány egyfajta “hibrid fegyverként” használja a menekülteket politikai céljai elérésére, a litván, lett és a lengyel határon. Leszögezte: az EU nem tűrheti az ilyen hibrid támadásokat, és minden eszközét be fogja vetni, hogy ez a minszki vezetés számára is világossá váljon, beleérte a személyi és gazdasági szankciók eszköztárát is.

“Az EU-t senki sem zsarolhatja különösen nem úgy, hogy embereket használ fel eszközként. Ezért is nyilvánvaló, hogy minél előbb el kell fogadni az új menekültügyi egyezményt minden uniós tagállamnak – hangoztatta.

Az EU az új menekültügyi paktumra vonatkozó javaslatát múlt év szeptemberében mutatta be. Az Európai Bizottság gyorsabb eljárásokat határoz meg a menekültügyi és migrációs rendszer egészében. Az új rendszer magába foglalja a származási és a tranzitországokkal folytatott együttműködés javításának módjait, a hatékony menekültügyi eljárások biztosítását, a menekültek sikeres integrációjának modelljét és az Európában maradni nem jogosultak visszatérésének rendszerét.

Emellett, az illegális migráció felszámolása érdekében törvényes bevándorlási lehetőségek megteremtését célozza. Az uniós javaslat továbbá az együttműködésen és az önkéntes alapon működő szolidaritáson alapul, azonban kötelező tagállami hozzájárulásra van szükség az egyes tagországokra nehezedő migrációs nyomás csökkentése érdekében.

The post Európai életmódért felelős uniós biztos: minél előbb át kell alakítani az EU menekültügyi rendszerét appeared first on .

Önzésükről lemondva komoly tárgyalásba kell kezdeniük az ország leendő átmeneti koalíciós kormányáról az afganisztáni konfliktusban szembenálló feleknek – jelentette ki Zamir Kabulov, az orosz külügyminisztérium második ázsiai osztályának vezetője a Rosszija 1 televíziónak.

A diplomata a tálibok sikerét a hivatalban lévő afgán kormány gyengeségével magyarázta. “A kormányt húsz éven át támogatták a nyugatiak, az amerikaiak és a NATO-sok képezték ki a hadseregüket. Láthatjuk ennek a kiképzésnek a minőségét” – mondta.

Kabulov, aki Vlagyimir Putyin afganisztáni különmegbízottja a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt hangoztatta, hogy Moszkva kész együttműködni az afgán átmeneti kormánnyal, de egyelőre nincs arról szó, hogy Afganisztán törvényes vezetéseként ismerje el az Oroszországban terrorszervezetként számon tartott tálib mozgalmat. “Nem, egyelőre nem ismertük el őket, mindennek megvan a maga ideje, várunk, és meglátjuk” – mondta a diplomata.

Vlagyimir Vinokurov, az orosz külügyminisztérium diplomataakadémiájának professzora, az orosz katonadiplomaták ligájának alelnöke ugyanennek a hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy nemrégiben Moszkvában tárgyalt a tálibok politikai szárnyának vezetője. Az afgán radikálisok megígérték, hogy nem fogják megsérteni a volt szovjetköztársaságok – Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán – határát. A szakértő úgy vélekedett, hogy a tálibokkal azt követően indulnak majd el tárgyalások, hogy végleges bejelentést tesznek a hatalom átvételéről.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnapi Telegram-bejegyzésében hangot adott véleményének, miszerint az afganisztáni konfliktusban szembenálló mindkét fél egyaránt “az amerikai gondolkodási folyamat terméke”. “A világ elborzadva figyeli az Egyesült Államok soros történelmi kísérletének eredményét” – írta. (Amihez annyit azért érdemes hozzátenni, hogy 1988-89-ben, amikor Oroszország, illetve akkor még a Szovjetúnió távozott Afganisztánból, azt is milyen borzongva figyelte a világ. A -szerk- megj.)

Mohammad Szohail, a tálibok Katarban működő politikai irodájának szóvivője orosz sajtójelentések szerint kijelentette, hogy az általa képviselt radikális iszlamista mozgalom szavatolja a kabuli orosz nagykövetség biztonságát. Az afgán fővárosban működő orosz diplomáciai képviselet közölte a TASZSZ hírügynökséggel, hogy nem készül a személyzet evakuálásra és szintén kifejezte készségét az átmeneti kormánnyal való együttműködésre. A követség szerint a helyzet kissé feszült, de nincs háború Kabulban.

