Feed aggregator

Bevezető:

Gépfegyver lövöldözés hallható Haiti fővárosában Port-Au-Prince-ben. A főváros utcáit bandák uralják, az elnök három éve halott, a miniszterelnök április 24-én lemondott, az országban 2016 óta nem voltak választások. Haiti a Karibi térségben, Hispanola szigetén található. Egyetlen szomszédja a Dominikai Köztársaság hatszor akkora GDP-vel rendelkezik, az egy főre jutó GDP pedig ötször nagyobb a Dominikai Köztársaságban. Felmerül a kérdés, hogy mi vezet egy ennyire mostoha sorshoz?

Gyarmati múlt (1492-1804):

1492-ben fedezték fel Hispanola szigetét a spanyolok, létrehoztak egy gyarmatot a szigeten és kiirtották az őshonos taíno lakosságot. Az 1600-as években hozták létre Saint-Dominique nevű gyarmatot a franciák. A franciák a rabszolga munkaerőt felhasználva rendkívül nagy jövedelemre tettek szert, a 1790-es évekig Európa cukor fogyasztásának 40%-át, kávé fogyasztásának pedig 60%-át termelte ki a szigetgyarmat. Haiti 1804-ben nyerte el a függetlenségét Franciaországtól. Mi volt ennek az ára? Tizenkét év szabadságharc és kétszázezer lakos életébe került ezt elnyerni, de cserébe sikerült az első, független, korábban fekete rabszolgák által vezetett országgá válniuk. Haiti függetlenségét Franciaország csak 1825-ben, az Amerikai Egyesült Államok pedig csak 1862-ben, egy évvel a polgárháború kitörése után ismerte el.

Megnyomorító adósság (1825-1947):

Az öröm azonban nem tartott sokáig. Mindössze 21 évvel a függetlenségük kivívása után francia csatahajók jelentek meg Haiti partjánál, ultimátumot követelve. A fiatal köztársaság fizessen 150 millió frank értékű elégtételt az elvesztett állami vagyonért (felszabadított rabszolgák), cserébe Franciaország elismeri Haiti függetlenségét és véget vet az embargójának. Ha nem fizetnek akkor pedig Franciaország hadat üzen. Az adóság 300%-a volt az akkori Haiti GDP-nek, a cél az volt, hogy Haiti adóság spirálba kerüljön. Ennek ellenére Haiti az invázió elkerülése véget elfogadta az ultimátumot. Az adósság 90 millió frankra lett csökkentve 1838-ban, ami ma 34 milliárd dollárnak felel meg. A szigetország nominális bruttó hazai összterméke 2020-ban 14 billió dollár volt. Haiti 1922-ben fejezte be Franciaországnak visszafizetni adóságát, az adóság fennmaradó részét amerikai befektetőknek fizették ki. Csak 1947-ben – mintegy 122 év múlva – tudta Haiti végre visszafizetni az összes kapcsolódó kamatot a National City Bank of New Yorknak (ma már Citibank).

Az amerikai megszállás időszaka (1915-1934):

1915-ben az akkori elnök, Vilbrun Guillaume Sam elrendelte 167 politikai fogoly kivégzését, köztük volt a korábbi elnök, Oreste Zamor is. Ez és korábbi autoriter módszerei annyira feldühítette a lakosságot, hogy a francia nagykövetségre menekülő elnöküket meglincselték. Így, egyszerre 2 problémát sikerült létrehozniuk. Elsősorban jelentős amerikai pénzügyi érdekek voltak Haiti-ban hitelek és befektetések formájában, amit Amerika féltett Haiti kaotikus gazdasági és politikai helyzete miatt. Másodszor pedig létezett egy erős aggodalom afelől, hogy a Német Birodalom kihasználva a káoszt növelné befolyását a karibi térségben. Ez, szembement a Monroe doktrínával, amely igyekezett az Európai hatalmak befolyását redukálni az Új Világban. Ezen okoknak köszönhetően Amerika tengerészgyalogosokat küldött a szigetre, „hogy visszaállítsák a békét és nyugalmat”.  Így kezdődött el az amerikai megszállás, amely 1934-ben fejeződött be.

François Duvalier; Papa Doc (1946-1971):

François Duvalier, közismert nevén „Papa Doc,” Haiti diktátora volt 1957 és 1971 között, aki brutális elnyomással és a rettegett Tonton Macoute segítségével tartotta fenn hatalmát. A voodoo vallást politikai manipulációra használta, hogy félelmet keltsen és szinte isteni figuraként jelenjen meg a nép előtt.

A Vodou egy haiti eredetű vallás, amely afrikai, karibi őslakos és katolikus elemeket ötvöz. A szellemek (lwa) tiszteletén alapul, akik közvetítőként szolgálnak az emberek és a Legfelsőbb Lény között. A hívek rituálékkal, tánccal és áldozatokkal keresik a szellemek támogatását, hogy útmutatást és védelmet kapjanak mindennapi életükhöz.

