Biztonságpolitika

Évente három-négyezer embert kell kimenteniük a vízimentőknek Magyarországon – mondta Tar Mihály, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata szóvivője. Csak szombaton a Balatonból 18, a Velencei tóból öt embert mentettek ki. Tar azt is elmondta, hogy vélhetően megtalálták annak a belga férfinak a holttestét, aki pénteken egy vitorlásról ugrott a Balatonba, majd elmerült.

Ennek keretében a rendőr felszólítja a hajléktalant a közterület elhagyására. Semmilyen további eljárás nem kezdődik el azzal szemben, aki ennek eleget tesz vagy együttműködik. Szabálysértési eljárás is csak azzal szemben indul, akit a rendőr kilencven napon belül már háromszor szólított fel a közterület elhagyására, ám ennek az adott időn belül negyedik alkalommal sem tesz eleget.

Ahhoz, hogy ezt ellenőrizni lehessen, létrejön egy nyilvántartás azokról, akiket helyszíni intézkedések alá vontak. A nyilvántartásban az adatokat a helyszíni intézkedéstől számítva kilencven napig, illetve az eljárás megindításáig lehet tárolni, az információk kilencven nap után törlődnek.

Aki ellen szabálysértési eljárás indul, az közérdekű munkával, vagy ha ezt nem vállalja, esetleg visszaeső, akkor elzárással sújtható, pénzbírság nem szabható ki. A szankcióról bíróság dönt.

Mivel az eljáráshoz az érintettet előállítják, a rendőrség ez idő alatt köteles gondoskodni a hajléktalan tisztálkodásáról és tiszta ruhájáról, de az érintett ingóságáról és vele élő állatáról is. Az ingóságokat hat hónapig őrzik majd, ennek letelte után az arra kijelölt szerv megsemmisíti azokat.

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a javaslat országgyűlési vitájában korábban arra hívta fel a figyelmet: a cél az, hogy a változtatásokat emberséges módon hajtsák végre, és nem az, hogy ezeket az embereket a büntetés-végrehajtás intézményeiben helyezzék el. Kontrát Károly hangsúlyozta, ha a hajléktalan a hatósági intézkedés során elfogadja a segítséget, akkor semmilyen szabálysértési szankcióról nem lehet szó. A javaslat célját a hajléktalanokat érintő szociális ellátások jobb és tudatosabb megszervezésében jelölte meg, és abban, hogy a jelenleg az utcán élő embereket arra ösztönözzék, vegyék igénybe a rendelkezésre álló szálláshelyeket. Emellett – folytatta – az is cél, hogy a közterületek állapotát megőrizzék, a közbiztonság területen elért eredményeket megtartsák, az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét tovább javítsák.

Az elmúlt hónapokban sokat lehetett találkozni a listeria monocytogenes nevű baktérium nevével a sajtóban. A Nyugat-Európában bekövetkező megbetegedések ismételten rávilágítottak az élelmiszer higiénia jelentőségére. A magyar gyorsfagyasztott élelmiszer piacon meghatározó szerepet betöltő FEVITA HUNGARY Zrt. minőségügyi igazgatóját, Soltész Lászlót kérdeztük az ügy kapcsán.

Mit lehet tenni az ilyen típusú megbetegedések megelőzésére?

Fogyasztói oldalról néhány egyszerű konyhatechnikai lépést kell betartani, a gyártók oldaláról pedig nagy hangsúlyt kell fektetni a termelés során a minőségbiztosításra. Vagyis közös felelősségről beszélünk, hiszen a legszigorúbb szabványok sem érnek semmit, ha a végső fogyasztók nem figyelnek oda a termék elkészítésekor.

Mire gondol első sorban?

A saját iparágunk kapcsán nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy a gyorsfagyasztott élelmiszerek nem tartoznak a készétel kategóriába. Kiolvasztásuk – és szándékosan használom ezt a kifejezést – után még további hőkezelést igényelnek. Senkinek sem jutna az eszébe a gyorsfagyasztott húsokat, vagy derelyét meleg vízben felengedni, majd „nyersen” elfogyasztani. A zöldségek esetében sajnos ez előfordult tőlünk nyugatabbra. A hőkezelés létfontosságú.

Gyártói oldalról milyen lépéseket kell betartani?

Mivel a listeria baktérium már a frissen betakarított zöldségekben is megtalálható és az ember beavatkozása mind ellenállóbb baktériumokat eredményez, ezért a gyártóknak egyre szigorodó higiéniai elvárásoknak kell megfelelnie.

Az Önök esetében ez mit jelent?

A FEVITA több mint ötvenéves múltra tekint vissza, tehát jelentős gyártási tapasztalataink vannak. Ugyanakkor a minőségbiztosítás terén iparági éllovassá kellett válnunk azért, hogy a vásárlóink teljes biztonságban legyenek. Cégünk már jóval a listeria-ügy kirobbanása előtt megalkotott egy specifikációt, amelyben termékminőségi és mikrobiológiai elvárásainkat saját specifikációba rögzítettük. Ezzel egyértelműen megfogalmaztuk mind a beszállított, mind a saját készáru esetén az elvárásainkat, így védve a fogyasztóinkat.

Mi adja a FEVITA-specifikáció különlegességét?

A kérdésre egyszerűen tudok válaszolni: a FEVITA-specifikáció jóval szigorúbb szabályozás, mint az EU által előírtak.

Piaci előnyt jelent a specifikáció használata?

A megfogalmazásakor nem előnyt, hanem biztonságot szerettünk volna teremteni. Ez sikerült is, mert megrendelőink ez alapján kérnek tőlünk termékeket. Jól tudják, hogy nálunk a minőségbiztosítás a „szántóföldtől az asztalig”-elvet követi, vagyis a nyomonkövetés egy informatikai rendszerre épül, amit saját mikrobiológiai laboratóriumunk vizsgálatai támogatnak.

Milyen különbségek vannak a laborvizsgálatok területén az iparágban?

A különbségek módszertani és technikai jellegűek. Ez is megkülönbözteti a piaci szereplőket.

