Biztonságpolitika

Tajvan a hivatalos adatok szerint tavaly több mint 1700 kínai katonai repülőgépet észlelt a sziget légvédelmi azonosító zónájában (ADIZ) – közölte a tajvani védelmi minisztérium hétfőn.

A minisztérium adatai szerint a légvédelmi zónába lépő kínai repülőgépek száma 2021-ben meghaladta a 950-et, de az azt követő évben ez a szám 1732-re emelkedett, amely tartalmazza azt a több mint 400 repülőgépet, amelyeket csak 2022 augusztusában észleltek a területen, amikor Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház akkori elnöke Tajpejbe látogatott.

Az ADIZ olyan, Tajvan által kijelölt terület, ahol a kormány igényt tart a légi járművek azonosítására, helymeghatározására és ellenőrzésére, annak ellenére, hogy ez a zóna nem része a sziget légterének. A Kínai Népköztársaság az ország szakadár tartományának tekinti a saját kormányzattal rendelkező Tajvant.

The post Kínai harci repülőgépek százai léptek be Tajvan légvédelmi övezetébe appeared first on Biztonságpiac.

Belgium március és szeptember között két darab kétüléses F–16-os vadászgépet és mintegy ötven légvédelmi szakembert küld Dániába, hogy részt vegyenek az ukrán pilóták, repülőgép-technikusok és bevetéstervezők kiképzésében – jelentette be csütörtökön a belga védelmi minisztérium.

A misszió az úgynevezett F–16-os koalíció része, amely 13 országot – köztük Belgiumot – tömörít Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok vezetésével azzal a céllal, hogy elősegítse Ukrajnának létrehozni a vadászgépeken alapuló jövőbeli légierejét.

Az ukrán pilótákat Romániában, Dániában, az Egyesült Államokban, továbbá az Egyesült Királyságban fogják kiképezni.

Ludivine Dedonder belga szövetségi védelmi miniszter októberben úgy nyilatkozott, hogy Belgium 2025-től tervez F–16-os vadászgépeket szállítani Ukrajnának. Hozzátette: azért kell ezzel 2025-ig várni, hogy Belgium akkorra már rendelkezzen fejlettebb, F–35-ös gépekkel, amelyekre az ország védelméhez szüksége van.

The post Belgium márciustól F-16-osokat küld Dániába ukrán pilóták kiképzésére appeared first on Biztonságpiac.

A szabad fegyvertartás támogatói bírósági úton támadták meg a jogszabályokat, egy 2022-es legfelsőbb bírósági döntésre hivatkozva, amely egy New York-i fegyvertörvényt megsemmisítve kiterjesztette a fegyvertartási jogokat.

Január 1-ével új fegyvertartási törvények léptek életbe az Egyesült Államok több államában, miután az országban tavaly rekordszámú lövöldözés történt. A Gun Violence Archive szerint 2023-ban 655 tömeges lövöldözés volt az Egyesült Államokban.

Kalifornia, Illinois és Colorado és több más állam a további fegyveres erőszak megelőzése érdekében ezekkel az úgynevezett „vörös zászlós” törvények bevezetésével kezdte az új évet.

Kaliforniában a demokrata kormányzó, Gavin Newsom által aláírt törvény 26 helyen, köztük nyilvános parkokban és játszótereken, templomokban, bankokban és állatkertekben tiltja meg a rejtett fegyverviselést. 

A jogszabály azután maradhatott érvényben, hogy egy szövetségi bíróság felfüggesztette egy bíró tiltó végzését, aki szerint az állami törvény sérti az állampolgároknak a második alkotmánykiegészítés szerinti fegyvertartáshoz és fegyverviseléshez való jogát.

Illinois államban hétfőn lép hatályba az a törvény, amely megtiltja a félautomata támadófegyverek számos típusának, köztük az AK-47-es és az AR-15-ös puskáknak, valamint a puskák esetében a 10 tölténynél nagyobb, a kézifegyverek esetében pedig a 15 tölténynél nagyobb táraknak az értékesítését. A törvényt az Illinois állambeli Highland Parkban 2022-ben történt tömeges lövöldözés után fogadták el.

Szintén hétfőn lép hatályba Washington államban az a törvény, amely 10 napos várakozási időt ír elő a lőfegyverek vásárlásakor. A törvény célja, hogy egyfajta „pufferzónát” hozzon létre a válsághelyzetben lévő emberek és a lőfegyverek között. Emellett minden fegyvervásárlónak igazolnia kell, hogy részt vett egy biztonsági képzésen.

Ezek a törvények azután léphettek életbe, emlékeztet a brit The Guardian, hogy a szabad fegyvertartás hívei pereket indítottak az ügyben. Ügyvédeik azután támadták meg bírósági úton a jogszabályokat, hogy egy 2022-es legfelsőbb bírósági döntés egy New York-i fegyvertörvény megsemmisítésével kiterjesztette a fegyvertartási jogokat.

Az amerikai alkotmány 1791-ben elfogadott második módosítása úgy szól: „Mivel egy jól szervezett milícia szükséges a szabad állam biztonsága szempontjából, nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani.” Azóta jogi és társadalmi vita tárgya Amerikában, hogy ez csak a fegyveres testületekben szolgálók, vagy azon kívüli egyének jogairól is szól. A Legfelsőbb Bíróság 2008-ban úgy döntött: a fegyverviseléshez való jog egyéni jog.

Forrás: Euronews

The post A sok tömeges lövöldözés után új fegyvertartási szabályok jönnek Amerika több államában appeared first on Biztonságpiac.

Nem enyhül a migrációs nyomás Szerbiában. Tavaly több mint százezer illegális bevándorló érkezett. A migránsok Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Magyarország felé egyaránt próbálkoznak illegális határátlépéssel, hogy folytassák útjukat Nyugat-Európába.

„Nem adják fel a migránsok azt sem, hogy a magyar határon próbálkozzanak illegális határátlépéssel, a lehetőségeket pedig továbbra is a közösségi felületeken népszerűsítik. Több olyan felvételt is közzétettek, amiken az látszik, hogy furgonokba bújva érkeznek a határmenti településekhez, illetve létrákat cipelve, csoportosan közelítenek a magyar határkerítéshez”– fogalmazott az M1 tudósítója.

The post Több mint százezer illegális bevándorló érkezett 2023-ban Szerbiába appeared first on Biztonságpiac.

