Mint az őrnagy felidézte: a HM tavaly indította el kadétprogramját. Ennek egyik pillére a bármely oktatási intézményben szabadon választható (régebben katonai alapismeretek idéntől) honvédelmi alapismeretek című tantárgy oktatása. A honvédelmi alapismeretek egy szabadon választható közismereti tantárgy, amelyet vagy pedagógiai végzettségű katonák, vagy a honvédség 120 órás továbbképzését elvégző tanárok oktatnak. Jelenleg mintegy hatvan intézményben lehet választani ezt a tárgyat, majd érettségit tenni belőle.
A kadétprogram másik pillére egy komplexebb, gyakorlatiasabb képzés. Az OKJ képzési palettájába 2017-ben került fel a honvéd kadét igazgatási ügykezelő szakma, elsőként a budapesti Than Károly és a szekszárdi Ady Endre középiskolában.
A kadétképzést idén három helyszínnel bővítették ki, ezek: a debreceni Kratochvil Károly honvéd középiskola, a várpalotai Faller Jenő, valamint a komáromi Kempelen Farkas középiskola.
Szabó kiemelte: a bővítést indokolja a honvédség utánpótlásigénye, de mint kiderült, a szülők és a gyerekek körében is népszerű ez a képzési forma. A Than Károly iskolában például tavaly 2-3-szoros, idén már 5-6 szoros volt a túljelentkezés a kadétképzésre.
Emiatt már most megkezdték az egyeztetést a szakgimnáziumok fenntartóival és a szakképzésért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériummal, hogy a következő tanévekben milyen szakterületeken bővítik a kadétképzést. A tapasztalatok kiértékelése mellett a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programra tekintettel is felmérték, milyen szakemberekre van igénye a honvédségnek. Ennek nyomán már a 2020-2021-es tanévtől gépész, elektronikai és környezetvédelmi-környezetbiztonsági szakterületeken tervezik a kadétképzés bővítését, de speciális mechatronikai szakirányon is gondolkodnak.
A kadétprogram elsődleges célja a honvédelem népszerűsítése, valamint a tiszti és altiszti utánpótlás létszámának növelése. Szabó kiemelte: a kadétképzésben végzettek választhatják a honvédség hivatásos, szerződéses, tartalékos szolgálatát vagy a civil pályát is. Már végzésükkor elhelyezkedhetnek a honvédségnél közalkalmazottként, de tovább is tanulhatnak a szentendrei altiszti akadémián vagy más felsőfokú intézményben, köztük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honvédtiszti karán is.
Az őrnagy kiemelte: a szakgimnáziumi képzés a közelmúltban átalakult. A kadétképzésbe be vannak építve a gépjárművezetés elméleti órái, és már a tanulmányok alatt le lehet tenni a KRESZ- és az egészségügyi vizsgát is. Aki pedig tartalékos szolgálatot vállal, annak a gépjárművezetői tanfolyam díját sem kell kifizetnie. Megszerezhetik továbbá a számítógépes alapvizsgáról szóló ECDL bizonyítványt, valamint alap és szakmai anyaggal bővített angol nyelvű képzést is biztosítanak a diákoknak. Mindemellett katonai közelharcból is vizsgát tehetnek a tanulók – fejtette ki.
A HM főtisztje elmondta: nemcsak a gyerekek és a szülők, hanem az iskolák körében is egyre népszerűbb a kadétprogram. Idén öt helyre huszonkét intézmény jelentkezett, hogy szeretne csatlakozni a kadétképzéshez.
Balogh Zsolt nyugállományú alezredes, a Than Károly gimnázium kadétosztályának szaktanára, osztályfőnöke elmondta: a képzésnek megvan a katonai jellege, a diákok megtanulják például a honvédségi normákat. Emellett szakaszrendszerben tanulnak: egy 32 tagú osztály-szakaszban három raj van és mindegyiknek megvan a parancsnoka. Vannak szakmai napok, amikor – gyakorlóöltözetnek megfelelő – iskolai formaruhát hordanak a diákok. Speciális tantárgyaik is vannak, így például kéthetente lövészetre járnak, a mindennapos testnevelésen felül pedig katonai közelharcot és kézitusát is tanulnak.
Elmondta továbbá, hogy az elsősöknek minden évben – a gólyatáborokhoz hasonló – motivációs csapatépítő tábort, úgynevezett békatábort tartanak. Ezen felül a diákok nyaranta szakmai gyakorlatokon vesznek részt, olyankor többek között katonai járműveken utazhatnak, részt vehetnek vízi átkelésben, paintball-lövészeten is.
A szaktanár elmondta: a Than Károlyban – az ország egyik legnagyobb középiskolájában – az intézményi átlag 3,3-3,5 volt, a kadétosztályé viszont 4,1. Balogh szerint ez abból is adódik, hogy a katonai tárgyakat és az egész képzést nagyon szeretik a diákok. Sokan már a képzés elején azt mondják, hogy amint elérik a megfelelő életkort, jelentkeznek majd tartalékos katonának – tette hozzá.