Az élelmiszeriparban a FEVITA az elsők között vezette be a Biomereux cég TEMPO ® és VIDAS ® készülékeit, így fel tudtuk gyorsítani és standardizálni a vizsgálati folyamatokat, illetve a vonalkódos mintaazonosításnak köszönhetően a nyomonkövethetőséget magasabb szintre emeltük. Automatizált mikrobiológiai rendszerünkkel naponta közel 20 vizsgálatot végzünk el, ami lehetővé teszi, hogy még a felhasználást megelőzően kiszűrjük a nem megfelelő alapanyagokat.

A piacok a listeria-ügy kapcsán hogyan reagáltak?

A FEVITA forgalmának több mint a felét a nemzetközi értékesítés adja. Huszonöt országban vagyunk jelen a termékeinkkel, köztük az Egyesült Államokban is, ezért nekünk már évek óta „kvázi” listeriamentesnek kellett lennünk. Amikor ez az ügy kipattant, akkor a vevőink számára nem volt kérdés, hogy nem kockáztatjuk az elismertségünket egy esetleges szennyeződéssel. A fogyasztóink teljes biztonságban vannak.

(x)

“A német honvédség felnőtté válik. Ehhez képzett emberekre van szükség. Ehhez minden lehetséges opciót mérlegre fogunk tenni” – erősítette meg a védelmi minisztérium az Augsburger Allgemeine című bajor lap értesülését a ZDF német közszolgálati televíziónak. A ZDF honlapján megjelent beszámoló szerint az elképzelés már a védelmi tárca 2016-os úgynevezett fehér könyvében is szerepelt, és most a hadkiegészítési stratégia újragondolásakor vetődött fel ismét.

A ZDF-nek nyilatkozó Erich Vad biztonságpolitikai szakértő szerint jó és helyes, hogy a védelmi tárca új, gyakorlatias megoldásokon gondolkozik, mert a Bundeswehr évek óta súlyos problémákkal küzd a toborzás terén.

Két héttel ezelőtt a Bild című német tömeglapnak sikerült megszereznie a védelmi minisztérium egyik bizalmas jelentését, melyből az derült ki, hogy a német hadsereg a teljesítőképessége határára ért, jelenleg nem tud a mostaniak mellett további feladatokat vállalni, és minden haderőnemnél problémát okoz a létszámhiány.

Pompeo kijelentette: egyes iráni vezetők gazdagsága és korrupciója mutatja, hogy Iránt “inkább egy maffiához, mint kormányhoz hasonlatos valami irányítja”. A tárcavezető Haszan Róháni iráni elnököt és Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminisztert az ajatolláh-k “nemzetközi szélhámosságának polírozott embereinek” nevezte.

Pompeo azt hangoztatta, az irániaknak maguknak kell dönteniük arról, merre haladjon az országuk, és Washington “támogatni fogja az iráni nép régóta figyelmen kívül hagyott véleményét”. Bejelentette, hogy az amerikai kormány huszonnégy órás, farszi nyelvű információs csatornát indít, amelynek rádiós, televíziós, digitális és közösségi oldalon sugárzott programjai lesznek. A cél – a külügyminiszter szavai szerint – az Iránban és szerte a világban élő irániak elérése.

Mike Pompeo tudatta azt is, hogy Washington az iráni olajt vásárló országokkal azt akarja elérni, hogy november 4-ig drámaian lecsökkentsék Iránból származó olajimportjukat, “lehetőleg a nullához közeli mennyiségre”. Hozzátette: Washington “nem fél a legmagasabb szinten szankcionálni” a teheráni rendszert.

Az előadáson jelen lévő iráni diaszpóra hosszasan tapsolt az amerikai külügyminiszternek. Pompeo kijelentette azt is: Donald Trump amerikai elnök kormánya támogatja a rendszer ellen tüntető irániakat.

Trump vasárnap este a Twitter mikroblogon válaszolt Róháni vasárnapi megnyilvánulására, melyben eltanácsolta az Egyesült Államokat a Teherán elleni ellenséges politika folytatásától, mondván: “egy háború Iránnal minden háború atyja lenne”. Az iráni elnök nem zárta ki a megbékélés lehetőségét sem Washingtonnal, Trump azonban Róháninak címzett, csupa nagybetűvel írt üzenetében figyelmeztetett: “Soha többet ne fenyegessétek meg az Egyesült Államokat, különben olyan következményeket fogtok elszenvedni, melyekre még nem volt példa a történelemben. Többé nem olyan ország vagyunk, amely elviseli háborodott és erőszakra bujtó szavaitokat. Legyetek óvatosak!”

Az Egyesült Államokban a 2009-ben tartott, legutolsó népszámlálás szerint mintegy egymillió iráni él, a legnagyobb lélekszámban Los Angelesben és környékén. A Washingtonhoz közeli Potomac városban él az 1980-ban elhunyt Mohammad Reza Pahlavi iráni sah özvegye, Farah Diba volt császárné is.

Az adatok egy levélből derültek ki, amelyben a Baloldal nevű párt frakciójának kérdésére adott választ a német gazdasági minisztérium. A válaszból kitűnik, hogy március 14., az új kormány megalakulása óta a német hatóságok öt exportengedélyt adtak ki a NATO-szövetséges Törökországba irányuló fegyverszállításokra, összesen 418 ezer euró (136 millió forint) értékben.

Az év elejétől a jelenlegi kormány felállásáig még 34 ilyen engedélyt hagytak jóvá, 9,7 millió euró értékben. Tavaly 138 esetben engedélyezték fegyverek exportját Törökországba 34,2 millió euróért, 2016-ban pedig még 83,9 millió euróért adtak el fegyvert Ankarának német fegyvergyártók.

Szaúd-Arábiába a kormány megalakulása óta egyetlen esetben engedélyeztek fegyverexportot, 28,5 ezer euróért. Az év első tíz hetében viszont még 161,8 millió euró értékben érkeztek német fegyverek az arab királyságba. Mindkét ország stratégiailag fontos, de problematikus partnere Németországnak – írja a ZDF.

A Törökországba irányuló fegyverexportot főleg azért éri bírálat, mert a két évvel ezelőtti, törökországi puccskísérlet után rendkívül feszültté vált a német-török viszony, és amikor a török hadsereg bevonult Észak-Szíriába, hogy a kurd milicistákat kiszorítsa a határ térségéből, német gyártmányú Leopard harckocsikat is bevetettek.

