Biztonságpolitika

“Mélyen aggasztó” a tálibok gyors területfoglalása Afganisztánban – mondta pénteki sajtótájékoztatóján John Kirby, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szóvivője.

“Természetesen aggaszt minket a tálibok előrenyomulásának sebessége” – fogalmazott Kirby. “Ez az a pillanat, amikor az afgánok egyesülhetnek, az ország vezetése és a hadsereg. A végkifejletnek nem kell elkerülhetetlennek lennie” – tette hozzá a szóvivő.

A radikális iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán második legnépesebb városát, Kandahárt, és péntekre Hilmend tartomány fővárosa, Laskargáh is elesett. A tálibok az ország középső részén fekvő Gor tartomány székhelyét, Csagcsaránt is megszerezték. Csütörtökön két tartományi székhely, Gazni és Herát városa került a szélsőségesek kezére. Az elmúlt nyolc napban a tálibok az afgán tartományi székhelyek közel felét már elfoglalták. A nagyvárosok közül már csak Kabul, Mazar-i-Saríf és Dzsalálábád áll a kormányerők felügyelete alatt. A radikális iszlamisták jelenleg a dél-ázsiai ország területének nagyjából kétharmadát ellenőrzik.

Kirby pénteken azt mondta: az afgán főváros “jelenleg nincs közvetlen veszélyhelyzetben, de a tálibok egyértelműen megpróbálják elszigetelni Kabult”. A Pentagon szóvivője hozzátette: “Ez nem különbözik attól, ahogyan az ország más részein cselekedtek, elszigetelték a tartományi fővárosokat, amelyek néha kénytelenek voltak megadni magukat.”

A helyzet alakulása miatt Washington péntekre virradóra bejelentette: háromezer katonát küld a kabuli nemzetközi repülőtérre, hogy segítsék a diplomaták és az amerikai állampolgárok evakuálását. “Komolyan vesszük a helyzetet, és ez az egyik oka annak, hogy ezeket az erőket Kabulba költöztetjük, hogy segítsünk ebben a különleges küldetésben, mert tudjuk, hogy az idő értékes árucikk” – fogalmazott Kirby, aki hozzátette, hogy a bevetésre küldött tengerészgyalogosok egy csoportja már meg is érkezett Kabulba.

A szóvivő szerint az afgán erők továbbra is képesek lennének arra, hogy visszaverjék a tálibok támadásait. “Többen vannak, van légierőjük. Egy alkalmas légierő, amely nem mellesleg többet repül naponta, mint az amerikai. Modern felszereléssel rendelkeznek… Előnyben vannak a kiképzést tekintve, amelyet az elmúlt 20 év alatt nyújtottunk számukra. Megvannak az anyagi, fizikai és kézzelfogható előnyeik. Itt az ideje, hogy kihasználják ezeket az előnyöket” – mondta Kirby.

A szóvivő arról is beszámolt, hogy a Pentagon további 4500-5000 katonát küldött Katarba és Kuvaitba. Közülük ezren Katarban, a korábban az amerikai hadseregnek dolgozó és a tálibok megtorlásától tartó afgánok vízumkezelését segítik majd. A 82. légideszant hadosztály 3500-4000 katonáját pedig készenléti egységként Kuvaitba telepítették, arra az esetre, ha “még több emberre lenne szükség”, mint a Kabulba tartó 3000 fegyveres – tette hozzá Kirby.

The post Pentagon: “mélyen aggasztó” a tálibok gyors területfoglalása appeared first on .

Agyonlőtték Szahar Iszmailt, Jafit Sasa-Biton oktatási miniszter arab kisebbséggel kapcsolatos ügyeinek főtanácsadóját, az Új Remény párt országos listájának 17. helyezettjét Izraelben – jelentette a ynet.

A Karmiel melletti Rámá faluba, Iszmail otthonához kiérkező mentők csak a halál beálltát tudták megállapítani. Az ismeretlen tettes háza közelében, az utcán lőtte le gépfegyverrel az ismert arab közszereplőt, aki korábban a jobboldali Likud pártban, majd Gideon Szaárral együtt távozva az Új Reményben politizált.

Az ötvenéves politikust felesége és hat éves kisfia gyászolja. A rendőrség vizsgálatot indított a gyilkosság ügyében. 2021 eleje óta 74 embert gyilkoltak meg az arab kisebbség körében Izraelben.

Sasa-Biton oktatási miniszterasszony hivatala közleményt adott ki, amely szerint a tárca vezetője megdöbbenéssel fogadta a gyilkosság hírét, és folyamatosan kapcsolatban áll Iszmail családjával. “Az oktatási minisztérium családja osztozik a család súlyos bánatában és gyászában” – írták.

“Szahar Iszmailt, drága, testvérként szeretett barátomat és harcostársamat ma reggel meggyilkolták Rámában. Jószívű, az embereket és az országot szerető, becsületes és bátor vezető, igaz barát volt” – írta Twitter fiókjában régi barátja, Gideon Szaár igazságügyi miniszter, a kormánykoalícióban részt vevő jobboldali Új Remény párt elnöke.

“Nehezen tudom elfogadni, hogy soha többé nem láthatom Szahart örök mosolyával, ahogy tegnapig láthattam. Biztos vagyok benne, hogy az izraeli rendőrség elfogja a gyalázatos gyilkosokat, és bíróság elé állítják őket” – hangsúlyozta Szaár.

Az arab településeken az utóbbi években fokozódott az erőszak, melynek elsősorban a szervezett bűnözés a fő hajtóereje. A rendőrség szerint a tavalyi izraeli lövöldözések több mint 90 százaléka arab közösségekben történt, noha az arab kisebbség Izrael lakosságának csak mintegy ötödét teszi ki.

Az arab izraeliek a rendőrséget hibáztatják, mert szerintük kudarcot vallottak az erős bűnszervezetekkel szemben, és nem törődnek eléggé az arab közösségekben burjánzó erőszakkal, amely magában foglalja a családi viszályokat, a maffiák összecsapását és a nők elleni erőszakot.

The post Agyonlőtték az oktatási miniszter arab főtanácsadóját Izraelben appeared first on .

A nemzeti kormány számára Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első – jelentette ki a honvédelemi miniszter a kormány Facebook-oldalán közzétett videójában.

