A szabálysértés egyébként három év szabadságvesztéssel és 45 ezer eurós pénzbírsággal sújtható, az ügyészség hat hónap letöltendő és hat hónap felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérte a gyorsított eljárásban.
A férfit vasárnap hajnalban menekítette ki a francia hadsereg Kabulból az abu-dzabi katonai támaszpont érintésével, ahol a titkosszolgálatok belbiztonsági igazgatósága átvilágította. Párizsba érkezését követően a terrorellenes törvényeknek megfelelően Ahmat M. úgynevezett egyéni adminisztratív ellenőrzési és felügyeleti intézkedés, azaz állandó megfigyelés alá került.
Gabriel Attal kormányszóvivő csütörtöki tájékoztatása szerint a férfi egy olyan afgánnak az ismeretségi körébe tartozik, aki tálibokkal állt kapcsolatban, és akit szintén kimenekítettek a francia erők Kabulból. Az utóbbi a tálibok Kabulban emelt egyik ellenőrző pontjának fegyveres vezetője volt, s ebbéli minőségében segítette franciák és francia szervezeteknek dolgozó afgánok evakuálását a kabuli nagykövetség kiürítésekor. Hírmagyarázók szerint ő feltehetően megállapodást kötött a francia titkosszolgálatokkal annak érdekében, hogy Franciaországba távozhasson. Az viszont csak az Abu-Dzabiban történt kihallgatáson derülhetett ki, hogy négy olyan ismerőse is a kimenekítettek között van, akinek szintén tálib kapcsolatai lehetnek.
Az 1991-ben született Ahmat M. a feleségével és a hároméves kislányával, valamint más hozzátartozóival együtt a Párizshoz közeli Noisy-le-Grand egyik szállodájában kapott szálláshelyet, amelynek elhagyását megtiltották számára a francia hatóságok. De néhány órával később, hétfő délután, Párizs egyik élelmiszerboltjában állították elő őt.
A férfi a jegyzőkönyv szerint azt mondta: korábban ügyészként dolgozott Afganisztánban, de zavarosan indokolta meg, hogy miért hagyta el a számára kijelölt szálláshelyet. Azt állította, hogy gyógyszert akart venni, mert Franciaországba érkezése óta fejfájástól szenved. Elmondása szerint a szálláshelyén egy férfi tanácsolta neki, hol kaphat gyógyszert. A bíróság a megjelölt férfit is meghallgatta, ő viszont azt mondta, hogy az afgán menedékérő sim-kártyákat akart venni a telefonjába. Ahmat M. azt is állította a bíróságon: nem értette meg, hogy megfigyelés alá került, mert nem volt jelen, amikor az illetékes egy tolmáccsal ezt jelezte neki, s a dokumentumot csak a felesége írta alá. A bíróságot azonban nem győzte meg a férfi érvelése.
The post Franciaországban börtön jár, ha a menedékkérő elhagyja a kijelölt szálláshelyét appeared first on .
A PTE történeti földrajz professzora a – mások mellett a PTE és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által szervezett – Háború, tájformálás, hasznosítás címmel pénteken, Pécsen zajló, több tudományt és szakterületet érintő konferencián elhangzó, hasonló tartalmú előadását követően beszélt minderről.
Elmondta: kutatócsoportjuk azután jutott az új megállapításra, hogy a csata korabeli tájrekonstrukcióját követően megvizsgálták a keresztény és a török hadvezetésnek – a környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodás révén – valószínűsíthető haditerveit. A szakember szerint a nagy számbeli fölényben lévő ellenséggel szemben Tomori akkor remélhetett győzelmet, ha nem karolják át csapatait a törökök. A csatatéren kelet felől a Vizslaki-rét “mély mocsara”, nyugat felől a Borza-patak kiterjedt ártere korlátozta a törökök mozgását, valamint kijelölte a felvonulás és az összecsapás helyét – tette hozzá.
Pap kiemelte, úgy tűnik a felállásból, hogy a feltehető haditerv szerint ezen a jól definiált, száraz, fátlan síkon akarta Tomori megvívni a harcot úgy, hogy a török seregnek csak egy részével kelljen egyszerre megküzdeni: a víztestek közötti “csőben” korlátozottan vonulhattak fel a török csapatok.
A Tomori-terv minden bizonnyal egy döntő lovasroham volt úgy, hogy a török sereg elejét megverik, ami szerencsés esetben a csata megnyeréséhez vezet. Így biztosítani kellett, hogy az oszmánok átkelhessenek a Borza-patakon, a török hadvezetés azonban feltehetőleg megértette Tomori tervét. A oszmán fősereg nagy része nem kelt át a Borza földvári átkelőhelyein, hanem tábort kezdett verni, attól délre és nyugatra is védekezésre rendezkedett be – véli a kutatócsoport.
Pap szerint a Tomori-féle terv – amennyire meg lehet ítélni – nem volt rossz, de a kivitelezés nem sikerült jól. “Túl későn indult rohamra a keresztény lovasság, a török tűzfegyverek megtörték a páncélosrohamot, az oszmánok pedig újabb és újabb erőket vetettek harcba” – mondta. A kutató összegzése alapján Tomori haditerve egy racionális alapokon álló és jó elképzelés volt. Mint fogalmazott, alakja sok tekintetben a bűnbakképzés áldozata lett.
Pap szerint időszerű lenne az eltelt csaknem ötszáz év után rehabilitálni Tomorit és alakját a nemzeti pantheonban méltó helyre helyezni, ahogy a sereg más vezéreit, köztük az ott elesett további hat főpapot és más nemeseket is.
A kutató rámutatott: “az egyik fontos kérdés, ami körül az idei évfordulós konferencia forog, az az, hogy kik a csata hősei, kik érdemlik meg az emlékezést, a csata névtelen hősei, a pénzért harcoló zsoldosok, vagy a sereg felelősséget vállaló vezérei, köztük a jelentős bandériumokkal felvonuló főpapok, akik vértanúságot is vállaltak a csatatéren”.
Fodor Pál történész, turkológus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója előadásában utal rá: az elmúlt fél évezredben a csata emlékezete több változáson is keresztülment, a következő évforduló is magában hordozza mindezt. Szerinte 2026-ig több jelentős tudományos munka is készülhet a kormányzat támogatásával, ezek egy része már el is indult. Így például össze lehet állítani a csata jelentősebb magyar résztvevőinek életrajzát, és összefoglalás, repertórium is készülhet a csatáról szóló közép-európai szakirodalom alapján – mutatott rá.
