Biztonságpolitika

A közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF) egyoldalúan Oroszország fenyegeti, ugyanis nem történt egyetlen, Oroszországot fenyegető amerikai rakétatelepítés európai vagy más területen sem – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A főtitkár a NATO-Oroszország Tanács zárt ajtók mögött folytatott, nagyköveti szintű megbeszélését követően tartott sajtóértekezletén kijelentette: a katonai szövetség ismételten arra szólítja fel Oroszországot, hogy térjen vissza a megállapodásban foglaltak betartásához. Nem mutatkozik hajlandóság Moszkva részéről, de ég van idő megmenteni a szerződést az augusztus 2-án lejáró határidőig a globális biztonság megőrzése érdekében – mondta. Stoltenberg tájékoztatása szerint a NATO-Oroszország Tanács minden tagja egyetért abban, hogy a szerződés döntő fontosságú az euroatlanti biztonság szempontjából.

“A szerződés veszélyben van, az idő elfogy, és sajnos nem láttuk az áttörés jeleit” – fogalmazott a főtitkár. Hozzátette, ideje arról beszélni, milyen védekező jellegű választ adhat a NATO akkor, ha a határidőt követően sem mutatkozik szándék Moszkva részéről vonatkozó tevékenységeinek átláthatóvá tétele érdekében.

“Fel kell készülni egy szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló szerződés nélküli világra” – jelentette ki. Aláhúzta továbbá, a szerződéstől való eltávolodás aggodalomra ad okot, ugyanis azt mutatja, hogy más fontos, a globális biztonság érdekében kötött megállapodás is könnyen veszélybe kerülhet – mutatott rá.

A szövetség továbbra is azt várja Oroszországtól, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztéséről és gyártásáról szóló dokumentumokat, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződéshez való visszatérés jegyében – húzta alá.

Az Ukrajnával kapcsolatos, biztonsági helyzetet elemző tárgyalásról a főtitkár elmondta, nincs előrelépés a minszki megállapodás végrehatásában. Továbbra sem szűnik a Kercsi-szoroson és az Azovi-tengeren kialakult feszültség, ezért a NATO és szövetségesei ismételten felszólítják Moszkvát, hogy haladéktalanul engedje szabadon az illegálisan elfogott ukrán legénységet, a lefoglalt hajókat és felszereléseket.

A szövetségesek és Oroszország alapvetően eltérő állásponton vannak, de a NATO elkötelezett a párbeszéd folytatása mellett, “anélkül ugyanis nem tudjuk feloldani a nézetkülönbségek okozta feszültségeket” – tette hozzá Stoltenberg.

Vlagyimir Putyin a napokban írta alá a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvényt. A szövegben az INF-szerződés hatályának felfüggesztése mellett szerepel az is, hogy a megállapodáshoz való későbbi lehetséges visszatérésről az államfő dönt. Az Egyesült Államok február 1-jén bejelentette, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben azt.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a Fővárosi Törvényszék egy soroksári középiskolai tanárt, mert sértő megjegyzéseivel, cselekményeivel veszélyeztette diákjai erkölcsi, érzelmi fejlődését.

A törvényszék közleményében azt írta: a tanár sértő, megalázó, többnyire szexuális tartalmú megjegyzéseivel és cselekményeivel a nevelése és felügyelete alatt álló 15 és 17 év közötti diákok erkölcsi és érzelmi fejlődését veszélyeztette. Továbbá a tanár egy diák bőrszínére utalva is többször tett sértő megjegyzéseket a többi diák előtt, és ezzel megsértette a diák emberi méltóságát.

A törvényszék másodfokú, jogerős határozatával 23 rendbeli, kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt két év, öt év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és öt év tanári foglalkozástól eltiltásra ítélte a tanárt.

Áldozatait rabszolgasorban tartó lengyel bűnszövetkezetet számoltak fel a brit hatóságok, súlyos börtönbüntetéseket kiszabva a szervezet vezetőire.

A BBC beszámolója szerint a hatósági akcióról és a perről eddig hírzárlat volt érvényben, elkerülendő, hogy az embercsempész banda a tanúskodásra hajlandó áldozatokat az ítélethozatal előtt megfélemlítse. A nyolcfős társaság munkaajánlattal csábított Lengyelországból Angliába főleg hányatott sorsú embereket, akiket végletekig lepusztult, patkányoktól hemzsegő lakásokban helyeztek el Birmingham környékén és szakképesítést nem igénylő munkák elvégzésére kényszerítettek, például hulladékfeldolgozó telepeken vagy baromfivágóhidakon.

Munkájukért az áldozatok – akik közül a legfiatalabb 17, a legidősebb 60 éves volt – gyakran heti 20 fontot (7200 forintot) sem kaptak, jóllehet ez az összeg Angliában a napi megélhetéshez sem elégséges. A bűnszervezet ugyanakkor a rendőrség becslése szerint 2012 és 2017 között kétmillió fontot (720 millió forintot) keresett az Angliába csalt emberek kizsákmányolásán, és fényűző életvitelt folytatott. A társaság egyik tagja például egy Bentley luxusautóval közlekedett.

A birminghami koronabíróság az embercsempész szervezet két vezetőjére 11, illetve 9 év, két másik tagra 8, illetve 7 év fegyházbüntetést rótt ki, egy további bandatag 4 és fél év börtönbüntetést kapott. A szervezet többi tagjának ítélethirdetése később lesz.

