Biztonságpolitika

A Südwind (Déli szél) történelmi csatabemutató a felvidéki Oroszkán 2018. augusztus 12-én. Az 1945 februárjában lezajlott német hadművelet célja a szovjet csapatok Garam menti hídfőállásainak megsemmisítése volt. Magyar katonák is részt vettek a harcokban, amelyeknek a településen található hadimúzeum állít emléket. (MTI Fotó: Komka Péter)

A pokolgépes merénylet volt a legvéresebb az észak-írországi felekezeti konfliktusban: 29-en vesztették életüket, 220-an sebesültek meg, de mindmáig nem ítéltek el senkit az ügyben.

A hivatalos megemlékezést angol, ír és spanyol nyelven tartották, utóbbit a halálos áldozatok között szereplő két spanyol turista előtt tisztelegve. Az eseményt, amelynek része volt egy ökumenikus szertartás is, a globális terrorizmus áldozatai emlékének is szentelték, és részt vettek rajta a brit, az ír és a spanyol kormány képviselői.

Az omagh-i merényletet 1998. augusztus 15-én követte el a magát Valódi IRA-nak nevező, fanatikus britellenes csoport, amelynek tagjai jórészt a legnagyobb katolikus milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) soraiból verbuválódtak szembehelyezkedve az észak-írországi megbékélési folyamattal.

A rendkívüli pusztítás egyik fő oka az volt, hogy a terrorcsoport adott ugyan figyelmeztetést a készülő merényletre, de a hatóságok szerint félreértelmezhetően jelölte meg a pokolgép helyét, és a környéket evakuáló biztonsági erők a tömeget éppen a 225 kilogramm robbanóanyagot rejtő gépkocsi felé terelték.

A BBC tudósítása szerint az idei volt az utolsó hivatalos megemlékezés a merénylet évfordulójáról, a jövőben civil megemlékezéseket tartanak majd.

Közölte: a gyakorlatban 22 ország háromszáz szervezete vett rész, és az eddigi összesítések szerint a védelmi rendszer jól működött. Elmondta: a repülőterek informatikára épülő rendszerének meghekkelése valós veszély, ha pedig bekövetkezik, a problémákat úgy kell kezelni, hogy a lehető legkevesebbet érezzenek abból az utasok.

Minden ország rendelkezik kibervédelmi eszközökkel, a szimuláció arra szolgált, hogy kiderüljön, a tagállamok hogyan tudnak összedolgozni veszély esetén – fűzte hozzá Keleti.

A közleményben azt írták, fontos például, hogy mindig legyen előttük víz, nem szabad a tűző napon vagy autóban hagyni az állatokat, hűteni kell őket, gondoskodni kell nekik árnyékos helyről, valamint figyelni kell a hőgutára utaló jeleket, hogy időben orvoshoz kerülhessenek.

A nagy telepeken zárt térben tartott állatok – például sertések, nyulak, csirkék – jóléte nagyban függ az automata szellőztető berendezések megfelelő működésétől, így az esetleges hibájukat azonnal ki kell javítani, valamint a meghibásodást azonnal jelző berendezéssel kell ellátni őket. Azoknak az állatoknak, amelyeket kifutós ólban tartanak, biztosítani kell az árnyékos területet is. A világos színű sertések például védelem nélkül könnyen leégnek a tűző napon – tudatták.

A haszonállatok szállítását érdemes a hajnali vagy az esti órákra időzíteni, a nyolcórásnál hosszabb szállítás pedig csak erre a célra engedélyezett, speciális szállítójárművel lehetséges, amelyben van többek között megfelelő ventillációs rendszer, itatóberendezés, hőmérsékletregisztráló, valamint műholdas navigációs rendszer is – olvasható a közleményben.

A szállítások megkezdésekor a hatóság ellenőrzi az állatok és a gépjármű állapotát, valamint a kísérő dokumentumokat. A tapasztalatok szerint a szállítók fokozott odafigyelése és a szigorú ellenőrzések ellenére extrém hőségben bizonyos szállítási útvonalakon a raktér hőmérséklete túllépi a jogszabályban meghatározott maximumot – közölték.

