Biztonságpiac

Racsné Galambos Gréta közölte: a felújítás során külső hőszigetelés, és nyílászárócsere valósul meg, valamint korszerűsítik a fűtési és a világítási hálózatot.

A nyilvános közbeszerzési kiírás alapján az épületeken összesen 5000 négyzetméter homlokzati és 3800 négyzetméter tető- illetve födémszigetelést építenek be.

A belső terekben csaknem 750 radiátort cserélnek ki, 1344 új lámpát szerelnek fel, a tetőre pedig 210 napelemet telepítenek.

The post Végre megkezdődött a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság felújítása appeared first on .

A horvát államfő szerint van rá mód, hogy Ukrajna megtartsa “területi integritását vagy annak 99 százalékát”, és gazdaságilag is lehet segíteni Kijevet, de nincs helye a NATO-ban, amelynek, mint mondta, nem tagja a semleges Finnország, Ausztria és Svédország sem, amelyek mégis biztonságos államok.

Ennek a válságnak semmi köze Ukrajnához vagy Oroszországhoz, köze van azonban Joe Bidenhez és kormányához – mondta Milanovic, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi biztonsági kérdésekben “következetlenségeket és veszélyes viselkedést” lát az Egyesült Államok részéről.

Milanovic úgy vélte: Biden demokrata párti kormánya saját pártja részéről is nyomás alatt áll, de most azok a republikánusok is szorítják, akik tegnapig még “igazolták és támogatták” Donald Trump volt amerikai elnök “biztos és békés” politikáját Moszkvával szemben. “Most pedig sürgetik a Pentagont és Bident, hogy keményen álljon ki Oroszországgal szemben” – húzta alá a horvát államfő.

“Ha eszkalálódik a helyzet, (a NATO-tag) Horvátország egyetlen katonával sem fog részt venni” – mondta az államfő, aki egyben a horvát hadsereg főparancsnoka is. “Semmi közünk nincs hozzá, és nem is lesz, ezt garantálom” – szögezte le Milanovic.

Emlékeztetett, hogy Viktor Janukovics oroszbarát ukrán államfő hatalomra kerülését 2010 és 2014 között az Európai Unió és Washington is támogatta. “Janukovics egy szélhámos, aki három széken ült, megválasztása pedig államcsíny volt” – mondta.

2014 után Ukrajnában elkezdődtek a konfliktusok – emlékeztetett a horvát államfő. “A mese a következő volt: Ukrajna nyugatra tart, nincs mit keresnie Oroszország társaságában, a vámunió Moszkvával és a többi volt szovjet tagállammal rossz, az EU pedig tejjel-mézzel folyó Kánaán” – fogalmazott Milanovic. Ehhez képest szerinte “nyolc évvel később Ukrajna továbbra is a világ egyik legkorruptabb országa, gazdaságilag stagnál, az EU-tól pedig nem kapott semmit”.

The post Horvát államfő: Ukrajnának nincs helye a NATO-ban appeared first on .

Benkő Tibor a vasárnap megjelent cikkben kiemelte, az érintett feleknek diplomáciai úton, tárgyalással kell rendezniük nézet- és véleménykülönbségeiket.

Úgy fogalmazott: “Nem értünk egyet a most alkalmazott hidegháborús retorikával, a fenyegetésekkel, az erőfitogtatással, hiszen a NATO Oroszországgal szemben évek óta a kettős megközelítés, vagyis az elrettentés és párbeszéd alkalmazásának egységét hirdeti.”

Hangsúlyozta, “nem kérdés: a háború elkerülésének jelenleg egyetlen módja a párbeszéd elmélyítése”. Benkő kiemelte azt is, hogy Magyarország érdeke is ezt kívánja. Magyarország régóta hangsúlyozza a NATO és Oroszország, valamint a Kelet és Nyugat közötti párbeszéd fontosságát, mint az európai országok biztonságának alapját képező kapcsolattartást – tette hozzá.

A miniszter Magyarország biztonságának kérdésével kapcsolatban közölte: Magyarországot jelenleg nem fenyegeti közvetlen háborús veszély, és az országnak a 2017-ben megkezdett honvédelmi és haderőfejlesztési programnak köszönhetően már olyan nemzeti védelmi képességei vannak, amelyek “jelen helyzetben nem igénylik kiegészítő NATO-erők Magyarországon történő állomásoztatását”.

“A jelenleg szükséges katonai feladatokat – mint elkötelezett NATO-tagállam – saját, nemzeti vezetés alatt is képesek vagyunk ellátni” – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Benkő elmondta, az elmúlt évben – többi között – azért hozták létre a NATO vezetési rendszerébe is beépült többnemzeti hadosztályparancsnokság vezetési elemet, hogy “akár szövetségeseinkkel együttműködésben a békénket és biztonságunkat fenyegetők ellen képesek legyünk helytállni”. Mint szövetséges tagállamban a felkészítés, a többnemzeti közös gyakorlatok az elmúlt években, így napjainkban is rendszeresek. Ezért együttműködés, kiképzés és közös gyakorlat végrehajtása céljából, jelenleg is vannak NATO-eszközök és katonák Magyarországon. Létszámuk a mindenkori feladatok tükrében folyamatosan változik – tette hozzá.

Benkő a NATO- erők hazai jelenlétével kapcsolatban közölte: “a sajtóban meglebegtetett híresztelésekkel ellentétben”, Magyarország nem tárgyalt és ilyen értelemben nem is kíván tárgyalni az Magyar Honvédség Pápa bázisrepülőterén települt Nehéz Légiszállító Ezred (Heavy Airlift Wing, HAW) kivonásáról, hiszen az nem is NATO-, hanem egy többnemzeti megállapodás alapján működő nehéz légiszállító képesség.

A tárcavezető szerint megint bebizonyosodott, és – mint mondta – talán intő példa is, hogy “a béke itt Európában is rendkívül sérülékeny és törékeny”.

