Biztonságpiac

“Ukrajna, Nagy-Britannia és Lengyelország részvételével Európában új formátumú politikai együttműködést hozunk létre, amely pénzügyi stabilitási garanciákat ad államunk számára” – fogalmazott Zelenszkij, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.

Az elnök ezen túlmenően közölte, hogy két napon belül Ukrajna várhatóan szabadkereskedelmi megállapodást köt Törökországgal.

Az ukrán elnök a Donyec-medencei fegyveres konfliktus békés, tárgyalásos rendezésére életre hívott, Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország részvételével működő “normandiai formátum” múlt heti párizsi tanácsadói szintű találkozójának eredményeként azt emelte ki, hogy “2019 óta először sikerült mind a négy félnek közös zárónyilatkozatban megállapodnia”. Hozzátette, hogy jelenleg újabb, ezúttal Berlinben tartandó hasonló szintű tanácskozás időpontjáról egyeztetnek. Reményét fejezte ki, hogy a napokban megszületik a döntés az újabb találkozó időpontjáról.

Az államfő, a beszédét megszakítva, a szószéken aláírta az ország védelmi képességének megerősítéséről szóló rendeletet, amelynek értelmében az ukrán hadsereg létszámát százezer fővel növelik meg a következő három évben. A rendelet tartalmazza a katonák fizetésének emelését, a szerződések időtartamának meghosszabbítását és új koncepció kidolgozását is a fegyveres erők tagjainak lakáshoz juttatásáról. “Ez az ország hivatásos hadseregre történő átállásának kezdete, nem azért, mert hamarosan háború lesz, hanem azért, hogy továbbra is béke legyen” – hangsúlyozta.

Szavai szerint Ukrajnában a gazdasági helyzet stabilizálódik, a pénzügyi rendszerben mindent kézben tartanak, a januári költségvetési bevételek hétmilliárd hrivnyával (csaknem 78 milliárd forinttal) haladták meg a tervezettet. A hrivnya erősödik, az arany- és devizatartalékok pedig “továbbra is rekordszinten vannak”, ami “véd a különböző ingadozásoktól és erősíti a gazdaságot” – tette hozzá.

Zelenszkij afelől is biztosította hallgatóságát, hogy az országnak elegendő tartaléka van földgázból és szénből a fűtési szezon idejére.

The post Zelenszkij újfajta ukrán-lengyel-brit együttműködés létrehozását jelentette be appeared first on .

Kásler Miklós sajtótájékoztatón elmondta, a beszerzés 84 925 ruhadarabot jelent, és tartalmazza a téli és a nyári öltözetet is.

Közölte azt is, hogy az OMSZ fejlesztése komplex: 2017-ben 1,1 milliárd forint értékben kaptak korszerű munkaruhákat a mentők, 2018-tól 21 mentőállomás felújítása, illetve újak építése történt meg, 2010 és 2020 között 995 mentőautót cseréltek le, valamint 2019-ben 2,044 milliárd forintból biztosította a kormány nagy értékű mentéstechnikai eszközök, műszerek beszerzését a mentőszolgálat számára.

A miniszter kitért arra is, hogy csaknem 58 ezer hetedikes tanuló vett részt az Újraélesztés iskolai oktatása programban, amelyhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosította az oktatócsomagokat. A mentőszolgálat új munkaruháinak – bélelt kabát, kabát, nadrág, hosszú- és rövid ujjú póló, deréköv, térdvédő protektor – gyártásánál figyelembe vették a munkatársak előzetes igényeit.

The post Új munkaruhákat kapnak a mentőszolgálat dolgozói appeared first on .

A fejlesztés a Kis-, közép- és nagyvállalatok K+F+I tevékenységének támogatása program (2018-1.1.2-KFI-2018-00212) keretében valósult meg, az NKFI alapból 266,7 millió forint vissza nem térítendő állami támogatással.

A projekt magába foglalta egy új, több célra alkalmazható alapjármű és annak moduláris cserélhető felépítményeinek, illetve kiegészítő adapterek alkalmazási lehetőségeinek kifejlesztését, prototípus változatainak megépítését. A kiemelt terepjáró képességekkel és védettséggel rendelkező hordozójármű biztosítja az akár hatfős állomány műveleti területre történő gyors kijutását, védettségét a környezeti, mechanikai hatásokkal, füsttel, illetve egyéb veszélyforrásokkal (például robbanás esetén jelentkező repeszekkel) szemben. A jármű rendelkezik gyorsbeavatkozó tűzoltó képességgel, egyúttal biztosítja a járműre szerelhető speciális felépítmények alap energia ellátását is.

A járműhöz kifejlesztett, ahhoz gyorsan illeszthető egyedi, cserélhető adapterek, felépítmények biztosítják a jármű bevethetőségét különböző műveleti helyzetekben, akár szélsőséges időjárási viszonyok között is. A projekt részét képezte egy univerzális nyitott felépítmény kifejlesztése és prototípusának megépítése. A felépítmény bázisán egy nehézterepi, átszabdalt, vegetációval erősen borított területen alkalmazható vízszállító, területmentesítő képesség és egy kiemelt közúti baleseteknél alkalmazható nehéz műszaki mentőszer képesség is kialakításra került.

A fejlesztés során megvalósított univerzális zárt felépítmény alapján elkészült egy sebesült-, személyszállító és egy bevetés irányító felépítmény is. Az elmúlt évek fejlesztési tevékenysége a fentieken túlmenően kiterjedt a téli alkalmazási képesség bővítését célzó hómaró adapter integrálására és a megépített egyedi felépítmények mozgatását biztosító nehézterepi és telephelyi pótkocsik megépítésére is. Ezen utóbbiak nem csak az adott cserefelépítmény elemek tárolását teszik lehetővé, hanem műveleti területen egyben biztosíthatják a hordozójárműre telepített alapképesség kibővítését is.

A vállalat budapesti, Illatos út. 11/b. szám alatti telephelyén megvalósult projekt nem csak új képességeket hozott létre, de a beszállítói és partneri kapcsolati rendszerek révén egyben hozzájárult a hazai járműgyártás fellendítéséhez, a műszaki szakértői, mérnöki állomány megtartásához, új munkahelyek létesítéséhez is.

A fejlesztés eredményeként létrejött eszközökkel az érdeklődő közönség várhatóan a közeljövőben megrendezendő szakmai kiállításokon, bemutatókon találkozhat élőben.

