Biztonságpolitika

Mindig leírom, hogy érdemes követni, hogy mi történik Csehországban haderőmodernizáció címén, mert egy kb. azonos méretű ország, kicsit jobb gazdasági lehetőségekkel, azonos szövetségi rendszerrel és hasonló fenyegetettség percepcióval. Csehország a páncélozott harcjárművek a legnagyobb beszerzési program, de mindjárt utána jönnek a helikopterek. Ez nálunk már nagyrészt eldőlt, de azért érdemes látni, hogy lehetett volna másképp is, vagy akár, hogy a kiválasztás során milyen szempontokat vehettek figyelembe a politikai és gazdasági érdekek mellett. A cikk a helikopterflotta méretével indít: 52 helikopter. Brutális mennyiség, pedig gondolom ez a normális egy közepes ország közepes légierejétől. 17 Mi-35/24Ws and 4 Mi-171Sh's by the 221st Helicopter Squadron and 11 Mi-171Sh's by the 222nd Helicopter Squadron at the 22nd Helicopter Air Base in Náměšť nad Oslavou, and 3 Mi-8s, 5 Mi-17s and 10 W-3As by the 243rd Helicopter Squadron at the 24th Transport Air Base in Prague-Kbely. Plus two Mi-2s, which see their last year of service in Pardubice Flight Training Center. Nekem külön érdekes a Mi-17-es klasszifikációjának tisztázása, annak idején egyszer írtam a helikopterhelyzetről Afganisztánban és belebonyolódtam a különböző altípusok kaotikus világába. Itt az írják, hogy a Mi-17Sh (HIP-H) ugyanazokkal a támadó képességekkel rendelkezik mint a Mi-24-es (can carry the same range of weapons as the Mi-24), és ez a Mi-171 AMSTsh export verziója, ami viszont a Mi-17AMT légideszant (armed assault-transport) változat. El ne felejtsem. A számok hatalmasak. Ezekhez képest a 2010-es évek eleji egy darab magyar szállítóhelikopter jól mutatja, mennyire le voltunk gatyásodva. Most van 3 kiképző, 8 harci helikopter és 6-8 szállító(?). Ha jól számolom ez a harmada, és ha megjönnek az új beszerzések akkor lesz 36 új harci és szállító + a meglevő 3 kiképző. Akkor leszünk a csehek közelében egy modern flottával. Nincs szó a cikkben, hogy melyik típust akarják lecserélni, hanem a képességek oldaláról van megközelítve a beszerzés. A lehetséges típusok közül minden fel van sorolva, ami nálunk is előfordult (Airbus H145M, Sikorski UH-60 Black Hawk, Bell UH-1 „Huey“ és az AgustaWestland AW139M), 12 darab beszerzése van egyelőre tervezve. És itt a specifikációk, ami talán nem túl részletes, de egy kicsit rávilágít arra, hogy a fegyverzeten kívül, ami laikusként az egyetlen meghatározó szempont, milyen egyéb szempontokra figyelnek még beszerzéskor. Specifications: Two-engine multipurpose helicopter; Crew: 2 pilots, 2 operators (flight engineer/gunner); 25 to 30 years lifetime; 12 helicopters in total. Requirements concerning the performed roles: Provide fire support for the ground troops; Armed escort for moving troops, escort for transport helicopters; Support for Special Forces operations; Effectiveness against slow-speed and low-altitude air targets; Air search and rescue, combat rescue; CASEVAC; Air transport of personnel and material; Tactical airborne insertions; Cooperation with the Integrated Rescue System. General requirements: Capability of day and night operation; Transport capacity of at least 8 armed and equiped soldiers (ground troops); CASEVAC – at least 2 stretchers in the transport cabine; Total payload for the transport cabine at least 960 kg; Protection of fuel tanks against leakage and explosion caused by combat damage or accident; Wire Strike Protection System. Flight performance: Minimum range 550 km; Minimum cruise speed 260 km/h; Service ceiling at least 4,000 m. Armament: Guns: Cannon or Machine-Gun operated by the pilot and Machine-Gun operated by the gunners; Missiles and Rockets: Air-to-Ground guided missiles (AGMs), unguided rockets and laser-guided rockets; Active and passive protection system.

Csehország kiadja Magyarországnak Dér Csaba csantavéri születésű bérgyilkost – közölte a cseh igazságügyi minisztérium szóvivője.

A magyar és szerb állampolgársággal rendelkező Dér kiadását Szerbia is kérte. Marie Benesová cseh igazságügyi miniszter – tekintettel az érintett által a két országban elkövetett bűncselekmények súlyára és az ezekért járó büntetések mértékére – Magyarország mellett döntött – pontosított a szóvivő.

Dért március 1-jén a prágai Amadeus szállóban tartóztatta le a cseh rendőrség. Az akkori közlemény szerint a letartóztatáskor hamisított iratokat, két pisztolyt és lőszert találtak a bűnözőnél, akit a csehek azóta fogságban tartottak.

A több gyilkosság elkövetésével gyanúsított 38 éves férfi ellen a holland, a magyar és a szerb rendőrség adott ki nemzetközi elfogatóparancsot. A hollandok a saját ügyüket később átadták a magyaroknak. A prágai bíróság, amely a magyar és a szerb kiadatási kérelmet megvizsgálta, úgy találta, hogy az érintett mindkét országnak kiadható. A végső döntést ezért a cseh igazságügy-miniszternek kellett meghoznia.

Dér a prágai bíróságon egyetértett azzal, hogy a hatóságok kiadják őt Magyarországnak, ahol szerinte a családja is él. Szerbiának történő esetleges kiadatásával viszont nem értett egyet, de álláspontját nem indokolta meg.

A férfi Budapesten 2018. szeptember 20-án egy vállalkozóval, V. Lászlóval végzett egy parkolóban. A férfit térdre kényszerítette, majd fejbe lőtte.