Duvalier politikai pályafutása előtt orvos volt és részt vett az Amerika által finanszírozott frambőzia járvány kezelésében, nevét innen kapta. 1946-ban bekerült az Estimé vezette kabinetbe. 1949-ben egészségügyi és munkaügyi miniszter lett, titulusát azonban nem tudta sokáig élvezni mert 1950-ben Magloire elnök a katonaság segítségével megpuccsolta Estimé kormányát. Duvalier bujdosásra kényszerült egészen 1956-ig amikor amnesztiát kapott és bejelentette, hogy elnökjelöltként részt vesz az 57-es választáson, amit meg is nyert.  A katonaság puccsa és az, hogy bujdosásra kényszerült egy életre szóló leckét adott Papa Doc számára: nem bízhat meg a hadseregben. A katonaságot folyamatosan átszervezte palota őrségre. 1959-ben létrehozta a Milice de Volontaires de la Sécurité Nationale (Nemzetbiztonsági önkéntes milíciát) amit a lakosság csak Tonton Macoutes-nek hívott. A milícia nevét, egy Vodou szörnyről kapta, aki este elrabolja a gyerekeket aztán reggelinek megeszi őket. A név nem véletlen, a szervezetre erős hatást gyakorolt a Vodou kultusz, mivel rengeteg tagja egyben Vodou vezető is volt. A két szörny között nemcsak a kultusz volt közös. A Tonton Macoutes ismérve a brutalitás volt, számtalan gyilkosság és faji erőszak kötődik a szervezethez, az emberek annyira féltek, hogy még zárt ajtók mögött sem merték kritizálni a diktátor rezsimét. Duvalier politikája, amelynek célja az volt, hogy véget vessen a mulatt elit uralmának a nemzet gazdasági és politikai életében. Ez a művelet emberek tömeges kivándorlásához vezetett, elmélyítve Haiti gazdasági és társadalmi problémáit. Papa Doc azonban a fekete középosztályt a középosztálybeli városrészeken vezetett közmunkákkal nyerte meg. Ezek a városrészek korábban nem rendelkeztek aszfaltozott utakkal, folyóvízzel vagy modern csatornarendszerrel. 1964-ben Duvalier kikiáltotta magát élethosszig tartó elnöknek.

Jean-Claude Duvalier; Baby Doc (1971-1986):

1971-ben François Duvalier meghalt, a hatalmat akkor még 19 éves fia, Jean-Claude Duvalier vette át. Jean-Claude-ot nem érdekelték annyira az állam ügyei és édesanyára bízta a kormányzást míg ő dorbézolt. Uralma alatt csökkent az a terror, amit apja uralkodása alatt tapasztaltak az emberek. 1980-ban kötött házassága egy elvált mulatt nővel, Michèle Bennett-tel, egy 3 millió dolláros (2023-ban ~9,31 millió dollár) ceremónia keretében, széleskörű ellenállást váltott ki, mivel úgy tekintették, hogy ezzel elárulta apja elveit a mulatt elit iránt. Michèle kérésére édesanyját kiutasították Haitiről. Baby Doc kleptokráciája sebezhetővé tette a rendszert a váratlan válságokkal szemben, amelyeket az endemikus szegénység súlyosbított. Rendszere külföldi pénznek volt kiszolgáltatva. Így, az afrikai sertéspestis járvány során az USAID (segélyek és fejlesztési támogatások kezeléséért felelős amerikai szervezet) tisztviselőinek nyomására a haiti kreol sertések levágásához vezetett. Ennek az állatnak a tenyésztése a lakosság a fő bevételi forrását jelentette. Uralkodása továbbá az AIDS széles körű elterjedéséhez vezetett az 1980-as évek elején. A széles körű elégedetlenség Haitin 1983-ban kezdődött, amikor II. János Pál pápa egy látogatás során elítélte a rendszert, ami végül lázadást váltott ki, és 1986 februárjában, hónapokig tartó zavargások után a hadsereg lemondásra és száműzetésre kényszerítette Duvalier-t.

A demokráciáért folytatott küzdelem (1986-2004):

A Duvalier korszak után egy bizonytalan időszak vette kezdetét. A Namphy tábornok által vezetett átmeneti kormánynak 2 fő feladata volt, egy új alkotmány létrehozása és a választási rendszerhez való visszatérés. Az előbbi sikerült, az utóbbival akadtak gondok, mivel az 1987-es választásokat lemondták miután a katonák a szavazók közé lőttek. Nem sokkal később 1988-ban ismét rendeztek választásokat, amit az előző választójelöltek bojkottáltak. A választási részvét összesen 4% volt. Így került hatalomra Manignat elnök, akit néhány hónap után a hadsereg megbuktatott.
1990 decemberében Aristide, egy salézi pap nyerte meg a választásokat 67%-kal, azonban 1991 szeptemberében őt is lemondatta a hadsereg. A katonai junta uralma egészen 1994-ig tartott, amikor Amerika kijelentette, hogy ha nem vezetik vissza a demokratikus rendet akkor egy inváziót indít a szigetállam ellen. Így került vissza Aristide a kormány élére. Az 1995-ös választásokon Aristide koalíciója 88%-ot ért el. Aristide 1996 februárjában átadta a hatalmat Préval elnöknek, ez volt az ország történelmében az első alkalom, hogy két elnök között demokratikusan történt hatalomátadás. Aristide a 2001-es választások győzelme után visszatért és 2004-ig volt elnök amikor hatalmas tüntetések hatására lemondott. Ez a hivatalos magyarázat, amit az Egyesült Államok Külügye állít, Aristide azonban tagadja ezt és máig vitatott, hogy felmondását valóban ő maga írta-e? Aristide szerint 2004-ben külföldi erők által lett megbuktatva. A kormány vezetését legfelsőbb bírója, Alexandre Boniface vette át, aki egy nemzetközi békefenntartó missziót kért az ENSZ Biztonsági Tanácsától. A Biztonsági Tanács még aznap elfogadta a határozatot, amely kinevezte Boniface legfelsőbb bírót átmeneti elnöknek. Boniface elnök ezután jóváhagyta a békefenntartó missziót. A békefenntartó misszió vezetését június 1-én Brazília vette át Argentína, Chile, Jordánia, Marokkó, Nepál, Peru, Fülöp-szigetek, Spanyolország, Srí Lanka és Uruguay támogatásával és mintegy 7000 katonából állt és a MINUSTAH (United Nations Stabilisation Mission in Haiti) nevet kapta. 2004 novemberében a Miami Egyetem Jogi Kara emberi jogi vizsgálatot hajtott végre Haitin, és súlyos emberjogi visszaéléseket dokumentált. Megállapította, hogy a statáriális eljárás, bevett rendőrségi taktikának számított. A misszió 2017-ben ért véget.

