Klaus Johannis államfő megerősítette tegnap, hogy népszavazás kiírását is tervezi május 26-ára, az európai parlamenti választás napjára. Az elnök egy fővárosi kulturális rendezvényen beszélt erről, miután több ellenzéki párt is szorgalmazta, hogy írja ki a korrupcióellenes harc folytatása ügyében két éve bejelentett, de azóta halogatott referendumot. Az elnök azt szeretné bebizonyítani a népszavazással, hogy a kormánynak nincs választói felhatalmazása az igazságügyi törvények módosítására. Az igazságügyről csak véleménynyilvánító referendumot lehet kiírni, így érvényességének és eredményességének inkább csak a politikai marketing szempontjából van jelentősége. Az év végi elnökválasztáson újabb mandátumra pályázó Klaus Johannis számára inkább kudarc, mintsem politikai fegyver lenne a szociáldemokratákkal vívott csatájában egy olyan népszavazás, amelyen a részvétel nem haladja meg a 30 százalékos érvényességi küszöböt.
Bár a tavalyi hasonló büntetését alapfokon érvénytelenítette a bíróság, Sebastian Cucu prefektus nem adja fel, és ismét tízezer lejre bírságolta meg Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, amiért a március 15-i nemzeti ünnepen a város főterén lévő magyar lobogók mellé nem helyeztek el román zászlót is. A kormánybiztos összesen 32 piros-fehér-zöld lobogót azonosított, amelyek mellett nem volt kitűzve Románia zászlaja is. Sebastian Cucu március 15-e előtt körlevélben figyelmeztette a háromszéki önkormányzatok vezetőit, hogy a zászló és himnusztörvény értelmében más államok lobogója csak a román zászlóval együtt tűzhető ki köztereken vagy a közintézmények épületein, az is csak hivatalos látogatások, nemzetközi konferenciák vagy ünnepségek alkalmával. Antal Árpád polgármester közölte, hogy akárcsak tavaly, idén s megfellebbezi a prefektusi büntetést.
A marosvásárhelyi táblabíróság tegnap kimondott ítéletében jogerősen elutasította Csíkszereda polgármesterének a fellebbezését, és megállapította, hogy molinón sem lehetnek jelen a magyar és a székely jelképek, illetve a város címere a csíkszeredai városháza tanácstermében. Az ítélet kivonata a romániai bíróságok portálján jelent meg. A székelyföldi magyar feliratok és jelképek elleni pereskedésre szakosodott Méltóságért Európában Polgári Egyesület keresete nyomán hozott ítéletben a táblabíróság megerősítette az eső fokú ítéletet, mely arra kötelezte Csíkszereda polgármesterét, hogy távolítsa el a tanácsteremből a Magyarország zászlaját, a székely zászlót és a Csíkszereda címerét ábrázoló roll upokat. Az ADEC – a bíróságok portálja szerint – több mint 160 pert indított elsősorban székelyföldi önkormányzatok és közintézmények ellen a székely vagy magyar zászló használatát, valamint a magyar nyelvű feliratokat kifogásolva. A perek többségét megnyerte.
A megszokottól eltérő kommunikációval szólította meg a választókat az Udvarhelyszéki RMDSZ. A jellemzően udvarhelyszéki székelyes tájszavakat tartalmazó üzenetet és egy székely gazdát ábrázoló nagy méretű pannók a közelgő európai parlamenti választásra való részvételre buzdítanak. Az óriás-reklámhordozók Udvarhelyszék településein, illetve Székelyudvarhelyen bukkantak fel, és a város lakónegyedeinek postaládáira is jutott hasonló tartalmú matricákból. Bíró Barna Botond, az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke a Maszolnak elmondta, hogy olyan plakátot terveztek, amire az emberek felkapják a fejüket, eltér a megszokott sémáktól.
