Biztonságpiac

Az eddigi “súlyos” fokozat a hivatalos besorolás szerint azt jelentette, hogy a hatóságok “nagyon valószínűnek” tartottak egy nagy-britanniai terrortámadást. A szerdától érvényes “jelentős” készültségi szint “valószínűként” határozza meg ennek a kockázatát.

A mindenkori nagy-britanniai terrorkészültségi szintet a hírszerzési és elhárítási szolgálatok, valamint a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának vezetői alkotta Egyesített Terrorizmuselemző Központ (Joint Terrorism Analysis Centre, JTAC) határozza meg a kormánytól független döntéssel.

A JTAC a brit elhárítás (MI5) szervezeti keretein belül működik. Az ötfokozatú brit terrorellenes készenléti rendszerben a legmagasabb szint a “kritikus”, amelyet akkor léptetnek életbe, ha a hatóságok információi szerint nagyon nagy a veszélye egy azonnali vagy rövid időn belüli terrortámadás elkövetésének. A szerdától érvényes jelentős terrorkészültségi szint alatt két fokozat van még, a mérsékelt, illetve az alacsony.

Patel a parlamentnek a terrorkészültség enyhítéséről küldött szerdai értesítésében kiemelte: a JTAC döntése sem ad okot az elbizakodottságra, hiszen a riasztási szint korábbi emelésének közvetlen előzményeként elkövetett tavaly októberi és novemberi terrorcselekmények is mutatják a nagy-britanniai terrorfenyegetettség összetett, kiszámíthatatlan jellegét.

A riasztási szint szerdai enyhítéséig érvényben volt súlyos készenléti fokozatot tavaly november 15-én rendelték el, miután egy hónap alatt két terrorcselekmény történt Nagy-Britanniában. Október közepén gyilkosság áldozatául esett David Amess parlamenti képviselő, aki csaknem négy évtizedig volt a jelenleg kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának tagja.

Amess október 15-én képviselői fogadóórát tartott délkelet-angliai választókörzetében, amikor egy férfi, aki az utcáról tért be, késsel többször megszúrta. A 69 esztendős, nős, ötgyermekes Amess a gyors orvosi beavatkozás ellenére a helyszínen meghalt. A 25 éves gyanúsítottat, Ali Harbi Alit elfogták; büntetőpere márciusban kezdődik.

Egy hónappal később, november 14-én robbanás történt a liverpooli nőgyógyászati klinika parkolójában, egy taxiban, amelynek utasa a helyszínen meghalt. A taxisofőrnek sikerül idejében kimenekülni az autóból. A vizsgálat szerint rögtönzött kivitelezésű, házilag készített robbanószerkezet lépett működésbe, és valószínűsíthető, hogy a szerkezetet a taxi utasa állította össze.

A robbantást a Scotland Yard terrorcselekménynek minősítette, bár az elkövető indítéka azóta sem ismert.

The post Enyhítették a terrorellenes készültséget Nagy-Britanniában appeared first on .

A hatvanas éveiben járó férfi és két, a cégek operatív működtetésében aktív részt vállaló bűntársa adózási rendszert dolgozott ki az elkövetéshez használt fővállalkozás alá szervezve. Az általuk foglalkoztatott portásokat, vagyonőröket más strómancégekbe jelentették be, mentesülve a dolgozók utáni közterhek befizetése alól.

A vádlottak a strómancégek fiktív számláit is befogadták a fővállalkozásba, amivel az általános forgalmi adójukat csökkentették – tették hozzá. A cégpiramisnak a fővállalkozás alá szervezett cégei tényleges tevékenységet nem végeztek, a névlegesen nyújtott őrzési szolgáltatásuk ellenértéke csak keresztülfolyt a bankszámlájukon.

A cégek az áfabevallási kötelezettségüknek nagyrészt eleget tettek ugyan, de nem fizették be az általános forgalmi adót, ugyanakkor az alkalmazottak foglalkoztatásával összefüggő valótlan tartalmú számlákat bocsátottak ki a cégpiramisban felettük álló gazdasági társaságnak, ezeket végül a fővállalkozás használta fel a könyvelésében és az adóbevallásaiban.

A bűncselekmények elkövetésében vezető szerepet játszó vádlottak mellett öten a strómancégek működtetésében vettek részt. Az ügyészség üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat, és azt indítványozta a Kaposvári Törvényszéknek, hogy hat embert végrehajtandó, egyet felfüggesztett szabadságvesztésre, egyet pénzbüntetésre ítéljen.

A vádhatóság emellett vagyonelkobzás és pénzbírság alkalmazását, valamint az egyik strómancég megszüntetését is kéri a bíróságtól – olvasható a közleményben.

The post Örző-védő: százötvenmilliós kárt okozó adócsalók ellen emeltek vádat Somogyban appeared first on .

“Hivatalosan alkalmaztuk a veszélycsökkentési mechanizmust az (EBESZ által elfogadott) bécsi dokumentumnak megfelelően, és részletes felvilágosítást kértünk az Oroszországi Föderációtól az Ukrajnával szomszédos területeken és az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten végzett katonai tevékenységekkel kapcsolatban. A bécsi dokumentum rendelkezései szerint Oroszországnak pontosan meg kell határoznia a katonai tevékenység területeit, meg kell jelölnie a befejezés időpontját, valamint a katonai alakulatok nevét, alárendeltségét, számát, továbbá a fegyverek és katonai felszerelések típusát. Oroszországnak 48 órája van a válaszadásra” – fejtette ki a tárcavezető.

Kuleba közölte, hogy elégtelen vagy nem megfelelő válasz esetén Ukrajna Oroszországhoz és a bécsi dokumentum többi tagállamához fordul rendkívüli ülés összehívása érdekében, amelyen Oroszországnak pontosításokat kell tennie.

“Továbbra is kihasználunk minden diplomáciai lehetőséget Ukrajna biztonságának szavatolása érdekében” – hangsúlyozta a külügyminiszter.

Az UNIAN hírügynökség emlékeztetett arra, hogy 2021. november eleje óta Oroszország több mint százezer katonát vont össze Ukrajna határainál. Ez nyugati hírszerző szolgálatok szerint arra utalhat, hogy Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni nagyszabású támadásra készül.

Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia több hónapja igyekeznek olyan eszközöket találni, amelyek elrettentik Moszkvát az esetleges agressziótól. Putyin eközben jogilag rögzített garanciákat követelt, egyebek között Ukrajna NATO-tagságának kizárását és az észak-atlanti szövetség további bővítésének kizárását keleti irányban, mert ez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és az észak-atlanti szövetség több tagállamának vezetői visszautasították Moszkva követelését.

A héten nagyszabású fehérorosz-orosz hadgyakorlat kezdődött az Ukrajnával északról szomszédos Fehéroroszország területén.

Sem süketek, sem vakok nem voltak a felek a brit és az orosz védelmi miniszter pénteki moszkvai tárgyalásán – jelentette ki Ben Wallace, a londoni védelmi tárca vezetője a moszkvai brit nagykövetségen tartott sajtótájékoztatóján. Wallace arra reagált, hogy előző nap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a “süketek párbeszédéhez” hasonlította a brit hivatali partnerével, Liz Truss-szal folytatott tárgyalását. A brit védelmi miniszter olyan konstruktívnak, őszintének és tárgyszerűnek minősítette a Szergej Sojguval folytatott tárgyalását, amilyet el lehet várni a katonáktól. Kijelentette, hogy mind orosz kollégája, mind Valerij Geraszimov vezérkari főnök arról biztosította őt, hogy Moszkva nem szándékozik megtámadni Ukrajnát.

The post Kuleba: Kijev 48 órát ad Moszkvának a katonai tevékenységei magyarázatára appeared first on .

Az eset előzménye, hogy a múlt héten őrizetbe vettek egy budapesti háziorvost és asszisztensét, a gyanú szerint valótlan tartalmú oltási igazolásokat állítottak ki. Rendelésükön két rendőr is megjelent, és úgy kapták meg pénzért az asszisztens által kiállított oltási igazolást, hogy a háziorvos az oltóanyagot felszívta egy fecskendőbe, majd annak tartalmát a mosdókagylóba ürítette.

A Keresztes Imre főügyész által jegyzett közlemény szerint csütörtökön a nyomozó ügyészség újabb rendőrt hallgatott ki gyanúsítottként, aki a megalapozott gyanú szerint szintén fizetett azért, hogy az oltás felvétele nélkül jusson védettségi igazoláshoz.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozásban már öt embert hallgatott ki gyanúsítottként, vallomást még egyikük sem tett, de a gyanúsítottak közül többen panaszt jelentettek be a közölt gyanúsítással, a motozással és a kutatással szemben, valamint felülbírálati indítvánnyal éltek a vagyonelkobzás biztosítása érdekében lefoglalt euró és forint miatt – olvasható a közleményben.

Közölték azt is, hogy a közegészségügyi-járványügyi intézkedések megszegésével korrupciós bűncselekményeket – haszonszerzési céllal – rendszeresen elkövető budapesti háziorvos és szakasszisztense az ügyészség indítványának megfelelően letartóztatásban van, a rendőrök szabadlábon védekeznek.

The post Még egy rendőr juthatott oltás nélkül védettségi igazoláshoz appeared first on .

Balogh János sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a déli határokon olyan trendforduló után vagyunk, amely nagyon súlyos kimenetelű is lehet, komoly odafigyelést igényel. Fontos, hogy a lehető legtöbben kivegyék a részüket a határvédelemből, segítsék a hatóságok munkáját. Vannak olyan részfeladatok, amelyekhez nem kell rendőri végzettség, hatósági beosztás – mondta.

Az elmúlt évben jelentősen megnőtt a migrációs nyomás, tavaly – 2015 után messze a legtöbb – 122 ezer alkalommal kellett határsértőkkel szemben intézkedni. Idén eddig 16 ezer ilyen eset történt, ez a tavalyi év hasonló időszakához képest 60 százalékkos növekedést jelent. 2021-ben 1277 embercsempész ellen indult eljárás. Idén február 10-éig a határ közelében vagy az ország belsejében 129 embercsempésszel szemben léptek föl a rendőrök – ismertette az adatokat a tábornok.

Balogh elmondta, a határsértők és embercsempészek változatos módszereket alkalmaznak: járműveken megbújva, alagutat ásva, kerítésbontással vagy létrákkal próbálnak átjutni a határon. Az elmúlt három évben 69 alagutat találtak, ebből tavaly húszat.

Egyre gyakoribbá váltak a rendőröket és katonákat közvetlenül vagy közvetve érő támadások, tavaly 65, idén már 44 ilyen eset fordult elő. Többször megtörtént, hogy az embercsempészek a rendőröket vagy a többi közlekedőt veszélyeztetve igyekeztek kibújni az intézkedés alól – ismertette az altábornagy.

A rendőrség folyamatos segítséget kap a határvédelemhez a Magyar Honvédségtől és a polgárőröktől. A kormány által biztosított forrásnak köszönhetően az ország távolabbi részén élő polgárőrök is kivehetik a részüket ebből a munkából – mondta Balogh.

Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy 2017-ben létrejött a határvédelmi polgárőr tagozat, melyhez 103 egyesület csatlakozott, 2100 szolgálatot teljesítő taggal. Jelentős részük rendelkezik határvédelmi ismeretekkel, egykor a határőrségben sorállományúként vagy hivatásosként szolgáltak.

A polgárőrök évente 180-200 ezer szolgálati órát teljesítenek a határon. Öt év alatt 20 ezer esetben intézkedtek, tavaly 6400 határsértő feltartóztatásában vettek részt, és több tízezer alkalommal segítették jelzéssel a hatóságok munkáját – közölte az elnök.

A kormány 371 millió forint forrást biztosított a polgárőrök határvédelmi munkájának költségeire. Szombattól a rendőrségi igényeknek megfelelően Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Baranya megyében a határ menti egyesületek megduplázzák a szolgálatokat. Naponta 82 polgárőr vesz részt a határvédelemben, elsősorban vasútállomásokat, buszpályaudvarokat, benzinkutakat, autóspihenőket, tanyákat, különböző búvóhelyeket ellenőriznek – sorolta Túrós.