Az ország védelmi képességét ezért tudatosan erősítik, “hiszen megbízható védelem nélkül nincs se biztonság, se gazdasági fejlődés” – mondta Benkő Tibor, hozzátéve, az ehhez szükséges forrásokat a kormány biztosítja. Így “minden idők legnagyobb haderőfejlesztési programját hajtjuk végre” – hangsúlyozta.

A miniszter azt mondta: új alapokra helyezték a honvédelem ügyét, amelynek eredményeként a nemzeti haderő újjáépül. Erre szükség volt – tette hozzá -, mert az elmúlt évtizedekben vagy a politikai akarat, vagy a gazdasági stabilitás, vagy mindkettő hiánya miatt a Magyar Honvédség “tudatos leépítésének voltunk tanúi”. A jelenlegi biztonsági környezetben, a kiberfenyegetettség, a terrorizmus veszélye és a nagy arányú migráció idején ez megengedhetetlen – hangsúlyozta.

Benkő  szerint a hivatásos és szerződéses katonák mellett az önkéntes tartalékos szolgálatot is elengedhetetlennek tartják. Kiemelten kezelik a hazafias honvédelmi nevelést, a katonai pályára irányítást, megteremtik továbbá annak feltételeit is, hogy a nyugállományú katonákról méltóan gondoskodjanak. A miniszter kitért a magyar hadiipar újraindítására, hangsúlyozva, ez nemcsak az ország védelmi képességét növeli, hanem a gazdasági fejlődés mellett a munkahelyteremtést is segíti.

“Erős, ütőképes, a haza védelme iránt elkötelezett honvédséget építünk, amely mindenkor rendelkezésre áll Magyarország és a magyar emberek biztonságát szolgálva” – jelentette ki Benkő. Üzenetét azzal zárta, a videóját megtekintők bízzanak Magyarország védelmi képességében, katonái felkészültségében.

The post Benkő: Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első appeared first on .

Kényszermunkával és kiskorú veszélyeztetésével vádol a Baranya Megyei Főügyészség egy házaspárt, amelynek tagjai öt nevelt gyermeküket elhanyagolták és szolgasorban tartották – közölte a főügyészség. A férfi ellen szexuális erőszak miatt is vádat emeltek.

A vád szerint az 1 és 12 év közötti gyermekeket 2013 májusában helyezték ki a jelenleg 55 éves férfihoz és 54 éves feleségéhez egy Pécs melletti kistelepülésre.

A letartóztatásban lévő házaspár 2014-től a gyerekeket kihasználta, dolgoztatta: fát kellett gyűjteniük a közeli erdőben, kapáltak, télen havat lapátoltak, ők végezték a házimunkát, az állatok gondozását. A nevelt gyerekek nem kaptak megfelelő élelmet, a vádlottak vér szerinti hozzátartozóinál jóval kevesebb és kevéssé változatos ételeket ehettek – írták.

Az adatok szerint a férfi a legidősebb – akkor alig több, mint 12 éves – nevelt lányához szexuálisan is közeledett, többször fenyegetéssel vette rá szexuális cselekmény végzésére, annak eltűrésére, ezért az ügyészség vele szemben szexuális erőszak miatt is vádat emelt.

The post Nevelt gyermekeit dolgoztatta egy házaspár Baranya megyében appeared first on .

Az Európai Unióba irányuló illegális határátlépések száma, 2021 első hét hónapjában meghaladta a 82 ezret, ami az előzetes számítások szerint 59 százalékkal több az egy évvel korábban mért adatoknál, a határsértések különösen a közép-mediterrán térségben és a Nyugat-Balkán régiójában növekedtek – közölte csütörtökön az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex).

Júliusban a Frontex 17 300 illegális határátlépést regisztrált, 33 százalékkal többet, mint az előző év azonos hónapjában. A határsértések száma június hónaphoz képest mintegy háromezerrel emelkedett. A szervezet júliusi migrációs adatokat összesítő jelentése kiemeli, hogy az EU keleti határain folyamatosan nő a migrációs nyomás: júliusban több mint háromezer illegális belépést regisztráltak Fehéroroszországból a litván határon, míg a lengyel határon 180, a lett határon pedig kétszáz alkalommal kellett intézkedniük a határvédelmi hatóságoknak.

A közép-mediterrán migrációs útvonalon az idei év első hét hónapjában 96 százalékkal több migráns próbálkozott határsértéssel, mint tavaly ugyanezen időszakban, ugyanakkor a nyugat-mediterrán Spanyolországot is érintő úton 32 százalékkal csökkent az illegális határátlépők száma.

Az illegális migránsok többségükben tunéziaiak, bangladesiek, illetve 67 százalékban algériaiak voltak. A jelentés megjegyzi, hogy az algériai határsértők ilyen magas arányának oka az országban jelenleg is fennálló instabil politikai és gazdasági helyzet lehet, amely egyre több embert késztet arra, hogy megpróbáljon Európába jutni.

A nyugat-balkáni útvonalon júliusban 3600 illegális határátlépést észleltek a hatóságok, 67 százalékkal többet, mint tavaly júliusban. A határátlépési kísérletek száma ezen a szakaszon idén kilencven százalékkal nőtt, összesen 22 600-an próbáltak átjutni Európába. A migránsok többsége Szíriából és Afganisztánból, illetve Marokkóból érkezett.

Idén nőtt a szubszaharai, azaz a Szaharától délre fekvő országokból érkező határsértők száma is: az elmúlt hét hónapban 7350 határsértés történt a nyugat-afrikai útvonal mentén, 130 százalékkal több, mint tavaly.

The post Frontex: nőtt az illegális határátlépések száma a tavalyihoz adatokhoz képest appeared first on .

Korrupciós cselekmény miatt tartóztattak le egy ügyvédet és két társát, akik a legfőbb ügyészre valótlanul hivatkozva kétszázmillió forintért ígértek enyhébb büntetést egy házaspárnak – tudatta a Központi Nyomozó Főügyészség.

A megalapozott gyanú lényege szerint 2021 júniusában egy vállalkozó és alkalmazottja személyes találkozót kezdeményezett egy személlyel, aki ellen nyomozás folyt, és magukat – valótlanul – hivatalos személynek kiadva felajánlották segítségüket. A vállalkozó azt ígérte, hogy ha fizetnek neki 200 millió forintot, letöltendő szabadságvesztés nélkül zárul a férfi és felesége elleni büntetőügy. A vállalkozó arra hivatkozott, hogy a legfőbb ügyész elintézi az ügyet, majd a férfi jelenlétében kihangosított telefonon beszélt egy, a legfőbb ügyész “jobbkezeként” megjelölt személlyel, aki garantálta, hogy az eljárás alatt állóknak nem kell börtönbe vonulnia.