Természeti katasztrófák (2010-2016):

2010 január 12-én a Richter skálán egy 7-es erősségű földrengés, aminek a következtében több mint 200.000 ember halt meg. A 7-es földrengést egy 5,9-es utórengés követte. A földrengések következtében a főváros a földdel lett egyenlő. Ennek következtében ember milliói váltak nincstelenné. Ugyanazon év októberében pedig kitört a modern történelem egyik legsúlyosabb kolerajárványa. A kolerajárvány kilenc hónappal a 2010. januári földrengés után kezdődött, ami néhány megfigyelő téves véleménye szerint a természeti katasztrófa következménye volt. A lakosok azonban azonnal gyanakodni kezdtek az Artibonite folyó egyik mellékfolyójánál található, nepáli békefenntartóknak otthont adó ENSZ-bázisra. A békemisszió szóvivője eleinte tagadta az összefüggést, de később az Al Jazeera sajtócsapata kameralencsére vette, amint a katonák egy szivárgó csatornacsövet próbálnak kiásni. Egyre növekedő nyomás hatására az ENSZ engedett, és közölte, hogy bizottságot nevez ki a koleratörzs forrásának kivizsgálására. A testület 2011 májusában kiadott jelentése megerősítette, hogy a nepáli csapatok hozták a betegséget Haitire. A hír hatására hatalmas tüntetések törtek ki, amely során legalább öt ember vesztette az életét. 2011 novemberében 5000 ember írt alá egy kérvényt, amiben kompenzációt követeltek az ENSZ-től a károkért. 2013 februárjában a világ szervezett hivatkozott immunitására, amely további botrányt eredményezett. 2016 decemberében az ENSZ akkori főtitkára, Ban Ki Mun végül bocsánatot kért az ENSZ nevében, mondván, hogy „mélységesen sajnálja” a járvány kitörését. A főtitkár megígérte, hogy 400 millió dollárt fordít az áldozatok megsegítésére és az ország működésképtelen higiéniai és vízügyi rendszerének javítására.

Haiti történelme összefoglalva a Bandaháborút megelőzően:

Haiti történelmét áttekintve nem túl meglepő, hogy napjainkban az utcai bandák próbálják a hatalmat megszerezni. A szigetország úgy kezdte a történelmét, hogy egy hatalmas adósságot kényszerítettek rá így biztosítva azt, hogy mindig is szegény maradjon. 1915-1934-ig az Egyesült Államok megszállta az országot. Ezután sorra olyan elnökök következtek, akik egyre autoriterebb tendenciákat mutattak, feltéve, ha közben sikerült elérniük, hogy ne legyenek a hadsereg által megbuktatva.

François Duvalier megtanulta a leckét és megszüntette a hadsereget, helyette létrehozta a saját terror szervezetét a Tonton Macoutes-et. 1986-ban sikerült Haiti polgárainak elkergetni az országból François Duvalier fiát Jean-Claude Duvalier-t. A Tonton Macoutes-et megszüntetve, de soha nem került lefegyverzésre. 1990-ben sikerült elsőnek legitim választásokat rendezni, a kormányt viszont a hadsereg 91-ben megdöntötte és egészen 94-ig volt hatalmon. Aristide a korrupt állami fegyveres szervekkel szemben jó ötletnek gondolta, hogy az emberek önmagukat megtudják védeni. Így kialakult az a szokás, hogy különböző pártoknak megvoltak a saját bandáik, akik őket támogatták. A rendőrség és a bandák gyakran annyira egybefüggőek voltak, hogy rendőrből banda tag lett. Ez igaz Jimmy Chérizier esetében is. Chérizier édesanyja gyerekkorában sült csirke árusként dolgozott, és állítása szerint innen ered a „Barbecue” beceneve; mások azonban azt állítják, hogy ez a becenév onnan ered, hogy állítólag mészárlások során embereket gyújtott fel, ezt azonban ő tagadja.