Egy 18 centiméteres késsel sebesítette meg kedden támadója a Li Dzse Mjung, dél-koreai politikust, akit rögtön kórházba szállítottak. Nem ez volt az első eset, hogy a távol-keleti országban politikus ellen követtek el támadást. A jogi végzettséggel rendelkező, szókimondó stílusáról és kemény bíráltairól ismert politikus, Kjonggi tartomány volt kormányzója, a 2022-es elnökválasztáson csak hajszál híján veszített a konzervatív Jun Szok Jol egykori főügyésszel szemben.

Egy ismeretlen férfi szúrta nyakon a dél-koreai ellenzéki vezetőt, Li Dzse Mjung, aki kedden Puszanban tett látogatást az új repülőtér építési helyszínén.

A helyi rendőrség és a mentők tájékoztatása szerint Li erősen vérzett, de eszméleténél volt, amikor kórházba szállították.

Támadójáról egyelőre annyit lehet tudni, hogy

egy 67 év körüli férfiról van szó, és a 18 centiméteres kést, amellyel megsebesítette a politikust, az interneten vásárolta.

A merénylő autogramkérőként férkőzött Li közelébe, miután az befejezte a szemlét, és a közösségi médiára felkerült videókon látható, hogy egy papírkoronát is viselt „Li Dzse Mjung vagyok” felirattal.

A férfit a rendőrök elfogták, és vélhetően gyilkossági kísérlet miatt emelnek majd vádat ellene.

The post 18 centis késsel támadtak a dél-koreai ellenzék vezetőjére – Li Dzse Mjung nyaki vénája is megsérült appeared first on Biztonságpiac.

Az izraeli hadsereg visszavonja 5 harcoló alakulatát a Gázai övezetből, amit a harcok állása indokol – jelentette be a vezérkar vasárnap. Három kiképző osztag és az 551-es, illetve a 14-es tartalékos dandár tér vissza Izraelbe. Sajtóértesülések szerint ez része az újabb hadműveletek előkészítésének.

Az elmúlt napokban az izraeli hadvezetés és a kormányfő is egyértelművé tette, hogy nem adják fel a harcot, amit a Hamász október eleji izraeli mészárlása után indítottak azért, hogy felszámolják a Gázai övezetet uraló terrorszervezetet.

A háború borzalmas, úgyhogy működik a Hamász-propaganda

A Hamász terrorszervezet által vezetett helyi hatóságok hétfőn közölték, hogy a háborúnak már több mint 29 ezer áldozata van Gázában, 70 százalékuk nő és gyerek, a nemzetközi közösség pedig újra és újra felszólítja Izraelt a harcok leállítására. A rengeteg civil áldozat és a borzalmas humanitárius helyzet miatt kollektív büntetésként, sőt népirtásként értelmezik a gázai háborút, miközben az izraeli vezetés arra figyelmeztet, hogy a Hamász tudatosan telepítette állásait és bunkereit lakónegyedekbe, oktatási és egészségügyi intézményekbe vagy azok alá.

Benjamin Netanjahu a vasárnapi kormányülésen elismételte, hogy az IDF (Izraeli Védelmi Erők) a lehető legtisztességesebben jár el hadműveletei során, és hangsúlyozta, hogy szerinte a háború még hónapokig eltarthat. Az IDF minden lehetséges módon igyekszik elkerülni, hogy a lakosságnak baja essen, miközben a Hamász épp ellenkezőleg, mindent megtesz ennek érdekében, mintegy élő pajzsként maga elé tartva a civileket.

Az Egyesült Államok továbbra is kitart amellett, hogy Izrael jogos önvédelme ez a háború, de az elnöknek egyre nehezebb átvinnie a kongresszuson a harcok katonai és pénzügyi támogatását.

Forrás: Euronews

The post Izrael újabb hadműveleteket készíthet elő Gázában appeared first on Biztonságpiac.

Az orosz légierő Ukrajna elleni intenzív támadásai miatt folyamatos készenlétben marad a lengyel légvédelem, miután járőrözést tartott kedden két lengyel és két amerikai F-16-os vadászgép, valamint egy utántöltő repülőgép – közölte kedden a lengyel hadsereg műveleti parancsnoksága.

A gépek a közép-lengyelországi Lask légibázisról szálltak föl hajnalban. A műveleti parancsnokság felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy a járőrözés, amely az ország keleti felére koncentrál, magasabb zajszinttel jár.

Kedd délelőtt a műveleti parancsnokság az X közösségi felületen közölte:

időközben csökkent a fenyegetettség szintje, ezért a gépek visszatértek bázisukra.

A hadsereg folyamatosan figyeli az ukrajnai helyzetet, és állandó készenlétben marad a lengyel légtér biztosítása érdekében – húzták alá.

A lengyel légvédelem pénteken egy légi eszköz ideiglenes, néhány percig tartó behatolását észlelte kelet felől az ország légtérébe. Emiatt akkor szintén felszálltak F-16-osok. A NATO később orosz robotrepülőgépként azonosította behatoló légi eszközt.

A légtérsértés környezetében a lengyel területvédelmi erők kutatást indítottak annak felderítésére, hogy

nem rakéta hatolt-e be, és esetleg valahol becsapódott, de egy szombati hivatalos közlemény szerint nem találtak semmit.

Pawel Zalewski nemzetvédelmi miniszterhelyettes az RMF FM kereskedelmi rádiónak nyilatkozva elmondta kedden: a hazai radarok adatai és a NATO információi szerint is biztosra vehető, hogy a behatoló eszköz elhagyta Lengyelország légterét.

Pénteken a lengyel külügyminisztériumba kérették a varsói orosz ügyvivőt, magyarázatot kérve a feltételezett légtérsértésre. Az ügyvivő, Andrej Ordas kijelentette, hogy Oroszország mindaddig nem ad magyarázatot az incidensre, amíg nem kap bizonyítékot arra, hogy orosz repülő eszközről van szó.

The post Folyamatos járőrözésbe kezdtek vadászgépek Lengyelország felett appeared first on Biztonságpiac.

A mindenkori politikai helyzet minden irányban befolyásolja a körülette lévő
történéseket és azok meghatározott jelenlétét – ez bizonyos szemszögből pozitív hatással bír, másrészt anomáliákat okozhat – ez alól nem kivétel a geopolitika sem – sem mint fenomén, sem mint tudományterület. Ezen felfogást alapjául véve a mai nagyhatalmak prominens szereppel vannak felruházva, amit nem szabad félvállról venni – különösen, ha az Amerikai Egyesült Államok és Oroszországi Föderáció tevékenységét és kettejük viszonyát tartjuk szem előtt.