Partnerkapcsolatok

2019. 06. 02. – A NATO Főtitkára dicsérettel illette Albánia politikai párbeszédre irányuló kezdeményezését (Gönczi Róbert)

Jens Stoltenberg, NATO Főtitkár június 2-án vasárnap Tiranába látogatott, hogy Albánia vezetőivel tárgyaljon. Üdvözölve Albánia 10 éves NATO-tagságát, dicsérettel illette az ország részvételét a koszovói és afganisztáni műveletekben, valamint a lettországi NATO többnemzetiségű harccsoportban. Továbbá megemlékezett azon két albán katonáról, akik nemrég életüket vesztették Lettországban egy gyakorlat közben.

“Kemény munkával és céltudatossággal Albánia példamutató a nyugat-balkáni régió békéjének védelmében.” – jelentette ki . A Stoltenberg. A Főtitkár üdvözölte az Európai Bizottság ajánlatát az EU csatlakozási tárgyalásainak felgyorsítására Albánia és Észak-Macedónia ügyében, kiemelve ezen haladás továbbvitelének fontosságát. Felszólította az összes politikai szereplőt, hogy az egyeztetések során előre meghatározott politikai módszerekkel oldják meg nézetletéréseiket, illetve mutassák meg a szükséges konszenzust az euroatlanti integrációval kapcsolatban.

2019. 06. 03. – „Készek vagyunk befogadni Észak-Macedóniát a NATO-családba“ (Németh Csenge)

Jens Stoltenberg, a NATO Főtitkára elismerő szavakkal illette Észak-Macedónia törekvéseit, melyek egyre inkább az európai és a transzatlanti integráció felé haladnak. Szkopjei látogatása során beszédében kiemelte, hogy a NATO-tagság nagyobb biztonságot és jólétet teremt az észak-macedón nép számára.

A NATO Főtitkára dicsérte a Szkopje és Athén által tanúsított elszántságot, mely Észak-Macedónia korábbi, megkérdőjelezett államnevének megoldására irányult a történelmi jelentőségű Prespa-megállapodáson keresztül. Így jelenleg a szövetségesek várakozással tekintenek Észak-Macedónia csatlakozására a NATO harmincadik tagjaként. Stoltenberg ösztönözte az országot, hogy folytassa a megkezdett reformokat, beleértve a jogállamiságot, a biztonságot és a hírszerzést érintő lépéseket. A reformok végrehajtása fontos állomás Észak-Macedónia életében a teljes NATO tagságra való felkészülésben.

A NATO Főtitkár a Észak-atlanti Tanáccsal, a NATO döntéshozó szervével érkezett meg Szkopjébe. Ez volt az első észak-macedóniai látogatás a Tanács részéről, mely folyamán egy közös találkozó keretein belül az észak-macedón kormány tagjaival közösen megvitatták a csatlakozási előkészületekben, reformokban, valamint a régió helyzetében elért előrehaladást.

2019. 06. 04. – A Főtitkár dicséri Ukrajna és a NATO partnerségét és újabb reformokat irányoznak elő (Haiszky Edina Julianna)

A NATO Főtitkára, Jens Stoltenberg üdvözölte Ukrajna új elnökét, Volodimir Zelenszkijt a NATO főhadiszállásán és a NATO–Ukrajna Bizottság ülésén egyaránt. Stoltenberg köszönetet mondott Ukrajnának azért, hogy az otthoni komoly biztonsági kihívásaik ellenére az afganisztáni és koszovói missziókban is hathatósan közreműködnek katonáik, emellett az országot “nagyra becsült partnerként” említette. Biztosította Zelenszkijt a NATO teljeskörű politikai, katonai és anyagi támogatásáról, ennek példája a tengeri és a parti őrség kiképzése, és több mint  40 millió euró folyósítása befektetési alapoknak a számítógépes védelem és orvosi rehabilitáció területén.

A NATO határozottan támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, ezt támasztják alá a Főtitkár szavai: „A szövetségesek nem ismerik el a Krím-félsziget annexióját és egyúttal elítélik Oroszország agresszív fellépéseit a fekete-tengeri régióban.”

A Főtitkár hangsúlyozta továbbá az ukrán elnök felelősségét a korrupció elleni küzdelemben és a jogállamiság megerősítésére irányuló reformok végrehajtásában, mert ezeknek köszönhetően  Ukrajna egyre közelebb kerülhet a NATO-ba való belépéshez a partnerségi viszony helyett.

2019. 06. 09. – A NATO álláspontja a kialakult helyzetről a Moldovai Köztársaságban (Gönczi Róbert)

A NATO aggódva figyeli a kialakult politikai válságot a Moldovai Köztársaságban. Arra kérték a politikai spektrum összes szereplőjét, hogy őrizzék meg a nyugalmukat és a köztük kialakult viszályt csökkentsék a párbeszéd szintjére, a törvények tisztelete mellett.

A Moldovai Köztársaság demokratikusan megválasztott vezetőinek közösen kell dolgozniuk annak érdekében, hogy a jelenlegi politikai válságra megoldást találjanak.

A NATO megerősítette, hogy a Szöveségesek a jövőben is támogatják a Moldovai Köztársaság reformjait annak biztonsági és védelmi intézményeiben. A NATO és a Moldovai Köztársaság szoros partnerek immáron több mint 25 éve és a szövetségesek továbbra is kiállnak a Moldovai Köztársaság függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett.

2019. 06. 11. – Jens Stoltenberg izlandi látogatása (Tóth Milán)

A NATO Főtitkára köszönetet mondott Izland támogatásáért a nemzetközi biztonságot illetőleg. A június 11-én, Reykjavíkban tartott látogatása során Jens Stoltenberg, a Szövetség főtitkára Katrín Jakobsdóttir, izlandi miniszterelnöknek elmondta, hogy országa, stratégiai helyzetének köszönhetően, 70 éve segíti Európát és Észak-Amerikát egy szorosabb kapcsolat kialakításában.

Jens Stoltenberg kiemelte Izland polgári szerepvállalásának fontosságát a NATO missziókban, valamint az országban világszerte egyedülálló mértékű, a nők egyenjogúságát, a békét és biztonságot hirdető agendáját.