A tálibok vasárnap megkezdték a bevonulást Kabulba és bejelentették, hogy átvették az ellenőrzést Afganisztán egész területe fölött. A kialakult helyzetről Putyin telefonon tárgyalt Savkat Mirzijojev üzbég elnökkel. A felek megállapodtak az illetékes szakminisztériumok közötti együttműködés erősítéséről és a rendszeres személyes kapcsolattartásról.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház elnökhelyettese vasárnapi Facebook-bejegyzésében “megfutamodásnak” minősítette az Egyesült Államok és szövetségesei afganisztáni csapatkivonását. (Lásd korábbi megjegyzésünket! -szerk-) A politikus arra figyelmeztetett, hogy az Afganisztánban jelen lévő Iszlám Állam (IÁ) fokozott érdeklődést mutat Közép-Ázsia iránt, ami fenyegetést jelent Oroszországra és szövetségeseire nézve, függetlenül attól, hogy a terrorszervezet kiegyezik-e majd a tálibokkal vagy sem.

Rámutatott, hogy a fordulat nyomán a terrorizmus bázisa jöhet létre Afganisztánban, ahonnan menekültek áradata indulhat el, elsősorban Európába. (Nyilván van oka, hogy nem Oroszország a menekültek célpontja. A -szerk- megj.) Koszacsov szerint ezért Oroszországnak az Egyesült Államokkal és másokkal is közös érdekei vannak a térségben.

Sürgette, hogy a régió országainak diplomáciája – beleértve Kínáét, Indiáét és Pakisztánét is – egységes álláspontot képviseljen, megakadályozandó, hogy “a táliboknak akár eszükbe is jusson kalandba bocsátkozni a szomszédos országokban. Fontosnak nevezte továbbá, hogy az Oroszországot, Fehéroroszországot, Örményországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt és Tádzsikisztán tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) növelje katonai potenciálját.

Vinokurov egyébként úgy vélekedett, hogy a tálibok új nevet adhatnak Afganisztánnak. Az országot szerinte az iszlám törvényei szerint vezérelt, Mohamed próféta örökösének tekintett személy által vezetett kalifátussá nyilváníthatják.

The post Moszkva mielőbbi tárgyalásokat sürget a kabuli átmeneti kormányról appeared first on .

Az Egyesült Államok evakuálja a kabuli amerikai nagykövetség – még az afgán fővárosban tartózkodó – személyzetét, miután a tálibok betörtek a városba – jelentette be vasárnap Anthony Blinken amerikai külügyminiszter az ABC amerikai televíziónak adott interjújában.

A tárcavezető úgy fogalmazott: “az intézkedés szerint az embereink elhagyják azt a területet, és a repülőtérre mennek”. Blinken megerősítette azt az információt is, hogy az amerikai nagykövetség munkatársai megsemmisítettek “dokumentumokat és egyéb tárgyakat”, mielőtt elmenekültek volna a nagykövetségről. “Ezt nagyon szabályosan és rendezett módon, az ott lévő amerikai erők segítségével teszik, akik szavatolják a biztonságot” – fogalmazott a külügyminiszter.

Hírügynökségi beszámolók szerint az Egyesült Államok kabuli nagykövetségének evakuálásakor amerikai katonai helikopterek szálltak fel a nagykövetség területéről, és fekete füstöt bocsátottak ki magukból Kabul felett, miközben az amerikai tisztviselők azon dolgoztak, hogy a “kényes anyagok” ne jussanak a tálibok kezébe.

Blinken védelmébe vette Joe Biden azon döntését, miszerint véget vetett a közel húsz éves amerikai katonai missziónak Afganisztánban. Hozzátette, hogy Bident kötelezte a Donald Trump volt amerikai elnök által 2020-ban a tálibokkal kötött kivonulási megállapodás. Ha Biden lemondta volna a kivonulást, “visszatértünk volna a tálibokkal vívott háborúba”, és kénytelenek lennénk több tízezer amerikai erőt visszavezényelni Afganisztánba – mondta Blinken.

“Egyszerűen tévedés” lenne azt gondolni, hogy az amerikai erők fenntarthatták volna az eredeti állapotokat Afganisztánban – ezt már a CNN hírtelevíziónak mondta a külügyminiszter. A tárcavezető elismerte, hogy a tálibok területfoglalása gyorsabban történt, mint gondolták. Blinken szerint az elsődleges cél, hogy minden amerikai biztonságosan elhagyja az országot.