“Szinte egyik napról a másikra háborús konfliktusok alakulhatnak ki, és részünkről mindez csak akkor kezelhető eredményesen, ha Magyarország korszerű, modern, ütőképes honvédséggel rendelkezik” – jelentette ki.

Benkő úgy látja, a kialakult helyzet megoldására akkor van lehetőség, ha a felek kölcsönösen tiszteletet tanúsítanak egymás iránt, valamint a biztonság megteremtésének és fenntartásának kérdéseiben megértik a másik törekvéseit és aggályait. Emlékeztetett: az ukrán helyzethez kötődően tavaly év végén Ukrajna védelmi miniszterét fogadta, hétfőn pedig soron kívül Ben Wallace brit védelmi miniszter érkezik villámlátogatásra, azt követően az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjével folytat megbeszélést.

Ebben a témában a január 18-án Magyarországra látogató szlovák védelmi miniszterrel is szót váltottak, ezenkívül január 24-én Florence Parlyval, a francia fegyveres erők minisztériumának vezetőjével egyeztetett az ukrán eseményeken túl, a mali hadsereget támogató Takuba-műveletben történő magyar részvételről- ismertette a miniszter.

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka a portálnak megerősítette, a honvédség a jelenlegi helyzetben is folyamatosan egyeztet szövetségeseivel, és fokozott figyelemmel kíséri az eseményeket.

“Az ukrán helyzet Magyarország szempontjából jelenleg inkább politikai, mint katonai kérdés” – mondta, hozzátéve, bilateriális egyeztetéseket folytatnak a szövetséges vezérkari főnökökkel, “amelyek hozzájárulnak a helyzet objektív és felelős megítéléséhez”.

A Magyar Honvédség parancsnoka elmondta: tavaly októberben és decemberben is találkozott az ukrán vezérkar főnökével, valamint tavaszra terveznek egy ukrajnai látogatást is. Kiemelte, folyamatos és élő kapcsolat van a két ország katonai vezetése között. “Úgy vélem, az ukrán vezérkar főnökénél senki sem látja tisztábban, mi történik Ukrajna határainál” – mondta az altábornagy.

The post Benkő: a béke megőrzéséért a párbeszéd a megoldás appeared first on .

Nyitrai Zsolt elmondta: a miniszterelnöki kabinetiroda képviseletében, a miniszterelnök főtanácsadójaként vett részt az egyeztetésen, amelyről a közösségi oldalán egy videót is megosztott. A felvételen arról beszélt, hogy Magyarországon mintegy 65 ezer polgárőr teljesít szolgálatot, munkájukat a kormány anyagilag és erkölcsileg is megbecsüli. Hozzátette: 2010-hez képest közel duplájára nőtt az OPSZ költségvetési támogatása és megköszönte, hogy idén is számíthatnak a polgárőrök önkéntes munkájára.

A videóban Túrós András, az OPSZ elnöke azt mondta: Magyarország valamennyi polgára számíthat 2022-ben a polgárőrségre; 65 ezer polgárőr készen áll arra, hogy továbbra is védje a falvak, a települések, a városok biztonságát. Ott leszünk a határvédelemben és ott leszünk a közterületeken is – fogalmazott.

Nyitrai arról is beszélt, hogy egyre több fiatal csatlakozik a polgárőrséghez. Hangsúlyozta: a polgárőrök önkéntes munkát végeznek, a szabadidejük terhére, térítésmentesen őrzik, vigyázzák a településeken élők biztonságát és a családok mindennapjait. A tavaly harminc éves szervezettel a kormánynak stratégiai együttműködése van, a Belügyminisztériumon keresztül 2010-hez képest duplájára növelték az OPSZ költségvetési támogatását annak érdekében, hogy kiszámítható és biztonságos működést biztosítsanak a számukra. Hozzátette: nemcsak pénzzel támogatja a kormányzat szervezetet, hanem eszközökkel is: az elmúlt években több mint 600 új járőrautót, több mint 1300 kerékpárt, több mint 300 segédmotoros kerékpárt és több mint 1500, az egymással való kapcsolattartásra használt rádiót kaptak.

A polgárőrök tavaly több mint kilencmillió szolgálati órát teljesítettek, ez évi 160 szolgálati órát jelent polgárőrökként – mondta Nyitrai, hozzátéve: a polgárőröknek is köszönhetően harmadára esett vissza az elmúlt tíz évben a Magyarországon elkövetett bűncselekmények száma.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a polgárőrök komoly együttműködésben dolgoznak a rendőrséggel, egyre több közös járőrözést hajtanak végre. Biztos jogszabályi háttért jelent az is, hogy kormányzati javaslatra az Országgyűlés köztestületté minősítette a szervezetet – fogalmazott Nyitrai.

Kitért arra is, hogy a polgárőrség egyedüli civil szervezetként részt vesz a határvédelemben is, több mint kétezer tagjuk lát el határvédelmi szolgálatot: 6380 menekült elfogásában vettek részt, és több mint 2600 esetben adtak információt illegális bevándorlóról a rendvédelmi szerveknek.

A pandémia alatt szociális feladatok ellátásában is részt vettek: idős embereknek a bevásárlásban, gyógyszerkiváltásban nyújtottak segítséget – mondta Nyitrai, és megjegyezte, továbbra is számítanak a polgárőrök munkájára.

The post Nyitrai: a polgárőrség egyfajta modern hazafiságot jelent a mai Magyarországon appeared first on .

“Az Oroszországi Föderáció többször figyelmeztette az uniós felet, hogy ne alkalmazza az egyoldalú korlátozások eszközét, amely a nemzetközi jog szerint jogellenes. Az EU által meghozott döntésekkel kapcsolatban Moszkva nyíltan kijelentette, hogy fenntartja a megtorlás jogát. Ezzel kapcsolatban az orosz fél a kölcsönösség és a paritás elvétől vezérelve úgy döntött, hogy kibővíti válaszlistáját, benne EU-tagállamok és -intézmények azon képviselőivel, akiknek tilos az Oroszországi Föderáció területére belépniük” – közölte a tárca.