Bevezetés

Napjainkban fokozott figyelmet kapnak az országok – különösen a jelenlegi nagyhatalmak – tevékenységei, mozgolódásai. Mind a civil szféra, mind a biztonság, – és védelempolitikai szakemberek naponta kísérik figyelemmel, hogy mely nemzet, milyen lépést tesz.
A közelmúlt – különösen a 2022-es év –  egyik legnagyobb politikai eseménye és egyben geopolitikai törekvése az úgynevezett orosz–ukrán háború – ez a  valóságban egy Ukrajna elleni speciális katonai hadművelet, ami egy folyamatban lévő fegyveres összecsapás Oroszország és Ukrajna között. A valódi konfliktus 2014 februárjában kezdődött, közel nyolc esztendővel később Vlagyimir Putyin egy offenzív és nagy horderejű inváziót kezdeményezett nyugati szomszédja felé. Érdemes megfigyelni, hogy az USA miként reagált az eseményre és hogyan próbálja kordában tartani, esetlegesen irányítani a helyzetet és milyen együttműködéseket vagy szankciókat eredményezett az Oroszországi Föderációval szemben. Miben rejlik az amerikai hegemónia és stratégia jövője a volt szovjet nagyhatalommal szemben? Hogyan viszonyultak egymáshoz korábban és milyen volt a kapcsolata a két államnak?

Történelmi előzmények

A mai napig mindkét nemzet – az Amerikai Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció egyaránt – nagy mennyiségű történelmi eseményt tudhat maga mögött. „Az egymásról való ismeretek egyenlőtlensége tükröződik az amerikai-orosz kapcsolatokban a hidegháború vége óta fennálló általános hatalmi egyensúlytalanságban. Negyedszázad hiperhatalom után az Egyesült Államok már nem szokott alárendelni magát más globális szereplők, köztük Oroszország érdekeinek.” Mindkettő a máig kiemelkedő hatalomnak pozicionálja magát – Oroszország jobban hajlik a globális hatalom, – amíg USA a szuperhatalom státusz felé – , de természetesen mindkettő állam rendelkezik erősségekkel és gyengeségekkel is, ami minden területre kiterjed. Oroszország az Egyesült Államokat komoly kihívásnak tekinti – különösképpen, hogy mindketten jelentős atomkészlettel és fegyverarzenállal van ellátva. „(…) más szóval, miközben Oroszország és az USA még mindig képes nemcsak egymást, hanem az egész világot elpusztítani.”

Made in Amerika

Amerika sem hunyta le (mindig) a szemét, amikor a Kreml tevékenykedett – ha nem is közvetlenül, az USA mindig válaszolt a nagyhatalom lépéseire – habár előbbi a geostratégiai felfogását illetően mindenképpen kimagasló. „Geopolitikai közhely, hogy ahhoz, hogy egy szereplő regionális vagy globális vezetővé váljon, három dologra van szüksége: erőre, szándékra és elfogadottságra. Az egypólusú, amerikai világrend kialakulásakor az Amerikai Egyesült Államok mindhárommal rendelkezett. A létrejöttének körülményei azonban számos sajátos kihívást jelentettek mind a szuperhatalomra, mind pedig az új világrend tartós stabilitására nézve” A globális közterek (global commons) uralma is célzottan az USA tervei között van – hiszen ez is akkora irányítást és szankcionálási lehetőséget biztosít, amely egyértelműen növeli a hegemónia összetevőt: nagyobb vizek, légterek, világűr és a kibertér.

„A nemzetbiztonsági stratégiák tanúsága szerint Washington hatalomfelfogása öt alapelven nyugszik. Azok egyidejű megléte szükséges ahhoz, hogy az Egyesült Államok biztos kézzel tölthesse be az egypólusú világrendet vezető hatalom pozícióját.

Ezek a következők:

1. A hatalom csak összetett lehet.
2. Egyidejű mennyiségi fölény szükséges annak minden összetevője vonatkozásában.
3. Az önerő nem elegendő, így azt hatalommultiplikátoroknak

kell növelniük.

4. A fölény területi megoszlása akkor megfelelő, ha az minden

régióban érvényesül.

5. A függelmi viszonyai közül mindegyik neki kedvezően legyen

aszimmetrikus.”

(ex-)Szovjetunió

A jelenkori és a történelmi Oroszországra is jellemző, hogy presztízst élvez (például: politika, geopilitika, földgáz vagy nyersanyagok terén)  – vagy élvezni vél – a természeti, földrajzi kvalitása miatt. „Az orosz geopolitikai gondolkodás fejlődésében kiemelkedő szerephez jutott a térbeliség kérdése, nagy hangsúlyt kapott a térnek az orosz történelemben betöltött szerepe.”  Lehetséges-e az új európai biztonsági konszenzus? Az új, regionális helyzet miatt az Európai Uniónak és Európa egész térségének részt kell vennie abban, hogy nemzetközi – legfőképpen területi – békemisszió kezdődjön Ukrajna szabadsága végett; és ebben a legfőbb partner a NATO, köztük az USA lesz. „A mai Oroszország jelentős mértékben különbözik a Szovjetuniótól, de a cári Oroszországtól is a hatalmi viszonyok tekintetében. Az elmúlt negyedszázad során Oroszországnak az Egyesült Államokkal, valamint a nyugat-európai országokkal való kapcsolata többször is megváltozott. Túlzott várakozások, illuzórikus politikai elképzelések, kiábrándulások, ideológiailag is motivált, konfrontatív nézetrendszerek és az egymásrautaltság megértése nyomán kialakult együttműködés felismerése keveredett a kapcsolataikat meghatározó döntésekben.” Nincsenek lehetőségei a Kreml embereinek, hogy a NATO szintjén tudják formálni a katonai beavatkozásokat, így minden más, lehetséges területet használnak fel.

Gazdasági felépítés

Mindkét nagyhatalomra jellemző, hogy a maga módján használja és kihasználja a gazdasági erőforrásait és lehetőségei szerint él azokkal. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága a világ legnagyobbja, amely a globális nominál értékű GDP 22,4%-át foglalja magába és a globális GDP 16,6%-át képviseli – az ipara, kereskedelmi zónája kiváló; emellett a világ legnagyobb gyáriparával büszkélkedhet az ország. Oroszország viszont szinte kimeríthetetlen földgáz, – és kőolaj forrásai mellett igen sok, ritkábban fellelhető nyersanyagban és ásványkincsben gazdag területeket birtokol.

