2024. november 5-e az idei amerikai elnökválasztás napja. Az USA-ban immár 60. alkalommal rendezik meg a választásokat, amely talán idén ígérkezik a valaha volt legszorosabbnak. Folyamatosan frissülő cikkünkben bemutatjuk a folyamatot, amely valamelyik jelölt győzelméhez vezet.
Mielőtt azonban a folyamatban lévő eseményeket tárgyalnánk, érdemes egy pillantást vetni az amerikai választási rendszerre. Az USA-ban prezidenciális rendszer van, amely azt jelenti, hogy az állam- és a kormányfő egyszemélyben az elnök. Ez az oka annak, hogy a képviselők választása némileg háttérbe szorul a legerősebb szuperhatalom esetében. Az Egyesült Államokban közvetett választási procedúra folyik, amelynek lényege, hogy a választók nem közvetlen a jelöltekre, hanem az őket támogató elektorokra szavaznak. A tagállamokból összesen 538 elektor kerül ki, akik az egyszerű többség elve alapján döntenek az elnök személyéről. Az 50%+1 szavazat esetünkben 270-el egyenlő, tehát ennyi elektornak szükséges támogatnia a győztes jelöltet.
Az 50 állam között vannak olyanok, amelyek állandó demokrata vagy republikánus államok, a választás végkimenetelét tehát az ingadozó vagy csatatér államok fogják eldönteni, amelyek rendszerint minden ciklusban másként szavaznak.
Korábban történt
A mai események eredményesebb feltárása érdekében néhány mondatot ejtünk a jelöltekről és kampányukról.
A legtöbbet a két nagy párt jelöltjeiről hallani, hiszen gyakorlatilag csak ők esélyesek. Idén van azonban négy független vagy más pártból érkező jelölt is. A Demokrata Párt színeiben Kamala Harris indul, aki Joe Biden alatt alelnökként vett részt az Államok politikájában az előző ciklusban. A Republikánus Pártot Donald Trump képviseli, aki 2016 és 2020 már betöltötte az elnöki szerepkört. Mellettük rajtvonalhoz áll még Cornel West, Jill Stein, Chase Oliver és Claudia De la Cruz. Utóbbiak nem igazi politikai tényezők, így a következőkben jelöltek alatt Trumpot és Harrist értjük.
Harris pártjának értékei mentén liberális kampányüzenetekkel vágott neki a választást megelőző időszaknak, míg Trump a konzervatív értékek mentén mozgott. Az abortusz kérdése már jó ideje terítéken van, így idén is előkerült. Természetesen a két jelölt ellentétes állásponton van. Hasonló jellegű a bevándorlás kérdése, valamint az LMBTQ dilemmák. Trump az ukrajnai háború, valamint a gázai válság lezárását is megígérte támogatóinak.
Kampánybeszédei során Donald Trump ellen két alkalommal is merénylet-kísérlet történt. Az első esetben fejétől nem messze haladt el egy lövedék, a fülét érte a lövés.
Tegnap
A kampány hajrájában mindkét jelölt Pennsylvania államban volt tevékeny.
Ma 5:22
New Hampshire állam Dixville Notch nevű településén már le is zárult a szavazás. Itt hagyományosan éjfélkor tartják a voksolást. Az eredmény közel 50-50% a két jelöltre.
Ma 10:00
Több szavazókörben is komoly biztonsági intézkedéseket tesznek az ott dolgozók védelme érdekében. Mindezt az esetlegesen elszabaduló indulatok és tüntetések miatt. Egyes üzlettulajdonosok deszkákkal védik kirakatukat.
Ma 11:05
Hivatalosan is kezdetét vette a választás. A szavazókörök helyi idő szerint hajnali 5 órakor nyitnak és este 6-kor zárnak. Vermontban néhány perce nyitották meg a szavazóköröket. Részeredmények legkorábban holnap hajnali 1 óra környékén várhatók.
Ma 13:22
Arizona Maricopa megyéjében mesterlövészekkel védik a szavazatszámlálókat. A komoly biztonsági intézkedésrea 2020-as tapasztalatok adnak okot, amikoris Donald Trump azt állította, hogy választási csalás útján vesztette el a megyét és felfegyverkezett hívei megrohamozták a voksok összesítésének otthont adó épületet.
Ma 15:10
Libanonban Harris és Trump „egy érem két oldalának” számít. A választást sok országban a háború és béke, stabilitás vagy bizonytalanság közötti különbségként látják.
Azonban a Közel-Keleten sokan úgy gondolják, hogy bár a két jelölt sok kérdésben különbözhet, ebben a régióban jobban egybehangzanak, mint bárhol máshol.
Itt az emberek úgy vélik, hogy mindkét jelölt ugyanazt a retorikát képviseli, amelyet már régóta hallani: Izraelt feltétel nélküli támogatásban részesítik, és ez valószínűleg a hivatalba lépésük után is folytatódik.