Hóvári János történész, turkológus, korábbi nagykövet arról tartott előadást, hogy miként alakult a csatatereken az emlékezeti építmények emelésével kapcsolatos hagyomány Európában, ennek gyökerei a napóleoni háborúkra nyúlnak vissza. Azt mondta, Mohácson – vélhetően a vesztes ütközet miatt – egyelőre az itt összefogó közép-európai népek emlékezetét nem hordozza a nyugat-európaiakhoz hasonló építmény.
A pécsi konferencia további részében még mintegy húsz tudományos igényű előadás hangzott el egyebek mellett a katonai emlékezet és a csatatérkutatások témakörében.
The post Rehabilitálnák Tomori Pált appeared first on .
A Nébih a Szupermenta program tesztjében augusztusban teljes körű vizsgálatnak vetett alá 19 féle meggyes sört, köztük 14 dobozos és 5 üveges kiszerelésű italt. A termékek alkoholtartalma jelölésük alapján 3,3-tól egészen nyolc térfogatszázalékig terjedt.
A Nébih laboratóriumaiban a szakemberek ellenőrizték a termékek élelmiszerbiztonsági és -minőségi megfelelőségét. Vizsgálták többek között a meggyes sörök alkoholtartalmát, az alkohol eredetét és a penészgombatoxin jelenlétét. Ellenőrizték a tartósítószerek, színezékek, mennyiségét is és számos további mikrobiológiai és egyéb vizsgálatot végeztek. Minden tesztelt termék minden paraméterben megfelelt az előírásoknak – olvasható a hivatal közleményében.
Ugyanakkor megjegyezték, a hatósági ellenőrzéseknél négy terméknél találtak jelölési hibát, előfordult, hogy egy-egy terméknél egyszerre többet is. A Nébih az érintett három gyártó és egy forgalmazó ellen hatósági eljárást indított és élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabott ki 160 ezer forint értékben.
A hivatal ellenőrizte a nyomon követhetőséget is, ezen a téren hat terméknél tapasztaltak kisebb hiányosságot, emiatt az érintett kereskedelmi üzletláncokkal szemben 300 ezer forint élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabtak ki.
A Szupermenta termékteszt kedveltségi vizsgálatában – ahol ezúttal is szakértő és laikus kóstolók pontozták a termékeket – a Kézműves Meggyes sör végzett az élen, a Lindemans Kriek Meggyes sör lett a második helyezett, míg a harmadik helyet a St. Louis Kriek Meggyel ízesített belga sör érdemelte ki.
The post Hibákat találtak a meggyes söröknél appeared first on .
Az olasz fegyveres erők utolsó repülőgépével a kabuli olasz nagykövet és konzul, valamint a diplomaták biztonságáért felelős utolsó katonák is távoztak Afganisztánból. Olaszország számos más államhoz hasonlóan lezárta evakuációs műveleit, miután a kabuli repülőtérről a kimenekítés biztonsága már nem garantált.
Júniustól 4890 afgán menekültet szállítottak Olaszországba, köztük 1301 nőt és 1453 gyereket. Zömében a diplomácia képviseletekkel, civil szervezetekkel, katonai missziókkal együttműködő afgánokról és családtagjaikról van szó. Az emberek jelentős többségét az utóbbi két hétben evakuálták a Kabul és Róma közötti légi folyosón, valamint Kuvaiton keresztül. Az olaszul Aquila (Sas) fedőnevű műveletben a légierő nyolc repülőgépe vett részt.
Luciano Portolano tábornok, az evakuálást irányító összfegyvernemi erők parancsnoka úgy nyilatkozott, mindent megtettek a lehető legtöbb ember segítése érdekében. Hangsúlyozta, hogy lezárult a fegyveres erők húszéves szolgálata Afganisztánban, melyben 54 katona veszítette életét és több mint hétszázan megsebesültek.
Olasz titkosszolgálati források szerint az afgán főváros repterénél a csütörtöki robbantásos merényletekhez hasonló támadások megismétlődhetnek. Az északkeleti határtartomány, Friuli-Venezia Giulia kormányzója, Massimiliano Fedriga nagyon erősnek nevezte a terroristák beszivárgását Afganisztán térségéből a migrációs útvonal “balkáni kapuján” keresztül.
A Corriere della Sera napilap helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy az afgán menekültek az embercsempészek segítségével fejenként háromszáz dollárért tudnak átkelni a Tádzsikisztánnal közös határon.
The post Olaszország is befejezte az afganisztáni evakuálási műveleteit appeared first on .
A sepsiszentgyörgyi székely határőr zászlóalj kürtjét 1944. augusztus 26-án a városból származó egyik hírvivő honvéd találta meg és rejtette el visszavonulás közben. A férfi szovjet hadifogság után 1965-ben kereste meg a rejtekhelyet. Azóta ő és családja a háza padlásán rejtegette a hangszert, melyet unokája adott át 2019-ben, az úzvölgyi katonatemető körül kialakult konfliktus hevében Tamás Sándornak, a Kovászna megyei önkormányzat elnökének. A kürt azóta az elnök irodáját díszíti.
A kürt történetét a csütörtöki megemlékezésen Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere ismertette, a hangszert pedig a Rétyi Kováts András Fúvószenekar trombitása szólaltatta meg.
A Székelyhon beszámolója szerint a csütörtöki megemlékezés több száz résztvevője között ott volt a 97 éves Bartha Mihály is, aki Úzvölgyén szolgáló katonaként élte át az 1944-es betörést.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy Kelet-Közép-Európa nemzetei a XXI. században csakis együtt lehetnek sikeresek. “Ha tudunk együttműködni, ha kölcsönös tisztelettel és elismeréssel vagyunk egymás iránt, ha valódi egyenrangú partnerei vagyunk egymásnak, Magyarország és Románia is nagy közös sikereket érhet el Kelet-Közép-Európa más nemzeteivel közösen” – jelentette ki az államtitkár. Hozzátette: a békés és jóakaratú együttműködés ugyanakkor nem követelheti meg az önfeladást.
“El kell fogadjuk, hogy a történelmünkben vannak olyan események, amelyekre mindig is másként fogunk tekinteni, amelyeket mindig másképp fogunk megítélni. Ennek szellemében szabad mindig kimondanunk, hogy nekünk Trianon tragikus veszteség. Magyarországnak mindig szívügye lesz a székelyföldi magyarság ügye. Ehhez jogunk van, és ezt senki sem veheti el tőlünk” – szögezte le az államtitkár.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke beszédében kijelentette: nincs tudomása egyetlen olyan romániai intézményről sem, amely pozitívan véleményezte volna, hogy a temetőben önkényesen román parcellát alakított ki Darmanesti önkormányzata.
A politikus reményét fejezte ki, hogy Csíkszentmárton község jogi küzdelmének az lesz az eredménye, hogy a temetőt vissza kell állítani a régi formájában.
