A képviselőház ma döntő házként szavazott az ügyben. a módosító javaslat szerint minden, különleges munkakörülmények között ledolgozott évért négy hónappal csökkentik a teljes nyugdíjra jogosító korhatárt. A jogszabály ezután már csak az államelnök kihirdetésére vár.
A holnap este 6 és 9 óra közötti képzésre pénzügyi helyzetétől függetlenül bárki jelentkezhet. Sajó Enikő szervező a Székelyhonnak nyilatkozva elmondta, hogy a résztvevőkkel személyesen konzultál a pénzügyi tanácsadó, aki hasznos, gyakorlatias tanácsokkal lát el mindenkit. A jelentkezőket holnap délig várják.
Romániában ez az első olyan kutatás, az ország területének 42%-át lefedő területen, 16 megyében vizsgálta a radonaktivitás-koncentrációt. A kutatás szerint a talaj és az ivóvíz radonaktivitás-koncentrációja az esetek többségében nem haladta meg az Európában elfogadhatónak tekintett értékeket. A nemesgázok csoportjába tartozó radon az egyik legnehezebb gáz, radioaktív, az Egészségügyi Világszervezet tájékoztatása szerint a dohányzás után a tüdődaganat második legfontosabb kiváltó tényezője.
A képviselőház ma döntő házként elfogadta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében az úgynevezett gyermekpénz összege az éves inflációnak megfelelő mértékben nő 2020. január 1-jétől. A tervezetet a Nemzeti Liberális Párt több törvényhozója terjesztette elő, és a szenátus korábban elutasította.
Ez lehetőséget teremt az ország 1.700 üzletében forgalmazott több mint 30 ezer élelmiszeripari termék árának összehasonlítására. A hatóságok arra számítanak, hogy az ezáltal megerősödő konkurencia csökkenti fogyasztói árakat. A polgároknak lehetőségük lesz, hogy számítógépen, vagy akár telefonon összehasonlítsák, hogy a bevásárló listájukra felírt termékek mennyibe kerülnek a különböző üzletekben, és oda fognak menni, ahol olcsóbb, ezáltal arra kényszerítik a termékek árát magasan tartó üzleteket, hogy engedjenek az árból. A Versenytanács július 1-jétől működteti az üzemanyagár-összehasonlító portált is, amelyen információkat lehet találni a nagy üzemanyag-forgalmazó hálózatok árairól.
Az államfő már a kormány múlt heti bukása után értésre adta, hogy várhatóan a Nemzeti Liberális Párt és elnöke, Ludovic Orban alakíthat új kormányt, csak még az a kérdés, hogy „egyszínű” lesz-e a kabinet, vagy más pártokat is bevonnak a végrehajtásba. És nyilván az is kérdés, hogy megkapja-e majd a beiktatásához szükséges számú szavazatot a parlamentben. A kormányalakítási tárgyalások már a bizalmatlansági indítvány megszavazása után megkezdődtek.
Románia sanghaji főkonzuljának nevezte ki a kormány Nelu Barbu kormányszóvivőt a tegnapi kormányülésen. A kinevezési határozat hamarosan megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Nelu Barbut 2018 februárjában nevezték ki a miniszterelnöki kabinetbe államtanácsosnak és eddig a kormányszóvivői tisztséget látta el.
Emiatt a legfőbb közjogi méltóságra pályázó jelölteknek péntek éjfélig el kellett távolítaniuk a közterekről választási molinóikat és óriásplakátjaikat. A választási törvény ugyanis szigorú szabályokat szab meg a plakátok méretét és elhelyezését illetően, amelyek megsértése súlyos pénzbírságot von maga után. Mivel azonban a politika már hónapok óta az elnökválasztás lázában ég, a pártok nem várták meg a mozgósítással a kampány hivatalos kezdetét, ezért az ország már hetek óta tele van az elnökjelöltek választási plakátjaival. A hivatalos választási kampány a belföldi szavazókörök megnyitása előtt 24 órával, november 9-én reggel 7-kor ér véget, attól kezdődően pedig, a szavazás végéig – vagyis november 10-én este 21 óráig – kampánycsend lép hatályba.
