Quatre vingt-sept (87) Aspirants au Métier d'Enseignant (AME) ont été déployés dans les collèges publics du département du Littoral. Les concernés sont priés de prendre service dès le 13 novembre 2024, la date de signature de la note portant déploiement.
LISTE
En 2025, le gouvernement béninois mettra en œuvre des projets visant à renforcer les secteurs de la santé et de la protection sociale afin d'améliorer le bien-être des populations. Les grandes priorités dans ces secteurs ont été présentées, mercredi 13 novembre 2024 aux députés à l'Assemblée nationale.
La santé reste un axe central du budget 2025, avec des initiatives pour moderniser les infrastructures sanitaires, former davantage de personnel médical, et renforcer la lutte contre les maladies transmissibles et non transmissibles. Au titre des priorités, il y a la mise en place de 34 centres de simulation dans les zones sanitaires, la formation de 120 médecins délégataires, 200 échographistes et 200 ambulanciers.
Le budget prévoit la mise en service du Centre Hospitalier International de Calavi et des unités de scanographie du Centre hospitalier universitaire départemental de l'Ouémé et du Centre hospitalier départemental du Zou ainsi que la construction et la réhabilitation des centres de santé de la commune de Banté.
Un Centre National Hospitalier et Universitaire de Psychiatrie (CNHUP) sera également construit à Allada. Sans oublier la construction et la réhabilitation de 688 centres de santé, 4 centres hospitaliers et universitaires, 4 centres hospitaliers départementaux et 7 hôpitaux de 65 lits.
Le budget alloue des ressources pour lutter contre le paludisme, le SIDA, la tuberculose et d'autres maladies, afin de réduire leur prévalence et améliorer la qualité de vie des populations.
Le gouvernement souhaite aussi créer des pôles d'excellence dans les hôpitaux publics et promouvoir la santé communautaire. Il est attendu pour 2025, le respect des normes en infrastructures et équipements sanitaires dans au moins 90 % des structures de santé.
Réduire le taux de pauvreté de 5 % à l'horizon 2027.
Outre le secteur de la santé, le gouvernement béninois mise sur les actions sociales. En 2025, plusieurs programmes seront renforcés pour mieux accompagner les citoyens. Il y a entre autres la mise en œuvre d'une nouvelle phase du microcrédit Alafia, l'accélération du programme Gbessoké et la mise en place à partir de 2025 de Guichets uniques de Protection sociale. Le gouvernement a aussi prévu des aides sociales aux personnes vulnérables. L'ambition est de réduire le taux de pauvreté de 5 % d'ici 2027.
Dél-Korea –Nemzetközi együttműködések a főszerepben
A dél-koreai kormány egyik fő törekvése a diplomáciai kapcsoltok erősítése, különösen most, hogy Oroszország és Észak-Korea közötti katonai szövetség egyre nagyobb mértéket önt az orosz-ukrán konfliktus kapcsán.
Október 8-án Dél-Korea és Szingapúr megállapodtak, hogy 2025-re stratégiai partnerségre lépnek, ezzel is megünnepelve a két ország közötti diplomáciai kapcsolat felvételének 50. évfordulóját. Céljuk a mélyebb együttműködés kialakítása többek között a mesterséges intelligencia, a védelem és a klímaváltozás területén.
Október 10-én került sor a dél-koreai elnök, Jun Szogjol és az október 1. óta hivatalban lévő japán miniszterelnök, Isiba Sigeru első találkozójára az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) konferenciájának szünetében a laoszi fővárosban, Vientiánban. Mindkét vezető a reményeit fejezte ki a koreai-japán kapcsolatok további elmélyítésével, valamint a Washingtonnal való háromoldalú biztonsági együttműködés fokozásával kapcsolatban.
Október 29-én jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy megállapodott Dél-Korea elnökével az együttműködésük erősítéséről és arról, hogy közösen kidolgozzanak egy akciótervet Észak-Korea ukrajnai háborúban való részvételére válaszul. Jelenlegi tudomásunk szerint több, mint 10 000 észak-koreai katona tartózkodik Oroszország területén, és közülük nagyjából 3000-et közvetlenül a frontvonal közelébe helyeztek. Ez egyrészről azért jelent fenyegetést Dél-Koreára nézve, mert Phenjan jelentős katonai tapasztalatra tehet szert a háborúban való részvételből, másfelől a dél-koreai kormány aggodalmát fejezte ki abban a tekintetben, hogy Észak-Korea a segítségért cserébe valószínűleg katonai és polgári technológiákat fog kapni Moszkvától. Ezek okán Dél-Korea kilátásba helyezte annak lehetőségét, hogy egy katonai egységet küldjön Ukrajnába az észak-koreai csapatok megfigyelésére.