The post Sikeresen zárt projekt: katasztrófavédelmi eszközrendszert fejlesztett a Gamma appeared first on .

A nyilatkozatot Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Vera Jourová, az értékekért és az átláthatóságért, Dubravka Suica, a demokráciáért és a demográfiáért, Helena Dalli, az egyenlőségért, valamint Jutta Urpilainen, a nemzetközi partnerségekért felelős biztos írta alá.

A közleményben kiemelték: “Semmi sem indokolhatja ezt a borzalmas, rendkívül súlyos következményekkel járó gyakorlatot, amely romboló hatású a nők és lányok fizikai és mentális egészségére nézve, fertőzéseket, meddőséget és krónikus fájdalmat okozhat. (…) Ez a beavatkozás nők és lányok ezreinek életét és jólétét veszélyezteti, és egyes esetekben akár halálos is lehet” – hívták fel a figyelmet.

A biztosok rámutattak, hogy bár ez a gyakorlat egyre kevesebbszer fordul elő, a koronavírus-járvány lelassította a felszámolás folyamatát. A korlátozó intézkedések idején különösen fontos, hogy az érintettek továbbra is hozzáférjenek a megelőzési, védelmi és gondozási szolgáltatásokhoz – hangsúlyozták.

Közölték, hogy a bizottság átfogó gyermekjogi stratégiát terjesztett elő, amelynek szintén célja, hogy véget vessen a gyermekek elleni erőszaknak, így a női nemi szervek megcsonkításának is. Még az idén a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és megelőzéséről szóló jogalkotási javaslatot is tesz az uniós végrehajtó testület.

A női nemi szervek megcsonkítása világszintű probléma, amely Európában is jelen van – emlékeztettek a közleményben. Az uniós becslések szerint csak 13 európai országban 180 ezer lányt fenyeget a csonkítás veszélye, miközben Európában már 600 ezer nő él a brutális csonkítás következményeivel.

The post A női nemi szervek megcsonkítása bűncselekmény és a nők emberi jogainak megsértése appeared first on .

A moszkvai tájékoztatás szerint a felek eszmecserét folytattak a kialakult helyzetről, figyelembe véve a nemzetközi partnerekkel közelmúltban történt kapcsolatfelvételt, valamint azt, hogy Franciaország tölti be az EU Tanácsának francia elnökségét.

“Vlagyimir Putyin ismételten felhívta a figyelmet a kijevi vezetés provokatív kijelentéseire és tetteire, amelyek ellentétesek a minszki megállapodásokkal” – közölte a Kreml. A két vezető megállapodott a további kapcsolattartásban. A felek január 28. és 31. után a héten immár harmadszor egyeztettek egymással. Az eszmecserét ezúttal Párizs kezdeményezte.

A Kreml szerint a két elnök korábban abban is megállapodott, hogy előkészítteti a személyes találkozó lehetőségét. Az időpontról még nem született megállapodás, ám a lehetséges helyszínként mindkét fél Moszkvát nevezte meg.

The post Putyin Ukrajnáról és az orosz biztonsági garanciaigényekről tárgyalt Macronnal appeared first on .

A nőket és a hozzájuk tartozó 11 gyermeket csütörtök reggel szállították el a szíriai táborból, hogy terrorizmus vádjával, az Iszlám Állam támogatása miatt holland bíróság elé állítsák őket. Az érintetteket őrizetbe vették, és a zwollei büntetésvégrehajtási intézetbe vitték. Hollandiában ez az egyetlen olyan létesítmény, ahol terrorizmussal gyanúsított nőket tartanak fogva. A gyermekeket várhatóan a nők családtagjai fogadják be.

Hazaszállításukról a kormány tavaly októberben határozott, az egyik rotterdami bíróság döntését követően, miszerint a terroristagyanús személyek ügyét fel lehet függeszteni, ha a gyanúsítottakat hat hónapon belül nem hozzák vissza az országba, vagy ha nem tesznek konkrét lépéseket a hazatelepítésük érdekében.

Tavaly nyáron a holland kormány bejelentette, hogy nem fogja hazatelepíteni az összes, az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez csatlakozott és jelenleg szíriai menekülttáborokban tartózkodó holland állampolgárt, de nem zárja ki, hogy többeket közülük, főként nőket, hazavitetnek. A DutchNews azt írta, hogy múlt júliusban az illetékes hatóságok már visszahoztak holland földre egy Ilham B. nevű asszonyt, a három gyermekével együtt. Az egyik gyerek 12 éves volt, amikor az anyja elrabolta és Szíriába vitte.

A holland titkosszolgálat szerint mintegy 120 nagykorú holland állampolgár tartózkodik Szíriában és Irakban, valamint több mint kétszáz olyan gyermek, akinek legalább az egyik szülője holland állampolgár.

Az Iszlám Államhoz csatlakozott, több száz európai került szíriai táborokba, miután a terrorszervezet 2019 márciusában vereséget szenvedett Szíriában és Irakban, és elvesztette az általa ellenőrzött terület jelentős részét. Az európai nők közül sokan mentek feleségül a terrorszervezet harcosaihoz.

The post Hollandia terrorizmussal gyanúsított nőket szállít haza Szíriából appeared first on .

“Nem tudnám észszerűen megmagyarázni a franciáknak, hogy átadom magam ennek a jelentős demokratikus folyamatnak, amikor megígértem, hogy a végsőkig ellátom az elnöki feladatokat, és most itt van a válság az ukrán határon, amely a közös biztonságunkat fenyegeti” – mondta a köztársasági elnök a La Voix du Nord című regionális lapban megjelent interjúban.

Macron az elmúlt napokban egyébként többször is beszélt telefonon Vlagyimir Putyinnal, és a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint a következő napokban Moszkvába látogathat.

Az Elabe közvélemény-kutatóintézetnek a BFM hírtévében szerdán nyilvánosságra hozott felmérése szerint Macron mindhárom esélyes jobboldali jelöltet, Marine Le Pent, Valérie Pécresse-t és Eric Zemmourt is legyőzné az elnökválasztás második fordulójában, ha most tartanák a választást.