Kiemelték, a legtöbb állatvédelmi problémát a Törökországba indított kérődzők esetében tapasztalták, ezért ha arra az útvonalra hőséget jeleznek, a hatóság megtiltja ezeknek a szállítmányoknak az indítását. Erre már júliusban is volt példa és a közeljövőben is várható hasonló tilalom – tették hozzá.

A budaörsi repülőtér hangárjában egy érdekes festésű AS 350B helikopter lapul. Az Ecureuil festése nagyrészt valós mintát követ; az eredetileg bordó színű, brit lajstromú forgószárnyast egy filmforgatás kedvéért festették át a texasi El Paso rendőrségi helikopterének.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Öt bűntársa közül egyet két, egy másikat pedig két és fél évi szabadságvesztésre ítéltek, amiért nem értesítették a hatóságokat a készülő terrorcselekményről. A többi bűnrészes esetében később hirdetik ki a verdiktet.

Az egyik legrangosabb orosz ortodox templomban december 16-ra tervezett merényletről elsőként az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szerzett tudomást és tájékoztatta az orosz hatóságokat. A segítségért Vlagyimir Putyin köszönetet mondott amerikai hivatali partnerének, Donald Trumpnak.

Hírügynökségi beszámolók szerint a merénylet leleplezéséhez az is hozzájárult, hogy Jefimov anyja a rendvédelmi szervekhez fordult. Az elítélt az utolsó szó jogán bocsánatot kért Szentpétervár lakosaitól és elmondta, hogy a terroristák a közösségi médián keresztül szervezték be.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egy korábbi közleménye szerint az IÁ külföldről irányította a szentpétervári terrorsejtet, a Telegram üzenetküldő szolgáltató alkalmazásával.

A Baranya Megyei Főügyészség közleménye szerint a férfi a sértettnél lakott “szívességi lakáshasználóként” egy Pécs melletti településen. Tavaly novemberben egy délután erősen ittasan ért haza. A folyosón sósavat öntött egy műanyag edénybe, majd belépett a sértetthez, és minden előzmény nélkül nagy lendülettel ráöntötte a sósavat. A sértett az arca elé kapta a kezét, így ott nem sérült meg, de a mellkasán, a hátán és a hasán életveszélyes sérüléseket szenvedett.

Az orgánum cikke szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai a Dnyipropetrovszk megyei ügyészség irányításával augusztus 8-án vették őrizetbe a KMKSZ-székház ellen elkövetett bűncselekmény szervezőjét. A nemzetközi ellentétek szítására irányuló, különlegesen súlyos bűncselekmény felbujtásával gyanúsított 37 éves személyt a nyomozati bíró döntése alapján csütörtökön előzetes letartóztatásba helyezték, óvadék ellenében történő szabadlábra helyezés lehetősége nélkül – írta a hírportál.

A KMKSZ-székház elleni támadás ügyét az SZBU kárpátaljai főosztályának nyomozati osztálya vizsgálja a Kárpátalja megyei ügyészség eljárásjogi irányításával – közölte csütörtökön a megyei ügyészség sajtószolgálata.

A KMKSZ-székház elleni február 27-i robbantásos támadás két feltételezett elkövetőjét – a kelet-ukrajnai konfliktusövezetet megjárt hivatásos katonákat – március elején fogták el a közép-ukrajnai Kropivnickij (korábban Kirovohrad) városban. A gyanúsítottakat Ungváron hatvannapos előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság, amelyet később további két hónapra meghosszabbítottak. A székházrobbantás ügyét a Kárpátalja megyei ügyészség terrorcselekménynek minősítette. A gyanúsítottak elfogásakor az ukrán hatóságok azt közölték, hogy a támadás felbujtója a Dnyeszter Menti Köztársaság területére menekült.

“Jelentések szerint Oleh Szencov egészségügyi állapota gyorsan romlik. Oroszországnak megfelelő ellátásban kell részesítenie az Emberi Jogok Európai Bíróságának július 25-i átmeneti rendelkezésével összhangban” – írta közleményében Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szóvivője.