Európa egyik legnagyobb fesztiválja rendőri szempontból is kiemelt feladat, ennek érdekében a BRFK folyamatosan elemzi és értékeli a hasonló hazai és külföldi rendezvények tapasztalatait – mondta el a helyszínen tartott szerdai sajtótájékoztatóján Budapest rendőrfőkapitánya.
Bucsek Gábor közölte: rendészeti, közlekedésrendészeti, bűnügyi, felderítői és bűnmegelőzési feladatokat egyaránt el kell látniuk; a terrorcselekmények elhárítására például kamerarendszert telepítettek és a gépkocsis behajtást akadályozó biztonsági elemeket építettek ki.
A közlekedésrendészeti intézkedések során a BRFK ügyel a környék lakóinak nyugalmára, igyekszik mozgásukat csak a lehető legkisebb mértékben igyekszik korlátozni, de úgy, hogy közben a vendégek minél gyorsabb ki- és bejutását is biztosítsák – ismertette.
A terrorcselekmények megakadályozása mellett kiemelt figyelmet fordítanak az erőszakos, a vagyon elleni, valamint a kábítószerrel kapcsolatos bűnesetek megelőzése. Több rendőr a kilétét fedve, akár a Szigetre beköltözve igyekszik megakadályozni a zseblopásokat, a sátrak fosztogatását – árulta el, hozzátéve: idén francia rendőrök is szolgálatot teljesítenek a Szigeten.
A rendőrök idén már kizárólag környezetkímélő, elektromos rollerekkel, robogókkal, kisautóval, illetve kerékpárokkal közlekednek a Sziget területén – hangoztatta.
Bucsek hangsúlyozta, hogy a BRFK jelentős paradigmaváltást hajtott végre, az elmúlt években “nyitott” a lakosság és a látogatók felé, idén pedig bűnmegelőzési pontot is nyitott.
A programhelyszínen többek között biztonságiöv-szimulátor, motoros szimulátor, kvízek, többnyelvű tájékoztató anyagok és pihenőpont várja a fesztiválozókat, de lesz karaoke is, a bűnmegelőzési ponton dolgozó rendőrök pedig a bűnesetek áldozatainak is segítséget tudnak nyújtani.
Salamon Lajos emlékeztetett arra, hogy a jogszabály szerint a jövő év elejétől a túlórákat már csak szabadidővel válthatnák meg a tűzoltók. Ez azonban a jelenleg is égető létszámhiány miatt a lakosság biztonságának, a tűz- és kárelhárítás hatékonyságának rovására menne – figyelmeztetett.
Közölte: az lehetne a megoldás, hogy a parlamenti ciklus végéig halasszák el az intézkedés végrehajtását, mert attól tartanak, az csak a jelenlegi minimális szolgálati létszám csökkentése mellett valósítható meg. Az intézkedés átlagosan 15 százalékos jövedelemcsökkenést jelentene az állománynál, ami gyengítené a pálya vonzerejét. Annál is inkább, mert jelenleg plusz ezer ember kellene a tűzoltóság zökkenőmentes működéséhez – fűzte hozzá Salamon Lajos.
Azt is kifogásolta, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) annak ellenére nem egyeztet az életpályamodell megvalósításáról a szakszervezettel, hogy a Belügyminisztérium azt kérte, egyeztetett állásponttal érkezzenek a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülésére.
Vidó Attila, a HTFSZ alelnöke elmondta, az idén fordul elő először, hogy az OKF nem támogatja az immár 12 éve megszakítás nélkül megrendezett emlékezés napját. A Tűzoltókért Alapítvány rendezvényén a hivatásuk teljesítése közben életüket áldozó tűzoltókra emlékeznek szerdán, annak a napnak az évfordulóján, amelyen a budapesti műszaki egyetemen pusztító tűz oltása közben meghalt három kollégájuk.
Levélben kérték az OKF vezetését, hogy biztosítsanak áramellátást a megemlékezés megtartásához, illetve azt szerették volna, ha a tűzoltólaktanyákban 17 órakor megszólalnak a szirénák. Az OKF elutasította a kérést – mondta Vidó.
Bali Tamás ezredes, a bázis parancsnokhelyettese, a világbajnokság szervezőbizottságának elnökhelyettese a helyszínen tartott keddi sajtótájékoztatón elmondta: a versenyre harminckilenc ország csapata jelezte részvételi szándékát. További öt országból versenybírók érkeznek, így negyvennégy nemzet képviselőit várják Szolnokra.
A katonai ejtőernyős válogatott kapitánya Bánszki Tamás százados, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis ejtőernyős kiszolgáló csoportjának parancsnoka. Rajta kívül a csapat valamennyi tagja az MH 86. Szolnok Helikopter Bázison szolgál: Hirschler Gábor zászlós, Varga Tamás zászlós, Gál Szabolcs törzsőrmester, Horváth Ferenc őrvezető, Asztalos István önkéntes műveleti tartalékos zászlós.