Egy a CNN-nek nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint az amerikai nagykövetség dolgozóinak többségét már kimenekítették a diplomáciai épületből. Egy nevét elhallgató, a kabuli repülőtéren tartózkodó forrás pedig arról számolt be, hogy kaotikus helyzet alakult ki a légikikötőben, miután a legtöbb külföldi megpróbálja elhagyni az országot. “Nagy tömegek próbálnak bejutni a repülőtérre, és az egyik részen lövöldözés tört ki” – mondta a szemtanú.

Sajtóinformációk szerint Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja korábban arra kérte a tálibokat, ne lépjenek be Kabulba, amíg az amerikai állampolgárok nem távoznak. Ezzel kapcsolatban a külügyminiszter azt mondta: az Egyesült Államok nem kért semmit a táliboktól. “Nem kértünk semmit a táliboktól. Azt mondtuk nekik, hogy ha megzavarják a személyzetünket és a kiürítési műveleteinket, akkor gyors és határozott válaszra számíthatnak.”

A tálibok gyors területfoglalása miatt Washington péntekre virradóra bejelentette: háromezer katonát küld a kabuli nemzetközi repülőtérre, hogy segítsék a diplomaták és az amerikai állampolgárok evakuálását. “Komolyan vesszük a helyzetet, és ez az egyik oka annak, hogy ezeket az erőket Kabulba költöztetjük, hogy segítsünk ebben a különleges küldetésben, mert tudjuk, hogy az idő értékes árucikk” – fogalmazott Kirby, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szóvivője.

Kirby arról is beszámolt, hogy a Pentagon további 4500-5000 katonát küldött Katarba és Kuvaitba. Közülük ezren Katarban az amerikai hadseregnek dolgozó és a tálibok megtorlásától tartó afgánok vízumkezelését segítik majd. A 82. légideszant hadosztály 3500-4000 katonáját pedig készenléti egységként Kuvaitba telepítették, arra az esetre, ha “még több emberre lenne szükség”, mint a Kabulba tartó 3000 fegyveres – tette hozzá Kirby.

The post Az Egyesült Államok evakuálja az amerikai nagykövetség személyzetét appeared first on .

Az Afganisztánban maradt németek, helyi segítőik és családtagjaik kimentésére készül a német hadsereg (Bundeswehr).

Az ntv hírtelevízió információi szerint a hadsereg nagyszabású műveletet tervez, akár tízezer embert is kimenthetnek az egyre inkább a szélsőséges iszlamista tálibok ellenőrzése alá kerülő ázsiai országból.

Eddig a németek mellett csak a Bundeswehr afgán segítői és családtagjaik, nagyjából 2500 ember kimenekítését tervezték. Az új terv szerint a külügyminisztérium, a német segélyszervezetek és más szervezetek, köztük médiumok helyi munkatársait – például tolmácsokat vagy az újságírók helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkező segítőit, az úgynevezett fixereket – is Németországba szállítják családostul, mert életveszélyben vannak.

A tálibok már több ilyen embert, köztük a német sajtó munkáját segítő afgánokat is megöltek, amiért együttműködtek külföldiekkel.

Angela Merkel az akcióról szombaton egyeztetett Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszterrel, Heiko Maas külügyminiszterrel és Horst Seehofer belügyminiszterrel.

A Bild am Sonntag című vasárnapi lap szerint a művelet már hétfőn elkezdődhet. Központja az üzbegisztáni főváros, Taskent lesz, ahonnan a légierő (Luftwaffe) szállítógépei Kabulba repülnek. A tálibok bosszúja elől kimenekítendő afgánok és a német állampolgárok biztonságról a gyorsreagálású hadtest (DSK) ejtőernyős vadász egységei gondoskodnak. Taskentből a kimenekítettek charterjáratokkal jutnak majd el Németországba.

A Bundeswehr a szövetségi parlament (Bundestag) ellenőrzése alá tartozik, műveleteihez parlamenti felhatalmazás szükséges. Az afganisztáni mentőakció engedélyezésére azonban a már Kabult fenyegető tálibok előretörése miatt nincs idő, ezért a Bundestag utólag ad majd felhatalmazást a küldetésre.

Az utolsó német katonai egység június végén tért haza Afganisztánból, lezárva a Bundeswehr csaknem húsz évig tartó küldetését.

Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.

Az afganisztáni biztonsági helyzet május óta romlik a tálibok offenzívája miatt. A lázadók a nemzetközi haderő kivonulását kihasználva átfogó offenzívát indítottak a kormányerők ellen, azóta nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket. Szombaton a tálibok Kunár és Paktia tartomány székhelyét is elfoglalták, így már 22 tartományi székhely van a kezükön Afganisztán 34 tartományából, és az ország területének több mint kétharmadát tartják ellenőrzésük alatt.

