Erdély FM (Románia/Erdély)

 Az önkormányzat és a hulladékgazdálkodással megbízott Eco-Csík szervezésében zajló, három hétig tartó városszépítő akció részeként minden utcát, járdát és közterületet megtisztítanak. A március 25. és április 12. közötti időszakra tervezett nagytakarítással párhuzamosan lomtalanítási akció is zajlik, az ilyen jellegű hulladékot a szeméttárolók mellől ingyen elszállítják. Arra kérik a lakosokat, hogy autóikkal ne parkoljanak a takarításra váró közterületeken, ugyanis a munkálatokat akadályozó járműveket elszállítják. Ma délután a Müller László utcában és a Gyermek-sétányon lesz nagytakarítás, holnap délután pedig a Pacsirta és a Suta sétányokon.

 A tarlótüzek száma nő – mondják a Maros megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség képviselői. Emlékeztetik az állampolgárokat, hogy engedély nélkül nem gyújthatják fel a növényzetet vagy a háztartási hulladékot. A Hargita megyei tűzoltókat pedig tegnap négy tarlótűzhöz riasztották. A Hargita megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség szerint a száraz növényzet Madéfalva, Gyergyóújfalu, Csíkszereda és Kászonújfalu környékén kapott lángra.

Az erdélyi, székelyföldi gazdák érdeke, hogy 2021 után is megmaradjanak a mezőgazdasági támogatások, amelyeket az EU a Közös Agrárpolitikán keresztül biztosít. Azért fognak küzdeni az Európai Parlamentben, hogy ez az álláspont érvényesüljön a támogatáspolitika vitáján – hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő tegnap délután Atyhában, ahol gazdafórumon vett részt. A Közös Agrárpolitika területén mindenképpen várhatóak változások, de még tart a vita, hogy milyen prioritások mentén történjenek meg ezek a változások. Jelenleg zajlik a 2021 utáni költségvetés vitája az Európai Parlamentben, a Közös Agrárpolitika fejezetnél több mint hétezer módosítási indítványt nyújtottak be, ezek közül pedig azokat kell támogatniuk, amely a székelyföldi, erdélyi gazdákat szolgálják” – emelte ki Winkler Gyula. Elmondta, hogy az uniós támogatásoknak köszönhetően az erdélyi mezőgazdaság jelentős fejlődésen ment át az elmúlt években.

Viorica Dăncilă miniszterelnök ugyanis tegnap azt nyilatkozta  az Amerikai-Izraeli Közpolitikai Bizottság konferenciáján, hogy Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetik Románia Izraeli Nagykövetségét. Izrael bukaresti nagykövetsége amúgy közölte, hogy üdvözli Viorica Dăncilă miniszterelnök washingtoni nyilatkozatát. Erre reagálva az elnöki hivatal tagadta, hogy Románia eldöntötte volna izraeli nagykövetsége Jeruzsálembe költöztetését.  A miniszterelnök igyekezett úgy beállítani ezt, mintha ez a döntés csak a kormányon múlna. A közlemény leszögezi, hogy a végső döntést a témáról készülő elemzés véglegesítését követően, a külpolitikában illetékes valamennyi intézmény jóváhagyásával – alkotmányos hatáskörének megfelelően – az államfő fogja meghozni. Végül a kormányfő pontosított és azt mondta az Antena 3 televíziónak adott telefonos interjújában, hogy amikor a román nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről beszélte, azt mondta, hogy minden alkotmányos lépést be kell tartani.

A kártyákon levő dátum ellenére nem jár le idén az egészségügyi kártyák érvényessége, hívta fel a figyelmet a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója azt követően, hogy sokan az intézményhez fordultak kártyájuk érvényessége miatt, nem tudva arról, hogy a lejárati idő ellenére még két évig használhatják azt. A kormány múlt év júniusában fogadott el határozatot költségtakarékossági okokból az egészségügyi kártyák érvényességi idejének meghosszabbításáról. A kártyák tehát a rájuk nyomtatott lejárati idő ellenére 2021-ig használhatók maradnak.

