Feed aggregator

Die Integration der europäischen Kapitalmärkte stagniert und droht sich sogar zurückzuentwickeln, warnt die EU-Kommission. Aktuelle Berichte aus der Branche zeichnen ein düsteres Bild und verweisen auf Risiken für die finanzielle Stabilität der EU.

Die Europäische Kommission will allfälligen Steuerbetrug von EU-Bürgern in der Schweiz bekämpfen. Dafür will sie mit Bern das Abkommen über den automatischen Austausch von Steuerinformationen neu verhandeln. Die zuständige Schweizer Ständeratskommission ist skeptisch.

Bő három év telt el azóta, hogy a legutolsó amerikai katona is elhagyta Afganisztánt. A 20 éves amerikai jelenlét azonban nem sok változást hozott, hiszen nem sikerült Afganisztánt demokratikus állammá tenni, jóllehet a kezdeti cél nem ez volt. Az al-Kaida és talibán erők elleni ’Operation Enduring Freedom’ hadművelet 2001. október 7-én kezdődött. Bár sikerült valamennyire megcsonkítani az al-Kaidát – 2011. májusában Oszama bin Ladent likvidálták – utódok mindig akadtak és a talibán is egy új fejezetet kezdett Afganisztán történelmében.

Gazdaság

A tálib hatalomátvétel hivatalosan 2021. augusztus 15-én történt, amikor fegyveresek elárasztották Kabul utcáit és elfoglalták az elnöki palotát – szinte ellenállás nélkül. Hatalomra kerülésük idején számos problémával szembesültek; az ENSZ és az USA szankciókat rótt ki a tálib vezetőkre, az Afganisztáni mintegy 9 milliárd dolláros devizatartalékot befagyasztották és az évente érkező kb. 8 milliárd értékű segélyt is leállították. Ebből a gazdaságilag katasztrofális helyzetből a tálibok a vártnál jobban felálltak és néhány hónap kiesésével az ENSZ készpénzszállítmányai újra érkeztek, ami átlagosan a 40 millió dolláros humanitárius segélyek kifizetését tudta fedezni. Az afgán gazdaság elszigeteltsége a nemzetközi bankszektortól és a központi bank – Da Afghanistan Bank (DAB) – képességének hiánya, hogy bankjegyeket nyomtasson vagy helyettesítse a régieket, valamint a pénzügyi szektor szakértelmének hiánya ún. likviditási válsághoz vezetett. Mintegy megoldásként, az ENSZ amerikai valutát vásárolt és szállított Afganisztánba (2024. júliusáig kb. 3,8 milliárd dollárt), ami most az elsődleges likviditási forrás. Ezen intézkedések enyhítették a válságot és stabilizálták az afgán valutát is, az afghanit, de a tálib politika negatív hatásai továbbra is érződnek. Miután magukhoz ragadták a hatalmat, számos afgán vállalkozást zárattak be, ami a munkanélküliség növekedéséhez vezetett. Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) becslése szerint a hatalomátvételtől 2022. közepéig az afgán gazdaság közel 700.000 munkahelyet vesztett. 2021-ben a munkaerőpiacon a jelenleg nem dolgozó, de aktívan munkát keresők százalékos aránya 12,1% volt, ami 2023-ra 14,4%-ra emelkedett. A nők foglalkoztatottsága 2021. júliusához képest 2022. végére 25%-kal esett vissza. Ebben közrejátszik az a 2022. decemberi rendelkezés a de facto tálib kormánytól, mely a nők egyetemekről való kizárásáról, valamint a helyi és külföldi nem kormányzati szervezeteknél (NGO) való munkavállalás tiltásáról rendelkezett.