Bali elmondta a legfontosabb a célba ugrás egyéni és csapatversenye, emellett pedig forma- és stílusugrásban is küzdenek majd a helyezésekért. Az egyéni összetett versenyt a célba ugrás és a stílusugrás alapján értékelik. A csapat összetett versenybe pedig a formaugrás is beleszámít.
A célba ugrásban az élmezőnyt a magyarok, az oroszok, a kínaiak és a fehéroroszok képviselik. Formaugrásban a katariak és a belgák a világvezetők, stílusugrásban pedig a németek és a franciák meghatározóak Bali szerint.
A verseny lebonyolítása a szlovén légierő két PC-6-os repülőgépével és az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis két MI-17 szállítóhelikopterével történik. A gépek a szandaszőlősi repülőtérről szállnak fel.
A rendezvény megnyitója pénteken 9 órakor kezdődik a Hild terén, 13 órától pedig indul a verseny a bemelegítő ugrásokkal a szolnoki helikopter bázison és a szolnok-szandaszőlősi sportrepülőtéren, ahol a versenyszámokat bármely érdeklődő díjtalanul látogathatja. A tényleges verseny 11-én kezdődik 8.30-tól és augusztus 19-én este 19 óráig tart. A szandaszőlősi helyszínen található a célba ugró verseny számára felállított földetérési pont.
A világbajnokság záró és díjátadó ünnepsége augusztus 20-án 14.30-tól, Kelet-Közép-Európa egyedülálló repüléstörténeti kiállítóhelyén, a szolnoki RepTárban lesz.
A sajtóanyag szerint a világbajnokság helyszínének kiválasztásában meghatározó volt az a sikersorozat, amelynek eredményeként a Magyar Honvédség ejtőernyős válogatott tagjait a világ legjobbjai közt tartják számon. Hosszú évek óta dobogós helyezéseket érnek el minden versenyen, 2016-ban pedig Oroszországban a magyar ejtőernyőzés történetének első világbajnoki aranyérmét is megszerezték. Az ejtőernyősök a 2017-es évet is jól zárták: a németországi Warendorfban megrendezett katonai vb-n bronzérmet nyertek, a montenegrói Európa-bajnokságon negyedik helyen végeztek.
Magyarország korábban az 1974-es szolnoki és 1996-os békéscsabai civil ejtőernyős vb után rendezheti 2018-ban a katonai ejtőernyős vb-t.
Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság kedden jóváhagyta Málta belépését, kevesebb, mint egy héttel azután, hogy Hollandia esetében is így járt el.
Vera Jourová uniós igazságügyi biztos üdvözölte a lépést, mondván, minél több tagország csatlakozik, annál hatékonyabb lesz az ügyészi hivatal működése. Emellett pedig ismételten felszólította az eddig kimaradó államokat a csalás- és korrupcióellenes szervezethez való csatlakozásra. A hivatalnak, amelynek megalakítására először 2000-ben tettek javaslatot, legkésőbb 2021 elején meg kell kezdenie működését. A főügyészt és az európai ügyészeket 2019-ben fogják várhatóan kinevezni.
Magyarország nem vesz részt az együttműködésben, a kormányzati álláspont szerint jelenleg is megvannak azok az intézmények, amelyek eljárhatnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, és egy új hivatal létrehozása ezen jól működő szervezetek meggyengítésével járna.
Magyarország mellett még Lengyelország és Svédország jelezte, hogy ebben a formájában nem támogatja az ügyészség létrehozását, Dánia, Írország, valamint a jövőre várhatóan kilépő Egyesült Királyság pedig egyébként sem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén.
Daniel Reist az sda svájci hírügynökségnek elmondta: egyes utak megolvadt felülete nem bírná elviselni az 57 tonnás harci járműveket, lánctalpaik felszakíthatják az út borítását.
Emellett a katonák számára fizikailag megterhelő tevékenységeket is a reggeli és az esti órákra ütemezték át, és a tiszteknek utasításba adták, hogy biztosítsanak minden katonának pihenőidőt és gondoskodjanak beosztottjaik folyadékbeviteléről.
Vasárnap mérték idén a legmagasabb hőmérsékletet Svájcban; a ország délnyugati részén 36,2 Celsius-fok volt, és a héten várhatóan ez a rekord is megdől.
Kedves Atlantisták!
Hiányoztam? Sok bepótolnivalónk van. Az elmúlt hónapok eseménydúsak voltak. A következő időszakban beszámolok majd a március óta történt fontosabb fejleményekről.
A tegnapi napon előadást tartottam a Trump-adminisztráció külpolitikájáról és ún. nagystratégiájáról (grand strategy) nyári kurzuson itt tanuló kínai egyetemi hallgatóknak a rendkívüli prezstízsű Massachusetts Institute of Technology-n, amely (a Harvard és a Stanford mellett) a világ legjobb egyeteme díjat is többször elnyerte. Tavaly is tartottam hasonló előadást ugyanezen program keretében, akkor a Harvardon. Mindig nagyon érdekes kínai közönség számára előadni, mivel kutatásaim egyik fókusza az amerikai-kínai kapcsolatrendszer, és mindig kíváncsi vagyok a kínai hallgatók véleményére, meglátásaira is.
