Biztonságpolitika

Törökországnak nem feladata, nem felelőssége és nem kötelessége Európa “migránsraktárává” válni – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtök este Ankarában az államfői kabinet ülését követő sajtótájékoztatóján az Afganisztán felől fenyegető újabb migránshullámmal összefüggésben.

Erdogan kifejtette: Európa azzal, hogy lezárja határait, nem helyezheti kívül magát a problémán. “Európa ezzel nemcsak a nemzetközi jogot sérti meg, de az emberi értékeknek is hátat fordít” – fogalmazott. A török államfő leszögezte, hogy országa nem az a hely, “ahová és ahonnan aki csak akar, be- és kiléphet, ahol kénye kedve szerint mozoghat”. A török társadalom ugyanakkor nem csak magára gondol, és nem fordít hátat azoknak, akik az ajtajához érkeznek – tette hozzá egyúttal.

Erdogan közölte, hogy jelenleg 180 ezer regisztrált, és mintegy 120 ezer regisztrálatlan afgán migráns él Törökország területén. A török vezető jelezte, hogy országa erősen zárja majd a határait, és a jelenleg a területén tartózkodó illegális migránsokat haza fogja küldeni. “Hogy más útvonalon hova mennek, azt már az ő dolguk” – mutatott rá.

Hangsúlyozta, hogy a Törökországban élő szíriai menekültek kérdése ettől eltérő, bár kiemelte, hogy az arab ország helyzetének javulásával párhuzamosan, a török állampolgárok iránti felelősségből segíteni kell a szíriaiak hazatérését is. Erdogan az afganisztáni tálib hatalomátvétellel kapcsolatban ismét kilátásba helyezte, hogy ha szükséges, találkoznak az újonnan létrejövő tálib kormánnyal és átbeszélik közös ügyeiket.

The post Erdogan: Törökországnak nem kötelessége Európa “migránsraktárává” válni appeared first on .

A Kecskeméti Járási Ügyészség bűnszövetségben elkövetett kifosztás bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt egy nő és az élettársa ellen. A pár 2018 februárja és 2020 májusa között országszerte út menti pihenőkben parkoló kamionok fülkéiben alvó sofőröket fosztottak ki.

A vádirat szerint a büntetett előéletű férfi és nő élettársak voltak. Megegyeztek abban, hogy kamionos pihenőhelyekre utaznak, ahol lopnak. A módszerük az volt, hogy a férfi az élettársát autóval a pihenőhelyekre szállította, majd a nő a kamionok fülkéjének ajtaját kinyitotta, és az alvó sofőrök értéktárgyait és készpénzét ellopta.

A vádlottak megegyeztek abban is, hogy ha a nő a kamionsofőröket ébren találja, akkor szexuális szolgáltatást ajánl fel nekik, közben ellopja a sofőrök értéktárgyait és készpénzét.

A vádlottak ennek megfelelően 2018 februárja és 2020 májusa között összesen huszonhárom pihenő kamionvezetőt fosztottak ki. A bűncselekményeket az ország több pontján, de jellemzően az M5-ös és az M7-es autópályák közelében lévő pihenőhelyeken követték el. A vádlottak a legtöbb esetben készpénzt és mobiltelefonokat loptak, de többször elvitték a sértettek iratait is, egy esetben pedig egy tabletet is zsákmányoltak.

A legkisebb kárösszeg közel háromezer forint, míg a legnagyobb mintegy 250 ezer forint volt. A vádlottak a bűncselekményekkel összesen közel kétmillió forinttal gazdagodtak. A kár túlnyomó része nem térült meg, a sértettek egy része kérte a kár megtérítését.

A vádlottak közül a nő letartóztatásban van, míg a férfi bűnügyi felügyelet alatt áll. A járási ügyészség a vádlottakat többrendbeli, bűnszövetségben elkövetett kifosztás bűntettével, lopás bűntettével és vétségével vádolja. Az ügyész végrehajtandó börtön, valamint közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta a vádlottakkal szemben, akiknek a bűnösségéről a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.

The post Pihenő kamionsofőröket fosztogatott egy páros appeared first on .

Több mint három évvel az ítélethirdetés után végleg lezárult a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű német neonáci terrorista csoport egyetlen életben maradt tagja, Beate Zschäpe pere a német szövetségi legfelső bíróság döntésével, amellyel a testület elutasította a terrorista felülvizsgálati kérelmét és jogerőre emelte a ítéletet.

Zschäpe a BGH írásbeli végzése alapján életfogytig börtönben marad, és bűnei különös súlya miatt soha nem kérheti feltételes szabadlábra helyezését. Az NSU-perben hozott további ítéletek közül három ugyancsak jogerőre emelkedett, a negyedik ügyben a BGH előtt folytatódik a tárgyalás, decemberben.

A müncheni tartományi felsőbíróság több mint öt év és négyszáznál is több tárgyalási nap után, 2018 júliusában hirdette ki ítéleteit a német jogtörténet egyik legnagyobb szabású perében.

Zschäpét a legalább tíz gyilkosságért és két robbantásos merényletért felelősnek tartott terrorista szervezet létrehozása és az NSU számlájára írt bűncselekményekben társtettesként való részvétel miatt ítélték el, annak ellenére, hogy nincs bizonyíték arra, hogy ő maga ott volt bármely bűncselekmény helyszínén. Bűnösnek találták terrorszervezet működtetésében és gyújtogatásban is.