Második lépésben a megyék más településeiről érkeznek önként vállalt vezényléssel polgárőrök a határra, majd szükség esetén az ország más megyéjéből is részt vesznek a határvédelemben az egyesületek tagjai – közölte az elnök.

The post Menekültválság: Még több polgárőr vesz részt a déli határ védelmében appeared first on .

Barlev hangsúlyozta, hogy a bizottság mélyrehatóan feltárja majd az állampolgári jogok és a magánélet sérelmét a kérdéses időszakban. Kiemelte, hogy az esetleges törvénysértések nem az ő, hanem elődei, korábbi kormányok idején történtek.

“Ha igazak, akkor nagyon súlyosak a vádak” – nyilatkozta Naftali Bennett miniszterelnök hétfő reggel. “Ez, és más hasonló eszközök nagyon fontosak a terrorizmus, és a bűnözés elleni küzdelemben, de nem céljuk a széleskörű adathalászat izraeli állampolgárokról, közéleti személyiségekről, s ezért meg kell értenünk, hogy pontosan mi is történt” – mondta a kormányfő.

A Kalkaliszt című gazdasági újság cikke szerint a rendőrség megfigyelt etióp zsidók és a mozgássérültek jogaiért küzdő civil tüntetőket, újságírókat, helyhatósági vezetőket, magas rangú minisztériumi tisztviselőket, üzletembereket. A volt miniszterelnök tanácsadóinak, valamint fiának, Avner Netanjahunak az okostelefonjára is telepítették a kémprogramot. Továbbá a törvénytelen telepek felszámolása előtt kémprogramot telepítettek a ciszjordániai telepesek készülékeire is.

A rendőrségen “technológia és adatorientált rendészeti tevékenység” címen tartották számon az Ajelet Saked belügyminiszter hétfő reggeli nyilatkozata szerint “földindulást” jelentő tömeges kémszoftver-használatot.

A rendőri vezetők és a körzeti parancsnokok azzal érveltek, hogy korai tájékoztatásra van szükségük a tervezés érdekében, hogy meg tudják akadályozni például a nagyobb kereszteződések lezárását csúcsforgalomban, vagy a tüntetések erőszakossá válását. De felhasználták a kémprogramot korrupciós, fehérgalléros bűncselekmények vagy értékpapírral elkövetett csalások elleni nyomozásoknál, magas rangú köztisztviselők megfigyelésére, ha sajtónak kiszivárogtatásokkal vádoltak valakit, vagy titkosszolgálati adathalászatra gyanakodtak.

Hétfőn Jichák Hercog államelnök, Jakov Sabtaj rendőrfőkapitány, és számos politikus és miniszter – a közbizalom visszaszerzése érdekében – állami vizsgálóbizottság életre hívását követelte.

The post Az izraeli rendőrség tömegesen figyelt meg embereket törvénytelenül appeared first on .

Scholz hangsúlyozta, hogy Oroszországnak egyértelmű lépéseket kell tennie a feszültség oldására. Ezekkel a lépésekkel “egyidejűleg hajlandóak vagyunk egy komoly párbeszédre az európai biztonság kérdéseiről” – tette hozzá, kiemelve, hogy a NATO már tett is “konkrét javaslatokat” Oroszországnak.

Németország “nagyon komolyan veszi szövetségesei aggodalmait”, ezért az eddigi ötszázról jelentősen megemeli a Litvániában szolgáló katonái számát – tette hozzá a kancellár a napokban elhatározott 350 fős csapaterősítésre utalva.

Mint mondta, “nem kevesebbről van szó, mint egy háború megakadályozásáról”, ezért továbbra is kettős stratégiát kell követni, a kelet-ukrajnai válság tárgyalásos rendezésére kell törekedni, és Oroszország számára súlyos gazdasági, politikai és stratégiai következményekkel járó büntetőintézkedéseket kell tenni, ha orosz támadás éri Ukrajnát.

A balti országok vezetői elítélték Oroszország tevékenységét. Gitanas Nauseda litván elnök kiemelte, hogy Moszkva a katonai mozgósítással folyamatosan növeli a feszültséget, miközben “ultimátumokat” ad a NATO-nak.

Kaja Kallas észt kormányfő hozzátette, hogy Oroszország vissza akarja hozni azt a világot, amelyben a befolyási övezetek elve rendezte a nemzetközi kapcsolatokat. Ez elfogadhatatlan, és nem lehet tárgyalni és engedményeket tenni, “amíg ránk szegezik a fegyvert” – mondta.

Krisjanis Karins lett miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Moszkva politikája “neoimperialista”. Hozzátette, hogy a német katonai jelenlét nemcsak a Baltikum területén kívánatos, Berlinnek “vezető szerepet kell vállalnia az EU-ban és a NATO-ban”.

The post Scholz: Moszkvának nem szabad alábecsülnie az EU és a NATO egységét és határozottságát appeared first on .

A tíznaposra tervezett gyakorlatokat a fehérorosz fegyveres erők domanovszki, gozsszki, Obuz-Lesznovszk-i, breszti és oszipovicsszki gyakorlóterén, valamint Fehéroroszország más területein tartják, Baranovicsi, Luninyec, Lida és Macsuliszkij repülőterének igénybe vételével. Céljuk a moszkvai védelmi tárca szerint a külső agresszió elrettentésének és visszaverésének gyakorlása védelmi művelet keretében, valamint a terrorizmus elleni küzdelem és a Szövetségi Állam érdekeinek védelmében.

A gyakorlaton orosz részről a (távol-)keleti katonai körzet katonai parancsnokságai, alegységei és egységei vesznek részt, amelyeket rövid idő alatt mintegy tízezer kilométeres távolságról csoportosítottak át, nehéz haditechnikai eszközökkel és Sz-400-as légvédelmi rendszerekkel, amelyeket hadrendbe állítottak a Lengyelországgal és Ukrajnával határos Breszt megyében.

A manőverek keretében a közlemény szerint megerősítik a fehérorosz államhatár védelmét fegyveres csoportok behatolásával szemben, elvágják utánpótlási útvonalaikat, megsemmisítik az ellenség illegális fegyveres csoportjait. A Kreml szerint az orosz katonáknak a február 20-án véget érő gyakorlat után vissza kell térniük a bázisukra.