Szerző: Knipfer Noémi
Észak-Korea az eszkaláció útján
Észak-Korea az utóbbi időben egyre aktívabban kivette a részét a nemzetközi élet eseményeiből. Mind a Koreai-félszigeten, mind szélesebb körben, az orosz-ukrán háború terén is növekvő a befolyása a történések alakulásában.
Az Észak és Dél közötti feszültség még az év elején éleződött ki, azóta Kim Dzsongün két beszédében is első számú ellenségként nevezte meg Dél-Koreát, illetve nemrégiben az észak-koreai alkotmány módosítással, Dél-Korea már hivatalosan is „ellenséges államként” van definiálva. Október 11-én megvádolta Szöult, hogy olyan provokatív szórólapokat küldtek drónok által a fővárosba, Phenjánba (Pyeongyang), amelyek még háborús fellépéshez is vezethetnek. Ezt persze Dél-Korea elutasította. A legszignifikánsabb esemény mégis a két országot összekapcsoló utaknak a felrobbantása jelentette a rákövetkezett napokban. Ugyanakkor október 31-én egy újabb interkontinentális rakétát is teszteltek, amely az eddigi leghosszabb repülési idővel rendelkezik.
Az eszkalálódó helyzethez az is hozzáad, hogy az utóbbi hónapokban egyre szorosabb a kapcsolat Észak-Korea és Oroszország között. Találkozások, együttműködések segítették hozzá a kettejük közötti kapcsolat elmélyítését: míg Észak-Korea fegyverekkel, tüzérségi lövedékekkel, rakétákkal járul hozzá „legközelebbi elvtársának” támogatásához, ahogy Kim nevezte Vlagyimir Putyint, addig viszonzásképpen Oroszország a haditechnika fejlesztésében segíti Észak-Koreát.
Sok latolgatás folyt arról, hogy valóban érkeztek-e észak-koreai katonák Oroszországba, viszont október 28-án a NATO főtitkára, Mark Rutte ezt alátámasztotta. Körülbelül egy 1,500 főből álló észak-koreai csapatot telepítettek a Kurszk határvidékre, továbbá 10,000 főnyi katona érkezett meg Oroszország északkeleti területeire, mint Vlagyivosztok vagy Usszurijszk városaiba. Bár Antony Blinken, az USA külügyminisztere szerint már összesen 8,000 észak-koreai katona állomásozik jelenleg a Kurszk vidéken, akik készen állnak november első napjaiban harcba is szállni. Ezt az is megerősítheti, hogy bár első források alapján csak megfigyelőként lettek volna jelen, viszont a Vlagyivosztok környékén lévő csapatok kiképzésen vesznek részt, ahol tüzérségre, pilóta nélküli légi járművekre és alapvető gyalogsági műveletekre készítik fel északiakat.
A számok nap mint nap változóban vannak, viszont az mindenképp elmondható, hogy a feszültség csak növekszik a közeli és a távoli térségben egyaránt.
Szerző: Simonffy-Kiss Anita Alexandra
Globális hatalmi játszmák és gazdasági verseny: Kína és a Nyugat 2024 októberében
2024 októberében az ázsiai térség egyik, ha nem a legbefolyásosabb országával kapcsolatban számos olyan esemény történt, amely az egész világ figyelmét felkeltette. Egy hónappal az Amerikai Egyesült Államok elnökválasztása előtt egy olyan globális döntés előtt áll nem csak az egész világ, hanem Kína is, amely a következő évek, akár évtizedeket is nagyban befolyásolni fogja. A két elnökjelölt is számtalanszor ejtett szót a jövő egyik nagy gazdasági „ellenfeléről”, versenytársáról felszólalásaik során. De persze, ahogy a politikai irányzatuk, úgy a Kínával való kapcsolatuk is nagyban különbözik. A demokrata jelölt, Kamala Harris inkább, mint együttműködő félként tekint az ázsiai óriásra, Donald Trump pedig a háttérben felemelkedő veszélyre. A republikánus elnökjelölt korábbi hivatali időszakából kiindulva bizonyára inkább vetélytársként fog Kínára tekinteni, mintsem gazdasági szövetségesként. Egy biztos, a két ország jövőbeli kapcsolatát a novemberi választások a következő négy évre biztosan meghatározzák, ezenkívül Tajvan kérdésében is valószínűleg változások fognak születni.
