Erdély FM (Románia/Erdély)

 Ma 16 órakor kezdődik az emlékünnepség és a koszorúzás a Postaréten. A díszmeghívott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter valamint Kelemen Hunor RMDSZ elnök. Este fél 7-től pedig Kormorán koncert lesz a Marosvásárhelyi várban. Holnap pedig, március 15-én, fiatalok vonulnak fel a Bernády szobor elől, 16 órai kezdettel, majd rendhagyó emlékünnepség lesz a Postaréten, 17 órai kezdettel. Este 7-kor pedig a Kultúrpalota nagytermében ünnepi koncertet ad Sebestyén Márta a Könyv és Gyertya gálaest keretében.

Nyilatkozta ma Sorina Pintea egészségügyi miniszter a Sanitas szakszervezettel való tárgyalás után. A tiltakozóknak pedig azt üzente, hogy 100 lej is fizetésemelésnek számít, ezért nincs miért fizetéscsökkenésről, vagy elbocsátásokról beszélni. Ma körülbelül 200-an vonultak az Egészségügyi Minisztérium elé tüntetni, mivel szerintük a 114-es számú adóügyi módosítások hátrányosan érintik a bérezési rendszert.

A házbizottság ma kidolgozta a jövőheti munkaprogramot, és eszerint jövő szerdán lesz a zárószavazásokra szánt ülés, amelyen az igazságügyi miniszter ellen benyújtott egyszerű indítványról is voksolnak. Szintén ekkor bocsátják döntő szavazás alá a pénzügyminisztériumot érintő egyszerű indítványt, amelyet a hétfői plenáris ülésén vitat meg a képviselőház. Múlt szerdán kvórumhiány miatt függesztették fel a képviselőház ülését, amelyen zárószavazás alá bocsátották volna többek között az igazságügyi miniszter ellen benyújtott egyszerű indítványt.

Az alkotmánybíróság ma hozott döntést az ügyben azzal indokolva, hogy az erre vonatkozó tiltás alkotmányellenes. A taláros testület az államfő óvása miatt vizsgálta meg az EP-választásokról szóló törvény módosítását. Klaus Johannis azt kifogásolta, hogy a kormánypártok kezdeményezésére a jogszabály szerint a szavazás napján tilos bármilyen referendum megszervezése. Korábban az államfő úgy nyilatkozott, hogy népszavazást írna ki a romániai igazságszolgáltatásról, a G4media szerint ezzel magyarázható a PSD és ALDE által kezdeményezett módosítás.

Jean-Adrian Andrei Hargita megyei prefektus felszólította a megye minden polgármesterét és közintézmény vezetőjét, hogy tartsák be a Románia zászlajának kitűzésére és a himnusz eléneklésére vonatkozó törvény előírásait. A törvény szerint ugyanis ki kell tűzni a nemzeti lobogót minden önkormányzati és közintézmény székhelyén, a vezetői tisztségeket betöltő személyek irodáiban, az üléstermekben, valamint minden politikai párt, szakszervezet, tanügyi vagy kulturális intézmény székhelyén. Más államok lobogóit pedig csak a román zászlóval együtt szabad kitenni, kizárólag hivatalos látogatások, nemzetközi konferenciák vagy ünnepségek alkalmával a hivatalos intézmények épületeire, vagy a helyi önkormányzatok által meghatározott közterekre. A törvény megszegése esetén 2.500 lejtől 5.000 lejig terjedő pénzbírság róható ki, szögezi le a prefektus az átiratban.

A képviselőház és a szenátus együttes plénuma ma megszavazta, hogy változatlan formában küldjék vissza az államfőnek a költségvetési törvényt. A költségvetési törvény újbóli parlamenti megfontolására vonatkozó államelnöki kérést 115-en támogatták, 245-en pedig ellene voksoltak és ketten tartózkodtak. Klaus Iohannis államfő pénteken küldte vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a 2019-es költségvetés törvényét, arra hivatkozva, hogy az nem realista előrejelzésekre alapul.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere március 15-e alkalmából miniszteri művészeti és egészségügyi díjakat adott át ma a Pesti Vigadóban. Az eseménynek erdélyi díjazottjai is voltak. Kiemelkedő színvonalú irodalmi tevékenysége elismeréseként József Attila-díjat kapott többek között Király Zoltán kolozsvári költő, a Sétatér Kulturális Egyesület elnöke, valamint Sántha Attila Barna kézdivásárhelyi író. A táncművészet terén kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Harangozó Gyula-díjban részesült mások mellett Könczei Árpád koreográfus is.