A tilalom olyan európai katonai magántársaságok vezetőire, valamint több uniós államban olyan hatósági tisztségviselőkre és törvényhozókra terjed ki, akik személyesen felelősek az orosz ajkú lakosok jogainak és az orosz nyelvű tömegtájékoztatási eszközök jogainak megsértéséért. Az orosz külügyminisztérium jegyzékben értesítette az EU moszkvai képviseletét az orosz feketelista bővítéséről, egyúttal azt javasolva Brüsszelnek, hogy “hallgasson a józan európaiakra”, akik az Oroszországgal szembeni szankciók “zsákutcába vezető” politikájának megszüntetését sürgetik.

A névsort az orosz külügyminisztérium nem hozta nyilvánosságra.

The post Moszkva kibővítette a kitiltott európai tisztségviselők listáját appeared first on .

Jens Stoltenberg közölte: a katonai szövetség éberen figyeli, hogy Oroszország az ukrán határ közelében végzett csapatösszevonással egy időben több ezer, harcra kész katonát, repülőgépet és a legújabb, S-400-as föld-levegő rakétarendszert telepít Fehéroroszországba.

Kijelentette, hogy az orosz csapatok összevonása Ukrajna határainál és Fehéroroszországban szerinte “nagy erejű invázióhoz” vezethet, de – mint fogalmazott – az agressziónak vannak más formái is. Ezek között a NATO-főtitkár a különféle számítógépes támadásokat, puccskísérlet, valamint szabotázsakció megszervezését sorolta.

“Keményen dolgozunk a legjobb, a békés politikai megoldásért, de felkészültünk a legrosszabbra is. Noha nincs bizonyosságunk az orosz terveket illetően, Moszkva talán még nem hozott végleges döntést a következő lépésekről. A NATO részéről továbbra is készen állunk a politikai párbeszédre, ahogyan készek vagyunk reagálni is, ha Oroszország a fegyveres összecsapás mellett dönt” – fogalmazott.

A főtitkár kijelentette: egy Ukrajna elleni agresszió “súlyos következményekkel” járna Oroszország számára. A NATO-szövetségesek készek szigorú gazdasági és politikai szankciók bevezetésére katonai eszkaláció esetén – közölte. Elismerte ugyanakkor, hogy a szövetség országai között “akad nézeteltérés” az Ukrajnának nyújtható támogatást illetően abban az esetben, ha Oroszország ismét megtámadná a volt szovjet köztársaságot. Hangsúlyozta azt is, hogy a NATO fenntartja Ukrajnának nyújtott támogatását az ország katonai kapacitásépítéséhez, a kibervédelem területén, a biztonsági intézmények modernizálásához, illetve segíti az információ-megosztást is.

Emlékeztett arra, hogy miután Oroszország folytatja katonai csapatmozgását Ukrajnával közös határának közelében, a NATO “felkészült” katonai jelenlétének növelésére. A tagországok védelme érdekében a szövetség hétfőn úgy döntött: hajókkal és repülőgépekkel erősíti a szövetség keleti szárnyát.

“Ha Oroszország kevesebb NATO-t akar a határain, akkor ennek pont az ellenkezőjét érte el. Ha pedig ismét erőt alkalmazna Ukrajna ellen, akkor még több NATO-jelenlétet fog megtapasztalni a határain” – figyelmeztetett. De hangsúlyozta, hogy a NATO nem tervezi harcképes csapatok telepítését Ukrajnába.

The post Stoltenberg: a NATO felkészült, ha Moszkva erőszakot alkalmazna Ukrajnával szemben appeared first on .

A jogszabályt pénteken tették közzé a jogi információk hivatalos online közlönyében. Mindeddig csak azok a visszaeső pedofilok számíthattak életfogytiglani börtönbüntetésre, akik korábban már elkövettek 14 év alatti gyermek ellen hasonló bűncselekményt. Az új törvény értelmében ezzel a büntetési tétellel már olyanok is sújthatók, akik hasonló bűncselekményt korábban 18 év alatti áldozat ellen követtek el.

Emellett az életfogytiglanit már a gyermek elleni első szexuális bűncselekmény esetén is azonnal kiszabhatják, ha másik súlyos, vagy különösen súlyos bűncselekménnyel párosul. Ilyen például, ha a pedofília erőszak alkalmazásával párosul, vagy több gyermek ellen követik el.

A törvényjavaslatot az orosz parlament alsóháza január 18-án, a felsőháza pedig január 26-án hagyta jóvá.

(Vajon mennyi ellenzéki politikusról fog kiderülni nagyon gyorsan, hogy pedofil? A -szerk- megj-)

The post Életfogytig terjedő börtönbüntetést szabhatnak ki a pedofilokra Oroszországban appeared first on .

Ezt az államfő pénteken Kijevben jelentette ki külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy 2019-ben, államfővé választása után, ellátogatott az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba. A városban lövések dörejei voltak hallhatóak, pedig akkor Mariupol már nem tartozott a kelet-ukrajnai konfliktus övezetébe – jegyezte meg.

“Ma nem látunk nagyobb eszkalációt, mint korábban volt. Igen, nőtt a katonaság létszáma (az ukrán határ mentén), de erről beszéltem 2021 elején, amikor Oroszország hadgyakorlatairól esett szó. Nem hiszem, hogy feszültebb a helyzet most, mint akkor, a gyakorlatok tetőpontján volt” – fogalmazott Zelenszkij. Kifejtette, hogy az elmúlt években mindig megvolt a valószínűsége az Ukrajna elleni orosz támadásnak. “Ennek valószínűsége 2021-ben akkora volt, mint most, 2020-ban kisebb és 2019-ben, a normandiai találkozó után még kisebb” – tette hozzá.

Zelenszkij közölte, hogy 12,5 milliárd dollárt vontak ki az ukrán gazdaságból az Ukrajna elleni esetleges orosz invázióról szóló információk miatt.