Az EU emellett felszólította Moszkvát a törvénytelenül őrizetbe vett ukrán állampolgárok mindegyikének haladéktalan szabadon bocsátására.

Szencovot 2014 májusában vették őrizetbe az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten, ahonnan Szibériába hurcolták. 2015 augusztusában terrorizmus vádjával húsz év fegyházbüntetésre ítélték. Szencov nem ismerte el bűnösségét. Kijev szerint koholt vádak alapján ítélték el.

A rendező május 14-én kezdett határidő nélküli éhségsztrájkot, követelve 64, Oroszországban szerinte politikai okokból bebörtönzött ukrán szabadon bocsátását. Saját magának nem kért szabadságot.

Süli János a 25. alkalommal megrendezett Szentlőrinci Gazdanapok elnevezésű mezőgazdasági szakvásár megnyitóján az épülő új atomerőművi blokkok szükségességét indokolva azt hangsúlyozta, hogy energetika nélkül nincs mezőgazdaság, öntözés, olcsó energia nélkül nincs tartósítóipar és nem lehet hűtőházakat működtetni.

A miniszter kitért rá, hogy az erőmű építésénél mintegy tízezer ember dolgozik majd, élelmezésüket a dél-dunántúli régióból szeretnék megoldani, a “rövid élelmiszerutak kialakítása” érdekében együttműködnek az agrárkamarával.

A lap szerint a tárgyalások egyik dokumentumából az derül ki, hogy Moszkva folytatni szeretné a hagyományos fegyverzetek korlátozásáról és az űrfegyverek betiltásáról szóló tárgyalásokat Washingtonnal. A Politico, egy neve elhallgatását kérő, a dokumentum fordítását végző amerikai kormányzati tanácsadótól kapta meg az angol változatot, de – mint állítja – módjában állt megtekinteni az eredeti cirill betűs példányt is.

Az eddig még nyilvánosságra nem került dokumentum a július 16-án Helsinkiben tartott csúcstalálkozó témáinak felsorolását tartalmazza, s erről a találkozó idején még Trump legközelebbi munkatársainak sem volt tudomásuk. Az orosz elnök a kétórás négyszemközti tárgyaláson nyújtotta át az amerikai elnöknek. Az orosz lista a Párbeszéd a fegyverzetkorlátozásról címet viseli.

A Politico “meglepően normálisnak” nevezte az orosz feljegyzésben foglaltakat, s azt szűrte le belőlük, hogy az orosz elnök eltökélt szándéka a nukleáris fegyvereket illető hagyományos együttműködés felújítása Moszkva és Washington között, valamint a tárgyalás a nukleáris egyezménynek kiterjesztéséről és a fegyverzetkorlátozásról, beleértve új korlátozások kimunkálását is. “Ezek a témák megszokottak voltak az orosz-amerikai párbeszédben évtizedeken keresztül, kivéve az utóbbi időszakot, amikor a Szíria és Ukrajna miatti növekvő feszültségek elhomályosították” – szögezte le a lap, hozzátéve, hogy e párbeszéd háttérbe szorulásához hozzájárult az is, hogy Washingtonban mindkét párt politikusai nehezményezik, hogy Donald Trump a sürgetés ellenére sem kíván szembeszállni Putyin cáfolatával, miszerint Moszkva nem avatkozott be a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba.

“Ez (a dokumentum) arról szól, hogy ki akarunk kerülni a kutyaszorítóból, és tárgyalni akarunk az Egyesült Államokkal egy sor biztonságpolitikai kérdésről” – idézett a Politico egy szintén neve elhallgatását kérő tisztségviselőt.

A Fehér Ház nem kívánta kommentálni a lap információit, csupán annyit jegyzett meg, hogy az elnök nem kapott semmiféle írásos dokumentumot.

“Nem szeretném kommentálni a leendő szankciókról szóló szóbeszédeket, de egyet elmondhatok: ha valami olyasmi történik, mint a banki tevékenység vagy valamely deviza használatának betiltása, akkor az egyenesen gazdasági háború meghirdetéseként lesz majd értékelhető. És erre a háborúra elkerülhetetlenül szükség lesz majd reagálni – gazdasági módszerekkel, politikai módszerekkel, szükség esetén pedig egyéb módszerekkel is. Amerikai barátainknak ezt meg kell érteniük ” – fogalmazott Medvegyev.