Nyilatkozta ma Viorica Dăncilă. A miniszterelnök arról számolt be, hogy a kormány garanciát vállal olyan kölcsönökért, amelyekből a lakosság elektromos, vagy hibridautókat vásárol. Továbbá ötleteket várnak, hogy felgyorsuljon az országban az autópálya építés. Szerinte a munkálatokat az is lassítja, hogy ‘egyes állampolgárok’, készakarva keresztbe tesznek. Példaként a Piteşti-Nagyszeben pályát hozta fel, amelynek környezetvédelmi engedélyét ‘két romániai és egy dublini állampolgár fellebbezte meg’.
A felvidéki párt sajtóközleményében tájékoztat arról, hogy elutasít minden olyan javaslatot, amely arra irányul, hogy kizárják a Fideszt az Európai Néppártból, vagy felfüggesszék a tagságát. Az Európai Néppárt tagpártjaként az MKP küldöttsége is részt vesz a szervezet politikai gyűlésének holnapi ülésén, amelyen megvitatják a Fidesz kizárására vonatkozó indítványokat. Kocúr László, az MKP pártigazgatója szerint a pártcsaládon belüli legkomolyabb vitákat is párbeszéddel kell megoldani.
Jelentette ki ma az Országos Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Hatóság. 2021 január 1-je után az árva, vagy szülők által elhagyott gyerekeket kizárólag örökbefogadó családoknál, vagy hivatásos nevelőszülőknél helyezik majd el.
A szövetség közleményében Kelemen Hunor, a szövetség elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik aláírásukkal támogatták az RMDSZ-t, és azoknak a szervezeteknek és önkénteseknek, akik megszervezték az aláírásgyűjtést. Továbbá kiemelte, hogy a 2000-es évek eleje óta nem volt példa arra, hogy ennyien támogassák az RMDSZ jelöltlistáját. A héten még folytatják az aláírások gyűjtését, jövő héten pedig leadják a támogatók listáját a Központi Választási Irodában. A törvény szerint a választásokon induló pártoknak 200 ezer támogató aláírást, a független jelölteknek pedig 100 ezer aláírást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy jelöltként részt vegyenek a választási versenyen.
A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal közleménye szerint egy hónap alatt összesen 120, a város közterületén elhagyott és gazdátlan gépjárművet azonosított be. A járművek egyharmadát a tulajdonosai, 12 autót pedig a Polgármesteri Hivatal szállíttatott el a közterületekről, a fennmaradó autók esetében pedig még zajlanak az eljárások. Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala ugyanis a továbbiakban is folytatja a város közterületén a roncsautók feltérképezését. A beazonosított roncsautók elszállításra kerülnek egy erre a célra kialakított területre, ahonnan a tulajdonosok egy kérés leadásával válthatják ki,, miután bizonyítják a hivatalos tulajdonosi szerepüket, az összes törvény által előírt adó és illeték napirendre szóló kifizetését, és törlesztik a gépjármű elszállításával és megőrzésével járó összes költséget. A törvény értelmében az minősül gazdátlan járműnek, amely nincs forgalomba jegyezve, nincs használva egy éve és nem ismert a tulajdonosa.
A magyar európai parlamenti képviselő tegnapi nyilatkozatában egyrészt köszönetet mondott a magyar minisztelnök-helyettesnek azért, hogy „megtisztelő látogatásával” örömet okozott a nagyváradi és bihari magyarságnak. Másrészt pedig rosszallotta, hogy pártos és minimalista kampánycélokat szolgált Semjén Zsolt részvétele az RMDSZ március 15-i rendezvényén Nagyváradon. Továbbá azt is nehezményezte, hogy Semjén korrupcióval gyanúsítható RMDSZ-es politikusokkal együtt lépett fel. Kiemelte, hogy Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke több más bihari RMDSZ-es politikussal együtt szerepet játszott az Ady-központ felépítésére szánt „magyar állami támogatás elvesztegetésében”.
Február végén újabb pert indított a Dan Tanasă által vezetett alakulat a Hargita Megye Tanácsa ellen, amelyben azt kifogásolja, hogy a jogerős végzés ellenére nem távolították el a székely zászlókat a megyeháza gyűlésterméből és a bejárattól. Emiatt azt kéri a bíróságtól, hogy bírságolják meg Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét és kötelezze a bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő bírság kifizetésére minden nap késlekedésért. A feljelentésre Borboly Csaba a közösségi oldalán reagált. Elmondása szerint a megyeházáról eltávolítottak három zászlót, amelyeket a történelmi egyházaknak adták át megőrzésre. Az előtérben kiállított zászló pedig egy kiállítás része, amely a történelmi tájegységek zászlóit és zászlótervezeteit mutatja be Moldvától Havasalföldig. Dan Tanasă alakulata először 2015-ben tett feljelentést a székelyzászlók miatt.