Szaúd-Arábia a jemeni polgárháborúba avatkozott be 2015-ben, és a konfliktusnak rengeteg civil áldozata is van, ami miatt Berlin nyíltan is kritizálta Rijádot. Ez diplomáciai feszültséget okozott a két ország között. A német koalíciós pártok a kormányalakításkor meg is állapodtak abban, hogy nem szállítanak fegyvereket azoknak az országoknak, amelyek közvetlenül részt vesznek a jemeni konfliktusban. Nem nevezték meg az országokat, de a ZDF megjegyzi, hogy azóta az egyetlen szaúdi exportengedély mellett a Rijád vezette katonai koalícióban szintén részt vevő Jordánia is kapott német exportengedélyt, hogy fegyvereket vásároljon 150 ezer euróért. A szövetség másik hat tagjának nem adott el fegyvert Németország a kormányalakítás óta. A nyolc tagú, a jemeni, síita húszik ellen fellépő katonai szövetség tavaly még 1,3 milliárd euróért vásárolt német fegyvereket.

Az őrizetes fizikai és verbális bántalmazásáról készített, mintegy tízperces videofelvétel a Novaja Gazeta című független napilap weboldalán jelent meg elsőként. A Társadalmi Ítélet elnevezésű alap jogászainak állítása szerint az ütlegelést elszenvedő férfi Jevgenyij Makarov elítélt.

Az SZK közleménye szerint a rab kínzásának többi feltételezett tettese ellen körözést adtak ki. A jaroszlavli büntetés-végrehajtási intézetben házkutatást tartottak. Az őrizetbe vett börtönőrök ellen hivatali visszaélés címén indult eljárás.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint a megvert őrizetes jogi képviselője, Irina Birjukova az őt ért fenyegetések miatt hatósági védelmet kért. Nem találhatta hatékonynak a védelmét, mert a Társadalmi Ítélet csoporthoz tartozó ügyvédnő a biztonságát féltve elhagyta Oroszországot.

Már-már közhelynek számít, hogy hozzáértő burkolót, gáz-, víz-, villanyszerelőt, kőművest, nagyon nehéz találni, kellő elszántsággal is leginkább csak egy várólistára kerülünk fel. Aki azonban a munkahelyi egészség, biztonság területén akár csak kis kapcsolati hálóval is rendelkezik, vagy csupán figyelemmel kíséri e szakterület viszonyait, „mozgásait”, az egyre gyakrabban fut bele közösségi oldalakon, szakmai kommunikációs fórumokon olyan bejegyzésekbe, kérdésekbe, amelyekben munkavédelmi szakmérnököt, EHS szakembert, üzembővítésekhez, beruházásokhoz munkavédelmi koordinátort vagy szakterületi projektvezetőt keresnek. Jó munkavédelmi szakembert pedig, nem találnak könnyen. Miközben – szemben a cikk elején említett szakiparosokkal – a munkavédelmi szakemberképzésből évek óta érkeznek a munkaerőpiacra a mérnökök, technikusok. Több egyetem, képző központ hirdet és indít ilyen kurzusokat, amelyek műszaki, egészségügyi előképzettséggel elkezdhetők. Ráadásul, egy olyan szakmáról van szó, ami egyszerre képes elhivatottságot, változatos feladatokat, emberi interakciókat és jó érzéssel követhető célokat adni, miközben igencsak piacképes jövedelemszintet is biztosít, nem csak a nagyon befutott guruknak.

Az egyszerre jelenlévő – számosságában talán elegendő – képzési kimenet és a megfelelő szakembereket egyre csak kereső vállalkozások együttes létezése egy olyan patthelyzet, amelynek feloldásában sok vállalkozás, szolgáltató és szakember érdekelt.

Számos alkalommal hangzottak el kritikus vélemények a munkavédelmi képzés több formájával, szintjével kapcsolatban. Egy 2015-ben rendezett munkavédelmi konferencián szinte általános tapasztalatként említették meg, hogy a munkavédelmi szakképzésben az óraszámok súlyozása sok esetben nem igazodik a gyakorlati igényekhez, a tananyag „elméleti frázisokból” áll, nélkülözve az életszerű, praktikus megközelítést, ami nem független attól, hogy sokszor az előadók sem kellően felkészültek, sőt van, hogy képzetlenek. Ez törvényszerű következménye lehet a képzések kereteinek, hiszen bármelyik akkreditált szervezet folytathat ilyet, „beszállva” egy minőség rovására űzött negatív árversenybe.

Hallgatói visszajelzések is megerősítik, hogy a részletesebb, alkalmazható tudás megszerzéséhez túl gyorsak, sematikusak a tanfolyamok, egy-két oktatóra bízzák az összes tantárgy oktatását.

A munkavédelmi szakemberképzés fontosságára kitér a 2016-2022-es időszakra vonatkozó Munkavédelem nemzeti politikája is. Igaz, – optimista megközelítéssel – egy megfelelő alapokkal rendelkező szakembergárda létezéséből indul ki, és a már végzett munkavédelmi szakemberek kötelező rendszeres továbbképzését szorgalmazza csupán oly módon, hogy a továbbképzésen való eredményes részvétel feltétele legyen a foglalkozás folytatásának.

Hasonlóan lesújtó kép rajzolódott ki egy, a motivációra, a szakirány választására vonatkozó rögtönzött „minikutatás” eredményeként is. Géczi Rudolf vállalati munka- és környezetvédelmi szakember jellemzően harminc év feletti hallgatók körében végzett rögtönzött felmérése azt a megdöbbentő eredményt hozta, hogy jelentős részük csupán azért van ott, mert „küldték” őket. Ez sajnos egy régi, „átkos” beidegződés túlélését mutatja, vagyis a megfelelni akaró, esetleg még útkereső kollégákból próbálnak „munkavédelmist” faragni. Géczi szerint e megközelítés már eleve magában hordozza a kontraszelekció lehetőségét.