Nagyon gáz, ha nincs gáz…

„Mindenki jól látja, hogy Oroszország jobban függ a nyugattól, mint a nyugat Oroszországtól. (…) A nyugatnak vannak valódi alternatívái, de Oroszországnak jelenleg nincsenek.” Az Amerikai Egyesült Államok az idei év tavaszán fontolgatta, hogy betiltja az oroszországi olaj és a hozzá kapcsolódó termékek importálását, amire válaszként a Kreml olajválsággal fenyegetőzött. Alekszandr Novak – az orosz kormány miniszterelnök helyettese így nyilatkozott: „Ha szükséges, Oroszország leállítja az Északi Áramlat-1 (oroszul: Северный поток) vezetéken keresztül működő gázszállítást. Ez azonban senkinek nem érdeke…” Az Európai Unió földgázának 40 %-át kitermeli, és a világ kőolajfejtésének közel tizede is ide kapcsolódik. Az állam szénkészlete is jelentős, kb. 175 milliárd tonna: ezek mind kiemelkedő szerepet foglalnak el a jelenlegi konfliktusokban, hiszen a csökkenő globális energiatartalékok okán az USA is megmutatja ellenszenvét – tudják, hogy ezeket az információkat nem kezelhetik semmisként, mindamellett majdnem minden adott, hogy nívós színvonalon fenntartsák és irányítsák a gazdaságot.

Kritikus nyersanyagok az orosz földekben

Oroszország területe szerint a világ legnagyobb országa, közel 17 098 240 km²-es terület. Az ipar jelentősebb ágazatai a vas-, alumínium- és színesfémkohászat, acélgyártás, gépgyártás, járműgyártás, kőolaj-feldolgozás, vegyipar, építőipar, fa- és papíripar, textilipar és élelmiszeripar. A területe és természeti, valamint éghajlati adottságai miatt számos értékes bányászati termék adatik meg az orosz gazdaságnak és az iparnak. „Az Egyesült Államok és imperialista szövetségesei versenyt folytatnak az úgynevezett ritkaföldfémek és ásványok ellenőrzéséért. (…) Ezen ásványok (az USA számára) növekvő jelentősége az elektronikai ipar fejlődéséből és számos más gyártási folyamatba és késztermékbe történő beépítéséből adódik.”

Nem elhanyagolható, hogy Oroszország nem szűkölködik a következő természeti (erőforrások ) kincsekből – ezek az úgynevezett kritikus ásványok:

• nikkel
• platina-csoport fémek (PGM: Platinum Group Metals)

→ irídium, ozmium, palládium, platina, ródium, ruténium

• ritkaföldfémek
  → 17 féle ásványból álló gyűjtemény
• kobalt
• grafit
• lítium
• és a szkandium.

Példaként említve ezekből az anyagokból az Amerikai Egyesült Államok is igen nagy arányban használ,- és hasznosít fel; a rohamosan fejlődő, modern technológia napi szinten alkalmazza ezen anyagokat a gyártási folyamatok során. Az itt előállított ipari termékek egy része a hadiipar számára készülnek, azáltal növelve a piaci forgalmat is.

USA vs. Oroszország

Ugorjunk vissza az időben körülbelül 10 évet, amikor Barack Obama amerikai elnök 2012. március 26-án Szöul városában (Dél-Korea), Dmitrij Medvegyev jelenléte mellett azt nyilatkozta, hogy „amennyiben a következő időszakban is ő lesz az államfő, további munkája során „nagy rugalmasságot” tud majd tanúsítani a NATO rakétaelhárító rendszerének európai telepítését illetően. Mitt Romney – Massachusetts állam korábbi kormányzója – igen erősen és őszintén véleményezte a tényállást: Oroszország az USA első számú geopolitikai ellensége. (…) Nyugtalanítónak tartom, hogy Obama elképzelését, hogy rugalmasságot kell tanúsítani a vele való kapcsolatokban.„ Ez a példa is kiválóan mutatja, hogy az ellenszenv valóban nem egy nóvum.

„A világ, amelyhez az atlanti világ tagjai hozzászoktak, és a világ, amelyre vágynak, lassan eltűnni látszik, és mint ilyen, Oroszország egyaránt oka is és szimbóluma is ennek.” Az USA rohamosan fejlődik – és együtt a NATO országai mellett – folyamatosan fenntartják a hegemóniát és újabb stratégiai lépéseket tesznek. Úgy látszik, a két ország nem akar, vagy csak képtelenek egymással kommunikálni, ez is komoly konfliktusokat okozhat. „Egyik fél sem fordít különösebb figyelmet az együttműködés fenntartására vagy a bővítésére irányuló erőfeszítéseket, akár hivatalos, akár nem hivatalos csatornákon keresztül.” Sokszor a külső szemlélő számára csak egy érthetetlen huzavona megy végbe, de ha szakmai szemmel vesszük górcső alá az eseményeket, más dolgokat is észrevehetünk. „Kiderült, hogy az Egyesült Államok és Oroszország nagyon eltérően értelmezi, mit jelent a konstruktív kapcsolatot kialakítani egymással.”

„A növekvő hatalmi verseny világában az Egyesült Államok kijelentette, hogy meg akarja őrizni katonai fölényét – és egyre inkább szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy geopolitikai megegyezésre törekedjen (Kínával) és Oroszországgal a globális együttműködés és a háború kockázatának elkerülése érdekében.” Az USA-nak ott van az az aduásza, ami Oroszországnak nincs: a NATO államai. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Kína jobban szimpatizál a Kreml működési elvével, mint az Egyesült Államok munkálataival – ami bizonyos módon érthető – hiszen mindkét ország autoriter állami berendezkedésű, ezért jobban összeegyeztethetőek a kormányzásai elveik, mint egy demokráciával. „A világ számos katonai konfliktusa mögött amerikai–orosz érdekütközés, illetve szembenállás áll. Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország ellentétei nem elszigetelten, önmagukban, hanem Nyugat és Kelet konfliktusának részeként jelennek meg.”

Példa katonai konfliktusokra, amelyek visszavezethetőek az amerikai-orosz szembenállásra a II. világháborút követően:

• Grúzia
• Ukrajna
• Szíria
• Észak-Korea

Miért fontos az USA számára az Ukrajna feletti geopolitikai ellenőrzés?

