Biztonságpolitika

Több mint hatszázmillió forintból, a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében megújult a szentendrei helyőrségi szálló épülete, amelyet a napokban adtak át.

Kádár Pál, a Honvédelmi Minisztérium (HM) közigazgatási államtitkára az eseményen elmondta, az épület 138 nap alatt újult meg, új arculatot kapott és energetikai szempontból is megfelel a legmodernebb előírásoknak. A szálló költséghatékonyan üzemeltethető és közösségi helyiségei is felújítva várják a honvédelmi állomány tagjait.

Hozzátette, hogy az épület 1974-től szolgálja az állományt és mostantól 112 ember regenerálódására, pihenésére lesz alkalmas. Az államtitkár kitért arra, hogy történelmi lehetőségek előtt áll a Magyar Honvédség, mivel jelenleg rendelkezésre áll a szükséges költségvetési forrás, és politikai szándék is van arra, hogy megújulhasson.

Kiemelte, hogy a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program, amelynek a keretében ez a megújulás végbemegy, tíz évre szóló, kormányzati ciklusokon átívelő program, amelynek középpontjában a katona áll, működési feltételeivel, harceszközeivel és magával az emberrel. A fő cél a modernizálás – fűzte hozzá Kádár Pál.

Beszélt arról is, hogy a rekonstrukció keretében felújították a teljes villamoshálózatot, a fűtési rendszert, a nyílászárókat, valamint a tetőt és a homlokzati szigetelőrendszereket. Az immár kétágyas szobákban mosdó és zuhanyozó is van, a fűtési rendszer pedig biomassza felhasználásával működik – közölte az államtitkár.

Jóváhagyta a szlovák kormány szerdán a védelmi tárca beszerzési tervét, amely alapján Szlovákia 14 F-16 Block 70/72 típusú amerikai vadászrepülőgépet vásárol. A beszerzés tervezett költsége meghaladja az egymilliárd eurót, ez a legmagasabb összeg, amit Szlovákia eddigi történetében a légierő modernizálására jóváhagytak.

Az amerikai Lockheed Martin által gyártott repülőgépek a szlovák hadsereg MiG-29-es típusú orosz gépeit váltják majd fel. A szlovák kormány dokumentumai szerint a gyártó leghamarabb 2022-ben tudja leszállítani az első F-16-osokat.

A beszerzésről szóló mostani kormánydöntés egy több éve nyitott kérdést döntött el, az elmúlt években ugyanis több lehetőség is felmerült azzal kapcsolatosan, miként lehet helyettesíteni a még hadrendben álló MiG-eket, így felmerült az is, hogy Szlovákia esetleg svéd Gripeneket vásárol vagy bérel. A kérdés még néhány hónappal ezelőtt is megválaszolatlan volt, a jelenlegi kormány előző védelmi minisztere idején még a svéd JAS-39 C/D típusú gépek megvásárlása tűnt a valószínűbbnek. A szaktárca jelenlegi vezetése csak kedd este tette közzé a beszerzésre vonatkozó ajánlását, annak nem titkosított részében nem szerepel sem a svédek, sem az amerikaiak árajánlata, azt viszont tudni lehet, hogy a konkurens svéd gyártó már 2019-re ígérte az első gépek leszállítását.

Peter Pellegrini miniszterelnök a kormányülést követő sajtótájékoztatóján azt mondta: gazdaságilag a legkedvezőbb és műszakilag a legjobb megoldást választották. Kifejtette: bár az F-16-osok beszerzési költsége néhány százmillió euróval drágább, mint a Gripeneké, a gépek tervezett harminc éves üzemeltetési költségei az amerikai gépek esetében nyolc százalékkal alacsonyabbak voltak, mint a svéd gépek esetében. Hozzátette: a 14 amerikai gépért, a pilóták kiképzéséért, a gépekhez tartozó munícióért, valamint logisztikai költségként a következő években 1,589 milliárd eurót fizet majd Szlovákia.

Franciaországban 110 ezer rendőrt és csendőrt, valamint 44 ezer tűzoltót és mentőst mozgósítanak a július 14-i nemzeti ünnephez kapcsolódó szombati események és a labdarúgó-világbajnokság vasárnapi döntőjét néző szurkolók biztosítására – jelentette be a francia belügyminiszter.

Gérard Collomb elmondta: “Minden készen áll, hogy a franciák ezeket az ünnepi pillanatokat nyugodtan tölthessék a terrorkészültség ellenére, amely még mindig a legmagasabb szintű. A készültség különleges méretű lesz. Nem tudunk több erőt mozgósítani, mint amennyit mozgósítani fogunk”.

Michel Delpuech prefektus csütörtökön jelentette be, hogy a fővárosban 12 ezer rendőrt, valamint háromezer tűzoltót és mentőst mozgósítanak a július 14-i nemzeti ünnephez kapcsolódó pénteki és szombati események és a labdarúgó-világbajnokság vasárnapi döntőjére. Rajtuk kívül a terrorkészültség keretében járőröző mintegy kétezer katona is az utcákon lesz.

Országszerte 230 szurkolói zónát állítanak fel, ahol óriáskivetítőkön követhetik az emberek az oroszországi labdarúgó-világbajnokság vasárnap 17 órától kezdődő Franciaország-Horvátország döntőjét.

Párizsban egyetlen körbekerített szurkolói zóna lesz, a Mars-mezőn, ahova kilencvenezer embert várnak, de ennél többet nem engednek be a hat biztonsági bejáraton, ezért a szurkolókat arra kérik, hogy minél előbb, már 13 órától érkezzenek meg a helyszínre. A Mars-mező és az annak végében emelkedő Eiffel-torony környékét biztonsági okokból teljesen lezárják a forgalom elől, az Eiffel-torony egész nap zárva tart. A szurkolói zónát mintegy négyezer rendőr biztosítja.

A belügyminiszter szerint amennyiben Franciaország nyeri meg a világbajnokságot “tömegjelentekre és népünnepélyre lehet országszerte számítani”.

Kedd este százezrek ünnepelték a párizsi utcákon Franciaország győzelmét Belgium felett, aminek eredményeként a francia válogatott húsz év alatt harmadik alkalommal jutott be a világbajnoki döntőbe. A Champs-Élysées sugárúton, amely az ünnepi rendezvények hagyományos színhelye a francia fővárosban, éjfél után mintegy tucatnyi rendbontó összecsapott a rendőrökkel, akik könnygázzal oszlatták szét őket, mielőtt teljesen kiürítették a sugárutat.

Franciaországban a 2015 januárban kezdődött iszlamista merényletek miatt – amelyekben 246-an vesztették életüket – legmagasabb a terrorkészültség, a rendőri biztosítást országosan tízezer katona is segíti.

Tizenegy év szabadságvesztésre ítélte és végleg eltiltotta orvosi hivatásától a Kúria csütörtökön kihirdetett jogerős ítéletében azt a férfit, aki 2013-ban elkábította volt barátnőjét és altestére lúgot öntött, maradandó, életveszélyes sérüléseket okozva ezzel.

Az eljárás adatai szerint a vádbeli cselekmény idején kórházigazgatóként dolgozó férfi 2013. március 12-én reggel arcát eltakaró biciklis sisakban volt szeretőjének lakására ment. A támadó nyakánál ragadta meg áldozatát, hasra fektette, végtagjait megkötözte, beadta a kétféle altatót, nyugtatót, majd levetkőztette és a fürdőkádban altestére öntötte a maró anyagot. Ezután magával vitte a nő laptopját, mobiltelefonjait, iratait, bankkártyáját.

A lúg másod-harmadfokú égési sérüléseket, életveszélyt okozott, a sérülések több korrekciós műtét után is maradandóak. A megvádolt orvos az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét, a sértett pedig nem ismerte fel, nem tudta beazonosítani a támadóját.