Többségük nem érzi a szakma vonzerejét, nem alakul ki bennük valódi hivatástudat. A kisebbséget viszont, akik elkötelezetten foglalkoznak a munkahelyek biztonságával, akik képzik magukat, hamar kudarcélmények érik, mivel sokszor lehetetlennek érzik összeegyeztetni a munkavédelmi elvárásokat az adott üzletmenet kihívásaival és túl gyakran kell szemlesütve nézniük, ahogyan döntéseket hoznak a fejük felett. A szakmai kommunikációt is tanító szakember szerint mindez a vállalatokon belül az munkahelyi EHS területének ellehetetlenüléséhez, majd a munkahelyi eredetű balesetek, megbetegedések számának növekedéséhez vezet.

Megoldás pedig volna. Először is, szakítani kell a jogszabályok „szajkózásának”, illetve azok sablonos számonkérésének gyakorlatával. Nem vitatom, hogy a szabályok ismerete alapvető fontosságú – hangsúlyozza Géczi – de a munkavédelem vállalati optimumát a szervezet vezetőjének elkötelezettsége, egy erős vállalatirányítási rendszer, egy hiteles, jól képzett munkavédelmi vezető együttműködése tudja csak megtalálni, megőrizni. A munkavédelmi szakembernek meg kell ismernie a szervezet minden egyes területét és folyamatát, ami csak a vállalati “vérkeringésbe” kapcsolva lehetséges.

A felkészültség, az innovatív, rendszerszemléletű gondolkodás fontossága létkérdés, a munkahelyi egészség, biztonság-, és környezetvédelem szakemberei és eszközrendszere – ágazattól függetlenül – kénytelenek lépést tartani az alapanyagok, a technológiák és az informatikai, termelésirányítási rendszerek fejlődésével.

E követelményeknek azonban csak egy olyan „új generációs” munkavédelmi szakembertől várhatók el, akik már a képzés idején szereztek korszerű gyakorlati tapasztalatokat és nem az első megbízásuk idején szembesülnek, mondjuk egy nagyvállalat belső működési sajátosságaival. Géczit és az Alemona Hungary Kft. szakmai közösség munkatársait is e felmerés vezette egy olyan képzési rendszer kialakításához, ahol a versenyképes tudás mellett adott a multinacionális vállalati környezetben megszerezhető gyakorlat, megismerhetők a legújabb – akár külföldi – vívmányok, szakmai újdonságok és úgy alakították ki a tananyagegységekre osztott képzés rendszert, hogy minél több gyakorló szakembert, sőt szakmai kiválóságot tudjanak bevonni a képzésbe.

Ha felidézzük a munkavédelmi szakembert kereső vállalkozások nehézségeit, talán ez – vagyis a munkavédelmi technikusi oktatás módszertani és tartalmi megújítása – egy lépéssel közelebb vihet a valós érdeklődéssel érkező hallgatók tanulás és karrierterveinek megvalósulásához és a munkavédelmi szakembergárda lassú megújulásához. Az egyre korszerűbb technológiákkal dolgozó gyártó-, feldolgozó-és szolgáltató szektor várja őket.

Martossy György megbízott főügyész közleményében azt írta, a 36 éves férfi kóros elmeállapota miatt nem büntethető, ezért az ügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság mentse fel őt és rendelje el kényszergyógykezelését.

A vádirat szerint a bíróság már 2004-ben elrendelte a férfi kényszergyógykezelését, miután különös kegyetlenséggel megölte a barátnőjét. A budapesti zárt intézetből aztán 2008 májusában a férfit a Fővárosi Ítélőtábla otthonába bocsátotta, és azóta a szüleivel élt közös háztartásban.

A 2002 óta elmebetegségben szenvedő férfi 2018 januárjától önkényesen csökkentette, majd abbahagyta gyógyszerei szedését, amitől a mentális állapota leromlott – ismertette a vádirat lényegét a főügyész. Január 20-án reggel a vádlott munkásokat vitt ki a család gyümölcsösébe, majd hazaérve azt látta, hogy az édesapja – mivel nem érezte jól magát – a hálószobában az ágyon fekszik. Előzetes vita nélkül egy tizenkilenc centiméter pengehosszúságú késsel az ágyon fekvő férfire támadt és harmincháromszor megszúrta.

Az idős férfi sérülései olyan súlyosak voltak, hogy életét a szakszerű orvosi ellátás sem menthette volna meg. A vádlott ezután az udvaron tartózkodó édesanyjának elmondta, mit tett, majd megvárta a rendőröket.

A megbízott főügyész hozzátette, a jelenleg is előzetes kényszergyógykezelés alatt álló vádlott képtelen volt arra, hogy felismerje cselekményének a következményeit vagy a felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson, ezért tartani lehet attól, hogy megfelelő gyógykezelés hiányában ismét hasonló bűncselekményt követne el.

A miniszter beszédéről az ENSZ BT holland nagykövete, Karel Van Oosterom számolt be tudósítóknak New Yorkban.

A nagyköveteknek tartott informális és zárt ajtók mögötti tájékoztatón – amelyre a dél-koreai ENSZ-misszió épületében került sor – az amerikai diplomácia irányítója hangsúlyozta: Észak-Koreának konkrét cselekedetekkel kell bizonyítania elkötelezettségét ahhoz, hogy egyáltalán szóba kerülhessen az érvényben lévő szankciók enyhítése.

Pompeo leszögezte: a BT tagjai egyetértenek Észak-Korea teljes és ellenőrizhető atomfegyver-mentesítésében, és ennek megvalósításához kulcsfontosságú, hogy mindenki teljes mértékben tiszteletben tartsa a Phenjan elleni gazdasági büntető intézkedéseket. Utalt arra, hogy Phenjan a szankciókat megsértve olajtermékeket és szenet importál – Pompeo megfogalmazásában: csempészik -, és ennek okvetlenül véget kell vetni. A tárcavezető sürgette egyúttal azt is, hogy a különböző országokban dolgozó észak-koreai vendégmunkások foglalkoztatásának is véget kell vetni.

A Pompeo által elmondottakhoz csatlakozva Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete elmondta: a nyersolajszállításokat tiltó büntető intézkedéseket eddig 89 alkalommal sértették meg, fotók bizonyítják az olajszállító tankerek rakodásait. Hozzátette, hogy Washington nyomást gyakorolt Kínára és Oroszországra a szankciók szigorú betartása érdekében.