Oroszország igen régóta konfliktusban áll Ukrajnával, és szükségét érzi, hogy bekebelezze az államot. Valóságos jelenség, hogy a geopolitika sokszor egy brutális tényező. „A volt Szovjetunió hamvaiból feltámadt Oroszország mindent megtett, hogy helyreállítsa a geopolitikai hegemóniáját a posztszovjet térben a nyugati befolyás visszaszorítására, nemzetbiztonságának fokozása, az erőviszonyok felborítása érdekében. (…) Ukrajna nyílt megszállása csupán a legújabb – és minden bizonnyal a legkegyetlenebb – bizonyítéka az ilyen határozott törekvésnek.” Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jelezte a szándékát Vlagyimir Putyinnal, az Oroszországi Föderáció elnökével szemben, javasolta a gyarmati rendszer megszüntetését – holott ezt a Helsinki Záróokmány keretein belül szeretné folytatni. Oroszország a Szovjetunió jogutódja, és hasonló tevékenységet szeretne véghezvinni. A háromnaposra tervezett villámháború – orosz különleges katonai művelet – a mai napig tart, holott a Kreml nem tud felmutatni kiemelkedő sikereket: egy hosszas „téblábolás” az, ami történik – mellette majdnem az egész világ úgy kezeli (és talán védelmezi) Ukrajnát, mintha maga is a nyugati demokráciák tagja lenne. „Az Egyesült Államok kormányának el kell ismernie a befolyási övezetek „brutális tényét”. Washington már nem állíthatja, hogy „csak Putyinhoz hasonló brutális zsarnokok akarnak befolyásolni szomszédos országokat.” Mert az USA „magát hazudtolná meg” ezzel. (…) Csak, ha az Amerikai Egyesült Államok tiszteletben tartja Oroszország befolyási övezetét, akkor lenne garantált, hogy az orosz befolyás nem fogja tönkretenni Ukrajnát, és így Európa nem kerül háborúba.”

Konklúzió

Azt a megállapítást tehetjük, hogy még ha nem is ápolnak szoros együttműködést az Amerikai Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció – figyelemmel kísérik egymást és egymás lépéseit; mellette nem vonakodnak attól, hogy állja a sarat a másikkal szemben és azonnali reakcióval lássa el a másik oldalt. Mindkét ország nagyhatalomnak számít mai viszonylatban  – ugyanúgy, mint a korábbi időkben – valamilyen szinten szükségük is van egymásra. Az USA és a NATO erős fenyegetés Putyin számára, hiszen mindkettejük elhatározása, hogy kordában tartsák a volt szovjet nagyhatalmat. Oroszország a maga módján ezt tudja és kissé talán féli is Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) teljes szövetségét, mégis feszegeti a határokat – minden értelemben.

A jelen (geo)politikai mozgolódásai miatt még magunk sem tudhatjuk teljesen pontosan, hogy mit hoz a jövő – fontos, hogy fürkésszük, hogy ki melyik bábuval lép az amerikai-orosz sakktáblán – hiszen két olyan fontos szereplőről beszélünk, akik hozzávetőlegesen kéz a kézben járnak, mégis hatalmas differenciával bírnak.

A borítókép Michael Parulava fényképe az Unsplash-ről.

Érdekli a téma? Olvassa el hasonló cikkeinket ide kattintva!

A Oroszország geopolitikája az amerikai kapcsolatok tükrében bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Volodimir Zelenszkij beszámolt arról, hogy Oroszország december 31-e óta mintegy 170 iráni gyártmányú Sahid drónt, ezenkívül többtucatnyi, különböző típusú rakétát vetett be Ukrajna ellen.

Kijevet több mint tíz erős robbanás rázta meg, köztük a belvárosi épületeket – jelentették nemsokkal korábban az AFP francia hírügynökség újságírói. A főváros katonai vezetése szerint a rakéták a legkülönbözőbb kerületekben csapódtak be, lakónegyedekben is.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester közölte, hogy legkevesebb tizenhat ember megsebesült a támadásokban, és hogy a város több részében nincs áram. A helyi elektromos művek adatai szerint ez 250 ezer fogyasztót érint.

A hatóságok tájékoztatása szerint civil infrastrukturális létesítmények is kaptak találatot, megsérült egy gázvezeték is. A vízellátással kapcsolatos problémákról is beszámoltak.

Rakétacsapások érték az északkelet-ukrajnai Harkiv városát is

– közölte Oleh Szinegubov regionális kormányzó. Beszámolója szerint egy ember meghalt, 41 megsebesült.

Oroszország keddi légitámadása a számokat és a rakéták típusát tekintve a december 29-i nagy támadás megismétlése – jelentette ki az ukrán légierő parancsnoka. Hozzátette, hogy Moszkva több Kinzsal típusú hiperszonikus rakétával támadta Kijevet.

Az orosz erők nyolc nappal ezelőtt 158 rakétával és drónnal támadták Ukrajnát.

The post Intenzív rakétatámadás érte Kijevet, országos légiriadót rendeltek el appeared first on Biztonságpiac.

Az MH Kiss József 86. Helikopterdandárnál egy éve kaptunk először tájékoztatást a H225M típus fogadására való felkészülésről. Az akkor felvázoltak jelentős része megtörtént vagy folyamatban van, zajlik a helikoptervezetők és a repülőműszakiak képzése és gyakorlati tapasztalatszerzése és a nyár folyamán átadott két helikopter mellé további négy érkezett Szolnokra. 

[...] Bővebben!

A Magyar Honvédség idén mintegy 4 ezer új katonát üdvözölhetett soraiban – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az MTI-vel a Honvédelmi Minisztérium (HM) szombati közleménye szerint.
Az év során megtett erőfeszítések és az országos toborzókampány kiemelkedő sikerei jelzik, hogy a katonai pálya iránti érdeklődés továbbra is erős és növekvő – fogalmazott a honvédelmi miniszter a közleményben.

Az év során az iranyasereg.hu oldalra több mint 500 ezerszer kerestek rá, a toborzók pedig több mint 42 ezer hívást fogadtak, és a toborzóirodák forgalma érezhetően megnőtt – ismertette a miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett, hogy az év kiemelkedő eseményei közé tartozott az augusztus elejétől szeptember közepéig tartó időszak, amikor mintegy 1500 új katona csatlakozott a Magyar Honvédséghez.

A négyezres számban minden szolgálatvállalási jogviszony benne van: a tartalékos, a szerződéses katonák és az altiszt- és a tisztképzést megkezdők is. A toborzási sikerek közé tartozik, hogy idén több mint 200 fiatal kezdte meg tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudomány és Honvédtisztképző Karának katonai szakjain – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Hozzátette, az „Embert a vasra!” toborzókampány folytatódik, amelynek második fázisában a megújuló tüzérséget jelentő PzH 2000 önjáró lövegek leendő kezelőit szólítja meg a HM, amely felhívásra már 149-en jelentkeztek.