Továbbá szó esett aktuális biztonsági kihívásokról is, így Oroszország INF-szerződésből való kilépéséről, a NATO képességeiről a hibrid- és kiberfenyegetések leküzdésében, valamint az északi-térség helyzetéről is. Izlandi látogatása során Jens Stoltenberg megtekintette Keflavík légibázisát is, mely elsődleges szerepet játszik az ország és az egész északi térség védelmében.

Látogatása végén a Főtitkár megjegyezte, hogy a szigetország egy erős transzatlanti köteléket biztosít egy bizonytalan világban.

2019. 06. 18. – Franciaország szándéknyilatkozatot írt alá a stratégiai légi szállítást és légi utántöltést illető együttműködésről Belgiummal, Hollandiával, Luxemburggal, Németországgal és Norvégiával (Szilágyi Laura)

A június 18-án aláírt szándéknyilatkozattal a hat szövetséges tagállam hatalmas lépést tett az MRTT-C képességek (Multi Role Tanker and Transport Capability) anyagilag megengedhetőbbé alakítása felé.

Az MRTT-C kezdeményezés biztosítani fogja a résztvevő országok számára a stratégiai légi szállítást, légi utántöltést és orvosi evakuálási képességeket, lehetővé téve ezáltal a légi műveletek rugalmasabbá tételét. Ehhez öszesen nyolc légijárművet fognak beszerezni az elkövetkezendő években.

A kezdeményezéshez való csatlakozás nyitott az összes tagállam számára.

2019. 06. 25. – A NATO-tagországok védelmi költségvetése (2012-2019) (Györgyi Dominika)

A NATO rendszeresen gyűjt adatokat a szövetségesek védelmi kiadásairól, részletesen bemutatva ezeket. Minden tagállam védelmi minisztériuma jelentést készít a jelenlegi és a jövőben várható védelmi szempontú kiadásokról.

A kiadások a nemzeti kormány által a pénzügyi év folyamán ténylegesen teljesített, illetve a fegyveres erők, a szövetségesek vagy a Szövetség szükségleteinek kielégítésére tett kifizetéseket jelentik. A NATO naprakész gazdasági−demográfiai információkkal is rendelkezik az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (DG-EFIN) és az OECD által.

Az említett források adatai és a tagországok GDP-előrejelzései közötti eltérésekre, valamint a fogalomkülönbségekre való tekintettel a jelentésben szereplő számadatok jelentősen eltérhetnek a médiában szereplőktől. A felszerelésre fordított kiadások tartalmazzák a fő berendezéseket és az ezekhez kapcsolódó kutatásra, fejlesztésre fordított kiadásokat. A személyzeti kiadások magukban foglalják a nyugdíjakat is.

A jelentésben használt 2018-2019-es adatok becslések.

A teljes jelentés az alábbi linken elérhető: https://www.nato.int/nato_static_fl2014/assets/pdf/pdf_2019_06/20190625_PR2019-069-EN.pdf

2019. 06. 25. – Jens Stoltenberg: Szlovákia nagymértékben hozzájárul a Szövetség közös védelméhez (Tóth Milán)

A NATO Főtitkára június 25-én találkozott Zuzana Čaputovával, Szlovákia elnökével, annak érdekében, hogy értékeljék Európa jelenlegi biztonsági helyzetét, valamint a Szövetség elért eredményeit.

Jens Stoltenberg köszönetet mondott Szlovákia NATO munkájáért, így többek között az ország Lettországban állomásozó csapataiért, az iraki és afganisztáni bevetésekben való részvételéért, valamint az Ukrajnának nyújtott pénzbeli támogatásáért. Ezen felül pozitívnak értékelte azt is, hogy Szlovákia egyre nagyobb védelmi ráfordításokba kezdett, illetve a NATO-ra nézve kulcsfontosságú területekbe fektetett be.

2019. 06. 26. – A védelmi miniszterek értekeztek az oroszok INF-szerződés szegéséről és a NATO válaszairól (Haiszky Edina Julianna)

A NATO védelmi miniszterei 2019. június 26-án, Brüsszelben találkoztak, hogy megvitassák az INF-szerződés Oroszország általi megszegését és a NATO erre adott válaszait.

Jens Stoltenberg, a NATO Főtitkára hangsúlyozta, hogy Oroszországnak még van esélye megmenteni az INF-szerződést, és a szövetségesek ezt az üzenetet a jövő héten a NATO– Oroszország Tanács ülésén közvetíteni fogják. De ehhez szükség van arra, hogy Oroszország „térjen vissza a teljes és ellenőrizhető megfeleléshez” és szüntesse be az SSC-8 rakéták további előállítását és telepítését.

Emellett kiemelte, hogy a miniszterek megállapodtak abban, hogy a NATO reagál, ha Oroszország nem tér vissza a szerződésben foglaltakhoz, tehát a szövetségesek készülnek egy INF-szerződés utáni világra.

2019. 06. 27. – A NATO-védelmi miniszterek jóváhagyták az új világűr politikát és megvitatták az afganisztáni missziókat érintő kérdéseket (Szilágyi Laura)

Csütörtökön a védelmi miniszterek jóváhagyták az új, átfogó világűr politikát, mely közelebb viszi a szövetségeseket a világűr lehetőségeinek és kihívásainak eléréséhez. A NATO olyan fórumként tudna fellépni, amely keretein belül növekedhetne az információk megosztásának és az együttműködésnek a mértéke.

A találkozó kiemelt napirendi pontja volt az afganisztáni biztonság kérdése. “Habár számos kihívás maradt még hátra az országot illetőleg, jelenleg mégis egyedülálló lehetőségünk van a béke megteremtésére.” – nyilatkozta Stoltenberg.

A szövetségesek teljes mértékben támogatják az USA politikai egyezség felállítására törekvő afganisztáni ambícióit. Emellett a NATO nemrégiben megszervezte a misszióban résztvevő erők következő váltását, valamint megerősítette az afgán biztonsági erők pénzügyi támogatását 2024-ig.