A felmérés szerint az államfő az első fordulóban a szavazatok 25 százalékra számíthat. Második helyen a Nemzeti Tömörülés államfő-jelöltje, Le Pen áll 16,5 százalékos támogatottsággal, a 16 százalékon álló jobbközép jelölt, Pécresse és a 12,5 százalékos támogatottsággal rendelkező Zemmour publicista előtt. Amennyiben a második fordulóban Pécresse lenne az elnök kihívója, Macron 55,5 százalékkal győzne a friss felmérés szerint, a Köztársaságiak jelölte pedig 44,5 százalékot érne el.

Ha Le Pen jutna be a második fordulóba, 56 százalékot kapna Macron. Az öt évvel ezelőtti eredményhez képest sokat javult Le Pen támogatottsága (44 százalék), de a közvélemény-kutatás szerint nem elegendőt a győzelemhez. 2017-ben a második fordulóban Macron 66 százalékos támogatottsággal győzte le Le Pent, aki a szavazatok 34 százalékát szerezte meg.

Zemmourral szemben Macron 64,5 százalékos támogatottságra számíthatna, ha most tartanák a választást, a publicista pedig a szavazatok 35,5 százalékát szerezné meg.

A felmérés arra is felhívta a figyelmet, hogy a választóknak egyelőre csak 62 százaléka biztos abban, hogy kire szavaz, és csak 55 százalékuk mondta azt, hogy biztosan elmegy szavazni. Legstabilabb egyébként Le Pen tábora (75 százalék), Macron szavazói előtt (72 százalék).

Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én rendezik.

The post Emmanuel Macron csak az ukrán válság megoldása után jelenti be jelöltségét appeared first on .

A strasbourgi székhelyű szervezet biztosa a lengyel-fehérorosz határon rekedt menekültek helyzetével kapcsolatos aggodalmairól nyújtotta be észrevételeit a bírósághoz, tavaly novemberi helyszíni látogatásának tapasztalataira alapozva. Ahhoz az eljáráshoz járult hozzá, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a tavaly a határon rekedt 32 afgán állampolgár Lengyelország elleni panaszával foglalkozik.

Mijatovic úgy véli, hogy a közelmúltban életbe lépett lengyel határvédelmi törvény lehetetlenné tette a panaszosok számára, hogy egyéni menekültügyi eljárásokat indítsanak, csakúgy mint védelmi folyamodványok benyújtását Lengyelországban. A biztos megjegyzi, hogy ez a gyakorlat ahhoz vezet, hogy a menekülteket kiteszik a fehérorosz állami ügynökök általi kínzás vagy embertelen, megalázó bánásmód veszélyének, ami összeegyeztethetetlen az emberi jogok európai egyezményében foglaltakkal. Hozzátette továbbá, hogy a menedékkérőkkel való fehéroroszországi bánásmód jól dokumentált, és a lengyel hatóságok számára ismert, “vagy legalábbis ismertnek kellene lennie.”

A biztos szerint aggályos az is, hogy a lengyel hatóságok nem nyújtanak humanitárius segítséget a menedékkérőknek, valamint Lengyelország korlátozza a segélyszervezetek bejutását a határzónába. “Ezek az intézkedések tovább súlyosbították a határon rekedt menedékkérők amúgy is súlyos humanitárius helyzetét” – hívta fel a figyelmet. Arra is rámutatott, hogy a menekültek “hivatalos narratíván keresztüli megbélyegzése” részben ahhoz vezet, hogy a segélyszervezetek dolgozóit, az aktivistákat és a segítséget nyújtó helyi lakosokat zaklatják és megfélemlítik.

Az emberi jogok előmozdítása és védelme érdekében a mindenkori biztos rendelkezésére álló eszközök között szerepel, hogy úgynevezett harmadik félként beavatkozzon, és észrevételeket nyújtson be az EJEB-hez.

The post ET-biztos: Lengyelország rendszerszerűen visszatoloncolja a migránsokat Fehéroroszországba appeared first on .

“Jelen esetben nemcsak provokatív kijelentésekről van szó, amelyek szerint hamarosan háború lesz és hogy mindenki szörnyű árat fog fizetni, és így tovább, hanem pontosan arról, hogy amerikai katonákat küldenek a határainkhoz közeli európai országokba” – mondta.

Peszkov szerint az amerikai döntésnek nem a feszültség enyhítése, hanem a fokozása a célja, és Moszkva így is viszonyul hozzá. Teljesen érthetőnek nevezte Oroszország emiatti aggodalmát, valamint azt, hogy “bármilyen” lépést megtehet a biztonsága érdekében. A várható orosz intézkedésekkel kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe.

A Pentagon szerdán közölte, hogy hamarosan mintegy ezer amerikai katonát kíván Németországból Romániába, további kétezret pedig az Egyesült Államokból Németországba és Lengyelországba vezényelni.

A Kommerszant című lap értesülése szerint egyébként Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem vesz részt az idén február 18. és 20. között megrendezendő müncheni biztonságpolitikai konferencián. Peszkov korábban közölte, hogy Putyin sem lesz ott az eseményen.

The post Kreml: Moszkva válaszolhat az Európában bejelentett amerikai csapaterősítésre appeared first on .

A szökésben lévő Jangulbajevék fővesztés általi “felelősségre vonását” helyezte kilátásba a közösségi médiában többek között Isza Tumhadzsijev és Abuzaid Viszmuradov csecsen miniszterelnök-helyettes, Adam Gyelimhanov, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország szövetségi alsóházi képviselője, Deni Ajdamirov grozniji rendőrkapitány, Alihan Cakajev, a csecsenföldi polgári védelem megbízott vezetője és Zamid Csalajev, a Ramzan Kadirov csecsen vezető személyes védelmét biztosító Ahmad Kadirov nemzeti gárdaezred parancsnoka.

Szajdi Jangulbajev volt csecsen köztársasági alkotmánybíró két fiát Kadirov terrorizmusra és szélsőséges cselekedetekre való felbujtással, valamint a betiltott 1ADAT elnevezésű ellenzéki Telegram-csatorna adminisztrálásával vádolta meg. A hivatalos bűnlajstromukhoz tartozik, hogy közük volt egy egykori csecsen biztonsági tisztségviselő ellen elkövetett támadáshoz.

A csecsen vezető szavai szerint “ennek a famíliának a börtönben vagy a földben van a helye”. Kadirov január 24-én a Telegram-csatornáján közzétett egy felvételt, amelyen a volt bíró egyik fia, Ibragim arra fogadkozik, hogy megöli a csecsen vezető minden követőjét, az állami alkalmazottaktól és a rendvédelmi testületek tagjaiig, a feleségükkel, az anyjukkal és minden más hozzátartozójukkal együtt.