A mentőszolgálat kiemelte: a hőség elsősorban az időseket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, a kisgyermekeket, továbbá azokat veszélyezteti, akiknek valamilyen súlyos, krónikus alapbetegségük van. Azt ajánlják, hogy aki teheti, a nagyobb megterhelést jelentő tennivalókat a kora reggeli vagy a késő délutáni időszakra időzítse.
A hőség elleni védekezésben fontos a megfelelő folyadékpótlás, de lehetőleg nem cukros üdítőitalt, hanem ásványvizet vagy teát érdemes fogyasztani – írták, kiemelve: gondoskodni kell a gyermekek, idősek, betegek folyadékpótlásáról is. A hőség idején könnyű, szellős ruházat ajánlott, de az is fontos, hogy az ember fejét ne érje tartós, közvetlen napsütés, egyrészt az erős UV-sugárzás, másrészt a napszúrás veszélye miatt.
Kitértek arra is, hogy ájulásos rosszullét esetén legjobb, ha hűvös, árnyékos helyen lefektetik a segítségre szorulót, hiszen így az átmeneti vérkeringési zavar hamar rendeződhet. Kiemelték továbbá, hogy a nagy melegben romlik az autóvezetők koncentrációkészsége, hosszabb a reakcióidő, nagyobb a balesetveszély.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfő reggel azt közölte: az év eddigi legmelegebb hete jön. Az országban egyre több helyen 35 fok közelében alakulnak a maximumok.
Érdekelnek a nemzetközi kapcsolatok és a biztonságpolitika?
Figyelemmel kíséred a világpolitika eseményeit?
A Biztonságpolitikai Szakkollégium idén is megnyitja kapuit minden hallgató számára, aki érdeklődik a biztonságpolitika iránt és Budapesten jár egyetemre!
A BSZK-ról röviden
A szakkollégiumok olyan hallgatói szervezetek, amelyeknek célja az egyetemi oktatás mellett egy azonos tudományos kör iránt érdeklődő, összetartó, hallgatói közösség megteremtése. Szakkollégiumi tagként lehetőséged van szakmai ismeretek elmélyítésére, elméleti és gyakorlati képzéseken való részvételre, ezen felül kapcsolatteremtésre is. Röviden, egy szakmai, tudományos összetartó közösség, amely hozzájárul további tanulmányaidhoz, jövőbeli karrieredhez.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem civil hallgatói 2003 októberében hoztak létre szervezett tömörülést Biztonságpolitikai Szakkollégium(BSZK) néven. 2011. december 31-ével a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem a Rendőrtiszti Főiskolával és a BCE Közigazgatás-tudományi Karával együtt beolvadt az újonnan létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetembe. Szakkollégiumunk amellett, hogy tagjai számára előadásokat, látogatásokat, konferenciákat és más programokat szervez, a tudományos tevékenység, a kutatás, a nevelés és oktatás, a képességfejlesztés, az ismeretterjesztés, a kulturális tevékenység területein közhasznú tevékenységet is végez.
Miért jelentkezz?Ezen a linken tudod jelezni jelentkezési szándékodat. Ezután mi felveszünk téged egy listára, ami alapján a jelentkezési határidő lejártáig folyamatosan értesítünk majd mindenről, ami jelentkezőként fontos lehet számodra.
A határidő 2018. szeptember 30., 23:59.A felvételi eljárás során részt kell venned egy írásbeli és egy szóbeli fordulón. Ne aggódj, az írásbeli nem egy második érettségi, tényleg csak azt nézzük meg, hogy nem véletlenül tévedtél-e hozzánk. A szóbeli forduló pedig egy beszélgetés rólad és az érdeklődési köreidről.
Ha ezek után meggyőztél minket arról, hogy megfelelő tagjelölt vagy, akkor október végére már szakkollégista leszel!
Amennyiben bármilyen kérdésed lenne, örömmel állunk a rendelkezésedre Facebookon vagy a biztpolszakkoll@gmail.com címen.
A szélsőséges iszlamista környezetben nevelt gyermekek “nem elhanyagolható fenyegetettségi potenciált” jelentenek, és vannak arra utaló jelek, hogy körükben a többi gyerekhez képest “gyorsabban, korábban és nagyobb valószínűséggel” történik meg a radikalizálódás.
Ezeket a gyerekeket olyan világkép alapján nevelik, amelyben az erőszak elfogadottnak, és valamennyi idegen csoport alávalónak számít- idézett a nemzetbiztonsági szolgálat jelentéséből a Berliner Morgenpost című lap.
Hans-Georg Maassen, a BfV elnökea fővárosi lapnak elmondta, hogy a “dzsihadista szocializáció” – a szélsőséges iszlamizmus tanain alapuló neveltetés – “aggasztó”, és a következő évek egyik alkotmányvédelmi kihívása.
Maassen tavaly több előadásában beszélt arról, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez (IÁ) csatlakozott német harcosok a dzsihadisták elleni műveletek miatt igyekeznek hazajuttatni családjukat a Közel-Keletről. Ez nehéz feladat elé állítja a szolgálatot, mert az IÁ “agymosásán” nevelkedett gyermekek és fiatalok is érkezhetnek Németországba, és kialakulhat egy “új dzsihadista nemzedék” – emelte ki a BfV vezetője.