Az Agerpres forrásai szerint Marius Iacob továbbra is az intézmény keretében marad, és ügyészként folytatja majd a tevékenységét. Tegnap a legfelsőbb bíróság öt bíróból álló ítélőtanácsa jóváhagyta az Igazságügyi Felügyelet kérését és elrendelte, hogy Marius Iacob figyelmeztetésben részesüljön egy fegyelmi vétség miatt.
A képviselőház illetékes szakbizottságai ma egyöntetűen leszavazták a gyulafehérvári nyilatkozatot törvénybe foglaló tervezetet – számolt be az RMDSZ közleményben. A közlemény szerint a román politikum nem tartja be elődei száz évvel ezelőtt vállalt ígéretét, holott a demokrácia alappillére a jogállamiság, a román demokrácia pedig csakis akkor lehet teljes, ha közjogi szempontból is érvényesek és alkalmazásukban is háborítatlanok a modern román állam jogalapját jelentő 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazottak. Az RMDSZ leszögezte, hogy továbbra is szorgalmazza mind az európai, mind az országos törvényhozásban, hogy a kisebbségeket megillető jogokat törvénybe foglalják, ezért kezdeményezte a Minority Safepack állampolgári kezdeményezést, és ezért küzd a román a parlamentben is.
-közölte ma az egészségügyi miniszter. E kapcsán kivizsgálást indított a rendőrség. Sorina Pintea hangsúlyozta, hogy nem baktérium-, hanem gombaölő hatású fertőtlenítőszerekről van szó, amelyeket azonnal visszavontak, amint rendellenességeket tapasztaltak velük. Ezekre az egészségügyi intézményekben és szépségszalonokban használt fertőtlenítőszerek ellenőrzése nyomán derült fény. Bukarestben 108 liter, Prahova megyében ötezer liter még fel nem használt fertőtlenítőszert találtak. A cégeket megbírságolták 35 ezer lejre, de az egészségügyi minisztérium illetékesei nem tudták felvenni velük a kapcsolatot, mert nem sikerült a vállalatok ügyintézőinek nyomára bukkanniuk – mondta még a miniszter.
Az alkalmazottak felfüggesztették a munkát és a vállalat udvarán gyűltek össze. A vezetőség azon döntése ellen tiltakoznak, mellyel 28 százalékkal csökkentik bérüket és elveszik tőlük az étkezési jegyeket. Tiltakoznak az ellen is, hogy nem biztosítanak számukra megfelelő, a munkavégzéshez szükséges felszereléseket. Mintegy 150-en tüntettek ma, kéréseik megoldását sürgetve. A vállalat vezetősége részéről mindeddig nem érkezett hivatalos állásfoglalás a tüntetéssel kapcsolatban. Annyit tudni, hogy a Salubriserv ellen hivatalosan, saját kérésre csődeljárás indult 2015 februárjában, majd átszervezési folyamat kezdődött a felhalmozott, nagyon nagy adósságok miatt. Ugyanakkor a városnak is vannak elmaradásai a társasággal szemben – számol be a Marosvásárhelyi Rádió.
Kiderült ugyanis, hogy semmi közük a bűncselekményhez. Közölte ma Jan van Zanen utrechti polgármester. Holland hírforrások ma reggel közölték, hogy a hatóságok őrizetbe vették a lövöldözés harmadik gyanúsítottját, de a polgármester a holland rádiónak elmondta, hogy már csak a támadás elkövetésével gyanúsított, török születésű Gökmen Tanist tartják fogva, a többieket elengedték. A 37 éves Tanist több órás hajsza után fogták el tegnap kora este, tettének indítékai még nem ismertek.