Az Úz folyó völgyében mind az első mind a második világháborúban heves csaták folytak. A második világháború végén a szovjet csapatok három nappal a román átállást követően érték el az akkori Magyarország határát Úzvölgyénél, ahol székely határőrök teljesítettek szolgálatot. A gyengén felfegyverzett 310 fős székely határőrcsapat csak pár óráig tudta feltartóztatni a 2. Ukrán Front páncélos járművekkel felvonuló egységeit. A székely határőrök közül 70-80-an maradtak életben az ütközet után.
The post Úzvölgyi katonatemető: elveszett, majd sokkal később megtalált kürt megszólaltatásával emlékeztek a 77 évvel ezelőtti csatára appeared first on .
A tárca emlékeztetett: Ankara a közelmúltban többször jelezte, hogy “amíg az afgán nép akarja”, a török csapatok készek továbbra is ellátni az afgán főváros, Kabul repülőterének üzemeltetését. A minisztérium a közleményében később azt írta, hogy több egyeztetés, valamint a jelen helyzet és körülmények felülvizsgálata után döntöttek a kivonulás mellett.
A NATO-tag Törökország katonái 2002 óta teljesítettek szolgálatot az ázsiai országban, ahol a legutóbbi időkben mintegy 500-600-an tartózkodtak.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán a kelet-törökországi Ahlatban nagykövetek előtt azt mondta, hogy egyelőre “óvatos optimizmussal” fogadják az Afganisztánban újonnan hatalomra került tálib vezetők üzeneteit. Nem a tálibok szavai, hanem a tettei határozzák majd meg az afganisztáni folyamatok alakulását – hangsúlyozta egyúttal a török államfő.
Erdogan a múlt héten már jelezte, hogy országa kész együttműködni a tálib vezetéssel.
The post Törökország megkezdte katonáinak kivonását Afganisztánból appeared first on .
A tárcavezető a Facebookon emlékeztetett arra, hogy a csúcsértekezleten 46 külföldi delegáció vett részt. Ezekben a napokban több mint 300 publikációt tettek közzé a platformról a világ közel ötven országának kiadványaiban, Észak- és Közép-Amerikától Délkelet-Ázsiáig – emelte ki.
Hozzátette, hogy a publikációk száma a konferenciáról egyre nő, közöltek a külföldi sajtóban elemző cikkeket és idézeteket a kijevi csúcson részt vevő külföldi vezetők interjúiból is. “A világon emberek milliói értesültek a Krími Platformról” – tette hozzá.
A Krimi Platformnak Kijev szándéka szerint az a célja, hogy újra ráirányítsa a nemzetközi közvélemény figyelmét az Oroszország által 2014-ben annektált félsziget kérdésére. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a csúcsértekezletet megnyitó beszédében azt mondta, hogy a platform végső célja a Krím felszabadítása, és a résztvevőknek közös erőfeszítéssel rá kell kényszeríteniük Oroszországot, hogy üljön tárgyalóasztalhoz annak megvitatására, miként térhetne vissza a félsziget Ukrajna fennhatósága alá.
A csúcsértekezlet felszólalói támogatásukról biztosították Ukrajnát a Krím hovatartozásának kérdésében, és felszólították Oroszországot, hogy szüntesse meg a terület jogellenes annexióját. A konferencia végén a résztvevők a Krím megszállását elítélő nyilatkozatot írtak alá. A dokumentumban van egy pont, amely kilátásba helyezi újabb szankciók bevezetését Oroszországgal szemben, ha nem vet véget az agressziónak, továbbá első alkalommal nevezik Oroszországot agresszor államnak – emelte ki az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az értekezleten több ország államfői vagy kormányfői szinten képviseltette magát.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedden közölte, hogy Oroszország területi épsége elleni támadási kísérletként értékeli egyes országok és nemzetközi szervezetek részvételét a Krími Platformon. Az ukrán hírportál szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig a platformot “ruszofób akciónak” nevezte.
The post Az ukrán külügyminiszter “hisztérikusnak” nevezte a Krími Platformra adott orosz reagálásokat appeared first on .
A szarvasbőgés az időjárási és földrajzi viszonyoktól függően először az ország nyugati részein kezdődik, Somogy, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében, és folyamatosan északi, észak-keleti irányba haladva a zempléni tájegységek gímszarvasai zárják a sort.
A bőgési időszakban az állatok jóval aktívabbak, veszélyérzetük csökken, ezért könnyen szaladhatnak ki az úttestre. A szarvasok mozgása szeles időszakban általában alábbhagy, de alkonyat idején, valamint hidegre forduló időjárás esetén mozgékonyabbak – tették hozzá.
A rendőrség kiemelte, hogy a szarvaselütés következményei súlyosak lehetnek, nemcsak a vadállat sérülhet, hanem a jármű vezetője és utasai is. A vadbalesetek elkerülése érdekében az erdős környezetű utakon mindig, szürkülettől pedig más útszakaszon is ajánlott mérsékelni a sebességet. Ha valaki állatot lát, érdemes lassítania, mert a vadak viselkedése kiszámíthatatlan, megugrásukra, gyors vágtázásukra, hirtelen irányváltásukra bármikor számítani lehet, és arra is, hogy többen vannak a környéken.
Ha mégis megtörténik a baleset, a vadhoz nem szabad hozzányúlni, például lehúzni az útról, mert ha még életben van, agancsával, harapásával vagy rúgásával sérülést okozhat – emelték ki.
Baleset esetén a 112-es segélyhívót kell hívni és meg kell várni a rendőri intézkedést. Az elpusztult vadállatot nem szabad a helyszínről elszállítani, az a helyi vadásztársaság tulajdonának számít, elvitele lopásnak minősül – írta a rendőrség.
The post Szarvasveszélyre figyelmeztet a rendőrség az utakon appeared first on .
Benkő Tibor hozzátette: “az a honvédelmi és haderőfejlesztési program, amelyet a nemzeti kormányunk támogat, lehetővé teszi, hogy nyugodtan, békében és biztonságban élhessünk”. A miniszter kiemelte: nyolc év után most mindenki láthatja, milyen 21. századi eszközei vannak a Magyar Honvédségnek, és hogy mire képesek a honvédség kiválóan kiképzett, felkészített, a hazájuk iránt elkötelezett, lojális katonái. Ők azok, akik a pandémiás helyzetben helytálltak az ország különböző pontjain – mondta Benkő.
