Erdély FM (Románia/Erdély)

Együttes plénumra ül össze a parlament két háza ma 12 órakor, amikor a kormány felelősségvállalással tervez hatályba léptetni három törvénytervezetet. Az ütemterv szerint a kormány elsőként azért a jogszabályért vállal felelősséget, amely 2020-ra biztosítja a bíróságok és ügyészségek megfelelő működését. A második ülésen a személyszállítást szabályozó törvényt módosító tervezetért, a harmadikon pedig a 2020-as költségvetési kiadások keretösszegét leszögező tervezetért fog felelősséget vállalni a kabinet. A három tervezethez ma délelőtt 10 óráig nyújthatnak be módosító javaslatokat a parlamenti képviselők. Az alkotmány lehetővé teszi 114-es cikkelyében, hogy a kormány felelősséget vállaljon a képviselőház és a szenátus együttes plénuma előtt egy program, egy általános politikai nyilatkozat vagy egy törvénytervezet ügyében. Amennyiben az illető program, politikai nyilatkozat vagy törvénytervezet felolvasása után 3 napon belül bizalmatlansági indítványt nyújtanak be és azt a parlament megszavazza, a kormány megbukik. Ha a kormányt nem váltják le, vagy nem kerül sor bizalmatlansági indítvány benyújtására, akkor a tervezet, amelyért a felelősségvállalás történt, elfogadottá válik.

Ismét megpróbálkozik az autonómia-statútummal Kulcsár-Terza József, az RMDSZ listáin megválasztott MPP-képviselő, aki bejelentette: még az év végéig ismét beterjeszti a parlamentbe a Székelyföld területi autonómiájáról szóló statútumot. A politikus december 10-én hívta fel a román törvényhozás és végrehajtó hatalom tagjainak figyelmét, hogy legalább ezen az egy napon tartsanak lelkiismeret-vizsgálatot az országban élő nemzeti kisebbségek számára biztosított jogok tekintetében. Kulcsár-Terza József elmondta, még nem döntötte el, hogy a Székely Nemzeti Tanács vagy az RMDSZ és MPP által közösen kidolgozott tervezetet nyújtja majd be, és amennyiben mások nem csatlakoznak, akkor egyedül teszi meg. A politikus legutóbb 2017. december 22-én iktatott Székelyföld területi autonómiájáról szóló tervezetet, ezt a Képviselőház 2018. április 11-én érdemi vita nélkül elutasította. A tervezetet csupán az RMDSZ frakció húsz képviselője támogatta. A szövetség részéről már akkor elhangzott: nem járható út egy olyan tervezet benyújtása, amelyről nincs előzetes egyeztetés, hisz borítékolható az elutasítása.

 Köd miatt nem tudott leszállni a WizzAir gépe, így törölték a mai Marosvásárhely-Dortmund járatot. A repülő 13 órakor kellett volna felszálljon.

Jelentette be a kabinet tegnapi döntését a miniszterelnöki kancellária vezetője. Ionel Dancă közlése szerint kormányhatározattal menesztették tisztségéből többek között a Bihar, a Brassó, a Kolozs, a Konstanca, a Kovászna, a Maros, a Szeben megyei, valamint a bukaresti prefektust. Továbbá pedig több alprefektust is megszűnt a megbízatása. Egyes megyékben már jóváhagyták a következő prefektusi kinevezéseket.

Tegnap a kormány elfogadott egy sürgősségi rendeletet, mely szerint magánkórházak és akkreditált magánegyetemek is részt vehetnek a rezidensképzésben. Így rekordszámú, az eddigi becslések szerint 7 159 rezidensorvos kezdheti el a képzést.  A minisztérium azt reméli az intézkedéstől, hogy hozzájárul az egészségügy terén tapasztalható munkaerőválság megoldásához.  Eredetileg 3 960 rezidensi helyet hirdettek meg orvosi szakon, így több mint 900 végzős nem került volna be a rendszerbe, noha a rezidensvizsgán megkapták az átmenőjegyet.

A kormány az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától vesz fel hitelt, többek között két új börtön építésére. Az erről szóló törvénytervezetet tegnapi ülésén fogadta el a kabinet. A projekt összértéke 221,5 millió euró, amiből 177 millió eurót terveznek a hitelből fedezni. A kormány úgy véli, hogy a börtönök túlzsúfoltsága jelentette problémát beruházásokkal kell megoldani, nem az elítéltek idő előtti szabadlábra helyezésével.