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 tavaszán maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt négy év börtönre ítélte a vádlottat, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltotta orvosi hivatása gyakorlásától.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla már súlyosabban büntetendő életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette a történteket, továbbá magánlaksértés és kifosztás miatt is bűnösnek mondta ki a vádlottat, ezért kilenc év szabadságvesztésre ítélte, továbbá végleg eltiltotta foglalkozása gyakorlásától. Az eljárás során a sértett jogi képviselője amellett érvelt, hogy az elkövetett cselekmény minősítése a súlyosabban büntetendő eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés kísérlete, ugyanis a vádlott tudta, hogy az áldozat halálát is okozhatja az altatókkal, illetve a lúggal, ám ebbe belenyugodott. Az ügyészség és a bíróság azonban ezt az érvelést nem fogadta el.

A Kúria tavaly nyáron a bizonyítás hiányosságai miatt hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet és új eljárásra utasította a táblát, mely idén februárban ítélte el ismét 9 évre a vádlottat. Miután azonban az ügyben az elsőfokú ítélethez képest újonnan felmerült bűncselekmények, például magánlaksértés és személyi szabadság megsértése miatt is bűnösnek mondták ki februárban az orvost, lehetőség nyílt fellebbezésre. Az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért, illetve az ítélet hatályon kívül helyezéséért fellebbezett, így került az ügy ismét a Kúriára.

A Kúria csütörtökön kihirdetett harmadfokú, jogerős ítéletében az ügyészi indítványnak helyt adva 11 évre súlyosította a vádlott büntetését. Összesen hat bűncselekmény miatt mondták ki bűnösnek: mind az életveszélyt okozó testi sértés, mind a kifosztás, mind pedig a személyi szabadság megsértésének minősített esetét állapították meg, továbbá magánlaksértést, okirattal visszaélést és készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel való visszaélést.

A büntetéskiszabás kapcsán a Kúria szóbeli indoklásában rámutatott: a megállapított cselekményekért összességében 2-től 12 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Súlyosító körülmény többek között, hogy a testi sértést előre kitervelten, aljas indokból, az áldozatnak feldolgozhatatlan lelki sérüléseket okozva, orvosi esküjét megszegve, orvosi tudását felhasználva követte el a vádlott, akinek a személye jelentős társadalmi veszélyességgel bír. Az egyetlen enyhítő körülmény a több mint félévtizedes időmúlás volt. Ezek figyelembevételével szabta ki a Kúria a büntetési tételkeret felső határához közelítő 11 éves szabadságvesztést.

A Kúria külön kiemelte, hogy örökre eltiltja orvosi hivatásától azt, aki azzal ilyen aljas módon visszaélt.

A vádlott az első táblai döntés óta, mintegy másfél éve van előzetes letartóztatásban. Ezt az időt a jogerősen kiszabott büntetésbe beszámítják.

Az Egyesült Királyságban megemlékezésekkel, köztéri kiállításokkal és légibemutatókkal ünneplik az idén száz éves Királyi Légierőt, az 1918. április 1-én megalakult Royal Air Force-t. A centenárium alkalmából megújult a légierő 1972 óta létező londoni múzeuma is. A kiállítást májusban látogattam meg, amikor az épületek közötti parkban itt-ott még látszottak a megújulással járó munkák nyomai. Azóta minden a helyére került és most már teljes egészében látogatható múzeum kiállítási anyaga.

Londonban járva a RAF múzeumába akkor is érdemes kilátogatni, ha csak néhány órát tudunk rászánni, de a csarnokok kényelmes bejárásával akár egy napot is el lehet tölteni. A következő fotókat kedvcsinálónak szánom, és csak apró töredékét mutatják be a rendkívül gazdag gyűjteménynek.

*

Az első világháborús gyűjtemény a 2. számú hangárban kapott helyet.

A múzeum az egykori hendoni repülőtér területén áll, amely a múlt század tízes éveiben indult fejlődésnek; a repülés és repülőkiképzés mellett, repülőgépeket gyártottak és repülőnapokat is rendeztek itt. Az első világháborús kiállításhoz ugyanazon az ajtón léphetünk be, mint amely előtt az automobil áll. A kép csak egy azok közül, amelyek a falra függesztve mutatják be a múzeum helyén egykor zajló életet. 

Az Avro 504k kiképzőgépből nyolcezer darab készült, többek között Hendonban is gyártották. A háború után a civil repülőiskolák használták, de a légibemutatók gyakori szereplője is volt.

A prés alatt légcsavar készül.

A korabeli repülőgépgyártáshoz használt fa és vászon anyagok tapintható bemutatása.

A Királyi Repülő Hadtest – a Királyi Légierő elődje – ilyen toborzó plakátokkal igyekezett enyhíteni a szakmunkás hiányon.

Az első világháború kitörése után a britek onnan szereztek repülőgépet, ahonnan tudtak. A Caudron G3 egyike volt azoknak a francia típusoknak, amelyek brit szolgálatban is repültek.

A Vickers FB5-ösök orrában a géppuskát kezelő lövész ült, a pilóta mögötte kapott helyet. A motort a pilóta mögött helyezték el.

Kitűnő manőverező és emelkedő képesség jellemezte a Sopwith Triplane-t, amely 1916 tavaszán jelent meg. 

Sokak szerint korának legjobb együléses brit vadászgépe volt a Royal Aircraft Factory SE5a típusa. A nyugati fronton ausztrál és amerikai pilóták is repültek ezzel a típussal, de Európán kívül használták a Közel-Keleten is.

Fokker D.VII-es, az első világháború talán legjobb vadászgépe. Jelentőségére jellemző, hogy a háborút lezáró fegyverszüneti egyezményben a győztes hatalmaknak átadandó fegyverek között az egyetlen volt, amit típus szerint megneveztek ("In erster Linie alle Apparate D.VII"). 

A Sopwith Camel ugyanolyan hírnévre tett szert az első világháborúban, mint a Spitfire a másodikban. A gép, amely nevét (Teve) a két géppuska melletti púpokról kapta, gyakorlott pilóta kezében kitűnő fegyver volt, de a reptechnikai hibát gyorsan megtorolta.

A Triplane-től és a Cameltől eltérően ez a Sopwith gép, a Dolphin soros motorral készült. Akkoriban szokatlan módon, a pilóta jobb kilátása érdekében a felső szárny hátrébb volt, mint az alsó. A pilóták körében népszerű típus sikerét a 200 lóerős Hispano-Suiza motor hibái árnyékolták be. 

A király 1918. november 11-én kelt levele. V. György (Rex et Imperator) köszönetet mond a Royal Air Force valamennyi tagjának. A Királyi Repülő Hadtest és a Királyi Tengerészeti Repülő Szolgálat kötelékében az első világháború kezdetén 2073-an szolgáltak. A háború végére a Királyi Légierőnél és kisegítő szolgálatánál ez a szám 313 161-ra nőtt. A brit katonai repülésben szolgálók közül 9349-en nem érték meg a háború végét.

*

A 6-os számú hangár kiállítása a „Bizonytalanság kora” elnevezést kapta.  

A Eurofighter 2-es számú, DA2 (Development Aircraft 2) jelű tesztpéldánya a 6-os hangár "légterében".

Tornado GR.1

Részletek a Tornado GR.1-esen. A felségjel előtt a legendás 617-es század, a "Gátrobbantók" jelvénye és a 27 mm-es gépágyú csőtorkolata látható. A törzs alá helyezték az LRMTS nevű, lézer távolságmérővel egybeépített berendezést, amellyel a lézerrel megjelölt célokat igyekeztek megtalálni.