Ha egyik jelölt sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, november 24-én második fordulót is rendeznek a két legjobban szereplő jelölt részvételével. Az elnökválasztáson 14 jelölt neve kerül a szavazólapokra: hat jelölt egy-egy parlamenti frakció vagy pártszövetség támogatását is élvezi, további hat jelölt parlamenten kívüli pártok képviseletében indul, ketten pedig függetlenként pályáznak a tisztségre. A külföldi választókörökben nemcsak november 10-én, hanem az azt megelőző pénteken és szombaton is leadhatják szavazatukat a diaszpórában élők.
Mintegy negyvenezer külföldön élő román állampolgár kérte a külföldi szavazókörzetek létrehozását, és 41 ezren a levélszavazás mellett döntöttek – jelentette be pénteken Constantin-Florin Mituleţu-Buică az Állandó Választási Hatóság elnöke. Azokon a településeken vagy településcsoportokon, ahol legalább száz állampolgár kérte, szavazókörzetet létesítettek – így nyolcvan új körzet jött létre. Mituleţu-Buică úgy számol, hogy a külföldi szavazókörzetek számára mintegy négymillió szavazólapot nyomtatnak. Elmondása szerint eddig 444 szavazókörzetet hoztak létre a határokon túl.
A Központi Választási Iroda szerint a következő lesz a jelöltek sorrendje a szavazócédulákon: első helyen Klaus Johannis – Nemzeti Liberális Párt, másodikon Theodor Paleologu – Népi Mozgalom Párt, harmadik helyen Dan Barna – USR-PLUS Szövetség, a negyediken Kelemen Hunor – RMDSZ, ötödiken Viorica Dăncilă – Szociáldemokrata Párt, hatodikon Cătălin Ivan – Alternatíva a Nemzeti Méltóságért, aztán Ninel Peia – Román Nép Pártja, Sebastian-Constantin Popescu – Új Románia Párt, John-Ion Banu – Román Nemzet Pártja, Mircea Diaconu – UN OM Szövetség, Bogdan Marian-Stanoevici – független jelölt, Ramona-Ioana Bruynseels – Humanista Erő Pártja, Viorel Cataramă – Liberális Jobboldal, és végül Alexandru Cumpănaşu – független jelölt. A szavazólapi sorrendet sorshúzással állapította meg a BEC, miután véglegesítették a jelöltek listáját. A szavazólapra tehát 14 jelölt neve kerül.
Ezt Klaus Johannis államelnök jelentette ki vasárnap és azt üzente a liberálisoknak, hogy ne becsüljék alá a szociáldemokratákat. Johannis a nyugati régióban található liberális fiókszervezetek Temesváron szervezett ülésén kifejtette, hogy azért vannak háborúban, mivel valakinek a románok pártját kellett fognia, és a PNL meg fogja nyerni ezt a háborút. Hangsúlyozta, a PSD “még mindig” nagyon erős ellenfél, amelyet nem szabad alábecsülni.
Nelu Barbu szóvivő a kabinet tegnapi ülésén jelentette be, hogy a kormány 48,05 millió lejjel egészíti ki a tárca költségvetését. Az összeget a külügy igényelte, mert a választások a külföldi körzetekben mindkét fordulóban három-három napig tartanak, a körzetek személyzetét 9-re, esetenként 15-re emelték, és kötelező jelleggel bevezették a körzetek kamerás megfigyelését is. Barbu hangsúlyozta: mindezek a jogszabályváltozások azt követően következtek be, hogy jóváhagyták az idei költségvetést, így erre nem különíthettek el pénzt a büdzsében. A külügy több mint nyolcszáz külföldi szavazókörzet létesítését jelentette be.
Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezetője az MTI-vel tegnap közölte, hogy mintegy 20 milliárd forinthoz juthat 4 ezer 929 székelyföldi gazdálkodó a magyar kormány gazdaságfejlesztő programja pályázatain a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány döntései alapján. A Hargita, Kovászna és Maros megyék számára kiírt pályázat keretében 25 százalékos önrész biztosításával legfeljebb 15 ezer eurós támogatásra pályázhattak a székelyföldi gazdálkodók. A fellebbezések elbírálása után következik a szerződések aláírása, és még idén elkezdődik a támogatási összegek lehívása a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumtól. Leginkább természetes személyek pályáztak, számuk elérte a 3 ezer 900-at. Legtöbben mezőgazdasági gépek, eszközök beszerzésére kértek támogatást, és a korábbiakhoz képest jelentősen megemelkedett a tenyészállatok vásárlására benyújtott pályázatok száma.
Az erre vonatkozó döntést egyhangúlag hozták meg a párt illetékesei tegnapi gyűlésük során. A PSD-kormány a múlt csütörtökön bukott meg, miután a Nemzeti Liberális Párt által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány megkapta a szükséges szavazatszámot a parlamentben. Klaus Johannis államfő ma nevezi meg miniszterelnök-jelöltjét, aki minden bizonnyal Ludovic Orban PNL-elnök lesz.
Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke a párt végrehajtó tanácsának tegnapi ülését követően közölte, hogy egy 15-16 minisztériumból álló kormány egyúttal az ügynökségek, hatóságok és államtitkárok számának csökkenését is maga után vonja. Kifejtette, hogy egy európai, normális kormányt akarnak létrehozni, tehát 15, maximum 16 minisztériumra van szükség.
Az Európai Bizottság megválasztott elnöke továbbra is több biztosjelöltre vár javaslatot attól a három országtól, amelynek még nincs kijelölt uniós biztosa. Közölték, hogy nem tudnak új információkat szolgáltatni az új Európai Bizottság beiktatásának ütemtervéről, mert Romániának, Magyarországnak és Franciaországnak új javaslatokat kell tennie, majd a nevesítetteknek végigjárniuk az egész jelölési procedúrát. Ursula von der Leyen az ügyvivő kormány tagjaival, de az államelnökkel is kommunikál a romániai biztosjelöltről. A jelenleg érvényes ütemterv szerint az Európai Parlamentnek október 23-án, a Strasbourgban tartott plenáris ülésen kellene megszavaznia az új Európai Bizottság összetételét. Az érintett három országtól függ, hogy az EP tudja-e tartani magát ehhez az programhoz.
Holnap 17 órától Kolozsváron, Iași-ban és Craiován is utcára vonulnak az orvostanhallgatók az idei rezidens vizsga körüli bizonytalanságok miatt. A tüntetéseket Facebookon jelentették be, kezdeményezői maguk a diákok. A hatodéves orvostanhallgatók október 4-én szembesültek azzal, hogy az eredetileg november 17-ére beütemezett rezidens vizsgát december 8-ra halasztják. A döntés mögött politikai csatározások húzódnak.
Jelentette be Viorica Dăncilă miniszterelnök. A támogatást értékjegy formájában kapják kézhez ettől a héttől kezdődően. A voucherek mellett a kormány azzal is támogatja a fogyatékkal élőket, hogy 12 hónapon keresztül 2.250 lejes havi támogatást nyújt azoknak a munkáltatóknak, akik sérült személyt foglalkoztatnak.
Közölte Viorica Dăncilă miniszterelnök a mai kormányülés elején. Elmondása szerint erre azért van szükség, hogy a megfelelő körülmények között lehessen megszervezni az államelnök-választásokat a külföldön élő románok körében. Most először három napig tartanak a választások külföldön és szinte kétszer annyi szavazókörzetet hoztak létre, mint az európai parlamenti választások alkalmával.