Az Aradihirek.ro portál beszámolója szerint közel harminc őz- és szarvastetemet találtak az Arad megyei Pécska és Kispereg határában, a román-magyar határ közelében. A gyanú szerint a rágcsálóknak kitett méreg végezhetett velük. A rendőrség ismeretlen tettesek ellen indított nyomozást, többek között azt vizsgálják, hogy a mérgezés az elpusztult vadállatok ellen irányult, vagy az őzek és szarvasok a rágcsálóknak szánt mérget ették meg.

Nicoleta Tolvaj Marin, a Kovászna megyei rendőrség szóvivője a Maszolnak nyilatkozott az ügyben. Elmondása szerint Háromszéken a rendőrök, csendőrök és az erdészeti őrség szakemberei egy átfogó akció keretében múlt héten több mint 100 ezer lejes büntetést osztottak ki, és több mint 900 köbméter faanyagot koboztak el, amelynek értéke több mint 300 ezer lej. A rendőrségi szóvivő arról is beszámolt, hogy a razzia keretében ellenőriztek egy „ Kovászna megye területén munkapontot működtető fafeldolgozó vállalatot” is, és megállapították, hogy tavaly október és idén március között több, mint 800 köbméterrel több rönköt vettek át, mint amekkora mennyiségre hivatalos dokumentumokat tudtak felmutatni. Az érintett háromszéki fafeldolgozót 10 ezer lejre büntették, és elkobozták tőlük a többletanyagot.

 Mondta ma Korodi Attila képviselő az RFI-nek adott interjúban. A politikus szerint jogos a bírák és ügyészek elégedetlensége az igazságügyi törvényeket módosító, 7-es sürgősségi kormányrendeletet illetően. Az egyszerű indítványt a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség 91 képviselője nyújtotta be az alsóházba. Az indítvány vitája múlt kedden zajlott, a szavazást pedig másnapra időzítették, szerdán azonban kvórumhiány miatt felfüggesztették a képviselőház ülését, így a voksolás elmaradt.

 Elégedetlenségüket az adóügyi intézkedésekről szóló,  114-es kormányrendelet és az egységes bértörvény hatásai váltották ki. A tiltakozáson a Sanitas Hargita, Kolozs, Temes, Hunyad, Arad, Konstanca, Bákó, Iaşi és Brăila megyei tagjai vesznek részt. Ez már a második megmozdulás az érdekvédelem által korábban bejelentett sorozatból: múlt héten a pénzügyminisztérium épülete előtt álltak sztrájkőrséget a szakszervezeti tagok, március 20-án a munkaügyi minisztérium székhelye elé vonulnak, április elejére pedig nagyszabású fővárosi tüntetést helyeztek kilátásba.

 Ezt George Ciamba, az uniós elnökség lebonyolításáért felelős, európai ügyekben illetékes tárca nélküli miniszter írta ma közösségi oldalán, miután tegnap este a londoni alsóház két hónapon belül másodszor is nagy többséggel elutasította a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodást. Az Európai Bizottság már tavaly decemberben megkezdte a megállapodás nélküli kilépés esetén alkalmazandó, rendkívüli helyzetre szóló cselekvési tervének végrehajtását. A csomag 14 intézkedést tartalmaz azokon a területeken, ahol a megállapodás nélküli Brexit jelentős zavart okozna a 27 uniós tagország polgárai és vállalkozásai számára. E területek közé a többi között a pénzügyi szolgáltatások rendszere, a légi közlekedés, az éghajlat-politika és a vámügyek tartoznak.