Ópium

Amit talán kevesen tudnak erről az országról, hogy a teljes mezőgazdasági ágazatnak a 29%-át kiadó jövedelem az ópiummák termesztéséből származik. Évtizedeken keresztül Afganisztán volt a világ vezető ópium termelője, az össztermelés kb. 70%-át tette ki. Ez 2022-ben megváltozott, amikor áprilisban a tálib kormány szinte teljeskörű tilalmat vezetett be az ópiummák termesztése, feldolgozása és kereskedelme ellen. Az intézkedés meghozta a gyümölcsét, ugyanis a termesztés megközelítőleg 92-95%-kal esett vissza, 233.000 hektárról 2023-ra 10.800 hektárra csökkent. Azonban ennek a döntésnek több hátránya van (jelenleg), mint előnye. Afganisztán ópiumgazdaságának felszámolása előbb-utóbb valóban szükséges, viszont ez a tilalom becslések szerint 600.000 gazdát és családjukat taszított szegénységbe tartós bevételi forrásuk elvesztése miatt. A fennálló humanitárius válság emiatt súlyosbodott, és bár aki tehette, búzatermesztésbe kezdett, az afgánok szükségleteit nem elégíti ki a termelés, így 2023-ban 3,4 millió tonna búzát kellett importálniuk. A fő ópiumtermesztő tartományokban – Kandahár, Badakhshan, Zabul, Uruzgan – az ópiumot búzával helyettesítő gazdák 2022 és 2023 között 1 milliárd dolláros feltételezett készpénzbevételtől estek el. Általánosságban elmondható, hogy a vidéki közösségek nagy részének megélhetése az ópiumból származó jövedelemtől függött.

Humanitárius válság

Afganisztán a humanitárius válság súlyosságának szempontjából továbbra is az elsők között van és a Fund for Peace által minden évben frissített Fragile States Index-en (törékeny államok) a 7. helyen zárt. Az ország mintegy 40 éve szenved konfliktusoktól, háborútól, természeti katasztrófáktól és kormányválságtól. Az események a tálib hatalomátvétel után felgyorsultak, az erőszaknak és humanitárius katasztrófáknak teret engedve. Megközelítőleg 23,7 millió afgán lakosnak – több, mint a népesség fele – van szüksége humanitárius segélyre. A társadalom 48%-át érinti a szegénység és kb. 12,4 millió embert érint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, emellett jelenleg 3,2 millió 5 év alatti gyermek és 840.000 terhes nő és szoptatós anyuka szenved alultápláltságtól. A társadalom 69%-a nem rendelkezik tisztított vízzel és ennek a víznek a mennyisége nem is elegendő számukra.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) adatai szerint összesen 10,9 millió afgán kényszerült elhagynia otthonát. A befogadó országok közül Irán kb. 4,5 millió afgán menekültnek ad otthont, valamint Pakisztán is – szigorított eljárással és korlátozott számban – fogad menekülteket. Az országban lévő belső menekültek száma minimum 3,2 millió, ugyanis a pakisztáni kormány 2023. szeptember 15-i rendelkezése után több, mint 531.000 afgán tért vissza a kibocsátó országba. A menekültügyi helyzet orvosolására 2023-ra meghirdették a Regional Refugee Response Plan-t, aminek a teljesítéséhez szükséges 613 millió dollárt az ENSZ szervezetei, nemzetközi nem kormányzati szervezetek (INGO), ngo-k és vallási alapú szervezetek finanszíroznak. Az Európai Unió tavaly 156,5 millió euró humanitárius segélyt nyújtott Afganisztánnak, a legnagyobb támogató azonban továbbra is az USA, aki 2021. augusztusától 2,1 milliárd dollár értékű segélyt nyújtott.

Az elmúlt két évben az országot természeti csapások is érték; a legutóbbi nagyobb horderejű földrengés 2023. október 7-én történt, aminek következményeként 2445 ember vesztette életét, hat iskola semmisült meg és a környező falvak a földdel váltak egyenlővé. Ez év áprilisától az országban folyamatosak az áradások is, és az IFRC legfrissebb adatai alapján 14.200 otthon vált lakhatatlanná és közvetlenül több, mint 280.000 embert érintett. Az árvíz sújtotta régiókban a termőföldek, az állatállomány és az infrastruktúra is jelentős károkat szenvedtek, ezen felül megnőtt a víz útján terjedő betegségek és bőrfertőzések száma. Az ország egészségügyi rendszerére nagy terhet ró továbbá a fertőző betegségek, mint a malária, tuberkulózis (TBC), HIV magas gyakorisága.