Az orosz-fehérorosz hadgyakorlattal párhuzamosan az ukrán hadsereg csütörtökön Hóvihar-2022 kódnéven kezdett tíznapos hadgyakorlatba, amelynek keretében amerikai és brit páncéltörő rendszereket és török harci drónokat is bevetnek majd. Ukrajna és több NATO-ország azzal vádolta meg Oroszországot, hogy agresszióra készül.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója csütörtökön kijelentette, hogy Oroszországnak nincsenek agresszív szándékai Ukrajnával szemben és minden, ezzel ellentétes állítást “dezinformációnak” és “nagyon veszélyes hazugságnak” minősített, amelyet szerinte az Atlanti-óceán túlpartjáról kezdtek el terjeszteni. Az orosz vezetés részéről az elmúlt hetekben többször elhangzottak hasonló nyilatkozatok és olyan állítások, melyek szerint éppen Ukrajna készül újabb kísérletre a Donyec-medencei konfliktus fegyveres megoldására.

The post Növelik a feszültséget: orosz-fehérorosz hadgyakorlat kezdődött Fehéroroszországban appeared first on .

A londoni kormányfői hivatal beszámolója szerint Johnson csütörtöki brüsszeli és varsói látogatásával egy időben Moszkvában tárgyal Liz Truss brit külügyminiszter és Ben Wallace védelmi miniszter is.

Johnson szóvivőjének ismertetése szerint a kormányfő azt az üzenetet fogja tolmácsolni megbeszélésein, hogy a szövetséges országok nem köthetnek kompromisszumot a NATO alapelveinek kárára. Az alapelvek közé tartozik az egyes országok szuverenitásának sérthetetlensége, a tagországok biztonságának védelmére vállalt NATO-kötelezettség, valamint az, hogy minden európai demokráciának joga van NATO-tagságra törekedni.

Johnson hivatalának állásfoglalás szerint Nagy-Britannia kész az orosz-ukrán feszültség diplomáciai megoldásán munkálkodni, és meggyőződése, hogy egy ilyen megoldás elérhető. Ennek alapját azonban csak az érvényben lévő nemzetközi megállapodások és a szabad, oszthatatlan Európa alapelvei képezhetik.

Johnson Brüsszelben Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral a szövetség védelmének megerősítésére tett brit felajánlásokról tárgyal. E felajánlások közé tartozik az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának megkétszerezése. Nagy-Britannia jelenleg több mint 900 katonát állomásoztat Észtországban.

A brit kormány felajánlotta azt is, hogy harci repülőgépeket telepít Dél-Európába, a brit haditengerészet pedig egy járőrhajót és egy rombolót vezényel a Földközi-tenger keleti térségébe a NATO délkeleti csücskének védelmében.

A brit védelmi miniszter a héten bejelentette, hogy Nagy-Britannia 350 katonát vezényel Lengyelországba, Johnson pedig csütörtöki utazása előtt közölte: Nagy-Britannia további ezer katonát helyez készenlétbe arra az esetre, ha a térségnek humanitárius segítségre lenne szüksége.

A Downing Street tájékoztatása szerint a brit kormányfő csütörtöki brüsszeli megbeszélései után Varsóba utazik, ahol Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel és Andrzej Duda államfővel tárgyal az ukrajnai válságról, emellett találkozik a NATO előretolt kontingensének részeként Lengyelországban állomásozó brit katonákkal.

A brit kormány az utóbbi hetekben igen erőteljes diplomáciai tevékenységet fejt ki a térségben az ukrajnai válság ügyében. Johnson december óta kétszer is tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyinnal, a múlt héten Ukrajnába látogatott, a brit védelmi miniszter pedig ugyancsak a múlt héten Budapesten, valamint Szlovéniában és Horvátországban tárgyalt.

Liz Truss külügyminiszter már szerda este Moszkvába érkezett, és csütörtökön Wallace is az orosz fővárosba utazott. Érkezése után Truss a BBC idézete szerint kijelentette: Oroszországnak haladéktalanul vissza kell vonnia az ukrán határoknál felsorakozott erőit és tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását, ellenkező esetben súlyos következményekkel kell számolnia. A brit külügyminiszter hozzátette: hatalmas hiba lenne Oroszország részéről bármiféle behatolás ukrán területre. A diplomácia az egyetlen előremutató út, és Moszkvának is ezt az utat kell követnie – vélekedett.

The post Johnson: a NATO-nak szolidaritást kell vállalnia az orosz agresszió fő terhét viselő tagországokkal appeared first on .

A nyerges vontatókra helyezett páncélosokból és más katonai járművekből álló menetoszlopok csütörtökre virradóra, Nagylaknál lépték át a határt, majd hajnalban, a román katonai rendőrség kíséretében folytatták útjukat a román főváros, illetve a Fekete-tenger partvidékén található Mihail Kogalniceanu légi támaszpont felé.

Az amerikai védelmi minisztérium a múlt héten jelentette be, hogy az orosz-ukrán feszültség miatt mintegy ezer katonát vezényel át Németországból Romániába. A MAPN közleménye szerint a Romániában állomásozó NATO-csapatok megerősítésére érkező amerikai katonai kontingens a Task Force Cougar (Puma harci kötelék) nevet viseli, gerincét pedig a németországi Vilseckben állomásozó 2. páncélos lovasezred Stryker harcjárművekkel felszerelt gépkocsizó lövészzászlóalja képezi, amelyet tüzér-, utász- és más támogató alegységek egészítenek ki.

Hamarosan további amerikai haditechnikát szállító konvojok és a zászlóalj katonái is megérkeznek Romániába – közölte a román védelmi tárca.

Vasile Dincu román védelmi miniszter kedden megerősítette: már több mint száz amerikai katona érkezett az országba, hogy a román logisztikai szakemberekkel együttműködve előkészítse az amerikai csapaterősítést.

A román média szerint eddig mintegy 900 amerikai katona állomásozott Romániában a Konstanca közelében található – az iraki csapatkivonás közben is használt – Mihail Kogalniceanu légi támaszponton, az amerikai rakétapajzs létesítményeit befogadó dél-romániai Deveselun és az aranyosgyéresi katonai repülőtéren, ahova az amerikaiak MQ-9-es Reaper drónokat hoztak.