A marosvásárhelyi táblabíróság jogerős ítéletben kötelezi a helyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem vezetőségét, hogy hozza nyilvánosságra ezt a jegyzőkönyvet. Az egyetem rektora eredetileg megtagadta a Civil Elkötelezettség Mozgalom által igényelt közérdekű információ kibocsátását. Az ügyben a Cemo első fokon veszített, másodfokon viszont a táblabíróság részben a civil szervezetnek adott igazat, és arra kötelezte az egyetem vezetőségét, hogy adja ki a Cemo-nak a két intézmény fúzióját eldöntő szavazáshoz kapcsolódó információkat. A két vásárhelyi egyetem szenátusa 2018 szeptembere folyamán rendkívüli ülésen fogadta el azt a határozatot, amely elindította a két intézmény – a magyar vonal vezetői által ellenzett –egyesítésének folyamatát. A marosvásárhelyi egyetem ügyében a CEMO további jogi eljárásokat tervez, ezek jobbára diszkriminációellenes kérdések.

 Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület néven közös Kárpát-medencei ernyőszervezetet hoz létre a magyar ifjúság támogatására 18 magyarországi és 11 határon túli szervezet – jelentették be az alapítók szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón. Böröcz László, a Fidesz országgyűlési képviselője és ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak az elnöke elmondta, hogy az új egyesület résztvevőit a hazaszeretetben, a nemzetben való közös gondolkodás köti össze, az új egyesület segítségével pedig intézményes formában is együttesen léphetnek fel a magyar fiatalok, a magyar kisebbség érdekében.

Százezrek tüntettek Londonban szombaton a brit EU-tagságról szóló újabb népszavazás kiírásáért. A megmozdulást az újabb referendumért kampányoló legnagyobb brit civil csoport hirdette meg. A tüntetőkhöz csatlakozott London polgármestere, a skót miniszterelnök és több más politikus is. A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök rendre elveti az újabb népszavazás kiírását célzó kezdeményezéseket, és a múlt héten a londoni alsóház is elutasított egy beterjesztést, amely új népszavazás kiírását indítványozta a brit EU-tagságról. Az alsóházi kezdeményezést nem támogatta a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt sem. Szombat délutánig pedig csaknem 4,3 millióan írták alá azt a minap megjelent hivatalos petíciót, amely a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat leállítását követeli, és azt, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja. Az aláírások száma két nap alatt több mint hárommillióval nőtt. A brit törvények alapján a parlamentben tárgyalási időt kell biztosítani minden olyan közérdekű petíciónak, amelyet legalább 100 ezer brit állampolgár hitelesen aláír.

 A megyei tanácsosok a pénteki rendkívüli ülés keretében szavaztak a 2019-es állami költségvetésből kapott 431 millió 810 ezer lejes keret szétosztásáról, amelyet a megyei és a helyi önkormányzatok költségvetésének kiegyensúlyozásra utalt a kormány – közölte a Maros Megyei Tanács sajtóirodája. A pénteken elfogadott határozat értelmében  az összegeket szétosztották az önkormányzatok között egyebek mellett a működési költségek fedezetére, a helyi költségvetések kiegyensúlyozására, a megyei és községi utak karbantartására. Arról is döntöttek, hogy a kerelőszentpáli lerakóba kerül ideiglenesen a kolozsvári városi hulladék.

Telefonon értesítette szombaton Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter, hogyha a nap folyamán megkapják a Hubertus Vadásztársaság kérését, engedélyezik annak a veszélyes medvének a kilövését, amely pénteken megölt egy 35 éves családapát. A Hubertus Vadásztársaság már korábban kérte a veszélyes egyed kilövését, de visszautasították a kérést – számolt be Hargita Megye Tanácsának elnöke. A minisztérium viszont cáfolja, hogy érkezett volna az intézménybe ilyen kérés. A megyeelnök szerint viszont ilyen esetben nem a védekezés lenne a minisztérium feladata.A 35 éves férfire pénteken támadt rá egy medve a Hargita és Maros megye határán fekvő Kőrispatak határában.