 2936 lej volt a nettó átlagbér januárban, azaz 0,7%-kal kisebb, mint decemberben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. A bruttó átlagkereset 4837 lej volt, 2 százalékkal kevesebb, mint 2018 decemberében. Tavaly januárhoz képest a nettó bér 18,2%-kal nőtt. A legjobban ezúttal is az IT-szektorban lehetett keresni, itt a nettó átlagbér elérte a 6768 lejt, a legkevesebbet, átlagban 1718 lejt, a készruhagyártásban dolgozók kaptak. A legtöbb gazdasági ágazatban csökkent a nettó átlagbér januárban decemberhez viszonyítva, amikor sok helyen év végi prémiumokat, karácsonyi pótlékot vagy tizenharmadik fizetést adtak.  A legnagyobb mértékű nettóbér-növekedést a fémércbányászat és az építőipar, a legnagyobb csökkenést pedig az erdőkitermelés terén jegyezték.

Laura Codruţa Kövesit kellene kinevezni európai főügyésznek, ha már eljutott idáig a szelekciós folyamatban, és az Európai Parlament is alkalmasnak tartja a posztra – jelentette ki tegnap a Digi24 hírtelevíziónak Kelemen Hunor. Úgy véli, hogy a parlamentnek nem kellene beavatkoznia a főügyészek kinevezési folyamatába. Az Európai Parlament Laura Codruţa Kövesit, a DNA volt vezetőjét választotta hivatalos jelöltjének az európai főügyészi tisztségre. Az uniós tagországok nagykövetei korábban titkos szavazással a francia ügyész támogatása mellett döntöttek, ezért egyeztetések kezdődtek az EU Tanácsa és az EP között a poszt várományosáról.

 Vass Levente képviselő ma közölte közösségi oldalán, hogy megszavazta a szenátus azt az RMDSZ-es törvénymódosítást, amely szerint a mindenkori kormánynak kötelessége lesz évente legkésőbb január 15-ig kormányhatározattal egy egész évre előre megjelölni az ünnepnapokat megelőző vagy követő szabadnapokat, és azt is, hogy egységesen melyik nap kell majd pótolni ezeket. Ezáltal elkerülhető lesz, hogy alig napokkal egy ünnepnap előtt derüljön ki, hogy megadják az ünnepet követő vagy megelőző napokat is. A magánszektor számára is könnyebb lesz tevékenysége összehangolása az állami szektorral. A képviselőházi szavazás után 2020-ban már év elején tudni fogjuk ezeket a hosszú hétvégéket.

 A szobor megsemmisítését, vagy Magyarországra költöztetését követeli egy a helyi sajtóban közzétett közleményben a szélsőségesen nacionalista PND helyi szervezete.  A PND hétfői közleményében az aradiakra nézve sértőnek ítélte a 13 aradi vértanú emlékére állított szoborcsoportot. Szerinte a tábornokok 40 ezer erdélyi román meggyilkolásáért felelősek. A párt ugyanakkor felszólította Bognár Leventét, Arad alpolgármesterét, hogy számoljon be a helyi önkormányzat magyar rendezvényekre juttatott támogatásairól. Bognár Levente, RMDSZ-es alpolgármester az Aradihirek.ro helyi portálnak tegnap elmondta, hogy a PND-nek nincsen tömegbázisa a városban, de az ilyen közlemények meg tudják mérgezni a város hangulatát. Szerinte a közelgő nemzeti ünnep, a választások, valamint az 1848-1849-es forradalom vérbe fojtásának a 170 évfordulója miatt erősödtek fel a magyarellenes hangok.

 Legutóbb egy galaci, 68 éves nő halt meg, akit A típusú influenzával diagnosztizáltak. Az asszony nem volt beoltva grippé ellen, és más betegségekben is szenvedett.