The post Afganisztáni mentőakcióra készül a német hadsereg appeared first on .

Mire lehetnek jók az árnyékolt elektronikai kábelek korszerű változatai? Miben rejlik az alkalmazásuk hozzáadott értéke? Illetve mi mindenre érdemes figyelni annak érdekében, hogy az árnyékolt elektronikai kábel hosszabb távon is kiszolgálja az igényeket? A cikkből kiderülnek a válaszok.

Mitől árnyékolt az árnyékolt elektronikai kábel?

Az árnyékolt elektronikai kábel megnevezésének a kulcsa leginkább az összetételében rejlik. Attól lesz árnyékolt, hogy a kábel gyártásakor egy plusz réteg is beépítésre kerül. Nyilván ennek a plusz rétegnek kiemelt funkciója is van, másképp nem beszélhetnénk árnyékolt elektronikai kábelről.

A plusz rétegnek köszönhetően viszont a különféle elektromos eszközök összekötése és használata alacsonyabb zajszint mellett működhet. Mindezzel együtt az árnyékolt kábel magasabb minőséget, jobb ellenállást és fokozottabb teljesítményt jelenthet.

Úgyhogy értelemszerűen nem is a véletlen műve az, hogy a professzionális villanyszerelők előszeretettel alkalmazzák. Rövidesen rátérünk persze a felhasználás lehetőségeire is.

Hol és milyen körülmények között hasznosítható leginkább az árnyékolt elektronikai kábel?

Plusz rugalmasságot és lehetőséget biztosíthat az árnyékolt elektronikai kábelek hasznosítását illetően, hogy igény szerint akár a száraz, akár a nedves helyiségekben is bátran használhatók. Vagyis szóba jöhet a hasznosításuk a háztartási körülmények mellett akár a professzionális, ipari körülmények között is.

Egyébként nem ritkán az utóbbi hasznosítási mód kerül megvalósításra a gyakorlatban. Az Elektrikstore.hu-nál beszerezhető árnyékolt elektronikai kábelek például egytől egyig kiválóan alkalmasak arra, hogy a segítségükkel megoldott legyen a mérés-, az irányítás- vagy a szabályozástechnika berendezéseinek az összekötése.

Méghozzá nemcsak átmeneti jelleggel és kétes minőségben. Elvégre az árnyékolt elektronikai kábelek hasznosításának az egyik legfontosabb hozzáadott értéke pontosan abban rejlik, hogy tartós megoldást kínálnak felhasználói szempontból.

Amivel az árnyékolt elektronikai kábelek alkalmazása kapcsán nem árt számolni

Már a használat első másodperceiben is tapasztalható, hogy az árnyékolt elektronikai kábelek modern változatai meglehetősen hajlékonyak. Ez a fajta rugalmasság persze megkönnyíti a munkát, ugyanakkor túlzásba nem érdemes esni ebben a tekintetben.

Merthogy az árnyékolt elektronikai kábelek rövid és hosszabb távon is az aránylag kisebb mechanikai igénybevétellel szemben lesznek ellenállók. Vagyis erősen javasolt figyelni arra, hogy tartós és erőteljes mozgatásnak ne legyenek kitéve.

Amennyiben a felsorolt szempontok mindegyikére sikerül figyelni, és a korszerű árnyékolt elektronikai kábeleket rendeltetésszerűen alkalmazzuk, akkor jó eséllyel maradéktalanul kiszolgálhatják az igényeinket.

The post Mi mindenre hasznosítható az árnyékolt elektronikai kábel? appeared first on .

Izrael visszahívta Varsóból nagykövetségének (ügyvivő) vezetőjét az elkobzott lengyelországi ingatlanok visszaszolgáltatását akadályozó törvény miatt – jelentette a The Times of Israel hírportál.

Jaír Lapid külügyminiszter antiszemitának és erkölcstelennek nevezte Twitter-fiókjának szombat esti bejegyzésében az új lengyel törvényt, amely a második világháború előtti lengyelországi ingatlanok visszaszolgáltatását nehezíti.

A parlamenti jóváhagyás után szombaton a lengyel államfő elé került törvénymódosítás értelmében harminc év elmúltával nem lehetne kétségbe vonni a közigazgatási eljárások során hozott döntéseket, ezen belül az akár évtizedekkel ezelőtt – például a holokauszt idején – elkobzott vagyonról szólókat sem.