The post 2023-ban mintegy 4 ezer katona lépett be a Magyar Honvédségbe appeared first on Biztonságpiac.

A módosítás hatálybalépése előtt határozott időtartamra kiadott és a módosítás hatálybalépésekor hatályos működési engedélyek és igazolványok határozatlan időtartamúvá válnak.

The post SZVMSZK: 2024.01.01-től a működési engedélyek és az igazolványok határozatlan ideig érvényesek appeared first on Biztonságpiac.

A tavalyi évhez hasonlóan 2023 utolsó bejegyzése is egy vegyes album, amelybe a cikkekből és bejegyzésekből kimaradt fotókból válogattam, de olyan képek is helyet kaptak itt, amelyek bár nem idén készültek, de szintén van 2023-as aktualitásuk

[...] Bővebben!

Zord

A JAS39 Gripen 1995. október 30-án, a kecskeméti repülőbázison mutatkozott be a szakmának és a sajtónak, majd az 1997-es és 1998-as NATO Express nemzetközi repülőnapon, ugyancsak Kecskeméten, már a nagyközönség is megnézhette a svédek új típusát. Nagyjából ezzel párhuzamosan a cég elkezdte a sajtóanyagok, fotók rendszeres küldését. Mivel az internet szolgáltatástól ekkor még egy-két év választott el minket, a papíralapú képek és a fotó-CD-k postai úton érkeztek. Azt nem tudom, hogy egy, a piacra éppen bevezetés alatt álló harcászati repülőgép fotóit milyen megfontolásból küldték akkori munkahelyem, egy alapvetően munkarepüléssel foglalkozó kisgépes cég címére, hiszen e két ágazat feladat- és eszközrendszere annyira áll közel egymáshoz, mint a bábszínház az operához, de a fotók rendszeresen jöttek. Nagyjából azóta lapultak egy dobozban, amelyet a közelmúltban nyitottam fel és úgy döntöttem, hogy az évszaknak megfelelő képekből felteszek néhány darabot ide.

[...] Bővebben!

A napokban zajlott a NATO telepíthető légi vezetés-irányítási képességének gyakorlata Olaszországban. Számunkra ez azért is érdekes, mert a képességet adó DACCC a szövetségi csatlakozásunkkor még CAOC 5-ként ismert Poggio Renatico légi vezetési pont bázisán - több lépcsőben - létrehozott szervezet. No meg azért is, mert ha elcsattan a "big one", biztos szerepet játszik a keleti fronton.

Az áttelepített, alárendelt erők legegzotikusabbját a török Phantomok adták, melyek Istranából, az olasz 51. Stormo bázisáról repültek.

A 111. Filo díszfestett F-4E 2020T Phantomja repülőnapi ismerősként köszön vissza.

A korszerűsített török Phantomok még mindig használják a Pave Spike célzókonténert, mely hosszú évtizedekig a típus precíziós csapásmérő képességének a záloga volt. Hogy a podban ugyanaz az elektronika van ma, mint anno, már csak az alkatrészelavulás miatt is kérdéses. Ez viszont képességnövekedést is jelenthet.

"Szabadság és függetlenség a jellemem". Centenáriumi festés a másik Phantom farkán, grafikus utalással az örökkévalóságra.

A gyakorlat tematikájához illően hat avianói F-16-os is Istranába települt. Immár több mint három éve, hogy a 31. Wing gépeinek egy része új, az 5. generációs vadászokéra hajazó "fémes" festést, Have Glass V-t kapott.

Hagyományos kinézetű gépből is jutott.

A helyi olasz alakulat is kivette a részét Eurofightereivel. Ha minden igaz, Istrana jövőre teljesen F-2000A bázissá válik a maradék AMX leállásával.

Gyakorló légiharc konfiguráció, két póttartállyal, egy gyakorló IRIS-T-vel és egy FPR konténerrel.

Az egyik Eurofighter low approach közben húzza a futóját. Jól látszik a 132. Gruppo "négy macskás" jelvénye, ahogy a Olasz Légierő idei centenáriumára készült logo is.

Nagy előd, immár kiállítva a városközpontban.

A gyakorlat utolsó előtti napja lévén, a visszatelepülés támogatására érkezik a 221. Filo (Erkilet-Kayseri) A400M-je.

Zord

Radarok a hóban.

Zord

Az amerikai hadsereg OH-6 Cayuse könnyű helikopterének kifejlesztése ugyanakkor kezdődött, mint a korábban már bemutatott forgószárnyasé, az OH-58 Kiowáé. A mindössze négy változatban készült Kiowa története viszonylag egyszerűen nyomon követhető, a Cayuse esetében azonban sokkal összetettebb a feladat. Az alaptípustól indulva a kisebb-nagyobb módosítások miatt számtalan alváltozattal lesz dolgunk, amelyeknek nemcsak a típusjelzése és a neve változott, hanem a képességeik is folyamatosan bővültek.

A Cayuse és a Kiowa történetének közös szála az a felhívás volt, amelyet a US Army egy könnyű megfigyelő helikopterre (LOH – Light Observation Helicopter) írt ki 1960-ban. A helikopterek a második világháború után terjedtek el az amerikai hadseregben, elsősorban tüzérségi megfigyelő és szállító feladattal. A dugattyús motorral felszerelt Bell OH-13 Sioux, és a Hiller OH-23 Raven is ebben az időszakban állt rendszerbe, és becsülettel szolgálta a békeidős feladatokat otthon és a harctéri műveleteket Koreában. Üzemeltetésük során rengeteg tapasztalat halmozódott fel.

[...] Bővebben!

A Kongói Demokratikus Köztársaságban (Továbbiakban: KDK) szinte függetlenedésének első percétől folyamatos fegyveres harcok dúlnak. Mára az országnak rendkívüli mértékű gazdasági, etnikai, vallási, biztonsági és nem utolsó sorban politikai problémákkal kell szembenéznie. Az évtizedek óta tartó harcok, ellentétek és humanitárius katasztrófák során a KDK a Föld egyik legnagyobb veszélyzónájává vált. Mindez olyan kritikus és kilátástalan helyzetbe sodorta az országot, amely teljes helyreállítása szinte már lehetetlen, de legalábbis hosszú évtizedekre lenne szükség ahhoz, hogy egy békés, demokratikus, jól működő állammá válhasson.