Nagy remények nincsenek arra, hogy a dolgok drasztikusan megváltoznak. Amit a Biden-adminisztrációtól láttunk, az sikertelen próbálkozások a tűzszünet elérésére a Hezbollah és Izrael közötti konfliktus lezárására, és ezek eddig nem hoztak eredményt.
A hivatalos álláspont, amelyet különböző kormányzati szintekről hallottunk, az, hogy az Egyesült Államok nem volt elég erős ahhoz, hogy Izrael ellen kiálljon és nyomást gyakoroljon rá a tűzszünet érdekében – ez a kormány hivatalos álláspontja.
A libanoni állampolgárok véleménye szerint ez a két jelölt lényegében egy érem két oldala.
Nincs arra sok esély, hogy drasztikus változás lesz, bárkit is választanak az elnöki hivatalba. Az amerikai politika Izrael oldalán fog állni, és a dolgok folytatódnak úgy, ahogy eddig is – ezt remélik.
Ma 15:11
Dél-Korea növelheti az energiabehozatalt az USA-ból, ha Donald Trump nyeri a választást és szigorít a kereskedelmi partnerekkel szembeni nyomáson.
A szöuli tisztviselők hónapok óta készülnek egy Trump vagy Kamala Harris elnökségre, mivel Trump győzelme esetén nagyobb kockázatokra számítanak az ország számára, amely erősen függ a nemzetközi kereskedelemtől, közölték az ügyet ismerő, de nevük elhallgatását kérő források.
Az egyik fontos téma Dél-Korea növekvő kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben. Az információk szerint a dél-koreai kormány arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy növeljék az amerikai olaj- és gázvásárlásaikat, ha Trump elnöksége alatt a kereskedelmi egyensúlytalanság problémává válik. Más országok, mint Kína és Mexikó, szintén jelentős kereskedelmi többletet mutatnak az USA-val szemben.
A november 5-i amerikai elnökválasztás szoros versenyt ígér Trump és Kamala Harris alelnök között. Világszerte a döntéshozók igyekeznek felmérni, mit jelenthetne egy esetleges második Trump-ciklus Washington külpolitikájában, különösen, mivel Trump ígéretet tett arra, hogy minimum 10 százalékos vámot vet ki minden importra, és akár 60 százalékra növeli a kínai termékek vámját.
Dél-Korea kulcsszereplő a félvezetőgyártásban, ami fontos az USA kínai exportellenőrzési törekvései szempontjából. Ugyanakkor Szöul az amerikai csapatok jelenlétére támaszkodik Észak-Korea visszatartásában, amely egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait Oroszországgal és katonákat küld Moszkva támogatására az ukrajnai háborúban. Észak-Korea kedden feltételezett ballisztikus rakétát lőtt ki.
A szöuli tisztviselők az elmúlt hetekben találkozókat tartottak üzleti vezetőkkel és kutatóintézetekkel, hogy az amerikai választások utáni stratégiákról tárgyaljanak. Trump előző elnöksége kezdetén Dél-Korea sietett megoldást találni az amerikai energiahordozók felvásárlásának növelésére, állítják az ügyet ismerő források. A kormány most ismét megkeresheti a főbb olajimportőröket, hogy emeljék az amerikai beszerzések arányát, bár ez nem mindig hozza a kívánt növekedést. Ezúttal a közel-keleti geopolitikai kockázatok is plusz ösztönzést jelenthetnek az amerikai behozatal felé forduló cégek számára, tették hozzá.
Az ázsiai ország szinte teljes energiaigényét importból fedezi, és otthont ad a világ egyik legnagyobb finomítói klaszterének. Az idei év során gázimportjának mintegy 11 százaléka, olajimportjának pedig 17 százaléka származott az Egyesült Államokból. A SK Innovation és a GS Caltex a legnagyobb importőrök közé tartoznak.
A dél-koreai kereskedelmi minisztérium nem kívánt nyilatkozni a kormány terveiről. A SK Innovation és a GS Caltex szintén nem kommentálta a hírt.
Ma 15:40
Az izraeliek Trump győzelmében reménykednek.
Izrael 12-es csatornájának közvélemény-kutatása szerint az izraeliek túlnyomórészt Trumpot támogatják Harris-szel szemben az Egyesült Államok következő elnökeként.
Dan Perry, a jeruzsálemi Külföldi Sajtószövetség volt elnöke szerint ez annak köszönhető, hogy sok izraeliben az a kép él, hogy Trump „bármit támogatna, amit az ország tesz.”
Perry azonban úgy véli, hogy az izraeliek „meglepődhetnek, mivel Trump nagyon szeszélyes,” és úgy becsülte, hogy Trump inkább sürgetné a gázai népirtás gyors befejezését, mint Harris.
„Úgy gondolom, hogy Trumpot kevésbé érdekelnének az eszközök, amelyekkel ezt elérik, de az a gondolat, hogy belenyugodjon egy végtelen háborúba, miközben ő maga is kijelentette, hogy utálja az ilyen háborúkat, gyenge lábakon áll,” mondta Perry az Al Jazeerának.