A soproni székhelyű vasúttársaság szombaton közölte, hogy zarándokvonatot indít a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút  Zrt. május 31-én Sopronból Ferenc pápa csíksomlyói szentmiséjére. A vasúttársaság elsősorban a Nyugat-Dunántúlról várja az érdeklődőket, de az ország több pontján és a fővárosban is lehet csatlakozni a különvonathoz. A zarándokvonat Fertőszentmiklóson, Kapuváron, Csornán, Győrben, Tatabányán, Budapest-Kelenföldön, Szolnokon és Püspökladányban áll meg.  A vonat május 31-én, reggel 9 óra 38 perckor indul, s június 1-jén hajnalban érkezik Csíkszeredába. A zarándokvonat aznap este hat órakor indul vissza Magyarországra, s másnap délelőtt fél tízkor érkezik Sopronba.

A romániai lakosságnak elfogyott a türelme az autópályákkal kapcsolatban, ezért a jövőben bejelentés nélküli látogatásokat fog tenni az építkezéseken, hogy valós képet kapjon a munkálatok menetéről – jelentette be szombaton Răzvan Cuc szállításügyi miniszter. A tárcavezető azt mondta, hogy eddig nem szankcionálták megfelelően azokat a cégeket, amelyek nem végeztek elfogadható munkát. Ezentúl azonban negatív tanúsítványt állítanak ki nevükre, és három évre megvonják tőlük a romániai megbízatások elvállalásának jogát, amennyiben nem tartják magukat vállalásaikhoz. Azt is kilátásba helyezte, hogy felbontja a sztrádaépítő vállalatokkal kötött szerződést, amennyiben azok megkapták a pénzt az államtól, mégsem fizették ki alvállalkozóikat. A PSD-ALDE kormány ideje alatt 2018-ban 58,4 kilométer autópályát sikerült átadni – ideértve az év végén elkészült 6,5 kilométeres városi sztrádát is. Ebből egyébként 21,2 kilométer – a Szászsebes-Torda és Gyalu-Magyarnádas közötti út – már voltaképpen 2017-ben nagyjából elkészült. 2017-ben 16 kilométer sztrádaszakasz került átadásra.

Országos kampányt indított ma a brit kormány, arra biztatva a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárokat, hogy folyamodjanak letelepedett státusért a hétvégén elinduló engedélyezési rendszer használatával. A konzervatív párti brit kormány döntése alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik már törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában laknak, a brit EU-tagság megszűnése után is maradhatnak az országban, és érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett státusért kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz. Az engedélyezési rendszer több próbaüzem után március 30-án, szombaton indul teljes körűen. A külföldi EU-állampolgároknak legalább 2020. december 31-éig lesz idejük tartós nagy-britanniai letelepedésük engedélyeztetésére, akár életbe lép a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit tartalmazó megállapodás, akár nem.

Ezt tegnap jelentette be Viorica Dăncilă miniszterelnök. A kormányfő az Amerikai-Izraeli Közpolitikai Bizottság konferenciáján az Egyesült Államokban azt mondta, hogy az általa vezetett kormány felmérte Románia Izraeli Nagykövetsége elköltöztetésének célszerűségét, minden illetékes, alkotmányos döntéshozó kielemezte a kérdést és konszenzusra jutott, ezért tehát Jeruzsálembe költöztetik Románia Izraeli Nagykövetségét. A román miniszterelnök néhány napos látogatáson van az Amerikai Egyesült Államokban. Erre reagálva az elnöki hivatal tagadta, hogy Románia eldöntötte volna izraeli nagykövetsége Jeruzsálembe költöztetését.  A miniszterelnök igyekezett úgy beállítani ezt, mintha ez a döntés csak a kormányon múlna. A közlemény leszögezi, hogy a végső döntést a témáról készülő elemzés véglegesítését követően, a külpolitikában illetékes valamennyi intézmény jóváhagyásával – alkotmányos hatáskörének megfelelően – az államfő fogja meghozni.

Az Amerikai Egyesült Államokban hivatalos látogatáson lévő Viorica Dăncilă miniszterelnök közölte, hogy Liviu Dragnea a képviselőház elnöke három fontos, a zsidó közösséget érintő törvénytervezetet fog benyújtani a parlament elé. A jogszabálytervezeteket annak érdekében nyújtja be, hogy román állampolgárságot kaphassanak azok a zsidók, akik a kommunizmus ideje alatt hagyták el az országot, valamint, hogy kártérítésben és különnyugdíjban részesüljenek a romániai holokauszt-túlélők. A harmadik tervezet arra fog vonatkozni, hogy a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének szakértői hozzáférhessenek az állami levéltárakhoz, hogy kideríthessék a közösségükkel kapcsolatos teljes igazságot, főleg az első és második világháború időszakáról.