Adrian Năstase szerint megvalósításait, amelyekkel kiérdemelte a kitüntetést, nem tudják kitörölni a történelemkönyvekből. Hozzátette, hogy az államfő kicsinyes gesztusa semmi jót nem vetít előre. Klaus Iohannis államfő kedden jelentette be, hogy visszavonja a Románia Csillaga kitüntetést Adrian Năstasétól, illetve az érdemrend valamennyi olyan birtokosától, akiket büntetőperben jogerősen elítéltek.

A Fehér Ház közleménye szerint az amerikai elnök arra is felszólította Oroszországot, hogy mielőbb oldja meg a konfliktusát Ukrajnával. Az Ovális Irodában tartott megbeszélésen Donald Trump biztosította Szergej Lavrovot afelől, hogy kormányzata támogatja a nemcsak Oroszországot, hanem Kínát is magában foglaló globális fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat. A figyelmeztetésre azért volt szükség, mert a 2016-os amerikai választásokkor a közösségi oldalon elhelyezett, orosz vonalon finanszírozott hirdetések jelentek meg, amelyek az eredményeket kívánták befolyásolni. Oroszország ugyanakkor ezt mai napig tagadja.

A  Sky News brit hírtelevízió megbízásából elvégzett, nem hagyományos mérések szerint a Boris Johnson miniszterelnök vezette Konzervatív Párt jelenleg a voksok 42,6 százalékát szerezné meg, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 33,8 százalékot kapna a csütörtöki előrehozott parlamenti választás után. A két héttel ezelőtti felmérés ezzel szemben a konzervatívoknak 43 százalékos, a Munkáspártnak 32 százalékos támogatottságot jelzett. A mostani eredmény szerint a  Konzervatív Pártnak az új alsóházban 339 képviselői helye lenne, vagyis az összes ellenzéki párt együttes frakciólétszámához képest 28 fős többségben lennének. Boris Johnson tegnap úgy nyilatkozott, hogy nagyon szoros a küzdelem”, a Konzervatív Pártnak minden szavazatra szüksége van, mivel a konzervatív többség egyetlen lehetséges matematikai alternatívája az, hogy az új parlamentben sem lesz egyértelmű többsége senkinek.

Tájékoztat a romkat.ro portál. Ezzel együtt továbbra is folyamatban van a püspöki palota és környékének átalakítása és felújítása. A belső terek rendbetételével  2020 decemberéig kell végezniük, a püspöki palota kertjének a felújításának megvalósítási határideje 2020 júniusa. Ennek részeként a kert székesegyház felőli része már egészen új arculatot kapott.

Az Országos Börtönigazgatóság tájékoztatása szerint azok az  elítéltek, akik a büntetés-végrehajtási kompenzációs jogorvoslat törvénye alapján szabadultak a fogvatartási intézményekből, legnagyobb arányban lopás vagy rablás miatt ítélték el. Összesen 1041 olyan elítélt szabadult ezáltal, akit emberölés miatt ítéltek szabadságvesztésre.

A  Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság sajtószóvivője szerint  17 500 influenza elleni vakcina érkezett Maros megyébe, amit a háziorvosok a krónikus betegeknek, időseknek, gyerekeknek és várandós nőknek ingyen adnak be. Ennek ellenére viszont sokkal több oltóanyagra lenne szükség, mivel a lakosság körében megnőtt az érdeklődés az influenza elleni védőoltások iránt. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője arról beszélt a Székelyhonnak, hogy megkapták és szétosztották az oltóanyagokat, de az igényeknek csak mintegy 70 százalékát sikerült eddig teljesíteniük. Az egészségügyi minisztérium viszont ígéretet tett, hogy pótolja a hiányt.

Eközben már hatodik napja folytatódott tegnap a közlekedési sztrájk. A belügyminisztérium összesítése szerint országszerte 339 ezren, a szakszervezetek szerint 885 ezren vettek részt a megmozdulásokban. A vasutasoknak mintegy harmada, a mozdonyvezetőknek a háromnegyede sztrájkol, ezen kívül pedig  16 párizsi metróvonalból kilenc továbbra is zárva tart, az ország nyolc olajfinomítójából pedig hetet eltorlaszoltak a szakszervezeti dolgozók. A felmérések azt mutatják, hogy miközben a franciák kétharmada indokoltnak tartja a nyugdíjreformot, egyre többen támogatják a sztrájkot is, mert úgy érzékelik, hogy rosszul járhatnak egy új nyugdíjrendszerrel. A nyugdíjrendszer átalakításával egy pont alapú egyetemes rendszerré  egységesítenék azt, a jelenleg vállalatonként, illetve ágazatonként működő, 42-féle nyugdíjrendszer helyett, amelynek egyik fő kedvezményezettjei a tömegközlekedésben dolgozók.