Jaguar GR.1-es, a RAF hidegháborús veteránja, az európai hadszíntérre optimalizált kamuflázzsal.

A falklandi háborúban elsüllyesztett Atlantic Conveyor konténerszállítóval három brit Chinook helikopter is a tengerbe veszett. Az eredeti dokumentumok is a hajón maradtak, ezért a műszakiak ebben az ideiglenes naplóban vezették a negyedik, megmentett Chinookon elvégzett karbantartást és javítást. 

Légi utántöltési vázlat szintén a falklandi háború idejéből. 

A Royal Air Force Öböl-háborúban szolgált tizenkét Buccaneer S.2-esének egyike, rózsaszín árnyalatú sivatagi festéssel. A gépeket 1991. február elejétől telepítették skóciai bázisukról Bahreinbe, hogy lézeres célzókészülékükkel kisegítsék a Tornadókat.  

Lenge ruhás hölgy a Buccaneer oldalán. Nem mellékesen a gépre tizenegy bevetési jelvény is felkerült; feketével a lézeres célmegjelölő, vörös színnel a bombázó bevetés.

Az igazolás értelmében Őfelsége kormányától 15 000 fontot kapott (volna) az, aki a Desert Storm műveletben lelőtt RAF-gép személyzetét visszasegíti Szaúd-Arábiába vagy semleges területre.

Észak-Irak térképe, amelyet 2002. november 10-én Moszul és Erbil térségében végrehajtott felderítő bevetés során használt a hajózószemélyzet. Mellette egy S10-es gázmaszk van kiállítva.

Mike Fox őrmester 1991. február 20-án, a Tornado GR.1-esek által használt szaúdi Tabukban kelt levele, amelyben megköszöni az otthoniak támogatását. Mögötte egy éjszakai támadásban lelőtt Tornado hajózójának hadifogoly öltözéke sárgállik.

Sokat látott Harrier GR.9-es. Éles bevetést Jugoszlávia, Irak és Afganisztán felett teljesített. 

A géppuskákkal és gránátvetővel felszerelhető, alulról páncélvédett Land Rover 110-est a RAF a légibázisok védelmére használta Afganisztánban.

*

A 3-as, 4-es és 5-ös hangárok egybenyitott komplexumában az 1918 és 1980 közötti időszak repülőgépeit valamint helikoptereket állítottak ki. 

A Hawker Tempest II a RAF egyik utolsó dugattyús motoros vadászgépe volt. 

Ez már nem egy klasszik Spitfire, hanem az utolsó, F24 jelű változat. Kevés készült belőle, mert akkor már a sugárhajtású repülőgépek felé fordult a figyelem.

P-47D Thunderbolt. A RAF csak a japánok ellen használta, majd a háború vége felé fokozatosan Hawker Tempestekkel váltotta le ezt a szinte elnyűhetetlen típust. A kiállított példány érdekessége, hogy 1945-ben készült, később Jugoszláviában repült, végül egy csere keretében került a múzeumba.

Nagy-Britanniában a ötvenes évekig használták a North American Harvard II-es kiképzőgépet.

A húszas-harmincas évek fordulóján a Bristol Bulldog a RAF standard vadászgépe volt. Ezt a gépet egy 1964-es bemutató során lezuhant Bulldog roncsából varázsolták ilyen gyönyörű, kiállítható állapotúra. 

A Gloster Gladiator maradványt egy norvég tó mélyéről emelték ki, ahova 1940-ben süllyedt, miután a német bombázók támadása után üzemképtelenné vált gépek alatt a jég elolvadt. (A gépek fel- és leszállópályájaként a tó jege szolgált.)

Túlélők, felfújható mentőtutajon. A dioráma mögött egy Tornado F.3.as áll.

Valószínűleg kevesen hallottak a Supermarine Stranrear-ről. Nagy-Britanniában már a háború elején kivonták az alig néhány éves típust, de Kanadában tovább használták; a keleti és nyugati partvidék felett járőröztek velük.

A JG 51 Bf-109E gépét 1940. november 27-én egy kanadai Spitfire pilóta támadta meg Kent felett. A német pilóta sikeresen hasra szállt a megrongált Messzerrel és fogságba esett.

P-51D Mustang a 4. vadászosztály 336. századának színeiben. Eredetileg a kanadai légierő használta, majd évtizedekig magántulajdonban volt. 

A Heinkel 162-es egy BMW hajtóművet cipelt a hátán. A Hendonban őrzött példány a két 20 mm-es gépágyúval felszerelt A2-es változat.

A Willys Jeep mögött egy B-17G Flying Fortress áll. Ez a Repülő Erőd sosem volt harcban, az európai háború már véget ért, amikor legyártották.

Az amerikai 8. légi hadsereg tagjainak emlékműve egy TB-25 Mitchell és 12,7 mm-es lőszeres ládák mellett.

Falra szerelt kiállítás repülőgép-sárkány elemekből.

A Norvégiában horgonyzó német Tirpitz csatahajót 1942. április 27-én sikertelenül támadó brit bombázók egyike ez a Halifax volt. A gépet a Tirpitz légvédelme lelőtte, pilótájának a befagyott Hoklingen tavon sikerült kényszerleszállnia a sérült bombázóval. A személyzet elhagyta a gépet, amely alatt a jég lassan beszakadt és a Halifax elmerült. 1973-ban emelték ki, ma kavicságyon pihen Hendonban.

A Ford Motor Company által gyártott B-24L Liberatort az indiai légierő ajándékozta a múzeumnak. Orrában a 12,7 mm-es Browning ikergéppuska tornya, alatta a célzókészülék látható.

RAF pilóta, cigivel a kezében. A ruhákat és a hajózófelszerelés darabjait élethű bábukon mutatják be. 

Van abban valami hátborzongató, amikor az ember két hangár átjárójában szembe találja magát a Royal Air Force legismertebb négymotoros bombázójával, az Avro Lancasterrel. 

Herman Göring ígérete és az annak ellentmondó bevetési jelvények az éjszakai bombázást végrehajtó Lancaster oldalán.

Kevés gépnek áll olyan jól a cápafogas festés, mint a P-40-esnek. Az amerikaiak Warhawknak, a britek Tomahawknak nevezték a típust. Hendonban a legutolsó változat, egy Kitty Hawk áll. 

Ugrás az időben és egy Phantom FGR.2-es pilótafülkéjébe tekinthetünk be.

A Lightning volt a RAF első igazi, nagy teljesítményű, szuperszonikus vadászgépe. A szokatlan megoldásokkal rendelkező kéthajtóműves típust a nyolcvanas évek végén a Phantom váltotta.

Egymás feletti hajtóművek, szárny feletti póttartályok. Mintha valaki szándékosan összekeverte volna a tervrajzokat a British Aircraft Corporation-nél.

A Jet Provost kiképzőgép külső szárnyszekciójának belépőélén látható szürke festés durva felülete arra hivatott, hogy kis sebességen turbulenssé tegye a szárny körüli áramlást, így figyelmeztetve a pilótát az átesés veszélyére.

A hatalmas deltaszárnnyal készült Avro Vulcan alatt 454 kg-os hagyományos bombák sorakoznak. Olyanok, amelyekkel Port Stanley repterét is bombázták.

Az Avro nem csak repülőgépet, hanem rakétát is gyártott. Az atomtöltetet hordozó Blue Steel a V-bombázók fegyvere volt, 1963-tól 1970-ig volt rendszerben. Földi hordozója a Mandator teherautó volt. 

A Vulcan szárnya alatt pihen egy Daimler Ferret felderítő páncélautó az ötvenes-hatvanas évekből.

A RAF tűzszerészeinek Ford Zephyr autója egy felderítő Canberra szárnya előtt. 