Az elmúlt napokban azt is látni lehetett, hogy Magyarország, a magyar katonák saját képességeikkel mire voltak képesek Afganisztánban – tette hozzá a miniszter, kiemelve: “elismerés és köszönet nekik”. A miniszter hangsúlyozta: az elindított honvédelmi és haderőfejlesztési program nemcsak a technikai eszközökről szól, hanem a katonákról is. Ennek kapcsán elmondta, hogy 2016 óta a Magyar Honvédség létszáma folyamatosan emelkedik. 2016 óta 15 százalékkal nőtt a honvédség állománya – közölte a miniszter, hozzátéve: jelenleg több mint 11 ezer önkéntes tartalékos katonája van a honvédségnek.
Benkő azt mondta: egyre több fiatal vállalja a haza szolgálatát. Elsősorban nekik indították el az új szolgálati formát, a szeptember 15-én induló önkéntes katonai szolgálatot is. Ez a szolgálat a felsőoktatásban is pluszpontokat jelent: egyéves szolgálat után akár 64 pluszpontot is lehet szerezni. A kormány és a honvédség ezzel támogatja a fiatalokat – hangsúlyozta a miniszter, aki azt kérte, éljenek a lehetőséggel, augusztus 31-éig még várják a jelentkezőket. A honvédelmi miniszter azt mondta: a következő években is folytatják a fiatalok támogatását jelentő programot.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka beszédében köszönetet mondott mindenkinek, aki a hétvége valamelyik napján ellátogat a MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázisra. Az altábornagy úgy fogalmazott: “minden illetménynél többet jelent” a katonáknak az a figyelem és támogatás, amit a társadalomtól kapnak nap mint nap. Ennek bizonyítéka az is, hogy a repülőnapra minden jegy elkelt, vagyis valóban kíváncsiak a honvédségre, a katonákra – jegyezte meg.
A Magyar Honvédség parancsnoka köszönetet mondott továbbá a honvédelmi miniszternek és Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosnak, akik támogatása és munkája nélkül most “nem lenne mit mutatni”. Az altábornagy köszönetet mondott továbbá a katonáknak, akik a repülőnap létrejöttében közreműködtek, továbbá valamennyi katonának, aki nap mint nap igyekszik tenni a honvédelem ügyéért.
A repülőnap szombati megnyitóján mások mellett részt vett Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter, Maróth kormánybiztos, valamint Kilián Nándor, a Magyar Honvédség Parancsnokságának légierő-haderőnemi szemlélője is.
Az augusztus utolsó hétvégéjére szervezett kecskeméti nemzetközi repülőnap és haditechnikai bemutató nagy érdeklődés mellett kezdődött meg. Már a szombat reggel 7 órai kapunyitás előtt hosszú sorokban várták az emberek, hogy bejuthassanak a kecskeméti repülőbázisra. A két nap programjai között számos légi és szárazföldi bemutató szerepel. A magyar légierő mellett mintegy tucat nemzet tart légi bemutatót. Bemutatót tart Besenyei Péter műrepülő-világbajnok is, továbbá előadást tart Farkas Bertalan, az (egyelőre) egyetlen magyar űrhajós.
The post Benkő: erős Magyarország erős honvédség nélkül elképzelhetetlen appeared first on .
A szpotter élete nemcsak játék és mese. Egy-egy már-még ritka típus, változat, konfiguráció néha csúf tréfát űzve elkerüli a kamerát hosszú ideig. A jövő honvédségi rámpás gépét, számos földi statikus bemutató után csak most sikerült a levegőben is lencsevégre kapnia a LégierőBloggernek.
Röviddel felszállás után már sor került a nyitott rámpás áthúzásra.
A Brazil Légierő "new tactical standard" színei: European I Green (FS34092) és Mod Eagle Grey (FS36176).
PT-ZNG a harmadikként elkészült, első sorozatgyártott KC-390-es.
Ahogy szemből, alulról is szembeötlő - a sok minden mást is tartalmazó - főfutó gondolák mérete.
Szinte nincs olyan rálátási szög, amiből szemlélve ne lenne kísérteties a hasonlóság a C-17-essel.
A jobb szárny kilépőélének tövéhez közel látható a törzsön az APU.
Kis sebességű, nagy állásszögű áthúzás nyitott futóval és teljes mechanizációval.
Zord
A közleményben azt írták, idén is kiemelt figyelmet fordít a tanévkezdés biztonságára a polgárőrség.
A szövetség online megtartott elnökségi ülésén Szabó Zoltán szakmai elnökhelyettes minden egyesületet arra kért, hogy a rendőrséggel együttműködve fokozottan ellenőrizzék az óvodák, iskolák környékét. Reggel és délután a polgárőrök segítsenek a forgalomirányításban, a gyalogátkelőhelyek biztonságos használatában, a gyerekek elleni jogsértések megakadályozásában, és erősítsék a drogprevenciós járőrszolgálataikat. Azokon a településeken pedig, ahol nincs oktatás, a megállókban fokozottan figyeljenek az iskolába induló vagy onnan érkező gyerekek biztonságára.
Túrós András, a szövetség elnöke minden polgárőrt arra kért, érezze kötelességének a gyermekek biztonságos iskolakezdésének segítését. Közölte: a polgárőrök intenzív jelenlétét legalább egy hónapig fenn kell tartani az iskolák és óvodák környékén.
The post Tanévkezdés: a polgárőrség fokozottan ellenőrzi az iskolák és óvodák környékét appeared first on .
A brazil cég irodájának pénteki megnyitóján Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos elmondta: az Embraer Brazília egyik legnagyobb vállalata, Dél-Amerika vezető repülőgépgyártója. Az, hogy ez a cég most Magyarországon nyitja meg európai mérnöki irodáját, kiemelkedő jelentőségű a magyar iparfejlesztés szempontjából – fűzte hozzá.
Ráadásul – jegyezte meg – ez a mérnöki tudásközpont a Műegyetem közvetlen szomszédságában kezdi meg működését.
Maróth felhívta a figyelmet, hogy az Embraer civil és katonai gépeket egyaránt gyárt. Mostantól minden ilyen jellegű mérnöki tervezésbe bevonják majd a magyar irodát is. Ez olyan technológiai ugrást jelent a magyar repülőiparban, amelyhez hasonló nem volt korábban – emelte ki a kormánybiztos.
A brazil céggel tavaly novemberben a Magyar Honvédség is szerződést kötött két KC-390-es hadszíntéri szállító repülőgép beszerzéséről. Maróth elmondta: abban az esetben, ha Magyarország olyan hadműveletben vesz részt, ahová nehéztechnikákat is vinni kell, illetve nagy mennyiségű teherhordásra, vagy deszantos műveletekre is szükség lenne, akkor ezeket a gépeket használják majd. Ilyen gépeket lehetett látni az elmúlt napokban Afganisztánban is a kimenekítések során – jegyezte meg.