Nők jogai

Az Afganisztán kapcsán legtöbbet hallott hírek fókuszában a nők jogai vannak, nem véletlenül. Az afgán polgári törvénykönyv szerint a 16 év alatti lányok és a 18 év alatti fiúk esetében a házasság törvénytelen, azonban a tálibok – a saría általuk értelmezett felfogásában – kiadott rendelete alapján (ami a kényszerházasságot ugyan tiltja) a lányok házassága a serdülőkor után engedélyezett. Még így is, a nők körében a 18 év alatti házasságkötések előfordulása 38,9%. A gyermekházasságok egyik fő okozója az oktatás tilalma, ugyanis a tálibok betiltották a 12 év feletti lányok és nők számára az oktatáshoz való hozzáférést. Az általános iskolákban a női tanároknak megtiltották, hogy fiúkat tanítsanak, ami csak fokozta a tanárhiányt. Természetesen a közép- és felsőoktatásban sem taníthatnak, pékségeket, szépségszalonokat nem üzemeltethetnek és irodában se dolgozhatnak, az egészségügyi szektorban viszont (csak nőket kezelve) vállalhatnak munkát. Az igazságszolgáltatásban sem érvényesülnek a nők; a családjogi- és a nők elleni erőszakkal foglalkozó bíróságokat felszámolták, válások ezreit érvénytelenítették és a női bírókat és ügyvédeket eltiltották a munkavégzéstől. A nők nem használhatják a tömegközlekedést és parkba sem mehetnek, azonban ez csak egy része a sok tilalomnak. A 2024. augusztusában kiadott törvény szerint amellett, hogy teljes testüket és arcukat el kell takarniuk a nőknek, nyilvános helyen nem szólalhatnak meg. A filmcsillag Meryl Streep-től idézve „egy mókusnak is több joga van Afganisztánban, mint egy nőnek”.

Szerző: Bánfi Zita

A A talibán rémuralma, avagy mi történt a kivonulás óta? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Die Inselgruppe Kapverden liegt im Atlantik und sorgt mit sommerlichen Temperaturen das ganze Jahr über für erholsame Ferien. Hier unsere Tipps, wie die nächsten Ferien im Inselparadies bestimmt gelingen.

Written by Guillaume Ragonnaud.

The EU’s ability to boost its competitiveness, become a climate-neutral economy by 2050, sustain the green and digital transition and achieve strategic autonomy depends heavily on access to critical raw materials (CRMs). Key technologies, across all industries, depend on CRMs’ unique physical properties.

The CRM Act (CRMA), aimed at making the EU’s supply of CRMs more secure, resilient and sustainable, entered into force on 23 May 2024. The CRMA lists 34 CRMs, of which 17 are considered ‘strategic’ (SRMs). The act includes measures to strengthen the EU’s raw materials supply chains, monitor and mitigate supply risks and increase the sustainability of the CRMs consumed in the EU. It sets the following non-binding benchmarks for the overall capacity at EU level to be achieved by 2030 (in terms of annual consumption of SRMs): the EU should mine 10 % of its annual needs, process 40 % of its needs, and cover 25 % of its needs through recycling. Furthermore, the EU should diversify its imports of SRMs and, for each SRM, should not depend on any single third country for more than 65 % of its supply by 2030. The CRMA also sets a number of deadlines for key developments up to 2031.

The time has now come to implement the new regulation. The CRMA has generally been hailed as a good first step in the right direction, but its weaknesses have also been highlighted. These include the lack of specific EU funding and doubt as to whether the measures to accelerate mining will prove effective. The EU’s capacity to achieve the benchmarks for 2030 has therefore been questioned by a number of experts.