A kormányfő álláspontja szerint a már életbe léptetett és nemrégiben meghirdetett szankciók célja Oroszország gazdasági erejének korlátozása, az ország “eltávolítása az erős konkurensek közül a nemzetközi mezőnyben”. Mint mondta, Moszkva az elmúlt száz év során, vagyis már a szovjet korszak óta folyamatos szankciós nyomás alatt élt. Elismerte, hogy a gazdasági büntetőintézkedések hatást gyakorolnak a gazdaság közérzetére és a devizaárfolyam mozgására is.

Medvegyev a “rosszhiszemű gazdasági verseny” példájaként említette azt, hogy az Egyesült Államok megpróbálja korlátozni az Európába szállított orosz gáz mennyiségét, mert a saját cseppfolyósított földgázának (LNG) eladásában érdekelt. Rámutatott, hogy Washington Kína ellen is protekcionista intézkedéseket vezetett be.

“Ez természetesen nem tetszik a kínaiaknak és senkinek sem tetszik, és a feladatunk az, hogy ellenálljunk ezeknek az intézkedéseknek” – fogalmazott Medvegyev.

Egy amerikai szenátorok által előkészített – az orosz Kommerszant című gazdasági lap által ismertetett – törvénytervezet blokkolná az orosz bankok dollártranzakcióit, megtiltaná az amerikai rezidensek számára az új orosz államadóssággal való műveleteket, és a terrorizmust támogató országnak minősítené Oroszországot.

“Kategorikusan elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az újabb korlátozásokat – amelyeket változatlanul törvénytelennek ítélünk meg – összekössék a +salisburyi üggyel+. Ismételten a leghatározottabb módon elvetünk minden vádat az orosz állam részességére vonatkozóan azzal összefüggésben, ami Salisburyben történt” – hangsúlyozta a szóvivő.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéssel került az angliai Salisbury városának kórházába. London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszonvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló kölcsönös retorziók történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is.

Június 30-án a Salisburytől 16 kilométerre fekvő Amesburyben eszméletlenül találtak rá egy 44 éves brit nőre és egy 45 éves férfira. A Scotland Yard közölte, hogy őket is Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyaggal mérgezték meg, mint Szkripalékat. Szkripalék hosszas kezelés után távoztak a kórházból, de az amesburyi mérgezés egyik áldozata, Dawn Sturgess július 9-én elhunyt.

Peszkov pénteki bejelentése szerint “szó sem lehet arról”, hogy Oroszországnak köze lenne vegyi fegyver alkalmazásához. Mint mondta, Moszkvának nincsenek értesülései arról, hogy pontosan milyen hatóanyagot és hogyan vetettek be Nagy-Britanniában, mert London nem válaszolt arra az orosz javaslatra, hogy induljon közös vizsgálat az ügyben.

Peszkov “a nemzetközi ügyek kiszámíthatatlan szereplőjének” nevezte Washingtont, amelytől “bármire lehet számítani”. A szóvivő így válaszolt az arra lehetőségre vonatkozó kérdésre, hogy az Egyesült Államok megtilthatja repülőterein a leszállást az Aeroflot orosz légitársaság gépei számára.

Az amerikai kormányzat korábban közölte, hogy augusztus 22-től a Szkripal-ügy miatt – a washingtoni megfogalmazás szerint amiatt, hogy “az Oroszországi Föderáció vegyi vagy biológiai fegyvert alkalmazott, megsértve a nemzetközi jogot, és halálos vegyi vagy biológiai fegyvert használt saját állampolgárai ellen” – egy újabb szankciócsomagot készül bevezetni Oroszország ellen. Ezt 90 nappal később újabb gazdasági büntetőintézkedések követhetik majd annak függvényében, hogy Moszkva teljesíti-e a vele szemben Washington által támasztott feltételeket, vagyis ad-e biztosítékot arra, hogy többé nem alkalmaz vegyi fegyvert, és lehetővé teszi-e a területén az ENSZ-ellenőrzést.