A két megvásárolt gép közül az első várhatóan 2023 végén, 2024 elején, a második rá egy évre érkezik meg Magyarországra – közölte a kormánybiztos.
Jackson Schneider, a brazil Embraer Defense and Security elnök-vezérigazgatója beszédében úgy fogalmazott: “ez egy különleges nap”. A brazil cégnek korábban nem volt állandó magyarországi jelenléte, így a budapesti iroda megnyitása fontos lépést jelent számukra terjeszkedésük, erősítésük területén.
Hangsúlyozta továbbá a két ország iparának együttműködésében rejlő lehetőségeket, különös tekintettel a műszaki, technológiai, kutatás-fejlesztési területen, s úgy értékelt, a jövőben mindkét ország profitálni fog a közös munkából. Schneider megjegyezte: nem csak a cég képviseletében, hanem brazilként is úgy érzi, ezzel jelentős együttműködés indul el Brazília és Magyarország között.
The post Budapesten nyitott irodát az Embraer repülőgépgyártó vállalat appeared first on .
Langó Viktor őrnagy az esemény nulladik, szakmai napján a program céljának nevezte a már beszerzett és a jövőben beérkező haditechnikai eszközök és járművek bemutatását. Hozzátette: nagy az érdeklődés a rendezvény iránt, amelynek szervezése már egy éve elkezdődött. Az eseményről elmondta: szinte folyamatosan lesz látnivaló a légtérben. Kiemelte a lengyel, a török, a szaúdi és a horvát kötelékek látványos légi bemutatóit.
Tájékoztatása szerint több mint tíz ország repülőgépeit láthatják majd az érdeklődők, mintegy százötven pilóta vesz részt a programban. A merev és forgószárnyas gépek jelentős része a földön állva, testközelből is megtekinthető lesz. Hozzátette: a légi programok mellett a szárazföldi haderőnem is bemutatkozik. A haditechnikai eszközök nem csupán a statikus soron lesznek megtekinthetők, de látványos, dinamikus bemutatókat is tartanak.
Langó a helyszínen levő KC 390-es katonai szállító repülőgépre mutatva elmondta: nagy izgalommal várják ezt a típusú gépet, különösen a szállítópilóták, hiszen bejelentették, hogy ilyen típusú repülőgépeket szerez majd be a Magyar Honvédség is.
Szólt arról, hogy a Magyar Honvédség gépei mellett olyan kuriózumokkal is találkozhatnak majd a látogatók, mint a Eurofighter 2000-es vadászbombázó, ebből a típusból egy brit és egy olasz felségjelzésű gép is Kecskemétre érkezik. A forgószárnyas gépek közül példaként említette, hogy a Mi-24-es harci helikopter is látható lesz a levegőben. Az őrnagy közölte, bízik abban, hogy minél több fiatal érdeklődését felkeltik a programokkal, és sikerül megmutatni nekik, hogy “jó ma magyar katonának lenni”.
Szentendrei Dávid százados, vadászpilóta elmondta: külön programmal készültek a nézőknek, ez más, mint egy általános kiképzés. Szólt arról, hogy vadászgéppel műrepülést mutat majd be, továbbá Majerik Máté főhadnagy is tart bemutatót. Fontosnak nevezte, hogy ki tudják cserélni tapasztalataikat a külföldi pilótákkal.
Majerik főhadnagy, vadászpilóta közölte, a mintegy tízperces bemutató során a vadászrepülőgép összes tulajdonságát, teljesítményét kihasználva repülnek. Az extrém figurák bemutatása intenzív megterhelést jelent a szervezet számára – jegyezte meg. Hozzátette, örülnek, hogy újra találkozhatnak más nemzetek korábban nemzetközi hadgyakorlatokon, külföldi képzésen megismert pilótáival.
A kecskeméti repülőbázison láthatóak lesznek a légierőben rendszeresített Airbusok, Falconok, Gripenek, H145-ös helikopterek és Zlin típusú kiképző repülők. A szárazföldi járművek közül Leopard A4-es és A7-es harckocsikon kívül bemutatót tartanak majd Gidrán harci járművel is. A 24-es felderítő ezred közelharcból nyújt majd ízelítőt.
The post Kecskeméti repülőnap: több tízezer látogatóra számítanak appeared first on .
Ibolya Tibor közleménye szerint a páros 2006. július 7-én egy XIX. kerületi bevásárlóközpont kijáratánál támadta meg a járművet. Az autóból kiszálló biztonsági őr megtagadta a pénz átadását, ami dulakodáshoz vezetett. Ennek során a vádlott társa késsel többször megszúrta a sértettet a fején, a nyakán és a mellkasán. A támadók végül az értékek megszerzése nélkül elmenekültek.
A nyomozó hatóság 2019 szeptemberében rendelte el az eljárás folytatását, amikor az egyik támadót, a mostani vádlottat, sikerült azonosítani. A Fővárosi Főügyészség jelentős értékre, fegyveresen elkövetett rablás bűntettének kísérletével vádolja a 43 éves férfit, és vele szemben végrehajtandó fegyházbüntetés és pénzbüntetés kiszabását indítványozta.
A vádlott a társa által elkövetett bántalmazásáról előzetesen nem tudott, abban semmilyen módon nem vett részt – tudatta a főügyész.
The post Vádat emeltek egy 15 évvel ezelőtti pénzszállítórablás ügyében appeared first on .
Szuhail Sahín tálib szóvivő korábban a Twitteren jelentette be, hogy a tálibok augusztus 15-i afganisztáni hatalomátvétele óta először csütörtökön fogadtak egy francia delegációt a tálibok képviselői Dohában.
Tájékoztatása szerint a francia küldött, Francois Richier, Afganisztán korábbi francia nagykövete és a vezetése alatt álló delegáció a kabuli repülőtéren kialakult helyzet részletes megvitatására találkozott Sír Mohammad Abbász Sztanikzaival, aki 2001-ig a tálib kormány egyik miniszterhelyettese volt, jelenleg a tálibok politikai irodájának helyettes vezetője Dohában.
Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az afgán fővárosban elkövetett merénylet ellenére Franciaország még több száz afgán kimenekítését tervezi a kabuli repülőtérről. Clément Beaune, Franciaország Európa-ügyi államtitkára pedig pénteken azt közölte: elképzelhető, hogy péntek este után is folytatják az evakuálásokat, de “óvatosan kezelik” a kérdést.
Franciaország a szövetségeseit eközben arra kérte, hogy vegyenek részt a “humanitárius műveletekben” a veszélyben lévő afgánok kimenekítésének folytatására azok után is, hogy az amerikai erők augusztus 31-i kivonulása után megszűnik az a légihíd, amely eddig több mint 100 ezer ember evakuálását tette lehetővé Afganisztánból.