Tavaly októberben nyolctagú romániai embercsempész csoportot vett őrizetbe a Scotland Yard. A román bűnüldöző hatóságokkal együttműködésben végrehajtott nagyszabású rajtaütés során négy londoni helyszínen kiszabadítottak 33 embert is, köztük négy nőt és öt gyermeket a társaság fogságából. Egy évvel korábban Angliába csalt magyar nőket prostitúcióra kényszerítő magyar embercsempészeket ítéltek hosszú börtönbüntetésre Manchesterben. A társaság vezetőjére 13 év 7 hónap, a két másik tagra nyolc év öt hónap, illetve három és fél év szabadságvesztést rótt ki a manchesteri koronabíróság.

Párizs szerint Teherán részéről “súlyos hiba” és “rossz válasz” lenne az Egyesült Államok nyomásgyakorlására” a 2015-ös nukleáris megállapodás megsértése.

“A francia, a német és a brit diplomácia teljesen megmozdult annak érdekében, hogy megértesse Iránnal, hogy ez nem érdeke” – mondta Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a nemzetgyűlésben, valamennyi felet arra kérve, hogy tegyen meg mindent a feszültség csökkentése érdekében. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn párbeszédet és a feszültségoldáshoz szükséges intézkedések meghozatalát kérte a 15 tag által egyhangúlag jóváhagyott nyilatkozatában.

A francia diplomácia vezetője szerint ennek a “jó megállapodásnak” a megsértése esetén “a BT és felek között egy olyan rendezési folyamatba lépünk be, amely az egész térségre nagyon negatív hatással lesz”.

Az Egyesült Államok tavaly egyoldalúan kilépett a nukleáris megállapodásból, és újra életbe léptette a korábban feloldott szankciókat Iránnal szemben. Haszan Róháni iráni elnök idén májusban bejelentette, hogy a továbbiakban országa sem teljesíti a megállapodás egyes részeit. Azzal fenyegetőzött, hogy ha a többi aláíró ország – azaz Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország – hatvan napon belül nem védi meg Iránt az amerikai büntető intézkedések hatásaitól, akkor elkezdi az urándúsítást magasabb fokon, amit a 2015-ös megállapodás tilt neki. A megszabott határidő július 8-án jár le. Az Iránt sújtó szankciók nem csak az iszlám köztársaságot érintik, hanem bárkit, aki bármilyen üzletet folytat Iránnal, s ezért az európai kormányoknak és vállalatoknak sem nagyon van módjuk arra, hogy megkerüljék őket.

Az Európa Tanács üdvözli, példaértékűnek tartja és minden tagállama figyelmébe ajánlja azt a frissen elfogadott francia törvényt, amely a szülőknek megtiltja a gyermekeik elleni mindenfajta erőszak használatát – jelentette ki a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára.

A francia szenátus kedden egyhangúlag fogadta el azt a törvényt, amely megtiltja a gyermekek ellen elkövetett testi erőszak, kegyetlen és megalázó bánásmód mindenfajta használatát, még a szülői feladatokat ellátók által, nevelési célzattal alkalmazott testi fenyítést is.

Thorbjorn Jagland közleményében aláhúzta, a törvény üdvözlendő előrelépés, elfogadását régóta várták. A gyermekekkel szembeni erőszak és különösen a testi fenyítés ugyanis az emberi méltóság tiszteletben tartásának, a gyermekek jogainak egyértelmű megsértése. A testi fenyítés rossz a gyerekeknek, és súlyos fizikai, pszichológiai kárt okozhat – közölte.

Kijelentette, az Európa Tanács ismételten a gyermekek testi fenyítésének gyakorlati és törvénybe iktatott teljes tilalmára szólít fel, a kiskorúak ugyanis nagyon kiszolgáltatottak az erőszak minden formájának. A gyermek jogainak hatékony védelmét szolgáló új francia törvény példaértékű a tanács tagállamai számára, hogy olyan szabályozásokat hozzanak létre, amelyek segítik a szülőket a jó és hatékony nevelési formák és eszközök megtanulásában és gyakorlásában – tette hozzá az Európa Tanács főtitkára.

Elismerésben részesítette a Magyar Búvár Szakszövetség (MBSZ) azt a 24 ipari és mentőbúvárt, aki részt vett a Hableány turistahajó balesetét követő mentésben, illetve a hajóroncs kiemelésében.

A pénteki budapesti megemlékezésen 15, a mentésben részt vevő búvár a legmagasabb búvárelismerést, az úgynevezett negyedik csillagot is átvehette. Nyíri Iván, az MBSZ elnöke hangsúlyozta: a magyar búvárok csúcsteljesítményükkel “újrafogalmazták a merülés szabályait”, amelynek alapján a Búvár Világszövetség a szabálykönyv átírására készül. Az elfogadott standardok szerint ugyanis ilyen erős sodrású vízben három méteres mélység alatt nem lehet mozogni. A mentésben részt vevő búvárok viszont hat méteres mélységben is eredményesen dolgoztak – magyarázta az elnök, hozzátéve, elismeréssel kell adózni a figyelemfelkeltő teljesítményüknek.

Szong Sun Keun, a Koreai Köztársaság budapesti nagykövetségének katonai attaséja a koreai nép nevében köszönetet mondott a magyar búvároknak helytállásukért. Emlékeztetett arra, hogy speciálisan kiképzett dél-koreai katonai búvárok is részt vettek a mentésben. Hangsúlyozta: a közös munka során közel kerültek egymáshoz a koreai és a magyar búvárok, megtanulták, hogy közösen miként küzdjék le a nehézségeket.

Szathmári Zsolt merülésvezető, a kitüntetettek egyike az ünnepségen úgy fogalmazott: látott küzdeni akarást, segítőkészséget, tiszteletet, türelmet, bátorságot, szakmai hozzáértést és tanúja volt barátságok kialakulásának. Ezek az értékek vezettek a sikerhez, ezért ezeket az értékeket kell megőrizni és tovább vinni – mondta a szakember.

Az ünnepségen, amelyen jelen voltak a kormányzat, a Terrorelhárítási Központ, a katasztrófavédelem és a koreai nagykövetség képviselői, a résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek az áldozatokra.

A május 29-én történt balesetben elsüllyedt a Hableány sétahajó Budapesten, a Margit-híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. A balesetet követően hét koreait sikerült kimenteni, illetve hét holttestet találtak. Azóta újabb 19 holttest került elő, két koreait még keresnek a hatóságok.

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség a soroksári futónő meggyilkolásával gyanúsított férfi ellen – közölte a főügyészség vezetője.

Ibolya Tibor a közleményében azt írta, a vádirat szerint a negyvenéves férfi 2013. szeptember 25-én, az esti órákban, napnyugta után a XXIII. kerületi Szigetdűlő középső útján, a kerékpárúton rátámadt az arra futó nőre. A gyanúsított a nőt a kerékpárúton és egy közeli bokros területen – szexuálisan is – bántalmazta, majd megölte. A férfi ezután elvette a nő mobiltelefonját és távozott.

A Fővárosi Főügyészség aljas célból elkövetett emberölés, szexuális erőszak és kifosztás miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. A törvény a bűncselekményeket – a halmazati szabályokra figyelemmel – tíz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel rendeli büntetni – jegyezte meg a főügyész.

Ibolya közölte azt is, a bűncselekmény elkövetésével vádolt férfi jelenleg letartóztatásban van.

Többen tartanak Németországban attól, hogy szélsőjobboldali merénylet vagy támadás történik, mint attól, hogy iszlamisták követnek el merényletet – derül ki az ARD német közszolgálati televízió megrendelésére készült, DeutschlandTrend nevű reprezentatív kutatás csütörtökön közzétett eredményéből.

A megkérdezettek 71 százaléka volt azon a véleményen, hogy nagyon nagy vagy inkább nagy egy szélsőjobboldali merénylet esélye. Ez 13 százalékponttal kevesebb, mint 2016 októberében. Az emberek 27 százaléka véli úgy, hogy erre nagyon kicsi vagy inkább kicsi az esély. Kiderül a felmérésből az is, hogy a válaszadók 67 százaléka aggódik amiatt, hogy a szélsőjobboldaliak megváltoztatják az országot. Harmincegy százalék nem aggódik emiatt.

Iszlamista terrortámadás veszélye az emberek 60 százaléka szerint nagyon nagy vagy inkább nagy. Két és fél éve nyolc százalékponttal többen vélték így. 37 százalék szerint kicsi a veszélye egy iszlamista támadásnak.

A baloldali radikálisoktól már csak az emberek kisebb része tart. A válaszadók 41 százaléka szerint nagyon nagy vagy elég nagy egy baloldali szélsőségesek által végrehajtott merénylet veszélye. A többség, 56 százalék szerint a terrorizmusnak ez a fajtája kevéssé fenyegeti Németországot.

Az Infratest dimap közvélemény-kutató által elvégzett kutatás pártpreferenciájukról is kérdezte az embereket. Ebből ismét az derül ki, hogy a legtöbben a Zöldekre szavaznának, de hibahatáron belüli a Zöldek előnye a jelenleg kormányzó konzervatív uniópártok előtt. A Zöldekre 26 százalék, a keresztény-konzervatív pártokra 25 százalék szavazna. A szociáldemokratákat és az uniópártoktól jobbra álló Alternatív Németországnak nevű pártot egyaránt a megkérdezettek 13-13 százaléka támogatja. A liberális Szabad Demokrata Pártra és a szociáldemokratáktól balra elhelyezkedő Baloldalra nyolc-nyolc százalék szavazna.

Magyarországnak szüksége van korszerű, modern, a 21. század kihívásainak megfelelő Magyar Honvédségre, amely garantálja az ország biztonságát és aktív tagja a szövetségi rendszernek – közölte a honvédelmi miniszter csütörtökön Szolnokon, a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programról tartott tájékoztató előadásán.

Benkő Tibor stratégiai jelentőségűnek nevezte a programot. Mint mondta, nagyon gyorsan változik a biztonsági környezet, új fenyegetések jelentek meg, ezért fejleszteni kell a honvédséget. Kifejtette: Magyarország biztonsága három pilléren nyugszik; egyrészt a nemzeti képességen, az erős, korszerű honvédségen, a jól kiképzett, lojális, elkötelezett katonákon. A második pillér a szövetségi rendszer által nyújtott garancia, a harmadik pedig a társadalom honvédelmi elkötelezettsége és felelősségérzete. Amennyiben az egyik pillér is hiányzik, a rendszer összeomlik – mondta.

Benkő célként jelölte meg, hogy Magyarország 2024-ig a GDP két százalékát honvédelmi jellegű kiadásokra tudja fordítani. Cél az is, hogy a honvédelmi költségvetés húsz százalékát a Magyar Honvédség korszerűsítésére, fejlesztésére tudják fordítani, ezt már tavaly sikerült elérni – közölte. Az idei 513 milliárd forint költségvetési támogatás a 2020-as költségvetési javaslat szerint 616 milliárd forintra bővül majd. A költségvetési támogatáson felül sikerült a kormánynak plusz anyagi forrást biztosítania a honvédelmi képesség erősítésére.

Benkő kitért arra is: már gyermekkorban fontos a hazafiasságra nevelés, évről évre egyre nagyobb az igény a nyári honvédelmi táborokra is. Üdvözölte, hogy egyre több fiatal áll önkéntes tartalékos katonának, jelenleg több mint 8500 önkéntes tartalékos van. A miniszter közölte, a kiskunfélegyházi kézifegyvergyártó üzemben már folyamatban van a gyártó gépsorok beállítása, bíznak abban, hogy szeptember második felében meg tudják kezdeni a fegyverek sorozatgyártását, amelyekkel nemzetközi piacra is ki akarnak lépni.

Hozzátette: Magyarországon minden, a feladatai ellátásához fegyvert használó szervezet ebből az üzemből származó terméket fog használni.

Benkő Szolnokot katonavárosnak nevezte. A szolnoki helikopterbázison idén már négy új, Airbus H145M könnyű helikopter fog megjelenni, 2023 és 2025 között pedig tizenhat nagyobb helikopter. Mindez megköveteli Szolnokon az infrastruktúra fejlesztését is – mondta a miniszter. “Az erőssel tárgyalnak, a gyengének parancsolnak, nekünk ne parancsoljon senki (…); legyünk erősek, hogy velünk mindig és mindig tárgyalni kelljen!” – zárta szavait Benkő.

Horvátország új pályázatot ír ki 12 darab többcélú harci repülőgép beszerzésére, miután idén januárban meghiúsult az izraeli F-16C/D Barak típusú harci repülőgépek megvételére irányuló üzlet – írta a Vecernji List című horvát napilap.

Az új pályázat kiírásáról a parlament védelmi bizottsága döntött, erre a célra pedig egy tárcaközi bizottságot is létrehoznak. Damir Krsticevic védelmi miniszter a sajtónak nyilatkozva azt mondta, hogy rendkívül körültekintően kell végigvinni a folyamatot.

“Okosan, figyelmesen, de gyorsan és átláthatóan kell cselekednünk a kormánypártok és az ellenzék támogatásával” – húzta alá. Hozzátette, hogy csak komoly ajánlatok jöhetnek szóba.

A horvát kormány még tavaly márciusban döntött a harci repülőgépek megvételéről. A horvát védelmi minisztérium öt országtól – Svédországtól, Görögországtól, Izraeltől, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától – kért ajánlatot harci gépek beszerzésére 2017-ben. Dél-Korea kivételével mindegyik küldött ajánlatot. Zágráb a kedvező ár miatt az izraeli gépek mellett döntött.

Az izraeli ajánlat tíz együléses és két kétüléses korszerűsített F-16-os harci gép, valamint egy szimulátor szállítását, hat-nyolc pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyagraktár) és a gépekre felszerelhető fegyverek biztosítását tartalmazta. A gépek 25-30 évesek. Az ügylet félmilliárd dollár értékű lett volna.

Izrael azonban idén januárban bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni a vállalását, mert nem tudta megszerezni az Egyesült Államok szükséges jóváhagyását a harci repülők Zágrábnak történő eladásához. A fiaskó miatt az ellenzék a horvát védelmi miniszter lemondását követelte, de a bizalmatlansági indítvány nem kapott többséget a parlamentben.

Horvátország egyetlen vadászrepülő százada tizenkét szuperszonikus nagyjavított MiG-21 Bisz harci és UM gyakorló repülőgépből áll. A gépek nagyjavítását komoly botrány kísérte: a horvát katonai ügyészség 2016 márciusában nyomozást indított, mert sorozatos hibák jelentkeztek a repülőgépek használata közben. A vizsgálatok során kiderült, hogy Ukrajna nem eredeti MiG-21-es vadászrepülőket adott el Horvátországnak, hanem több, más országból beszerzett alkatrészből összeállított gépeket. A megvásárolt repülőgépek sorozatszámait átütötték, és az alkatrészek sorozatszámai sem egyeznek a dokumentációkban lévőkkel. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben.

A francia Naval Group és a Konstancai Hajógyár által létrehozott társulás nyerte meg 1,2 milliárd eurós ajánlatával azt a közbeszerzési eljárást, amelyet a román védelmi minisztérium írt ki négy új multifunkcionális hadihajó beszerzésére – jelentette be Gabriel Les tárcavezető.

A négy korvettet hét év alatt gyártják le, az elsőt három éven belül bocsátják vízre – részletezte a miniszter, hozzátéve, hogy a román haditengerészet csaknem harminc éve nem kapott új haditechnikát.

A Konstancai Hajógyár tavaly áprilisban kötött társulási szerződést a francia Naval Grouppal, hogy részt vehessen a korvett-liciten. A másik két jelentkező a holland Damen és az olasz Ficantieri volt. A kiírás egyik feltétele volt, hogy a projekttel egy Romániában működő hajógyárat fejlesszenek, az építkezés pedig hazai beszállítóknak is munkát adjon.

Romániában 2016 novemberben írt először a sajtó arról, hogy a védelmi tárca megnövelt költségvetésének jelentős részét a hadiflotta korszerűsítésére fordítják. A Romániát akkor irányító szakértői kormány el is fogadott egy határozatot, amelynek értelmében a védelmi tárca a holland Damen csoporttól vásárolt volna négy, Romániában – a galaci hajógyárban – legyártandó korvettet 1,6 milliárd euróért, a határozatot azonban 2017-ben az új szociálliberális kormány hatályon kívül helyezte és új feltételrendszerrel írt ki közbeszerzést.

Idén év elején a védelmi tárca korrupciógyanúra hivatkozva felfüggesztette az eljárást. Az ügyben a katonai ügyészség, majd a korrupcióellenes ügyészség (DNA) is vizsgálódott, de nem közölték, megalapozottnak tartják-e a gyanút.

Les szerdai sajtóértekezletén kérdésre válaszolva annyit mondott erről, hogy a bűnvádi eljárás nem akadályozza a hadihajók beszerzését, ha pedig valakit megvádol a DNA, annak esetleges bűnösségéről az igazságszolgáltatásnak kell határoznia.

A G4 Media ellenzéki portál – a Digi 24 hírtelevízió értesüléseire hivatkozva – korábban azt írta: a közbeszerzést Andrei Ignat fegyverzetért felelős államtitkár, az időközben korrupcióért bebörtönzött Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök egyik állítólagos bizalmasa hátráltatta mindeddig, akit a miniszter nem sokkal Dragnea elítélése után, június 6-án leváltott.

Románia 2017-ben emelte a védelmi tárca GDP-arányos költségvetését a korábbi másfélről két százalékra. A Legfelsőbb Védelmi Tanács akkori döntése szerint a hadsereg felszerelése érdekében Románia 9,8 milliárd euró értékben vásárol fegyvereket és katonai eszközöket a 2027-ig terjedő időszakban.

Életveszélyes sérüléseket szenvedett egy kétéves kislány hétfő este a Fejér megyei Csókakőn, ahol egy családi ház udvarának hiányos kerítésén át az utcára kiszökő kutya megtámadta – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján.

A közlemény szerint a kutya a gyermeket a fején és a mellkasán több helyen megharapta. A rendőrség gondatlanságból elkövetett, életveszélyes sérülést okozó testi sértés vétsége miatt indított büntetőeljárást. Az állatot a székesfehérvári ebrendészeti telepre szállították, ahol 14 napig megfigyelés céljából karanténba zárták.

(Arról nem szól a közlemény, hogy az eb gazdáját is elszállították-e egy fogdába, ahol a tárgyalásig vasra verték, hogy megfigyelhessék amint elmélkedik a helyrehozhatatlan felelőtlenségéről. A -szerk- megj.)

A következő idénytől a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a korábbinál szigorúbban bünteti a pirotechnika-használatot.

Az MLSZ honlapján megjelent beszámoló emlékeztet rá, hogy tavaly augusztusban egy öt esztendős gyermek keze súlyosan megsérült, illetve egy intézkedő tűzoltó veszítette el hallását egy robbanás után. Ezen kívül a mentőszolgálat és a tűzoltóság munkatársainak rendszeresen be kellett avatkozniuk, kockáztatva saját testi épségüket is. Éppen ezért korábban az európai szövetség (UEFA) Telkiben tartott pirotechnikai mesterkurzusa után úgy határoztak: szigorodnak a pirotechnikai eszközök illegális használatával kapcsolatos döntések.

“Ezt a nemzetközi irányelvek szigora mellett az is indokolja, hogy Magyarországon jogszabály tiltja az eszközök ilyen módon történő használatát, mivel a pirotechnikai eszközök sérülést eredményeznek, életveszélyesek, és súlyos vagyoni kárt is okozhatnak” – fogalmaz a kommüniké.

Az elnökség arról is döntött, hogy a nemzetközi szabályozás miatt a sárga és piros lapokat vezetőedzők és a többi stábtagok is kaphatják a jövőben. További fontos újítás, hogy zárt kapus mérkőzések esetén a szabályzat lehetőséget ad 14 év alatti gyermekek beengedésére a stadionba húsz fős csoportokban, egy felnőtt kísérővel.

Az MLSZ elnöksége arról is határozott, hogy nem lehet különbséget tenni hazai és vendégszurkoló között a kedvezmények tekintetében sem: mostantól még szigorúbban ellenőrzik, hogy a rendező klub megadja-e ugyanazt a jegyárkedvezményt a vendégszurkolóknak is, amit a hazai drukkerek megkapnak.

A NATO-szövetséges Törökország azt fontolgatja, hogy csak fenyegetettség vagy háború esetén aktiválná az Oroszországtól beszerzendő Sz-400-as légvédelmi rendszert, hogy így próbálja csillapítani az üzlet miatt kialakult török-amerikai viszályt – jelentette az NTV török hírtelevízió.

Az NTV információi szerint a légelhárító ütegeket, valamint az ahhoz tartozó radarokat és vezérlő egységeket úgy telepítenék, hogy bármikor azonnal használatra készek legyenek. A televízió rámutatott: a rendszert békeidőben kizárólag karbantartás vagy hadgyakorlat céljából hoznák működésbe. Az NTV biztonsági forrásokra hivatkozva azt is közölte, hogy az első Törökországba érkező rakétarendszert valószínűleg az Ankara külterületén fekvő Mürted (2016-ig Akinci) légitámaszponton helyeznék el. A hírtelevízió egyúttal jelezte: az orosz Sz-400-asok – természetszerűleg – nem csatlakoznak majd rá a NATO radarhálózatára, attól függetlenül fognak üzemelni.

Az NTV úgy tudja, hogy a török vezérkar egy ezredest már ki is nevezett a légvédelmi rakétarendszerek parancsnokává.

Az orosz haditechnikát exportáló Roszoboronekszport állami vállalat vezetője, Alekszandr Mihejev a múlt héten kijelentette: Oroszország júliusban kezdi meg az Sz-400-asok szállítását Törökországnak. Ankara négy darab, nagy hatótávolságú légelhárító egység beszerzését határozta el, 2,5 milliárd dollárért. Törökország a foglalót már kifizette, és elköltötte a rakétarendszer vásárlására kapott hitelt is.

Az Egyesült Államok és Törökország viszonya azonban az utóbbi hónapokban egyre feszültebb az Sz-400-asok ügye miatt.

Washington a közelmúltban ultimátumot intézett Ankarához. Patrick Shanahan korábbi megbízott amerikai védelmi miniszter Hulusi Akar török védelmi miniszternek címzett levelében arra szólította fel a szövetséges Törökországot, hogy lépjen vissza az orosz rakétarendszer beszerzésétől, különben az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) július 31-ével véget vet a török pilóták kiképzésének az F-35-ös program keretében, a harci repülőgéppel kapcsolatban álló török személyzetnek pedig el kell hagynia az Egyesült Államokat. A Pentagon azt is kilátásba helyezte, hogy Washington felbontja az amerikai gyártmányú F-35-ösök eladására vonatkozó török-amerikai megállapodást, továbbá véget vet a török cégek részvételének a vadászbombázók fejlesztésében.

A kérdés június végén a legmagasabb szinten is napirendre került a két fél között, amikor Donald Trump Recep Tayyip Erdogannal találkozott a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport oszakai csúcstalálkozóján. Trump ismét kifogásolta, hogy Törökország tántoríthatatlan az orosz Sz-400-asok megvásárlása ügyében. Erdogan azt hangsúlyozta, hogy Törökország számára elsődleges fontosságú a rakétavédelmi rendszer, és leszögezte, hogy nem gondolja meg magát. Erdogan ugyanakkor nemrégiben kizárta annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Államok szankciókat vet ki Ankara ellen, miután jó kapcsolatot ápol Trumppal, Törökország pedig nagyon szolidáris tagja a NATO-nak.

Megérkezett az oroszországi Rosztov-na-Donu városából a fehéroroszországi Minszkbe az a négy ukrán fogoly, akiknek az elengedésére előző nap tettek ígéretet a Donyec-medencei szakadárok – hozta nyilvánosságra Viktor Medvedcsuk Moszkva-barát ukrán politikus.

Medvedcsuk a fehérorosz fővárosban sajtótájékoztatón mutatta be a jelen lévő újságíróknak a négy szabadon engedett ukrán foglyot – számolt be az UNIAN ukrán hírügynökség. Közölte a nevüket, a mellette álló, frissen szabadult foglyok pedig megerősítették személyazonosságukat. Közölte, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok átadták neki az elengedett foglyok iratait, beleértve útleveleiket is, amelyekkel az ukrán foglyok Minszkből hazatérhetnek Ukrajnába. Hozzátette: a négy ukrán férfit egyoldalúan bocsátották szabadon a szakadárok, vagyis anélkül, hogy Kijevtől cserébe kaptak volna foglyokat.

Medvedcsuk jelenleg az Ellenzéki Platform – Életért elnevezésű, nyíltan Moszkva-barát politikát folytató párt politikai bizottságának vezetője. Az ukrán politikust Vlagyimir Putyin komájaként emlegetik, mivel Medvedcsuk egyik lányának az orosz elnök a keresztapja. Medvedcsuk saját kezdeményezésre tárgyalt a fehérorosz fővárosban Denisz Pusilin és Leonyid Paszicsnik szakadár vezetőkkel. Ismert, hogy Kijev közvetlenül nem folytat tárgyalásokat a szakadárokkal, hanem az úgynevezett összekötő csoport közvetítésével, amely ukrán, orosz és EBESZ-képviselőkből áll. Kijev álláspontja ugyanis az, hogy a szakadárokat Moszkva irányítja.

Előző nap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ki is fejezte nemtetszését amiatt, hogy Medvedcsuk “saját szakállra” folytat tárgyalásokat közvetlenül szakadár vezetőkkel. Megjegyzést tett arra, hogy épp a július 21-re kiírt parlamenti választás előtt néhány héttel “jutott eszébe” fogolycserével foglalkozni.

A napokban Kijevben az elnöki hivatal előtt néhány tucatnyi nacionalista tüntető demonstrációt tartott, amelyen cselekvésre szólították fel az ukrán elnököt Medvedcsuknak a Donyec-medencei válsággal összefüggő “magánakciói” és a közelmúltban Oroszországban tett látogatásai miatt, amelyeken Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnökkel és Alekszej Millerrel, a Gazprom gázvállalat vezérigazgatójával tárgyalt pártja miniszterelnök-jelöltjével, Jurij Bojkóval együtt. A demonstráción tojásokkal megdobáltak egy Medvedcsukot ábrázoló bábut.

A tesztidőszakot követve, július 1-jétől elérhetővé vált a Fővárosi Állat- és Növénykert (Állatkert) belépőjegyeinek mobilfizetéssel történő megvásárlása és érvényesítése. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (NM Zrt.) és az Állatkert együttműködési megállapodásának köszönhetően a Nemzeti Mobilfizetési Rendszeren keresztül is elérhetővé vált az állatkerti belépőjegy digitalizált formája, így a látogatóknak nem kell sorban állniuk a jegypénztárnál.

Az öt éve működő mobilfizetési szolgáltatást nyújtó Nemzeti Mobilfizetési Rendszert a NM Zrt. 2018. őszén tette alkalmassá a digitalizált belépőjegy szolgáltatások kiszolgálására, amely tartalmazza a mobilfizetéssel történő jegyvásárlást és ellenőrzést.

Mobilfizetéssel azonnal, sorban állás és várakozás nélkül, okostelefonon keresztül, bárhonnan megvásárolható az Állatkert belépőjegye, ami a vásárlást követve azonnal felhasználható, nincs átfutási idő, nincs szükség nyomtatásra, ellenőrizhető és nyomon követhető akár a későbbiek során is. A mobilfizetéssel megvásárolt állatkerti belépőjegynek nincs tranzakciós vagy egyéb költsége, pontosan annyit fizet a felhasználó, mint amennyit az Állatkert pénztáránál fizetne.

„Nagy öröm számunkra, hogy a NM Zrt.-nek sikerült egy olyan XXI. századi innovatív megoldást kialakítania, amellyel az Állatkert látogatói számára is kényelmesebbé tehető a jegyváltás. Természetesen a pénztárak ezután is rendelkezésre állnak, ám a mobilfizetéssel sorban állás nélkül, egyszerűen, könnyen és gyorsan lehet jegyet váltani, méghozzá a hagyományos belépőjeggyel azonos áron, bármiféle plusz költség nélkül. A mobilfizetéssel elérhető digitalizált jegy ráadásul környezetbarát, és igazítható a folyamatosan bővülő attrakciókhoz is. Mindez különösen fontos, hiszen az Állatkert az ország egyik leglátogatottabb látnivalója, nemsokára érkezik az idei ötszázezredik látogatónk. A közönséget pedig újabb és újabb érdekességekkel várjuk: a Cápasuliba nemrég érkeztek új cápák, sok kisállat cseperedik, nemrégiben a flamingóknál kelt ki 15 fióka, de van kiselefánt, gorilla és orangután kölyök, és rengeteg közönségprogram, látványetetésekkel, állattréningekkel és sok más érdekességgel” – nyilatkozta Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója.

„Minden jel azt mutatja, hogy jó az a készpénzmentes szolgáltatási stratégia, amelyet a NM Zrt. követ, ezt igazolják vissza a mobilfizetésről készített közvélemény-kutatások eredményei és az aktuális nemzetközi fizetési trendek is, amelyek a digitális megoldások számának növekedését jelzik. Társaságunk kiemelt célja, hogy olyan elektronikus, készpénzmentes szolgáltatásokat és termékkört alakítson ki, amelyek a lakosság kényelmét, a digitális gazdaság erősítését támogatják. A Fővárosi Állat- és Növénykerttel kötött megállapodásunkkal tovább tudjuk növelni azon mobilfizetési szolgáltatások számát, amelyek külön árdrágítás nélkül biztosítanak egyszerű és gyors, digitalizált fizetési megoldást. A most elindított, mobilfizetéssel elérhető állatkerti belépőjegy és ellenőrzési megoldással a látogatók sorban állás nélküli tudják látogatni az állatkert lakóit, megtekinteni az attrakciókat. A látogatónak le kell töltenie okostelefonjára a mobilfizetési applikációt, ki kell választania a megfelelő belépőjegyet és nincs más dolga, mint élvezni a gyors és készpénzmentes fizetés előnyeit. A megvásárolt belépőket elegendő telefonon bemutatni, nincs szükség egyéb teendőkre, azonnal felhasználhatóak” – nyilatkozta Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója.

A visegrádi országcsoport (V4) országai, valamint Horvátország katonáiból álló európai harccsoport krakkói parancsnoksága átvette a rotációs ügyeletet, aminek során július elejétől az év végéig készültségi feladatokat lát el az Európai Unió (EU) számára.

Az ebből az alkalmából rendezett ünnepségen Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter aláhúzta: a V4 országait közös történelmi tapasztalat, valamint a prioritásként kezelt védelmi témákhoz való közös hozzáállás köti össze. Az EU harccsoportjainak egyikeként működő, több mint háromezer fős visegrádi egységet 2015-ben alapították.

Első rotációs ügyeletét a krakkói parancsnokság 2016 első félévében teljesítette, most másodszor állítják készenlétbe. Krakkóban állandóan a parancsnokság törzsét alkotó lengyel tisztek tartózkodnak, a folyamatos készültségben maradó többi tiszt szükség esetén rövid időn belül érkezik Lengyelországba.

A 2004 óta létesülő uniós harccsoportokat – köztük a franciát, a britet, az olaszt – felváltva állítják készenléti állapotba, amelynek során az egységek tíz nap alatt képesek az esetleg válságosnak minősített, Brüsszeltől hatezer kilométerig terjedő körzetekben való bevetésre. A feltételezett műveletek humanitárius jellegűek.

A csoportokat eddig nem vetették be.

Kiss Attila Tamás, a bevándorlási hivatal eddigi főigazgató-helyettese lesz az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság vezetője – közölte a Belügyminisztérium (BM).

Közleményükben emlékeztettek, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) – korábban Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal – július elsejétől rendvédelmi feladatokat ellátó szervvé alakul és Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) néven működik tovább. Pintér Sándor belügyminiszter ünnepi állománygyűlésen adta át az OIF vezetőinek kinevezési okmányait.

Pintér az OIF rendvédelmi szervvé történő átalakulásával összefüggő feladatok koordinálására Végh Zsuzsannát, a BMH főigazgatóját július elsejétől miniszteri biztossá nevezte ki. Az OIF gazdasági főigazgató-helyettesi beosztásába pedig Dickmann Irén ezredest vezényelte. A tárcavezető a hivatal állományából három embert soron kívül rendőr ezredessé léptetett elő, a hivatal megalakulása óta fennálló jogviszonyára és kiemelkedő szakmai tevékenységének elismerésére pedig 13 embert jutalomban részesített.

A közlemény szerint az állománygyűlésen a belügyminiszter hangsúlyozta: a nemzetközi körülmények változása kényszerítette ki a szervezet átalakítását. Kifejtette, egyebek mellett az illegális migráció hosszú távú fennmaradása, és az ahhoz tapadó jogsértések száma követelte ki az új irányítási rendet, az idegenrendészeti modell bevezetését – közölte a BM.

A rendőrség arra kéri a közlekedésben résztvevőket, hogy töltsék le és fedezzék fel a RUTIN okostelefon-alkalmazás legújabb verzióját, amiben kizárólag a hivatalos szervezetek valós útinformációi jelennek meg.

Az applikáció saját navigációs modulja elkerüli a lezárásokat az útvonaltervezéskor, ezzel is segít önnek megtalálni az ideális útvonalat. A fejlesztés az inNOVA projekt keretében valósult meg, amely teljes, vissza nem térítendő európai uniós támogatásának összege 5,148 milliárd forint.

A RUTIN egy, az úton lévőket segítő rendőrségi applikáció, amely új verziója a Google Play és App Store online áruházakból ingyenesen letölthető. (Androidos eszközökhöz már most is elérhető, iOS platformra hamarosan érkezik a frissített app.) A közlekedőket arra biztatjuk, hogy próbálják ki és használják az okostelefon-alkalmazást. A megújítása során a RUTIN adatforrásai és funkciói is bővültek.

A rendőrség baleseti értesítései mellett immáron megjelennek a Budapesti Közlekedési Központ és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. forgalomkorlátozási információi, továbbá mindezen adatok beépülnek az újonnan fejlesztett navigációs modulba is, amely az útvonal tervezésekor figyelembe veszi, elkerüli az útlezárásokat.

Mindig leírom, hogy érdemes követni, hogy mi történik Csehországban haderőmodernizáció címén, mert egy kb. azonos méretű ország, kicsit jobb gazdasági lehetőségekkel, azonos szövetségi rendszerrel és hasonló fenyegetettség percepcióval. Csehország a páncélozott harcjárművek a legnagyobb beszerzési program, de mindjárt utána jönnek a helikopterek. Ez nálunk már nagyrészt eldőlt, de azért érdemes látni, hogy lehetett volna másképp is, vagy akár, hogy a kiválasztás során milyen szempontokat vehettek figyelembe a politikai és gazdasági érdekek mellett. A cikk a helikopterflotta méretével indít: 52 helikopter. Brutális mennyiség, pedig gondolom ez a normális egy közepes ország közepes légierejétől. 17 Mi-35/24Ws and 4 Mi-171Sh's by the 221st Helicopter Squadron and 11 Mi-171Sh's by the 222nd Helicopter Squadron at the 22nd Helicopter Air Base in Náměšť nad Oslavou, and 3 Mi-8s, 5 Mi-17s and 10 W-3As by the 243rd Helicopter Squadron at the 24th Transport Air Base in Prague-Kbely. Plus two Mi-2s, which see their last year of service in Pardubice Flight Training Center. Nekem külön érdekes a Mi-17-es klasszifikációjának tisztázása, annak idején egyszer írtam a helikopterhelyzetről Afganisztánban és belebonyolódtam a különböző altípusok kaotikus világába. Itt az írják, hogy a Mi-17Sh (HIP-H) ugyanazokkal a támadó képességekkel rendelkezik mint a Mi-24-es (can carry the same range of weapons as the Mi-24), és ez a Mi-171 AMSTsh export verziója, ami viszont a Mi-17AMT légideszant (armed assault-transport) változat. El ne felejtsem. A számok hatalmasak. Ezekhez képest a 2010-es évek eleji egy darab magyar szállítóhelikopter jól mutatja, mennyire le voltunk gatyásodva. Most van 3 kiképző, 8 harci helikopter és 6-8 szállító(?). Ha jól számolom ez a harmada, és ha megjönnek az új beszerzések akkor lesz 36 új harci és szállító + a meglevő 3 kiképző. Akkor leszünk a csehek közelében egy modern flottával. Nincs szó a cikkben, hogy melyik típust akarják lecserélni, hanem a képességek oldaláról van megközelítve a beszerzés. A lehetséges típusok közül minden fel van sorolva, ami nálunk is előfordult (Airbus H145M, Sikorski UH-60 Black Hawk, Bell UH-1 „Huey“ és az AgustaWestland AW139M), 12 darab beszerzése van egyelőre tervezve. És itt a specifikációk, ami talán nem túl részletes, de egy kicsit rávilágít arra, hogy a fegyverzeten kívül, ami laikusként az egyetlen meghatározó szempont, milyen egyéb szempontokra figyelnek még beszerzéskor. Specifications: Two-engine multipurpose helicopter; Crew: 2 pilots, 2 operators (flight engineer/gunner); 25 to 30 years lifetime; 12 helicopters in total. Requirements concerning the performed roles: Provide fire support for the ground troops; Armed escort for moving troops, escort for transport helicopters; Support for Special Forces operations; Effectiveness against slow-speed and low-altitude air targets; Air search and rescue, combat rescue; CASEVAC; Air transport of personnel and material; Tactical airborne insertions; Cooperation with the Integrated Rescue System. General requirements: Capability of day and night operation; Transport capacity of at least 8 armed and equiped soldiers (ground troops); CASEVAC – at least 2 stretchers in the transport cabine; Total payload for the transport cabine at least 960 kg; Protection of fuel tanks against leakage and explosion caused by combat damage or accident; Wire Strike Protection System. Flight performance: Minimum range 550 km; Minimum cruise speed 260 km/h; Service ceiling at least 4,000 m. Armament: Guns: Cannon or Machine-Gun operated by the pilot and Machine-Gun operated by the gunners; Missiles and Rockets: Air-to-Ground guided missiles (AGMs), unguided rockets and laser-guided rockets; Active and passive protection system.