 

A Kongói Demokratikus Köztársaság

A Kongói Demokratikus Köztársaság Közép-Afrikában található, a kontinens második legnagyobb országa és egyben a Föld második legszegényebb állama is. Több mint 103 millió lakosa van, világszinten is meglehetősen népes államnak számít. A népesség nagyrésze a keleti országrészben koncentrálódik.

1960. június 30-án kihirdették az ország Belgiumtól való függetlenedését, jelenlegi nevét pedig 1997 óta viseli. Ez a megnevezése volt 1971 előtt is, de ebben az évben Mobutu Sese Seko tábornok megváltoztatta Zaire Köztársaságra azzal indokolva döntését, hogy így egy hitelesebb afrikai neve lett az országnak. 1996 óta a KDK területén szinte folyamatosan harcok dúlnak, amelyek során több mint 4 millió ember vesztett már életét és több ezren eltűntek. Az instabil helyzet miatt rendkívül rossz a közbiztonság, folyamatosak az erőszakos bűncselekmények és a kannibalizmus sem ritka ebben a térségben. Komoly etnikai ellentétekkel néz szemben az ország és ezáltal súlyos etnikai küzdelmek árnyalják az ott élők mindennapjait. Több mint 200 különböző etnikum lakik a KDK területén, de a szomszédos országok faji és vallási problémái is hatással vannak az itt élőkre. Tehát a politikai, gazdasági konfliktusokon és a fegyveres harcokon túl egyfajta humanitárius krízisről is beszélhetünk a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

Számos nemzetközi szervezet van jelen az országban annak érdekében, hogy a szegénység, rossz higiéniás viszonyok, valamint a humanitárius katasztrófa mérséklésében közreműködjenek és azokat elősegítsék.

 

A konfliktus gyökerei

A Kongói Demokratikus Köztársaságban évtizedek óta zajló konfliktusok egyik legkiváltóbb oka az ország olyan ásványkincsekben való bővelkedése, mint például a kobalt, réz, cink, urán, valamint a KDK a Föld legnagyobb fém- és ritkaföldfémekkel rendelkező országa. A világ minden eddiginél jobban függ azoktól az ásványi anyagoktól, amik ebben az országban megtalálhatók, így a helyi és külső erők egyre inkább ösztönözve vannak abban, hogy részt vegyenek a KDK területén lévő konfliktusban. Egyértelműen kijelenthető, hogy a KDK-ban található természeti erőforrások globalizálták a küzdelmet. Többek között Kína és az Egyesült Államok is részt vesz a KDK belső konfliktusában és nagy befolyása van a gazdaságában is, de pénzügyi érdekeltséggel rendelkezik még a kongói bányákban például Ruanda és Uganda is.

Az országban zajló konfliktusok, a kialakult ellentétek egészen 1960-ig és politikai eseményekre vezethetőek vissza. Az 1960-as, első parlamenti választásokat a Kongói Nemzeti Mozgalom jelöltje, Patrice Lumumba nyerte meg, akivel nem sokkal ezután két tartomány is szembeszállt és azok deklarálták saját autonómiájukat. Ezekután a hadsereg vezetője, Joseph Mobutu katonai puccsot hajtott végre az országban, valamint felfüggesztette az alkotmányt és a parlament működését. Továbbá létrejött egy újabb rivális kormány az ország keleti részén és ezzel négy különböző kormányzati rendszer volt hatalmon. Ezen politikai események hatására bontakoztak ki a katonai konfliktusok és alakultak hosszú évekig tartó, állandó harcokká az ország teljes területén. Mindez hatalmas emberáldozatokat követelt, amelynek eredményeként, pár hónapon belül az ENSZ is beavatkozott, azonban kevés sikerrel jártak a missziók. Ezek az összecsapások, fegyveres harcok 1965-ig tartottak, amikor viszonylag megszilárdult a politikai vezetés és az országban egy békés időszak vette kezdetét. Mindez kevesebb mint 20 évig tartott, ugyanis 1994-ben újra súlyos etnikai összecsapások és polgárháború bontakoztak ki a Kongói Demokratikus Köztársaságban és mindez a mai napig tart. 1996-ban kitört a véres harcokkal teli első kongói háború, amelyhez az 1994-es ruandai népírtás vezetett és két évig tartott. 1998-ban kirobbant a második kongói háború és ez is hasonlóan borzasztó és pusztító volt, sőt, Afrika legvéresebb modernkori háborújaként tartják számon. Kilenc ország katonái harcoltak egymással a KDK területén. Végül ezt a háborút 1999-ben tűszünettel felfüggesztették, de a harcok nem sokkal később, 2001-ben ismét kiújultak. 2003 júliusában ért véget a háború egy átmeneti kormány megalakulásával.

2006-ban tartották 40 év után újra az első, többpárti választásokat, ugyanis a függetlenedés óta egypártrendszer volt az országban. Ekkor a KDK államformáját köztársaságként rögzítették. A szavazás után ismét egy fegyveres összecsapás alakult ki, amely meglehet csak két napig tartott, mégis számos áldozatot követelt és csak a beavatkozó ENSZ erők tudták megfékezni a harcok további proliferációját.

A konfliktus 2016 nyarán kezdődött újra, amikor az ország keleti részén lévő egyik régiójában egy helyi vezetőt meggyilkoltak a biztonsági erők. A fegyveres összecsapások azóta is tartanak a kormányerők és a helyi milíciák között és ez minden további problémának – éhínség, alultápláltság, belső migráció, szexuális erőszak, gyermekkatonaság – az okozója.

 

Jelenkori konfliktusok

A közép-afrikai állam évtizedek óta erőszakos konfliktusok kereszttüzében áll, amely az ország keleti részén koncentrálódik. Mintegy 5 békésnek mondható év után, 2022 márciusában a fegyveres csoportok ismét offenzívát indítottak ami a mai napig tart, sőt egyre csak súlyosabbá válik a helyzet. Több mint 100 fegyveres csoport tevékenykedik az ország keleti részén és családok százait, több százezer embert kényszerítenek arra, hogy elhagyják otthonaikat. Ez vezetett ahhoz, hogy jelenleg a KDK a világ azon országai közé tartozik, ahol a legnagyobb a belső menekültek száma. 2022 márciusától, amikor ismét fegyveres offenzíva vette kezdetét, 2023. október 30-ig majdnem 7 millió ember kényszerült elhagyni a lakóhelyét, ami a korábbiakhoz képest a legmagasabb szám és mindez kevesebb idő alatt történt, mint korábban bármikor.