Many proposals for improving the EU’s CRM policy have recently been put forward. The Draghi Report includes 11 specific priority actions, including setting up a dedicated EU CRM platform to deliver a more comprehensive and coordinated strategy covering the whole CRM value chain. The Letta Report suggests that the EU could use joint purchasing to set up strategic reserves of key CRMs to the benefit of the single market. Other proposals outlined in this briefing include measures to boost circularity, ensure coherence of EU law affecting the CRM sector, and develop global partnerships to diversify supply.

Read the complete briefing on ‘Implementing the EU’s Critical Raw Materials Act‘ in the Think Tank pages of the European Parliament.

Timeline of the adoption of the EU CRMA Strategic partnerships signed by the EU

Das Schwelgen in Würsten, Rippli, Rösti und Sauerkraut stellt Forderungen an den passenden Wein. Ein Finöggeli im Glas kommt gegen die starken Aromen nicht an.

Douz, Toudjane, Matmata… Ces noms évoquent des paysages lunaires, des étendues de sable à perte de vue et, nichées au cœur de ces décors grandioses, […]

L’article À la découverte des maisons troglodytes en Tunisie : un voyage au cœur des forteresses du désert est apparu en premier sur .

Zürcher Stadtpolizisten haben am Dienstagnachmittag im Kreis 9 zwei Drogenhändler festgenommen. Sie hatten die beiden Italiener bei einer Drogenübernahme beobachtet – danach stellten sie eine grosse Menge Kokain, weitere Betäubungsmittel und Bargeld sicher.

Die Verwaltungsangestellten von Moutier haben nach dem Kantonswechsel Anspruch auf ihren bisherigen Lohn. Das hat das jurassische Parlament am Mittwoch beschlossen.

Michael Kinzer wird als neuer Direktor ab 1. Juli 2025 die Schweizer Kulturstiftung Pro Helvetia leiten. Derzeit ist er Leiter der Dienststelle Kultur der Stadt Lausanne. Das teilte Pro Helvetia am Mittwoch mit.

Der Kreml hat Spekulationen über ein mögliches Einfrieren des russisch-ukrainischen Krieges zurückgewiesen.

Der Bundesrat plant begrenzte Versuche mit elektronischen Unterschriftensammlungen für Volksbegehren. Die Bundeskanzlei wurde beauftragt, ein Vorprojekt zu starten, um solche Pilotprojekte vorzubereiten.

Eine Frau aus der Gemeinde Delsberg im Kanton Jura wollte alles richtig machen und brachte ihren Karton zur Sammelstelle. Der Container war voll, Platz daneben hatte es allerdings noch. Leider verkannten die Behörden den guten Willen der Einwohnerin.

580927 Communication and Media Relations Section

Border officers from Albania State Police participated in a study visit to Milan, Italy from 13 to 15 November 2024. The study visit was organized by the OSCE’s Transnational Threats Department, in close co-operation with the Permanent Mission of Italy to the OSCE and Polizia di Frontiera – Aeroporto Malpensa, for three officers, including one woman and two men. The visit focused on document checks and border control operations at airports, including how first and second-line document officers can effectively cooperate to stop criminals attempting to travel on forged documents.

In 2023, Tirana International Airport serviced a record 7,257,634 passengers – a 40% increase from 2022. Meanwhile, across the Adriatic Sea, Milan Malpensa Airport experienced a 22.15% increase in passengers from 2022, with 26,076,589 passengers flying in and out of the airport in 2023. As Tirana’s airport traffic continues to increase, the study visit provided an opportunity for the Albania delegation to learn from their Italian counterparts on managing increased passenger flows in their airports.

During the visit, the Albanian officers were provided with an overview of first-line passport checks and organization of operations at the airport, and an overview of second-line activities, including reporting and chain of evidence considerations for forged document criminal cases, technical equipment used, and Polizia di Frontiera’s current international co-operation initiatives with international organizations including the OSCE and Frontex. The officers were also briefed on the processes and procedures of work for the Polizia di Frontiera – Aeroporto Malpensa Forgery Desk and Border Operations.

On the second day of the visit, the participants learned more about managing irregular migration and deploying risk analysis strategies for flights arriving from countries of high risk or high irregular migration. Participants were then guided through flight checks at the gate as well as second line checks.