Két érdekesség, egy Austin K9WD mentőautó és egy Alvis Mk.6 Salamander tűzoltókocsi. 

Egy lapos Mi-1-esre emlékeztet a Bristol Sycamore helikopter. Az ötszemélyes dugattyús motoros típust a Royal Air Force 1953-tól közel húsz évig használta.

A Királyi Légierő első kéthajtóműves, tandem forgószárny-elrendezésű helikoptere, a Belvedere. Nem a szépségével hódított, az biztos. 

A Belvedere-t a RAF 66. százada használta, többek között Borneón is. Becenevét is az ottani bennszülöttektől kapta, akiket a gép törzse a hosszú, keskeny, egyterű kunyhóikra emlékeztette. 

A RAF kutató-mentő szolgálatának Westland Whirlwind helikoptere. Az eredetileg dugattyús motoros típust gázturbinásra alakították át. 

Bő húsz év után 3543 repült órával fejezte be légi pályafutását az EH-101-es tesztpéldánya. A helikopter oldalán matrica hirdeti, hogy a géppel a C-17-fedélzetén történő légiszállítás lehetőségét is kipróbálták.

1998-ig a légierő végezte a királyi család rövidtávú légi szállítását ezzel a gázturbinás, VIP-kabinos Westland Wessex HCC4 helikopterrel.

*

Az 1-es hangár és a szabadtéri kiállítás.

Egy fehér óriás, a Short Sunderland. A vízi repülőgép szárazföldi mozgatását felhelyezhető kerekekkel és a hátsó bak helyére helyezhető - a gép alatt látható - kézikocsival lehetett megoldani. 

Mélységi bombák a Sunderland szárnya alatt.

A Sunderland a második világháború után a francia haditengerészethez került. 1961-ben utoljára emelték ki a vízből, a hetvenes évek elején került a múzeumba. Először a szabadtéri kiállítás része volt, de '78 óta fedett helyen áll. 

A RAF ötvenes években rendszeresített hajói a pilóták vízi túlélési, helikopteres mentési gyakorlatain segítettek. Feladatuk volt még a gyakorló torpedók és szonárbóják kiemelése, valamint vontatás, szállítás és a vízi repülőgépek kikötőhelyének mozgatása is. 

Az elmúlt hetekben helyére került a tavaszi tereprendezés miatt félreállított Spitfire-replika. A gép a 601. század jelzését viseli.

Ugyancsak a tavaszi átalakítások miatt került ideiglenesen a bejárat mellé az 504. század és az angliai csata előtt tisztelgő Hurricane Mk.1-es. Akárcsak az előbbi Spitfire, ez is egy jól sikerült replika. 

*

A múzeumot a metró fekete színnel jelölt (Northern) vonalán az északra tartó, Edgware felé közlekedő szerelvénnyel, a belvárosból nagyjából 30 perc alatt lehet megközelíteni. A Colindale megállónál leszállva, majd a táblákat követve kb. 10 perces sétával érhető el a múzeum. A belépés ingyenes, a fotózás magáncélra megengedett. Ezzel kapcsolatban csak annyi a múzeum kérése, hogy ne használjunk állványt illetve vakut (értsd: ne készítsünk kereskedelmi felhasználásra szánt felvételeket). A nyitva tartás és valamennyi hasznos információ megtalálható a www.rafmuseum.org.uk oldalon.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Enyhítene az utcán élőkkel kapcsolatos szabálysértési változtatásokon az a kormánypárti módosító javaslat, amelyet csütörtöki ülésén fogadott el az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. Ennek értelmében a rendőr 90 napon belül háromszor szólítja fel a hajléktalant a közterület elhagyására, és csak akkor indítja meg a szabálysértési eljárást, ha ennek ez idő alatt negyedik alkalommal sem tesz eleget.

A módosítás egyértelműen kimondja, hogy aki életvitelszerűen tartózkodik közterületen, az szabálysértést követ el, ám a változtatás pontosítja annak szabályait, mikor kell mellőzni az eljárás megindítását. A jogszabály a hajléktalanokkal szemben speciális helyszíni intézkedési eljárást vezet be, amelynek keretében a rendőr felszólítja a hajléktalant a közterület elhagyására, aki ennek eleget tesz vagy együttműködik, azzal szemben nem indul el az eljárás, ahogy azt az eddigi javaslat is tartalmazta.

Az elfogadott változtatás szerint azonban a szabálysértési eljárást a közterületen életvitelszerűen tartózkodók esetében csak akkor indítja el a rendőr, ha a figyelmeztetésre kilencven napon belül három alkalommal már sor került. Ahhoz, hogy ezt ellenőrizni lehessen, létrejön egy nyilvántartás azokról, akiket helyszíni intézkedések alá vontak. A nyilvántartásban az adatokat a helyszíni intézkedéstől számítva kilencven napig, vagy az eljárás megindításáig lehet tárolni, az információk 90 nap után törlődnek abból.

Aki ellen szabálysértési eljárás indul, az közérdekű munkával, vagy ha ezt nem vállalja, esetleg visszaeső, akkor elzárással sújtható, pénzbírság nem szabható ki. A szankcióról bíróság dönt.

Mivel az eljáráshoz az érintettet előállítják, a rendőrség ez idő alatt köteles gondoskodni a hajléktalan tisztálkodásáról és tiszta ruhájáról, de az érintett ingóságáról és vele élő állatáról is. Az ingóságokat hat hónapig őrzik majd, ennek letelte után az arra kijelölt szerv megsemmisíti azokat.

Az előterjesztés indoklása utal arra, hogy az alaptörvény módosítása értelmében október 15-étől tilos közterületen életvitelszerűen tartózkodni.

A dobozos sörök laboratóriumi és a hatósági ellenőrzésén, valamint a termékek jelölésében sem talált hibát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A hivatal közleménye szerint a vizsgálat tizennégy magyar és hat külföldi világos sörre terjedt ki, kiválasztásukról a Nébih Szupermenta tesztjeinek olvasói szavazhattak. A vizsgálat során ellenőrizték az italok sűrűségét, alkohol-, extrakt-, energia- és széndioxid-tartalmát, erjedési fokát, színmegfelelőségét, a sörben élő gombafajokból termelődő méreganyagokat, továbbá elvégezték az izotópvizsgálatot is. Utóbbi – mint írták – azt mutatja ki, hogy a pótanyag nélküli sörök valóban csak a négy fő alapanyagot tartalmazzák-e.

A Nébih csupán az alkoholtartalomban talált kisebb eltéréseket, ám ez sem lépte át a tűréshatárt. A méreganyagok minden termékben a kimutatási határérték alatt voltak.

A vizsgálat eredményei a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán olvashatóak.

Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárási bírságot kiszabó jogerős végzésében egyértelművé tette, hogy határozottan kiáll a védett tanú intézménye mellett, ezzel is segítve a tényállások feltárását – áll a GVH közleményében.

A versenyhivatal felidézte: egy, a közelmúltban lezárult versenyfelügyeleti eljárásában a GVH jogerősen eljárási bírságot szabott ki egy jogi képviselőre, aki védett tanút állított elő egy ügy nyilvános tárgyalására és általa betekinthetőnek szánt dokumentumokban szerepeltette a nevét. A jogi képviselő magatartása alkalmas volt arra, hogy a védett tanú adatai nyilvánosságra kerüljenek.

Amennyiben a tanú valószínűsíti, hogy az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti, indokoltan kérheti személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését. A GVH – bíróság jogerős döntésével megerősített – álláspontja egyértelművé tette, hogy senkinek a magatartása nem irányulhat a védett tanú személyazonosságának feltárására, mert az veszélyezteti a tanúeljárással kapcsolatos közérdeket.

A személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését kérő védett tanú a versenyfelügyeleti eljárások során különleges oltalomban részesül. A GVH ebben az esetben az adatokat az eljárás iratai között elkülönítve kezeli; egyben biztosítja, hogy azok ne váljanak mások számára megismerhetővé az ügy elintézésében részt vevő vizsgálón és közszolgálati tisztviselőn, az eljáró versenytanács tagján, a Gazdasági Versenyhivatal elnökén, elnökhelyettesén, továbbá az ezen adatok kezelésére vagy megismerésére jogosultakon kívül.

Az ügyfelek iratbetekintési jogának biztosítása érdekében a hivatal az ilyen tanú meghallgatásáról készült jegyzőkönyvről úgy készít kivonatot, hogy abból ne lehessen következtetni a kilétére.

A közlemény szerint a GVH a továbbiakban is szigorúan fellép a védett tanúk érdekében, hogy azok a jogintézményben bízva, félelem nélkül tudjanak vallomást tenni.

A jövő évi költségvetés fő nyertese a honvédelmi tárca, ugyanis az ideinél majdnem 86 milliárd forinttal több jut erre a területre – mondta a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor kifejtette, a többletforrásnak köszönhetően 2019-ben már 150 milliárd forintot tudnak fejlesztésre fordítani, így folytatódhatnak a beszerzések is, például a tervezettnél előbb tudnak majd helikoptereket vásárolni.

A költségvetésben biztosított az illetményfejlesztés következő, öt százalékos üteme is, valamint arra is lehetőséget ad, hogy bővítsék az ösztöndíjrendszert, s például olyan mérnököket, orvosokat vagy informatikusokat támogassanak tanulmányaik alatt, akik a diploma megszerzése után belépnek majd a honvédség kötelékébe – ismertette a miniszter.

Hozzátette, hogy a költségvetésnek köszönhetően mind az aktív, mind a tartalékos katonák létszámát bővíteni tudják. Nem az a legfontosabb, hogy a GDP hány százalékát fordítják az ország védelmére, hanem olyan képességeket kell teremteni, amelyek szavatolják Magyarország és a magyar emberek biztonságát – hangoztatta a miniszter.

Benkő kitért arra is, hogy – a mostani brüsszeli NATO-csúcson szerzett tapasztalatai szerint – egyre több nemzet ismeri fel, hogy a biztonság elsődleges kérdés, megteremtésének egyik eleme pedig a megfelelő költségvetés biztosítása.

Emlékeztetett, a 2014-es walesi NATO-csúcson kitűzött cél szerint a tagállamoknak 2024-ig el kellene jutniuk oda, hogy a GDP-jük legalább 2 százalékát katonai kiadásokra fordítják. Magyarország ehhez konkrét programmal rendelkezik, a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési tervet a NATO kedvezően fogadta – fűzte hozzá.

A forgószárnyasban mindig aktuális LHSN ma ügyesen elcsípte a körös-hegyi lőtérrészen a HForce fegyverrendszert tesztelő gyári Airbus Helicopters H145M-et (ezúttal a D-HMBE lajstromút)...azaz a honvédség 2019-től húsz példányban rendszeresítendő jövőbeli könnyű többfeladatú típusát. S ha már bevetésen voltak, a fiúk lerándultak Balatonfüredre is, ahol a Légimentők (hamarosan a BM által beszerzett ex-norvég EC135P2+ gépekkel felváltandó) bérelt EC135T2-ese tartott bemutatót.

A matt sötétszürke D-HMBE június 30-án érkezett Pápára, onnan jár le a Bakonyba az éleslövészetet is magába foglaló tesztekre. Hasonlóan a tavaly nálunk járt D-HADX-hoz, ez is cápafogas festést kapott a tesztekre (a berlini vásáron még nem volt rajta).

A BK117/EC135/EC145 típuscsalád a mentőrepülésben csinálta meg a szerencséjét. Magyar Honvédségben első vonalbeli katonai forgószárnyasként kell bizonyítania.

Zord

A müncheni felsőbíróság bűnösnek mondta ki szerdán tíz rendbeli gyilkosságban a Nemzetiszocialista Underground (NSU) nevű szélsőjobboldali terrorszervezet által elkövetett rasszista indíttatású gyilkosságok ügyében az ügy fővádlottját, Beate Zschäpét, és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte őt.

Zschäpét az NSU által 2000 és 2007 között elkövetett gyilkosságokban és erőszakcselekményekben társtettesként ítélte el a bíróság. Az életfogytiglanra ítélt bűnözők Németországban legkorábban 15 év után kérhetik, hogy feltételesen szabadlábra kerülhessenek, de a bíróság különösen súlyosnak mondta ki az elkövetett bűncselekményeket, amivel gyakorlatilag ettől a lehetőségtől is megfosztják Beate Zcshäpét. A 43 éves nőt a gyilkosságok mellett terrorszervezet tevékenységében való részvételben és gyújtogatásban is bűnösnek találták.

A perben Zschäpe négy vádlott-társát is elítélték. Ralf Wohlleben, aki a szélsőjobboldali Német Nemzeti Demokrata Párt tisztségviselője is volt, tíz évi letöltendő börtönbüntetésre ítélték, mert fegyverekkel látta el az NSU-t. A Holger G.-ként azonosított vádlott három évi letöltendő börtönt kapott terrorszervezet támogatásáért. Ő is adott át fegyvert az NSU tagjainak, valamint hamis papírokkal támogatta őket. André E. két év és hat hónapi letöltendőt kapott. Casten S.-re pedig három évet szabott ki a bíróság. Őt fiatalkorúként kezelte az igazságszolgáltatás, mert a bűncselekmények idején még nem volt nagykorú. Tőle kapták az NSU tagjai azt a CZ-83 típusú pisztolyt, amellyel később kilenc embert agyonlőttek.

Az ítéletek indoklása várhatóan órákig tart majd a müncheni bíróságon. A törvényszék épületénél már kora reggel hatalmas sorok kígyóztak, olyan nagy volt az érdeklődés; volt, aki már kedd este óta várt, hogy bejuthasson, de a terembe csak ötven embert engedtek be.

Az NSU 2000 és 2007 között tíz embert gyilkolt meg, többségük török nemzetiségű volt, de végeztek egy görög származású emberrel és egy német rendőrrel is. A legtöbb áldozat kisvállalkozó volt, kebabot vagy zöldséget árult. Többségüket fényes nappal közvetlen közelről hangtompítós pisztollyal fejbe lőtték. A hatóságok két pokolgépes merényletet is az NSU számlájára írnak. A nyomozók szerint a támadásokat hárman követték el, de Zschäpe két feltételezett társa, Uwe Mundlos és Uwe Böhnhardt 2011-ben egy bankrablást követően öngyilkos lett. Arra egyébként az eljárásban nem került elő bizonyíték, hogy a nő bármelyik bűncselekménynél személyesen jelen lett volna.

Az ügyben a német hatóságokat is rengeteg bírálat érte, ugyanis éveken át egyáltalán nem gyanították, hogy a gyilkosságok mögött egy szélsőjobboldali csoport áll. Sokáig azt a szálat követték, hogy török szervezett bűnözői körök vagy éppen az áldozatok családtagjai követték el a bűncselekményeket. Sokan a mai napig azt is megkérdőjelezik, hogy az NSU-gyilkosságokat mindössze három ember követte el.

Beate Zschäpe ügyvédje nem sokkal az ítélet kihirdetése után bejelentette, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújt be a szövetségi legfelsőbb bírósághoz. A jogász már korábban is világossá tette, hogy legfeljebb tízéves börtönbüntetést tart elfogadhatónak 2011 óta vizsgálati fogságban lévő védence számára.