The post Megérkeztek Romániába az első amerikai katonai konvojok is appeared first on .

A Moody’s tanulmánya szerint az elmúlt években erősödött az orosz gazdaság képessége arra, hogy szankciók hatálya alatt is működőképes maradjon, a felhalmozott költségvetési és külső tartalékok, a rugalmas árfolyamrendszer és a konzervatív államháztartási szabályrendszer enyhítené a legtöbb esetleges új szankció azonnali hatását.

Az orosz nemzeti vagyonalap eszközállománya az orosz hazai össztermék (GDP) 11 százalékával volt egyenértékű 2021 végén, bár ennek hozzávetőleg a harmada a hazai gazdaságban eszközölt befektetés, amelynek mozgósítása nehéznek bizonyulhat az orosz befektetési eszközök árfolyamának jelentős zuhanása esetén.

Az orosz gazdaság külső finanszírozási igénye ugyanakkor csekély, köszönhetően annak, hogy sikerült érdemben csökkenteni a gazdaság függését a devizafinanszírozástól. Oroszország külső adóssága 2021 végén a GDP-érték 29 százaléka volt a 2016-ban mért 40 százalék helyett, az elmúlt tíz év átlagában számolva pedig jelentős, a hazai össztermék 3,8 százalékának megfelelő többletekkel zárt az orosz folyómérleg-egyenleg – áll a Moody’s elemzésében.

A hitelminősítő kiemeli: mindez jelentős devizatartalék felhalmozását eredményezte, és ez is erősíti az orosz gazdaság külső fizetési pozícióját.

A Moody’s tanulmánya hangsúlyozza: az aranykészletek nélkül számolt orosz devizatartalék január végén 469 milliárd dollár volt, több mint a háromszorosa az orosz gazdaság idei egész éves külső adósságtörlesztési kötelezettségeinek.

Ez a tartalék csaknem maradéktalanul fedezi a teljes orosz külső adósságállományt – áll a hitelminősítő szerdai elemzésében.

A Moody’s szerint azonban még ebben a környezetben is nyomást gyakorolna az orosz szuverén adósprofilra, ha a Krím-félsziget 2014-es elfoglalása után hozott szankciókat további jelentős pénzügyi-gazdasági szankciók súlyosbítanák.

Ha ezek a szankciók korlátoznák Oroszország hozzáférését a dollárforrásokhoz, az felfordulást okozhatna a kereskedelmi forgalomban, mivel az orosz import 35 százalékát, az export 56 százalékát dollárban számolják el – hangsúlyozza a Moody’s tanulmánya.

A cég közölte: valószínűtlennek tartja olyan szankciók érvényesítését, amelyek az orosz külső adósságszolgálati kötelezettségek teljesítését késleltetnék, de ha a szankciók miatt Oroszország mégis törlesztési hátralékba kerülne, az a Moody’s kritériumai alapján törlesztési csődhelyzetnek minősülhetne, és ebben az esetben a hitelminősítő több fokozattal rontaná az orosz államadós-besorolást.

A Moody’s jelenleg “Baa3” szintű, befektetési ajánlású szuverén besorolással tartja nyilván Oroszországot, de szerdai tanulmányában hangsúlyozta, hogy törlesztési csődesemény esetén az orosz adósprofil nem lenne összeegyeztethető a befektetési ajánlású szuverén osztályzattal.

A cég megjegyzi, hogy az eddig meghozott szankciók is alaposan megnehezítik a dollárban denominált szuverén adósság kibocsátását Oroszország számára, de az amerikai befektetők továbbra is vásárolhatnak orosz állampapírt a másodpiacon.

Oroszország GDP-arányos államadósság-rátája ugyanakkor alig 18 százalék – a legalacsonyabbak egyike a Moody’s által besorolással ellátott szuverén adósok között -, és ez az idén szintén rendkívül alacsony, a hazai össztermék mindössze 1 százaléka körüli hitelpiaci finanszírozási igényt jelent – áll a Moody’s tanulmányában.

Mindezek alapján a hitelminősítő közölte, hogy nagyon távolinak tartja az orosz szuverén törlesztési csőd kockázatát.

Egy másik nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings azt állapította meg előző nap ismertetett, ugyanilyen tematikájú tanulmányában, hogy negatív minősítési következményekkel járhat Oroszország “BBB” szintű – a Moody’s osztályzatánál egy fokozattal jobb – államadós-besorolására és az orosz bankok osztályzataira, ha a Nyugat az ukrajnai válság miatt súlyos szankciókat léptetne érvénybe Moszkva ellen.

A Fitch szakértői is kiemelték ugyanakkor, hogy alapeseti előrejelzési forgatókönyvükben nem számolnak olyan intézkedésekkel, amelyek akadályoznák a nagy állami tulajdonú orosz bankokat a devizafizetések végrehajtásában, részben azért, mert az ilyen jellegű szankciók akadályoznák a külföldi hitelezőkkel szembeni orosz törlesztési kötelezettségek teljesítését.

A Fitch Ratings londoni elemzői is hangsúlyozták mindemellett, hogy alapeseti prognózisuk továbbra sem valószínűsít Ukrajna elleni teljes körű orosz inváziót.

The post Háború esetén a Moody’s az orosz és az ukrán államadós-osztályzatot is leminősítheti appeared first on .

A múlt héten hivataláról leköszönt Avicháj Mandelblit utódját egyhangúlag szavazták meg az izraeli kormány tagjai, miután a jelölő bizottság három kiszemelt jelöltje közül Gideon Szaár igazságügyi miniszter őt javasolta erre a feladatra. A 62 éves Gali Baharav-Miara korábban Tel-Avivban polgári peres ügyekben ügyészként dolgozott.

Egy múlt hónapban megrendezett konferencián Szaár elmondta, hogy véleménye szerint Baharav-Miara a legalkalmasabb és legképzettebb jelölt, s hangsúlyozta, hogy teljesen észszerűtlen, hogy nő még sosem szolgált Izraelben főügyészként. Szaár a múltban többször bejelentette, hogy célja a főügyészi hivatal két részre osztása, az egyik személy a kormány jogi tanácsadója, a másik pedig állami főügyész lenne.