The visit concluded with an instructional component on drafting alerts when border police detect a forged document and need to share the information with external partners and strategies on training methodologies and developing training schedules for Albania State Police to incorporate these good practices learned on the study visit.

This study visit concludes the training cycle with the Albania State Police. The participants on this study visit had previously completed the OSCE Training of Trainers course in June 2024.

These study and training activities are part of an ongoing project supporting OSCE participating States and Partners for Co-operation in reducing the illegal crossing of borders by using a fake or stolen identity. This project is generously funded by the United States.

Ugochi Daniels, the Deputy Director General for Operations at the International Organization for Migration (IOM), speaks to IPS Senior Journalist Joyce Chimbi. Credit: IOM

By Joyce Chimbi
BAKU, Nov 20 2024 (IPS)

Migration is growing as the planet gets even hotter. Climate change is fuelling a migration crisis and millions of people in vulnerable nations are continually being uprooted from their homes. The climate and migration nexus are undeniable and the global community has turned to the Baku climate talks for urgent and sustainable solutions.

Ugochi Daniels, the Deputy Director General for Operations at the International Organization for Migration (IOM) spoke to IPS about displacement of people due to the impact of climate change and its different dimensions, such as disaster displacement, labor mobility, as well as planned relocation. She also talked about the magnitude of this pressing problem, as nearly 26 million people were displaced due to the impact of climate change in the last year alone.

“This impact is destroying people’s livelihoods. The farms they used to farm are no longer viable and the land can no longer sustain their livestock. So, people then move, looking for job opportunities elsewhere. Then there is planned relocation, which IOM supports governments to do. When governments know certain communities can no longer adapt as the impact of climate is so great that they are going to have to move, rather than waiting for the climate impact to happen to move and probably not in as organized a way as possible, governments plan for it. That is what we refer to as planned relocation,” she explains.

Ugochi Daniels, the Deputy Director General for Operations at the International Organization for Migration at COP29. Credit: Joyce Chimbi/IPS

Stressing that climate migration is on track to be an even bigger global crises, with World Bank estimates showing that “216 million people will be displaced due to the impact of climate by 2050 and that they will be displaced within their countries. Nearly a billion people are living in highly climate-vulnerable areas. Trends are showing that when people are displaced, it is often due to a mix of many factors. So, if a community is hit by an extreme weather event, and at the same time the necessary investments were not made, there is no way for the community to absorb the shock of the extreme weather event.”

Daniels notes that with progressive COPs, each year is also becoming the hottest in recorded history and there are more disasters such as heat waves, droughts, floods and hurricanes. Saying that these issues are increasingly becoming a lived reality for even more people. Further referencing the recent flooding in Spain, in addition to all the disasters unfolding in the developing countries. In turn, this is increasing awareness of the impact of climate change on people.

“Of the estimated 216 million people moving by 2050, nearly half of them are in Africa—86 million in sub-Saharan Africa and 19 million in North Africa. Africa is highly vulnerable amid all the other development issues that the continent is dealing with. And we know that, looking at Africa alone, water stress will affect 700 million people by 2030. The reality is that we are experiencing the impact of climate. We had unprecedented flooding in Nigeria this year and it is not just Nigeria—there is Chad and the Central African Republic and the Eastern Horn of Africa has faced similar events in recent times, and we have the El Niño and La Niña in Southern Africa,” she explains. 

Daniels says they are encouraged and satisfied because human mobility is integrated into submissions for the Global Goal on Adaptation and that they are unified around this issue. There is also the Kampala Declaration on Migration, Environment and Climate Change, which has already been signed by over 40 countries in Africa and the regional groups in the Pacific Island States and the islands have all prioritized the issue as it is their lived reality.

“As IOM, our presence at COP is in supporting member states in raising visibility and awareness on the link between climate change and migration and displacement. Having said that, within the negotiations, and we are still waiting to see what comes out, we hope that this continues. We count on member states in making sure that the impact on vulnerable communities is recognized, that vulnerable communities are prioritized for climate financing, and that migration is factored in as a positive coping strategy for adaptation,” Daniels observes.