Az ukrán elnök cinizmusnak minősítette Szergej Lavrov orosz külügyminiszter meghívását, hogy látogasson el Oroszországba. Rámutatott arra, hogy Lavrov előre bocsátotta: az orosz fél csak a kétoldalú kapcsolatok javításáról hajlandó vele tárgyalni, de a Donyec-medencei válság rendezéséről nem. “Már hogy tehetném meg Ukrajna elnökeként, hogy nem beszélek a Donyec-medencéről, hiszen az egész világ arról beszél?” – tette fel a kérdést Zelenszkij. Ugyanakkor jelezte, hogy nem fél Oroszország képviselőivel találkozni, bármilyen formában történjék is. Jelezte továbbá, hogy kész lenne a fogolycsere kérdéséről tárgyalni Moszkvával.

Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy létrejön egy ukrán-amerikai-orosz tárgyalási platform a béke elérése érdekében. “Vissza akarjuk kapni a területeinket, meg akarjuk állítani a háborút. Mit tehet Joe Biden amerikai elnök? Nem tudom, megteheti-e, de szeretném hinni, hogy meg tudja csinálni azt, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna együtt üljön tárgyalóasztalhoz” – fogalmazott. Megjegyezte, hogy minden alkalommal, amikor beszél Bidennel, felveti ezt a kérdést. Hozzátette, hogy egyelőre az ezzel kapcsolatos elképzelések még kezdetlegesek, ezért nem kíván részletekbe bocsátkozni.

The post Zelenszkij szerint nem feszültebb az ukrán-orosz helyzet most, mint egy éve volt appeared first on .

“Látjuk az észak-atlanti szövetség által kiadott nyilatkozatokat a csapaterősítésről, valamint az erőknek és eszközöknek a keleti szárnyra való átcsoportosításáról. Mindez a feszültség növekedését okozza” – mondta a szóvivő.

“Felhívom a figyelmet arra, hogy mindez nem amiatt történik, amit mi, Oroszország teszünk. Mindez amiatt történik, amit a NATO, az Egyesült Államok tesz, és az általuk terjesztett információk miatt” – tette hozzá erősen elferdítve az igazságot a szóvivő.

“A NATO-val kapcsolatban jól mondta valaki: ha kalapács van a kezedben, az még nem jelenti azt, hogy minden probléma szög. A NATO nyelve a fenyegetések és a katonai nyomásgyakorlás nyelve. Ebben nincs semmi újdonság” – mondta Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn az Interfax hírügynökségnek, a szövetség döntését kommentálva.

“A NATO legjobban úgy tudna hozzájárulni az Ukrajna körüli helyzet javításához, ha felszólítaná +partnerét+ a minszki intézkedéscsomag teljes körű és haladéktalan végrehajtására, valamint ha radikálisan felülvizsgálná a Kijevnek szánt segélyprogramokat, amelyek csak megerősítik az ottani hatóságok bizonyosságát abban, hogy büntetlenül követhetnek el bűncselekmények a saját népük ellen, és olyan illúziót keltenek, mintha a konfliktus megoldásának lehetne egy katonai forgatókönyve” – tette hozzá a miniszterhelyettes.

Peszkov “információs hisztériakeltéssel” vádolta meg a szövetséget és Washingtont. Kérdésre válaszolva “nagyon magasnak” és “a korábbinál magasabbnak” nevezte a fenyegetettség szintjét azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna “provokációt” követhet el a Donyec-medencében. Rámutatott, hogy az ukrán hadsereg jelentős erőket és eszközöket vont össze a délkelet-ukrajnai szakadár területek határán.

A Kreml szóvivője megerősítette, hogy Moszkva a héten várja az Egyesült Államok és a NATO írásba szedett válaszát a biztonsági garanciákat sürgető javaslataira. Kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy ezeket a válaszokat az orosz fél nyilvánosságra fogja-e hozni. Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a dokumentumokat helyes lenne publikálni.

Peszkov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök szükség esetén ismét kapcsolatba lépjen egymással. Szavai szerint Oroszország “agresszív környezetben” él, és a NATO-országok részéről “barátságtalan” kijelentések hangzanak el irányában. Kay-Achim Schönbach, a német haditengerészet lemondott parancsnokának azt a kijelentését, miszerint az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím sohasem fog visszatérni Ukrajnához, annak a jeleként értelmezte, hogy “nincs minden veszve, és vannak még képzett, komoly emberek, akik képesek a valóságról gondolkodni, és akik megpróbálják megérteni a dolgok valódi állását”.

“Fake newsnak” és “provokációnak” nevezte azokat a híradásokat, amelyek szerint Oroszország csökkentené az EU-ba irányuló gázexportját, ha újabb szankciókat vezetnének be ellene. Mint mondta, Moszkva a kelet-nyugati szembenállás legnehezebb pillanataiban is megbízható partner volt. Ugyancsak hazugságnak minősítette azt a közlést, amely szerint Hszi Csin-ping kínai elnök arra kérte Putyint, hogy ne támadja meg Ukrajnát, amíg a pekingi olimpia tart.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közölte, hogy a NATO-tagországok az Ukrajna körül kialakult helyzet miatt készenlétbe helyezik erőiket, az elrettentés és a védelem fokozására több hajóval és vadászgéppel erősítik meg a NATO kelet-európai szárnyát.

The post Kreml: fokozza a feszültséget a NATO keleti szárnyának megerősítése appeared first on .

A közleményben Bodó Sándor hozzátette, a tartósan alacsony hőmérséklet megnöveli a kültéri munkavégzés kockázatait. A szabadban dolgozókat – lehetőleg fűtött helyiségben eltölthető – pihenőidő és meleg tea biztosításával kötelesek védeni munkáltatóik.