A Bandaháború kezdete (2018-napjainkig):

Jovenel Moïse elnök együttműködött a G9-es bandával, amit nem más vezetett, mint Jimmy Chérizier. A Haiti Ember Jogi Védelmi Hálózat (RNDDH) szerint létezett egy megállapodás a kormány és a bűnözök között, amely szabad kezet adott a bandának, ha rendet tartanak az utcákon. Nem véletlen, hogy néhány héttel Moïse elnök merénylete előtt az ENSZ szerint „még nem látott” szinteket ölt bűnözés. 2021 június 23-án Chérizier fegyveres forradalmat hirdetett Haiti gazdasági és politikai elitje ellen. Egy héttel a merénylet előtt Chérizier az elnök lemondását követelte, a merényletet követően viszont gyászolta és egy több mint 1000 fős tüntetést rendezett, ahol igazságszolgáltatást követelt az elkövetőkkel szemben.

Jovenel Moïse elnök 2021 július 7-én lett megölve. Utána Ariel Henry lett Haiti miniszterelnöke. A probléma kettős volt, a kisebbik probléma az, hogy nem volt megválasztva így hiányzott a demokratikus legitimáció. A nagyobb probléma viszont, hogy a mai napig gyanítottan érintett Moïse elnök halálában. Hatalomra lépésekor ígéretet tett, hogy visszaállítja a rendet és párbeszédet nyit az ország jövőjéről, továbbá megtartja a választásokat, amiket elődje már akkor 2 éve késleltetett. Egy hónappal később augusztus 14-én Haitit ismét egy 7-es erősségű földrengés rázta meg. A választásokat azóta sem tartották meg.

2024 februárban Ariel Henry elutazott Kenyába, hogy aláírjon egy egyezményt miszerint 1000 kenyai rendőrt telepítenének Haitiba, hogy segítsék a 9000 fős rendőrséget és 1500 főből álló hadsereget. Amikor viszont haza próbált térni a G9-es banda Chérizier vezetésével megostromolta a repteret, ahol Ariel Henry gépe leszállt volna és emellett több mint 4000 rabot engedett szabaddá. Chérizier Ariel Henry lemondását követelte. Március 11-én Ariel Henry beleegyezett, hogy amint megalakul az átmeneti kormány ő le fog mondani. Ezt, április 24-én megtette.

Így, a bandákkal való probléma nemhogy javult volna, de sokat romlott. Az állam hatalma annyira elenyészővé vált, hogy a fővárosban a hatalmi űrt a bandák igyekeznek kitölteni. Időközben már megérkezett a 400 kenyai rendőr, akik alaposan fel voltak fegyverezve. Nemzetközi megfigyelők szerint ez még mindig kevés, a nagyjából 12,000 fővel rendelkező bandák számához képest. Az ISS Africa szeptember 25-én azt írta, hogy az évente 600 millió dollárból finanszírozott misszió idáig csak 85 millió dollárt kapott. A CNN augusztusi cikkében arról írt, hogy a kenyai rendőrök 2 hónapja nem kapták meg a teljes fizetésüket. Nehéz kezdettel indult a misszió Haitiban, jelenleg csak reménykedni tudunk, hogy a szigetország szerencséje végül jobbra fordul.

Szerző: Lázár Sebastian

A Egy nemzet, amelyet sosem enged szabadon a sors, Haiti küzdelme a túlélésért bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

To curb unemployment, Mahamudu Bawumia has promised a "digital economy" and John Mahama a "24-hour economy".

To curb unemployment, Mahamudu Bawumia has promised a "digital economy" and John Mahama a "24-hour economy".

To curb unemployment, Mahamudu Bawumia has promised a "digital economy" and John Mahama a "24-hour economy".

Ce vendredi 6 décembre 2024, un temps relativement stable s’installe sur l’ensemble du pays, succédant à une période marquée par des épisodes pluvieux, des orages, […]

L’article Le temps en Algérie : quelles sont les prévisions météo pour ce vendredi 6 décembre ? est apparu en premier sur .

582283 Željka Šulc

MOSTAR, 6 December 2024 - There is an urgent need for reforms to strengthen criminal justice systems, address systemic challenges, and ensure the protection of fundamental rights, emphasized participants of the two-day International Scientific Conference "Challenges and Perspectives of Criminal Legislation and Justice," which concluded today in Mostar.

The conference, held on the occasion of International Human Rights Day, was hosted by the Faculty of Law at the "Džemal Bijedić" University in Mostar with support from the Federal Ministry of Education and Science and the OSCE Mission to Bosnia and Herzegovina (Mission). It served as a vital platform for legal professionals, academics, and policymakers to tackle pressing issues in the effective administration of justice. Through in-depth discussions, participants identified gaps in criminal legislation and its implementation, fostering reform through targeted and evidence-based solutions.

“Efforts like these are essential in tackling persistent challenges such as organized crime, corruption, and accountability for past atrocities, while ensuring the rights of vulnerable groups are protected and access to justice is guaranteed for all,” said Meris Musanović, National Legal Officer at the Mission. He emphasized the importance of supporting the academic community in advancing criminal justice systems through research, innovation, and informed policymaking. “The contributions of academia influence not only the theoretical understanding of criminal justice but also its practical applications, shaping improvements in judicial performance,” he added.