Októberben az Európai Unió büntető vámok segítségével próbálja felvenni a versenyt az egyre növekvő kínai elektromos autóiparral szemben, viszont ezzel valószínűleg az eleve „romokban” lévő európai autóiparnak ad egy újabb döfést. Az ázsiai ország gazdasági erejét mutatja, hogy nem csak a hazai piacot tudta „megzöldíteni” az elektromos autóival, hanem globális szinten is meghatározóvá vált. Ez ellen próbál az Unió egyfajta protekcionista döntésekkel fellépni, viszont ezzel a jövőbeli együttműködéseket valószínűleg nagyban meg fogja nehezíteni. Kína saját lehetőségeit, érdekeit akarja teljes mértékben kihasználni, hisz a világ szinte mindegyik piacára eljuttatja termékeit, viszont az innovációt, fejlesztéseket leginkább otthon tartja. Ez kiváló példa az országban zajló szuverenitás politikára, hisz számos területen a hazai erőforrásokra akar mindenképpen támaszkodni emellett a hazai érdekeket szeretné teljesen kiszolgálni.
Szerző: Fodor Balázs
Feszültség a Tajvani-szorosban: USA fegyvereladás és Tajvan műholdas védelemfejlesztése Kína árnyékában
Kína ellenlépésekkel fenyegeti Tajvant és az Egyesült Államokat miután az USA egy közel 2 milliárd dollár értékű fegyvereladásról állapodott meg a szigetországgal. Kínai hírszerzési értesülések szerint a megállapodás 3 darab NASAMS közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerről és a hozzá tartozó rakétákról szól. A Kínai Népköztársaság közleményében világossá tette, hogy minden tőle telhetőt meg fog tenni a nemzeti szuverenitásuk fenntartásáért és az ilyen és ehhez hasonló fegyver eladásokat közvetlen provokációnak tekinti az USA és Tajvan részéről. Azt is hozzátették, hogy ez a lépés súlyosan hatott a kínai-amerikai kapcsolatra a Tajvani-szorost illetően. A NASAMS légvédelmi rakétarendszer iránti kereslet rohamosan megnőtt az orosz-ukrán konfliktus óta, mivel Ukrajna kapott ezekből a fegyverekből és nagyon hatékonyan tudják használni az orosz repülőgépek ellen. AZ amerikaiak szerint tökéletes választás lenne Tajvannak és egy esetleges konfliktus alatt sikeresen tudnák vele a sziget légvédelmét biztosítani.
Tajvan 2026-ra saját kommunikációs műholdak fellövését tervezi. A tervek szerint első körben kettő darab ilyen műholdat indítanak, de már most, 2024 október végétől elméletileg rendelkeznek műholdas internet lefedettséggel a szigeten. Erről az ország legnagyobb telekommunikációs cége, a Chungwa számolt be és az Eutelsat OneWeb európai céggel kötött tavalyi megállapodás értelmében ez teljesül is a közeljövőben a teljes szigetre a nap 24 órájában. Korábban az Elon Muskkal folytatott tárgyalások kudarca vezetett oda, hogy Tajvan az európai céghez forduljon. Erre a lépésre pedig azért volt szükség mert egy kínai invázió során műholdas kommunikáció nélkül megbénulna az ország védelme mivel a kommunikációs adótornyok első számú célpontok lennének a védelmük pedig nehézkes a nagy számuk miatt.
Szerző: Huszár Róbert
Feszültségek és szövetségek: Kína nemzetközi lépései Tajvan, a Dél-kínai-tenger és a BRICS-csúcstalálkozó tükrében
Tajvan helyzete
A Kínai Népköztársaság (PRC) október 10-én vádolta meg a Tajvani Köztársaság (ROC) elnökét, Lai Ching-te-t szeparatizmus szításával és a kétoldalú konfrontáció elősegítésével a nemzeti ünnepi beszéde miatt. Erre válaszul Kína nagyszabású katonai gyakorlatot indított Tajvan körül, amit a „Provokáció új szintjeként” kereteztek, bár Lai beszéde visszafogottabb volt, mint korábbi beszédei. Kína a Kínai Köztársaság elleni intézkedésekkel sem spórolt: szankciókat vezetett be DPP-párti törvényhozók és egy civil védelemmel foglalkozó szervezet ellen, valamint „Tajvan-függetlenségi” személyek listájára vette őket.