Az NSU környezetéből négy személyt ítéltek el, kettőt gyilkosságban bűnrészességgel, kettőt terrorista szervezet támogatása miatt. Az OLG összevonva tárgyalta az ügyeket. A védelem, az ügyészség vagy mindkét fél kezdeményezésére az ítéletek a BGH-hoz kerültek. A legfelső bíróság kizárólag azt vizsgálja, hogy történtek-e jogi hibák az eljárásokban, és tanúkat nem hallgat meg. Ha az ítélet megállja a helyét, jogerőre emelkedik. Ha megalapozottnak bizonyul a felülvizsgálati kérelem, a bírák részben vagy egészben hatályon kívül helyezik az ítéletet.

Az NSU-nak három tagja volt, Zschäpe és két férfi, Uwe Mundlos és Uwe Böhnhardt. A terroristák 2000 és 2007 között az ország különböző településein meggyilkoltak nyolc török és egy görög kisvállalkozót, valamint egy rendőrt, és Kölnben végrehajtottak két robbantásos merényletet, amelyben összesen 23 ember megsebesült. A csoport bankrablásokból tartotta fenn magát.

Mundlos és Böhnhardt 2011 novemberében egy bankrablás után meghalt, a hivatalos adatok szerint öngyilkosságot követtek el, Zschäpe pedig ezután felrobbantotta a csoport rejtekhelyét és feladta magát. Az NSU mindhárom tagja az egykori NDK területén fekvő türingiai Jénából származik, a kilencvenes évek eleje óta ismerték egymást, a helyi szélsőjobboldali, neonáci szubkultúra tagjai voltak. A hatóságok veszélyes neonáciként tartották számon őket. A sorozatgyilkosság ügyében nyomozva azonban nem a neonáci színtér felé indultak el.

A rendőrség és az ügyészség mellett a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal – a belső elhárítás – is csődöt mondott, mert számos informátora, beépített embere van neonáci körökben, de a terrorista sejtet nem sikerült leleplezni. A német sajtó is melléfogott, a legtöbb lap a “törökbüfé-gyilkosságok” címszó alatt tárgyalta az eseteket. Korabeli tudósítások azt sugallták, hogy a gyilkosságok a török kisebbség valamilyen belső konfliktusából adódó leszámolások lehettek.

The post Börtönben marad az NSU német neonáci terrorszervezet egyetlen élő tagja appeared first on .

Illegális leszállás miatt emelt vádat a kanadai rendőrség egy helikopterpilóta ellen, aki fagylalttortavásárlás céljából landolt egy kanadai kisváros központjában.

A Saskatchewan tartománybeli Tisdale lakóit meglepte, amikor július 31-én egy élénkpiros helikopter ereszkedett le a város egyetlen Dairy Queenje – fagylaltot és gyorsételt kínáló amerikai étteremlánc – melletti parkolóba, hatalmas por- és szemétfelhőt kavarva maga körül – számolt ba a The Guardian.

Sokan eleinte azt hitték, hogy a tartomány légimentőinek színét viselő helikopter valamilyen vészhelyzet miatt érkezett a helyszínre. Amikor azonban a város polgármestere meglátta, hogy a jármű utasa egy fagylalttortával a kezében hagyja el az éttermet, rájött, hogy a helikopter egészen más küldetésen van.

“Úgy voltam vele, hogy valaki biztosan nagyon éhes. Ugyanakkor arra gondoltam, hogy ez valószínűleg nem helyes” – idézte fel a történteket Al Jellicoe a CBC Newsnak. A helyi rendőrség osztotta a polgármester véleményét.

A hatóság szerdai közlése szerint a nyomozók megállapították, hogy a Dairy Queenbe tett kiruccanás “nem volt vészhelyzet” és vádat emeltek a 34 éves pilóta ellen, akinek személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra. A Leroyból való férfi rendelkezik helikoptervezetési engedéllyel, azonban illegális helyen parkolt le a járművel.

A vád ellene veszélyes művelet végrehajtása légijárművel, ami miatt szeptember 7-én kell megjelennie a bíróságon Melfortban.

The post Helikopterrel ment fagylaltot venni egy pilóta Kanadában, vádat emeltek ellene appeared first on .

2021. augusztus 20. A honvédségi repülőeszközök mennyiségi mutatói kezdenek a helyükre kerülni - állapíthattuk meg az idei Szentistvánkor, melyet ezúttal "hátulnézetből", azaz a Gellért-hegyről követtünk végig.

Ilyen is ritkán adódik: nem is akármilyen földháttérben fotózva a Falcon és Gripen kísérői. A budai Palota és a Mátyás-templom, illetve a Hármashatár-hegy adja a díszletet.

Zord

A cseh mentőakció Afganisztánban már befejeződött – jelentette ki Andrej Babis kormányfő.

Babis szerint a cseh hadsereg különrepülőgépe három alkalommal fordult meg Kabulban, és hazavitte az összes cseh diplomatát, családtagjaikat, a cseh katonákat és a csehekkel együttműködő afgánokat családtagjaikkal együtt. “Összesen 170 afgán állampolgárt hoztunk Csehországba, akiknek az élete veszélyben forgott” – jegyezte meg sajtótájékoztatóján a kormányfő. A cseh gépek két lengyel és négy szlovák állampolgárt is hazahoztak. Az afgánok most karanténban vannak, s a hatóságok a jövőjükről tárgyalnak velük. Többen ugyanis Németországba vagy Franciaországba szeretnének menni, ahol rokonaik, ismerőseik vannak. “Mindenkinek segítünk” – fejtette ki a miniszterelnök.

“Csehország mindenkit evakuált, aki benne volt a külügyi tárca jegyzékében” – mondta Jakub Kulhánek külügyminiszter. “A mentőakció egy kisebb csoda volt” – fogalmazott. Nem zárta ki, hogy lehetnek még Kabulban olyanok, akik szintén együttműködtek a csehekkel, őket a szövetségesek fogják kimenteni Afganisztánból. A külügyminisztérium eddig két ilyen afgánról tud, akik azonban már egy amerikai gépen vannak. Ugyanakkor olyan értesülései is vannak, hogy a kabuli repülőtér közelében további afgán családok vannak, akik kapcsolatban voltak a csehekkel. Ezeket az értesüléseket Prága ellenőrizni fogja.

Jan Hamácek belügyminiszter szerint Prága egyelőre nem számol azzal, hogy újra különgépet küldene Afganisztánba.

A szövetségesek kivonulásakor Afganisztánból “a lehető legrosszabb forgatókönyv valósult meg, amelyet senki sem várt” – vélte Andrej Babis.

Afganisztánnak továbbra is szüksége lesz segítségre – jegyezte meg a külügyminiszter, aki szerint a cseh diplomácia a jövőben is nagy figyelmet szentel ennek az ázsiai országnak. Kulhánek úgy véli, hogy az eddiginél jóval pragmatikusabb diplomáciára lesz szükség, a NATO-nak és az Európai Uniónak erőteljesebben kell majd együttműködnie olyan regionális hatalmakkal, mint Pakisztán, Kína vagy Katar, amelyek kapcsolatokat tartanak fenn a tálibok vezetőivel.

The post A csehek villámgyorsan lezavarták az afganisztáni mentőakciójukat appeared first on .

Azok a lépések, amelyeket Németország és szövetségesei tettek az Alekszej Navalnij ellenzéki politikussal “kapcsolatos helyzet” kialakulása óta eltelt egy év alatt, arra utalnak, hogy kitervelt provokáció történt, amelynek célja Oroszország lejáratása, feltartóztatása és a szeptemberben esedékes parlamenti választások megzavarása – közölte az orosz külügyminisztérium.

Állásfoglalását az orosz diplomáciai tárca arra időzítve tette közzé, hogy pénteken lesz egy éve annak, hogy Navalnij Omszkban életveszélyes állapotban kórházba került, majd a Berlinbe való átszállítása után három nyugati laboratórium is egybehangzóan arra a megállapításra jutott, hogy megmérgezték. Ezt Moszkva valótlan állításnak tartja.

Péntekre várják egyébként az orosz fővárosba Angela Merkel leköszönő német kancellárt.

A moszkvai külügyminisztérium szerint a Navalnij-ügyet legelejéről kezdve “agresszív” külső és belső “propagandakampány” kísérte, amelynek központi eleme az az “alaptalan állítás”, hogy az ellenzéki politikust az orosz titkosszolgálatok mérgezték meg. A tárca kifogásolta, hogy Berlin, titkosításra hivatkozva, a mai napig nem tárta a nemzetközi nyilvánosság az üggyel kapcsolatos, “elképesztő gyorsasággal” nyert bizonyítékait, és érdemi válasz nélkül hagyta az orosz főügyészség nyolc információigénylését.

A szerda este kiadott közlemény szerint az Omszkba Navalnijért augusztus 21-re virradó éjjel érkezett repülőgépen egy német állampolgár tartózkodott, akinek foglalkozását a német fél a mai napig titkolja, valamint ott volt “a brit titkosszolgálatokkal kapcsolatban álló” Marija Pevcsih is, akinek jelenlétét Berlin “egyelőre érthetetlen okokból” nem erősítette meg.

Az orosz külügyminisztérium aprólékos jogtechnikai részletekbe bocsátkozó állásfoglalásában “szándékos rosszindulattal” vádolta meg a német diplomáciát és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) titkárságát, azt állítva, hogy “esetenként kafkai vonásokat öltő”, összehangolt együttműködés alakult ki közöttük, mert a Navalnij-ügyben egymásra hivatkozva utasították el az orosz fél felvilágosítását és a vele folytatott együttműködést.

Navalnij, Vlagyimir Putyin egyik legismertebb bírálója, 2020. augusztus 20-án kórházba került Omszkban, miután rosszul lett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. Az omszki mentőkórházból hozzátartozói kérésére Berlinbe szállították. Német, francia és svéd laboratóriumi eredmények szerint Novicsok típusú harci idegmérget találtak a szervezetében. A médiában megjelent az az állítás, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei mérgezték meg, Navalnij pedig személyesen Putyint vádolta meg a merénylet elrendelésével.

Az OPCW október 6-án kiadott nyilvános jelentésében azt írta, vizsgálata “megerősítette”, hogy Navalnij vér- és vizeletmintáiban olyan kolinészteráz-gátló anyag biomarkereit találták meg, amelynek szerkezeti jellemzői hasonlóak a vegyifegyver-tilalmi egyezmény függelékébe 2019 novemberében felvett, az 1.A.14 és az 1.A.15 jegyzékhez tartozó méreganyagokéhoz. A konkrét kolinészteráz-gátló azonban a szerződés függelékében nem szerepel.

Moszkva azt állította, hogy a politikus szervezetében Oroszországban még nem volt méreg, és az európai jogsegélyegyezmény alapján többször is vizsgálati eredményeket követelt Berlintől, Párizstól, Stockholmtól és az OPCW-től, de ezeket mindeddig nem kapta meg.

Navalnijt január 17-én Moszkvában őrizetbe vették, amikor hazatért a berlini kórházi és rehabilitációs kezelés után. Február 2-án egy moszkvai bíróság letöltendőre változtatta a Navalnijra az úgynevezett Yves Rocher-ügyben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést. Az ítélet értelmében az ellenzékinek a korábban házi őrizetben eltöltött idő figyelembe vételével a rá kirótt három és fél évből valamivel több mint két és fél évet kell letöltenie.

Navalnij őrizetbe vételét követően a politikus által alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) a világhálón közzétett egy, a százmilliós nézettséget meghaladó dokumentumfilmet, amely szerint Putyin egy százmilliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. Ezt a Kreml valótlanságnak nevezte.

Egy moszkvai bíróság júniusban szélsőségesnek minősített és betiltott három Navalnijhoz kötődő szervezetet, köztük az FBK-t. Egy ugyanebben az időszakban hatályba lépő törvénymódosítás évekre megfosztotta passzív választójoguktól az ilyen csoportosulások tagjait, akik így nem lehetek jelöltek például a szeptemberi parlamenti választáson sem.

The post Paranoia: Moszkva szerint a Navalnij-ügy az orosz parlamenti választás megzavarására kitervelt provokáció appeared first on .

Vádat emeltek egy férfi ellen, aki megpróbálta felrobbantani felesége új partnerét válóperük ideje alatt – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleménye szerint a vádlott egy 49 éves külföldi állampolgárságú férfi, aki a 2010-es években elején költözött Magyarországra.

A vádlott 2016-ban összeházasodott egy magyar nővel, kapcsolatuk azonban 2016-ra megromlott, felesége már ekkor válni akart. A nő fél évvel később közölte a vádlottal, hogy viszonya van egy másik férfival. A vádlott őt hibáztatta a már folyamatban lévő válás miatt, ezért elhatározta, hogy csőbombát készít, majd rögzíti a férfi gépjárművén.

A vádlott elkészítette a csőbombát, majd valamikor 2019. március vége és június 1-je között, ismeretlen helyen felerősítette a sértett által használt gépkocsi aljára. A sértett 2019. június 1-jén vette észre a gyorskötözőkkel felerősített szerkezetet, leszerelte, majd bevitte a rendőrkapitányságra, és feljelentést tett. A robbanószerkezet, tekintettel a csőbomba rögzítésének helyére és a benne található csaknem 500 grammnyi robbanóanyagra, alkalmas lett volna az emberi élet kioltására, de a szerkezethez rögzített akkumulátorok nem működtek.

A Fővárosi Főügyészség emberölés bűntettének kísérletével, valamint robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaélés bűntettével vádolja a 49 éves férfit, és végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását kezdeményezte.

 

The post Vádat emeltek egy férfi ellen, aki megpróbálta felrobbantani feleségének barátját appeared first on .

Lengyelország százfős katonai kontingenst küldött az Afganisztánból történő kimenekítés támogatására, a misszióról Andrzej Duda elnök döntött a kormánnyal egyeztetve – közöte a varsói államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN).

Az augusztus 18-től szeptember 16-ig tartó küldetés nem harci jellegű, célja az, hogy Lengyelország a szövetségesekkel együttműködve biztosítsa saját, valamint más országok állampolgárainak kimenekítését – olvasható a BBN Twitter közösségi honlapján.

A BBN főnöke, Pawel Soloch a PAP hírügynökségnek elmondta: a lengyel katonák a kabuli repülőtéren más NATO-tagállamok katonáival együtt részt vesznek a folyamatban lévő evakuáció lebonyolításában. Információk szerint Varsó három katonai repülőgépet küldött Kabulba, ezekkel a tervek szerint mintegy háromszáz embert menekítenek ki, köztük afgánokat, akik korábban együttműködtek a lengyel katonai, illetve diplomáciai misszióval.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedden közölte: a segítséget az Európai Unió és a NATO tagállamai kérték Varsótól, valamint négy személyt illetően a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is.

A lengyel belügyi miniszterhelyettes, Maciej Wasik bejelentette: Lengyelország a vele korábban együttműködő mintegy 150 afgán állampolgárnak biztosít majd szállást és ellátást “az első szakaszban, amíg megfelelő nemzetközi segítséget nem kapnak, amíg nem rendezik státuszukat”.

Szerda éjjel Varsóban landolt a LOT lengyel állami légitársaság személyszállító repülőgépe, amely Üzbegisztánból hozta el azt az első, közel nyolcvan fős csoportot, amelynek tagjait korábban a lengyel katonai gépekkel sikerült kimenekíteni Kabulból. A lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettes, Wojciech Skurkiewicz csütörtök reggel a közszolgálati rádiónak elmondta: a Lengyelországba érkezettek között vannak olyanok, akik Németországból és Hollandiából származnak.

A varsói kormányfői hivatal vezetője, Michal Dworczyk bejelentette: csütörtök délelőtt újabb járat landol Varsóban, a kabuli repülőtéren pedig további 90-en várnak a lengyel gépekkel biztosítandó kimenekítésre. A következő órákban és napokban újabb ilyen járatok várhatók, az evakuáció addig tart, amíg szükség lesz rá – mondta el Dworczyk a Wirtualna Polska nevű lengyel hírportálnak.

The post Afganisztán: amikor mindenki kivonul, Lengyelország bevonul appeared first on .

Megkezdődött a szüreti időszak, fokozottan kell figyelni a mustgáz veszélyeire – hívta fel a figyelmet Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Facebook oldalán.

Kiemelte, a munkavállalók egészségének, biztonságának védelme érdekében több intézkedés is ajánlott.

A must erjedésének idején a rosszullét, a fulladás megelőzése érdekében előzetes szellőztetés és légtér-elemzés nélkül életveszélyes lehet a pincékben tartózkodni – írja.

Hangsúlyozta, tartós bent tartózkodás esetén védelmet nyújthat a gázkoncentráció-mérő készülék, ami jelzi a lecsökkent oxigénszintet. Önmagában az úgynevezett “gyertyapróba” alkalmazása nem tekinthető megbízhatónak.

Javasolt a must forrásának idejére “Figyelem, mustgázveszély!” felirat elhelyezése a pince bejáratára mások figyelmeztetése érdekében – írja Bodó.

A gázérzékelő riasztók felszerelésén túl a tragédiák megelőzésére a pince nyitásához rendelt reteszelt mesterséges szellőző rendszer használata javasolt. Senki ne próbáljon meggondolatlanul ájult ember segítségére sietni, mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni – olvasható az államtitkár közösségi oldalán.

További részletek a www.munka.hu honlapon olvashatóak.

The post Bodó: fokozottan kell figyelni a mustgáz veszélyeire appeared first on .

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerda este Ankarában egy televíziós interjúban közölte, hogy országa kész együttműködni az Afganisztánban újonnan hatalomra került tálib vezetéssel.

Erdogan öt török televízió közös adásában, újságírók kérdéseire válaszolva hangsúlyozta, hogy jó és rossz napjaiban is a “testvéri” Afganisztán oldalán állnak, bárki is vezeti a dél-ázsiai országot. Emlékeztetett: korábban is jelezték már, hogy elismerhetik a tálib vezetést. “Ma is fenntartjuk ezen álláspontunkat” – szögezte le.

A török államfő egyúttal elégedettségének adott hangot a tálib elöljárók által a napokban tett “józan és bölcs” nyilatkozatokat illetően.

A török elnök jelezte azt is, hogy a hétvégéig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Angela Merkel német kancellárral is egyeztet Afganisztán ügyében.

Erdogan az Afganisztánból fenyegető migrációs hullámmal kapcsolatban azt közölte, hogy a teljes török-iráni határon épülő betonfalból az Agri és Igdir tartományokat érintő szakaszok már elkészültek.

Az államfő a beszélgetésben arról is beszámolt, hogy eddig 552 török állampolgárt evakuáltak Kabulból. Az afgán főváros vasárnap került a tálibok uralma alá, a szélsőséges iszlamisták az amerikai csapatkivonással párhuzamosan, harc nélkül foglalták el a várost a kormányerőktől.

The post Erdogan: Ankara kész együttműködni a tálibokkal appeared first on .

Egy férfi 150 ezer forintért “vásárolt meg” Dombóváron egy nőt egy másik férfitól azért, hogy külföldön prostituáltként dolgoztassa. Mindkét férfit elfogták – közölte a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság.

A nyomozók kedden egy húszéves nagyhajmási és egy hatvanéves répcevisi férfit fogtak el. A gyanú szerint a fiatalember március 5-én délután egy dombóvári áruház parkolójában 150 ezer forintért megvásárolt a hatvanéves férfitól egy kábítószer hatása alatt álló nőt azért, hogy később prostituáltként dolgoztassa Olaszországban. Ezután a sértettet nagyhajmási házába vitte, ott fogva tartotta, és azt mondta, hogy csak akkor engedi szabadon, ha az érte adott pénzt kifizeti. A nőt végül pár nap után elengedte.

A rendőrök a feltételezett elkövetőket az elfogásukat követően előállították a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságra, ahol gyanúsítottként hallgatták ki őket – áll a tájékoztatásban. Emberkereskedelem, illetve a húszéves férfi ellen emberrablás elkövetése miatt is nyomoznak ellenük. Kezdeményezték mindkét férfi letartóztatását.

The post Egy “férfi” 150 ezer forintot fizetett egy nőért egy másik “férfinak” Dombóváron appeared first on .

Bécs után az Egyesült Államok berlini nagykövetségén is észleltek rejtélyes eredetű megbetegedéseket, amelyek hasonlítanak az először a havannai amerikai nagykövetség munkatársai körében regisztrált esetekre – jelentette a Der Spiegel című német hírmagazin.

A Der Spiegel hírportálján közölt beszámoló szerint az utóbbi hónapokban legalább két diplomatánál észlelték a Havanna-szindróma néven is ismert tünetegyüttest. A hirtelen fellépő szédülés, fejfájás, látásromlás, hányinger, erős fejfájás és egyéb panaszok miatt a betegek egy része munkaképtelenné vált.

Júliusban a bécsi nagykövetségen is tapasztaltak ilyen megbetegedéseket, és a 2016-ban és 2017-ben regisztrált első, havannai esetek óta számos további amerikai külképviseleten észlelték a szindrómát.

Minden kontinensen van már olyan amerikai nagykövetség, amelynek személyzete körében előfordult a Havanna-szindróma, és a betegek között feltűnően sok az orosz hírszerzési tevékenység elhárításával foglalkozó nemzetbiztonsági dolgozó – áll a Der Spiegel beszámolójában.

Hozzátették, hogy a hírmagazin és a Bellingcat című oknyomozó portál közös tényfeltáró kutatásának megállapításai szerint orosz kormányzati szervek egy titkos fejlesztési program keretében dolgoznak is egy olyan módszeren, amellyel távolról lehet megtámadni a célszemélyt káros hullámokkal. Ezek lehetnek hanghullámok, illetve rádió- vagy mikrohullámok.

The post Berlinben is betegít a Havanna-szindróma appeared first on .

Az augusztus 20-i parádéra gyakorolt tegnap este Szolnokon a helikopterbázis. Ezen a rendezvényen nem számít újdonságnak, de a ténylegesen ténykedő vagy aspiráló, pontosabban a feladatot rövidesen a nyakába kapó (sajtó)tiszteknek tanulságos lehet, hogy az alacsony napállás, azaz a későbbi vagy éppen korábbi időpont választása milyen pozitív hatással van a készíthető képek minőségére. Azaz a kommunikációs feladat végrehajtásának eredményességére. A késődélelőtt, délben, illetve koradélután megrendezett, vizualitásra erősen építő nyilvános események ezzel szemben rosszul szolgálják az ügyet. Arról nem is beszélve, hogy akkor elöljárónak, állománynak, vendégeknek, fotósoknak egyaránt nagyon melege is van, ami nem a jókedv, az elégedettség illetve az elkövetkező jó döntések előszobája...

A LégierőBlogger számára - és ezzel aligha van egyedül - az öt okostojás Tisza feletti megfüggése volt a fénypont, mely a gyaloghíd felől különösen hatásos látványt nyújtott.

Bukóforduló a gyaloghíd felett.

A hidak nívója alatti, a szemlélő számára föld- és vízháttérben zajló manőverek a hagyományos szolnoki parádék legértékesebb pillanatai.

Egy újabb bukóforduló közben a kabin árnyéka vetül az egyik forgószárnylapát alsó felületére. 

Mint a pesti gyakorláson is, a személyzet sárga mentőmellénye valósággal világít a kabinban. Vajon miből tevődik össze a magyar helikopterszemélyzetek új időkhöz szabott "harci" felszerelése (aminek a túlélőmellénye vélhetően nem ilyen színű)? 

Zord

A Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) jogában áll kivizsgálni a 2003 óta Afganisztán területén elkövetett háborús vagy emberiség elleni bűncselekmény – emlékeztetett keddi sajtóközleményében Karim Kahn, a hágai testület júniusban hivatalba lépett főügyésze.

A főügyész szerint, az Afganisztán területéről jelentett incidensek, az ICC alapító okiratának a Római Statútumnak értelmében a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősülhetnek. “E jelentések bosszúból történő kivégzésekről, nők és lányok üldözéséről, gyermekek és a polgári lakosság elleni bűncselekményekről számolnak be” – hívta fel a figyelmet.

Hangsúlyozta: aggasztó az Afganisztánban egyre fokozódó erőszak, ezért a konfliktusban résztvevő feleknek, teljes mértékben tiszteletben kell tartani a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeiket, különös tekintettel a polgári lakosság védelmének biztosítására.

“Afganisztán túlságosan hosszú ideje szenved instabilitástól és bizonytalanságtól. Bátorítok minden olyan erőfeszítést, amely megakadályozhatja az emberi életek további elvesztését és az afgán nép szenvedését” – húzta alá a főügyész.

A Nemzetközi Büntetőbíróságot 2002-ben hozták létre a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására. Az testület márciusban adott engedélyt azon feltételezett háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására, amelyeket 2003 és 2014 között követtek el Afganisztánban.

The post ICC: a bíróságnak jogában áll kivizsgálni az Afganisztán területén elkövetett háborús bűncselekményeket appeared first on .

Egy hét alatt 8601 esetben intézkedtek a rendőrök sebességtúllépés miatt – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs.

A közlemény szerint 2509 alkalommal meg is állították a szabályszegőket. 2427 emberrel szemben bírságot szabtak ki, míg 82 sofőr ellen eljárást kezdeményeztek. A többi 6092 esetben leállítás nélküli ellenőrzés történt, a gépkocsivezetők bírságukra postai úton számíthatnak.

Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) augusztus 9. és 15. között tartotta Speed elnevezésű fokozott közúti ellenőrzését, amelyhez a magyar rendőrség is csatlakozott.

The post Egy hét alatt több mint nyolcezerszer intézkedtek gyorshajtás miatt a rendőrök appeared first on .

Az Európai Unió külső határain fokozódó migrációs nyomásra tekintettel a lengyel kormány kedden elfogadta az illegális bevándorlásra vonatkozó jogszabályok módosítását, amely egyszerűsítené és meggyorsítaná a határátlépők visszafordítására vonatkozó eljárást.

A keddi kabinetülés után kiadott közlemény szerint az Európai Unió (EU) külső határának számító lengyel-fehérorosz határszakaszon csak augusztus eleje óta 1935 személy próbált illegálisan átjutni. A lengyel határőrség 1175 esetben megakadályozta a határátlépést, 760 személyt pedig feltartóztattak és őrzött központokba szállítottak.

Korábbi hatósági közlemények szerint a lengyel-fehérorosz határszakaszon tavaly egész évben összesen 114 illegális bevándorlót tartóztattak fel. A parlament elé kerülő kormánytervezet “kevésbé formálissá tenné és meggyorsítaná” a visszafordítási eljárást – olvasható a közleményben.

Az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt azoknak a közel-keleti országokból érkező személyeknek a száma, akik Fehéroroszország felől valamelyik uniós országba – mindenekelőtt Litvániába, de Lettországba és Lengyelországba is – próbáltak átjutni. Miután Litvánia augusztus elején elkezdte visszafordítani az illegálisan érkező migránsokat, a migrációs útvonal Fehéroroszország felől Lettország és Lengyelország irányába tolódott el. Később Lettország is úgy döntött, hogy veszélyhelyzetet hirdet a határtérségben.

A balti országok és Lengyelország, valamint az uniós szervek is azzal vádolják Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy “hibrid háborút” folytat, és szándékosan engedi át a migránsokat az EU felé.

The post A lengyel kormány a bevándorlók visszafordítását megkönnyítő tervezetet fogadott el appeared first on .

Gyakorlórepülés közben lezuhant az Il-122V típusú könnyű katonai szállítógép prototípusa a Moszkva megyei Kubinka közelében – közölte az orosz Egyesült Repülőgépipari Vállalat (OAK).

A három tagú legénység életét vesztette. A gép parancsnoka Nyikolaj Kuimov, az Il Nyrt. vezető pilótája, első osztályú berepülő pilóta, Oroszország Hőse volt.

Egy, az orosz médiában közzétett, szemtanú által készített mobiltelefonos felvétel tanúsága szerint a leszállni készülő repülő, amelynek jobboldali hajtóműve már a levegőben kigyulladt, jobbra billent, majd egy erdőbe csapódva felrobbant. A gép mintegy másfél kilométerrel a leszállópálya előtt zuhant le.

A TASZSZ hírügynökség szerint a pilóta igyekezett elkormányozni a repülőgépet a lakott területektől. A földön a baleset sérülést és anyagi kárt nem okozott. Az OAK közölte, hogy a történtek kivizsgálására szakértői bizottság alakul, Oleg Bocsarov ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes irányításával.

Az Il-112V az első katonai szállítógép, amelyet már a posztszovjet időszakban fejlesztettek ki Oroszországban. A típust 2003-ban a moszkvai védelmi tárca legjobb szállítógép-projektnek minősítette, ám 2010-2011-ben lemondtak a fejlesztésről és az ukrán An-140-es beszerzése mellett döntöttek.

A kísérleti és konstruktőri munkálatokról és az első prototípusok legyártásáról szóló szerződést végül 2014-ben, a Moszkva és Kijev közötti konfliktus kirobbanása után írták alá. A gép szűzrepülése 2019. március 30-én történt meg, a repülőt akkor is Kuimov irányította.

A tervek szerint ennek a típusnak kell átvennie majd az elavult An-24-esek és An-26-osok helyét. Kedden az új gép egyetlen repülésképes prototípusa semmisült meg, amely múlt pénteken érkezett Voronyezsből Kubinkába a pénteken megkezdődő Armija-2021 nemzetközi haditechnikai fórumra.

A repülőgép hossza 24,15, szárnyfesztávolsága pedig 27,15 méter. Maximális felszállótömege 21 tonna, beleértve az öt tonnát elérő hasznos terhet. Az Il-112V utazósebessége óránként 450-500 kilométer.

The post Lezuhant egy Il-122V katonai szállítógép Moszkva közelében appeared first on .

Oroszország nem siet az Afganisztánban hatalomra került tálib radikális iszlám mozgalom elismerésével – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

“Nem sietünk az elismeréssel, ahogy az összes többi ország sem. Épp tegnap beszéltem erről Vang Ji kínai külügyminiszterrel. Az álláspontunk azonos” – hangoztatta.

Oroszországban a tálibok mozgalma hivatalosan terrorszervezetnek minősül.

Lavrov közölte: arra számít, hogy a táliboknak a többi afgán politikai erő vezetővel folytatott párbeszéde elvezet majd egy befogadó, átmeneti kormány kialakításához, és ezzel a helyzet normalizálásához. “Pozitív jelzésnek” nevezte, hogy Kabul utcáin viszonylagos nyugalom van, hogy a tálibok egészében véve fenntartják a közrendet, és hogy a mozgalom kész a tárgyalásra, mások álláspontjának tiszteletben tartására, valamint az előző kormányzat tisztségviselőinek bevonására.

“Támogatjuk Hamid Karzai volt afgán elnök felhívását ennek a párbeszédnek a megkezdésére, amelybe az üzbégeket, a hazarákat, a tádzsikokat és minden más etnikai csoportot, minden felekezeti csoportot be kell vonni. Nincs más lehetőség” – hangoztatta Lavrov.

A külügyminiszter szerint ezt a párbeszédet nem azoknak az elveknek az alapján kell megszervezni, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei két évtizeden át igyekeztek meghonosítani, hanem “az összes afgán hagyományainak, történelmének és szokásainak tiszteletben tartása” alapján. Úgy vélekedett, az amerikaiak fő hibája abban állt, hogy a demokráciát a helyi kultúrát és sajátosságokat figyelmen kívül hagyva próbálták meg ráerőltetni Afganisztánra. A tárcavezető szerint a Nyugat a saját értékrendjét igyekszik másokra rákényszeríteni, miközben fő fogyatékosága, hogy torz önképpel rendelkezik.

“A Nyugat sorsok döntőbírájának tekinti magát, tévedhetetlennek, és mindenkitől azt követeli, hogy azt tegye, amit ő parancsol. Ez rendszerszintű probléma nyugati barátainknál. Annak köszönhető, hogy nehezen tudnak túllépni azon a helyzeten, amikor a Nyugat öt évszázados, az élet minden területén – a gazdaságban, a kultúrában, a földrajzi felfedezésekben és a katonai ügyekben – kialakult dominanciája után olyan helyzetben találták magukat, amikor ez a korszak leáldozóban van és már formálódik az, amit multipoláris világnak nevezünk” – mondta Lavrov.

A miniszter szerint az Oroszország és Nyugat közötti együttműködés szükségessége ismét megmutatkozik azután, hogy az Egyesült Államok és a NATO elhagyta Afganisztánt. Mint mondta, az orosz fél kész a kooperációra, de nem engedi meg, hogy beavatkozzanak a belügyeibe. Közölte: Moszkva tudatában van annak, hogy Nyugaton kétségbe fogják vonni a szeptemberben esedékes orosz parlamenti választás legitimitását.

Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök és kommunista pártfőtitkár, az 1989-ben végrehajtott afganisztáni szovjet csapatkivonás elrendelője a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok és a NATO afganisztáni missziója már a kezdetektől fogva kudarcra volt ítélve, annak ellenére is, hogy kezdetben élvezte Oroszország támogatását. Gorbacsov szerint a bukást hamarabb fel kellett volna ismerni, most pedig le kell vonni a tanulságokat, hogy hasonló hibák a jövőben ne fordulhassanak elő. “Mint sok hasonló projektnek, ennek középpontjában is a fenyegetés eltúlzása, valamint a nem igazán világosan meghatározott geopolitikai elképzelések álltak. Mindehhez hozzáadódtak a számos törzsből álló társadalom demokratizálására irányuló irreális kísérletek” – fogalmazott a 90 éves veterán politikus.

The post Lavrov: Oroszország nem siet a tálibok elismerésével appeared first on .

Két korábbi gyilkossággal gyanúsítanak egy férfit, aki akkor került a rendőrség látókörébe, amikor több késszúrással életveszélyesen megsebesített egy férfit tavaly augusztusban Budapesten – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság Életvédelmi Osztályának vezetője.

Gál Sándor a rendőrségi honlapon közzétett videóban ismertette: a XIII. kerületben az 54 éves alvó férfira támadó férfi a helyszíni meghallgatásakor azt mondta, hogy barátjával egy helyiségben aludt, amikor egy ismeretlen kihúzta az épület elé és többször megrúgta, miközben barátja segélykiáltásait hallotta.

Az életveszélyesen megsebesült sértett a kórházban a rendőröknek elmondta: arra ébredt, hogy társa a bejárati ajtóban állt, késsel a kezében, majd ráugrott. A férfi megvágta a kezét és mellkason szúrta, majd miután a sértett lerúgta magáról, elhagyta az épületet – mondta.

Hozzátette: a férfit gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását, amelyet a bíróság el is rendelt.

A rendőrség feltérképezése alapján a férfi három másik ügyhöz is köthető: a gyanú szerint tavaly júliusban a XIII. kerületi Béke téren megvert egy 37 éves férfit, aki emiatt nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, 2020 májusában 21 szúrással megölt egy 29 éves férfit, majd eltulajdonította értékeit, 2017-ben pedig a VIII. kerületben egy 65 éves férfit vert meg, aki a kórházba szállítása után meghalt – tudatta az osztályvezető.

Gál közölte: a férfi elmeorvosi vizsgálatán kiderült, hogy nem szenved elmebetegségben, kóros elmeállapotban, és tisztában volt a cselekményeinek súlyosságával, négy bűncselekmény közül kettőt be is ismert, a másik kettő esetben tanúkihallgatások, szakértői vizsgálatok és kamerafelvételek állnak rendelkezésre bizonyítékként.

A férfi megalapozottan gyanúsítható nyereségvágyból, több ember és védekezésre képtelen személy sérelmére, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés kísérletével és súlyos testi sértés elkövetésével. A rendőrség a büntetőügy iratait vádemelési javaslattal hétfőn átadta a Fővárosi Főügyészségnek – mondta Gál.

The post Két korábbi gyilkossággal gyanúsítanak egy emberölési kísérletet elkövető férfit appeared first on .