Andrzej Duda lengyel államfő szombaton bejelentette, hogy az amerikai és az izraeli ellenkezés dacára aláírja az új szabályozást.

Korábban a holokauszt-túlélők gyermekeként született Antony Blinken amerikai külügyminiszter is tiltakozott a lengyel jogszabály miatt. Az amerikai, valamint az izraeli fél ugyanis úgy értelmezi a törvénymódosítást, hogy az csorbítja a holokauszt-túlélők jogait, lehetetlenné téve számukra és utódjaik számára a háború során elkobzott vagyonuk visszaszerzését.

“Lengyelország nem először hagyott jóvá antiszemita és erkölcstelen törvényt. Utasítottam a varsói nagykövetség vezetőjét, hogy haladéktalanul térjen vissza Izraelbe határozatlan idejű egyeztetésre” – írta Lapíd, és azt is bejelentette, hogy a további válaszlépésekről egyeztetni fognak az amerikai diplomáciával.

Az új nagykövetnek hamarosan át kellett volna vennie hivatalát Varsóban, de a jeruzsálemi külügyminisztérium egylőre nem indítja őt útnak, meghatározatlan ideig nem foglalhatja el állomáshelyét. Jelen pillanatban már nincs ott a volt nagykövet sem, ügyvivő vezeti a képviseletet, őt most visszarendelték.

“Lengyelország ma este antidemokratikus, nem liberális országgá vált, amely nem tiszteli az emberi történelem legnagyobb tragédiáját. Soha nem szabad hallgatnunk. Izrael és a zsidó nép bizonyosan nem fog hallgatni” – írta Lapid.

“Szégyenletes döntés ez, a holokauszt emlékének gyalázatos megvetése” – nyilatkozta Naftali Bennett a törvényről. “Izrael súlyos lépésnek tekinti egy olyan törvény jóváhagyását, amely megakadályozza, hogy a zsidók kártérítést kapjanak a holokauszt idején tőlük eltulajdonított vagyontárgyakért, és sajnálja, hogy Lengyelország úgy dönt, hogy továbbra is kárt okoz azoknak, akik mindent elveszítettek” – tette hozzá Bennett.

“Holokauszt-túlélők fiaként mélyen nyugtalanít a Lengyelországban elfogadott törvény, amely hatékonyan megakadályozza az igazságszolgáltatást a holokauszt áldozatai és családjaik számára” – nyilatkozta Beni Ganz védelmi miniszter.

“A vagyon-visszaszolgáltatás kicsi, de jelentős részt jelent a túlélők jogérvényesítésében, valamint a világ egyik legnagyobb népirtásában elhunytak elismerésében” – tette hozzá Ganz, és felszólította Izrael nemzetközi partnereit, hogy egyhangúlag ítéljék el a lengyel lépést.

The post Izrael visszahívta Varsóból nagykövetségének vezetőjét appeared first on .

Lezuhant az orosz légierő egyik, az erdőtüzek oltására kivezényelt repülőgépe szombaton Törökországban. A katasztrófa körülményeivel kapcsolatban részletek egyelőre nem ismeretesek.

Vlagyimir Putyin posztumusz Bátorságrenddel tüntette ki a tűzoltógép személyzetét. Az orosz védelmi minisztérium -Adana környékén leszállás közben hegynek ütközött- Be-200-as kétéltű repülőgépén öt orosz katona és három török állampolgár tartózkodott.

A Bátorságrenddel kitüntetett öt orosz tiszt között volt Jevgenyij Kuznyecov ezredes, a haditengerészet pilótája, aki részese volt a tűzoltógép arktiszi berepülésének, egyebek között egy, a Ferenc József földön végrehajtott leszállásnak. Kuznyecov ismert volt Oroszországban amiatt, hogy főszereplője volt a 2016-ban készült az Utánégető, Visszatérés című dokumentumfilmnek, a film egy krími repülőezredről szólt, amely a Szovjetunió széthullása után Ukrajnához került.

A szerencsétlenül járt Be-200-ast július 8-án vezényelték Törökországba az erdőtüzek elleni küzdelem támogatásra. Az orosz katonai tárca szakértői bizottságot küldött a helyszínre a baleset okának tisztázására.

Törökországot immár több mint két hete sújtják az erdőtüzek, legkevesebb 270 helyen lobbantak fel a lángok, szerte az ország területén – derült ki korábban az Anadolu török állami hírügynökség jelentéséből.