Gyakorlatok

2019. 06. 06. – Bevetették a NATO Spearhead Force névre keresztelt közös harci egységét és tesztelték készenlétüket (Szilágyi Laura)

Május 24. és június 14. között a szövetségesek 2500 német, dán és norvég katona, valamint 1000 harcjármű részvételével végrehajtották a Noble Jump 19 elnevezésű gyakorlatot Nyugat-Lengyelországban. Ez az esemény képezi a Spreadhead Force és a VJTF (Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Műveleti Erő) fő gyakorlatozási lehetőségét, és teszteli a két egység együttműködési képességeit.

A gyakorlat egyik alappillérét a gyors reagálás és az erők hirtelen mozgatása és áttelepítése alkotta. A műveleteket, melyek magukba foglaltak ellenséges harckocsik és gyalogság elleni védekezést, valamint tűzszerész munkálatokat is, a Zagan gyakorlótéren kivitelezték.

2019. 06. 09. – A szövetséges haditengerészetek készenléti gyakorlata a Balti-tengeren (Kertai Zoltán Péter)

A 47. BALTOPS haditengerészeti gyakorlat június 9-én kezdődött 8600 fővel. A gyakorlat magába foglalta aknák és tengeralattjárók felkutatását és megsemmisítését, légvédelmi gyakorlatokat, partraszállási műveleteket és ellenséges kötelék elleni védekezést. „A hat NATO-tagállammal határolt Balti-tenger kiemelkedő stratégiai fontossággal bír.” – mondta Oana Lungeszku, a NATO szóvivője, aki kiemelte, hogy a gyakorlat „senki ellen nem irányul, azonban a térség biztonsági helyzete jelentősen romlott a Krím-félsziget illegális orosz annexiója óta.” A hadgyakorlatnak korábban az Oroszországi Föderáció is a részese volt, de az ukrán konfliktus következményeként 2014 óta kimaradt. Az ez évi hadgyakorlatot az amerikai 2. flotta parancsnoksága vezényelte le, ami 2018-ban a növekvő orosz atlanti-óceáni jelenlétre válaszul alakult újra.

2019. 06. 13. – A Szövetség új energiatakarékos felszerelése (Kertai Zoltán Péter)

A Szövetség új energiatakarékos felszerelést tesztelt a lengyelországi gyakorlat során. A Capable Logistician 2019 névre hallgató gyakorlat a szövetséges hadseregek fosszilis üzemanyagoktól való függését kívánja csökkenteni és a nemzeti hadseregek közti kompatibilitást növelni. A gyakorlat magában foglalt meglepetésszerű áramkimaradásokat, illetve a dízel- és vízforrások szennyeződését. Az eseményen szerzett tapasztalatok a későbbi fejlesztések alapját fogják képezni.

Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték az Egyesült Államokban James Alex Fields ohiói neonáci férfit, aki a 2017 nyarán történt Charlottesville-i zavargásokon szándékosan halálra gázolt egy tüntetőt.

A 22 éves Fields a per során már korábban bűnösnek vallotta magát 22 rendbeli, gyűlöletből elkövetett bűncselekményben. Ezek egyikére – a szándékosan elkövetett halálos gázolásra – életfogytig tartó börtönbüntetést lehet kiszabni.

2017 augusztusában a virginiai Charlottesville egyetemi városban jobboldali érzületű tüntetők megmozdulást szerveztek egy, a városban felállított szobor elmozdítása ellen. A szobor Robert E. Lee tábornokot, az amerikai polgárháború déli államai – a konföderáció – hadseregének főparancsnoka volt. Az Egyesült Államok több déli tagállamában évek óta zajló történelmi revíziós kísérletek sorába illeszkedőn a városi önkormányzat – egyes, magukat polgárjoginak mondó csoportok szorgalmazására – úgy döntött, hogy a szobrot eltávolítja a belvárosból. Erre válaszként hirdettek békés tüntetést a szobrot megőrizni akaró virginiaiak.

A békésnek meghirdetett tüntetésre azonban más tagállamokból is érkeztek, köztük a fehérek felsőbbrendűségét hirdető fajgyűlölők is.

Közben a tüntetésen megjelentek baloldali csoportok is, amelyek a szobor eltávolítása mellett szerveztek megmozdulást. A két csoport összecsapott egymással, és James Alex Fields szándékosan belehajtott a baloldali tüntetők tömegébe, halálra gázolva a 32 éves Heather Heyert.

A zavargások nagy visszhangot váltottak ki az Egyesült Államokban, és éles bírálatok érték Donald Trumpot is, aki első nyilatkozatában leszögezte, hogy mindkét tüntető csoportnak megvan a felelőssége a történtekért.

Több elemző szerint a Charlottesville-i véres összecsapások fordulópontot jelentettek: felhívták a figyelmet az erősödő amerikai fehér fajgyűlölő mozgalmakra.

A James Alex Fields elleni perben tavaly decemberben az ügyész a maximális büntetés kiszabását, azaz életfogytig tartó börtönt javasolta. A vádlott ügyvédjei védencük nehéz gyermekkorára és mentális betegségére hivatkozva enyhébb büntetést kértek, ám a bíró nem méltányolta az érvelést. “A vádlott bűncselekményei olyan iszonyatosak – és az ártatlanok megnyomorítása olyan komoly -, hogy ezek felülírnak minden olyan tényezőt, amelynek alapján a vádlott enyhébb büntetés mellett érvelhetne” – fogalmazott az ítélethirdetés előtti záróbeszédében Christopher Kavanaugh ügyész.

Ordem e progresso - a brazil lobogóról vett jelmondatban figyelemreméltó módon szerepel a rend szó, mitöbb, megelőzi még a fejlődést is. Talán abból a felismerésből kiindulva, hogy kuplerájból bizonyosan nem lesz előrelépés...

Zord

 

Megszökött egy 2,7 méter hosszú kockás piton egy cambridge-i házból, a rendőrség keresi – írta a BBC.