Azonban a Berliner Morgenpostban idézett elemzés szerint nemcsak az IÁ szíriai vagy iraki területeit megjárt családokban nevelt gyermekek válhatnak veszélyessé, hanem azok is, akik nem hagyták el Németországot.
A BfV becslése szerint a két típust együttvéve több száz gyerek és fiatal felnőtt élhet szélsőséges iszlamista családban Németországban.
Az ifjú dzsihadista generáció megjelenésének veszélye miatt felerősödött a politikai vita arról, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok hány éves kortól vehetnek valakit megfigyelés alá. A szövetségi kormány 2016-ban 16 évről 14 évre szállította le a korhatárt, de a bajor kormány a 14 év alattiak megfigyelését is engedélyezi a tartományi alkotmányvédelmi hivatalnak, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormánya pedig a bajor minta átvételét mérlegeli – áll a Berliner Morgenpost beszámolójában.
A kokain okozta halálesetek száma 2012-ben 139 volt, tavaly azonban már 432 – ismertette a brit statisztikai hivatal friss adatait a brit sajtó kedden. 2016-ban 371-en haltak meg a kábítószer miatt. Szakértők szerint a társadalom minden rétegében fogyasztják a szert, amelynek nagyobb tisztasága és árának mérséklődése egyaránt közrejátszhat a halálesetek számának emelkedésében.
A statisztikák szerint a gazdagabb háztartásokban élő felnőttek körében 2,6 százalékra, 875 ezer főre emelkedett azoknak a száma, akik a tavalyi évben fogyasztottak kokaint. Ez az arány 2008-2009 óta nem volt ilyen magas. A fentanil szintetikus opioid miatti halálesetek száma 58-ról 75-re emelkedett tavaly, a még ennél is erősebb cafentanil pedig először került be a halál okaként egy halotti anyakönyvbe, és összesen 27 ember halálát okozta.
A heroin és a morfium számlájára írható halálesetek száma viszont először csökkent 2012 óta, 45 esettel 1164-re.
“Ijesztő, hogy az emberek milyen könnyen juthatnak kokainhoz, különösen a fővárosban” – idézte londoni Priory Kórház addiktológiai szakértőjét a The Times című lap. Niall Campbell hozzátette, a közösségi média és a sötét web csak megkönnyíti ezt. “Egyes források szerint a kokaint gyorsabban szállítják házhoz Angliában és Walesben, mint a pizzát. Mindenféle társadalmi rétegből látok példákat arra, hogy miként pusztít a kokainfüggőség” – mondta.
A brit statisztikai hivatal szerint tavaly összességében 3756 ember vesztette életét kábítószer miatt, ami lényegében megegyezik a 2016-ban jelzett számmal. Akkor 12-vel kevesebben haltak meg. Az esetek kétharmada volt véletlen. Anglia észak-keleti részében jóval magasabb a kábítószer miatti halálozások aránya, Londonban például jelentősen alacsonyabb.
Szakértők szerint több mint 25 éve most a legalacsonyabb a kokain ára, a fiatalok különösen egyszerűen hozzájutnak a droghoz okostelefonjukat használva. Egy júliusban ismertetett átfogó európai jelentés szerint Európában Angliában és Walesben a legnagyobb a kokainfogyasztás mértéke a fiatalok körében.
Civil szervezetek bírálták a brit kormányt, amiért nem hoz más európai országokban érvényben lévő intézkedéseket a halálesetek megelőzésére. Példaként Portugáliát említették, ahol nem bűncselekmény a droghasználat és a britnek kevesebb mint tizede a halálozási ráta.
A Szlovákiában az elmúlt napokban erőteljes politikai témává dagadt ügy kezdete az elmúlt év nyarára nyúlik vissza, amikor is a német nyomozó hatóságok szerint Berlin belvárosából ismeretlen személyek elraboltak egy Németországban menedékért folyamodott vietnami férfit. Trinh Xuan Thanh – aki korábban egy vietnami állami építőipari vállalat vezetőjeként tevékenykedett, majd hazájában korrupcióért kétszeres életfogytiglanra ítélték – a vietnami hatóságok szerint önszántából tért haza, hogy az igazságszolgáltatás elé álljon.
Az ügy állítólagos szlovák száláról a múlt héten jelentetett meg cikket a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német napilap, majd a liberális szlovák Dennik N is. Azt állították, hogy a férfit a szlovák kormány egyik repülőgépén juttatták ki a schengeni övezetből, s a történtekről az akkori szlovák belügyminiszternek – a posztjáról az idei tavaszi szlovák belpolitikai válság idején távozott – Kalináknak is tudomása volt. Ezeket az állításokat a volt belügyminiszter és a pozsonyi szaktárca jelenlegi vezetése is azonnal cáfolta, sületlenségek és hazugságok elegyének minősítve őket.