Amerikai forrásokra hivatkozó orosz sajtóértesülések szerint az augusztus 22-re várható szankciók első körében az Egyesült Államok leállítaná az érzékeny, kettős rendeltetésű technológiák oroszországi exportját. Második körben – az élelmiszerek kivételével – szinte teljesen megszűnne a kétoldalú kereskedelem, az Aeroflotnak megtiltanák az amerikai berepülést, és csökkenne a diplomáciai kapcsolatok szintje is. Washington emellett korlátozásokat fontolgat az orosz államadóssággal kapcsolatos műveletekkel és orosz bankokkal szemben is.

Az előkészületen lévő amerikai szankciók hatására pénteken esett a rubel árfolyama, valamint több orosz nagyvállalat, így az Aeroflot részvényeinek árfolyama is.

Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke kilátásba helyezte, hogy az új amerikai gazdasági büntetőintézkedések esetén Oroszország ellenlépéseket tehet majd az ellenszankciókról meghozott új törvénye alapján. Hangsúlyozta: a “féktelen ruszofób hisztéria” jele, hogy Washington bizonyítékok híján kívánja szankciókkal sújtani Moszkvát a Szkripal-üggyel összefüggésben.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő megerősítette, hogy Moszkva valóban ellenintézkedések kidolgozására készül a barátságtalan a várható amerikai lépések miatt.

“Az orosz fél többször is figyelmeztetett arra, hogy vele az erő pozíciójából beszélni értelmetlen és kilátástalan dolog” – mondta.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Washington tudatosan elfogadhatatlan feltételeket támaszt Moszkvával szemben a szankciók visszavonása érdekében, “és tudatosan halad a kétoldalú kapcsolatok további kiélezésének útján, amelyek gyakorlatilag amúgy is nullára csökkentek”.

A washingtoni orosz nagykövetség kedden közölte: azt javasolta az amerikai külügyminisztériumnak, hogy hozzák nyilvánosságra a Szkripal-ügyre való hivatkozással bevezetendő szankciókra vonatkozó levelezést, amire eddig nem kapott választ. A diplomáciai képviselet közölte, hogy továbbra is nyilvános vizsgálatot szorgalmaz a salisburyi incidens ügyében.

Oroszország egyébként tavaly szeptember 27-én jelentette be, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellenőrzése alatt megsemmisítette az utolsó vegyi töltetét. A Rosszija 24 orosz hírtelevízió rámutatott, hogy ugyanezt az Egyesült Államok többszöri késedelem után csak 2023-ban fogja megtenni.

Beszédében az amerikai alelnök az Egyesült Államok konkrétan meg nem nevezett potenciális ellenségeinek tevékenységére hivatkozva kijelentette: “az Egyesült Államok ezen a téren növekvő fenyegetettséggel néz szembe”.

“Ez lesz az amerikai fölény következő és természetes lépése” – hangsúlyozta Pence.

Hozzátette: az önálló haderőnemként létrehozandó űrhaderő az amerikai haderő jelentős átszervezését igényli és kétpárti támogatással elfogadott pótlólagos erőforrásokra lesz hozzá szükség. Elismerve az új haderőnem kialakításával járó nehézségeket, az alelnök bejelentette: a Pentagonon (védelmi minisztériumon) belül az űrhadviselésért felelős helyettes államtitkári posztot hoznak létre, és a haderőnemet természetszerűleg új főparancsnokság irányítja majd. Az új helyettes államtitkár Pence szerint nem katona, hanem civil lesz, és már a kezdetektől felügyeli a haderőnem kiépítését.

Trump június közepén, az Országos Űrkutatási Tanács Fehér Házban tartott tanácskozásán rendelte el a Pentagonnak az űrhaderő létrehozását. Elnöki utasítást írt alá erről, amelyben így fogalmazott: a Pentagonnak “azonnali hatállyal meg kell indítania a világűrbe telepítendő haderő felállításához szükséges folyamatot”.

Az elnök akkor hangsúlyozta, hogy “nem elégséges a puszta amerikai jelenlét a világűrben, hanem amerikai dominanciára van szükség”.