A cambridgeshire-i rendőrség vasárnapi Twitter-bejegyzése szerint a hüllőt a Lovell utca környékén látták. Megkeresték a tulajdonosát, aki megerősítette, hogy egzotikus háziállata eltűnt. Arra kérték a város lakóit, hívják a rendőrséget, ha látják a kígyót, amelynek ugyan nincs mérge, de veszélyes, mert rátekeredve megfojthatja áldozatát.

A kockás piton Délkelet-Ázsiából származik, általában 3-6 méteresre nő meg, a leghosszabb ismert példány 9,6 méteres volt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal a felhívással fordult csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz, hogy engedje szabadon a Moszkvában bebörtönzött ukrán haditengerészeket, akiket a Kercsi-szorosnál történt tavaly novemberi tengeri incidens során ejtettek fogságba.

“Oroszország elnökéhez szeretnék fordulni. Mindannyiunknak van gyermeke, adja vissza a gyermekeket szüleiknek” – mondta sajtótájékoztatóján az ukrán elnök, utalva a foglyok fiatal életkorára.

Zelenszkij ezt megelőzően hevesen bírálta Pavlo Klimkin külügyminisztert, amiért anélkül válaszolt Moszkvának a tengerészek szabadon bocsátását elutasító orosz diplomáciai jegyzékre, hogy konzultált volna vele. Szerinte a külügyminisztérium olyan lépést tett, ami veszélyeztetheti a tengerészek hazahozatalát. Szemére vetette Klimkinnek, hogy az ukrán állam nevében nyilatkozott, miközben ezt szerinte csak az államfő teheti meg.

2018. november 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette.

Az ENSZ tengerjogi egyezményével összhangban felállított állandó bíróság május 25-én hozott határozatában kimondta, hogy Oroszországnak haladéktalanul szabadon kell bocsátania a 24 ukrán haditengerészt, és vissza kell szolgáltatnia Ukrajnának a lefoglalt három hadihajót. Nem kötelezte viszont a bíróság Oroszországot a tengerészek ellen indított büntetőeljárás beszüntetésére. A dokumentum szerint június 25-ig kellett Moszkvának számot adnia arról, milyen intézkedéseket tett a határozat végrehajtása végett.

Moszkva diplomáciai jegyzékben tudatta Kijevvel, hogy álláspontja szerint a tengerészek ellen indított büntetőeljárás kívül esik az ENSZ-bíróság hatáskörén. Írásbeli garanciát kért továbbá Ukrajnától arra vonatkozóan, hogy részt vesz az ukrán tengerészek büntetőeljárásának folytatásában az orosz jogszabályokkal összhangban. Az ukrán külügyminisztérium szerdán közzétett közleménye szerint a tárca kifejezte határozott tiltakozását, amiért Oroszország nem hajlandó végrehajtani a nemzetközi bíróság határozatát és szabadon engedni a tengerészeket, amivel Kijev szerint tovább élezi a két ország közti vitát.

Klimkin reagálva Zelenszkij bírálatára az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva kijelentette, hogy a külügyminisztériumnak a hatáskörébe tartozik válaszolni az orosz diplomáciai jegyzékre, és erről nem kell a tárcának az államfővel egyeztetnie.

Zelenszkij sajtótájékoztatóján megjegyzést fűzött ahhoz is, hogy a Putyin elnökhöz közel álló Viktor Medvedcsuk ukrán politikus saját kezdeményezésre tárgyalt szakadár vezetőkkel, akiktől ígéretet kapott négy ukrán fogoly szabadon engedésére. Az ukrán elnök leszögezte, hogy ő egyszer sem beszélt Medvedcsukkal. Értetlenségének adott hangot amiatt, hogy egy olyan fontos kérdés, mint a fogolycsere, miért csak a parlamenti választások előtt néhány héttel foglalkoztatja Medvedcsukot, és miért pont ő közvetített ebben az ügyben.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz őrző-védő céghálózatot működtető emberek ellen, akik kétmilliárd forintos kárt okoztak a költségvetésnek – közölte a NAV.

A közlemény szerint a fő elkövetők – két Fejér megyei férfi – vagyonvédelmi szolgáltatásokat szerveztek, a dolgozók után azonban az adót és járulékokat nem fizették be. Az elkövetők az áfacsalással közel hétszázmillió, míg a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és járulékok “megspórolásával” 1,3 milliárd forintos kárt okoztak az államnak.

A csaláshoz többszintű céghálózatot hoztak létre, a bukó cégek élére strómanokat ültettek. A bűnszervezetben a könyvelő is részt vett, aki a vezetőkkel megegyezve adóminimalizáló bevallásokat nyújtott be.

A NAV nyomozói országos akcióban számolták fel a szervezetet, it-szakemberek, járőrök és a NAV Merkur bevetési egysége támogatásával 51 helyszínen tartottak házkutatásokat, összesen 15 gyanúsítottat hallgattak ki. Az elkövetők által okozott kár és a várható bírság biztosítására bankszámlákat zároltak, ingatlanokat, ékszereket és készpénzt foglaltak le 570 millió forint értékben.

A bűnszervezet tagjai közül három ember letartóztatásáról már döntött a Székesfehérvári Járásbíróság.

1945 kora tavasza. A nyugatról támadó angol, amerikai és kanadai erők előrenyomulását német földön egy természetes akadály, a Rajna késlelteti. A szövetséges hadvezetés folyami átkelést tervez, de nem akarják kellő felkészülés és gyakorlás nélkül előreküldeni az embereket. Emlékeikben még él az 1944. szeptemberi Market Garden hadművelet fiaskója, amikor Arnhemnél „messze volt a híd”. Belgiumban intenzív kiképzés veszi kezdetét, amelyhez a Rajnához hasonló folyó, a Meuse adja a helyszínt. A katonák éjjel-nappal az átkelést gyakorolják.

Kotem egy kis település a Meuse belga oldalán. A másik oldal már Hollandia, ott Maas-nak nevezik a folyót. Kotemnél táborozik egy meglehetősen vegyes összetételű brit zászlóalj. A veterántól kezdve az újoncig mindenki előfordul itt. Ezeknek az embereknek egy kétéltű jármű, az amerikai LVT-4 Buffalo kezelését kell megtanulniuk szárazon és vízen egyaránt. Nincs könnyű dolguk, a tavaszi olvadás áradással jár, de ez nem zavarja a gyakorlatozást.

Március 5-én éjjel négy brit katona készül átkelni a folyón az egyik Buffalóval. Ketten közülük - John Shearer és Philippe Harding - huszonéves újoncok, akik Skóciából érkeztek a seregbe. A harmadik katona, Stanley Clark tapasztalt harcos, megjárta Észak-Afrikát és most az európai hadszíntéren igyekszik túlélni a háborút. Negyedik társuknak csak a keresztneve maradt fent és a beceneve („Hókuszpókusz”), amit annak köszönhetett, hogy elképesztő kártyatrükkökre volt képes. Már közel járnak a parthoz, amikor megtörténik a baj. A Buffalo fennakad valamin, ami feltépi a jármű alját és az azonnal elsüllyed a megáradt folyóban. Ketten megmenekülnek, ketten azonban a Meuse-be vesznek, egyikük holtteste sosem kerül elő. A Buffalo évtizedekre a Meuse foglya marad.

1977-ben új út épül Kotem közelében. A belga-holland határsávban húzódó szakaszt a Meuse felett egy híddal tervezik összekötni. A híd építésének megkezdése előtt, a meder átvizsgálása miatt búvárok merülnek a folyóba és nagy meglepetésükre rátalálnak az LVT-re. A felfedezésnek gyorsan híre megy. A környék idősebb lakói még emlékeznek arra, hogy a háború utolsó évében valóban elsüllyedt ott egy kétéltű jármű. Gyors döntés, egy éjszakai merülés, és a búvárok által ráerősített kötéllel partra vontatják a Buffalót.

A járművet kiállítható állapotba hozzák és 1977 szeptemberében kétnapos ünnepség keretében, mint emlékművet avatják fel Kotem mellett. Újabb harminc év elteltével az idő nyomot hagy a második világháborús jármű-relíkvián. A Buffalo állaga annyira leromlik, hogy elkerülhetetlenné válik a felújítása. 2007-ben a belga hadsereg leemeli a betontalapzatról és elszállítja. Önkéntesek csoportja kezd dolgozni a rozsdásodó kétéltűn és közben a jármű kiállítási helye is megújul. A Meuse egykori foglya még abban az évben visszakerül a helyére. Oda, ahol ma is látható.

*

LVT-4 Buffalo

(Landing Vehicle Tracked - Lánctalpas Partraszálló Jármű)

A 7,9 méter hosszú, 3,3 méter széles és 2,5 méter magas, 13,5 tonnás LVT-4-esből 8348 darabot gyártottak, amelynek többségét a csendes-óceáni hadszíntéren alkalmazták. Páncélzata 6 és 14 milliméter között volt. Háromfős személyzet irányította, egy parancsnok és két járművezető.

A Buffalo vízi meghajtását szintén a lánctalpak biztosították, a hajtott lánckerék az első volt. A lánctalpakra lapátszerű kapaszkodókat szereltek, amelyek szárazon és vízen egyaránt segítették a jármű haladását.

A láncfeszítő kerékkel állították be az oldalanként 73 szemből álló lánctalp feszességét.

Az LVT-4 oldalanként 11 görgővel rendelkezett.

A személyzet fülkéjébe két búvónyíláson lehetett bejutni. A fülke mögött helyezték el a motorházat a 250 lóerős, héthengeres, Continental csillagmotorral. Az 530 literes üzemanyagkészlet szárazföldön 240, vízen 120 kilométer megtételére volt elegendő.

Az állagmegóvás miatt ponyvával takart, egyébként nyitott tehertérben 25-30 katona utazhatott, de akár egy Willys Jeepet is szállíthatott az LVT-4. A jármű védelmére 12,7 mm-es és 7,62 mm-es géppuskák szolgáltak.

A jármű hátfala lenyitható rámpaként szolgált. A katonák ezen keresztül hagyhatták el a járművet, így a kiszálláskor védve voltak az elölről jövő támadással szemben. A rámpa két oldalán látható terelőlapát-dobozokat azért szerelték fel, hogy a lánctalp kapaszkodói által hátracsapott víz ne fröcsköljön a magasba, hanem hátrafelé jusson ki a jármű alól.

Az első kiállításkor a jármű történetét ismertető bronztáblát a Buffalo oldalára csavarozták. A 2007-es felújítást követően ez a tábla nem került vissza, helyette egy részletesebb tájékoztatást nyújtó táblát állítottak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) több amerikai egyetemet felkért, hogy figyelje a Kínából érkező diákokat és kutatókat – jelentette az amerikai közszolgálati rádió (NPR).

A rádió tudósítása szerint az FBI munkatársai – amerikai hírszerző szervezetek támogatásával – az elmúlt hónapokban tíz jelentős amerikai egyetemet kerestek fel, hogy sürgessék náluk olyan módszerek kidolgozását és bevezetését, amelyekkel biztonságosan megfigyelhetik a Kínából érkező diákokat és vendégkutatókat. A felkeresett egyetemek mindegyike foglalkozik kutatásokkal is.

Az FBI tisztségviselői azt is szorgalmazták az oktatási intézményeknél, hogy vizsgálják felül azokat a már folyamatban lévő kutatásaikat is, amelyekben kínai diákok vesznek részt, és amelyeknek eredményei a védelmi iparban felhasználhatóak. “Az FBI munkatársai megkérdezték tőlünk, milyen módszereink vannak annak figyelemmel kísérésére, hogy a Kínából érkező diákok és vendégkutatók mely laboratóriumokban dolgoznak, és milyen jellegű információkhoz juthatnak hozzá” – nyilatkozott az NPR-nak Fred Cate, az indianai egyetem kutatásért felelős rektorhelyettese. Hozzáfűzte: “Nem egyszerűen arról van szó, hogy figyelnünk kell a gyanús tevékenységeket, hanem arról, hogy kifejezetten egyes országok és onnan érkezők kerülnek célkeresztbe”.