Pompeo üdvözölte Donald Trump és Vlagyimir Putyin  tervezett újbóli találkozóját, ahogyan fogalmazott, őt ez “örömmel tölti el”.

Normandia tengerparti településein szinte minden sarok, útelágazás, körforgalom az 1944. június 6-án végrehajtott partraszállásra, és az azt követő napok harcaira emlékezet. Az ismertebb helyszíneken lévő múzeumok mellett kisebb-nagyobb emlékművek és magángyűjtemények gondoskodnak arról, hogy a D-nap emléke sose merüljön feledésbe. Még a legkisebb településen is találunk legalább egy-két emléktáblát. Jómagam júniusban szembesültem azzal, hogy a helyszíneket néhány nap alatt bejárni még akkor is lehetetlen, ha látogatásunk csupán egy kisebb térségre korlátozódik. Vendéglátóimnak köszönhetően ellátogathattam az Omaha és Utah partokra, Sainte-Mére-Église-be, Pointe du Hoc-ra, Arromanches-ba, két katonai temetőbe és két múzeumba. Ezekről a későbbiekben külön-külön bejegyzésben lesz szó, de most még maradjunk a két amerikai partszakasz, a Utah és az Omaha között elhelyezkedő csendes tengerparti településen, Grandcamp-Maisy-ben.

A településre érkezve egy körforgalomba futunk, ahol az 1944-ben itt harcolt rangerekre emlékeztet egy szerény emlékmű. A háttérben gomolygó köd csak a tengerparti sávra korlátozódik.

A falra festett szalagon hat ranger zászlóalj számát tüntették fel.

A júniusi évforduló miatt az átlagosnál több a zászló a településen, de a francia trikolór és az amerikai csillagos-sávos zászló egyébként is sok helyen látható. Például egy lakás ablakában.

Sherman harckocsi kétnyelvű adattáblája egy magángyűjteményben.

Francia nehézbombázók emlékműve. A második világháborúban mindössze két francia bombázószázad repült négymotoros nehézbombázókkal. Az 1/25 Guyenne és a 2/23 Tunisie század 1943-ban került a RAF Bomber Command alárendeltségébe és kezdte meg az átképzést a Handley Page Halifax nehézbombázóra. Az újjáalakult századok a Royal Air Force jelzésével, és a régi névvel (No. 346 Guyenne és No. 347 Tunisie) repültek és harcoltak tovább. Először a Guyenne érte el a hadrafoghatóságot, és az 1944. június 6-i partraszállást megelőzően már német állásokat támadhatott Normadiában. Utolsó bevetésüket 1945 áprilisában repülték. Franciaországba 1945 októberében tértek haza. Legalábbis azok, akik túlélték a háborút, mert a két század 2300 fős állományának a fele nem volt ilyen szerencsés.

Louis Lourdaux őrmester fényképe az emlékmű lábánál. A pilóta 1945. március 15-én vesztette életét, amikor az általa vezetett Halifax-et lelőtte egy német éjszakai vadász. 

A reggeli fényben jól kirajzolódik a Halifax bombázó sziluettje.

Grandcamp-Maisy keleti szélén, egy kínai szobrász világbékét jelképező (rettenetesen túlzó) alkotása előtt egy kisebb emlékmű áll, Frank Peregory törzsőrmester emlékműve.

Frank Peregory törzsőrmester a virginiai nemzeti gárda 116. lövészezredének katonája volt. 1944. június 6-án lépett francia földre az Omaha-parton. A heves német ellenállás miatt két napba telt, mire elérték Grandcamp-et, ahol szintén heves tűz fogadta őket. Peregory vélhetően megelégelte a patthelyzetet és azt, hogy körülötte sorra esnek el a bajtársai. Egymaga rohamozott meg egy német állást – bajonettel és kézigránátokkal. Nyolc német katonát megölt, és harmincötöt megadásra kényszerített. Hat nappal később egy tűzharcban életét vesztette. A közeli amerikai temetőben temették el, bátorságáért posztumusz Becsületrendet kapott. 

Az emlékmű talapzata a háborúban egy német géppuskaállás volt.

Leonard G. Lomell emlékműve.

Lomell hadnagy a 2. ranger zászlóalj D századának parancsnokaként szállt partra Pointe du Hoc-nál. Többször is megsebesült, de az ardenneki offenzíváig tovább harcolt. Túlélte a háborút és jogi pályára lépett. 2011-ben, 91 éves korában hunyt el.

Egy brit pilóta, Nicholas Richard Peel sírja, aki évekkel a partraszállás előtt vesztette életét. A Royal Air Force 140. századának feladata az észak-francia vidék felderítése volt, amelyet először a Spitfire fotófelderítő változatával majd később a kétmotoros Bristol Blenheim típussal kiegészülve végeztek. 1941. november 21-én egy kismagasságú felderítésre indult a 22 éves Peel hadnagy, hogy a gép ferdeszögű kamerájával Port-en-Bessin és Grandcamp között készítsen felvételeket. A hadnagy sírja Grandcamp-Maisy köztemetőjében van, ahol halászok mellett nyugszik.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Elmondta: az utasbiztosításokhoz kapcsolt assistance szolgáltatás váratlan nehézségek, például közlekedési balesetek vagy betegségek esetén hasznos. A biztosító által megadott telefonszám napi 24 órában hívható, és a bajba jutott utazók magyar nyelven kaphatnak segítséget – tette hozzá.

A nyári hónapokban a leggyakrabban Horvátországból, Ausztriából, Szlovéniából, Szlovákiából és Romániából érkeznek segítséget kérő hívások, sérülések, betegségek, illetve közlekedési balesetek esetén. A tengerparton nyaralók gyakran keresik az assistance szolgáltatót sziklák vagy tengeri sünök okozta sérülések miatt, de érkeznek bejelentések búvárbalesetekről is. Emellett Horvátországban elég sok a közlekedési baleset, ami miatt segítségre szorulnak a magyar autósok – ismertette a szóvivő.