Amra Jašarbegović, Dean of the Faculty of Law, highlighted the conference’s value in addressing current challenges and paving the way forward. “This conference provides an excellent opportunity to analyse challenges and identify future steps. The outcomes will help pinpoint areas requiring reform or improvement, ensuring efficient prosecution of complex crimes while protecting fundamental rights and freedoms, all within the framework of independence, impartiality, and professionalism,” she said.

The Mission remains steadfast in advocating for policies that enhance institutional independence while addressing public concerns about fairness, transparency, and the effective delivery of justice.

Nous sommes heureux de vous inviter au concert organisé par l'Institut culturel bulgare à l'occasion du 120ème anniversaire de la naissance de Lubomir Pipkov et du 125ème anniversaire de la naissance de Pantcho Vladiguerov le 5 décembre à 19h30 à la Maison de la Poésie à Paris.
Sept musiciens de l'orchestre de l'Opéra de Paris vont interpréter des œuvres des compositeurs bulgares Pantcho Vladiguerov et Lubomir Pipkov à l'approche des fêtes de fin d'année.
Le 5 décembre, à 19h30, ce (…)

- Agenda / Région parisienne, Bulgarie

Hungary's performance gap between socio-economically advantaged and disadvantaged students is larger than the OECD average. Sectoral educational strategies need urgent change.

LG Electronics (LG) convie les consommateurs du monde entier à suivre sa conférence de presse LG World Premiere, prévue le 6 janvier à 08h00 (PST) […]

L’article LG présentera sa vision innovante « Life’s Good 24/7 with Affectionate Intelligence » au CES 2025 est apparu en premier sur .

Cobalt demand is expected to more than double by 2030, of which more than 50% will be for electric vehicles, according to the International Energy Agency. The cobalt sector's growth will also bring a boost for Europe's Net-Zero objectives.

Cobalt demand will triple by 2050 as the energy transition accelerates. Electric vehicles and consumer goods are driving the shift, and cobalt recycling demonstrates strong growth capacity.

Le ministre d'Etat chargé du développement et de la coordination de l'action gouvernementale, Abdoulaye BIO TCHANE a effectué une visite à la Zone industrielle de Glo-Djigbé (GDIZ), ce jeudi 05 décembre 2024. L'objectif de cette visite qui intervient environ 06 mois après une autre, est de s'enquérir du niveau d'avancement des travaux au sein de la zone, de l'état d'installation des usines et des infrastructures, et éventuellement, pallier aux difficultés inhérentes au développement de la zone.

La Zone industrielle de Glo-Djigbé, l'un des projets phares du gouvernement destiné à la transformation des matières premières, progresse. Le ministre d'Etat chargé du développement et de la coordination de l'action gouvernementale a fait le constat après une visite ce jeudi 05 décembre 2024.

« La Zone a progressé et les perspectives sont très bonnes, et seront encore meilleures », a rassuré BIO TCHANE.
Née de la vision éclairée du chef de l'Etat Patrice TALON, le Bénin à travers cette zone économique spéciale, gagne deux choses très importantes ; la valeur ajoutée et les emplois pour les jeunes, a fait savoir le ministre d'Etat. Et s'agissant des emplois, les statistiques en juin 2024, affichaient 12 000. Mais 6 mois après, le nombre selon le ministre d'Etat dépasse 14 000, et les projections d'ici 2025, sont estimées à plusieurs dizaines de milliers d'emplois pour le bonheur des jeunes béninois.
BIO TCHANE au cours de cette visite s'est dit très impressionné par le transfert des technologies dont bénéficient tous les jeunes Béninois employés dans la zone. Des échanges avec les responsables sur le parc textile, en 6 mois, ils auraient déjà appréhendé toute la connaissance nécessaire pour prendre en charge les usines. Fait majeur qui augure d'un meilleur avenir.
En début de visite, le ministre d'Etat a eu une séance de travail avec le directeur général de la Société d'investissement et de promotion de l'industrie (SIPI-BENIN), Létondji BEHETON, et le directeur général de l'Agence de promotion des investissements et des exportations (APIEx), Gilles CHEKETE. Avec ces deux responsables de la zone, il a fait le point d'installation des unités de transformation, les préparatifs pour la seconde phase, et examiné plusieurs autres sujets relatifs au développement de la GDIZ.

F. A. A.

Dans la soirée de ce jeudi 5 décembre 2024, la FIFA a procédé au tirage au sort de la prochaine Coupe du Monde des clubs qui se jouera aux États Unis en 2025. Découvrez le tirage au complet.

Tout comme la Ligue des Champions sous l'UEFA, le Mondial des clubs connaît lui également de modification. La FIFA a organisé la compétition sous sa nouvelle version avec 32 équipes venues du monde entier. Elle se déroulera du 15 juin au 13 juillet 2025 aux États-Unis. Avant le coup d'envoi, il fallait connaître le corps de ces 8 groupes. Le tirage au sort a eu lieu dans la soirée de ce jeudi.