Trump egyébként már korábban is jelezte, hogy szükségesnek tartaná egy új, immár a a hatodik haderőnem létrehozását, mint ahogyan a kongresszusban is időről-időre felmerült ez a téma. Amerikai lapértesülések szerint a Fehér Ház már az elnöki rendelet aláírása után egyeztetéseket kezdett a nemzetbiztonságért felelős vezetőkkel és – a The Washington Post információi szerint – 2018 végéig létre is hozzák az űrhaderő főparancsnokságát, amelynek vezetésével egy négycsillagos tábornokot bíznak meg. Június óta a Pentagonban is folynak az új haderőnem előkészítési munkálatai: szakembereket toboroznak elsősorban katonai területről, már kialakították a beszerzési irodát, amely a többi között műholdakat vásárol és gondoskodik az új technológiákról is.

Pence alelnök beszédének elhangzása után Trump Twitter-bejegyzést tett közzé “űrhaderő, előre!” szavakkal, és a képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának két tagja is dicsérte a kezdeményezést. Mike Rogers, alabamai republikánus és Jim Cooper, Tennessee demokrata párti képviselője leszögezte: az űrhaderő létrehozása “biztonságosabb és erősebb Amerikát eredményez majd”. Közös közleményében a két politikus hangsúlyozta: “évek óta figyelmeztettünk arra, hogy szükség van űrvédelmünkre és hatékonyabb űrbeli rendszerek kifejlesztésére”.

A palesztin forrás szerint a támadás pillanatában senki sem tartózkodott az épületben. Az el-Majádín pánarab televíziós csatorna tájékoztatása szerint a sebesültek a központtal szomszédos házak lakói és járókelők.

Az izraeli tízes tévécsatorna híradása szerint a célba vett ötemeletes torony a Hamász állításával ellentétben nem kulturális központ, hanem a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász szervezet belbiztonsági szervezetének az épülete volt.

A tévé katonai szakértői szerint két lépcsőben támadta az izraeli hadsereg: első lépésben egy csekély erejű rakétát lőtt rá, hogy figyelmeztesse az ott tartózkodókat a várható légicsapásra, majd néhány perc múlva mintegy tíz nagy erejű lövedéket lőttek az épületre. A Hamász vezetői az izraeli célzott kivégzésektől tartva illegalitásba vonultak, ezért is lehetett üres a megsemmisített épület.

Az izraeli szakértők szerint az efféle Hamász-központok lerombolásával a hadvezetés ott folytatja, ahol az ötven napig tartó 2014-es Erős szikla hadművelet végén, a negyvennyolcadik napon abbahagyta: legutóbb akkor hajtottak végre hasonló, jelentős légitámadást nagyobb gázai Hamász központok ellen.

A tévé szerint Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő eredetileg délután négyre hívta össze a nemzetbiztonsági tanácsot, hogy megvitassa az Izrael és az övezet között legutóbb fellángolt erőszak nyomán kialakult helyzetet, de ezt két órával elhalasztotta, mert a tűzszüneti tárgyalásokon közvetítő egyiptomiak Hamásztól ígért válaszára várt.

Izrael a katonai szakértők szerint jelenleg felkészületlen egy újabb gázai háborúra.

A Hamász azt szeretné ráerőszakolni az izraeli hadseregre, hogy hatoljon be az övezetbe, szárazföldön indítson harcot, mert akkor hazai terepen esélye lenne katonákat foglyul ejteni, és ezzel engedményekre kényszerítheti Jeruzsálemet. Izrael viszont szeretné légi úton eldönteni a konfliktusnak ezt a “felvonását”. Várhatóan a közeli órákban dől el, hogy Izrael újabb hadműveletbe kezd-e, vagy újabb tűzszünet születik a felek között.

Csütörtökön az Erős szikla hadművelet óta először, a Gázától mintegy negyvenöt kilométerre lévő Beér-Seva városra is kilőttek egy Grad gyártmányú rakétát, amely a város mellett, lakatlan területen ért földet.

Az övezet szomszédságában élőket a polgári védelmi hatóságok felszólították, hogy az óvóhelyek közelében tartózkodjanak, mert folyamatosan, – csütörtök este a híradó órájában is – érkeztek újabb rakéták izraeli területre Gázából.

