Erdély FM (Románia/Erdély)

A szenátorok és képviselők tegnap este 6 óráig nyújthattak be módosító javaslatokat a költségvetéshez, majd ma 10 órától a költségvetési és pénzügyi bizottságok együttes ülésen tárgyalják újra a tervet és megfogalmazzák álláspontjukat, amelyet a plénum elé terjesztenek szavazásra. Klaus Iohannis államfő pénteken küldte vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a 2019-es költségvetés törvényét, arra hivatkozva, hogy az nem realista előrejelzésekre alapul. Liviu Dragnea, a nagyobbik kormánypárt elnöke hétfőn erre úgy reagált, hogy a büdzsétervet nagyon megfontoltan dolgozták ki, és nem lehet megváltoztatni ‘egy olyan ember szeszélyei miatt, aki véletlenül Románia elnöke’.

 Közölte tegnap Viorica Dăncilă miniszterelnök, rámutatva, hogy erre a célra több mint 335 millió lejt különítettek el.

Közölte ma Viorica Dăncilă miniszterelnök. Továbbá kifejtette, hogy a rendeletet az alkotmánybíróság döntésével összhangban hozzák meg, hogy semmi ne gátolja többé a büdzsé kihirdetését. Azt is hozzátette, hogy megengedhetetlen, hogy a befektetések támogatásának késlekedése negatív hatással legyen a gazdaság fejlődésére. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a parlament mielőbb eleget tesz a költségvetési törvény újbóli megfontolására vonatkozó kérelemnek.

Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője arról számolt be, hogy tíz éve nem tapasztaltak hasonlóan magas ármelekedést, mint idén. Jelenleg egy kiló krumpli termelői ára 1 lej 70 bani, míg tavaly, ugyanebben az időszakban csak 50 banit kellett ezért fizetni. Szerinte az áremelkedés azzal magyarázható, hogy nyugat-Európában 30 százalékkal kevesebb krumplit termeltek tavaly, így pedig megnőtt a hazai krumpli iránti kereslet.

A Magyar Nemzet hírportál szerint az Orbán Viktor vezette kabinet múlt héten fogadta el azt a javaslatot, amely szerint a Ferenc pápa június 1-i csíksomlyói látogatása és a június 7-én kezdődő hagyományos búcsú közötti időszakot a magyar kereszténység hetévé nyilvánítanák. Az előterjesztés szerint a két eseményt kiemelt figyelemmel kezelnék: ösztönöznék és támogatnák, hogy felekezetektől függetlenül minél nagyobb számban vegyenek részt rajtuk a Kárpát-medencei magyarok, ezzel is kifejezve a nemzet összetartozását, valamint az ezeréves magyar kereszténység iránti tiszteletet.

Az RMDSZ EP képviselőjelöltje Székelyudvarhelyen nyilatkozott az ügyben. Elmondása szerint fontos, hogy az európai döntéshozók személyesen tapasztalják meg az itteni problémákat és azt, hogy Románia hazudik, amikor azt mondja, hogy példaértékűen rendezte az erdélyi magyarság ügyét. Az RMDSZ-nek összesen 250 ezer támogatói aláírásra van szüksége az EP-képviselői listájának bejegyeztetéséhez.

Nagy Előd, a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem rektorhelyettese a Transindexnek tett nyilatkozatában elmondta, hogy a németországi intézet a szenátus januári döntésének értelmében az intézményen belüli angol kar részeként fog működni. Az eddigi információk szerint a Hambrugban zajló oktatás tandíjának összege évi 6 ezer euró lenne, a tanítást pedig idén ősszel indítanák be. Az egyetem német és angol nyelvű honlapja szerint már elkezdődött a beiratkozási folyamat.A rektorhelyettes az egyetemen nemrég kialakult román-magyar konfliktusra is kitért, amikor az intézmény nem akarta elismerni a magyar tagozatos hallgatók vizsgaeredményeit. Elmondása szerint ebben az ügyben még nem történt előrelépés, és várhatóan a hónap végén születik végleges megoldás.