Ibragim Jangulbajev, aki korábban mintegy másfél évig volt elkülönítőben szélsőségesség címén, az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a grozniji rendőrségen elszenvedett ütlegek és kínzás miatt. A csecsen hatóságok a másik Jangulbajev fiút, Abubakart gyanítják az ellenzéki 1ADAT mögött.

Groznijban szerdán a hivatalos adatok szerint több mint 400 ezres – a SZER/SZR-médiacsoporthoz tartozó Kavkaz.Realii hírportál szerint pedig “csak” 30 ezres – tömeg követelte meg nem nevezett országoktól a muszlim hívők vallásos érzelmeinek megsértésével is megvádolt Jangulbajev család Oroszországba való visszatoloncolását és megbüntetését. A szigorú járványügyi korlátozások ellenére megtartott, előre kinyomtatott transzparensek garmadáját felvonultató “spontán” tüntetésen felszólalt Magomed Daudov parlamenti elnök, Szalah Mezsijev mufti és több, Kadirov közvetlen környezetéhez tartozó tisztségviselő.

A tömeg azzal a követeléssel fordult Vlagyimir Putyinhoz, hogy vonassa büntetőjogi felelősségre a Jangulbajev-ügyet is tollhegyre tűző Jelena Milasinát, a Novaja Gazeta független lap újságíróját és Igor Kaljapint, a Kínzás Elleni Bizottság jogvédő csoport alapítóját. Sürgették továbbá a Kadirov által a terroristák cinkosaként emlegetett Novaja Gazeta, a Dozsgy ellenzéki online televízió és a bizottság betiltását.

A Novaja Gazeta egyébként már a hét elején az orosz Nyomozó Bizottsághoz (SZK) fordult amiatt, hogy Kadirov terroristának minősítette Milasinát és Kaljapint. A lap felhívta a hatóság figyelmét: a csecsen vezető korábban azt hangoztatta, hogy a terroristákat és cinkosaikat meg kell semmisíteni. A Dozsgy ugyanebben az ügyben az orosz jogvédő rendszer és a politikai vezetés reagálását sürgette, az Eho Moszkvi pedig magához Putyinhoz fordult az ügyben.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt ígérte, hogy a rádió folyamodványát az elnök még szerdán meg fogja kapni. Hozzátette, hogy Putyin tervei között jelenleg nem szerepel, hogy a csecsen vezetővel találkozzon.

Peszkov Kadirov kijelentéseinek keménységét korábban “Csecsenföld terrorellenes küzdelmének gazdag és szomorú tapasztalatával” magyarázta, és hangsúlyozta, hogy a köztársasági vezető nyilatkozatai nem tekintendők a szövetségi központ állásfoglalásának.

Oroszország-szerte felhördülést keltett január 20-án, hogy csecsen biztonsági emberek Nyizsnyij Novgorodban – vagyis Csecsenföldtől mintegy 1400 kilométerre – kísérelték meg a lakásán őrizetbe venni Szajdi Jangulbajevet, csalás és a nyomozói idézések semmibe vétele címén. Mivel számára a nyugalmazott bírói státus mentességet biztosít, a feleségét, Zarema Muszajevát vitték el erőszakkal, akit hétfőn hivatalos személy bántalmazása címén letartóztattak. Kadirov szerint Muszajeva egy rendőrnek “kishíján kiverte a szemét”.

A Nyizsnyij Novgorod-i incidenst követően a volt bíró a lányával együtt külföldre szökött. Tatyjana Moszkalkova emberi jogi biztos a főügyészséghez fordult Muszajeva elfogása ügyében.

The post Csecsen politikusok lefejezéssel fenyegettek meg egy terrorizmussal vádolt családot appeared first on .

“Moszkva egyebek között Szu-35-ös nehézbombázó repülőgépeket, kettős képességű, rövid hatótávolságú Iszkander rakétákat, SZ-400 Triumf légvédelmi rakétákat és különleges alakulatokat (Szpecnaz) is Fehéroroszországba vezényelt, mindezt az orosz éves nukleáris hadgyakorlattal kombinálva” – tette hozzá a főtitkár. Stoltenberg ismételten a feszültség csökkentésére szólította fel Oroszországot.

Az ukrán határon történő orosz csapatösszevonásokkal kapcsolatban a főtitkár figyelmeztetett: “minden további orosz agressziónak súlyos következményei lesznek, és nagy árat kell fizetni érte”. Megismételte, hogy a NATO továbbra is készen áll arra, hogy érdemi párbeszédet folytasson Oroszországgal.

“A szövetségesek készek tárgyalni a NATO-Oroszország kapcsolatról, az átláthatóság növeléséről, a fegyverzetellenőrzésről, a leszerelésről és a nukleáris biztosítékokról. A NATO azonban nem fog kompromisszumot kötni az alapelvek tekintetében: minden nemzet joga, hogy megválassza saját útját, és a NATO megvédi szövetségeseit. Elkötelezettek vagyunk a politikai megoldás mellett, de fel kell készülnünk a rosszabbra” – emelte ki.

Stoltenberg üdvözölte Washington szerdai bejelentését, miszerint további erőket telepít Németországba, Lengyelországba és Romániába. “Ez az elkötelezettségük erőteljes szimbóluma” – mondta.

The post Stoltenberg: Moszkva jelentős létszámú haderőt küldött Fehéroroszországba appeared first on .

A nevük elhallgatását kérő illetékesek szerint “Biden ezen a héten hozzávetőleg kétezer katonát küld az Észak-Karolina államban található Fort Bragg katonai bázisról Lengyelországba és Németországba.” Ezen kívül a Németországban állomásozó úgynevezett Stryker századhoz tartozó körülbelül ezer katonát helyez át Romániába – mondták a tisztviselők.

A beszámoló szerint a Pentagon az amerikai katonai erők Európán belüli további átcsoportosítására számít, valamint több ezer katonát helyeztek készenlétbe, túl azon a 8500 fegyveresen, akik a múlt héten kaptak erre parancsot.