A Trump-kormányzat “megerősíti az Egyesült Államok és Ukrajna közötti, régmúltra visszanyúló védelmi kapcsolatokat, és ennek jegyében további 200 millió dollárt utal az ukrán kormányzatnak” – írta a Pentagon. Ezzel összesen egymilliárd dollárra emelkedett annak a támogatásnak az összege, amellyel az Egyesült Államok a Krím 2014-ben történt bekebelezése óta segíti Ukrajnát.

A Pentagon közleménye szerint a most átutalt összeg az ukrajnai haderő erősítését segíti, és elsősorban a katonai kiképzőprogramokhoz szükséges eszközök beszerzését szolgálja majd. Utalva arra az Ukrajnában nemrégiben elfogadott törvényre, amely az ország és a NATO közötti kiberbiztonsági együttműködést erősíti, az amerikai védelmi minisztérium kommünikéje megjegyezte: a reformok hozzájárulnak Ukrajna védelmi képességeinek növeléséhez, amelynek célja, hogy “az ország hatékonyan megvédhesse területi épségét és demokratikus berendezkedését”.

Rob Portman ohiói republikánus szenátor, a szenátus külügyi bizottságának tagja üdvözölte a bejelentést, és leszögezte: “ez egyértelmű üzenet, hogy Amerika az ukrán nép mellett áll az orosz agresszió elleni küzdelmében”.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) a múlt héten hívta meg tagjai közé Macedóniát, miután Szkopjénak 27 évig tartó egyezkedés után sikerült lezárnia az ország nevéről folytatott vitát Görögországgal. Macedónia azonban csak akkor válhat a katonai szövetség teljes jogú tagjává, amikor minden hivatalos intézkedést lezárt a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis miután sikeres lett az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás, az alkotmányt is az új névnek megfelelően módosították és a görög parlament is ratifikálta az egyezményt.

Zoran Zaev miniszterelnök szerda este közölte, hogy az őszi, véleménynyilvánító referendumon várhatóan arra a kérdésre kell majd válaszolniuk a macedónoknak, hogy támogatják-e az ország európai uniós és NATO-tagságát azzal, hogy elfogadják a Macedónia és Görögország között megkötött megállapodást.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. A névváltoztatást követően a nyugat-balkáni országot Észak-Macedóniának fogják hívni.

A múlt héten a 120 tagú parlament mind a 76 jelenlévő képviselője igennel szavazott az ország NATO-csatlakozására. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) is támogatta a határozatjavaslatot annak ellenére, hogy politikusai korábban többször is kifejtették, ellenzik a balközép kormány politikáját, illetve a névváltoztatást, és tüntetésekkel, valamint a képviselőházi ülések bojkottjával fejezték ki egyet nem értésüket.

Sörös László elmondta, a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és más bűncselekmény miatt húsz év fegyházra ítélt elsőrendű vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra. A tényállás szerint az elsőrendű vádlott albérlőként költözött be a sértett nyíregyházi lakásába, társa pedig a főbérlő gyermekkori barátja volt.

A vádlottak 2015. május 23-án több liter bort ittak meg a lakásban, közben bántalmazták ismerősük élettársát. A főbérlő élettársa védelmére kelt, de a két vádlott őt is többször ököllel megütötte. Az asszony a fürdőszobába menekült, bezárkózott és telefonon értesítette a rendőrséget.

A bántalmazott férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy az orvosi ellátás ellenére rövid időn belül meghalt.

A karikatúra nyolc különböző állatfajt jelenít meg úgy, hogy az egyes példányok fejformái Erdogan arcát idézik. A szerdai panaszt Erdogan ügyvédje, Hüseyin Aydin az államfő megsértése címén nyújtotta be az ankarai főügyészséghez. Aydin a kérelemben azt írta, hogy a rajzot nem lehet a szólásszabadság keretében elbírálni. Kilicdaroglu a CHP keddi parlamenti frakcióülésén arra kérte a párt képviselőit, hogy hozzá hasonlóan osszák meg a karikatúrát a Twitteren.

Kilicdaroglu maga – Erdoganhoz intézve szavait – a következő megjegyzést fűzte az ábra fölé. “El fogod viselni, el kell viselned a bírálatot és a humort! Bebörtönzéssel nem tudod útját állni a kritikának és a humornak” – írta. A bejegyzést a CHP 72 képviselője osztotta tovább.

Az ábra eredetileg 2006-ban az egykori Penguen című török szatirikus hetilap borítóján jelent meg. A karikatúrát az ország sokak által legszínvonalasabb egyetemének tartott Közel-Keleti Műszaki Egyetem (ODTÜ) négy végzős hallgatója a július 7-ei diplomaosztón egy nagyméretű transzparensre tűzte. A diákokat július 11-én az elnök megsértéséért letartóztatták.

Erdogan 2014. augusztusi elnökké választásától a 2016-os puccskísérletig közel kétezer pert indított politikai ellenfeleivel, a sajtóval, de akár egyszerű állampolgárokkal szemben is az őt érintő sértések miatt. Az esetek többségében felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki a bíróságok, majd a török államfő 2016. július 15. után egyszeri gesztusként visszavonta ezeket az eljárásokat. Azóta ismét több hasonló eljárás indult. A török elnök megsértéséért akár négyévi börtöntüntetés is kiszabható.

Tavaly november végén Erdogan 1,5 millió lírás (mintegy 87,3 millió forint) nem vagyoni kártérítési pert kezdeményezett Kilicdaroglu ellen, amiért “megalázó kijelentésekkel” és “valótlan vádakkal” illette őt, gyermekeit és családját. Az eset nem sokkal azután történt, hogy november elején nyilvánosságra került a Paradise-iratok (Paradise Papers) néven elhíresült, offshore cégekről kiszivárgott adatbázis.

“Kedves Erdogan, tudsz róla, hogy gyermekeid, családtagjaid dollármilliókat küldenek egy vállalatnak külföldi adóparadicsomokban?” – fogalmazott Kilicdaroglu a CHP november 21-ei parlamenti frakcióülésén. A perben a napokban döntés született: a bíróság Kilicdaroglut 359 ezer líra (20,9 millió forint) megfizetésére kötelezte.