Groupe A

Palmeiras (BRE)
FC Porto (POR)
Al-Ahly (EGY)
Inter Miami (USA)

Groupe B

Paris Saint-Germain (FRA)
Atlético de Madrid (ESP)
Botafogo (BRE)
Seattle Sounders (USA)

Groupe C

Bayern Munich (ALL)
Auckland City (NZ)
Boca Juniors (ARG)
Benfica (POR)

Groupe D

Flamengo (BRE)
Espérance de Tunis (TUN)
Chelsea (ANG)
Club León (MEX)

Groupe E

River Plate (ARG)
Urawa Red Diamonds (JPN)
Rayados Monterrey (MEX)
Inter Milan (ITA)

Groupe F

Fluminense (BRE)
Borussia Dortmund (ALL)
Ulsan HD (CDS)
Mamelodi Sundowns (AFS)

Groupe G

Manchester City (ANG)
Wydad Casablanca (MAR)
Al-Ain (EAU)
Juventus (ITA)

Groupe H

Real Madrid (ESP)
Al-Hilal (KSA)
Pachuca (MEX)
RB Salzbourg (AUT)

J.S

Le Bénin fait des progrès importants en matière de sécurité publique et de protection civile. Avec les projets à venir, le pays entend renforcer la sécurité. C'est ce qui ressort du bilan présenté, jeudi 05 décembre 2024, par le ministre Alassane Seidou.

Le parc automobile des commissariats sera doté de centaines de voitures supplémentaires. Selon l'état des lieux, avant 2016, le pays comptait seulement 98 véhicules de police. Ce chiffre a presque triplé avec 236 voitures supplémentaires fournies aux commissariats entre 2016 et 2023. En parallèle, la Police Républicaine a été dotée de 794 motos, une transformation majeure par rapport à la situation antérieure où les moyens de déplacement étaient insuffisants.

155 nouveaux commissariats seront construits pour renforcer la présence de la police dans tout le pays. Selon le ministre de l'intérieur et de la sécurité publique, l'objectif final est d'assurer qu'un commissariat soit disponible dans chaque arrondissement, rapprochant ainsi les forces de l'ordre des populations.

Un recrutement régulier de 2 000 agents par an jusqu'en 2026 est prévu. Cela pour renforcer l'effectif de 3 100 nouveaux agents qui ont été recrutés, formés et déployés sur le terrain depuis 2016, a précisé le ministre Alassane Seidou.

Le gouvernement entend garantir une sécurité de proximité pour les populations, qui pourront compter sur une présence policière plus réactive et accessible.

En matière de protection civile, le Bénin a augmenté son parc de barques motorisées, avec 30 nouvelles unités acquises pour les communes à risques d'inondation, contre seulement 03 en 2016. Mieux, 10 nouveaux centres de secours ont été créés ces dernières années, et 05 autres sont prévus d'ici peu.

Par ailleurs, il est prévu l'acquisition de 40 nouvelles barques motorisées pour couvrir toutes les localités à risque d'inondation.
M. M.

Le Tribunal de commerce de Cotonou a tranché, le 21 novembre 2024, un différend commercial qui opposait deux entreprises béninoises.

EMACO SARL avait fourni des matériaux de construction à Continental BTP SARL dans le cadre d'une relation commerciale, mais n'avait pas été réglée pour cette livraison. Malgré une sommation de payer, Continental BTP SARL n'a pas proposé de solution pour le remboursement de la dette, se contentant de reconnaître partiellement la créance.

Le 11 juin 2024 la société a saisi le Tribunal de commerce de Cotonou pour « solliciter la condamnation de la Société Continental BTP SARL au paiement des sommes de francs CFA soixante-neuf millions soixante-quatorze mille trois (69.074.003) en principal et cinquante millions (50 000 000) à titre de dommages-intérêts ».

En réplique, Continental BTP SARL développe que « l'inexécution de l'obligation contractuelle (…) provient de la suspension unilatérale de contrat de construction du centre commercial de Parakou, par la mairie de Parakou ». Cette « suspension unilatérale est une cause étrangère qui ne peut être imputée à la société CONTINENTAL BTP », selon les moyens de la défenderesse qui sollicite à son tour un délai de grâce de 12 mois.

Le Tribunal a condamné « la Société Continental BTP SARL à payer à la Société EMACO SARL la somme de francs CFA soixante-huit millions (68.000.000) en principal ».

La demande de la société EMACO SARL en matière de dommages-intérêts a été rejetée.

Le tribunal a également rejeté la demande de délai de grâce de douze mois formulée par la partie défenderesse, estimant que la situation financière de la société n'était pas suffisamment justifiée pour accorder un tel délai.

Le jugement rendu le 21 novembre 2024 est assorti de l'exécution provisoire à hauteur de la moitié en ce qui concerne le paiement.

Continental BTP Sarl a été condamné aux dépens.
M. M.

Macron said he would appoint a new prime minister "in the coming days".

Les acteurs de l'enseignement secondaire du département de l'Ouémé, notamment du collège d'enseignement général de Zounkpa dans la ville de Porto-Novo ont reçu ce jeudi 05 décembre 2024, le passage de la caravane « ressources éducatives libres pour l'égalité femmes-hommes (RELIEFH), je roule pour plus de filles à l'école ». Une initiative de l'institut de la francophonie pour l'éducation et la formation (IFEF) qui a permis de sensibiliser des heures durant, apprenants, personnel enseignants et même des membres d'encadrement du corps enseignant de l'enseignement secondaire dans le département de l'Ouémé sur l'importance et la nécessité de la scolarisation des filles à travers diverses communications.