A nagy hidegben végzett munka elsősorban a szövetek helyi lehűlése, az ebből fakadó fagyási sérülések miatt lehet veszélyes. A hidegnek kitett testtájakon, főként a végtagokon, orron, fülön védekező mechanizmusként érösszehúzódás, érszűkület alakul ki, amely azonban káros következményekkel is járhat. A rendkívül hideg környezet fáradtságot okozhat, fokozhatja a kar, láb remegését, csökkentheti a kéz szorítóerejét, mindezek balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is vezethetnek – ismertette a közleményben az államtitkár.

A hideg munkakörnyezet kedvezőtlen hatásai miatt elsősorban a szabadban végzett fizikai munka (például: fakitermelés, építőipari kivitelezés, útépítés, -burkolás, -tisztítás, szemétszállítás) során kell különös gondot fordítani a munkavállalók védelmére. Megfelelő óvintézkedések nélkül a szélsőséges időjárási körülmények közötti munkavégzés a hőegyensúly felborulása miatt fokozatosan kimerülést és úgynevezett hidegártalmakat okozhat.

Kiemelték, az egészségkárosító kockázatok miatt a sérülékeny csoportba tartozó fiatalkorúaknak és várandós nőknek hideg munkakörnyezetben dolgozniuk tilos.

Jogszabály alapján hidegnek minősülő munkahelyeken munkaszervezéssel kell biztosítani az óránként öt-tíz perces (szélsőségesen hideg időjárásnál akár hosszabb) pihenőidő beiktatását. A pihenőidőt a munkavállalóknak a környezethez képest melegebb (lehetőleg fűtött, komfortzónába eső hőmérsékletű), megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott pihenőhelyen kell eltölteniük. A fűtőtesteket úgy kell kiválasztani és elhelyezni, hogy azok ne veszélyeztessék a dolgozók egészségét és biztonságát. Nyílt égésterű gázkészülékek (például pb-palackkal üzemelő “szieszta kályhák”, hősugárzók) közvetlen természetes szellőzés nélküli vagy alvás, pihenés céljára is szolgáló helyiségben, gépjárművek belső terében nem alkalmazhatók – olvasható az ITM közleményében.

A hidegnek minősülő munkahelyeken a higiénés követelmények betartásával meleg (50 fokosnál magasabb hőmérsékletű) teát is biztosítani kell a munkavállalóknak. A dolgozókat hideg elleni védőeszközzel, védőruhával (például meleg sapka, kesztyű, téliesített védőkabát vagy -mellény, bélelt munkavédelmi bakancs) is el kell látni. Közúti forgalom mellett, mozgó gépjárművek környezetében végzett munkáknál láthatóságról mellénnyel, fényvisszaverő csíkokkal kell gondoskodni.

Huzamosabb időn keresztül a szabadban tartózkodva a végtagok, ujjak mozgatásával élénkíthetik az emberek a vérkeringést, ezzel emelve a test hőmérsékletét. A járművezetőknek és gyalogosoknak is tekintettel kell lenniük a havas, jeges, csúszós útviszonyokra. A munkavédelmi oktatásnál a veszélyforrások és a megelőző intézkedések mellett arra is emlékeztetni kell a munkavállalókat, hogy figyeljenek, vigyázzanak egymásra.

Hangsúlyozták, bármilyen panasz, rosszullét, sérülés esetén a tevékenységet azonnal hagyják abba, haladéktalanul kérjenek munkahelyi elsősegélynyújtást vagy orvosi ellátást. Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni!

The post ITM: így védhetők ki a téli munkavégzés veszélyei appeared first on .

Fehéroroszország 2020 novemberében nyújtotta be a kiadatási kérelmet. Pucilát a minszki hatóságok több bűnüggyel, köztük államellenes összeesküvés és tömeges zavargások szervezésével vádolták meg.

A varsói bíróság úgy döntött, hogy a fehérorosz beadvány egyértelműen elutasítandó. Az ítéletet azzal indokolták, hogy nem lehet egy személyt kiadni “olyan igazságügyi rendszer szerveinek, amely nem is létezik”, ráadásul “olyan államnak, amely ténylegesen nem állam”.

Aláhúzták: az Európai Unió tagállamai szempontjából Fehéroroszországnak jelenleg nincs törvényes kormányzata. Minszk csak azért kéri “egy teljesen ártatlan állampolgár kiadatását, mert az illető a pszichopata diktátortól eltérő nézeteket vall” — fogalmaztak az indoklásban.

A Pucila által alapított NEXTA csatornát a fehérorosz legfelsőbb bíróság 2020 októberében szélsőséges médiumnak nyilvánította. A lengyelországi menedékjoggal rendelkező Pucila mellett a fehérorosz állambiztonsági bizottság (KGB) a csatorna korábbi főszerkesztőjét, Raman Prataszevicset is a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek listájára helyezte.

Prataszevics tavaly májusban kapott nemzetközi figyelmet, amikor a fehérorosz hatóságok pokolgépes fenyegetésre hivatkozva minszki leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát. A gép fedélzetén utazó Prataszevicset ezután letartóztatták.

The post Varsói bíróság: Fehéroroszország ténylegesen nem állam appeared first on .

Ibolya Tibor közölte: a Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a vádlottak közül egy 57 éves férfi kamionsofőrként dolgozott az ügyben érintett XIV. kerületi cégnél. 2011 áprilisában elhatározta, hogy megszerzi a már hosszabb ideje a telephelyen álló, rézhulladékkal megpakolt kamiont és a rakományát.

A rablás végrehajtásával megbízta egy – külön eljárásban az ügy miatt korábban már jogerősen elítélt – kamionsofőr ismerősét. Elmondta neki, pontosan hol található a telephely, azon belül a kamion és a jármű kulcsa, valamint azt is, hogy mikor van szolgálatban az a biztonsági őr, akitől – életkora miatt – a legkisebb ellenállás várható. A rablással megbízott kamionsofőr a bűncselekmény végrehajtásába bevonta két régi ismerősét, egy 45 és egy 49 éves férfit – áll a közleményben.