John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője a múlt hét elején jelentette be, hogy az Egyesült Államok készenlétbe helyezett 8500 katonát, hogy rendkívül rövid időn belül Európába telepíthesse őket, amennyiben a NATO aktiválja gyorsreagálású erőit az ukrajnai feszültségek közepette. A szóvivő akkor azt mondta, ez a lépés független a NATO keleti szárnya erősítésének keretében történő, Európán belüli amerikai csapatmozgásoktól, amelyek a szövetségesek megnyugtatására szolgálnak.

A kománytisztviselők szerint a mostani lépések célja, hogy “megpróbálják elrettenteni Oroszországot Ukrajna megtámadásától, és elkerüljék a háborút Kelet-Európában.” A beszámoló szerint ezekkel a lépésekkel párhuzamosan a Biden-adminisztráció diplomáciai megoldásokat próbál találni, azaz “gazdasági szankciók özönét készíti elő egy esetleges orosz támadása esetére.”

Biden azután írta alá az utasításokat, miután kedden találkozott Lloyd Austin védelmi miniszterrel és Mark Milley tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével. Az amerikai védelmi miniszter a múlt héten tárgyalt a román, a német és lengyel kollégájával.

Míg néhány száz amerikai katona Ukrajnában tartózkodik, az újonnan áthelyezett erők egyike sem kapott engedélyt az országba való belépésre, és “várhatóan az áthelyezésük ideiglenes lesz” – közölték az illetékesek. A tisztviselők nem árultak el további részleteket, csupán annyit közöltek, hogy az áthelyezésekre a következő napokban kerülhet sor.

Az új erők egy része bevethető lenne abban az esetben, ha az Egyesült Államok hadseregét hívnák segítségül a jelenleg Ukrajnában élő mintegy harmincezer amerikai evakuálásában – mondta egy magas rangú védelmi minisztériumi tisztviselő. Hozzátette, hogy valószínűleg ebben az esetben sem küldenék az amerikai csapatokat Ukrajnába, ehelyett elősegítenék a szárazföldi evakuálási műveletet az ukrán határ mentén.

The post Az Egyesült Államok csapatokat helyez át Európába appeared first on .

A Downing Street tájékoztatása szerint a két vezető telefonon tárgyalt egymással. Johnson londoni hivatalának szóvivője szerint a brit kormányfő a megbeszélésen mélységes aggodalmának adott hangot az ukrán határokon jelenleg tapasztalható ellenséges orosz tevékenység miatt.

Johnson hangsúlyozta: olyan megoldást kell találni, amely Ukrajna területi integritását és az önvédelemhez fűződő jogát egyaránt tiszteletben tartja. A brit kormányfő a Downing Street szerda esti tájékoztatása szerint leszögezte: mindegyik európai demokráciának joga van ahhoz, hogy NATO-tagságra törekedjen, és ez teljes mértékben érvényes Ukrajnára is.

Johnson kiemelte ugyanakkor, hogy a NATO védelmi jellegű szövetség. A londoni miniszterelnöki hivatal beszámolója szerint Johnson és Putyin egyetértett abban, hogy senkinek nem áll érdekében a helyzet súlyosbodása. A brit kormányfő hangsúlyozta a párbeszéd és a diplomácia fontosságát, és annak szükségességét, hogy a tárgyalásokba Ukrajnát is bevonják.

Johnson és Putyin üdvözölte, hogy Nagy-Britannia és Oroszország kommunikál egymással számos fontos kérdésben, köztük például a klímaváltozás, az afganisztáni helyzet vagy az iráni nukleáris fejlesztésről szóló megállapodás ügyében. Egyetértettek abban, hogy ugyanebben a szellemben kell párbeszédet folytatni a jelenlegi feszültség ügyében is, annak érdekében, hogy sikerüljön békés megoldást lelni.

Johnson december közepe óta harmadszor tárgyalt az orosz elnökkel az ukrajnai válságról, e héten pedig Ukrajnába utazott, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán államfő fogadta. Kijevi tárgyalásai után a brit kormányfő közölte: Nagy-Britannia más országokkal együtt szankciócsomag összeállításán dolgozik, és az ellenintézkedések abban a pillanatban érvénybe lépnének, ha akár egy orosz katona is beteszi a lábát ukrán földre.

Liz Truss brit külügyminiszter már a múlt héten ismertette az Oroszországgal szembeni brit szankciós keretrendszer szigorításának terveit. E tervek alapján a brit kormány az eddigieknél szélesebb körben alkalmazhat büntetőintézkedéseket az orosz kormánnyal politikai vagy üzleti kapcsolatban álló egyénekkel szemben, és az összehangolt szankciók között lennének olyanok, amelyek az orosz pénzügyi rendszert is érintenék.

Truss alsóházi tájékoztatásában hangsúlyozta: a február 10-én érvénybe lépő brit szankciós keretrendszer nem jelenti ellenintézkedések automatikus bevezetését, de kibővített szankciós mozgásteret nyújt a brit kormánynak arra az esetre, ha Oroszország bármilyen további katonai lépést tenne Ukrajna ellen.

The post Johnson: tragikus számítási hiba lenne a további orosz katonai behatolás Ukrajnába appeared first on .

Azt írták, a három vádlott ismerte a sértettet és tisztában voltak azzal, hogy enyhe-közepes fokú értelmi fogyatékosságban szenved, amelyhez epilepszia is társul.

2019 novemberében egy baráti ünnepségen voltak együtt, amelyről négyesben indultak útnak, a sértett kerékpárral, a többiek gyalogosan. Útközben a legfiatalabb vádlott többször megrúgta a sértettet, aki minden alkalommal leesett a kerékpárjáról. Az egyik esés után félelmében epilepsziás rohamot kapott, amely miatt nem tudott beszélni, mozogni, védekezni, és menekülni sem. Ekkor a vádlottak körbevették és egymást biztatva bántalmazták, megalázták és kinevették a földön fekvő, magatehetetlen sértettet, akit végül nedves ruházatban hagytak magára a hűvös éjszakában – írta a bíróság.

Hozzátették: a vádlottak mobiltelefonjaikkal videóra vették a történteket és a felvételeket megosztották a barátaikkal. Így a történtek az interneten, nagy nyilvánosság számára váltak elérhetővé. A bántalmazás következtében a sértett nyolc napon túl gyógyuló, életveszélyt okozó sérüléseket szenvedett, továbbá – tekintettel a rohamára és arra, hogy több órát töltött a hideg talajon – közvetett életveszélyes állapotba került.