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter ezt tegnap közölte, és hozzátette, hogy a módosító javaslat csütörtökre készül el azok alapján, amiben megegyeztek az érintett piaci szereplők. Azt is elmondta, hogy ‘a közvetlenül érintettek közül nem mindenki lesz elégedett a dokumentummal.’ Kifejtette, hogy a 114-es rendelettel Románia állampolgárainak érdekeit kívánja szolgálni a kormány, például a lej alapú hitelek költségeinek csökkentését és ‘a reális gazdaság finanszírozását.’ Ezeket a célokat a héten elfogadásra kerülő módosítások is szem előtt tartják. A kormány tavaly december végén fogadta el a vitatott 114-es sürgősségi rendeletet.

 Soós Sándor – aki szombatig a párt alelnöki tisztségét töltötte be – kijelentette, hogy azért tartja érvénytelennek a szavazást, mert ellenfele nem kapta meg a leadott szavazatok egyszerű többségét. Három szavazat ugyanis érvénytelen volt. Soós Sándor a történtek nyomán az eljárás értelmezését kéri a párt szabályzat-felügyelő bizottságától, és a bizottság döntésének függvényében megfontolja a további lépéseket. Az EMNP területi szervezetei a párt öt politikusát jelölték az elnöki tisztségre, de a Nagyváradon szombaton tartott országos küldöttgyűlés zárt ajtók mögött tartott tisztújításán csak Csomortányi István korábbi Bihar megyei elnök, és Soós Sándor alelnök mérkőzött meg. Szilágyi Zsolt leköszönő elnök és Toró Tibor leköszönő ügyvezető elnök Csomortányi javára, Nagy Pál Hargita megyei elnök pedig Soós Sándor javára lépett vissza. Az EMNP elnöke tehát  Csomortányi István lett, aki a 2011-ben alapított néppárt harmadik elnöke Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt után.

Jelentette ki ma Craiován Vasile-Daniel Suciu regionális fejlesztési és közigazgatási miniszter. Elmondása szerint többé már nem számíthatnak más pártok, és az államfő jóindulatára. Szerinte a polgármesterek tevékenységéért járó tiszteletet úgy lehet kifejezni, ha pluszjárandóságban részesülnek nyugdíjba vonulásuk után. Lia Olguţa Vasilescu, a  PSD képviselője is megerősítette, hogy a közigazgatási törvénykönyvet sürgősségi rendelettel kellene elfogadni, mivel az alsóházban ingatag a koalíció fölénye, és az ellenzék teljes erővel igyekszik megakadályozni a törvények elfogadását. Az alkotmánybíróság tavaly novemberben teljes egészében alkotmányellenesnek minősítette a közigazgatási törvénykönyvet.

A Román Rádió hírügynöksége szerint több, mint 200 liter nem megfelelő erősségű fertőtlenítőszert zároltak a Marosvásárhelyi Sürgősségi Kórházban egy közegészségügyi ellenőrzés során. A kórház menedzsere szerint korábban kérték a szer kicserélését a beszállítótól, de ugyanolyan alacsony hatóanyagú szállítmányt kaptak, átcímkézve. A kórházak tisztítására alkalmas fertőtlenítőszert Németországban gyártják és egy Prahova megyei cég forgalmazza, amelynek a neve felmerült a HexiPharma-botránnyal kapcsolatban is. Claudiu Puiac kórházmenedzser szerint, a cég  az Egészségügyi Minisztérium összes engedélyével rendelkezik és több mint 10 évre szóló szerződést kötött a marosvásárhelyi kórházzal.

Nyilatkozta Manfred Weber. Az Európai Néppárt csúcsjelöltje egy német lapban közölt interjúban beszélt az ügyben. Szerinte Frans Timmermans szociáldemokrata csúcsjelöltnek el kellene határolódnia a populistáktól, és fel kellene lépnie “a korrupció legalább részleges legalizálására” törekvő romániai szociáldemokratákkal szemben, és a rendkívül kétes” tevékenységet folytató szociáldemokrata máltai kormánnyal szemben.