Az 57 éves férfi eközben felvette a kapcsolatot egy 48 éves ismerősével, aki – a bűncselekményről tudva – egy tanyán szerzett helyet a rézhulladék tárolására.

A három maszkos férfi 2011. április 27-én éjjel behatolt a XIV. kerületi telephelyre. Ketten átmásztak a kerítésen, és ártalmatlanították az őrkutyákat, majd berúgták a portásfülke ajtaját és a kapunyitóval beengedték harmadik társukat. Ezután földre teperték a biztonsági őrt, székhez kötözték, és vascsővel fenyegetve megszerezték tőle a kamion indítókulcsát. Mivel nem tudták a járművet beindítani, egy másik vontatóból kiszerelték az akkumulátort és azt tették a lemerült helyére. Ezután a vontatóval és rakományával – mintegy 23,5 tonna rézhulladékkal – elhagyták a telepet. A biztonsági őr könnyebben megsérült.

Később vontatót cseréltek – a járművet a réz tárolásáról is gondoskodó 48 éves férfi bocsátotta a rendelkezésükre -, és a tanyára hajtottak.

Néhány nappal később a szállítmányt egy IV. kerületi MÉH-telepre vitték, ahol egy még ismeretlen személy a rézhulladékért húszmillió forintot fizetett nekik. A réz elkövetéskori értéke negyvenmillió, a vontatóé és a pótkocsié pedig 12 millió forint volt.

A Fővárosi Főügyészség különösen nagy értékre elkövetett rablás bűntette miatt emelt vádat három férfi ellen. A negyedik, a pótkocsi és rézhulladék elrejtésében, majd eladásában közreműködő társuk ellen pénzmosás a vád.

A vádhatóság fegyház-, illetve börtönbüntetés kiszabását, pénzbüntetést, valamint vagyonelkobzást is indítványozott – ismertette a főügyész.

The post Ötvenmilliós rézrablás miatt vádat emeltek több ember ellen appeared first on .

A Fehér Ház közleménye szerint Biden hangsúlyozta “az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.” Mint írják: az amerikai elnök kiemelte, hogy az Egyesült Államok több mint félmilliárd dollár fejlesztési és humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának az elmúlt évben, és mérlegeli, hogy további gazdasági támogatást nyújtson a kelet-európai országnak.

Biden világossá tette, hogy bár “a nagykövetségen dolgozó személyzet családtagjai távoztak Ukrajnából, de az Egyesült Államok kijevi külképviselete továbbra is nyitva áll és teljes mértékben ellátja feladatát.”

A Fehér Ház közlése szerint a vezetők megvitatták az európai biztonság érdekében tett közös diplomáciai erőfeszítéseket, Biden elnök pedig “kifejezte az Egyesült Államok támogatását a normandiai formátumú konfliktusrendezési erőfeszítések iránt.” Az amerikai elnök kifejezte reményét, hogy a felek január 26-i elköteleződése a 2020 júliusi tűzszünet feltételei melletti segít csökkenteni a feszültséget és előmozdítani a minszki megállapodások végrehajtását – áll a közleményben.

A normandiai formátumú egyeztetések a Donyec-medencei válság békés, tárgyalásos rendezésére jöttek létre. Az úgynevezett normandiai négyek – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – 2015 februárjában hozta tető alá a minszki megállapodásokat, de azok maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára.

Zelenszkij a beszélgetést követően, a Twitterre írt rövid bejegyzésében úgy fogalmazott: “Megbeszéltük a közelmúltbeli diplomáciai erőfeszítéseket a deeszkaláció érdekében, és megállapodtunk a jövőre vonatkozó közös lépésekről.” Az ukrán elnök hozzátette: megköszönte Bidennek a katonai segítséget, valamint szó esett Ukrajna pénzügyi támogatásának lehetőségeiről is.

The post Biden: az Egyesült Államok kész szövetségeseivel és partnereivel együtt határozottan reagálni appeared first on .

Az elfogadott határozat a történelmi emlékezet helyreállítását, a boszorkányság vádjával igazságtalanul bíróság elé állított és kivégzett több száz nő rehabilitálását célozza. A dokumentum felszólítja az önkormányzatokat, hogy vizsgálják felül utcajegyzékeiket, és “történelmi jóvátételként” közterületek viseljék olyanok nevét, akik ennek a “nőellenes üldözésnek az áldozatai” lettek.

A katalán parlament döntésével szorgalmazza egy akadémiai tanulmány elkészítését is, amely “a nemi szempontok figyelembevételével” vizsgálja a boszorkányüldözéseket. Az állásfoglalás a Sapiens tudományos folyóirat által “Nem boszorkányok voltak, nők voltak” címmel indított kampány nyomán született meg.

Katalónia volt az egyik első olyan régió Európában, ahol boszorkányperek indultak, 1424-ben itt fogadtak el először olyan törvény, amelyben bűncselekménynek minősítették a boszorkányságot, azonban a büntetés nem máglyahalál, hanem akasztás volt.

The post Jobb későn… elítélte a boszorkányüldözéseket a katalán parlament appeared first on .

A 460 tagú alsóház 456 képviselője szavazott a határozat mellett, az egyetlen ellenszavazatot az ellenzéki Konföderáció egyik szélsőjobboldali képviselője adta le.

Az ellenzéki Baloldal frakciója és a szejm elnöksége által benyújtott tervezetek alapján kidolgozott határozatban a képviselők leszögezik: Oroszország magatartása Ukrajnával szemben fegyveres konfliktus és Európa destabilizálása komoly kockázatát rejti magában.

A képviselők felhívják a NATO- és EU-tagállamok kormányait, hogy nyújtsanak sokoldalú támogatást “a háború veszélyével szembesülő” Ukrajnának. A válság egyik megnyilvánulásának nevezik a határozatban a Moszkva által az európai országokra az energiaellátás terén kifejtett nyomást. Ebben az összefüggésben ellenzik az orosz-német gázvezeték, az Északi Áramlat-2 üzembe helyezését.