Dél-kínai-tenger helyzete
A Dél-kínai-tenger és a Kelet-ázsiai régióban Kína fokozta a nyomást több ország, köztük a Fülöp-szigetek és Vietnam irányába. Októberben a Kínai Parti Őrség vízágyúkat vetett be a Fülöp-szigeteki civil hajók ellen, amelyek a vitatott Scarborough-zátonynál végeztek utánpótlási műveleteket. Eközben Vietnam azzal vádolta meg a kínai bűnüldöző szerveket, hogy a Paracel-szigetek közelében támadást indítottak vietnami halászok ellen.
Szankciók és az Egyesült Államok
A Tajvannak nyújtott amerikai katonai támogatás miatt Kína több szankciót jelentett be. Október 10-én három amerikai védelmi céget és tíz vezetőjüket sújtottak szankciókkal az USA szeptember 29-én jóváhagyott, közel 2 milliárd dollár értékű fegyvereladásáért, melyben fejlett légvédelmi rendszerek is szerepeltek. Kína az eladást hevesen bírálta, és „megtorló intézkedésekkel” fenyegetett. Az Egyesült Államokkal fennálló feszült kapcsolatok kiegészültek az FBI által nyilvánosságra hozott hírekkel is, miszerint öt kínai állampolgár ellen emeltek vádat, akik egy amerikai katonai bázis közelében tevékenykedtek éves hadgyakorlatok idején. Az eset felerősítette a kémkedés és befolyásolási kísérletek körüli aggodalmakat, melyeket amerikai hírszerzési források szerint Kína a belpolitikai szereplők ellen is felhasznál az Egyesült Államokban.
A Kazanban megrendezett BRICS-csúcstalálkozó
Xi Jinping, a Kínai Kommunista Párt főtitkára az október 24-26.-a között Kazanyban megrendezett BRICS-csúcstalálkozón a „Globális Dél” országainak támogatását és Kína nemzetközi együttműködésre való elkötelezettségét hangsúlyozta. Xi a találkozón több fejlődő ország számára is kedvező kezdeményezéseket szorgalmazott, melyek célja, hogy Kína elnyerje a fejlődő országok szövetségét és megerősítse BRICS-be való integrációjukat. A Kína és Oroszország közötti stratégiai együttműködés folytatásaként október végén közös tengeri hadgyakorlatokat is tartottak a Csendes-óceánon, valamint Peking támogatta Moszkva javaslatát egy ENSZ-vizsgálatra az Északi Áramlat 2 földgázvezeték 2022 szeptemberi robbanásának ügyében.
Szerző: Nagy-Bató Jonatán Imre
India és Kína megállapodott
India és Kína számára égető kérdés, hogy kinek az uralma alatt van a Himalája. A világ legmagasabb hegylánca miatt nem mélyül el a kapcsolat a két szomszéd között. A konfliktus 1962-ig vezethető vissza, amikor a Kínai Népköztársaság megtámadta Indiát. A háború 1 hónapig tartott, de a konfliktus a két ország között azóta sem múlt el. 1962 óta többször is volt a határon kisebb összecsapás, így a nemzetközileg elfogadott határ és a tényleges ellenőrzés vonala (Line of Actual Control avagy LAC) nem ugyanaz. 1993-ban és 2005-ben Kína és India megállapodott abban, hogy tilos a lőfegyverek használata a LAC vonalától 2 km-re. 2 km-en túl viszont tankok, tűzérség, katonai repülőgépek és több tízezer katona tartja fen a status quo-t. A megegyezés célja a bizalom növelése volt a két fél között. A megállapodás viszont nem tiltja az ütőfegyverek használatát. 2020-ban egy határ menti összecsapás során 20 indiai és 4 kínai halt meg. A felek botokkal és kövekkel verték egymást halálra.
Jelenleg úgy látszik, hogy sikerült a 2 nagyhatalomnak ismét megállapodniuk. Vikram Misri, India külügyi államtitkára szerint a megállapodás célja a csapatkivonás, azt viszont nem mondta el, hogy ez mekkora mértékű lenne. Kína megerősítette a határ menti katonai őrjáratokról szóló megállapodást, de nem magyarázta meg, hogy a megállapodás a határ teljes hosszára vonatkozik-e, vagy csak azokra a forró pontokra, ahol összecsapások sűrűn előfordulnak. Egy magas rangú katonatiszt a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy mindkét fél egy kicsit visszahúzza csapatait a jelenlegi pozícióiból, hogy elkerüljék az összecsapásokat, de a járőrözést a kidolgozandó menetrend szerint engedélyezik. A megállapodás oka valószínűleg a BRICS (Brazil, Russia, India, China, South Africa) találkozónak köszönhető, amire október 22-én került sor.