A törvényszék az elsőrendű, fiatalkorú vádlottat testi sértés kísérletében és becsületsértésben társtettesként, valamint bűnsegédként elkövetett kifosztásban mondta ki bűnösnek, és ezért másfél év, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását három és fél évre felfüggesztette.

A másodrendű vádlottat a törvényszék ugyanezen vádpontokban találta bűnösnek, ezért őt két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A harmadrendű vádlottat is ugyanezekben találta bűnösnek a bíróság, valamint garázdaságban is megállapította bűnösségét, és egy év tíz hónap, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős, a döntéssel szembeni jogorvoslatra az ügyész, a vádlottak és a védők is három nap gondolkodási időt tartottak fenn. (Bízunk benne, hogy az ügyészség súlyosbításért, letöltendő börtönbüntetésért fellebezni fog! A -szerk- megj.)

The post Felfüggesztettel megúszhatja a három szellemóriás, akik súlyosan bántalmaztak egy fogyatékossággal élőt appeared first on .

Maróth Gáspár közölte, egy német céggel Zalaegerszegen gyártják majd a világ legmodernebb lánctalpas gyalogsági harcjárművét, a Lynx-et. A szlovák pályázatra egy nemzetközi konzorciummal pályáznak. A Lynx harcjármű ár-érték arányban egészen biztos a legjobb verzió lesz – mondta.

A kormánybiztos közölte: ez az első komolyabb tender, amelyben részt veszünk, mintegy kétmilliárd euró a szlovák beszerzés. Maróth elmondta azt is, hogy 2025-2026-ra szeretnék elérni az egy-két milliárd eurós éves exportot. Az évtized végére három-négy milliárd euróval kalkulálnak – jegyezte meg.

A kormánybiztos hangsúlyozta: Szlovákia szuverenitása és biztonsága nélkül nincs magyar biztonság sem. Érdekeltek vagyunk abban, hogy Szlovákiának is egy erős hadserege legyen. Szlovák közlés szerint a nyáron születhet döntés a pályázatról – közölte Maróth.

The post Maróth: lánctalpas harcjárművekre vonatkozó pályázati ajánlatot tett Szlovákiának Magyarország appeared first on .

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) rablási osztályának vezetője elmondta, az áldozat egy középkorú férfi, aki maga jelentette be telefonon a rendőrségnek január 24-én, hogy megtámadták az otthonában, bántalmazták, megkötözték és elvitték az értékeit.

A sokkos állapotban levő férfi elmondta: egyedül él a családi házában, 18 óra körül zuhanyozni ment, ekkor elment az áram. Banális műszaki problémára gyanakodott, ezért csak felkapott egy kabátot, kinyitotta a ház ajtaját, hogy kimenjen ellenőrizni a villanyóraszekrényt, ekkor érte a támadás.

Két férfi már a küszöbön bántalmazni kezdte áldozatát, aki a földre került, ekkor visszahúzták a házba, ragasztószalaggal áttekerték a kezét és a lábát, a szemére is tettek ragasztószalagot, majd ütni-verni kezdték a fejét, követelve, hogy adja át értékeit, mondja meg, mit hol találnak a lakásban – sorolta az alezredes.

A támadók két konyhakést szorítottak a férfi nyakához, arcához, füléhez, és egyebek mellett azzal is megfenyegették, hogy levágják az ujjait, ha nem működik együtt. A férfi azt mondta, hogy csak ötezer forint van nála, az elkövetők azonban hétezer forintot találtak a tárcájában, ezért ismét megverték áldozatukat.

Az alezredes elmondta azt is, az egyik elkövető tudta, hogy van egy széf a házban, azért is bántalmazták a férfit, mert ezt magától nem mondta el. A nyitókódot a tulajdonostól megszerezve kinyitották a széfet, ám abban nem találtak értékeket. Ezután elvették a férfi két bankkártyáját, amelyek PIN-kódjait is megkapták. Az egyik rabló ekkor otthagyta a társát, elment egy közeli ATM-hez és pénzt vett fel a kártyáktól. Ezt többször is megismételték úgy, hogy a férfit arra kényszerítették, a interneten keresztül a bankjánál emelje meg a napi felvehető limitjét.

Amikor látták, hogy több pénzt nem tudnak szerezni, a férfit egy másik szobában székhez kötözték, majd rázárták a ház ajtaját. A bűncselekmény három és fél órán keresztül tartott – mutatott rá Nyerges Béla, hozzátéve: a férfinak végül sikerült kiszabadítania magát, a hátsó ajtón kiosont, majd a kerítésen átmászva a szomszédjához menekült és ott kért segítséget.

A nyomozásról az alezredes elmondta: már az első órákban meghallgatták a szomszédokat, akik bár nem észlelték a bűncselekményt, felfigyeltek az utcában egy “idegen autóra”. Beszámoltak arról is, hogy tavaly az áldozat házán nagyobb felújítást hajtottak végre, az egyik munkáscsapat vezetőjét látták hasonló kocsival.

A rendőrök megtalálták az érintett autó rendszámát, ez alapján pedig a tulajdonost, egy nyírségi, többszörösen büntetett előéletű férfit, majd gyorsan a rendőrség látókörébe került még két férfi, őket összehangolt akcióban Mátészalkán és Budapesten fogták el.

A házkutatások során a VIII. kerületi lakásban megtalálták a sértett mobiltelefonját, okosóráját, de még az elkövetéshez használt két konyhakést is. Ezeket a sajtótájékoztatón is bemutatták, továbbá egy piros cipőt, amelynek azért volt jelentősége, mert a hirtelen támadás miatt csak erre tudott visszaemlékezni a sértett.

A három gyanúsított közül ketten mindent tagadtak és nem tettek vallomást, harmadik társuk azonban őszinte, minden részletre kiterjedő vallomást tett – mondta Nyerges. Hozzátette: a férfi elmondta, hogy gyerekkoruk óta egy környéken laktak, ismerték egymást, a kivitelezésekkel foglalkozó L. Sándor segédmunkásként alkalmazta őket. Az egyik segédmunkás, K. András dolgozott is a megtámadott férfi házán.

A bűncselekményt T. János és K. András követte el, ők kapcsolták le a villanyórát is, míg L. Sándor a kocsiban várakozott, s ő fuvarozta K. Andrást is a ház és az ATM-ek között. Több körben 600 ezer forintot vettek fel a férfi számlájáról.