Ő és az izraeli jogrend más konzervatív bírálói azzal érvelnek, hogy a kettős szerep összeférhetetlenséget szül, mert a főügyész feladata a kormány tagjai elleni esetleges büntetőeljárás felügyelete, és közben a kormány lépéseinek védelmét is el kell látnia. A The Times of Israel című újság szerint Mandelblit határozottan elítélte Szaár javaslatát, mert szerinte az a demokratikus berendezkedést fenyegetné.

The post Izrael történetében először választottak nőt főügyésszé appeared first on .

A szlovák politikában komoly indulatokat gerjesztő szerződésről kedden éjszakába nyúló vitát folytatott a pozsonyi törvényhozás, az ülést végig képviselői obstrukciók kísérték, és dulakodásra is sor került. A képviselők végül szerdán szavaztak a dokumentumról. Az együttműködési egyezményt 79 igen szavazattal 60 nem voks ellenében hagyta jóvá a 150 fős pozsonyi törvényhozás, amelynek 140 tagja vett részt a dokumentumról szóló szavazáson.

A szerződést az egész parlamenti ellenzék elutasította, és a kormánykoalíció több képviselője is ellene szavazott. A négypárti kormánykoalíció alkotmányozó törvények elfogadására is elégséges parlamenti többséggel rendelkezik.

Eduard Heger, szlovák kormányfő üdvözölte a szerződés jóváhagyását, és úgy vélekedett: a dokumentum megszavazásával a parlamenti képviselők “Szlovákia biztonsága mellett álltak ki”.

A szerződést már január végén jóváhagyta a pozsonyi kormány, azt a múlt héten már alá is írták Washingtonban, ám ahhoz, hogy hatályba léphessen, még a parlamentnek is rá kellett bólintania, valamint most még az államfőnek is alá kell írnia. Az egyezményt Zuzana Caputová, szlovák államfő már korábban támogatásáról biztosította.

A tíz évre szóló, majd ezt követően automatikusan megújuló érvényű egyezmény egyebek mellett lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok térítésmentesen használja az ország két legjelentősebb katonai repterét, katonai támaszpontokat hozzon létre és hadászati eszközöket telepítsen az ország területére. Az egyezmény lehetővé teszi azt is, hogy Szlovákia 100 millió dollár értékben támogatást szerezzen védelmi infrastruktúrája felújításához.

Az egyezményt számos bírálat érte, ellenzéki pártok és más szervezetek részéről is, a dokumentumot számos volt magasrangú politikus bírálta, nyílt levélben szólított fel elutasítására szlovák tudósok és művészek egy csoportja is. A dokumentum bírálói azt állítják, hogy az egyezmény előnytelen Szlovákia számára, sérti az ország alkotmányát, veszélyezteti szuverenitását, illetve azt is, hogy tovább szítja a feszültséget a jelenlegi orosz-ukrán helyzettel összefüggésben. A szerződést – a tárcaközi egyeztetés során – a szlovák legfőbb ügyészség is elutasította, annak 35 pontját minősítve kételyesnek.

Ezekkel az állításokkal ellentétes véleményeket fogalmazott meg Ivan Korcok szlovák külügyminiszter, illetve a védelmi tárca vezetője, Jaroslav Nad. Mindketten szabványos, “az ország számára előnyös” keretszerződésnek minősítették az egyezményt.

The post Jóváhagyta az amerikai-szlovák védelmi egyezményt a pozsonyi parlament appeared first on .

A Szaúd-Arábia vezette, a jemeni harcokban 2015 óta résztvevő koalíció szóvivője, Turki al-Máliki azt közölte, hogy a küldöttség vezetője, David Gressly további tárgyalásokat folytat Rijádban a koalícióval. Gressly, aki egyúttal az ENSZ jemeni humanitárius koordinátora is, emellett magas rangú szaúdi tisztségviselőkkel egyeztetett a jemeni humanitárius helyzetről.

A nemzetközileg elismert jemeni kormány ellen lázadó húszik ellenőrizte börtönt január 21-én érte légicsapás, amelyben legalább 82-en meghaltak és csaknem 140-en megsebesültek. A koalíció nem sokkal később közleményben tagadta, hogy szándékosan hajtotta végre a műveletet, indoklása szerint ugyanis a létesítmény nem szerepelt a tiltott célpontok ENSZ által jegyzett listáján.

Turki al-Máliki azzal vádolta a húszikat, hogy szándékosan nem tüntették fel a térképeken a börtönt, hogy esetleges légitámadás esetén elnyerhessék a nemzetközi közvélemény rokonszenvét. Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező, síita húszik és a rijádi emigrációban élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között, amelyeket a szaúdi vezetésű arab koalíció 2015 óta támogat.

The post Jemeni polgárháború: folytatódik az ENSZ-küldöttség vizsgálata az arab koalíció légicsapása miatt appeared first on .

“Elkötelezettek vagyunk a megerősített többnemzetiségű zászlóalj-harccsoport jelenléte mellett, csapataink létszámát 270-ről 350-re növeljük” – közölte a miniszter.

A holland védelmi tárca honlapján közzétett sajtóközlemény szerint “Litvániában a hangsúly a nemzetközi katonai gyakorlatokon van”. “Ezzel a szövetség egyértelmű jelzést küld Oroszországnak: a NATO arra képezi ki katonáit, hogy együtt, és hatékonyan álljanak ki minden lehetséges fenyegetéssel szemben” – olvasható a weblapon.

A Litvániában állomásozó holland csapatok a német vezetésű, NATO-csoport részét képezik. A NATO-csapatokat 2017-ben telepítették litván földre, miután Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. A múlt héten a holland kormány bejelentette, hogy a májustól decemberig tartó időszakra egy hadihajóval, további orvosi ellátmánnyal, robbanóanyag-mentesítési szolgálattal járul hozzá a szövetségesek missziójához.

A hágai kormány januárban arról is döntött, hogy áprilisban és májusban két F-35-ös vadászgépet állomásoztat Bulgáriában, mintegy kilencven fős támogató személyzettel, továbbá kétéltű szállítóhajót és két szárazföldi egységet is telepít az országba.