Par Innocent DEGNIDE

C'est dans une liesse populaire que les acteurs de l'éducation du collège d'enseignement général (CEG) de Zounkpa à Porto-Novo ont reçu la délégation de l'IFEF. Tout a démarré par une cérémonie circonstancielle des couleurs qui a permis aux apprenants de chanter à leurs hôtes, l'hymne national et celui du collège où ils ont d'entrée, affiché leur engagement et détermination à travailler pour la réussite de la campagne, objet de la présence des membres de la délégation.
Selon la Directrice de l'Institut de la francophonie pour l'éducation et la formation (IFEF), Laroussi Mona, il s'agit de travailler pour la mise en place d'une égalité homme-femme dans les écoles. « On est là pour que les filles et les garçons aient tous les mêmes droits. On est là pour que les filles restent le plus longtemps possible dans les salles de classe, pour que les filles fassent les mêmes études que les garçons et devenir de grands cadres après », a-t-elle expliqué plantant le décore.
Des heures durant, apprenants, enseignants, membres d'encadrement et autres conviés à cette rencontre ont été entretenus de long en large sur l'importance de la scolarisation des filles à travers plusieurs communications. Ce qu'est le droit d'un enfant, la nécessité de faire bénéficier et jouir les enfants de leurs droits, les causes et conséquences de la déscolarisation des filles, le mariage forcé, les conséquences des grossesses précoces et non désirées, les pistes de solutions pour éviter la violation des droits des enfants …. et autres, ont été portés à la connaissance des élèves du CEG Zounkpa à cette occasion.
Les apprenants du CEG Zounkpa désormais ambassadeurs de l'IFEF
A travers leur active participation à la conférence animée par les membres de la délégation de l'Institut de la francophonie pour l'éducation et la formation (IFEF) les élèves du CEG Zounkpa qui ont eu la chance d'accueillir cette initiative sont appelés à être les ambassadeurs de l'organisation pour sensibiliser désormais leurs pairs, leurs parents et tous leurs entourages pour un changement comportemental et social en faveur de l'éducation des filles.
Ce qu'entendent renforcer les enseignants du collège et même l'administration et les membres d'encadrement qui tous ravis de l'initiative, ont rassuré de travailler à l'atteinte des objectifs.
Abel Avounsoukpo, Diana Kounouhéhoua et Jéronime Amayidi Chékété, respectivement enseignant de français, directrice du CEG Zounkpa, et représentante du corps d'encadrement pédagogique dans le département de l'Ouémé, ont dit leur engagement à œuvrer pour la poursuite de la sensibilisation notamment des parents, à travers les enfants et également des séances de rappel à l'endroit de ces derniers.
« Cette initiative est une belle initiative. Elle vient renforcer ce que l'Etat faisait. L'Etat a proposé assez de moyens pour accompagner les filles à l'école. Mais avec cette caravane « je roule pour plus de filles à l'école », ça a impacté positivement les apprenants », a-t-on laissé entendre à cet effet.
Ils ont par ailleurs, émis le vœu de voir les élèves de cet établissement constituer dorénavant, l'intermédiaire entre les parents, le collège et le corps d'encadrement pédagogique pour la concrétisation de cette vision dans les réalités.
L'étape de Porto-Novo, un satisfecit total
A l'issue de la séance de sensibilisation initiée par l'Institut de la francophonie pour l'éducation et la formation (IFEF), dans le cadre de l'édition 2024 de la caravane RELIEF, je roule pour plus de filles à l'école, la directrice de l'institut Laroussi Mona a dit sa satisfaction de cette étape de la caravane. Elle dit avoir fait un bilan très positif vu le niveau des élèves qui reflète le travail que font les enseignants et tous les membres d'encadrement du CEG Zounkpa. Ce qui à l'en croire, leur à permis de faire la sensibilisation et un plaidoyer à l'endroit des parents d'élèves afin qu'ils soient à leur tour, sensibilisés et éduqués par leurs progénitures. Ce qui aura assure-t-elle, des impacts dans les familles, dans le collège et même dans la société.
Rappelons que les différents acteurs entendent poursuivre dans cette lancée afin de travailler à la création d'un environnement favorable à l'éducation des filles à Porto-Novo et ses environs.

Le ministère des Travaux publics et des Infrastructures de base prévoit de nouvelles mesures pour lutter contre la surcharge des camions, une pratique qui contribue […]

L’article Détérioration des routes : des mesure radicales contre cette catégorie de véhicules est apparu en premier sur .

The International Court of Justice (ICJ), the principal judicial organ of the UN, is holding public hearings on the request for an advisory opinion on the Obligations of States in respect of Climate Change. Mr. Nawaf Salam, President of the court, is preciding. Credit: ICJ

By Umar Manzoor Shah
THE HAGUE & SRINAGAR, Dec 5 2024 (IPS)

Developing nations should not bear the brunt of the climate crisis caused by the industrialized world’s historical emissions. This was the resounding message as the Solomon Islands, India, and Iran, among others, presented their cases before the International Court of Justice (ICJ).

The submissions from three nations—Solomon Islands, India, and Iran—converged on one critical point: climate change is a global crisis requiring collective action. The Solomon Islands highlighted the intrinsic link between climate justice and human rights, urging urgent global efforts to protect vulnerable populations.