A tálibokkal történt kapcsolatfelvételről az Európai-ügyi államtitkár az Europe1 rádióban elmondta: a diplomácia és a nemzetközi kapcsolatok azt jelentik, hogy “időnként a rossz lehetőségek közül kell választani ahhoz, hogy jobban vagy a legkevésbé rosszul megvédjük az érdekeinket és az értékeinket”.
Franciaország kizárta a “politikai tárgyalások” lehetőségét a tálibokkal és azt is, hogy elismeri a hatalmukat egészen addig, amíg bizonyos feltételek nem teljesülnek – emlékeztetett Beaune. “Szó sem lehet a tálibok elismeréséről, és akik azt gondolják, hogy létezik puha talibánizmus, szerintem illúziókban ringatják magukat” – mondta.
The post Megtörtént az első találkozó a franciák és a tálibok között a kimenekítések folytatása érdekében appeared first on .
Bennett az amerikai lapnak elmondta, hogy kormánykoalíciójának bal és jobboldali, valamint centrista pártokból álló összetétele azt jelenti, hogy jelenleg egyik irányba sem lehetségesek drasztikus diplomáciai lépések.
“Minden izraeli miniszterelnöke vagyok, és a közös nevezőt keresem, miként tudunk arra összpontosítani, amelyben mindannyian egyetértünk” – hangsúlyozta az izraeli kormányfő.
Bennett közölte, hogy tovább folytatja a Ciszjordániában található izraeli telepek építését azok “természetes növekedésének” megfelelően. Ez az izraeli közbeszédben annak biztosítását jelenti, hogy a már ott élők gyermekei is lakáshoz juthassanak szüleik közelében.
Az interjú egyetlen éles hangú kijelentése a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál szerint az volt, hogy Jeruzsálem csakis Izrael fővárosa lesz. Ez az álláspont szemben áll a palesztinok követelésével, ugyanis ők is ragaszkodnak Jeruzsálemhez jövendő államuk fővárosaként.
Donald Trump ennél mérsékeltebb álláspontot képviselt, amikor nem zárta ki, hogy Jeruzsálem egyik, a Palesztin területeket Izraeltől elválasztó fal túloldalán található elővárosa, Abu Disz legyen a majdani Palesztina fővárosa, ahol a kilencvenes években már fel is építették a palesztin parlament azóta is üresen álló épületét. “Jeruzsálem Izrael fővárosa” – szögezte le most Bennett. “Más népeknek nem fővárosa” – tette hozzá.
Bennett, elődjéhez, Benjamin Netanjahuhoz hasonlóan, ellenzi Biden törekvéseit az Iránnal kötendő újabb atomalkura, miután Trump 2018-ban kilépett a 2015-ben megszületett korábbi megállapodásból. Az izraeli kormányfő azonban kiemelte, hogy “feszültség fokozása nélkül” fejti ki majd a véleményét Bidennek ebben a kérdésben.
“Az ésszerűen gondolkodó arab országokkal közösen térségbeli koalíciót kell építenünk, amely elhárítja és gátolja Irán terjeszkedését és uralomvágyát” – fogalmazott Bennett a The New York Timesnak.
Netanjahu előzőleg nyíltan szembeszegült a még Trump megválasztása előtt az Egyesült Államokat irányító Barack Obama kormányával, amely többhatalmi megállapodást kötött Iránnal. Netanjahu akkor, a republikánusok meghívására beszédet mondott az amerikai kongresszusban Obama iráni politikája ellen, s ezzel magára haragította az amerikai Demokrata Párt egy részét is. Mostani interjújában Bennett leszögezte, hogy kerülni fogja az efféle konfliktusokat.
“Új módszereket kell találni a problémák kezelésére, nagyon realistának és pragmatikusnak kell lenni, és ésszerűen kell viselkedni a barátokkal” – hangsúlyozta Bennett aBidennel tervezett találkozója előtt.
The post Bennett: Miniszterelnökségem alatt Izrael nem annektál palesztin területeket Ciszjordániában és nem jön létre palesztin állam appeared first on .
“A nemzet megvédéséhez egészséges és bevetésre kész haderőre van szükségünk. Az elnök támogatásával, valamint egészségügyi szakértőkkel és a katonai vezetéssel folytatott alapos konzultációt követően megállapítottam, hogy a koronavírus elleni kötelező védőoltás szükséges a haderő és az amerikai nép védelméhez” – fogalmazott Austin.
A Pentagon egyelőre nem határozott meg pontos ütemtervet arról, hogy mikorra kell a katonáknak felvenniük az oltásokat, de a tárcavezető utasításba adta, hogy “ambiciózus határidőt” szabjanak ki a végrehajtásra. A védelmi minisztérium legfrissebb adatai szerint a Nemzeti Gárda, a készenléti egységek és az aktív szolgálatot teljesítő katonák között nagyjából 800 000-en még nem kapták meg a Covid-19 elleni védőoltást.
Az amerikai Pfizer és a német BioNTech gyógyszeripari vállalatok által közösen kifejlesztett, koronavírus elleni vakcina hétfőn megkapta a teljes jóváhagyást az Egyesült Államok szövetségi élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóságától (FDA). Ez többek között azt jelenti, hogy mostantól az oltóanyag nem csak egészségügyi veszélyhelyzetben használható. Az intézkedés következtében a védelmi minisztérium szerepeltetheti ezt a koronavírus elleni szérumot azon 17 kötelező oltás listáján, amelyet a hadsereg tagjainak fel kell venniük, amikor belépnek a katonaság kötelékébe, vagy mielőtt külföldre küldik őket.
A Pentagon feljegyzése szerint a haderő tagjai azokon a támaszpontokon is beadathatják maguknak az oltásokat, ahol szolgálatot teljesítenek, de önállóan is gondoskodhatnak a vakcina felvételéről. A tárca szerint elegendő készlettel rendelkeznek ahhoz, hogy “kielégítsék a keresletet”. Az amerikai sajtóban megszólaltatott szakértők azonban úgy vélik: a Nemzeti Gárda esetében kihívást jelenthet az utasítás végrehajtása, ugyanis ők az ország különböző szegleteiben teljesítenek szolgálatot, és havonta csak egyszer gyűlnek össze a kötelező gyakorlatozásra.
Az amerikai haderő körében – ahogyan a civil lakosság esetében is – egyre többen szorulnak kórházi kezelésre, illetve veszítik életüket a koronavírus miatt. A múlt hónapban 25-ről 34-re, azaz több mint harmadával nőtt a koronavírus okozta Covid-19 betegség szövődményeiben meghalt katonák száma.
John Kirby, a Pentagon szóvivője, szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: a parancsnokoktól elvárják, hogy “szakértelemmel és együttérzéssel” hajtsák végre az oltásra vonatkozó utasítást. Kirby hozzátette: azok számára, akik ellenzik az oltást, lehetőséget teremtenek, hogy konzultáljanak az orvosokkal és a feletteseikkel. A szóvivő szerint a katonák így nagyobb eséllyel értik majd meg, hogy milyen kockázatnak teszik ki önmagukat és bajtársaikat, ha nem veszik fel az oltást.
The post Kötelezővé tették az oltás felvételét a katonák számára az Egyesült Államokban appeared first on .
Furkó Kálmán, a Magyar Honvédség nyugállományú ezredese, aki a világon negyedikként szerzett 8. mesterfokozatot (dant) augusztus 3-án hunyt el 74 éves korában.
A Magyar Karate Szakszövetség (MKSZ) által szervezett megemlékezésen Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka bejelentette: Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség érdekében végzett önzetlen tevékenysége, kiemelkedő szakmai eredményei, példaértékű életútja emlékére a Honvédelemért kitüntető cím babérkoszorúval ékesített fokozatát adományozta posztumusz Furkó Kálmánnak. Az elismerést Ruszin-Szendi és Sándor Tamás, a Magyar Honvédség Parancsnokságának különleges műveleti szemlélője adták át Furkó Kálmán özvegyének.
Ruszin-Szendi azt mondta: megrendülten vesznek búcsút a “megtörhetetlen kősziklától”, a “rendíthetetlen harcostól”.
A legendás katona és sportoló életútját felidézve elmondta: Furkó Kálmán – aki 1947. január 2-án született Nyírbátorban – már gyermekként rajongott a mozgásért, a sportért. A Magyar Néphadseregben is testnevelő tiszti beosztásban kezdte pályáját. Furkó Kálmánt egy fiatalkorában olvasott könyv terelte a felderítő, kommandós irányba, így 1973-ban Szolnokra kerülve álma vált valóra, amikor az ejtőernyős felderítőkhöz került.
Emlékeztetett: Furkó Kálmán volt, aki megteremtette a magyar katonai közelharc alapjait. Szakértelmével, töretlen akaratával mind a katonai, mind a rendőri különleges egységek kiképzésére a mai napig hatással van – tette hozzá.
Ruszin-Szendi azt is kiemelte, hogy Furkó Kálmánt mindig mély tisztelet övezte. Szellemiségét, vezetői felfogását jól példázza, hogy ő volt a vezető, aki mindig azt mondta: “Utánam!” és nem azt, hogy “Előre!”. Mindig ő mutatta be a gyakorlatokat, az akadály leküzdését, ő hagyta el elsőként a gépet az ejtőernyős ugrásnál – fejtette ki.
Később Furkó Kálmán a katonai hagyományok ápolásának szentelte éveit. Ő szorgalmazta többek között, hogy a szolnoki különleges rendeltetésű ezred vitéz Bertalan Árpádról legyen elnevezve, akit példaképének tekintett.
“A kívülről rettenthetetlen, megközelíthetetlen harcos egy melegszívű, igaz barát volt, akire mindig lehetett számítani” – fogalmazott az altábornagy.
A Magyar Honvédség nemcsak egy kiváló főtisztet, egy nagyszerű kiképzőt, hanem egy legendát veszített. Furkó Kálmán saját életművével maradandó értéket teremtett a Magyar Honvédségnek és Magyarországnak – szögezte le a Magyar Honvédség parancsnoka.
Mészáros János, az MKSZ elnöke beszédében elmondta: nem volt könnyű dolga Furkó Kálmán tanítványainak, de családjának, barátainak sem, mert nála be kellett tartani azokat a szabályokat, amiket ő értékként gondolt, ezek között fontos volt számára többek között a hűség, a kitartás és a bátorság.
Hangsúlyozta: Furkó Kálmán olyan vezető egyéniség volt a karatéban, aki “karatésként is katona volt”. “Ő volt az elsőszámú nagymester”, “ő volt a shihan”, “a Kálmán” – emelte ki.
Mészáros azt mondta: nem volt olyan, aki ne ismerte volna Furkó Kálmánt, mint katonát vagy mint karatést. A Magyar Honvédség és a magyar karate “olyan ikont vesztett, amilyen nem lesz még egy” – szögezte le, megjegyezve: Furkó Kálmán nem csak a karaténak, a magyar egyetemes sportnak is legendás, ikonikus alakja volt.
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere hangsúlyozta: Furkó Kálmán halála Szolnok városának vesztesége is. Elmondta: végig az a szerény ember maradt, mint amilyen akkor volt, amikor fiatalemberként Szolnokra költözött. “A mi hősünk volt”, sokaknak volt tanítója, példaképe. Tőle lehetett megtanulni, hogy a sors folyamatos küzdelem, és ez a küzdelem megtanít alázatosnak, tisztelettudónak lenni – fűzte hozzá.
A polgármester kiemelte, hogy a kiváló sportember, a “legyőzhetetlen katona” még idősebb korában is hűen szolgálta Szolnok városának sportéletét. Furkó Kálmán halála pótolhatatlan veszteség Szolnok városának, mert nemcsak a magyar sportélet nagyságától vesznek búcsút, hanem baráttól, mentortól, generációk nevelőjétől – mondta Szalay.
A megemlékezésen beszédet mondott a karate sportágának több kiemelkedő képviselője, köztük videóüzenetében shihan Kendzsi Midori, a WKO karate világszervezet elnöke is búcsút vett shihan Furkó Kálmántól.
A szolnoki Tiszaliget Sportcsarnokban tartott megemlékezésre egy szentélyt is felépítettek, ahol elhelyezték Furkó Kálmán hamvait tartalmazó urnát, fényképeit, kitüntetéseit és karateruháját. A szentélynél emberek százai helyeztek el koszorúkat, egy-egy szál virágot. Családja, barátai, sportolók, állami és sportvezetők mellett számos magyar és külföldi városból érkeztek Furkó Kálmán tisztelői, hogy búcsút vegyenek a legendás sportolótól és kiképzőtiszttől.
A több órás megemlékezésen a szentély két oldalán – egymást cserélve – végig sorfalat álltak: katonák, karatékák, valamint a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének (MEBSZ) képviselői, köztük a MEBSZ elnöke: Boldizsár Gábor.
A megemlékezésen részt vett mások mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter, a Magyar Honvédség több tábornoka, valamint Besenyei Péter műrepülő-világbajnok is.
Furkó Kálmán nyugállományú ezredest délután katonai tiszteletadás mellett helyezték végső nyugalomra a szolnoki Kőrösi úti temetőben.
The post Elbúcsúztatták Furkó Kálmánt, a legendát appeared first on .