A gyanúsított többször találkozott egy ügyvéddel, aki szintén megerősítette, hogy a vállalkozó képes kedvezően befolyásolni a bíróság döntését, de ehhez védőként őt kell meghatalmazni a folyamatban lévő eljárásban.

A Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt nyomoz az ügyben, gyanúsítottként hallgatta ki a befolyásolásra alaptalanul hivatkozó embereket, és indítványozta letartóztatásukat. A vállalkozó már beismerte a bűncselekmény elkövetését, a Fővárosi Törvényszék pedig elrendelte három gyanúsított letartóztatását.

The post Korrupció miatt tartóztattak le egy ügyvédet és két társát appeared first on .

Egy líbiai harcmezőn hátrahagyott tableten talált adatokra hivatkozva tárta fel a leginkább zsoldoscsoportra hasonlító Wagner orosz biztonsági cég működésének részleteit a brit közszolgálati médiacsoport, a BBC.

A tabletet a Wagner csoport egyik tagja hagyhatta el Líbia nyugati részén 2020 tavaszán egy harci övezetben. Az ENSZ támogatását élvező líbiai egységkormány erőivel szemben Halífa Haftar tábornok erőit támogató Wagner csoportról mindeddig kevés közvetlen információ állt rendelkezésre. Titkosan működő szervezet, hivatalosan nem is létezik, de becslések szerint mintegy tízezer közreműködője lehetett a csoportnak az utóbbi hét évben.

A tableten tárolt fájlokhoz – köztük robbanószerkezetek használati útmutatóihoz és felderítő drónok felvételeihez – meglepően könnyen hozzá tudtak férni. Egy térképes alkalmazásban orosz feliratozású katonai térképeket találtak a Tripolitól délre fekvő Ain Zara elhagyatott külvárosáról, ahol a Wagner csoport harcosai 2020 februárja és májusa között tevékenykedtek.

A tablet tulajdonosát a fájlok alapján ugyan nem tudták azonosítani, de a térképekbe tűzve kódnevekre bukkantak, amelyek feltehetően a Wagner csoport tagjaira utalhattak. A BBC munkatársai azonosítani tudtak egy harcost a kódnevek, illetve egy ukrán önkéntesek által összeállított adatbázis és egy kiszivárgott ENSZ-jelentés összevetésével.

A tableten talált térképeken a kódnevek mellett fekete pontokkal az aknákat is jelzik Ain Zara lakónegyedeiben.

A Wagner csoport két egykori – névtelenül nyilatkozó – tagja a BBC-nek elmondta, hogy a harcosokat nem közvetlenül a zsoldoscsapatba toborozzák, hanem kezdetben rövid távú szerződésekkel veszik fel olajkitermelő munkásként vagy biztonsági őrként. A fizikai teszteket és a biztonsági átvilágításokat követően kerülnek át a dél-oroszországi Krasznodar melletti nem hivatalos kiképzőtáborba, és ezt követően küldhetik őket külföldi bevetésre. A Wagner csoport alkalmazásában szolgálók az átlagfizetésnek akár tízszeresét is megkereshetik.

Líbiai hírszerzési forrásokból a BBC birtokába jutott egy tízoldalas dokumentum is, amelyből következtetni lehet arra, hogy – az eddigi sajtóhírekkel összhangban – a Wagner csoport valóban összefüggésbe hozható Jevgenyij Prigozsin üzletemberrel. Prigozsin határozottan tagadja, hogy köze lenne a szervezethez.

A BBC birtokába jutott dokumentumokon az aláírásnál a DU monogram szerepel, amely Dmitrij Utkinra, az orosz különleges erők egykori ejtőernyősére utal, aki a Wagner csoport alapítója és teljes körű irányítója. A csoport neve onnan ered, hogy a náci Németországért élénken érdeklődő Utkint egykor “Wagnerként” emlegették. Jelenleg a “Kilencedik” kódnéven szerepel a csoporton belül.

Január elején Vlagyimir Putyin egy újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy ha valóban orosz állampolgárok harcolnak Líbiában, akkor azok nem az orosz állam érdekeit képviselik, és nem kapnak pénzt az orosz államtól. Az orosz külügyminisztérium azt közölte, hogy a a Wagner csoporttal kapcsolatos hírek nagyrészt manipulált adatokon alapszanak, és az a céljuk, hogy lejárassák Oroszország líbiai politikáját.

The post Harctéren hagyott tablet alapján sikerült fényt deríteni a Wagner orosz zsoldoscsoport működésének részleteire appeared first on .

Keresőmunkára kiképezhető kutyákat vásárol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV); a gazdák augusztus végéig e-mailben jelentkezhetnek – tudatta a hivatal.

A kiképzők 10 és 36 hónap közötti életkorú, kifogástalan egészségi állapotú, oltási könyvvel vagy útlevéllel rendelkező, transzponder számmal vagy chippel ellátott, nem ivartalanított kutyákat várnak. A sikeres keresőkutya-jelöltek a kiválasztás után 21 napos próbaidőt kapnak. Ivartól és fajtától függetlenül bekerülhet a kiképzési programba a négylábú, ha megfelel a kiírás feltételeinek.

A NAV augusztus 25-ig a navkutyabeszerzes@nav.gov.hu e-mail-címen várja a gazdák előzetes ajánlatát, melynek tartalmaznia kell a kutya hívónevét, fajtáját, ivarát és vételárát. Továbbá a gazdának meg kell adnia e-mail-címét, adatait, illetve jeleznie kell azt is, hogy a kutyát magánszemélyként vagy gazdálkodó szervezetként – például egyéni vállalkozóként, kft.-ként – szeretné eladni.

A hivatal a kutyavásár időpontja előtt felveszi a kapcsolatot azokkal az érdeklődőkkel, akiktől ajánlatot kér: ekkor elküldi az ajánlattételi felhívást, és a kutyavásár, valamint a beszerzési eljárás további részleteit is. A kiírás részletes feltételei megtalálhatók a NAV honlapján.