A Hamász állítása szerint az után kezdtek intenzív rakétázásba, hogy kedden életét vesztette a fegyveres szárnyuknak, az Izzaddín al-Kászem Brigádoknak két harcosa egy izraeli harckocsi támadásában.

Keresztes Imre főügyész azt írta, a 44 éves férfi július 25-én ittasan, bozótvágóval hadonászva életveszélyesen megfenyegetett egy rendőrt, aki élettársára az ebrendészeti előírások megsértése miatt bírságot szabott ki. A rendőr felszólította, hogy hagyja abba, majd gumibottal a karjára ütött. Mivel a férfi ezután is ellenállt, a rendőr testi kényszert alkalmazva megbilincselte – olvasható a közleményben.

A férfi az előállítás közben a rendőr zászlóst és a vele lévő rendőrhallgatókat kiabálva többször trágár szavakkal illette és fenyegette – tette hozzá a főügyész. Előállításakor a férfi panasszal élt a gyanúsítás és az őrizetbe vétel ellen, a Debreceni Járásbíróság viszont a bűnismétlés, valamint a szökés, elrejtőzés veszélye miatt elrendelte a letartóztatását.

A Szerencsi Járásbíróság felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntette és becsületsértés vétsége miatt négy év börtönbüntetésre ítélte a férfit, és a büntetés mértéke miatt fenntartotta a letartóztatását.

Szanka Ferenc közölte, a letartóztatásban lévő férfit a főügyészség több ember sérelmére, előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletével és lőfegyverrel visszaélés bűntettével vádolja.

Az 53 éves vádlott évekkel korábban ismerte meg a későbbi sértettet, segített a bolgár állampolgárnak Ausztriába költözni, elhelyezkedni és kölcsön is adott neki. Mivel a pénzt nem kapta vissza, a viszonyuk megromlott. Amikor a vádlott megtudta, hogy a sértett hazaindul Bulgáriába, elhatározta, hogy megöli. Magához vette engedély nélkül tartott lőfegyverét és tavaly december 4-én Hegyeshalomra, az osztrák-magyar határra hajtott.

A sértett egy osztrák állampolgárságú munkatársával együtt érkezett a határra, majd továbbindult Röszke felé. Hajnalban megállt az M5-ös autópálya csengelei pihenőjénél, ahol leparkolt, majd utastársával együtt elaludt.

A vádlott is megállt a pihenőnél, sapkát, kesztyűt húzott, és bekopogott a sértett autójának vezető felőli oldalán. A bolgár férfi felriadt, felismerte őt, és megpróbált az autóval elmenekülni, a vádlott azonban ekkor lőtt: ötször az ismerősét, kétszer az utast találta el. Az egyik lövés a bolgár férfi szívébe hatolt, de még maradt annyi ereje, hogy az autót elindítsa és kihajtson a pihenőből. Száz-százötven méterrel arrébb, az autópálya leállósávjában megállt és meghalt. Utastársa életveszélyes sérüléseket szenvedett, de még időben tudott segítséget hívni, a kórházban pedig életmentő műtétet hajtottak végre rajta.

A vádlott elhajtott a helyszínről, másnap este a német, az osztrák és a magyar ügyészség – az európai ügyészi szerv, a Eurojust által összehangolt – munkájának eredményeképpen fogták el – ismertette a szóvivő.

Horváth László kifejtette, a Balaton az ország fürdőzésre alkalmas természetes vizeinek több mint felét teszi ki, a fulladásoknak viszont csak a tizede történt a tóban idén. Augusztus 8-áig öten fulladtak a Balatonba. Egyikük ittas volt, a többiek valamilyen betegség, rosszullét, öngyilkossági szándék miatt haltak meg.

A kapitány elmondta: rengetegen, nyaranta naponta 250-300 ezren fürdenek a Balatonban.

Beszámolója szerint tavaly augusztus 8-áig 124 kivonulással 326 ember életét mentették meg a vízi rendőrök, idén 147 kivonulással 290 emberen segítettek. Tavaly 15-en fulladtak vízbe augusztus 8-áig, idén öten, köszönhetően egyebek között a tavasszal indult, Mentőöv nevű felvilágosító programnak.