Kalinák keddi pozsonyi sajtótájékoztatóján ismertette annak a hazugságvizsgálatnak az eredményeit, amelynek során az esettel kapcsolatos állítólagos érintettségéről tettek fel neki kérdéseket. Ezek között egyebek mellett olyanok is szerepeltek, hogy a történtek idején volt-e tudomása az állítólagos emberrablásról, segédkezett-e benne, vagy másokat utasított-e hasonló tevékenységre. Kalinák az összes ilyen kérdésre nemmel válaszolt a hazugságvizsgálat során, s annak eredményei azt igazolták, hogy nagy valószínűséggel igazat állít.
A volt belügyminiszter közölte azt is, hogy a hazugságvizsgálatot – nehogy befolyásolással vádolják – szándékosan nem a rendőrség valamelyik szakértőjénél végeztette el, hanem egy elismert független szakértőnél, annál, akinél a múltban az egyik ismert szlovák ellenzéki politikus végeztetett egy hasonló vizsgálatot. Egyúttal felszólította a liberális Dennik N című szlovák lapot – amely személyét a múlt héten összefüggésbe hozta a vietnami funkcionárius ügyével – “viszonyuljon felelősségteljesen” az ügyhöz.
A vietnami férfi esete kapcsán hétfőn már a három szlovák legfőbb közjogi méltóság is találkozott, ám más-más véleményt fogalmaztak meg az esetről. A jelenlegi szlovák kormány politikai ellenlábasának számító szlovák államfő, aki a kormány teljes átalakításához vezető tavaszi belpolitikai válság idején is erőteljesen hallatta hangját, már a találkozó előtt azt mondta a sajtónak: elveszítette bizalmát Denisa Saková jelenlegi belügyminiszter iránt, mert úgy érzi, a tárcavezető akadályozza a vietnami férfi elrablásának kivizsgálását.
Andrej Kiskát ezért a kijelentéséért több bírálat is érte, mások mellett a legfőbb ügyész részéről, aki az államfő szavairól azt mondta, hogy azokkal politikai célokat követ, mert úgy tűnik, már most tudja, mi történt, holott azzal még a vizsgálatot végző szervek sincsenek tisztában. Robert Fico volt kormányfő, a legerősebb kormánypárt elnöke ennél is komolyabb hangot ütött meg, távozásra szólítva fel az elnököt. Azt állította, hogy Kiska ismét a kormányt akarja szétverni, akárcsak tavasszal, amikor az újságíró-gyilkosság ügyével élt vissza.
Mihai Fifor védelmi miniszter a tárca féléves mérlegét ismertető keddi sajtóértekezletén elmondta: Románia már tavaly decemberben kifizette az első 745 millió dolláros részletet az első Patriot típusú rakétavédelmi rendszerért, idén szeptemberben pedig átutalja a második (620 millió dollárnak megfelelő) részletet is.
Az amerikai külügyi tárca tavaly nyáron, Donald Trump amerikai és Klaus Iohannis román elnök washingtoni találkozója után jelentette be, hogy az Egyesült Államok 3,9 milliárd dollár értékben ad el hét Patriot típusú rakétaelhárító védelmi rendszert Romániának.
Idén februárban egy második, Románia és az Egyesült Államok kormánya közötti közvetlen hadi felszerelési beszerzést is bejelentettek Bukarestben: Románia három – egyenként 18 rakétatüzérségi eszközből álló – HIMARS típusú, nagy mozgékonyságú sorozatvető rendszert vásárol. Fifor elmondta: februárban a HIMARS-program első, 410 millió dolláros részletét is kifizették.
A román védelmi miniszter szerint további 142 millió eurót fizetett ki a tárca a Piranha típusú nyolckerék meghajtású páncélozott csapatszállító járművekre: a 227 jármű közül idén 36 érkezik Romániába, közülük hatot már a Bukaresti Gépgyárban szerelnek össze, az ehhez szükséges korszerű technológia meghonosítása nyomán.
A haditengerészet számára beszerzendő négy új korvett 1,6 milliárd eurósra becsült programban is a miniszter szerint az egyik fontos kitétel, hogy a – még meg nem nevezett külföldi partner – a két román fregatt korszerűsítését is elvállalja.
Fifor beszámolt róla, hogy a román hadseregnek csaknem 14 ezer teherautóra van szüksége: ezek közül a következő évtizedben 3385-öt akarnak beszerezni 737 millió euró értékben.
A védelmi miniszter szerint Románia újabb tárgyalásokat kezdett Portugáliával további öt használt F-16-os harci repülőgép megvásárlása céljából. Románia egy 2013-ban kötött szerződés értelmében tizenkét F-16-os Fighting Falcon harci repülőgépet vásárolt Portugáliától. Az időközben új hajtóművel és elektronikával, korszerű fegyverzettel felszerelt repülőrajért 628 millió eurót fizetett Bukarest: a vételár a pilóták és műszaki személyzet kiképzését is magába foglalta.