Már nincs válságos állapotban az a brit férfi, akit június utolsó napján szállítottak súlyos mérgezéses tünetekkel élettársával együtt a délnyugat-angliai Salisbury kórházába. A 45 éves Charlie Rowley-val a nyomozók beszélni is tudtak. Rowley élettársa, a 44 éves, háromgyermekes Dawn Sturgess vasárnap este a kórházban meghalt.

A kórház szerdai tájékoztatása szerint Rowley állapota súlyos, de stabil, és bár felépülése “még odébb van”, az eddig bekövetkezett javulás derűlátásra ad okot. A Scotland Yard szerdán közölte, hogy az ügy vizsgálatát végző rendőrök rövid beszélgetést tudtak folytatni a beteggel, és a következő napokban is további beszélgetéseket próbálnak kezdeményezni vele, orvosaival konzultálva.

A rendőrség a tájékoztatás szerint mindenekelőtt azt igyekszik megtudni, hogy Rowley és Sturgess miként kerülhetett érintkezésbe a mérgezésüket okozó idegméreg-hatóanyaggal.

A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézete a múlt héten megállapította, hogy a két brit megbetegedését ugyanolyan, Novicsok típusú, még a Szovjetunióban kifejlesztett katonai idegméreg-hatóanyag okozta, amilyentől márciusban Salisburyben Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal is súlyos mérgezést szenvedett.

Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a katonai idegméreg-hatóanyaggal márciusban elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek.

Neil Basu, a Scotland Yard országos hatáskörű terrorelhárító és különleges műveleti szolgálatának parancsnoka szerdai tájékoztatójában úgy fogalmazott: szeretne egyszer azzal a hírrel a sajtó képviselői elé állni, hogy azonosították és elfogták a mérgezéses incidensek felelőseit, és szeretné valamikor teljes biztonsággal kijelenteni azt is, hogy sehol az országban nem maradt nyomelemnyi mennyiség sem az idegméregből. “A kegyetlen valóság azonban az, hogy jelenleg erre semmiféle garanciát nem tudok adni” – tette hozzá.

Neil Basu szerint a vizsgálat jelenlegi szakaszában még azt sem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy a márciusi és a mostani mérgezéses incidens között kapcsolat van, bár nagyon ritka, ráadásul nemzetközileg tiltott hatóanyagról van szó, és “enyhén szólva is valószínűtlen”, hogy egy kis angliai megyében két különálló incidens történt volna.

A Scotland Yard magas rangú rendőrtisztje szerint a Porton Down-i kutatólaboratórium most annak megállapításán dolgozik, hogy a volt orosz kettős ügynök és lánya, illetve a két brit állampolgár mérgezését okozó hatóanyag ugyanabból az adagból származott-e.

Basu hangsúlyozta ugyanakkor: lehetséges, hogy soha nem sikerül egyértelmű kapcsolatot feltárni a két incidens között, azt azonban a Porton Down-i laboratórium “kristálytisztán” megállapította, hogy mindkét esetben ugyanarról a – Novicsok osztályú – méreganyagról van szó.

Az Európai Unió ismételten megerősíti elkötelezettségét Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett, és továbbra is hangsúlyozza Oroszország felelősségét a kelet-ukrajnai konfliktussal összefüggésben – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az EU-Ukrajna csúcstalálkozót követően hétfőn.

Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Petro Porosenko ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Tusk hangsúlyozta: az EU a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására szólítja fel Oroszországot. Az unió minden, a Krím félszigeten és Oroszországban illegálisan fogva tartott és bebörtönzött ukrán állampolgár azonnali szabadon bocsátását követeli, beleértve a krími tatár aktivistákat, valamint számos újságírót – mondta.

Aláhúzta: biztosítani kell az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) munkájának teljes körű tiszteletben tartását az ukrán-orosz határ mentén fekvő területeken és a Krím félszigeten is. Arra emlékeztetett, hogy az EU nemrégiben megújította az Oroszországgal szemben hozott gazdasági szankciókat, amelyek időtartama egyértelműen függ a minszki megállapodások teljes végrehajtásától.

A maláj légitársaság 2014 nyarán lelőtt, Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó – MH17-es járatszámú – repülőgépének ügyével kapcsolatban arra szólította fel Moszkvát, vállalja felelősségét a katasztrófában betöltött szerepét illetően, és teljes mértékben működjön együtt a Hollandia vezette nemzetközi vizsgálóbizottsággal a felelősök elszámoltathatósága érdekében.

Tusk az ukrán oktatási törvényt illetően elmondta, az Európai Unió és Ukrajna egyetért abban, hogy biztosítani kell a nemzeti kisebbségekhez tartozók meglévő jogainak tiszteletben tartását a nemzetközi egyezményekben és a kapcsolódó jegyzőkönyvekben foglaltak szerint. Kiemelte ugyanakkor, hogy teljeskörűen végre kell hajtani a Velencei Bizottság ide vonatkozó ajánlását, amely egyebek mellett valódi és érdemi párbeszédet javasol az érintett kisebbségek képviselőivel.

Porosenko a tájékoztatón brutális agressziónak nevezte az ukrán területek ellen intézett orosz beavatkozást, és arra kérte az Európai Uniót, hogy a konfliktus lezárultáig tartsa fent az Oroszország ellen hozott szankcióit. A korlátozó intézkedések által Moszkvának nagy árat kell fizetnie a nemzetközi jog szerinti bűncselekményekért – húzta alá. Véleménye szerint a konfliktus rendezése az orosz-ukrán határ ellenőrizetlen szakaszának lezárásával és a minszki megállapodás teljes körű végrehajtásával érhető el. Az ukrán elnök arra kérte az unió tagállamait, hogy emeljék fel szavukat az elcsatolt területek további katonai megerősítése ellen és a humanitárius segítségnyújtás érdekében.

Juncker a korrupció ellen folytatott küzdelem fokozására szólította fel Kijevet. Kiemelte, további erőfeszítésekre van szükség a bírói kar és a büntetőeljárások függetlenségének biztosítására a jogállamiság megerősítése érdekében.

Donald Trump Twitter-bejegyzésben hangsúlyozta: reméli”, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető “tiszteletben tartja a szingapúri kézfogást”.

Az elnök először reagált a phenjani fejleményekre azóta, hogy szombaton Észak-Korea erőteljes szavakkal bírálta az Egyesült Államokat és az amerikai diplomáciát “gengsztermódszerekkel” illette.

“Bízom benne, hogy Kim Dzsong Un tiszteletben tartja az aláírt szerződésünket, és ami még fontosabb, a kézfogásunkat” – írta mikroblog-bejegyzésében Trump, utalva a június 12-én, Szingapúrban megtartott csúcstalálkozójára az észak-koreai vezetővel. “Megegyeztünk Észak-Korea atomfegyver-mentesítésében” – folytatta az elnök, aki egyúttal Kínát okolta Mike Pompeo külügyminiszter múlt heti phenjani tárgyalásainak sikertelenségéért. Úgy vélte, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi vita miatt “Kína talán negatív értelmű nyomást gyakorol” Phenjanra. Bár hozzátette: “remélem, hogy nem így van!”.

Az amerikai kormányzat által sikeresnek mondott szingapúri csúcstalálkozón Trump és Kim Dzsong Un megállapodást írt alá, de nem Észak-Korea, hanem általában a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről. Ezt a megfogalmazást elemzők már akkor is túlságosan általánosnak, ezért lehetséges további vitákat gerjesztőnek ítélték. Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója a múlt héten a részletek megtárgyalása végett Phenjanba utazott, s bár az első amerikai közlemények elégedettséget jeleztek, a tárgyalások végül is nem voltak sikeresek.