A NAV azt is közölte, hogy jelenleg negyven keresőkutyával dolgoznak, most 13 új kutya beszerzését és szolgálatba állítását tervezik. A képzési idő függ a képzési szakiránytól, az egyfázisú, a bankjegy vagy dohánytermékek, illetve ezek duál képzése 12-14 hetet vesz igénybe. A kábítószer keresésre önálló szakirányként, vagy kombinálva 16 hét alatt képezhető ki megbízhatóan a kutya.

Minden szolgálati kutyához egy kutyavezető tartozik, és a kutya szolgálatból kivonásáig egy párost alkotnak. Minden szolgálati kutya a saját gazdájával, kutyavezetőjével, illetve annak családjával él a saját otthonukban, családi házas környezetben. A szolgálati kutyához a NAV biztosítja az otthonukban elhelyezhető kennelt és kutyaházat, illetve a tartáshoz és ápoláshoz szükséges minden további eszközt.

A szolgálati kutyákat egészségi szempontok, illetve életkoruk miatt vonják ki a szolgálatból, általában 8-10 éves koruk között. Ezek után is a gazdájukkal maradnak, ott tölthetik a megszokott környezetben a “nyugdíjas éveiket” – közölte a NAV.

The post Keresőmunkára kiképezhető kutyákat vásárol a NAV appeared first on .

Felrobbant és leégett egy tűzijáték-lerakat Erdélyben, a Brassó megyei Zernest városban szerda este. A balesetben egy ember meghalt, kettőt pedig füstmérgezéssel vittek kórházba.

A 300 négyzetméteres raktárban mintegy 600 kilogrammnyi tűzveszélyes anyagot tároltak. Az első robbanás nyomán valamennyi tűzijáték sorra felrobbant: a percekig tartó robbanássorozatban a lángok több emeletnyi magasságba csaptak fel és sűrű fekete füst borította be a környéket. A tűzoltók egy órán belül megfékezték a lángokat.

A baleset azért is nagy riadalmat keltett, mert a tüzérségi lőszert is gyártó zernesti fegyvergyár közvetlen közelében történt.

The post Felrobbant egy tűzijáték-lerakat Erdélyben appeared first on .

Az afgán kormányerők fel fogják szabadítani Afganisztán északi területeit a tálibok megszállása alól – fogadkozott Abdul-Rasíd Dosztum marsall, volt afgán alelnök.

“2001-ben a tálibok északra vonultak és csapdába estek… most is ez a sors vár rájuk” – hangsúlyozta Dosztum, akit a ToloNews afgán hírtelevízió idézett. A marsall a nap folyamán Asraf Gáni elnök társaságában látogatott el Mazari-Sarífba, hogy megszervezzék a tálibok ostromolta város védelmét. Gáni helyi politikusokkal tartott találkozóján a szélsőségesek elleni művelet megindításáról döntött. Az államfő ígéretet tett volt alelnökének, hogy összehangolja vele a katonai tevékenységet.

A 67 éves, üzbég nemzetiségű Dosztum jelentős tényező az afgán politikai színtéren, annak ellenére, hogy háborús bűnökkel vádolják, amelyeket mindig tagadott. A kegyetlenségéről és a szovjet megszállás idején (1979-89) többszöri átállásáról ismert hadúr Gáni alelnöke volt 2014 és 2020 között, 2020 júliusában nevezték ki marsallnak, amely a legmagasabb afgán katonai rang.

A Reuters brit hírügynökségnek egy neve elhallgatását kérő amerikai védelmi tisztségviselő az amerikai hírszerzés adataira hivatkozva azt mondta: a tálibok 30 napon belül körbezárhatják a fővárost, Kabult, és akár 90 napon belül el is foglalhatják. A tisztségviselő szerint erre a következtetésre a radikális iszlamista felkelők gyors előrenyomulásai alapján jutottak. “Ez azonban még nem lefutott ügy” – tette hozzá a forrás, aki szerint az afgán kormányerők még megtörhetik a tálibok lendületét.

Egy magas rangú uniós tisztségviselő keddi közlése szerint a radikális iszlamisták immár Afganisztán területének mintegy 65 százalékát ellenőrzik. Egy nyugati diplomáciai forrás a Reutersnak arról beszélt, hogy a Kabulba vezető utakat elárasztották az erőszak elől menekülő civilek.

Külföldi biztonsági tisztségviselők a brit hírügynökséggel tudatták: külföldi országok próbálják elérni, hogy alkalmazottjaik gyorsan elhagyhassák Kabult. Az egyikük hozzátette: nemzetközi légijáratokat is segítségül kértek ehhez.

Abdul Satar Mirzakval tábornok, a kabuli kormány belügyminisztere az al-Dzsazíra pánarab televíziónak adott interjújában arra szólította fel a tálibokat, hogy “hagyják abba a brutalitást”. Mint fogalmazott: “ne gyilkoljanak, üljünk le szeretettel és találjunk megoldást. Arra kérem őket, hogy ne semmisítsék meg az épületeinket és az eddigi eredményeinket”.

A kormányzati veszteségek okát a belügyminiszter abban látta, hogy a kormányerők nem tudták megőrizni az utak és az országutak feletti ellenőrzést. Sok térség biztonságát ugyanis légi úton kell biztosítani, de amióta az amerikai és a velük szövetséges haderő megkezdte a kivonulást, egyszerűen jóval kevesebb repülőgépük és helikopterük maradt. “A kivonulásukkal, sajnos, az ország 400 térségében kezdődtek meg a harcok” – fogalmazott.

Az al-Dzsazíra idézte Imrán Kán, pakisztáni kormányfőt is. A politikus közölte: a tálibok addig nem folytatják a béketárgyalásokat az afgán kormányzattal, amíg Asraf Gáni az államfő. A pakisztáni politikus szerint a jelen körülmények között nehéznek ígérkezik a politikai rendezés.

Az Egyesült Államok kitart csapatai kivonásának menetrendje mellett – ezt Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője jelentette ki szokásos napi sajtótájékoztatóján Washingtonban. Psaki megismételte, hogy az afgán kormányerők élvezik az Egyesült Államok támogatását ahhoz, hogy visszaverjék a tálibok támadásait.

A tálibok májusban indítottak átfogó offenzívát a kormányerők ellen, kihasználva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. Azóta nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket. Az elmúlt napokban számos várost elfoglaltak, és a kilenc északi tartomány közül már hétnek a székhelyét ellenőrzik. A kormányerők kezén csak Balh tartomány központja, Mazari-Saríf, illetve Farjáb tartomány székhelye, Maimana maradt.