A közszolgálati rádió megkeresésére az FBI közleményben válaszolt. Leszögezte: “Rendszeresen kapcsolatban állunk azokkal a közösségekkel, amelyeket szolgálunk. E folyamatos kapcsolattartás részeként szoktunk találkozni különböző csoportokkal, szervezetekkel és egyetemi, tudományos intézményekkel. Az FBI a nemzetbiztonsággal összefüggő feladatainak jegyében találkozott felsőoktatási intézmények vezetőivel is.”

Az NPR megjegyezte: az FBI kérései nem kötelező érvényűek. A felkeresett egyetemek vezetői arról tájékoztatták a Szövetségi Nyomozó Iroda munkatársait, hogy még nem dolgoztak ki – a már érvényben lévők mellett – új módszereket a megfigyelésre.

Az egyetemi vezetők egyébként szkeptikusan fogadták az FBI álláspontját a kínaiaktól érkező fenyegetettségre. Több amerikai egyetem nyilvánosan is megfogalmazta ellenérzéseit. Februárban például a kaliforniai Berkeley egyeteme tett közzé erről nyilatkozatot, egy hónappal ezelőtt pedig a Yale Egyetem rektora sürgette az FBI-t az aggodalmaik magyarázatára.

Riportjában az NPR beszámolt arról is, hogy az FBI nemcsak egyetemi vezetőkkel konzultált, hanem több száz vállalati elnök-vezérigazgatót, beruházót és kutatóintézeti szakembert tájékoztatott a kínai hírszerzési és kiberbiztonsági fenyegetésekről. “Elsősorban Kínára vonatkozó titkosított információkkal látjuk el őket, arról, hogy a kínaiak milyen jellegű információkat próbálnak gyűjteni, és mi iránt érdeklődnek az egyetemeken” – mondta az NPR-nak William Evanina, az Országos Elhárítási és Biztonsági Központ igazgatója.

Márciusban amerikai hírszerzési szakemberek mintegy hetven egyetem és főiskola tisztségviselőit tájékoztatták az intézményeiket is fenyegető veszélyekről, s egyben arra sürgették az intézményvezetőket, hogy erősítsék a kínai kutatók felügyeletét, és utasítsák vissza az olyan kínai cégek felajánlotta kutatási hozzájárulást, finanszírozást, mint például a Huawei telekommunikációs óriásvállalat.

Március óta több egyetem – köztük a tekintélyes bostoni műegyetem, a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a kaliforniai Stanford Egyetem vagy az Illinois Egyetem – meg is szakította kutatási együttműködését a Huaweijel.

Donald Trump kormányzata régóta azzal is vádolja Kínát, hogy ellopja a fejlett amerikai technológiát. “A kínai hírszerző szolgálatok minden rendelkezésükre álló eszközt igénybe vesznek – beleértve diákokat, kutatókat, állami vállalatokat is -, hogy rendszerszerűen információkat és szellemi tulajdont lopjanak az Egyesült Államokban” – fogalmazott Christopher Wray, az FBI igazgatója egy áprilisban tartott előadásában a Külkapcsolatok Tanácsában. Májusban a republikánus törvényhozók mind a képviselőházban, mind a szenátusban olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely a beutazási vízum megtagadását javasolja olyan kínai kutatóktól, akik kínai katonai intézményekkel állnak kapcsolatban.

A román védelmi minisztérium szerint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka félretájékoztatta a közvéleményt arról a magyar-román szakmai megbeszélésről, amelyet a hadisírgondozásért felelős szervezetek küldöttségei folytattak egymással Bukarestben az úzvölgyi hősi temető ügyében.

A közleményben a román védelmi tárca sajtószolgálata azt állította, hogy a magyar fél a megbeszélésen hangoztatott álláspontját egy “másik temetőt ábrázoló”, 1917-ből származó vázlatra alapozta, a szóban forgó sírkertet azonban a román Hősök Emléke Társaság 1926-ban kibővítette, majd 1944-ben újabb bővítés következett, amikor a környéken elesett különböző nemzetiségű hősök maradványait helyezték át az úzvölgyi temetőbe.

A bukaresti sajtóközlemény szerint a Hősök Emléke Országos Hivatalának (ONCE) tárgyalóküldöttsége “megkérdőjelezhetetlen” levéltári iratokkal cáfolt minden olyan állítást, miszerint Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata kegyeletsértést követett volna el egy olyan parcellában, ahova osztrák-magyar katonák holttesteit temették el.

A román fél elutasította azt a számára elfogadhatatlan magyar javaslatot, hogy kizárólag a nemrég elhelyezett betonkeresztek alatti területen végezzenek igazoló feltárást, ezzel szemben az egész “nemzetközi temető” feltárását tervezi, valamennyi olyan ország bevonásával – beleértve Magyarországot is -, amelynek katonái nyugszanak az Úzvölgyében.

“A román fél továbbra is kitart a magyar féllel folytatandó nyílt és őszinte párbeszéd mellett, amelyet jóhiszeműen vállalt a feszültséget feloldó megoldás keresése érdekében, de nem ért egyet a hamis állításokkal és olyan feltárásokkal, amelyek kizárólag Magyarország nemzetpolitikai céljainak igazolását szolgálják” – zárul a bukaresti védelmi minisztérium közleménye.

Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka az általa vezetett magyar küldöttség szerdai bukaresti tárgyalásairól nyilatkozva elmondta: a felek kölcsönösen bemutatták egymásnak a sírkertre vonatkozó levéltári forrásaikat. Kovács akkor úgy értékelte: a román fél számára is egyértelművé vált, hogy a moldvai Darmanesti önkormányzata által elhelyezett ortodox keresztek az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében szolgáló katonák maradványai fölé kerültek. A magyar fél a súlyosan kegyeletsértő állapot megszüntetését, ennek első lépéseként pedig a betonkeresztek alatti terület igazoló feltárását kérte.