A zarándokvonat június 7-én indul és 10-én, pünkösdhétfőn érkezik vissza – közölték a szervezők Budapesten. A Csíksomlyó Expressz az előző évekhez hasonlóan Szombathelyről indul, és a Sopron, Győr, Komárom, Tatabánya útvonalon érkezik Budapestre. A Keleti pályaudvarról a Székely Gyorssal összekapcsolva, 16 kocsiból álló “össznemzeti zarándokvonatként” indul tovább Erdélybe.

Az első egy méter moldvai sztrádát megépítő suceavai vállalkozó, Ștefan Mandachi üzletember által meghirdetett kampányhoz már több neves cég csatlakozott, ezek közül a legismertebb a JYSK. Továbbá több város polgármestere, illetve civil szervezetek is jelezték, hogy a felhívásnak eleget téve március 15-én, 15 órától 15 percre tiltakozásképp beszüntetik a tevékenységüket. Mandachi felhívása szerint Romániában évente kétezer ember hal meg közlekedési balesetben, és számításai szerint ő maga is “több mint másfél évet veszített az életéből” az autópályák hiánya miatt. A kampányhoz a közösségi oldalakon a #șîeu hashtag alatt lehet csatlakozni. Az eseményt Facebookon is meghirdették, és eddig több mint 11 ezren jelezték a részvételüket.

László Botond a korház ideiglenes gazdasági igazgatója kifejtette, hogy felvették a kapcsolatot egy szakmai céggel, elemezték a technikai lehetőségeket és remélik, ezen a héten felszerelhetik az elektromos kerítést. Erre azért van szükség, mivel a kórház környéke jelenleg is veszélyes a környéken kószáló medvék miatt. A kerítés hossza körülbelül 600 méter lesz és teljesen körbe fogja ölelni a korház területét.

 A kampány célja, hogy alapvető fontosságú tisztálkodási és szépségápolási csomagokat juttassanak el azon nőknek, akik a nehéz időszakokban is szeretnék megőrizni méltóságukat és nőiességüket. A kezdeményezést a NEEEM-kampány keretében indítják a szervezők egy Budapesten már jól működő modell alapján. A szervezők arra kérik a segíteni akarókat, hogy egy jó állapotban lévő táskába pakoljanak olyan termékeket, amelyek a mindennapi higiéniához szükségesek, például sampon, fogkefe, fogkrém, szappan, kézkrém, ajakbalzsam,  illetve egy kedves személyes üzenetet. Higiéniai okokból arra kérnek mindenkit, aki érdekelt az adománygyűjtési akcióban, hogy győződjenek meg arról, hogy a kiválasztott termékek újak és bontatlanok. Az adományokat március 14 és április 30. között az RMDSZ Maros megyei székházában lehet leadni.

 Az öt döntős várost tegnap jelentette be az Európai Ifjúsági Fórum, az Európa Ifjúsági Fővárosa koordinátora. A 2022-es címre 12 város pályázott, a döntőbe Nagybánya mellett az oroszországi Kazan, a lengyelországi Poznań, az albániai Tirana és a horvátországi Varasd jutott be. A zsűri előtti bemutató november 15-én lesz, a győztes várost november 21-én jelentik be.

 Kihirdette tegnap Klaus Johannis államfő a törvényt, amely szerint a megszabott minimális létszámnál kevesebb tanulóval is lehet kisebbségi tannyelvű osztályokat létrehozni azokon a településeken, ahol erre igény van. A jogszabály arról is rendelkezik, hogy csak az oktatási tárca kisebbségi államtitkársága, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának alárendeltségében működő oktatásügyi bizottság vagy az érintett kisebbségi közösség parlamenti képviseletét ellátó szervezet jóváhagyásával lehet átszervezni vagy megszüntetni az anyanyelvű osztályokat.

 Ma reggel bukaresti hivatalában fogadta Ecaterina Andronescu tanügyminiszter Sándor Krisztinát, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökét és Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnökét. Az EMNT és a Néppárt vezetői átadták azt a több mint 16 000 tiltakozó aláírást, melyet tavaly május óta gyűjtöttek  a Székely Nemzeti Tanáccsal közösen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem megvédése, valamint az önálló magyar orvos- és gyógyszerészképzés intézményes helyreállítása érdekében. A találkozón Ecaterina Andronescu ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy segít a helyzet rendezésében, valamint egyeztetni fog az egyetem vezetőségével és a magyar oktatókkal is.