Volodimir Zelenszkij elnök augusztus 14-én, Ukrajna függetlenné válásának harmincadik évfordulóján, a Kijevben rendezett katonai díszszemlén, a tribünön írta alá a rendeletet, amelyben új ünnepnapot hozott létre: az ukrán államiságét, amelyet ezentúl július 28-án, a kereszténység Kijevi Rusz általi felvételének (i. sz. 988) napján fognak megtartani. Lavrov ezt kommentálva, nehezményezte, hogy Ukrajna “privatizálja az oroszországi keresztség napját”. Azzal viccelődött, hogy “hamarosan Zelenszkij úgy dönt, hogy az újévet is csak Ukrajnában lehet megünnepelni”.
Az ukrán külügyminiszter leszögezte, hogy döntésével Zelenszkij helyreállította a történelmi igazságosságot, Oroszország erre adott reakcióját – különösen Lavrovét – pedig “nagyon idegesnek” nevezte.
“Minden ember számára, akinek józan esze van és képes megérteni a történelmet, Szergej Lavrov külügyminiszter megjegyzései az ukrán elnök ezen rendeletéről és általában az ukrán történelemről nem megfelelőek, történelmileg helytelenek” – mondta Kuleba, hozzátéve, hogy nagyon kiábrándító újra látni azt, hogy Oroszországban a diplomaták az állami propaganda eszközeivé váltak.
“Ukrajnának – orosz kollégáival ellentétben – nem kell privatizálnia semmit. Ezer éve vagyunk ugyanis a területünkön és azon is maradunk. Ti vagytok azok, akik más földjére jöttök, és megkísérlitek kisajátítani. Próbáljátok kisajátítani mások történelmét, mások ételeit és kultúráját. Ukrajna volt, van és lesz. Ukrajna elnökének rendelete egyszerűen rögzítette ezt a tényt” – tette hozzá az ukrán külügyminiszter.
Megjegyezte: nem újkeletűek az arra irányuló kísérletek, hogy a történelmi Moszkvát, amely periféria volt, központnak állítsák be. “Változatlan viszont az a tény, hogy nincs két Kijev” – szögezte le. “Egy Kijev van, és ez az ukrán Kijev, ez az ukrán állam fővárosa, amely eredetileg az ősi Rusz központja volt. Ez a mi történelmünk. Ez a múltunk, a jelenünk és a jövőnk” – hangoztatta Dmitro Kuleba.
The post Kijev helyteleníti Lavrov “viccelődését” az új ukrán állami ünnep fölött appeared first on .
Egy Airbus A330-as típusú gép hajnali 3 órakor landolt Párizsban, fedélzetén több mint 240 emberrel, többségében afgánokkal, de 22 francia és egy brit állampolgár is utazott a gépen – közölte Pascal Ianni ezredes. Ezt követően egy A400M típusú gép reggel 8 óra 40 perckor mintegy száz emberrel érkezett, fedélzetén jelentős többségében afgánokkal, de öt francia állampolgár is utazott velük. Két további repülőgép várható szerda este és csütörtök hajnalban – tette hozzá a szóvivő.
A keleti Bas-Rhin (Alsó-Rajna) megye prefektusa, Josiane Chevalier eközben sajtótájékoztatón bejelentette, hogy csütörtökön 150 afgán menedékkérőt fogad be Strasbourg városa. Az embereket egy hotelben helyezik el a koronavírus-járvány miatti hatósági karantén, illetve az adminisztratív eljárás lefolytatásának idejére. Az afgánok először egy két hétre szóló vízumot kapnak, ezen időszak alatt nyújthatják be a menedékkérelmüket.
A többi NATO-tagállammal ellentétben a francia hadsereg már 2014-ben kivonta a csapatait Afganisztánból, s 2014 és 2019 között a hadsereget korábban segítő afgánokat és családjaikat is evakuálta Franciaországba. Az amerikai csapatkivonást megelőzően pedig 2021. május és július között 623 olyan afgán állampolgárt és hozzátartozóit szállították el a franciák, akik a francia nagykövetség és intézmények, illetve szervezetek munkáját segítették.
A tálibok augusztus 15-i afganisztáni hatalomátvétele óta Franciaország az Apagan hadműveletben több mint kétezer embert evakuált, ők elsősorban a civil társadalomnak a tálibok célpontjává vált személyiségei, újságírók, művészek, tanárok vagy a nők jogaiért küzdő aktivisták. A művelet központja a kabuli repülőtér, ahonnan Abu-Dzabiba menekítik az embereket, és onnan szállítják tovább őket Franciaországba.
Rada Akbar afgán fotóművész már Párizsban mondta el a BFM francia hírtelevíziónak, hogyan menekítették ki a francia nagykövetség kabuli épületébe bemenekült afgánokat a francia kommandósok a tálibok uralta városon keresztül a repülőtérre.
“Amikor beléptünk a nagykövetségre, két csoportra osztottak minket: franciákra és külföldiekre. Aztán minket ismét kettéosztottak: egyik oldalra mentek az afgánok, minden más állampolgár pedig a másik oldalra” – mondta a nő. Az afgánokon kívül mindenkit átvittek az amerikai nagykövetségre, ahonnan helikopterrel szállították őket a kabuli nemzetközi repülőtérre.
A fotóművész szerint a franciák és az amerikaiak teljesen másképp kezelik a menekülni vágyó afgánokat.
“Az amerikaiak nem voltak hajlandók helikoptert küldeni az afgánokért, így a franciáknak kellett megoldást találni arra, hogyan jutunk ki a nagykövetségről. Három éjszakát vártunk. Három nap után buszokkal jöttek értünk. Azt hiszem, tárgyaltak a tálibokkal arról, hogy szárazföldön evakuálhassanak minket” a repülőtérig – hangsúlyozta a nő.
A francia hatóságok egyébként nem is tagadják, hogy folyamatosan egyeztetnek a tálibokkal a nagykövetségre bemenekülő afgánok biztonságos átszállításáról a repülőtérre.
“Tizenöt busz jött értünk. Több százan voltunk a nagykövetségen. Mind felszálltunk. A francia különleges erők kísértek a repülőtérig. Két órán át tartott az út, pedig általában alig negyedóra. De sikerült kiérni a repülőtérre” – mondta a fotóművész.
Gabriel Attal kormányszóvivő a szerdai kormányülés után ugyanakkor megerősítette, hogy Franciaország napokon belül lezárja a légihidat, és abbahagyja az afgánok kimenekítését Kabulból, ha az Egyesült Államok az augusztus 31-i határidőig kivonja katonai erőit Afganisztánból.
The post Folyamatosan érkeznek Párizsba az afgán menedékkérőket szállító repülőgépek appeared first on .