Az Európai Néppárt frakcióvezetője tegnap tárgyalt Budapesten a magyar miniszterelnökkel. Weber elmondta, hogy sok mindenről beszéltek, de nem oldottak meg minden problémát. Kedvező fejleménynek nevezte, hogy Orbán Viktor tudomásul vette, hogy a Brüsszel- és Európai Unió-ellenes plakátkampányt az EPP nem tartja elfogadhatónak, ezért az nem is fog folytatódni. A Fidesznek minden Brüsszel- és Európai Unió-ellenes kampányt be kell szüntetnie, el kell távolítani a Brüsszel-ellenes plakátokat és garantálnia kell, hogy a jövőben sem lesznek ilyen kampányok – mondta Manfred Weber sajtótájékoztatóján. A politikus kitért arra is, hogy jó megoldásnak tartaná, ha a magyar kormányfő bocsánatot kérne azokért a problémákért, amelyeket az EPP más pártjainak okozott.  Nyomatékosította, hogy nem fog spekulálni a március 20-ai, a Fidesz kizárásáról szóló EPP-s szavazásról. Újságíróknak úgy fogalmazott: meg fogják látni, hogy az elkövetkező napokban hogyan lép Orbán Viktor. 2019 elején, az EP-választáshoz közeledve minden korábbinál feszültebb lett a viszony a Fidesz és európai pártcsaládja, az Európai Néppárt között. A magyar kormány februárban plakátkampányt indított, azt állítva, hogy Soros György és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság néppárti elnöke migránsokat telepítene be Magyarországra. A plakátkampányt sok bírálat érte az EPP-ből, aminek 50 tagpártja közül 12 támogatta, hogy zárják ki a Fideszt. Az eljárásról március 20-án tárgyalnak.

A Theresa May kormányfő által kidolgozott javaslatot óriási fölénnyel utasította el a brit parlament: mellette 242, ellene 391 képviselő szavazott. A brit parlament választott kamarája két hónapon belül másodszor utasította el a konzervatív párti brit kormány által novemberben elért 585 oldalas egyezményt.  Az EU vezetői a mostani szavazás előtt egy nappal jogi biztosítékot adtak Theresa May miniszterelnöknek arra, hogy a legvitatottabb elem, az újbóli ír-északír határellenőrzés elkerülését célzó tartalékmegoldás csak átmenetileg léphet életbe, de az alsóházi képviselők EU-szkeptikus táborának többsége ezt sem találta elégséges garanciának. A londoni alsóház ma arról szavaz, hogy az Egyesült Királyság kilépjen-e megállapodás nélkül az Európai Unióból – jelentette be tegnap este Theresa May. Ha a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét ma a képviselők elutasítják, holnap arról szavaznak, hogy a kormány kérje-e az EU-tól a Brexit elhalasztását. A kilépés március 29-i dátumáig már csak két és fél hét maradt, ha nem fogadnak el megállapodást, vagy hosszabbítást, akkor kemény brexit következik.

 A miniszterelnök tegnap bejelentette, hogy elfogadtak egy jogszabályt, amellyel a magánszemélyek jövedelmi adójáról és társadalombiztosítási hozzájárulásáról szóló egységes nyilatkozat leadási határidejét március 15-éről július 31-ig meghosszabbítják. Mindazok, akik 2019. július 31-ig a teljes adóösszeget befizetik, 5 százalékos kedvezményt kapnak. Ugyaneddig a határidőig lehet rendelkezni az adó 2, illetve 3,5 százalékáról is, tette hozzá a kormányfő. A pénzügyminisztérium által a múlt héten közzétett tervezet értelmében az intézkedéssel az elektronikus rendszer blokkolását szeretnék elkerülni, tekintve, hogy idéntől kizárólag online lehet benyújtani a nyilatkozatokat a privát virtuális téren keresztül. Az egységes nyilatkozatot azoknak a magánszemélyeknek kell benyújtaniuk, akik egyénileg, vagy társulási formában jövedelmet valósítanak meg Romániában és/vagy külföldön, és akik kötelesek jövedelmi adót és társadalombiztosítási járulékot fizetni. Azoknak is be kell nyújtaniuk a nyilatkozatokat, akiknek nincs jövedelmük, de úgy döntöttek, hogy fizetik az egészségbiztosítási járulékot.