Az akció vasárnapig tart. Az ellenőrzés országszerte zajlik, a vonatkozó törvény idevágó passzusát be nem tartó gépkocsivezetők vagy utasok szankciókra számíthatnak.  Az ellenőrzés az Európai Unió minden tagországában zajlik.

  Az Országos Statisztikai Intézet ma közölte, hogy 0,79 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak idén februárban januárhoz képest, az éves infláció pedig 3,83%-ra nőtt. Tavaly februárhoz képest 3,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak Romániában. Az élelmiszerek 4,46%-kal, a nem élelmiszer jellegű iparcikkek 3,74%-kal, a szolgáltatások pedig 3,08%-kal kerültek többe, mint egy évvel korábban. A Román Nemzeti Bank  februárban felfelé módosította 2019-es inflációs előrejelzését. A legújabb prognózis szerint év végén 3 százalékos inflációt várnak a korábban számított 2,9 százalékkal szemben. 2020-ra a korábban becsült 3,2 százalék helyett 3,1%-os fogyasztói árnövekedést jósolt a jegybank.

 Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a parlament alsóházának plénuma előtti felszólalásában közölte, hogy az oktatási szaktárca nem lehet közömbös akkor, amikor a MOGYE-n az oktatási törvény értelmében létrehoznak egy angol nyelvű tanszéket, azonban – a magyar közösség jogos elvárása – a magyar anyanyelvű orvosi képzés létrehozása folyamatosan elmarad. A politikus arra kérte a tárcavezetőt, hogy lépjen fel és kérje számon a MOGYE vezetőségétől a törvény be nem tartását.  Egyelőre még mindig teljes a bizonytalanság a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemen, semmi biztosat nem lehet tudni az új vizsgarendszer következményeiről.

 Azzal a felhívással fordult Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsának elnöke a június elsejére tervezett pápalátogatásra készülőkhöz, hogy népviseletben jelenjenek meg a csíksomlyói nyeregben. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott felhívásban leírják, hogy azt szeretnék, hogy teljen ez a nap a hagyományos népviseletben, amikor a világ figyelme Csíksomlyóra és az itt élőkre irányul, mutassák meg értékeiket, évszázadokról átörökített viseletüket, amelyek bemutatják Székelyföld különböző tájegységeinek sajátosságait.

Az éjszakai strasbourgi találkozóján jogilag kötelező erejű biztosítékokat fogadott el a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír pótmegoldás ügyében a brit kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és ezek lehetővé tehetik az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválását. A röviddel éjfél előtt tartott közös sajtótájékoztatón Juncker elmondta, hogy nem nyitották újra a londoni parlament által már elutasított kiválási szerződést, a kötelező erővel bíró jogi instrumentum csupán kiegészíti azt. Kiemelte, hogy egyeztetett az ír miniszterelnökkel, aki közölte, hogy kormánya kész támogatni a megállapodást, illetve beszélt Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, akit arra kért, hogy terjessze fel jóváhagyásra az egyezményt a március 21-22-i EU-csúcson, amennyiben megszavazzák Londonban az egyezményt. Ha a brit parlament megszavazza az egyezményt, akkor az EU kész azonnal megkezdeni a jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalások előkészítését.  A brit parlament alsóháza a januári nagyarányú elutasítás után ma szavaz másodjára a kiválási egyezményről.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerint semmilyen előrelépés nem történt Romániában az igazságügy helyzetét megfigyelés alatt tartó úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus   legutóbbi országjelentésében megfogalmazott ajánlások teljesítése terén. Az EB tisztségviselője tegnap, Bukarestben beszélt erről, amikor a Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem díszdoktorává avatta. Azt mondta, azt szeretné, ha az EB és a román kormány szakértői találkoznának, hogy a megfogalmazott ajánlásokról tárgyaljanak. Az EB első-alelnöke nem kívánt beszélni a következő lépést illetően, így a 7-es cikkely esetleges aktiválásáról sem. Az első-alelnök hangsúlyozta, hogy mindenkor tiszteletben kell tartani a jogállamot.