Újabb utcai tiltakozásokba kezdenek csütörtöktől a közúti szállítók, amennyiben a kormány nem fogadja el a kalóztevékenység visszaszorítását célzó, három héttel ezelőtt beígért sürgősségi rendeletet – tájékoztat közleményében a Romániai Engedélyezett Fuvarozók és Szállítók Szövetsége. A csütörtökre kilátásba helyezett tiltakozásra több mint ötezer járművet várnak, amelyek a kormány épülete előtti térről a sajtóházig vonulnak. Ha ezek után sem teljesítik követeléseiket, a közúti szállítók hetente nagyszabású tüntetést tartanak majd Bukarestben, megbénítva a forgalmat az ország minden részéről érkező autóbuszokkal, kisbuszokkal, taxikkal. A Răzvan Cuc szállításügyi és Daniel Suciu regionális fejlesztési miniszterrel folytatott február végi egyeztetést követően a szövetség lefújta a hónap utolsó napjára beharangozott tiltakozásokat, és úgy döntött, megvárja, hogy – az ígéreteknek megfelelően – tegyék közzé a fejlesztési tárca honlapján a taxistörvény módosításairól szóló tervezetet, a kormány azonban még nem fogadta el a jogszabályt.
Jóváhagyta ma a legfelsőbb bíróság az Alina Bica által benyújtott semmisségi folyamodványt és elrendelte perének újratárgyalását. A volt DIICOT-főügyészt bűnpártolás miatt ítélték tavaly négy év letöltendő börtönbüntetésre. Bica ügyét május 20-án tárgyalják újra. A volt DIICOT-főügyész jelenleg Costa Ricán tartózkodik, ügyvédje a törvénytelenül létesített öttagú bírói tanácsokkal kapcsolatos alkotmánybírósági döntésre hivatkozva kérte az ügyében hozott ítélet felfüggesztését.Alina Bicát tavaly június 26-án ítélték négy év szabadságvesztésre bűnpártolás miatt. Ugyanabban az ügyben Adriean Videanu volt gazdasági minisztert felmentették a vádak alól.
Saját kezűleg vágta el tegnap este a polgármester Temesvár központjában több távközlési szolgáltató villanyoszlopokon futó kábeleit. Emiatt internet- és kábeltelevízió-jel nélkül maradt a városlakók egy része. Nicolae Robu polgármester tettét azzal indokolta, hogy a levegőben lógó kábelrengeteg rontja a városképet. Elmondta, hogy korábban többször felszólította a szolgáltatókat, hogy helyezzék a föld alá a kábeleiket, de ezt nem tették meg. Ezért az elöljáró tegnap estére kirendelte a városközpontba közterület-fenntartókat, akik nekiláttak a huzalok elvágásának. Nicolae Robu személyesen is részt vett az akcióban. Az egyik érintett szolgáltató elmondta, hogy valóban többször felszólította őket a városháza, hogy rejtsék el a földbe a kábeleiket, de ez szerinte „nem történhet egyik napról a másikra”. A hivatalnak ugyanis előbb uniós forrásokból ki kellett volna építenie a föld alatt futó hálózat helyét, ahogy Kolozsváron is történt.
Mivel több tagpárt is jelezte, hogy nem elég Orbán Viktor miniszterelnök korábbi bocsánatkérése, ezért ragaszkodnak a szavazás megtartásához. A Néppárt holnapi ülésén maga Orban Viktor is jelen lesz. A magyar miniszterelnök múlt szerdán írt levelet azon EPP-tagpártok vezetőinek, akik kezdeményezték a Fidesz kizárását. Ebben bocsánatot kért a „hasznos idióták” kifejezés miatt, de kiemelte, nem változtat álláspontján a keresztény kultúra védelmét, a migrációt és Európa jövőjét illetően. A miniszterelnök azt kérte az érintett pártoktól, hogy gondolják újra a kizárási kezdeményezést. Tíz országból tizenhárom EPP-tagpárt kérte hivatalosan a Fidesz kizárását a magyar kormány újabb plakátkampánya és szerintük jogállamiságot veszélyeztető lépései miatt.