The post Putyin kitüntette a Törökországban lezuhant orosz tűzoltógép személyzetét appeared first on .

Lezárták pénteken az Egyesült Államok szövetségi fővárosában, Washington DC-ben található Joint Base Anacostia-Bolling katonai támaszpontot, miután egy fegyveres személyt észleltek – jelentette az amerikai sajtó.

A létesítmény Facebook-oldalán közzétett első bejegyzésben azt írták, hogy a lezárást a bázis déli oldalán észlelt “feltehetően fegyveres személy” miatt rendelték el. A leírás szerint a keresett személy “közepes testalkatú afroamerikai férfi, akinél Gucci márkájú táska van”.

“Ha összetalálkozik az illetővel és biztonságban el tud menekülni, akkor fusson el! Ha nem tud biztonságban elfutni, akkor rejtőzzék el! Zárja be az ajtót, kapcsolja le a villanyt, halkítsa le a mobiltelefonját, és maradjon csendben!” – állt a támaszpont első bejegyzésében.

Később a létesítmény a közösségi oldalon újabb tájékoztatót tett közzé, amelyben azt írták, hogy a hatóságok két embert keresnek: “az egyikük átlagos testalkatú, raszta frizurát viselő afroamerikai férfi, kék farmernadrágban, a másikuk szintén afroamerikai férfi, aki zöld nadrágot és fehér felsőt visel, és ő lehet, hogy megsebesült”.

A szövetségi főváros rendőrkapitánysága közölte, hogy tisztjei egy, a katonai bázis közelében hallott lövések ügyében kezdték meg az intézkedést, és ekkor a gyanúsítottak a bázis felé rohantak. A rendőrség beszámolója szerint nincs információjuk arról, hogy bárki áldozatul esett volna a lövöldözésnek.

A Washington délkeleti részén található, 905 hektáros támaszponton a légierő, a tengerészgyalogság és a parti őrség egységei is jelen vannak, valamint itt található a haditengerészet bűnügyi nyomozószolgálatának (NCIS) washingtoni irodája, továbbá a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) székhelye is.

Az elmúlt héten az amerikai védelmi minisztérium, azaz a Pentagon épületét is lezárták, miután az intézmény melletti metró-, és buszállomásnál halálra késeltek egy helyi rendőrt. A gyanúsítottat akkor a rendőrség lelőtte. A férfi a helyszínen belehalt sérüléseibe.

The post Lezártak egy katonai bázist egy “feltehetően fegyveres személy” miatt Washington DC-ben appeared first on .

A NATO továbbra is elkötelezett az afganisztáni konfliktus politikai megoldása mellett – írta sajtóközleményében Jens Stoltenberg, a brüsszeli székhelyű szervezet főtitkára a szövetség nagyköveteinek pénteki, rendkívüli tanácskozását követően.

Stoltenberg hangsúlyozta: a NATO célja továbbra is az afgán kormány és a biztonsági erők “lehető legnagyobb mértékű” támogatása. Hozzátette, hogy a diplomáciai képviseletek biztonsága elsődleges fontosságú, a szövetség egyelőre fenntartja diplomáciai jelenlétét Kabulban, de szükség esetén megteszi a megfelelő lépéseket

A NATO-főtitkár kiemelte továbbá, hogy a NATO-szövetségeseket mélységes aggodalommal tölti el a tálibok offenzívájával járó nagyfokú erőszak, beleértve a civilek elleni támadásokat, a gyilkosságokat és a súlyos emberi jogi visszaéléseket. “A táliboknak meg kell érteniük, hogy a nemzetközi közösség nem fogja elismerni őket, ha erőszakkal veszik át az országot” – nyomatékosította.

“Továbbra is folyamatosan értékeljük a helyszíni fejleményeket, és állandó kapcsolatban állunk az afgán hatóságokkal és a nemzetközi közösség többi tagjával” – közölte a főtitkár.

Április 14-én Joe Biden közölte döntését, amely szerint befejezik az amerikai haderők afganisztáni állomásoztatását, véget vetve ezzel az amerikai hadsereg leghosszabb külföldi hadműveletének. A bejelentés óta a dél-ázsiai országban fokozatosan romlik a biztonsági helyzet, a tálibok egyre intenzívebben támadnak, és az ország 34 tartományának felét már bevették. Több nyugati ország közölte, hogy biztonsági okokból átmenetileg bezárja kabuli nagykövetségét, és evakuálja az ott dolgozókat.

The post Stoltenberg még mindig politikai megoldást vizionál Afganisztánban appeared first on .