Jelentette ki ma Ludovic Orban miniszterelnök. Hozzátette, hogy módosítani kell kiszámításának módját, mivel a jelenleg hatályos előírás, amely értelmében az országos minimálbérhez kell igazítani, nem megfelelő. A büntetőpont értéke a mindenkori bruttó minimálbér 10 százaléka. 2017 végén a kormány egy évre hatályon kívül helyezte az erről szóló törvényt, és 145 lejben állapította meg a büntetőpont értékét. A múlt év végén a Dăncilă-kabinet egy újabb sürgősségi rendelettel 2019-re is 145 lejre „fagyasztotta be” ezt az összeget.

A legfelsőbb bíróság ugyanis elutasította a semmisségi panaszát, amelyben a Teleorman megyei gyermekvédelmi igazgatóságnál történt fiktív alkalmazások perében kirótt 3 éves és hat hónapos börtönbüntetésről szóló ítélet eltörlését kérte.A döntés jogerős. Liviu Dragnea egy másik rendkívüli jogorvoslati kérelmet is benyújtott, semmisségi folyamodványát január 14-én tárgyalja majd a bíróság.

Eszerint többek között  szolgálati fegyverrel látják el az őrzési hatáskörrel bíró erdészeket. A törvény lehetőséget ad ugyanakkor az erdészeknek, hogy eldöntsek, éles lőfegyverrel akarnak majd felszerelkezni, vagy gumilövedékes fegyvert választanak. Erre a módosításra azért volt szükség, mert a Máramaros megyei erdészeti hivatal egyik erdészét megölték októberben, miközben megpróbált megakadályozni egy törvénytelen fakivágást.

Az alsóház szakbizottsága pozitívan véleményezte azt a jogszabálytervezetet, amely értelmében szabadnapot kérhetnek a 12 év alatti gyerekek szülei azokra a napokra, amikor valamilyen oknál fogva szünetel az oktatás a tanintézetekben. A törvénytervezetet a szenátus már elfogadta, a képviselőház lesz a döntő ház az ügyben.

Jelentette be ma Ludovic Orban. A kormányfő újságírói kérdésre elmondta, hogy szerinte a nyugdíjkorhatár növelése részben megoldaná a nyugdíj és az közalkalmazotti bér halmozásának tervezett tiltásával járó problémákat. Továbbá hozzátette, hogy biztosan akad több olyan foglalkozási kategória, amelynek esetében indokolt a nyugdíjkorhatár növelése a jelenlegi 65 évről 70 évre. A tanárok például eldönthetnék, hogy aktívak kívánnak-e maradni, és ne az iskolaigazgatótól függjön a sorsuk.

A törvénytervezet felhatalmazza a kormányt, hogy olyan rendeleteket bocsásson ki a parlamenti szünetben, amelyeket nem szerves törvények szabályoznak. A PNL felsőházi frakcióvezetője zerint számítani lehetett erre a döntésre, mert a szenátusban még többsége van a kormányról októberben leváltott Szociáldemokrata Pártnak , a tervezetről azonban a képviselőház szavaz majd döntő házként, „és ott már másképp állnak a dolgok”.

Duşa mai sajtótájékoztatóján jelentette be lemondását, hangsúlyozva, hogy számára a méltóság és a tisztesség minden tisztségnél előbbre való. Mircea Dușa egyebek mellett azzal indokolta döntését, hogy változott az a kormányprogram amire építette egy évvel ezelőtt az intézmény vezetését. A volt kormánybiztos kifejtette, hogy a prefektus egyik fontos feladata a kormányprogramba foglalt célkitűzések nyomon követése, ő pedig képtelen “egyik nap béremelésekről, a nyugdíjpont növeléséről, másnap pedig a bérek befagyasztásáról és megszorító intézkedésekről beszélni”. A prefektus közölte, távozása becsületbeli döntés.