The post Nem vak, bátor: Észak-Afganisztán felszabadítását ígérte a tálibellenes háború parancsnoka appeared first on .

Oroszországnak folytatott kémkedés gyanúja miatt őrizetbe vették a berlini brit nagykövetség egyik alkalmazottját – közölte a német szövetségi legfőbb ügyészség.

A közleményben a személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján csak David S. néven azonosított férfi a német és a brit szervek közös nyomozása szerint legalább egyszer átadott a munkája révén hozzá került dokumentumokat egy orosz hírszerző szervezet képviselőjének. Szolgálatáért készpénzt kapott, egyelőre ismeretlen összegben.

A brit állampolgárságú nagykövetségi dolgozót kedden fogták el Potsdamban, és átkutatták a lakását.

Alig néhány hónap alatt ez a második orosz vonatkozású kémügy Németországban. Júniusban az augsburgi egyetem egy orosz állampolgárságú munkatársát vették őrizetbe. Az Ilnur N. néven azonosított férfit ugyancsak azzal gyanúsítják, hogy pénzért cserébe a munkájával összefüggő információkat adott át egy orosz hírszerző szolgálatnak. A legfőbb ügyészség gyanúja szerint legalább 2020 októbere óta kémkedett, és elfogásáig legalább háromszor találkozott a szolgálat egyik emberével.

The post Oroszországnak kémkedhetett a berlini brit nagykövetség egyik munkatársa appeared first on .

Az augusztus utolsó hétvégéjén tartandó kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutatón látható lesz, hogy a nyolc évvel ezelőtti állapothoz – a legutóbbi kecskeméti repülőnaphoz – képest milyen jelentős fejlesztés történt a honvédségnél – jelentette ki a Magyar Honvédség parancsnoka egy tévéműsorban.

Ruszin-Szendi Romulusz elmondta: az összes olyan repülőeszközt bemutatják, amely napjainkban repülhet a Magyar Honvédség kötelékében. A magyar mellett további tucatnyi nemzet légi eszközei is felszállnak Kecskeméten a repülőbázis légterébe. A rendezvényen bemutatkoznak a szárazföldi haderőnem eszközei, valamint a tervek szerint meg lehet tekinteni a magyar fejlesztésű fegyvercsalád prototípusát is.

Különböző versenyeket is szerveznek, köztük olyat is, amelynek győztese akár helikopteres repülést is nyerhet – mondta. A kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison augusztus 28-29-én tartandó repülőnap programjairól bővebben lehet tájékozódni a repulonap2021.hu oldalon – hangzott el a műsorban.

Ruszin-Szendi azt is elmondta, hogy augusztus 26-án búcsúztatják a közelmúltban elhunyt Furkó Kálmánt, a Magyar Honvédség nyugállományú ezredesét, a magyar kyokushin karate egyik megalapítóját. A vezérőrnagy úgy fogalmazott: Furkó Kálmán “egy ikon, egy példa” volt, ő teremtette meg a magyar katonai közelharc alapjait.

The post Ruszin-Szendi Romulusz: látható lesz a fejlődés a Kecskeméti repülőnapon appeared first on .

Afganisztán romló biztonsági helyzete miatt Németországból egyelőre nem szállítanak vissza a hazájukba az ázsiai országból származó elutasított menedékkérőket – jelentették be Berlinben.

A hazaszállítások felfüggesztéséről Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter döntött – közölte a tárca szóvivője. Ez fordulat a német kormány hozzáállásában, mert a miniszter egy augusztus 5-én kelt és az Európai Bizottságnak címzett levélben a belga, a dán, a görög, a holland és az osztrák belügyminiszterrel együtt még a hazaszállítások folytatása mellett érvelt és kifejtette, hogy a felfüggesztés még több afgánt ösztönözhet arra, hogy hazájából elinduljon az Európai Unió felé.

Időközben tovább erősödött a szélsőséges iszlamista tálibok befolyása Afganisztánban, és erősödött a hazaszállítások leállítására irányuló nyomás a német kormányon. Így például kedden 26 segélyszervezet kérte ezt a berlini vezetéstől egy közös felhívásban.

Az afgán állampolgárok a Németországba érkező menedékkérők egyik legnagyobb csoportját alkotják. Az idei első félévben a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF) benyújtott 58 927 menedékjogi kérvény 12,9 százalékát adták be afgánok – 7587 fő – akik így a kérvények 44,9 százalékát benyújtó szíriai állampolgárok után a második legnagyobb csoportot tették ki.

Az utóbbi években rendre nagyjából tízezer körül volt az afganisztáni állampolgárok által benyújtott menedékjogi kérelmek száma, tavaly például 9901, 2019-ben pedig 9522. Az elfogadott kérelmek aránya rendre ötven százalék körül van. Az elutasított menedékkérők egy részét hazaszállítják. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint 2016 óta nagyjából ezer afgánt – 2020-ban 137-et, 2019-ben 361-et, 2018-ban 283-at, 2017-ben 121-et, 2016-ban 67-et – szállítottak haza.

A tálibok májusban indítottak offenzívát a kormányerők ellen, kihasználva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. A 34 tartományi székhelyből kilencet már a tálibok ellenőriznek.

Hollandia hat hónapig nem toloncolja ki a menekültstátuszra nem jogosult afgánokat
A holland ügyvivő kormány úgy döntött, hogy hat hónapig nem toloncol vissza Afganisztánba egyetlen olyan afgán állampolgárt sem, aki nem jogosult a menekültstátuszra – írta az NlTimes holland hírportál szerdán. Ankie Broekers-Knol igazságügyért és belbiztonságért felelős államtitkár úgy indokolta a döntést, hogy az ázsiai országban a kormányellenes tálibok előretörése miatt a helyzet túlságosan veszélyessé vált ahhoz, hogy kitoloncolásokat lehessen végrehajtani. A holland kormány annak ellenére határozott így, hogy a hét elején további öt EU-tagállammal együtt levélben még arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ne akadályozza meg az illegális afgán menekültek visszaküldését. Az ügyvivő kormányt emiatt a jogvédő szervezetek mellett az ellenzéki és a koalíciós pártok is hevesen bírálták, továbbá az európai uniós tagállamok afganisztáni nagykövetei is a kitoloncolások felfüggesztést javasolták a rendkívüli mértékben romló biztonsági helyzet miatt.

The post Németország és Hollandia felfüggeszti az elutasított afgán menedékkérők hazaszállítását appeared first on .

Az állampolgárok személyiségét és jogait sértő szervezet létrehozásával vádolta meg Alekszej Navalnij ellenzéki politikust az orosz Nyomozó Bizottság (SZK).

A Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványát (FBK), amelyet júniusban külföldi ügynöknek és szélsőségesnek minősítettek, és ezért betiltottak, Navalnij 2011 óta vezette. Januárban Moszkvában és más orosz városokban a hatóságok által nem engedélyezett tüntetéseket tartottak a Németországból való visszatérésekor letartóztatott Navalnij szabadon bocsátása érdekében. A nyomozók szerint az FBK ezeken a gyűléseken való részvételre buzdított.

Az SZK honlapján szerdán megjelent közlemény szerint Navalnij Leonyid Volkovval, Ivan Zsdanovval és másokkal annak tudatában szólított fel a tervezett tüntetésekre az interneten, hogy tisztában volt azok jogsértő mivoltával, mert a járványügyi korlátozások idején, a hatóságokkal való egyeztetés nélkül szervezték őket.

Elítéltetése esetén Navalnijra 200 ezer rubelig (jelenlegi árfolyamon mintegy 816 ezer forintig) terjedő bírságot vagy három évig terjedő szabadságkorlátozást, szabadságvesztést, illetve kényszermunkát szabhatnak ki.

Az SZK kedden büntetőeljárást indított a Litvániába menekült Volkov és Zsdanov ellen azon a címen, hogy anyagi támogatást gyűjtenek a szélsőségesnek és idegen ügynöknek minősített FBK és a Navalnij Törzsei elnevezésű mozgalom számára.

The post Kicsinálják Navalnijt: újabb koholt vádat emeltek ellene appeared first on .

Oroszország számára a legszörnyűbb fenyegetést társadalmának felbomlása jelenti – mondta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy ifjúsági oktatási fórumon a Moszkva megyei Szolnyecsnogorszkban.

Sojgu szerint az orosz katonai tárca tisztában van vele, hogy milyen fegyverekkel fenyegetik Oroszországot kívülről, és hogyan kell velük szembeszállni. “De van ennél szörnyűbb dolog, amely az elmúlt időben, pontosabban az elmúlt évtizedekben legfontosabb veszéllyé vált minden ország számára. Ez a belső fenyegetés. Mindez azzal áll összefüggésben, hogy fokozatosan felbomlik a társadalom” – hangoztatta a miniszter. Szavainak alátámasztására Jugoszláviát, Líbiát, Irakot, Szíriát és Egyiptomot hozta fel példaként.

“Van aki talpon maradt, van aki nem” – tette hozzá.

Közölte, hogy az orosz katonai támogatásnak köszönhetően a damaszkuszi kormány mára Szíria területének több mint 90 százalékát vonta ellenőrzése alá. Emlékeztetett arra, hogy a 2015. szeptember 30-án megkezdődött orosz beavatkozást megelőzően ez az arány 12 százalék volt. Sojgu múlt pénteken Krasznojarszkban arról beszélt, hogy az információ mára fegyverré vált, és hogy Rigában, Tallinnban és Varsóban olyan propagandaközpontok jöttek létre, ahol orosz állampolgárokat képeznek ki a hazájuk elleni információs támadásra. Azt állította, hogy Oroszországban nincsenek hasonló intézmények.

Szolnyecsnogorszkban a miniszter rámutatott, hogy a fegyveres erők iránti bizalom a felmérések szerint 79-86 százalékos, ami komoly előrelépés a 10-12 évvel ezelőtt mért 27-29 százalékhoz képest. Elmondta, hogy társadalmi bizalom szempontjából a hadsereg után a második helyen az ortodox egyház áll Oroszországban.

Méltatta a hadsereg fegyverzete és a hadiipar korszerűsítésének Vlagyimir Putyin elnök által jóváhagyott programját. Sojgu szerint fegyverzete korszerűségének szempontjából az orosz fegyveres erők minden más hadsereget felülmúlnak. Egy másik tanácskozáson, ugyancsak kedden Sojgu bejelentette, hogy a modern fegyverzetek arányának az év végére el kell érnie a 71,9 százalékot.

Elmondta, hogy az orosz hadsereg mára 168 olyan, állandó készültségben lévő gépesítettlövész- és harckocsizó zászlóaljcsoportot állított fel, amely akár egy órán belül bevethető. Hangsúlyozta, hogy “ez egy nagyon magas mutató”. Sojgu kedden Moszkvában egy hadibeszerzési tanácskozáson elmondta, hogy a védelmi tárca a 2021-2024-es időszakban évente mintegy 15 ezerrel kívánja növelni a tiszti és a szerződéses katonai állományt. Mint mondta, ehhez az egyre fejlettebb katonai eszközök kezelésére van szükség.

Bejelentette, hogy befejeződött az eszközökkel felszerelt hadászati rakétaerők infrastruktúrájának kiépítése Nyizsnyij Novgorodban, Novoszibirszkben, Kozelszkben és Tejkovóban, és hogy idén megkezdődtek a repülőtérhálózat fejlesztését, a haditengerészet bázisrendszerének javítását és a sarkvidéki övezet infrastruktúrájának fejlesztését célzó teljes körű munkálatok. A miniszter szerint idén háromezer épületet és létesítményt helyeznek üzembe a fegyveres erők igényeinek megfelelően.

Beszámolója szerint a hadsereg az év első felében több mint 200 egységnyi fegyverzetet, valamint különleges hadfelszerelést kapott. Ezek között voltak MiG-35SZ típusú repülőgépek, Mi-8MTPR-1 és Ka-52 Alligátor helikopterek, de átadtak kilenc hadihajót is, köztük a Kazany atom-tengeralattjárót és a Grajvoron kis rakétaszállító hajót, valamint 12 radarállomást és a Basztyion parti rakétarendszer egy egységét is.

A fórumon Andrej Cserevko vezérőrnagy, a hadászati rakétaerők 13 hadosztályának parancsnoka elmondta, hogy 2023-ra megkezdi a szolgálatot a második olyan ezred is, amelyet Avangard hiperszonikus, irányítható szárnyas siklóblokkal ellátott interkontinentális rakétarendszerrel szereltek fel. Az első ezred 2019 decemberében megkezdődött hadrendbe állítása idén fejeződik be.

Alekszandr Zarenkov ellentengernagy, az Északi Flotta 11. tengeralattjáró-hadosztályának parancsnoka elmondta, hogy a májusban rendszerbe állított, a Jaszeny-M szériához tartozó Kazany atomtengeralattjáró egyéb csapásmérő eszközök mellett Cirkon hiperszonikus rakéták hordozására is alkalmas.

Alekszej Krivorucsko védelmi miniszterhelyettes az ígérte, hogy az orosz hadsereg az év végéig húsz T-14-es Armata harckocsit és 65 sorozatgyártású T-90M Proriv típusú páncélost, továbbá 18 közepes és nehéz pilóta nélküli felderítő repülőgépet és egy dandárfelszerelésnyi Iszkander-M típusú műveleti-taktikai rakétakomplexumot vehet birtokba.

The post Sojgu: a legszörnyűbb fenyegetés a társadalom felbomlása appeared first on .

A megengedettnél jóval kevesebben, mintegy százan vonultak kedd este a bukaresti kormány épülete elé, hogy a román diaszpóra 2018. augusztus 10-i tüntetésén történt csendőri erőszak kivizsgálását és a vétkesek felelősségre vonását követeljék.

Romániában a hatályos járványügyi korlátozások ötszázra korlátozzák a tüntetések megengedett létszámát. A három éve történt erőszakos tömegoszlatás után több mint hétszáz tüntető tett feljelentést a csendőrség ellen az elszenvedett sérülésekre, hatalmi túlkapásra hivatkozva.

A keddi megmozdulás résztvevői nagyméretű román és európai uniós lobogókat terítettek a földre és “A 2018. augusztus 10-i csendőrjárás bűnöseinek felelősségre vonását követeljük”, “Nem azért fizetjük a bírákat, hogy a bűnözőket megmentsék”, “Oldják fel az augusztus 10-i bevetési jegyzőkönyvek titkosítását” feliratú táblákat emeltek a magasba. A térre a megmozdulást meghirdető 13 civil szervezet egyike egy rózsaszínű, több mint kétméteres elefántmakettet is begördített, Klaus Iohannis jobboldali államfő egy emlékezetes hasonlatára utalva, aki egy kormányülésen óva intette az akkor hatalmon lévő szociáldemokratákat (PSD), hogy társadalmi vita nélkül, titokban próbálják enyhíteni a büntető törvénykönyv korrupcióellenes szigorát.

A román médiában megszólaltatott demonstrálók jelezték: Iohannis 2019 őszén hatalomra került pártjában, a Nemzeti Liberális Pártban is csalódtak, az erőszakos tömegoszlatás óta eltelt három év és az “Augusztus 10. dosszié” még mindig az illetékességi viták útvesztőjében bolyong a különböző ügyészi részlegek és bíróságok között, miközben a sajtó által felelősnek tartott csendőrségi vezetők továbbra is a helyükön vannak, vagy 42-45 évesen tartalékos állományba vonultak.

A külföldön élő román vendégmunkások 2018. augusztus 10-én az akkor kormányon lévő Szociáldemokrata Párt vezetői ellen szerveztek nagyszabású megmozdulást a kormány épülete előtt. A tömegben elvegyülő rendbontók sorozatos provokációira hivatkozva a csendőrség könnygázt és vízágyút vetett be a sok tízezres tömeg “lecsillapítására”, majd sötétedés után erővel kiszorította a tüntetőket a térről. A demonstráción 450 ember, köztük 35 csendőr szorult helyszíni orvosi ellátásra, hetven embert kellett kórházba szállítani.

A vétkesek felelősségre vonása két szálon indult el: a csendőrök elleni panaszokat eredetileg a katonai ügyészség kezdte vizsgálni, később a csendőrség is feljelentést tett a szervezett bűnözés elleni ügyészségnél (DIICOT), azt állítva, hogy a tüntetők közé vegyült rendbontók az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatását kísérelték meg.

A DIICOT tavaly mindkét fél panaszát megalapozatlannak minősítette, és vádemelés nélkül lezárta a vizsgálatot, de a közfelháborodás nyomán, több ellentmondásos bírósági végzés után a bukaresti ítélőtábla idén áprilisban jogerősen elutasította a vádhatóság határozatát, és a bűnvádi eljárás lefolytatására kötelezte a katonai ügyészséget, de a román média szerint érdemi előrelépés nem történt az ügyben.

The post A felelősök elszámoltatásáért tüntettek Bukarestben az erőszakkal feloszlatott 2018-as demonstráció évfordulóján appeared first on .

Az Európai Bizottság szigorúbb határértékeket vezet be az élelmiszerekben található nehézfémekre – így a kadmiumra és az ólomra – vonatkozóan, azzal a céllal, hogy csökkentse a táplálékok rákkeltőanyag-tartalmát – olvasható a brüsszeli testület sajtóközleményében.

A többéves tudományos kutatással alátámasztott bizottsági döntés értelmében a gyümölcsökben, zöldségekben, gabonafélékben és olajos magvakban esetlegesen előforduló, rákkeltő környezetszennyező kadmium maximális szintjét csökkenteniük kell az árutermelőknek, hasonlóképpen az ólomét, a csecsemők és kisgyermek számára készült tápokban is. Ezenkívül a bizottság új maximális ólomtartalom szintet állapított meg az erdei gombára, a fűszerekre és a sóra vonatkozóan.

Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos a döntéssel kapcsolatban elmondta: “az egészségtelen táplálkozás növeli a rák kockázatát. A határozat által biztonságosabbá és egészségesebbé tesszük az élelmiszereinket, ahogyan azt az EU rákellenes tervében is vállaltuk”. Ez egy újabb lépés az uniós élelmiszerláncban már most is magas és világszínvonalú uniós szabványok megerősítése felé – szögezte le.

A szigorúbb határértékeket augusztustól 31-től kell alkalmazni. Azok a termékek, amelyek ezeket a fémeket az új határértékeken túl tartalmazzák, de az új szabályok hatályba lépése előtt kerültek a piacra, február végéig még értékesíthetők.

The post Az EU szigorúbb határértéket vezet be az élelmiszerek rákkeltőanyag-tartalmára vonatkozóan appeared first on .

Gyógyszertárnyi mennyiségű tiltott és kábítószergyanús tablettát foglalt le a hatóság egy férfi Pest megyei otthonában. A bíróság letartóztatta a férfit – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

Közleményük szerint a nyomozók hétfőn kutatták át a férfi tartózkodási helyét. Ennek során a lakásban, az ingatlan mélygarázsában, valamint a férfi autójában tiltott és hamis potencianövelő szereket, valamint kábítószer terjesztéséhez szükséges eszközöket találtak. A férfi ellen a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem és más bűncselekmény miatt indított eljárást.

Azt írták, mivel a férfitól lefoglalt kábítószer mennyisége forgalmazói tevékenységre és vevőkörre utal, feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a tanúk befolyásolásával nehezítené a bizonyítást. Továbbá tekintettel a bűncselekmény tárgyi súlyára és a kiszabható büntetés súlyosságára, fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye. Így az ügyészi indítvány szerint indokolt a férfi a letartóztatása.

A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírója meghallgatta a gyanúsítottat és elrendelte letartóztatását az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb szeptember 11-ig.

A döntést az ügyész tudomásul vette, míg a gyanúsított és védője enyhébb kényszerintézkedés (bűnügyi felügyelet) elrendelése érdekében fellebbezett ellene, így a végzés nem végleges, de végrehajtható – olvasható a törvényszéki közleményben.

The post Töméntelen mennyiségű tiltott és kábítószergyanús tablettát foglaltak le appeared first on .

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba kedden a fehérorosz nagykövetséget vezető Kiril Kamisev ügyvivőt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök előző napi sajtótájékoztatóján tett kijelentései miatt.

A diplomatát figyelmeztették, hogy Lukasenka kijelentése, amely szerint kész elismerni az orosz szuverenitást az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím felett, egyenértékű a Kreml Ukrajna területi integritása és szuverenitása elleni bűncselekményében való bűnrészességgel, annak minden nemzetközi jogi következményével.

Kijev magyarázatot kért Lukasenka azon szavaival kapcsolatban is, amelyek arra utaltak, hogy a fehérorosz fél megengedte területén Raman Prataszevics ellenzéki aktivista kihallgatását az ideiglenesen megszállt Luhanszkból érkezett “önjelölt ügyészeknek”. “Ha ez megerősítést nyer, akkor ellentmond annak a hivatalos válasznak, amelyet az ukrán fél kapott a fehérorosz külügyminisztériumtól, amelyben ezt a tényt kategorikusan cáfolták” – tette hozzá a kijevi tárca.

Május 23-án a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járata utóbb hamisnak bizonyult bombariadó miatt kényszerleszállást hajtott végre a minszki repülőtéren. A gépen a fehérorosz hatóságok őrizetbe vették Prataszevics ellenzéki aktivistát és újságírót, a fehérorosz tüntetéseket szervező NEXTA Telegram-csatorna egyik alapítóját, akit az országban köröztek.

Kijev “a valóságtól távol eső, felelőtlen propagandának” nevezte a fehérorosz elnöknek azt a kijelentését, amely szerint Ukrajna fegyvereseket képezne ki területén, hogy azokat utána “átdobja” Fehéroroszországba. Az ukrán minisztériumban megjegyezték: ez beleillik abba a hamis képbe, amelyet a Kreml Lukasenka környezetében lévő propagandistái alkottak, s amelyben Ukrajnát Fehéroroszországgal, a fehérorosz néppel ellenséges országként igyekeznek beállítani. “Lukasenka Ukrajnából és más, nyugati államokból érkező, Fehéroroszország elleni külső fenyegetésekről gyártott álhírekkel próbálja igazolni elnyomó módszereit és a fehérorosz állampolgárok jogainak és szabadságának korlátozását” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán külügyminisztériumot.

A tárcánál kifogást emeltek Lukasenka arra vonatkozó kijelentésével szemben is, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel együtt “térdre kényszeríti” Ukrajnát. Az ügyvivőnek azt mondták, hogy ezek a szavak Fehéroroszország gyengeségét bizonyítják. Putyin nem tudta térdre kényszeríteni Ukrajnát, így Lukasenka reményei is hiú ábrándok – szögezte le az ukrán külügyminisztérium.

The post Ukrajna: bekérették a fehérorosz nagykövetség vezetőjét Lukasenka kijelentései miatt appeared first on .

Vádat emeltek egy férfi ellen, aki erőszakkal és fenyegetéssel tartott maga mellett egy nőt és egy gyereket egy erdei bódéban – közölte a fővárosi főügyész helyettese.

Üveges Andrea közleményében azt írta, a vádirat szerint a 30 éves férfi tavaly februárban ismerkedett meg egy nővel, akivel “megkísérelt párkapcsolatba kerülni”, majd amikor ez nem sikerült, bántalmazta a nőt, és megfenyegette, hogy bántani fogja kétéves gyermekét is. A kényszer hatására a nő tavaly márciusban a XXI. kerület erdős részén egy fából készült bódéban összeköltözött a vádlottal.

A lakhatási körülmények nem feleltek meg a kiskorú gyermek szükségleteinek, de ezzel a vádlott nem törődött. A férfi a gyermeket és édesanyját fogva tartotta, a nő szökési kísérletét megakadályozta, a gyermeket többször bántalmazta is. A nő 2020 májusában végül el tudott menekülni, a nyomozók a férfit még aznap őrizetbe vették.

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi ügyészség személyes szabadság megsértésének minősített esete, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés és kiskorú veszélyeztetése miatt emelt vádat a férfi ellen és végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta a bíróságnak, valamint, hogy tiltsa el minden olyan foglalkozás gyakorlásától, ahol gyermekekkel hatalmi viszonyba kerülhet.

A vádlott korábban letartóztatásban volt, jelenleg más ügyben kiszabott, jogerős szabadságvesztés büntetését tölti. A főügyészhelyettes kiemelte: a Fővárosi Főügyészség a törvény szigorával lép fel a hasonló esetekben, mivel a nők és gyermekek sérelmére elkövetett erőszak elleni küzdelem az állami szervek és a társadalom többi részének is hangsúlyos feladata.

The post Erdei bódéban tartott fogva egy nőt és kisgyermekét appeared first on .