A lengyel képviselők – mint írják – a XX. századi történelmi tapasztalatokra hivatkozva kötelességüknek tartják felszólítani szövetségeseiket, hogy szolidaritásuk jeleként tegyenek olyan lépéseket, amelyek megakadályozzák fegyveres konfliktus kitörését Európában.

A szejm határozatában kiáll Ukrajna szuverenitása és területi sérthetetlensége mellett, és hangsúlyozza: az ország előtt nyitva kell állnia az EU- és a NATO-tagsághoz vezető útnak, Ukrajna joga a csatlakozáshoz elvitathatatlan.

The post A szejm határozatban szólította fel a NATO-t és az EU-t Ukrajna támogatására appeared first on .

“Ilyen alakulatok felállítása, elsősorban reális katonai képességek kialakítása Csehország biztonságát is szolgálná” – jelentette ki Lipavsky. “Bízom abban, hogy Csehország megtalálja a módját, hogyan járuljon hozzá hatékonyan a már meglévő struktúrák megerősítéséhez” – tette hozzá. Megjegyezte: Csehország konkrét bekapcsolódásáról e kezdeményezésbe egyelőre korai beszélni, mert az erről szóló vita még nem befejeződött be.

A cseh kormány a napokban döntött arról, hogy mintegy négyezer ágyúlövedéket ajándékoz Ukrajnának 37 millió korona (544 millió forint) értékben. A kormány mérlegeli, hogy milyen további segítséget tudna még nyújtani Kijevnek – fejtette ki a miniszter.

A cseh hírtelevízió szerint Ivan Korcok szlovák külügy- és Európa-ügyi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy a NATO mérlegeli katonai alakulatok elhelyezését Szlovákiában is.

“Határozottan elutasítottuk (Stoltenberggel tárgyalva), hogy bárki megmondja nekünk, kit hívhatunk meg országunk területére, és kit nem” – szögezte le Lipavsky. Hangsúlyozta: Csehországnak továbbra is az az álláspontja, hogy az ukrán-orosz feszültség legjobb megoldását a diplomáciai tárgyalások jelentik.

The post Csehországnak is érdeke új NATO-csapatok telepítése a keleti szárnyon appeared first on .

A kínai külügyminisztérium honlapjára feltett közlemény szerint Vang felszólította a feleket, hogy őrizzék meg higgadtságukat, kerüljék a feszültségek tovább szítását és a válság kiélezését. Hozzátette: a térség biztonságát nem lehet katonai blokkok megerősítésével vagy terjeszkedésével biztosítani.

Oroszország december közepén egy kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak, és ebben egyebek mellett arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, szüntesse be katonai együttműködését a posztszovjet országokkal, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából, és ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket.

A kínai külügyminiszter szerint Oroszország “jogos biztonsági aggályaira” megoldást kell találni.

Az amerikai vezetés azzal vádolja Moszkvát, hogy Ukrajna megszállására készül, miután mintegy 100 ezer orosz katonát állomásoztatnak az ukrán határ közelében.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint Blinken egy esetleges orosz invázió globális biztonsági és gazdasági kockázataira figyelmeztette Vang Jit. Az amerikai külügyminiszter úgy foglalt állást, hogy a feszültségek enyhítése és a diplomáciai lépések jelentik a leginkább felelősségteljes utat.

A Global Times című kínai lap portálján megjelent beszámoló szerint a feszültségekkel teli amerikai-kínai kapcsolatok egyes kérdéseiről is szó esett a beszélgetés során. Vang Ji sürgetőnek nevezte, hogy az Egyesült Államok felhagyjon a jövő héten megkezdődő pekingi téli olimpiai játékok “megzavarásával”. Washington a Kína északnyugati részén élő ujgurokkal szembeni emberi jogi sérelmek miatti tiltakozásul nem küld diplomáciai képviselőket az eseményre. Kína rendszeresen tagadja az emberi jogi vádakat. A kínai külügyminiszter óva intette amerikai hivatali kollégáját attól is, hogy Washington tovább “játsszon a tűzzel” Tajvant illetően.

Az amerikai külügyminisztérium közleményéből pedig kiderült: a beszélgetésben a felek arról is egyeztettek, hogy hogyan fejlesszék tovább a kétoldalú kapcsolatokat Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök novemberi virtuális tanácskozását követően, egyebek mellett a klímaváltozás terén.

The post Peking az Ukrajnával kapcsolatos orosz aggályok orvoslását sürgette Washingtonnál appeared first on .

Palkovics László közölte, a DIANA három szintből épül fel. A lebonyolításért felelős diplomáciai főhadiszállást, a különböző koncepciók előremenetelét segítő akcelerátori feladatokat, valamint az egyes technológiák tesztelését lehetővé tevő környezetet valamelyik NATO-tagállamba telepítenék.

Hozzátette, hogy bár sok ország jelentkezett, jelzésértékű, hogy elsők között Magyarországra érkezik kétnapos terepbejárásra az új típusú biztonsági kihívásokért, egyúttal az innovációért felelős főtitkárhelyettes, David van Weel.

Arra a kérdésre, mi a gyakorlati jelentősége, ha magyarországi bázisa lesz a DIANA programnak, Palkovics elmondta, a főhadiszállást tekintve diplomáciai, az akcelerátori és a teszttevékenységnek viszont konkrét tudományos és gazdasági haszna is van, hiszen elindít egy olyan folyamatot, hogy más NATO-tagállamokból Budapestre vagy éppen Zalaegerszegre jönnek majd cégek.

A belföldi szereplőknek kiváló lehetőségeik vannak a nemzetközi mezőnyben, ugyanis a NATO által preferált nyolc terület közül az adatvezérelt technikával, a mesterséges intelligenciával, az autonóm eszközökkel és a szuper-számítástechnikával kifejezetten magas szinten foglalkoznak Magyarországon – ismertette a miniszter.