Az alezredes elmondta: a sértett nem volt vagyonos ember, minden pénzét a házfelújításra költötte, ezért is volt üres a széf. Az elkövetők azért gondolhatták, hogy a férfi vagyonos, mert a ház felújításakor mindig a széfből fizette ki a munkálatokat.

“Az csak egy érdekes fordulat az ügyben, hogy a két végrehajtó meglopta a főnököt is, hiszen az ATM-ből felvett pénzek egy részét időnként zsebre rakták” – fogalmazott Nyerges. Beszámolt arról is, hogy L. Sándor ellen betörések miatt is folyik eljárás, ezeket a férfi több esetben olyan helyszíneken követte el, ahol korábban szintén felújításokat végeztek.

A rendőrség honlapjára feltett közlemény szerint a három férfit felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás, a személyi szabadság megsértése és információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás miatt hallgatták ki gyanúsítottként, majd őrizetbe vették őket, és indítványozták a letartóztatásukat, amelyet a bíróság el is rendelt.

The post BRFK: megkötöztek, megvertek és kiraboltak egy újpesti férfit appeared first on .

Peszkov nem közölte, hogy a két ország közül melyik lesz a vendéglátó fél. Putyin és Macron pénteken és hétfőn telefonon beszélt egymással. Az utóbbi kapcsolatfelvétel során az eszmecsere homlokterében az Ukrajna körül kialakult helyzet és az Oroszország által igényelt biztonsági garanciacsomag állt. A felek megállapodtak, hogy megvizsgálják egy személyes találkozó megtartásának lehetőségét.

Kérdésre válaszolva Peszkov kijelentette: Putyin napirendjén nem szerepel, hogy a nap folyamán telefonos eszmecserét folytasson Boris Johnson brit miniszterelnökkel. A brit kormányfő hivatala hétfőn közölte, hogy Johnsonnak, aki kedden Kijevbe utazott, szándékában áll az orosz elnökkel beszélni.

A szóvivő azt is közölte, hogy az erre vonatkozó amerikai külügyminisztériumi tájékoztatással szemben Moszkva nem juttatta el reagálását Washingtonnak az orosz garanciaigényekre adott amerikai válaszra. Mint mondta, a hivatalos orosz válasz szövegezése még folyamatban van, és Oroszország egy másik problémakörre vonatkozó nézeteit osztotta meg az Egyesült Államokkal.

Peszkov megerősítette, hogy előkészületben van az orosz elnök és Jair Bolsonaro brazil államfő személyes találkozójának előkészítése, de a látogatás idejét még nem közölte. Bolsonaro decemberben jelentette be, hogy Putyin meghívására Moszkvába készül.

The post Putyin hamarosan találkozik Macronnal appeared first on .

“Vannak tervek a kockázatkezelésre és az ilyen kiszámíthatatlan akciók következményeinek minimalizálására” – felelte Peszkov arra a kérdésre, hogy vajon Moszkva felkészült-e az esetre, ha az Egyesült Államok blokkolna bizonyos dollárügyleteket.

A szóvivő sürgette, hogy az Egyesült Államok hagyjon fel “a provokatív lépésekkel”, és “vessen véget a feszültség fokozásának” Európában. Hangot adott a Kreml aggodalmának a “teljesen kiszámíthatatlan” amerikai szankciós magatartás miatt.

Az amerikai Bloomberg január 29-én azt írta, hogy az Egyesült Államok és az EU közel áll azoknak a szankcióknak a véglegesítéséhez, amelyeket az Ukrajna körüli helyzet eszkalálódása esetén vezetnének be Oroszország ellen. Az amerikai hírügynökség szerint egyebek mellett megtilthatják az orosz bankoknak, hogy bizonyos bankközi tranzakciókat dollárban bonyolítsanak le.

A szóvivő nem kívánta kommentálni, hogy az El País spanyol napilap szerdán – a saját állítása szerint – megjelentette az Egyesült Államoknak és a NATO-nak az orosz biztonsági javaslatokra adott bizalmas válaszát. Ezek hitelességét hivatalosan egyelőre nem erősítették meg.

Az orosz elnöki szóvivő szerint Oroszország jelenleg nem érdekelt az Egyesült Államokkal és a NATO-val folytatott tárgyalások nyilvános megvitatásában. Washington korábban kérte, hogy ne publikálják az orosz garanciaigényekre adott válaszát, amibe Moszkva beleegyezett. A spanyol lapban megjelent szöveg orosz fordítását ugyanakkor a TASZSZ teljes terjedelmében lehozta.

Az El País szerint Oroszország két angol nyelvű dokumentumot kapott: egy négyoldalast az észak-atlanti szövetségtől és egy ötoldalast az amerikai kormánytól. A lapban megjelentek szerint Washington és a NATO kész különböző platformokon folytatni a biztonsági párbeszédet Oroszországgal a fegyverzetellenőrzésről és az incidensek megelőzéséről, de ezért cserében az Ukrajna körüli feszültség csökkentését követeli, ami az orosz erők visszavonását jelenti az ukrán határról. A Nyugat emellett sürgeti az orosz csapatok és békefenntartók kivonását a Krímből, a Dnyesztermentéről, valamint Dél-Oszétiából és Abháziából.

Az Egyesült Államok és a NATO emellett, a kiszivárogtatott dokumentumok szerint, megerősítette a “nyitott ajtók” politikája melletti elkötelezettségét, vagyis nem szavatolja a NATO keleti terjeszkedésnek leállítását. Moszkvának azt a követelését, hogy a NATO infrastruktúrája térjen vissza az 1997-es határokhoz, a Nyugat szintén figyelmen kívül hagyja.

Washington hangot adott álláspontjának, miszerint a szövetség csapatlétszáma arányos az orosszal, és biztosította Moszkvát, hogy nem telepít olyan csapásmérő csoportokat vagy nukleáris fegyvereket Kelet-Európába, amelyek Moszkvát nyugtalanítanák.

Az Egyesült Államok a spanyol publikáció szerint hajlandó arra, hogy papíron rögzítse a kölcsönös aggodalmak megoldását szolgáló mechanizmusokat, miután megvitatták őket a stratégiai stabilitásról szóló amerikai-orosz párbeszéd, valamint a NATO-Oroszország Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében.

Washington kész megvitatni a biztonság oszthatatlanságának elvét is, de úgy véli, hogy a kérdést nem lehet a többitől elkülönítve vizsgálni.