Románia tavaly a GDP két százalékának megfelelő szint (hárommilliárd euró) fölé emelte a védelmi minisztérium költségvetését. A parlamenti pártok előzőleg egyhangúlag kötelezettséget vállaltak arra: bárki is alakítana kormányt a következő évtizedben Bukarestben, a GDP legalább két százalékának megfelelő összeget fordít védelmi kiadásokra.
Meghalt egy rab a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet egyik objektumában hétfő reggel, az idegenkezűség kizárható – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának szóvivője. Orosz Zoltán elmondta: a 45 éves férfi a zárkájában felakasztotta magát. A büntetés-végrehajtási intézet személyzete azonnal megkezdte a segítségnyújtást, amelyet a mentők folytattak, de az azonnali és szakszerű segítségnyújtás ellenére sem tudták megmenteni a fogvatartott életét. A rendőrség a helyszíni szemlén kizárta az idegenkezűséget – ismertette a szóvivő.
“A ma visszaállított amerikai szankciók arra kényszerítik az irániakat, hogy döntsenek: vagy megfelelnek az amerikai követelésnek a térségbeli terrorral és a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatban, vagy az összeomlást és a rendszer bukását kockáztatják”- írta Kac Twitter-üzenetében. (Mi másban? A -szerk- megj.)
“Az első lehetőség jó, a második kiváló”- tette hozzá az izraeli miniszter az amerikai szankciókat üdvözölve.
Izrael a kezdetektől élesen bírálta az Iránnal 2015-ben aláírt atomalkut, s Benjámin Netanjahu miniszterelnök helyeselte Donald Trump lépését az egyezség felülvizsgálatáról. Az izraeli kormány szerint az egyezmény hosszú távon nem akadályozza meg Iránt nukleáris programjának végrehajtásában, és a gazdasági könnyítések révén lehetővé teszi Teherán számára, hogy az érdekeit képviselő harcosokat támogasson a Közel-Keleten, miközben nem korlátozza ballisztikusrakéta-fejlesztési programját.
Az Egyesült Államok az idén májusban egyoldalúan felmondta a több mint tíz év alatt kimunkált többhatalmi atomalkut és augusztus 6-tól az iráni gazdaság több szektorát, november 4-től pedig energetikai ágazatát sújtja büntető intézkedésekkel.
Haszan Róháni iráni elnök a múlt héten törvényellenesnek nevezte, hogy az amerikai elnök felmondta az atomalkut, egyúttal leszögezte, hogy Teherán nem fog meghajolni az ország olajexportjának “megfojtását” célzó amerikai törekvések előtt.
A testület elutasította a 83 éves nő alkotmányjogi panaszát, amelyben a többszörösen büntetett holokauszttagadó a véleményszabadságra hivatkozva támadta meg az ellene az egyik ügyében, 2016 novemberében a Verden városi bíróságon hozott ítéletet.
Az alkotmánybíróság közleménye szerint a holokauszt tagadása bizonyítottan hamis tényállítás, amelyet a panaszos az ügyében eljáró bíróságok megállapítása alapján szándékosan tett, mindez pedig nem fér össze a véleményalkotásnak és a vélemények terjesztésének az alaptörvényben garantált szabadságával. Ezért nincs helye a panasznak, és a panaszosnak le kell töltenie jogerősen kiszabott büntetését.
Haverbecket két év szabadságvesztésre ítélte a verdeni bíróság egy szélsőjobboldali folyóiratban közölt cikkekben tett holokauszttagadó állítások miatt. A döntést az idén februárban megerősítette a cellei tartományi felsőbíróság, az ítélet így jogerőssé vált. Az elítélt májusban kezdte meg a büntetés letöltését.
Haverbecket többször elítélték már holokauszttagadás miatt, de börtönbe most került először. Szélsőjobboldali körökben ismert honlapján “a történelem felülvizsgálatának” képviselőjeként és az “igazság rendíthetetlen harcosaként” mutatkozik be. Férjével, az 1999-ben elhunyt szélsőjobboldali aktivista Werner Georg Haverbeckkel 1963-ban Vlothóban megalapította a Collegium Humanum nevű szervezetet, amely a holokauszttagadók gyűjtőhelye volt. A szervezetet 2008-ban betiltották.
A holokauszt zsidók államilag tervezett és rendszerbe szervezett üldöztetése és megsemmisítése volt a náci rezsim idején Németország és csatlósai által. A kifejezés görög eredetű, jelentése: teljesen elégő áldozat. A holokausztnak hatmillió áldozata volt.
Ez a gép kisebb kötelékek szállítására, valamint nagy sebességű, nagy távolságú átrepülési feladatokra alkalmazható. Ez a honvédség szállítóképességének megújításához járul hozzá. Katonai repülőgép lesz, katonák fogják üzemeltetni – emelte ki.
A honvédség eddigi szállítógépei, az 1970-es évek eleje óta szolgálatban lévő An-26-osok közül már csak egy maradt használható – közölte.
Szénási kitért arra is, hogy a nagyjavításról visszaérkezett helikoptereiket is újra szolgálatba állíthatják. A közelmúltban beszerzett, H145-ös típusú helikopterek várhatóan a jövő év végén érkeznek meg, és állhatnak a honvédség szolgálatába.
Elfogtak egy férfit csörötneki házában a rendőrök, a házkutatás során a lakásban és egy másik, a település külterületén lévő ingatlanban lőfegyvert, gázriasztófegyvert, légpuskát, viperákat, több kést, lőszereket, továbbá petárdákat foglaltak le – közölte a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság.
A rendőrség honlapjára feltett közlemény szerint a 49 éves férfit a Terrorelhárítási Központ és a körmendi rendőrkapitányság összehangolt akciójában fogták el szombat hajnalban. A fegyvertartási engedéllyel nem rendelkező férfit lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, jelenleg szabadlábon védekezik.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő vasárnap Kninben, a hadművelet 23. évfordulóján rendezett központi állami ünnepségen úgy fogalmazott, azzal, hogy egyesek nem hajlandóak szembenézni a múlttal, csak késleltetik a megbékélést. Aleksandar Vucic szerb államfő egy nappal korábban az akciót a hitleri Németország zsidók elleni fellépésével hasonlította össze.
A 23 évvel ezelőtti hadműveletben a horvát hadsereg visszafoglalta a horvátországi szerb szakadárok kezén lévő terület nagy részét és annak fővárosát, Knint. Plenkovic kiemelte, hogy Horvátország nagyszerű győzelmet aratott 1995-ben, és egyúttal kezet nyújtott Szerbiának.
“Jó viszonyt akarunk, amely az igazságon és az igazságosságon alapszik” – mondta, hozzátéve, meg kell találni mindenkit, aki bűncselekményt követett el. Az évforduló minden évben komoly feszültséget okoz a két ország viszonyában. Szerbiában szombaton tartottak megemlékezést a horvát területvisszafoglaló hadművelet szerb áldozatairól.
Vucic miniszterelnök a megemlékezésen arról beszélt: nem lesz többé Vihar, mert Szerbia elég erős ahhoz, hogy gondoskodjon saját népéről, és többé senkinek sem engedi meg, hogy szerbeket üldözzön. A szerb államfő bűncselekménynek nevezte a horvát hadműveletet, és a korábbi évekhez képest is erőteljesebben fogalmazott azzal, hogy a hitleri Németország zsidóellenes fellépéseivel hasonlította össze.
A Vihar hadműveletben több mint 200 ezer horvát katona vett részt, akik 84 óra alatt ellenőrzésük alá vontak 10 ezer 400 négyzetkilométernyi, a szerbek által korábban elfoglalt területet, Horvátország összterületének 18,4 százalékát.
Az akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre becsülik. Ezenkívül mintegy 200-250 ezer, többségében szerb nemzetiségű ember hagyta el otthonát, nagy részük Szerbiába menekült. Szerbiában hivatalosan is gyásznappá nyilvánították a Vihar hadművelet évfordulóját, így emlékezve a horvát hadművelet szerb áldozataira.
Horvátországban ma is az az általános vélemény, hogy a hadsereg honvédő háborút vívott, csak védekezett, agressziót nem követett el, amit szerintük a hágai bíróság döntése is legitimált. 2012. október 16-án ugyanis a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező Nemzetközi Törvényszék megsemmisítette a Vihar hadművelet fő irányítói, Ante Gotovina és Mladen Markac tábornokok elleni korábbi elmarasztaló ítéletet. A két parancsnokot a katonáik által elkövetett cselekmények miatt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával állították bíróság elé. Belgrádban viszont népirtást emlegetnek.
Aziz Aszber, a vegyi fegyvereket kutató szíriai Tudományos Tanulmányok és Kutatások Központjának (CERS) egyik vezetője az ország középső részén fekvő Hama városban élt. A robbanószerkezet szombat éjjel lépett működésbe, néhány perccel azután, hogy kilépett otthonából, és útnak indult autójában, amelyet sofőrje vezetett.
A tudós Bassár el-Aszad szíriai elnök közeli tanácsadója volt, rendre folytatott négyszemközt megbeszéléseket vele, és szorosan együttműködött iráni és észak-koreai kollégákkal is – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság. A szíriai tudós a vegyi fegyverek kutatása és fejlesztése mellett részt vett a közép- és hosszú hatótávolságú rakéták létrehozását célzó Fateh iráni rakétaprogramban is.
Az IntelliTimes blog értesülése szerint Aszber a Maszjáf városban működő CERS negyedik osztályát vezette, amely Szíria ballisztikus rakétaprogramját irányította. Az intézmény második legfontosabb embere volt, csak Amr Armanazi igazgató állt fölötte. Az al-Arabíja tévétársaság úgy tudja, hogy Izrael légicsapásokkal sújtotta a múltban Aszbar munkahelyét, a szíriai kutatóközpontot, hogy megakadályozza az ott több éve folytatott iráni katonai tevékenységet.
A legutóbbi izraeli rakétatámadást július 22-én hajtották végre: az arab média szerint az izraeli légierő katonai repülőgépei a központ fegyvergyártó részlegét támadták a központi épületektől hat kilométerre északra.