A DIANA védelmi innovációs programban a magyar szerepvállalás egyértelmű elismerést jelentene, egyben a nyugati szövetségi rendszer elmélyülését mutatná. “Magyarországot komolyan veszik, például azért is, mert nemcsak teljesíti a vállalt GDP-arányos 2 százalékos hadiipari ráfordítást, hanem ezen felül is hozzá akar járulni a NATO ügyéhez” – fogalmazott a miniszter.

Palkovics a magyar védelmi iparról kiemelte, tartható az 500 milliárd forintos éves kibocsátás elérése 2030-ig, sőt ez az összeg a szektor cégeinek éves forgalmát tekintve az évtized végére megduplázható, és 1000 milliárd forint körüli szinten teljesülhet.

A magyar hadiipar visszaépítésének célja, hogy Magyarország biztonságát, szuverenitását és az európai védelmi képességeit megerősítsék. Mindezek mellett a hadiipar újjáélesztése hozzájárul az ország gazdasági, ipari-technikai fejlődéséhez, az innovációhoz és a munkahelyteremtéshez – jelezte.

Palkovics elmondta, a már zajló hadiipari beruházások költsége 400-500 milliárd forint körül alakulhat. A projektek közül példaként említette, hogy rövidesen indul a lőszerüzem kivitelezése Várpalotán, ahol lesz még egy robbanóanyag-gyár is. Zalaegerszegen tető alatt van a gyárépület, márciusban indul a technológiafejlesztési ütem, jövő év elején kezdik a Lynx harcjárművek gyártását. Kaposváron pedig a Nurol Makina harcjárműveinek gyártása is elrajtolhat.

“Egyértelműen ki fog derülni 2030-ig, hogy egy jó döntést sikeresen hajtottunk végre a védelmi ipar felélesztésével” – fogalmazott a miniszter.

The post A NATO Magyarországra telepítheti védelmi innovációs programjának több elemét appeared first on .

Az orosz diplomáciai tárca megerősítette, hogy a nagykövet, akit Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes fogadott, mintegy fél órát töltött a tárcánál, és az Egyesült Államok írásos válaszával érkezett. Az üzenet tartalmáról részleteket nem hoztak nyilvánosságra.

Oroszország december közepén kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak, és ebben egyebek között arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, szüntesse be a katonai együttműködést a posztszovjet országokkal, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából, és ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket.

Orosz tisztségviselők többször is hangsúlyozták, hogy a tervezet mind a nyolc cikkére részletes írásbeli választ várnak az Egyesült Államoktól.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai parlamenti beszédében kilátásba helyezte, hogy Oroszország lépéseket fog tenni, ha az Egyesült Államok nem ad konstruktív választ a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira, és ha a Nyugat folytatja agresszív irányvonalát.

“Mindenkinek abból kell kiindulnia, hogy Oroszország és polgárai biztonsága feltétlen prioritás, és ezt minden körülmények között megbízhatóan biztosítani fogjuk” – hangsúlyozta.

Az orosz diplomácia vezetője kifejezte Moszkva készségét arra, hogy ne hozza nyilvánosságra az amerikai választ, ha erre vonatkozó kérést kap. Leszögezte ugyanakkor, hogy a lényeget ismertetni fogják a nyilvánossággal.

Az orosz javaslatokat a moszkvai külügyminisztérium – a diplomáciai gyakorlatban szokatlan módon – már röviddel az amerikai félhez történt eljuttatásuk után nyilvánosságra hozta, és írásos választ követelt rájuk. A hivatalos indoklás szerint ezt azért tette, mert az orosz fél becsapva érezte magát amiatt, hogy a kilencvenes években kapott szóbeli ígéretek ellenére a NATO-t több körben bővítették keleti irányba.

Andrej Turcsak, az orosz parlament alsóháza (duma) elnökének első helyettese, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára szerdán sürgette, hogy Moszkva szállítson fegyvert a délkelet-ukrajnai szakadároknak, hogy képesek legyenek feltartóztatni “Kijev nyilvánvalóan előkészületben lévő agresszióját”.

Nyugati országok az elmúlt hetekben többször is Ukrajna elleni háború előkészítésével vádolták meg Oroszországot, amit Moszkva visszautasított. Több NATO-tagállam bejelentette, hogy csökkenti kijevi nagykövetségének állományát, és szankciókat helyezett kilátásba az orosz agresszió esetére.

Moszkva biztonsági garanciaigényekkel fordult a NATO-hoz is, amelyekre jelentések szerint hamarosan szintén megérkezik az írásos válasz.

The post Az orosz külügybe érkezett Washington válaszával az amerikai nagykövet appeared first on .

“Együttműködésünk Ukrajnával hosszú távú, támogatjuk a demokráciához vezető útján. A politikai és diplomáciai eszközök mellett konkrét támogatást is nyújtani tudunk, amelynek bizonyítéka ez a lőszeradomány. Ezt fontos szolidaritási gesztusnak tartjuk” – nyilatkozott Jana Cernochová, védelmi miniszter a kormányülés után újságíróknak.

A tárca közlése szerint Csehország 4006 darab, 152 milliméteres ágyúlövedéket küld az ukránoknak ajándékként.

“A segítséget a kijevi kormány kérte. Az ajándék célja hozzájárulni Ukrajna védelmének megerősítéséhez, miután Oroszország nagy katonai erőket összpontosított az ukrán határ mentén” – jelentette ki Jakub Fajnor kormányszóvivő újságírók előtt.

A 152 milliméteres lövedékeket a cseh hadsereg a DANA nevű ágyútarackokhoz használja. Ez a lövedék azonban már nem lesz használható a cseh hadsereg új, Franciaországból beszerzett ágyúiban, amelyek 155 milliméteres lövedékeket igényelnek. Ilyen kaliberű ágyúkat használ a legtöbb NATO-ország hadserege is.

The post Csehország több ezer ágyúlövedéket ajándékoz Ukrajnának appeared first on .