At the request of Vanuatu, the UN General Assembly asked the ICJ to issue an advisory opinion on the obligations of UN member states in preventing climate change and ensuring the protection of the environment for present and future generations. While its advisory opinion will not be enforceable, the court will advise on the legal consequences for member states that have caused significant harm, particularly to small island developing states. Hearings are ongoing at the court in The Hague.

India stressed the need for international cooperation based on the principles of equity and the Common but Differentiated Responsibilities and Respective Capabilities (CBDRRC); however, it cautioned against any overreach that could compromise developmental priorities. Iran agreed, asserting that effective climate action depends on the fair treatment of developing nations and the removal of barriers to cooperation.

Solomon Islands: A Cry for Justice
Representatives Attorney General John Muria, Junior and counsel Harj Narulla from the Solomon Islands elaborated on the threats posed by rising sea levels, urging the ICJ to affirm the moral and legal obligations of industrialized nations to support vulnerable states.

“Our people face displacement, loss of livelihoods, and threats to their cultural heritage, yet we have contributed negligibly to global emissions,” said Muria. He called for the court to prioritize the principle of “climate justice,” asserting that nations historically responsible for greenhouse gas emissions bear a greater obligation to mitigate climate impacts and assist affected countries.

The Solomon Islands demanded enhanced financial and technological support for small island and least-developed states. They argued that this assistance is not an act of charity but a legal and ethical necessity rooted in international law.

India Pleads for Equity and Differentiated Responsibilities
India’s representative, Luther Rangreji, said that the complexities of climate change as a global challenge disproportionately affect developing nations. Rangreji highlighted the inherent inequities, noting that developing nations, like India, contribute less to emissions but bear the brunt of climate impacts.

“Developed countries, historically the largest contributors to climate change, have the resources to address it. Yet, they demand that developing nations limit their energy use. This is inequity at its core,” Rangreji said.

India’s submission reinforced the principle of CBDRRC as enshrined in international agreements such as the UN Framework Convention on Climate Change (UNFCCC). Rangreji said that developing nations’ developmental priorities, including poverty eradication, must not be compromised in the name of climate action.

Legal Frameworks and Unmet Financial Obligations
Both India and the Solomon Islands highlighted the necessity for robust legal frameworks to address climate change. The Solomon Islands referenced previous ICJ cases, such as the Pulp Mills and Nuclear Weapons advisory opinions, to underline states’ obligations to prevent transboundary harm.

India, while advocating for the frameworks established by the UNFCCC, Kyoto Protocol, and Paris Agreement, cautioned against imposing new obligations. Rangreji emphasized the significance of fulfilling current commitments, specifically the USD 100 billion annual climate finance pledge from developed nations, a promise that provided minimal benefits to developing countries.

“USD 100 billion pledged at the Copenhagen COP in 2009 by developed country parties and the doubling of the contribution to the adaptation fund have not yet been translated into any concrete actions,” Rangreji said.

“Climate finance is not charity; it is an obligation.”

He argued that developing nations can scale up climate actions only if adequately supported.

Furthermore, India provided data from the Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) to highlight disparities. Rangreji noted that developed nations, despite comprising only 16 percent of the global population, contributed 57 percent of cumulative emissions between 1850 and 2019. This historical responsibility, India argued, necessitates a differential approach to climate obligations.

Similarly, the Solomon Islands stated that small island nations bear a disproportionate burden of climate impacts. “Justice demands that those who benefited most from industrialization should bear the greater burden of rectifying its consequences,” stated their representative.

Iran Urges Equity and International Cooperation
Sayyid Ali Mousavi, representing the Islamic Republic of Iran, emphasized the principles of equity, CBDRRC, and international cooperation. Mousavi emphasized the significant challenges that developing nations like Iran, despite their limited emissions, face due to climate change.

Mousavi criticized unilateral coercive measures imposed by developed nations, arguing that these measures hinder the transfer of financial support and technology critical for climate mitigation in developing countries. He called on the ICJ to recognize such restrictions as violations of international cooperation principles.

“Developed countries must lead in reducing emissions and supporting developing nations through financial resources, technology transfer, and capacity building,” Mousavi stated, referencing the UNFCCC, Kyoto Protocol, and Paris Agreement as foundational frameworks.

Iran’s representative stated that the CBDRRC principle is significant, as it differentiates obligations based on historical emissions and current capacities. Mousavi argued that developed nations’ leadership in addressing climate change should include financial contributions, technology transfer, and capacity-building efforts for developing countries.

“Without access to technology and resources, developing countries cannot effectively participate in global climate mitigation efforts,” Mousavi told the court.

He criticized trade policies such as the carbon border adjustment mechanism, describing them as disproportionate measures that unfairly burden developing economies.

IPS UN Bureau Report

 

Follow @IPSNewsUNBureau
!function(d,s,id){var js,fjs=d.getElementsByTagName(s)[0],p=/^http:/.test(d.location)?'http':'https';if(!d.getElementById(id)){js=d.createElement(s);js.id=id;js.src=p+'://platform.twitter.com/widgets.js';fjs.parentNode.insertBefore(js,fjs);}}(document, 'script', 'twitter-wjs');  

Excerpt:

The International Court of Justice in the Hague hearings centered on emissions and equity during the fourth day of testimony into the obligations of UN member states in preventing climate change and ensuring the protection of the environment for present and future generations.

EU-supported environmental NGOs urged the Commission to take back restrictions linked to €14.5 million subsidies per year.