Markus Söder konzervatív bajor kormányfő eredetileg azt akarta elérni, hogy a bajor határrendőrség a határt eddig kizárólagosan ellenőrző szövetségi rendőrséggel azonos jogköröket kapjon. A berlini szövetségi belügyminisztérium azonban – amelyet Horst Seehofer, Söder szintén bajor konzervatív párttársa vezet – ehhez nem járult hozzá, mert az államhatár ellenőrzése a szövetségi hatóságok feladata, és Berlin nem adta át Münchennek ezt a kompetenciát. Ezért a bajor határrendőrség a szövetségi rendőrség ellenőrzése alatt kezdte meg a határellenőrzéseket. Nincs például joguk arra, hogy a határról bárkit is visszafordítsanak Ausztriába.

Söder szerdán a határnál fekvő Kirchdorfban arról beszélt, hogy a bajor határrendőrség a szövetségi rendőrökkel együtt biztonságosabbá teszi a határt és környékét. “Ezzel azt a világos üzenetet küldjük a nemzetközi embercsempészeknek, hogy egyre kevésbé kifizetődőbb átlépni a német határokat, és még kevésbé kifizetődőbb Bajorországban próbálkozni” – fogalmazott Söder.

Bajorországban a kilencvenes évek végéig létezett a szövetségi határőrség mellett tartományi határőrség is. Söder azt szeretné, hogy a június 1-jén újraalapított bajor határrendőrség a következő tíz év alatt ezer fősre bővüljön, és az osztrák után a cseh határon is megkezdhesse az ellenőrzéseket.

A német-osztrák és a német-cseh határ a schengeni övezeten belül szabadon átjárható. Az osztrák határ esetében Németország a migrációs válság miatt ideiglenesen visszaállíthatta a határellenőrzést. A szövetségi rendőrség eddig három helyen, az autópályákon tartott ellenőrzéseket Bajorországban. A Rheinische Post című regionális lap jelentése szerint az év első öt hónapjában körülbelül 18 ezer, engedély nélkül beutazó menekültet vagy migránst fogtak el, akiknek mintegy negyede érkezett Ausztria felől.

Az acél- és alumíniumtermékekre már kivetett, valamint az európai autókra kilátásba helyezett amerikai vámokról Merkel azt mondta: az intézkedések sok ember jólétét veszélyeztetik szerte a világban. Említést tett arról is, hogy a BMW német autógyártó vállalat legnagyobb gyára nem Európában, hanem a dél-karolinai Spartanburgben található, az Egyesült Államokban.

“Nevezzük nevén a dolgokat: mi nem akarjuk ezeket a vámokat” – szögezte le a kancellár. Merkel azt is világossá tette, hogy szerinte a gépjárművekre kivetett vámok sértenék a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait, és az Európai Unió kész válaszul hasonló intézkedéseket hozni, de szerinte ez lenne “a rosszabbik megoldás”.

Merkel egyúttal megerősítette: kitart tavalyi megállapítása mellett, hogy Európa nem hagyatkozhat arra, hogy az Egyesült Államok rendet teremt a világban, és a környező térségekben a saját kezébe kell vennie a dolgok irányítását. A kancellár aláhúzta: továbbra is abban hisz, hogy a multilaterális diplomácia az, amely olyan eredményeket tud produkálni, amelyekkel a végén mindenki elégedett.

A konzervatív német kancellár Donald Trump és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozójára is kitért. Jó lenne, ha az lenne a normális, hogy az amerikai és az orosz elnök találkozik egymással – foglalt állást ezzel kapcsolatban Merkel. Kiemelte: minden ilyen találkozónak örül, mert ez mindenkinek hasznára válhat. Nem szabad természetesnek lennie, hogy 2005 óta nem járt orosz elnök a washingtoni Fehér Házban – húzta alá.

Merkel a kormányzó konzervatív uniópártok között az elmúlt hetekben kirobbant migrációs vitáról is említést tett, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megosztottságot a társadalomban is csak párbeszéddel lehet áthidalni. Világossá tette, hogy az ő kötelessége és felelőssége az, hogy a kormány működőképes legyen, és sikerült módot találni a vita rendezésére. Mint mondta: ebből következik, hogy a jövőben is együtt tud dolgozni Horst Seehofer szövetségi belügyminiszterrel, aki Merkel pártjának bajorországi testvérpártját, a Keresztényszociális Uniót vezeti, és aki pár hete egyoldalú intézkedésekkel és lemondással fenyegetőzött, ha nem lehet visszafordítani a határról azokat a menedékkérőket, akik már más uniós országban is adtak be menedékkérelmet. Merkel megjegyezte, hogy a vita miatt sokak bizalma megingott a kormányban, és dolgozni fog azon, hogy visszaszerezze. Világossá tette azt is, hogy nem áll szándékában lemondani, kitölti hivatali idejét.

A migrációs vita lezárásának része volt az is, hogy a kormány az év végéig javaslatot készít az EU-n kívülről érkező képzett munkaerő bevándorlásának egységes törvényi szabályozására. Merkel sajtótájékoztatóján azt mondta: ez Németországnak is érdeke. Mint mondta: ennek nagy jelentőséget tulajdonít, mert egyrészt az illegális bevándorlás ellen is alkalmazható lesz, másrészt enyhítheti a munkaerőhiányt azokon a területeken, amelyeken jelenleg nincs elegendő munkavállaló.

Merkel hivatalba lépése óta 23. alkalommal tartott ilyen sajtótájékoztatót, melyen most több mint egy órán át válaszolt a berlini tudósítók kérdéseire.

Az első világháború befejeződésének közelgő 100. évfordulója alkalmából a MÁV Nosztalgia Kft. először szervezett vonatos utazást az egykori hadszínterekre, emlékhelyekre, katonai temetőkbe. A Galícia Expresszel július 15. és 19. között mintegy háromszáz utas vehetett részt az utazáson, a szakmai programokról a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történészei és avatott idegenvezetők gondoskodtak.