Elmondta: a biztonságra a rendőrség 27 és a szerződött partnerek 13 hajója ügyel. A biztonság másik két pillére a strandi vízi mentés a Magyar Vöröskereszt elsősegélypontjaival kiegészülve, valamint a viharjelzés, amely az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzésein alapul – tette hozzá Horváth.

Mivel a felmérések szerint az emberek fele nem, vagy rosszul ismeri a viharjelzések jelentését, a rendőrkapitány felhívta figyelmet arra, hogy első fokú viharjelzés esetén percenként 45-ször villan fel a sárga fény, ilyenkor a parttól mindenhol csak ötszáz méterre szabad eltávolodni.

A másodfokú jelzés komolyabb viharra figyelmeztet. Ilyenkor a lámpák 90-szer villannak percenként, és tilos a vízbe menni – tette hozzá. Szólt arról is, hogy az elmúlt hetekben kifejezetten sokszor kellett a parton, vagy a vízben szem elől tévesztett gyerekeket megkeresniük; ez minden esetben sikerült.

Vigyázzon mindenki jobban az idősekre és a gyerekekre, betartva azt a szabályt, miszerint hat éven aluli, illetve úszni nem tudó 12 éven aluli gyerek csak felnőtt közvetlen felügyeletével fürödhet! – mondta Horváth. Baj esetén az általános, 112-es segélyhívó számot, illetve a balatoni vízi rendészet közvetlen számát, a 1817-et kell hívni.

Győrfi Pál a közleményben azt írta, a mentők előre kidolgozott mentési terv alapján dolgoznak, és a kilenc autó mellett szükség esetén a mentőszolgálat teljes háttérkapacitása rendelkezésre áll. Hangsúlyozta, a fesztivál egészségügyi biztosítása a lakosság mindennapi mentőellátását nem érinti, mert a szolgálat a pluszkapacitásával, a tartalék járműveivel és szabadnapos dolgozóival biztosítja az egyhetes rendezvényt.

A közlemény szerint a Sziget egészségügyi mentőbázisára érkező fiatalok egy első, az állapotuk súlyosságát felmérő betegvizsgálat után kerülnek az ellátóhelyre vagy szükség esetén mentővel a megfelelő kórházba. A fesztiválon a résztvevők egészségi állapotát figyelő önkéntesekből, úgynevezett helperekből álló elsősegélynyújtó rendszer is működik majd – tette hozzá.

Győrfi fontosnak nevezte, hogy a fesztiválozók is betartsanak néhány szabályt az egészségük érdekében. Például igyanak legalább három liter folyadékot, ne hagyjanak ki étkezést, védjék a fejüket a napsütéstől és vigyázzanak a körülöttük lévőkre is.

Fürcht Pál a közleményben azt írta, a helyi önkormányzati képviselőként is tevékenykedő budapesti ügyvéd 2017 nyarán egy öröklési szerződés ügyében az örököst fenyegetéssel arra kényszerítette, hogy az érintett budapesti ingatlan általa örökölt tulajdoni hányadát hatmillió forintért – a valós értéknél alacsonyabb árért – adásvételi szerződéssel ruházza át egy harmadik személyre.

A sértett a fenyegetés hatására aláírta az ingatlanrész eladásáról szóló adásvételi szerződést, a tulajdonjog átruházásért pénzt nem kapott. A szerződés szerinti tulajdonos tulajdonjogát – a sértett közbeavatkozása miatt – a földhivatalnál végül nem jegyezték be.

A budapesti nyomozó ügyészek 2017 decemberében házkutatást tartottak a vádlott lakásán, ahol kábítószert és annak fogyasztásához szükséges eszközöket is találtak. A vádirat szerint az ügyvéd 2017-ben rendszeresen kínált és adott át különböző – elsősorban speed, illetve Gina elnevezésű – kábítószereket az ismerőseinek – olvasható a közleményben.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség a férfi ellen zsarolás, ügyvédi visszaélés, kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat.