Erdély FM (Románia/Erdély)

Tóth Barnabás Akik maradtak című alkotása is szerepel a legjobb nemzetközi film Oscar-díjára esélyes művek szűkített listáján – közölte az amerikai filmakadémia tegnap Los Angelesben. Az amerikai filmakadémia idén 93 alkotásból választotta ki a szűkített listán szereplő 10 művet, amelyből majd kikerülnek a kategória végső jelöltjei. Az Oscar díjra jelölt rövidfilmek kategóriában egy román film, Bogdan Mureşanu Karácsonyi ajándék című alkotása is szerepel.

Ma tematikus kulturális rendezvényeket tartanak, amelyekre a helyi hatóságok anyagi és logisztikai támogatást nyújtanak, a közszolgálati rádió és televízió pedig beszámol az ünnephez kapcsolódó eseményekről. A szenátus két évvel ezelőtt, 2017 októberében fogadta el a törvénytervezetet, ennek értelmében december 18-át jelölik meg a Romániában élő nemzeti kisebbségek ünnepnapjaként. A jogszabályt a nemzeti kisebbségeket képviselő törvényhozók nyújtották be.  Romániában több tíz nemzeti kisebbség él, egyesekről alig hallani, olyan kis létszámú közösségek.

 A módosító javaslatot szerint a jelenlegi összeg duplájára, 300 lejre nőne a gyermeknevelési pótlék. A javaslatot Adrian Solomon szociáldemokrata törvényhozó nyújtotta be, szerinte mintegy kétmilliárd lejjel terhelné meg a költségvetést. A tervezet most a képviselőház plénuma elé kerül megvitatásra.

Az RMDSZ rossz ötletnek és veszélyes precedensnek tartja, hogy a kormány felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita mellőzésével tervezi elfogadni a jövő évi költségvetés törvényét – jelentette ki a Maszolnak Hegedüs Csilla szóvivő. Még nem döntött a szövetség arról, hogy mi lesz, ha nem viszik be a parlamentbe a jövő évi költségvetés törvényét. Az RMDSZ akkor is módosító indítványokat fogalmaz meg, ha mégis felelősségvállalásra kerül sor, bár a költségvetés tervezetét konkrétan még nem ismerik – tette hozzá Hegedüs Csilla. Hozzátette, az RMDSZ tárgyal a kormánnyal, s megpróbálja a magyar közösség érdekeit érvényesíteni. Ludovic Orban miniszterelnök hétfőn közölte, hogy parlamenti vita nélkül, kormányzati felelősségvállalással akarja hatályba léptetni a jövő évi állami költségvetés törvénytervezetét a kabinet.

Jogerősen elutasította a Bukaresti Táblabíróság Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt volt elnökének a keresetét, amit a PSD Teleorman megyei, közvetve pedig az országos szervezetének feloszlatására nyújtott be. A PSD június 29-i kongresszusa Viorica Dăncilát választotta meg a pártelnöknek a letöltendő börtönbüntetésre ítélt Dragnea helyett, ám a börtönben ülő Dragnea kifogást nyújtott be a választási eredményt hitelesítő törvényszéki végzés ellen. Codrin Ştefănescu, a PSD volt főtitkára szerint Liviu Dragnea keresete nem a bosszú jele. A volt pártelnök Ştefănescu szerint úgy gondolta, ez az óvás hozzásegítheti ahhoz, hogy felülvizsgálják az ügyet, amelyben elítélték.

Belső szavazást kezdeményez Dan Barna az általa vezetett párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség tagsága körében, hogy meghatározzák a politikai alakulat jobbközép irányultságát. Barna tegnap fejtette ki, hogy a párton belüli referendumra azért van szükség, mert az USR szintet lépett, és a választóknak jól körvonalazott politikai alternatívára van szüksége. A belső szavazást a tervek szerint 2020 februárjában tartanák.

Az Államelnöki Hivatal közleménye szerint a védelmi minisztérium jövőre is megkapja a bruttó hazai termék 2 százalékát, ami lehetővé teszi a haderőfejlesztési projektek finanszírozását, és a többi védelmi és nemzetbiztonsági intézmény számára jóváhagyott összegek is biztosítani fogják az ezek által felvállalt célok és missziók teljesítését.

Ezen a héten 20, elektromos árammal működő autóbuszt üzemeltek be Tordán, ezzel pedig Torda lett az első olyan város, ahol teljesen kiiktatták a személyszállításból a szennyező buszokat. A polgármester szerint a fejlesztés értéke meghaladta az 50 millió lejt.Azt is hozzátette, hogy a befektetés ellenére nem drágulnak egyelőre a jegy- és bérletárak, sőt, légkondicionáló, wi-fi és e-ticketing rendszer várja az utazóközönséget.Emellett pedig a mozgásukban korlátozottak mostantól speciális rámpán juthatnak fel a járművekre.

A Román Nemzeti Bank közleménye szerint két bázisponttal, 3,14 százalékra nőtt ma a  korábban jegyzett 3,12 százalékról a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb. Az év elején évi 2,99 százalékon állt a ROBOR, tavaly ugyanezen a napon pedig 3,04 százalék volt az értéke.

Idén nem sikerül decemberben megnyitni a Bâlea-tóhoz tervezett jéghotelt a meleg miatt. Ezért karácsony helyett várhatóan csak január második felében nyit ebben a téli szezonban a jéghotel. A szervezők arra kérik a vendégeiket, hogy a december 20 és január 20-a időszakra szóló kirándulásukat halasszák későbbre. Ez az első alkalom, hogy a téli meleg miatt nem tudják időben felépíteni a jéghotelt.

 Több mint 50 millió euró értékű erkölcsi és anyagi kártérítést ítélt meg a bukaresti törvényszék a Colectiv-tűzvész áldozatainak. Az összeget az ügyben elítélt személyeknek, a fővárosi negyedik kerületi városvezetésnek és a Bukarest-Ilfov területi katasztrófavédelemnek kell kifizetnie. A perbe polgári félként belépő károsultak egyenként körülbelül 250.000 euró anyagi és erkölcsi kártérítést fognak kapni az ítélet értelmében, de olyan felperes is van, akinek 500.000 eurót ítélt meg a törvényszék.A legnagyobb összegű kártérítés 1 millió 250 ezer euró, illetve 4 millió 200 ezer lej ebben a perben. Ezen kívül a vádlottak, a katasztrófavédelem és a városvezetés több mint nyolcmillió lejt kell kifizessen hazai egészségügyi intézményeknek kórházi költségek gyanánt. A Colectiv klubban 2015. október 30-án kiütött tűzvésznek 64 halálos áldozata és 160-nál is több sebesültje volt. Az ügyben tegnap hozott meg több ítéletet a bukaresti törvényszék. Az ítéletek nem jogerősek.

 Viszont menesztik a Szociáldemokrata Párt által kinevezett igazgatókat – jelentette be az új prefektus beiktatásakor Gheorghe Baciu szenátor. A Népi Mozgalom Pártjának Kovászna megyei elnöke rámutatott: egyezséget kötöttek a kormányzó Nemzeti Liberális Párttal arra vonatkozóan, hogy a prefektust a PMP adja a tegnap kinevezett Iulian-Constantin Todor személyében, míg az alprefektust a liberális párt nevezi ki, így az várhatóan Cosmin Boricean lesz, a PNL megyei szervezetének egyik vezetője. A PNL és a PMP központi szinten abban állapodott meg, hogy 4–1 arányban osztják el egymás között a jelenleg PSD-vezetésű intézményeket. Baciu szerint Kovászna megye különlegesebb helyzetben van, mint a többi megye, itt ugyanis a közintézmények közel felét az RMDSZ által támogatott igazgatók vezetik. Őket mind megtartják tisztségeikben.

 Viszont menesztik a Szociáldemokrata Párt által kinevezett igazgatókat – jelentette be az új prefektus beiktatásakor Gheorghe Baciu szenátor. A Népi Mozgalom Pártjának Kovászna megyei elnöke rámutatott: egyezséget kötöttek a kormányzó Nemzeti Liberális Párttal arra vonatkozóan, hogy a prefektust a PMP adja a tegnap kinevezett Iulian-Constantin Todor személyében, míg az alprefektust a liberális párt nevezi ki, így az várhatóan Cosmin Boricean lesz, a PNL megyei szervezetének egyik vezetője. A PNL és a PMP központi szinten abban állapodott meg, hogy 4–1 arányban osztják el egymás között a jelenleg PSD-vezetésű intézményeket. Baciu szerint Kovászna megye különlegesebb helyzetben van, mint a többi megye, itt ugyanis a közintézmények közel felét az RMDSZ által támogatott igazgatók vezetik. Őket mind megtartják tisztségeikben.

 Fel kell tárni a harminc évvel ezelőtti véres események kapcsán az igazságot, bátran szembe kell nézni a múlttal, maradéktalanul kell megvalósítani az 1989 decemberében Temesváron leszögezett célkitűzéseket, folytatni kell a leállított romániai ingatlan-visszaszolgáltatási folyamatot – sürgették az RMDSZ EP-képviselői Strasbourgban a romániai forradalom 30. évfordulóján szervezett vitán. Winkler Gyula hangsúlyozta: az RMDSZ Strasbourgban és Bukarestben is határozottan kiáll amellett, hogy a harminc évvel ezelőtt leszögezett célkitűzéseket kell maradéktalanul megvalósítani. Vincze Loránt felhívta a képviselők figyelmét, hogy  még sok tennivaló van a forradalom ügyében.

Az összesen 15 hivatalos munkaszüneti napból 11 hétköznapra esik 2020-ban, ami azt is jelenti, hogy jövőre az idei évhez képest több hosszú hétvégéjük lesz a romániai alkalmazottaknak. Az idei évhez képest újdonság, hogy a kormánynak január 15-éig határozatba kell foglalnia, hogy a törvényes ünnepnapokat megelőző vagy azokat követő munkanapok közül melyeket nyilvánítja munkaszüneti napnak. Az erről szóló törvénytervezetet az RMDSZ javaslatára fogadta el a parlament.

Parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással akarja hatályba léptetni a jövő évi állami költségvetés törvénytervezetét a kormány, amihez Ludovic Orban miniszterelnök tegnap megkapta a Nemzeti Liberális Párt vezetőségének támogatását. Romániában még nem volt példa rá, hogy a büdzsét ilyen módszerrel emeljék törvényerőre, és nemcsak a szociáldemokrata ellenzék, hanem a kormánynak parlamenti támogatást biztosító jobbközép pártok egy része is alkotmánysértőnek, de legalábbis aggályosnak tekinti a kormányon lévő PNL szándékát. Ludovic Orban szerint december 23-án jelenti be a felelősségvállalást a parlament előtt. A kormányzati felelősségvállalással beterjesztett törvények hatályba lépését csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a parlament.

A Szociáldemokrata Párt az alkotmánybírósághoz fordult Igazságszolgáltatási Intézetbe való felvételi körülményeivel kapcsolatos jogszabály és a személyszállítást szabályozó törvény ügyében, amelyekért felelősséget vállalt a kormány. A szociáldemokraták arra hivatkoznak, hogy az alkotmánybíróság határozta leszögezi, hogy felelősségvállalással csak olyan kivételes esetekben lehet törvényt elfogadni, amikor „nincs mód rendes, vagy gyorsított eljárásra”. A beadványban azt állítják, hogy a kormány által a parlamentnek december 12-én benyújtott törvényjavaslat „forrása” a 2019/7-es sürgősségi kormányrendelet, amelyet éppen tárgyalnak a felsőház szakbizottságaiban. A másik esetben is kifogásolják, hogy egy olyan jogszabályért vállalat felelősséget a kormány, amelyet éppen tárgyalnak a parlamentben.

 Rendkívüli konferencia keretében választották a Szociáldemokrata Párt bukaresti szervezetének elnökévé Gabriela Firea főpolgármestert. Gabriela Fireát egyhangúlag választották meg a PSD bukaresti szervezetének elnökévé. Paul Stănescu, a PSD ügyvivő főtitkára   összefogásra buzdította a jelenlevőket, hogy a párt győzelmesen kerüljön ki a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokból.

A Digi24  szerint a Fejlesztési Minisztérium 4,18 milliárd lejt veszít, a Mezőgazdasági Minisztérium 2,9 milliárd lejt és az Egészségügyi Minisztérium 3,3 milliárd lejjel kap kevesebbet a jövő évre. Viszont több pénzhez jut többek között a Védelmi Minisztérium, a Közlekedési Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium is. A kormány felelősségvállalással akarja hatályba léptetni a jövő évi állami költségvetés törvénytervezetét.

Az Euronews tájékoztatása szerint Boris Johnson miniszterelnök még karácsony előtt biztonságba akarja helyezni a kilépési megállapodást. A tervezet második vitájára már a hét végén sor kerülhet. Az Európai Unió vezetése megnyugvással fogadta a brit előrehozott választások eredményét. Miután a kilépési megállapodást az összes tagállam ratifikálta, Brüsszel a gazdasági együttműködésről és a stratégiai partnerségről kezd tárgyalásokat Londonnal. Az Euronews szerint a skót függetlenségi törekvéssel is szembe kell néznie még a brit parlamentnek, mert a Skót Nemzeti Párt szintén nagyon jól szerepelt a választásokon és a választások után úgy nyilatkoztak, hogy a skótok nagyrésze inkább maradna az EU-ban és ezért valószínűleg függetlenségi népszavazást írnak ki a közeljövőben.