Kovács Vilmos ezredes külön kiemelte a vendéglátók odaadó munkáját, kiemelkedő szervezőmunkáját. A résztvevők a világháborús emlékhelyek mellett megtekintették a legfontosabb dél-lengyelországi magyar emlékeket, Krakkó számos nevezetessége között az egykori királyi várat, a Wawelt a székesegyházzal, benne Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király síremlékével, Tarnówban, Bem József szülővárosában a tábornok szarkofágját, az 1848-49-es magyar szabadságharc nagyszebeni csatájáról készült Erdélyi Körképet és a magyar-lengyel barátság parkját. Przemyslben, a világháború egyik legnagyobb ostromának színhelyén, ahol nagyon sok magyar katona halt hősi halált, az egykori páncélerőd maradványait és a Hadtörténeti Múzeumot tekintették meg, és Gyóni Géza verseinek felidézésével megemlékeztek a féléves ostrom eseményeiről. A vonattal utazó hagyományőrző katonák bemutatót tartottak a Borek erődnél, ahol az egykor ott harcoló magyar költőnek emléktáblája is van.

A luznai katonai temetőben, melyben a 2015. májusi gorlicei áttörésben hősi halált halt magyar katonák nyugszanak, egyházi szertartással egybekötött megemlékezést tartottak, Florynkában pedig az utazáson részt vevő magyar tábori lelkész újraszentelte a Magyar Királyi Honvédség 30. gyalogezredének felújított temetőjét.

A 2014. decemberi limanowai győztes csata színhelyén, ahol az osztrák-magyar haderő megállította a Krakkó felé irányuló orosz betörést, a katonai temetőben emelkedett ünnepség keretében a résztvevők megkoszorúzták a hősök sírjait, a Tatár Dombon található katonai temetőben pedig a tábori lelkész megszentelte a hősök emlékére állított új fakeresztet.

Az ügy közvetlen előzményeként Sir Cliff házát évtizedekkel ezelőtti szexuális visszaélések gyanúja miatt 2014 augusztusában átkutatták a rendőrök, és ezt a BBC a helyszínről, élő adásban közvetítette. Az énekest négy férfi jelentette fel, azt állítva, hogy a popsztár szexuális bűncselekményeket követett el ellenük. E bűncselekmények a feljelentők szerint 1953 és 1984 között, az ő gyermekkorukban történtek.

Cliff Richard a komoly nemzetközi feltűnést keltő házkutatás idején portugáliai nyaralójában tartózkodott, ám nem sokkal később hazatért, és önként megjelent a területileg illetékes Dél-Yorkshire megyei rendőrségen, ahol kihallgatták. A popsztárt nem vették őrizetbe és vádat sem emeltek ellene, az ügyészség pedig 2016 júniusában közölte, hogy bizonyíték hiányában megszünteti a vizsgálatot.

Sir Cliff az eljárás során végig teljesen megalapozatlannak és hamisnak minősítette a feljelentésben foglalt állításokat, és már a házkutatás után kilátásba helyezte, hogy kártérítési pert indít a BBC és az ügyben eljáró rendőrkapitányság ellen magánéletéhez fűződő jogainak durva megsértése címén.

Ezt két éve meg is tette, és ebben az ügyben hozott a BBC számára súlyosan elmarasztaló ítéletet szerdán a londoni felsőbíróság eljáró tanácsa. A bírói testület 122 oldalas végzése kimondja, hogy a BBC jogi megalapozottság nélkül, súlyosan és “bizonyos mértékig szenzációhajhász” módon megsértette az énekes magánéleti jogait.

A határozat elvetette a BBC azon érvelését, hogy a házkutatás közvetítése a szólás- és a sajtószabadság elvei alapján indokolt volt. A BBC úgy keveredett az ügybe, hogy 24 órás hírtelevíziójának stábja, amelyet a rendőrség az időközben kiszivárgott üzenetváltások tanúsága szerint előre értesített, már a helyszínen várta a házkutatásra érkező rendőri egységet és egyenes adásban közvetítette a fejleményeket.

A házkutatást a nézők a földről és a levegőből is figyelemmel kísérhették, a BBC ugyanis egy helikoptert is a helyszínre küldött. A helikopteres stáb kamerái a ház ablakain keresztül arról is részletekbe menő közeli képeket sugároztak, ahogy a rendőrök Sir Cliff személyes holmijában kutakodnak.

Az ügyben parlamenti vizsgálat is lezajlott, amely megállapította, hogy bár a BBC a rendőrséggel folytatott együttműködése során a maga részéről megfelelően járt el, a házkutatás élő közvetítése azonban ennek ellenére “óriási, helyrehozhatatlan károkat” okozott Sir Cliff Richard közmegítélésében.

A londoni felsőbíróság szerdai végzése szerint a popsztárnak megítélt 210 ezer font kártérítésből a BBC-nek 65 százalékot, Dél-Yorkshire megye rendőrségének 35 százalékot kell kifizetnie. Sir Cliff a rendőrséggel két éve peren kívül megállapodott egy 400 ezer fontos kártérítésről is.

A szerdai végzés kihirdetése után az énekes ügyvédje a bíróság előtt felolvasott nyilatkozatában leszögezte: ügyfele a BBC-vel is hasonló megállapodásra törekedett, és “méltányosan járt volna el” a kártérítés összegének meghatározásában, ha a médiatársaság ebbe beleegyezett volna. Az ügyvéd szerint azonban a BBC még bocsánatot sem volt hajlandó kérni és folyamatosan azt hirdette, hogy a történtek a közérdeket szolgáló újságírás határain belül maradtak.

“Most már tudjuk, hogy ez nem így volt” – tette hozzá a jogi képviselő, hangsúlyozva, hogy a szerdán megítélt anyagi kártérítés a legmagasabbak közé tartozik az angol jogtörténetben hasonló ügyek esetében. Sir Cliff, aki ügyvédje mellett állt a nyilatkozat felolvasása idején, csak annyit mondott az újságírók kérdéseire, hogy túláradó érzelmei miatt nem tud nyilatkozni, majd távozott is a bíróság elől.

Cliff Richard minden idők egyik legsikeresebb brit könnyűzenei előadóművésze, karrierje során 21,5 millió lemeze fogyott, kétszer képviselte Nagy-Britanniát az Eurovíziós Dalfesztiválon. II. Erzsébet királynő 1995-ben emelte az énekest a Sir előnév viselésére jogosító lovagi rangra.