The post Hollandia megnöveli NATO-katonái létszámát Litvániában appeared first on .

Erről Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő nyilatkozott újságíróknak szerdán az orosz fővárosban. Peszkov Borrellnek azt a kijelentését kommentálta, amely szerint “két tekintélyelvű rendszer erős szövetséget hozhat létre”. Az uniós tisztségviselő figyelmeztetése azután hangzott el, hogy Kína támogatásáról biztosította Oroszországnak az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben támasztott biztonsági garanciaigényeit.

“Mindenekelőtt egyáltalán nem értünk egyet azzal az értékeléssel, hogy tekintélyelvű rezsimekről van szó” – szögezte le Peszkov. “Nem gondoljuk, hogy az Európai Uniónak joga lenne ilyen értékelést adni az Oroszországi Föderációról vagy a Kínai Népköztársaságról”- tette hozzá.

A szóvivő érvelése szerint Oroszország és Kína egyaránt “nagy, szuverén ország, saját politikai rendszerrel és saját államszerkezeti rendszerrel”. Peszkov szerint Moszkva tiszteletben tartja más államok rendszerét, nem avatkozik a belügyeikbe, és joggal várja el másoktól ugyanezt a tiszteletet. Úgy vélekedett, hogy Borrell kijelentései nem illeszkednek ebbe a logikába. (Pedig Oroszország beavatkozik más országok belügyeibe, sőt fenyegeti és meg is támadja a szomszédait. A -szerk- megj.)

The post A Kreml sértőnek érzi, ha tekintélyelvű rezsimnek nevezik Oroszországot és Kínát appeared first on .

Ibolya Tibor közölte: egy 30 és egy 32 éves férfi 2020 szeptember-októberében négy idős, betegség miatt nehezen közlekedő nőt támadott meg Budapesten. Az első három esetben a hazafelé tartó sértettet követték, egyikük bement utána a lépcsőházba, megszólította, majd egy hirtelen mozdulattal kitépte az ékszert a nyakából. A másik vádlott mindeközben – a gyors menekülés érdekében – a lépcsőház bejárati ajtaját nyitva tartotta, és figyelt, ezzel segítve a bűncselekmény elkövetését.

A legidősebb, 81 éves sértett megpróbálta a nyakláncát visszaszerezni, egyik kezével megragadta a vádlott ruháját, a másikkal megpróbálta becsukni a lépcsőház ajtaját. A vádlott ekkor a sértettet visszalökte, majd társával együtt elmenekült. A negyedik esetben az utcán támadtak rá egy sértettre. A boltból hazafelé tartó idős nő nyakából kitépték a nyakláncát, amely azonban kicsúszott a támadó kezéből, és a sértett ruházatába esett. A vádlottak ekkor zsákmány nélkül menekültek el.

A közlemény szerint a vádlottak a sértettektől majdnem 700 ezer forint értékben zsákmányoltak ékszereket, a rablási kísérletnél pedig több mint 150 ezer forint volt a veszélyeztetett érték.

A többszörösen büntetett vádlottakat a Budai Központi Kerületi Bíróság rablás és kifosztás miatt fegyházbüntetésre ítélte. A 30 éves férfit 18 évre ítélte, emellett megszüntette egy korábbi feltételes szabadságát, és kimondta, hogy ebből a büntetésből nem bocsátható szabadságra. Társára 12 év fegyházat szabott ki a bíróság, és elrendelte egy felfüggesztett büntetése végrehajtását. Mindemellett vagyonelkobzást is elrendelt a vádlottakkal szemben és kártérítés megfizetésére is kötelezte őket – ismertette a főügyész.

Az ítélet nem jogerős.

The post Idősek nyakából tépett ki nyakláncot két férfi, példaértékű lett az ítélet appeared first on .

Román logisztikai szakemberek is dolgoznak az előkészületeken. A tárcavezető szerint nemsokára érkezik a csapatok többi része is, de nincs megszabva “sem konkrét hely, sem konkrét időpont” a Romániába várt amerikai katonák érkezését illetően – idézte Dincut az Agerpres hírügynökség.

“Mi már néhány éve fel vagyunk készülve multinacionális haderő elhelyezésére, több olyan létesítményünk is van, ahol elszállásolhatók a katonák” – mutatott rá a miniszter.

Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma a múlt héten közölte, hogy NATO-tagállami kötelezettségeinek szellemében, “az orosz agresszió elrettentésére” irányuló erőfeszítéseinek részeként, az Egyesült Államok Németországból Romániába vezényel át mintegy ezer amerikai katonát – idézte fel a román hírügynökség.

Az Adevarul című román lap úgy tudja, a németországi Vilseckben állomásozó 2. páncélos lovasezred Stryker harcjárművekkel felszerelt gépkocsizó lövészzászlóalja érkezik Romániába. A román média egyelőre csak találgatja, hogy Románián belül hova telepítik az újonnan érkező amerikai csapatokat.

Eddig mintegy kilencszáz amerikai katona állomásozott Romániában a Fekete-tenger partvidékén, Konstanca közelében található – az iraki csapatkivonás közben is használt – Mihail Kogalniceanu légi támaszponton, az amerikai rakétapajzs létesítményeit befogadó dél-romániai Deveselun és az aranyosgyéresi katonai repülőtéren, ahova az amerikaiak MQ-9-es Reaper drónokat hoztak – emlékeztetett az Adevarul.

The post Több mint száz amerikai katona már megérkezett Romániába appeared first on .

Az osztrák diplomácia vezetője Jan Lipavsky cseh és Ivan Korcok szlovák külügyminiszterrel együtt látogatott Kijevbe, hogy kifejezzék szolidaritásukat Ukrajnával az orosz agresszióval szemben.

Az ukrán külügyminiszterrel, Dmitro Kulebával folytatott megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón Schallenberg kijelentette, hogy valósnak tartja az ukrán-orosz katonai összecsapás veszélyét. Elmondta, hogy előző nap cseh és szlovák kollégájával ellátogatott a Donyec-medencei frontvonalhoz, és látta, milyen nehéz a helyzet Kelet-Ukrajnában.