Szerző: Lázár Sebastian
Szerkesztő: Lázár Sebastian
A Távol-Kelet hírfigyelő: október bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.
La jeune influenceuse algérienne, Mouna Limam, initialement condamnée à 18 mois de prison ferme, vient de voir sa peine de prison allégée à 12 mois. […]
L’article Mouna Limam : la Cour d’Alger réduit la peine en appel suite aux justifications de l’influenceuse est apparu en premier sur .
Prime Minister of Grenada, Dickon Mitchell superimposed on a dramatic poster displayed at the CARICOM Pavilion at COP 29. Credit: Aishwarya Bajpai/IPS
By Aishwarya Bajpai
BAKU, Nov 14 2024 (IPS)
“Though I come from a ‘no worries’ island, climate change is deeply worrisome for us,” Grenada’s Prime Minister Dickon Mitchell told IPS in an exclusive interview at COP29 currently underway in Baku, Azerbaijan.
Asked how his country was recovering from Hurricane Beryl, Mitchell said the island in the last 24 hours “experienced flash flooding and landslides… So, apart from Hurricane Beryl, we are also dealing with other climate catastrophes.”
However, despite the challenges, the people of Grenada remain hardy.
“We (the people of Grenada) are resilient people. But we will shift the mindset of the people to a long-term perspective, to adapt to protection and sustainability,” Mitchell says. “We (SIDS) are at the frontline of the climatic crisis. It is not easy—we face disruption, loss of livelihoods, damage to property, and loss of lives.”
His country Grenada—a tiny island nation in the Caribbean Sea—faces heightened vulnerability to climate change, and has seen increased frequency of cyclones, heavy rainfall, landslides, forest fires, crop losses, and water shortages.
“It is my first COP, and I have come here to show the world that we need to be serious about transforming the world and protecting the climate.”
Mitchell determination to ensure the best deal for his island country is evident when asked about the New Collective Quantified Goal (NCQG) which has been touted as a game-changing tool expected to save up to USD 250 billion, he responded saying “In the Caribbean Islands, carbon emissions are nonexistent. We have held our end of the bargain—all Small Island Developing States (SIDS) have.”
However, there was more to climate change than emissions, which Mitchell believes are central to the negotiations. He would like to see more benefits to ordinary people affected by climate change.
“Financing should be direct and transparent and should be to the farmers and fishing communities that are suffering the most.”
He said it was disheartening to tell 16- to 17-year-olds the global average temperature increases by 1.5 degrees.
He sighed then continued, “We need to acknowledge that we are falling short of the required standards. To address this, we must focus on climate financing to support mitigation, adaptation, and resource stability. Our goal is sustainable, renewable, and secure energy for the future. We’re prepared to make this transition, but it requires financial backing and strong partnerships to make it possible.”
When asked about his expectations of COP29? He asserted, “It is one planet, one globe. While our carbon emissions are none, we are the most vulnerable.”
He then threw down the gauntlet to the rich countries.
“At COP 29, if the developed world is serious about tackling the climate crisis, they have to take steps to curb carbon emissions and they can finance it. There is no justification for carbon subsidies. There is no justification for not transitioning to renewable energy nor for not financing us to ensure adaptation to the climate crisis.”
Mitchell demands that at COP29 climate finances are rationalized.
“At COP29, we must streamline the climate finances for SIDS, especially by making the processes easier and simpler, without their control. For example, Loss and Damage Funds should go to SIDS for actual loss and damage experienced by these islands,” he says.
The Prime Minister is adamant—the unnecessary bureaucracy in accessing funds is unacceptable.
“We shouldn’t need to create ‘projects’ to secure funding to rebuild schools washed away by floods or to compensate farmers whose crops are destroyed. We are already doing a lot in building financial resilience—we can only go so far!”
Again, referring to his country and the current crisis with flooding and landslides, he says, “we are asking for very concrete steps at COP 29.”
His message is straightforward.
“I will use the famous American saying, ‘Show me the money!’… Put simply, when you have a climate calamity of ‘X’ magnitude, you get it billed. And that bill should be allowed to respond to the direct needs of the citizens without having to pay it back, without charging the interest on it, and without being able to go to the (global institutions) to access it. That’s the kind of manuscript of simple financing we need.”
IPS UN Bureau Report
Follow @IPSNewsUNBureau
Related Articles
Kaylia Nemour s’offre une belle distinction personnelle à Abu Dhabi. En effet, elle a obtenu le prix de Sheikha Fatima bint Mubarak de la meilleure […]
L’article Kaylia Nemour s’offre une belle distinction personnelle à Abu Dhabi est apparu en premier sur .