„Trump türelmetlensége… és a hajlandósága, hogy megmutassa, hatalma van, akár Izrael ellen is fordulhat,” tette hozzá Perry. „De persze ez nem biztos, hiszen Trumpot valójában nem fogja érdekelni, mi történik a helyszínen.”
Trump, aki elnöksége alatt áthelyezte az amerikai nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe, és elismerte Izrael szuverenitását a szíriai, izraeli megszállás alatt álló Golán-fennsík felett, „Izrael történetének legjobb elnökének” nevezte magát.
Ma 16:35
Orosz-ukrán háború: mi az álláspontja Trumpnak?
Trump hírhedten kijelentette, hogy 24 órán belül megoldaná az ukrajnai háborút Oroszországgal. „Ha én leszek az elnök, egy nap alatt lezárom ezt a háborút” – mondta egy CNN városházi fórumon tavaly.
Trump korábban dicsérte Vlagyimir Putyint, és büszkélkedett az orosz vezetővel való jó kapcsolatával.
Ugyanakkor bírálta az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij további amerikai támogatásra irányuló kéréseit a háború közepette, mondván, hogy „ez sosem ér véget”.
„Még azelőtt meg fogom oldani ezt a helyzetet, hogy elnökjelöltként a Fehér Házba lépnék” – mondta Trump egy júniusi rendezvényen.
Még nem tisztázott, hogy Trump visszafogja-e az USA Ukrajnának nyújtott támogatását, ha újraválasztják, de ez a lehetőség komoly aggodalmat keltett az ukrán vezetés körében.
Ma 16:40
Orosz-ukrán háború: mi az álláspontja Harrisnek?
Harris támogatta Ukrajnát az orosz invázióval szemben, valamint a Biden-adminisztráció azon törekvését, hogy az európai és NATO-szövetségesek folyamatos katonai támogatást és finanszírozást nyújtsanak Kijevnek.
„Ha Donald Trump lenne az elnök, Putyin már most Kijevben ülne” – mondta Harris október elején egy interjúban a CBS 60 Minutes című műsorában.
Hozzátette, hogy nem találkozna kétoldalú tárgyalásra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a háború megoldása érdekében. „Ukrajnának beleszólása kell, hogy legyen saját jövőjébe.”
Ma 16:45
Minden szem Michigan muszlim, arab szavazóira szegeződik.
Dearborn városában található az Egyesült Államok legnagyobb arab és muszlim amerikai közössége.
Jelenleg minden szem arra irányul, hogy ők hogyan szavaznak majd. Ha itt beszélgetsz az emberekkel, sokan Jemenből, Szíriából, Palesztinából és Libanonból származnak. Sokan a Közel-Keleten dúló háborúk elől menekültek el, így ez a választás rendkívül fontos számukra.
Észrevehető, hogy változás történt szavazási szokásaikban. Hagyományosan az arab és muszlim amerikaiak a Demokrata Pártra szavaztak, de ez most kezd változni, főleg a gázai és libanoni háborúk miatt.
„Azt hallottuk, hogy sokan a Zöld Párt jelöltjére, Jill Steinre szavaznak majd, míg mások Donald Trumpot támogatják.”
Az emberek már kora reggel óta szavazni mennek.
Ma 17:28
A vallási meggyőződésnek is szerepe van a választók döntésében – derül ki Nagy-Bató Jonatán cikkéből, amely ma hajnalban jelent meg honlapunkon.
Nehéz azonban megtippelni egy-egy felekezet politikai viselkedését, hiszen az etnikai háttér is nagyon fontos. A katolikus közösség tagjai között is hatalmas divezitás lehet Jonatán kutatása szerint, mert az istentiszteleteket rendszeresen látogatók nagyobb eséllyel szavaznak jobbra, mint a miséken részt nem vevő társaik. A hivatkozott közvélemény-kutatások szerint a szavazókat a kampány legfontosabb kérdései, így az abortusz, az LMBTQ kérdések, valamint a határvédelem és migráció foglalkoztatja leginkább és 30% úgy nyilatkozott, hogy kizárólag a vele azonos értékeket valló jelöltre fog voksolni. A kereszténység kérdésben tegnap kerekasztal-beszélgetést tartottunk, amelynek videófelvétele hamarosan elérhető lesz online.
A Kövesse velünk az USA elnökválasztásának alakulását – cikkünk folyamatosan frissül bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.
The policy paper “Cybersecurity: how to shield the country’s digital future” summarizes and elaborates on the conclusions of the roundtable discussion organized in March 2024 by the Center for Cyber Resilience of the Delphi Economic Forum, in collaboration with ELIAMEP, with the support of Vodafone Greece and the participation of leading government, political, academic and market representatives.
This paper presents: a) a brief historical review of the evolution and shaping of the cybersecurity architecture at the European Union level, as well as the corresponding efforts to formulate a policy framework in Greece; b) the findings of a public opinion survey on cybersecurity among Greek citizens and businesses operating in Greece, conducted by Metron Analysis; c) a set of policy proposals for strengthening cybersecurity in Greece.
Read the paper here (in Greek).