“Az európai kontinensen ismét fennáll a katonai konfrontáció és az agresszió valós veszélye” – hangoztatta Schallenberg. Hozzátette: ebben a feszült időszakban fontos, hogy a közép-európai országok megerősítsék támogatásukat és szolidaritásukat az ukrán néppel, valamint kifejezzék Ukrajna szuverenitása és területi integritása melletti kiállásukat.

Az osztrák miniszter kiemelte, hogy Ukrajna biztonsága és stabilitása közvetlenül érinti a közép-európai országokat. Leszögezte, hogy az európai kontinens közös érdeke, hogy ne legyen katonai konfrontáció és agresszió. “A XXI. században nem alakítjuk a határokat tankokkal és rakétákkal” – fogalmazott Schallenberg.

Az osztrák politikus szerint az Európai Unióban konszenzus van az Oroszországgal szembeni újabb szankciókról, amelyeket Ausztria is támogatni fog, ha folytatódik az orosz katonai agresszió Ukrajna ellen. “Ausztria támogatni fogja a szankciós csomagot. Igen, fájdalmas lesz számunkra, de mindenkinek fájdalmas lesz. Akarunk-e ezen az úton járni? Egyáltalán nem. De úgy tűnik, ezt kell használnunk elrettentésként” – fejtette ki.

Schallenberg közölte, hogy az osztrák kormány a napokban hoz döntést arról, hogy humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának 2,5 millió euró értékben.

Kuleba a tájékoztatón kijelentette: Ukrajna egyelőre nem látja, hogy egyetlen orosz csapatot is visszavontak volna az ukrán határtól, és Moszkva nem tesz semmit a feszültség enyhítésére. “A biztonsági helyzet általánosságban változatlan: nem látunk egyetlen orosz csapatkivonást sem Ukrajna határáról az orosz oldalon, nem látunk semmilyen erőfeszítést Oroszország részéről a deeszkalációra. Azt látjuk, hogy most Oroszország alapvető forgatókönyve az, hogy Ukrajna belső helyzetét erőszakos fenyegetéssel próbálja destabilizálni” – fejtette ki. Hozzátette, hogy Ukrajna minden forgatókönyvre felkészült, hiszen területén a háború már 2014 óta tart. Kiemelte: Kijev számára rendkívül fontos, hogy Ukrajnát a barátai és partnerei – köztük Csehország, Ausztria és Szlovákia – támogatják Oroszország diplomáciai úton történő megfékezésében.

Ezzel összefüggésben Kuleba köszönetet mondott az EU-nak az Oroszországgal szembeni jövőbeni szankciókról szóló nyilatkozataiért. “Ezek mind Oroszország visszatartását célzó intézkedések. Hálásak vagyunk az ukrán védelem megerősítéséért is, ami úgyszintén Oroszország féken tartását szolgálja, mert Oroszországot egy erős Ukrajna tarthatja a leginkább vissza” – összegezte az ukrán külügyminiszter.

The post Ausztria kész támogatni az Oroszországgal szembeni szankciókat appeared first on .

Megjegyezte ugyanakkor: ilyen találkozóval kapcsolatban meg kell határozni, hogy milyen célt szolgál, és milyen eredményt várnak tőle.

Peszkov cáfolta a Financial Times című brit lap értesülését, miszerint Putyin és Emmanuel Macron francia elnök között alku született az Ukrajna körüli feszültség csökkentéséről. A szóvivő szerint “lehetetlen” lett volna Moszkvának és Párizsnak megállapodnia az ügyben, mert a NATO-ban nem Franciaországé a vezető szerep.

Az Ukrajna esetleges semlegessé válásával kapcsolatban azt mondta, hogy ez Kijev álláspontjától függ, és korai még erről beszélni. Rámutatott, hogy az ukrán alkotmány és az ország doktrinális dokumentumai éppen ennek az ellenkezőjéről szólnak. Párizs illetékességébe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy Macron a Putyinnal folytatott hétfői tárgyalások során felvetette-e Ukrajna “finlandizálódásának” – Finnország mintája alapján semleges állammá alakításának – gondolatát.

“Macron kezdeményezéseivel kapcsolatban a francia félhez kell fordulni, nem hozzánk. És persze még mindig minden magától Kijevtől függ. Ezért miért beszélnénk most erről? Várjuk meg, hogy mi történik (Macron tárgyalásain) Kijevben” – hangoztatta.

Peszkov emlékeztetett Putyin szavaira, miszerint Macron több elképzelése reális alap lehet az ukrajnai rendezésért teendő közös lépésekhez. Megjegyezte, hogy az orosz és a francia elnök megállapodott: Macron kijevi látogatását követően telefonon beszélnek majd egymással. A tervezett eszmecsere időpontját nem nevezte meg.

Fontosnak nevezte az Ukrajna körül létrejött feszültség csökkentését, amelynek további növekedéséért azokat a nyugati országokat okolta, amelyek katonákat és hadfelszerelést küldenek az Oroszországgal szomszédos országba.

Peszkov szerint az Oroszország által igényelt jogi biztonsági garanciák ügye “nyitott” és a “legfontosabb” kérdés marad, és Moszkva nem érzi úgy, hogy a Nyugat hajlandó lenne figyelembe venni az aggályait. Mint mondta, egyelőre nem kitapinthatók a kérdés megoldásának útjai.

A szóvivő “nagyon konstruktívként” jellemezte a Putyin és a Macron között kialakult viszonyt. Mint mondta, a Kreml fel volt készülve arra, hogy a két vezető párbeszéde elhúzódhat. Az orosz médiában kedden megjelent összesítések szerint az elnökök csaknem hat órán keresztül tárgyaltak. Peszkov szerint a közös sajtótájékoztató után is elbeszélgettek mintegy 20 percet.

Peszkov bejelentette, hogy az orosz elnök csütörtökön fogadja majd kazah hivatali partnerét, Kaszim-Dzsomart Tokajevet. Megerősítette, hogy Putyin Törökországba készül, de a konkrét dátumról egyelőre nem született megállapodás.

The post Moszkva nem utasítja el eleve Putyin és Zelenszkij találkozóját appeared first on .