She emphasises that “when we talk about displacement, we also have to recognize that as things stand, migrants, through formal and informal means, remit a trillion dollars a year. And a lot of that is going to developing and middle-income countries. And when I met with the diaspora at COP last year, they said to me, ‘We are financing loss and damage now.’ We have seen that remittances have stayed resilient since COVID-19 and continue to go up. So here at COP, it is not just recognition of climate change and human mobility, which has been in the covered decision at least for the last three COPs. But it is also about integrating this into the different instruments and mechanisms, whether it is financing or in the indicators.”

Further speaking to the issue of the operationalization of the Loss and Damage Fund. Saying that whereas there are 64 funds globally specific on climate, the Loss and Damage Fund is the only one that has a window specific for vulnerable communities. As member states continue their negotiations, IOM is looking forward to solutions that, for instance, improve access to climate finance, ensuring that in the new financing path, the loss and damage fund supports vulnerable communities to adapt or migrate safely. Emphasising the need for regional cooperation to manage climate-related migration and how climate migration features in the national adaptation plans.

“Importantly, vulnerable communities. need to be part of the solutions. They need to be at the table where these decisions are being made. IOM is one of the—it is actually the only UN organization—that is one of the representative agencies supporting the Loss and Damage Fund and implementation of the fund. Our top priority is the engagement and participation of those most affected so that they have a voice at the table. Well-managed migration is a very effective adaptation strategy. Human civilization has been shaped by migration and this will continue. Climate and other factors will continue to trigger movement,” Daniels says.

“We have the tools. We know what the solutions are. There is the global compact on migration, which is how countries have agreed they will cooperate for better migration management and better migration governance. So, because we know migration has shaped our history and that it will shape our future, we have no excuse for not ensuring that it is safe, dignified, and regular. Whatever we do not do, the traffickers and smugglers will do.”

Stressing that in the process, there will be more people dying, “We will have increased vulnerabilities, and the business model and the industry of trafficking will just continue to grow. So, the urgency for climate action is here and now and there is really no excuse for why we are not collectively working on this. The evidence is there. The solutions are there. The agreements are there too. So, we are here at COP to do our best to ensure it happens.”

IPS UN Bureau Report

 

Follow @IPSNewsUNBureau
!function(d,s,id){var js,fjs=d.getElementsByTagName(s)[0],p=/^http:/.test(d.location)?'http':'https';if(!d.getElementById(id)){js=d.createElement(s);js.id=id;js.src=p+'://platform.twitter.com/widgets.js';fjs.parentNode.insertBefore(js,fjs);}}(document, 'script', 'twitter-wjs');   Related Articles

• Embedding Education into Climate Finance Will Deliver Desired Learning, Climate Action Outcomes
• Don’t Lock Us Out of Negotiating Table—Indigenous Communities
• Money Talks: Why COP29 New Collective Quantified Goal on Climate Finance Matters

67 Medaillengewinnerinnen und -gewinner gehören zu den Olympia-Teilnehmenden, die im Vorfeld der Spiele keinen Dopingtest absolviert haben. Die Schweiz zeigt sich diesbezüglich vorbildlich, andere Nationen wie Neuseeland dagegen weniger.

Après avoir construit une raffinerie de pétrole de 20 milliards de dollars, Aliko Dangote est maintenant au cœur d’une querelle dans l’industrie trouble.

Après avoir construit une raffinerie de pétrole de 20 milliards de dollars, Aliko Dangote est maintenant au cœur d’une querelle dans l’industrie trouble.

Après avoir construit une raffinerie de pétrole de 20 milliards de dollars, Aliko Dangote est maintenant au cœur d’une querelle dans l’industrie trouble.

Auch 40 Jahre nach seiner Veröffentlichung sorgt der Wohltätigkeitssong «Do They Know It's Christmas?» für Kontroversen. Kritiker wie Fuse ODG und Ed Sheeran prangern rassistische Untertöne an, während Schöpfer Bob Geldof die positiven Auswirkungen des Liedes betont.