Pompeónak – a tervek ellenére – nem sikerült találkoznia Kim Dzsong Unnal, és Észak-Korea a tárgyalásokról szombaton kiadott közleményében “nagyon sajnálatosnak” minősítette az Egyesült Államok magatartását és tárgyalási pozícióját. Az észak-koreai külügyminisztérium álláspontja szerint az Egyesült Államok “megsértette” a szingapúri csúcstalálkozón született megállapodás szellemiségét, “különösen azzal, hogy egyoldalú követeléseket” fogalmazott meg.

Amerikai sajtójelentések nevük elhallgatását kérő amerikai diplomatákra hivatkozva arról írnak, hogy az észak-koreai állásfoglalás csupán az ország tárgyalási taktikájának része.

A Görögországgal fennálló névvita várható lezárásának köszönhetően Macedónia a szerdán kezdődő NATO-csúcstalálkozón meghívást kaphat a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az észak-atlanti szövetséggel – közölte a szövetség főtitkára Brüsszelben.

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok állam- és kormányfői találkozójának részleteit ismertető sajtótájékoztatóján történelmi jelentőségűnek nevezte a hosszú évek diplomáciai előkészítését követően, június közepén létrejött, az egykori jugoszláv köztársaság új nevéről szóló megállapodást.

Mint mondta, a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltétele a megállapodás véglegesítése, a teljes jogi folyamat lebonyolítása. Ez meghatározza Szkopje NATO-tagság felé vezető útját, amely a szélesebb régió békéjének és stabilitásának megszilárdítását is szavatolja.

A meghívás annak bizonyítéka, hogy a NATO ajtaja továbbra is nyitva áll a csatlakozni kívánó, vagy a szövetség céljaival egyetértő, társulni kívánó országok előtt – tette hozzá.

A főtitkár újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy az európai tagállamok és Kanada védelmi kiadások növelésére vonatkozó elhatározása nem az Egyesült Államok kedvéért vagy kérésére történt. A védelmi kiadásokról szóló megállapodásról saját védelmük fokozása érdekében döntöttek, a biztonságot veszélyeztető kockázatok növekedése miatt.

Stoltenberg tájékoztatása szerint nyolc tagország – az Egyesült Államok mellett Észtország, Görögország, Nagy-Britannia, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia – várhatóan már idén teljesíti azt a 2024-ig szóló célkitűzést, amely szerint a tagállamok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják.

A főtitkár elismerte, hogy az európai szövetségesek és az Egyesült Államok között feszültséget okoz a védelmi kiadások kérdése, de hozzátette, a nézeteltérések ellenére NATO továbbra is a transzatlanti biztonság sarokköve marad.

Mint hangsúlyozta, az amerikai jelenlét Európában jó a kontinens biztonsága szempontjából, ugyanakkor jó az amerikai hadsereg számára is, ugyanis lehetőséget biztosít számára a közel-keleti és afrikai misszióinak könnyebb kivitelezéséhez. Az európai hozzájárulás és a képességek rendelkezésre állása is segítséget biztosít az Egyesült Államok számára. A NATO-csúcstalálkozó is az Európa, valamint Amerika érdekét is szolgáló együttműködést és a szolidaritást fogja kifejezni és erősíteni – tette hozzá.

Stoltenberg leszögezte, hogy Donald Trump amerikai elnök és Valgyimir Putyin orosz elnök jövő hétfőre tervezett, Helsinkiben tartandó találkozója teljes mértékben összhangban van a NATO politikájával. A szövetség a védelem fenntartása mellett továbbra is párbeszédre törekszik Oroszországgal. Az amerikai-orosz találkozó, valamint más NATO-tagországok és Oroszország vezetőjének politikai párbeszéde a feszültségek enyhítése által hozzájárulhat egy újabb hidegháború kialakulásának elkerüléséhez – húzta alá a főtitkár.

Elhunyt Lord Carrington volt brit védelmi és külügyminiszter, a NATO egykori főtitkára. Életének 100. évében, kedden érte a halál.

Peter Carington – aki bárói nevét írta Carrington formában – 1970-től 1974-ig, Edward Heath konzervatív párti kormányában a védelmi miniszteri, 1979 és 1982 között, Margaret Thatcher kormányában a külügyminiszteri tisztséget töltötte be, 1984-től 1988-ig a NATO főtitkára volt. Személyében az utolsó olyan politikus távozott, aki tagja volt Sir Winston Churchill néhai miniszterelnök második, 1951-ben megalakult kormányának.

Ő volt Nagy-Britannia külügyminisztere, amikor Argentína 1982-ben váratlanul lerohanta a brit fennhatóságú dél-atlanti Falkland-szigeteket. Carrington magára vállalt minden felelősséget a falklandi válságért és lemondott.

Sok évvel később, egy lapinterjúban kijelentette: az argentin invázió ugyanolyan hírszerzési fiaskó volt, mint amilyen a 2003-as iraki háborúhoz vezetett. A veterán politikus 2007-ben, a falklandi háború negyedszázados évfordulóján a The Daily Telegraph című londoni konzervatív napilapnak nyilatkozva felfedte: annak idején olyan titkosszolgálati jelentéseket kapott, amelyek egyértelműen azt állították, hogy az Argentínát akkoriban uraló katonai rezsim nem készül támadásra a Falkland-szigetek ellen.

Carrington az interjúban kijelentette: ebből azt a következtetést vonta le, hogy nem szabad kizárólag hírszerzésre építeni sarkalatos horderejű politikai döntéseket. Hozzátette: Tony Blair akkori munkáspárti brit miniszterelnök is elkövette ezt a hibát az iraki háború megindítása előtt rendelkezésére álló, később tévesnek minősült hírszerzési adatokkal.

Teljesítőképessége határára érkezett a német haderő (Bundeswehr), a hadsereg jelenlegi kötelezettségei mellett 2019 végéig már nincs kapacitása arra, hogy további feladatokat vállaljon – jelentette hétfőn a Bild című német lap a berlini védelmi tárca bizalmas belső értékelésére hivatkozva.

A Bild által megszerzett titkos dokumentum szerint a fegyveres erők teherbíró képességükön felül teljesítenek, mert már most sem lehet betartani azt a szabályt, hogy a német katonákat négy hónapi bevetés után húsz hónapig nem vezényelhetik külföldi feladatra. A lap azt írja, hogy a gyakorlatokhoz nincs elegendő hadianyag és ember, mert az éles bevetéseken és a hosszú távú feladatoknál van rájuk szükség. Ez hatással van a képességek szinten tartására – idéz a lap a jelentésből.

A lap a haderőnemek állapotára is kitér. Azt írja, a haditengerészetnek nincs elég bevethető hajója, például tengeralattjáróból csak egyetlenegy hadra fogható. A szárazföldi erőknél “sincs kapacitás újabb bevetésekhez”. A védelmi tárca elemzése szerint 325 Leopard-2 típusú harckocsira lenne szükség, de csak 179 van, és azok közül is csak kilencven bevethető. A Bild azt írja, hogy a légierőnél túl kevés a repülőgép, valamint hogy a pilóták nem tudnak eleget gyakorlatozni. Mindhárom haderőnemnél problémát jelent, hogy nincs elég ember.

Az alkotmánybíróság határozatának eleget téve Klaus Iohannis román államfő felmentette tisztségéből hétfőn Laura Codruta Kövesit, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetőjét – jelentette be az elnöki hivatal szóvivője.

Iohannis az alkotmánybírósági határozat hatályba lépése után több mint egy hónapos halogatás után szánta rá magát erre a döntésre, amelyet tavasszal még megtagadott. Kövesi leváltását a szociálliberális kormánykoalíció követelte, mert szerintük Johannis visszaélt hatalmával, a múlt héten pedig már felfüggesztéssel fenyegették meg az elnököt.