Ez a 2022-ben kiújult konfliktus a humanitárius segítségnyújtást jelentősen akadályozta, majd teljesen megszakította, hiszen a segélyszervezetek akadályoztatva vannak abban, hogy eljussanak a bajba jutottakhoz. A jelenleg is zajló fegyveres konfliktus során a nők és gyermekek elleni támadások száma is jelentős mértékben megnövekedett a korábbiakhoz képest.

Komoly kihívást jelent az ország számára mindezek mellett az is, hogy a gazdasági körülményei közel sem mondhatók jónak, valamint olyan betegségek rohamos terjedésével kell szembenézniük, mint az ebola, malária vagy kanyaró. Az egészségügyi válsághelyzet mellett komoly problémát jelent, hogy az élelmiszer-biztonság hiánya egyre csak súlyosbodik az utóbbi hónapokban, hiszen elmondható, hogy minden negyedik kongói állampolgárnak nem áll rendelkezésére elegendő élelem. Ez pedig azt jelenti, hogy egyre több ember éhezik és kényszerül kétségbeesett döntéseket hozni a túlélés reményében.

A legfrissebb tudósítások, jelentések alapján napjainkban egy ismét eszkalálódó válság van kibontakozóban a KDK területén és emiatt az elmúlt 2 hónapban újabb több százezer ember kényszerült arra, hogy elhagyja lakóhelyét és az országon belül máshova meneküljön a túlélés reményében. A férfiakra a halál jelent nagy veszély, míg a nők az ellenük elkövetett erőszakolások miatt rettegnek. Ehhez hozzájárultak a militáns csoportok összecsapásai, a politikai erőszak, a szomszédos országokkal fennálló feszültségek, valamint a biztonsági erők által elkövetett gyilkosságok.

A humanitárius segítségnyújtásnak továbbra is útját állják, a főbb útvonalakat elzárták, így korlátozottan tudják elérni és segíteni a rászorulókat. Ezzel több mint 200 ezer ember esett el attól a lehetőségtől, hogy bárki a segítségére legyen. Az ország jelenlegi helyzetét, ha egy mondatban kellene összefoglalni, akkor azt mondhatnánk, hogy: Az állampolgárok, az egymást követő generációk csak a túlélésért küzdenek.

A jelenlegi konfliktusok a KDK keleti részén hátráltatják a békefolyamat iránti törekvéseket, hiszen több fegyveres csoport is tevékenykedik a régióban, terrorizálják a civileket és ami talán a legfontosabb, akadályozzák a hosszútávú béke fel vezető utat. Az áldozatok száma továbbra is növekszik, mivel a fegyveres csoportok civileket, önvédelmi csoportokat és menekülttáborokat támadnak. Az ország kapcsolata a szomszédos államokkal továbbra is feszült, hiszen a Ruandával fennálló konfliktusok a 2023-as évben csak tovább eszkalálódtak, így ez is oka az országban fennálló instabilitásnak és az erőszak súlyosbodásának.

Mindent összevetve egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban az évek óta zajló lázadói konfliktusok és az ebből kialakuló társadalmi gondok a világ egyik legnagyobb humanitárius válságának kialakulásához vezettek.

 

A közelgő parlamenti választások

A Kongói Demokratikus Köztársaság területén zajló fegyveres konfliktusokhoz, a humanitárius katasztrófákhoz, az erőszak jelenlétéhez, valamint az instabilitás rendkívüli mértékéhez a 2023. december 20-án tartandó egyfordulós, általános választások is nagyban hozzájárulnak. A mintegy 44 millió szavazati joggal rendelkező lakos megválasztja a nemzeti parlament és a 26 tartomány regionális gyűléseinek tagjait, valamint a helyi tanácsosokat. A jelenlegi miniszterelnök, Felix Tshisekedi ismét indul a választásokon és 25 kihívóval kell szembenéznie.

A politikai nyugtalanság is egyre csak fokozódik az országban, különösen a keleti tartományokban. Több vád is napvilágot látott az utóbbi hetekben, miszerint a vezetők szándékosan konfliktusokat szítanak és azokat támogatják annak érdekében, hogy minél több választópolgárt maguk mellé tudjanak állítani.

Az utóbbi két hónapban ismét fellendültek az erőszakos bűncselekmények az ország keleti részén, újabb összecsapások vették kezdetét a lázadó csoportok között és így újabb több tízezer civil állampolgár kényszerült elhagyni lakóhelyét.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy bár 2022 márciusa óta az ENSZ békefenntartói részvételének száma megháromszorozódott, a külföldi erők népszerűsége csökkent a helyi lakosság körében, mivel képtelennek bizonyultak az erőszak megfékezésére. Ennek következményeként az ENSZ békefenntartói ellen is számos tüntetés volt az országban 2023 júliusa óta. Ezek az ENSZ békefenntartó missziók, valamint a nemzetközi és regionális kontingensek most ki is vonulnak az országból, több mint 25 éves folyamatos jelenlét után, annyira fellendült az ellenük való lázadás.  A külföldi erők kivonását 2023 decemberében, az elnökválasztással egy időben tervezik majd. Egyértelművé válik mindezekkel, hogy a KDK komoly biztonsági és logisztikai kihívásokkal néz szembe ezelőtt a kulcsfontosságú decemberi választás előtt.

Felerősödhetnek a pártok támogatói és a politikai jelöltek között már amúgy is meglévő feszültségek, amelyek a konfliktus további elmélyedéséhez, a tüntetések eszkalálásához, valamint a politikai feszültségek súlyosbításához vezethetnek.

Legutóbb a KDK-ban 2018-ban tartották meg az általános választásokat, amikor azt kétszeri elhalasztás után sikerült lebonyolítani, így ennek példáján nem elképzelhetetlen, hogy így lesz ez a 2023. december 20-án esedékes választásokkal is. A sikertelenséget okozhatják a technikai gondok, a csalás és még számos más kihívás, amivel most szembe kell néznie a szervezőknek, hisz ugyanúgy fenyegetést jelentenek, mint öt évvel ezelőtt. Rendkívül fontos lenne a jövő alakulásának tekintetében, hogy elkerüljék ezeket a választásokat befolyásoló, akadályozó zűrzavarokat és késedelmeket. Mindezek fényében egyértelműen kijelenthető, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság 2023. december 20-án döntő fontosságú, általános választásokra készül, amelynek eredménye nagyban meghatározza majd az ország jövőjét.

A borítókép Kaysha fényképe az Unsplash-ről.

Érdekli a téma? Válogasson hasonló cikkeink közül ide kattintva!

A Konfliktusok a Kongói Demokratikus Köztársaságban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.