Az Egyesült Államok a spanyol lap szerint kész tárgyalni a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök(INF) telepítésének korlátozásáról, és felajánlana Oroszországnak egy mechanizmust a lengyelországi és romániai Aegis Ashore rakétavédelmi rendszerek ellenőrzésére, hogy az orosz fél meggyőződhessen róla: Tomahawk manőverező repülőgépeket telepítettek az objektumokba. Cserében lehetőséget követel két, általa kiválasztott orosz földi rakétakilövőhely ellenőrzésére.

Washington emellett állítólag a tárgyalások azonnali megkezdését sürgeti a 2026 februárjában lejáró START-szerződés helyébe lépő új, nukleáris fegyverzetellenőrzési megállapodásról és kész tárgyalni az úgynevezett nem hadászati nukleáris fegyverek ellenőrzéséről is.

Az El País úgy értesült, hogy Washington – Kijevvel konzultálva – kész lenne tárgyalni arról, hogy lemond a föld-föld támadórakéták és egy állandó kontingens ukrajnai állomásoztatásáról orosz biztosítékok esetén. A nyugati felek készek lennének megvitatni az európai hadgyakorlatok kérdéseit, beleértve a 2011-es bécsi dokumentum esetleges aktualizálását is, ám azt az orosz javaslatot nem, hogy a dandárszint feletti manővereket egyeztetett szélességű sávban szüntessék meg Oroszország és szövetségesei és a NATO-országok határtérségében.

Brüsszel és Washington kész megvitatni a katonai incidensek megelőzését szolgáló mechanizmusokat, beleértve a nyílt tengeren és a felette lévő légtérben történő incidensek megelőzéséről szóló, 1972-ben kötött megállapodás rendelkezéseinek naprakésszé tételét. A NATO ugyanakkor felszólítja Moszkvát, hogy térjen vissza az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés (CFE) betartásához, beleértve a haderő létszámáról és állomásoztatásáról szóló információk átadását. A NATO konzultációra hívta Moszkvát a világűr-kockázatok csökkentéséről, és felszólította Moszkvát, hogy tartózkodjon a műholdelhárító fegyverek tesztelésétől.

The post Kreml: az orosz bankokat felkészítik a dollárműveletek lehetséges korlátozására appeared first on .

A román elnök az aranyosgyéresi (Campia Turzii) légi támaszpont meglátogatása alkalmával, az ott szolgálatot teljesítő katonák előtt mondott beszédében úgy értékelte: az Ukrajna határainál kialakult feszültség is azt igazolja, hogy szükség van a román haderő 2015-ben kezdődött fejlesztésére, Romániának fel kell készülnie az agresszív akciók elhárítására, beleértve a hibrid fenyegetéseket.

Iohannis rámutatott: a román légierőnek kiemelkedő szerepe van az ország védelmében, képes összetett védelmi küldetések végrehajtására az ország légterében, és nagy távolságokat átívelő légiszállítási feladatok megoldására.

“Rendkívül feszült időszakot élünk, felerősödtek az európai és az euroatlanti térség, ezen belül Románia biztonságát veszélyeztető fenyegetések. Nyilvánvaló az igyekezet az erő politikájához történő visszatérésre, a jelenlegi liberális világrend, a hidegháború után kialakult európai biztonsági építmény megkérdőjelezésére” – jelentette ki a román elnök.

Hozzátette: Románia következetesen a NATO-országok egységének és szolidaritásának, a szövetséges erők Fekete-tengeri jelenlétének megerősítését szorgalmazza, ebben a vonatkozásban pedig az Amerikai Egyesült Államok európai szerepvállalása hitelesebbé teszi a NATO védelmi és elrettentő elkötelezettségét.

Romániában 2019 márciusban állt szolgálatba az első, Portugáliából beszerzett, 16 darab használt F-16-os gépből álló repülőraj, a bukaresti védelmi tárca pedig decemberben jelentette be, hogy további 32 használt F-16-os harci repülőgépet akar vásárolni Norvégiától. Román sajtóértesülések szerint ezek közül húsznak az aranyosgyéresi katonai repülőtér lesz az állomáshelye.

A légtéri járőrözésből egyelőre a román légierő izraeli segítséggel felújított, orosz gyártmányú MiG-21 típusú vadászgépei
is kiveszik még a részüket. A korábban 110 vadászgépből álló flottában mára körülbelül 30-40 harcképes gép maradt.

Az államfő kezdeményezésére Románia 2015-ben döntött arról, hogy a GDP két százalékára növeli védelmi kiadásait, a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) pedig 2017-ben hagyta jóvá, hogy Románia a következő évtizedben 9,8 milliárd euró értékben vásároljon fegyvereket és katonai eszközöket.

Románia egyebek mellett Patriot rakétaelhárító ütegeket és HIMARS rakétatüzérségi sorozatvető fegyvereket vásárol az Egyesült Államoktól, légierejét amerikai gyártmányú – másodkézből vásárolt – F-16-osokkal korszerűsíti, illetve Romániában helyezték szolgálatba a ballisztikus rakéták elfogását célzó amerikai rakétapajzs európai szárazföldi elemeit.

The post Románia F-35-ös harci gépek beszerzését tervezi appeared first on .

A magyar szakemberek által január 26. és 28. között a csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen tesztelt rendszer a szlovák RALEN Research Center szabadalmaztatott fejlesztése, amely lehetővé teszi a gépjárművekben elrejtőző emberek gyors észlelését – közölték.

A szlovák cég munkatársai egy mobil rendszerrel érkeztek Csanádpalotára, amely két, a kamionok első és hátsó rendszámára irányított kamerából, egy elektromágneses hullámokat kibocsátó egységből, valamint egy hárommonitoros operátorfülkéből állt.

Az átvilágítási folyamat teljes mértékben automatizált, a technológia kizárólag a kamionokban vagy egyéb gépjárművekben elbújt embereket azonosítja. A rendszer így “kifejezetten alkalmas” az illegális bevándorlók gyors kiszűrésére és az embercsempészet elleni hatékony küzdelem segítésére – áll a közleményben.

A teszt az NKE Biztonsági Technológiák Nemzeti Laboratórium elnevezésű projektje keretében valósult meg – tették hozzá.

The post Határforgalom-ellenőrzést segítő rendszert tesztelt az NKE appeared first on .