Madalina Dobrovolschi szóvivő hangsúlyozta: az elnök fontosnak tartja, hogy Romániában érvényesüljön a jogállam, a korrupcióellenes harc ne akadjon el, az alkotmánybíróság döntéseit pedig nemcsak az államfőnek, hanem a parlamenti többségnek is tiszteletben kell tartania, amikor a jogállamiságot megrengető törvénymódosításokról dönt.

A szóvivő okfejtéséből kiderült, az államfő úgy ítélte meg: nincs más választása, eleget kell tennie az alkotmánybírósági határozatnak, hiszen ő maga mindig az alkotmány és a törvények tiszteletben tartásának fontosságát hangoztatta.

Az elnök ugyanakkor felhívta az alkotmánybírók figyelmét arra, hogy hatalmas felelősségük van az alkotmányosság érvényesítésében és abban, hogy ne távolodjanak el annak szellemétől, amely az 1989-es román forradalom eszméin alapul.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Kövesi leváltásával az elnök az alkotmánybíróság határozatát teljesíti. Hozzátette: függetlenül attól ki fogja vezetnie a DNA-t, a korrupcióellenes harcnak folytatódnia kell, mert annak hiánya a – közpénzek eltérítése révén – kórházak, iskolák, autópályák, egy hatékony közigazgatás hiányához vezet.

Romániában az ügyészségi vezetőket az államfő nevezi ki és váltja le az igazságügyi miniszter javaslata alapján.

Az igazságügyi miniszter februárban kezdeményezte Kövesi leváltását, azt állítva, hogy a főügyész önkényesen, hatáskörét túllépve, alkotmánysértő és törvénytelen módon vezette a DNA-t. Iohannis azt mondta: nem győzték meg a miniszter érvei, ezért nem hajlandó elmozdítani a főügyészt. A miniszter szerint erre nem lett volna joga, emiatt bepanaszolta az alkotmánybíróságnál, amely a miniszter javára döntött, és Iohannist a főügyész felmentésére kötelezte.

Kövesi 2013 óta áll a DNA élén, második – meg nem hosszabbítható – mandátuma jövő tavasszal mindenképpen lejárt volna. Vezetésével a – 200 ezer eurót meghaladó kért okozó vagy köztisztviselőket érintő – nagykorrupciós ügyekben illetékes DNA évről évre megdöntötte saját rekordjait, ami a bíróság elé állított, illetve elítélt polgármesterek, törvényhozók, kormánytagok, rendőrök és bírák számát illeti.

A szociálliberális koalíció azonban azt hangoztatta, hogy Kövesi és a DNA ügyészállammá tette Romániát, ahol ártatlan embereket hurcolnak meg, a főügyész pedig visszaéléseket követett el.

Eltávolításával a kormánypártok nemcsak jelképes győzelmet arattak a főügyész munkájával elégedett jobboldali államfő felett, hanem precedenst is teremtettek arra, hogy más kinevezések és felmentések megtagadásának jogát is elvitathatják az elnöktől.

Kitervelhették és szándékosan megszervezhették az Amesbury városában élő két brit állampolgár megmérgezését azzal a céllal, hogy megingassák a nemzetközi helyzetet és lejárassák Oroszországot – vélekedett Alekszandr Sulgin, aki Oroszország nagykövete a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnél (OPCW).

Az Izvesztyija című napilap internetes felületén hétfőn megjelent interjúban elmondta: “Az Amesbury körül kialakult helyzetben még egy dolog nyugtalanító: az utóbbi időben hasonló történések a fontosabb rendezvények kapcsán merülnek fel. Jelenleg a 2018-as labdarúgó-világbajnokság a vége felé közeledik, és nemsokára kezdődik az orosz-amerikai csúcs Helsinkiben. Nehéz megszabadulni attól a gondolattól, hogy mindezt kitervelhették és szándékosan dobhatták be a nemzetközi helyzet megbolygatására, illetve Oroszország tekintélyének, és más államokkal fenntartott kapcsolatainak az aláásására”.

Sulgin szerint Nagy-Britannia nem küldött jegyzéket az incidensről a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Technikai Titkárságához, amely a Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény végrehajtásának napi ügyeit intézi. “Némely sajtóorgánum olyan információt közölt, hogy az angolok jegyzéket küldtek (a történtekről) a technikai titkársághoz. Amennyire tudjuk, nem volt semmilyen jegyzék, mindössze szóban ismertették az általános információkat, amelyek nem terjedtek túl azon, amit a brit hivatalos személyek most is közölnek” – tette hozzá az orosz diplomata.

Sulgin kiemelte, hogy az Egyesült Királyság elutasított minden orosz ajánlatot a nyomozásban való segítségre, ahogy ezt tette korábban a Salisburyben történtek után, és nem közölt semmiféle bizonyítékot arra nézve sem, hogy Oroszországnak köze lenne az incidensekhez.

Június 30-án két brit állampolgár – egy 44 éves, háromgyermekes nő, Dawn Sturgess, és egy 45 éves férfi, Charlie Rowley – betegedett meg a délnyugat-angliai Amesbury kisvárosban. Rendőrségi bejelentés szerint vasárnap este Dawn Sturgess elhunyt. Mindkettőjüket ugyanazzal a Novicsok típusú idegméreg-hatóanyaggal került érintkezésbe, amelytől négy hónapja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal is súlyos mérgezést szenvedett Salisburyben.

Moszkva ismételten hangsúlyozta, egyik az angliai mérgezéshez sincsen köze. London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a fegyverben is használható minőségű Novicsok hatóanyaggal márciusban elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek.

Az amerikai elnök ismét a NATO-tagországokat bírálta, mert szerinte nem költenek eleget a saját védelmükre.

Hétfőn reggel közzétett Twitter-bejegyzésében az elnök ismételten hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok minden más országnál többet költ a NATO-ra.

“Ez nem korrekt, ez nem fogadható el” – fogalmazott Trump. Hozzátette: “ezek az országok ugyan megnövelték hozzájárulásaikat amióta hivatalba léptem, de még többet kell tenniük. Németország egy százalékot fizet be, az Egyesült Államok négy százalékot” – írta, utalva arra, hogy Berlin és Washington a bruttó hazai összterméke (GDP) hány százalékát fizeti be a NATO-költségvetésébe.

Trump már a 2016-os elnökválasztási kampányában is rendszeresen felhozta, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének országai nem tesznek eleget befizetési kötelezettségeiknek, s elnökként is többször utalt arra: akár még az is előfordulhat, hogy az Egyesült Államok nem teljesíti majd a közös védelmi elkötelezettségeit, ha a többi tagország elmarad a befizetésekkel. Pár nappal ezelőtt megjelent amerikai lapértesülések szerint a Pentagon (védelmi minisztérium) annak lehetőségét is vizsgálja, hogy a magas költségek miatt csökkenti, vagy vissza is vonja az amerikai katonákat Németországból.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a The Wall Street Journal internetes oldalán vasárnap délután Amerika NATO-szövetségesei felzárkóznak címmel megjelentetett publicisztikájában leszögezte: arra számít, hogy nyolc NATO-tagország már az idén eléri a GDP 2 százalékát elérő védelmi költségvetési szintet. Stoltenberg utalt arra, hogy a NATO 2014-es csúcstalálkozóján valamennyi tagország ígéretet tett arra, hogy nem csökkenti a védelmi kiadásait és növeli befizetéseit a közös védelemre. “Ezt az ígéret betartják” – fogalmazott a szervezet főtitkára, s hangsúlyozta, hogy “hosszú évek hanyatlása után” az idén már Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia is teljesíti a kétszázalékos befizetési kötelezettséget.

A NATO e héten szerdán és csütörtökön tartja csúcsértekezletét Brüsszelben.