A székelyföldiek áprilisban szembesültek azzal, hogy a moldvai, Bákó megyei Darmanesti önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a székelyföldi Csíkszentmártonhoz tartozó, mára már elnéptelenedett hegyvidéki Úzvölgye első világháborús magyar katonai temetőjében.

Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal benyomult a temetőbe, hogy részt vegyen a román emlékmű ortodox szertartással végzett felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni a temetőfoglalást. Két nappal később Viorica Dancila román kormányfő felelős magatartásra intett mindenkit az úzvölgyi temető ügyében, ugyanakkor felvetette, hogy adják a sírkertet a bukaresti védelmi minisztérium kezelésébe.

Vádat emeltek életveszélyt okozó testi sértés, rablás, magánlaksértés és kifosztás miatt két fiatalkorú ellen, akik felnőtt társaikkal rettegésben tartották a Kalocsa környéki falvak idős lakóit – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

Nánási László főügyész azt írta, a két 17 éves fiú 2018 nyarán alig egy hét alatt hét egyedül élő, idős asszonyt rabolt ki Dusnokon, Dunaszentgyörgyön, Dunaszentbenedeken, Miskén és Kecelen. A fiatalkorúak egy 24 éves bátyai férfi ötlete alapján erőszakoskodtak, aki maszkot és kesztyűt adott nekik, feltérképezte a környéket; az autójával közlekedtek, amelyet negyedik társuk, egy 19 éves férfi vezetett.

A késő este elkövetett rablások idején a két felnőtt korú vádlott az autóban maradt. A fiatalkorúak maszkban és kesztyűben támadtak rá álmukból felriadó áldozataikra, miután befeszítették az ajtót vagy betörték az ablakot. Az idős asszonyokat rendszerint ököllel ütötték, leteperték a földre vagy az arcukba párnát nyomtak, miközben értékeiket követelték. Egyiküktől 35 ezer forintot, egy másik idős nőtől csak mintegy kétezer forintot tudtak elvinni.

A fiatalok utolsó, a templomból kerékpárral hazafelé tartó áldozatukat már fényes nappal, a nyílt utcán támadták meg és bántalmazták. A sértettek súlyos sérüléseket – egyebek mellett agyi bevérzést, orrcsont- és állkapocscsonttörést – szenvedtek.

Az ügyészség a letartóztatásban lévő fiatalkorúakat életveszélyt okozó testi sértéssel, többrendbeli, csoportosan, bűnszövetségben, idős személy sérelmére elkövetett rablással, magánlaksértéssel és kifosztással, felnőtt társaikat felbujtóként, illetve bűnsegédként elkövetett, többrendbeli minősített rablással és magánlaksértéssel vádolja. Bűnösségükről a Kecskeméti Törvényszék dönt.

Várhatóan heti ülésükön döntenek a NATO védelmi miniszterei arról, hogy milyen lépések szükségesek, ha Oroszország nem tér vissza a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződéshez (INF) az augusztus 2-ai határidőig – közölte az észak-atlanti szervezet főtitkára.

Jens Stoltenberg sajtóértekezletén nem árulta el, hogy pontosan milyen intézkedésekre lehet számítani, erről mindössze annyit mondott, hogy valószínűleg katonai és politikai elemei is lesznek a csomagnak, amely mindazonáltal pusztán védelmi jellegű. Leszögezte, hogy nem tervezik új szárazföldi nukleáris eszközök telepítését Európába. Egyes diplomáciai források szerint ezen intézkedések keretében több, atomfegyver hordozására képes amerikai harci repülőgépet, valamint hadihajót vezényelhetnek a kontinensre, illetve gyakrabban tarthatnak hadgyakorlatokat.

“Felszólítjuk Oroszországot, hogy járjon el felelősségteljesen. Sajnos azonban nem látjuk jeleit annak, hogy Moszkva így tenne, miután tovább folyik az új rakéták fejlesztése és telepítése” – közölte, hozzátéve, hogy ennek ellenére jövő héten összehívják a NATO-Oroszország Tanácsot, ahol ismét felvetik a kérdést.

Kay Bailey Hutchison amerikai NATO-nagykövet kijelentette, hogy “minden lehetőség nyitva áll”, ugyanakkor aláhúzta, hogy pusztán hagyományos fegyverekről beszél. Hangsúlyozta, az Egyesült Államok beszünteti az F-35-ös harci repülőgépek egyes elemeinek törökországi gyártását, amennyiben Ankara nem áll el az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer vásárlásától. “Minden jel arra mutat, hogy Oroszország le fogja szállítani a rendszert, és ennek következményei lesznek” – közölte a nagykövet, jelentős biztonsági aggályokat emlegetve.

Elemzők szerint valószínűleg a G20-as országcsoport hét végi oszakai csúcstalálkozója lesz az utolsó lehetőség a megállapodásra, ahol Trump várhatóan egyeztetni fog a kérdésről török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal.

Stoltenberg örömmel nyugtázta, hogy már ötödik egymást követő éve emelkednek a katonai kiadások a szervezet európai tagországaiban. A NATO tagállamai 2014-ben azt vállalták, hogy 2024-ig bruttó hazai termékük (GDP) legalább két százalékára emelik védelmi kiadásaikat. Ezt a szintet idén már hét ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Románia, Görögország, Észtország, Lettország – is eléri.

Az Ománi-öbölbeli incidenssel kapcsolatban a főtitkár nyugalomra intette a feleket, és egyben kiemelte, hogy a NATO-nak nincs formális szerepe az ügyben. Hozzátette, a katonai szervezet tagjait aggodalommal tölti el a helyzet, ahogy Irán térségbeli destabilizációs tevékenysége is.

A Washington és Moszkva által 1987-bem aláírt INF-egyezmény – amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában – megtiltotta az 500-5500 kilométeres hatótávolságú szárazföldi rakéták gyártását, birtoklását és tesztelését. Az Egyesült Államok már 2014 óta a szerződés megsértésével vádolja az orosz kormányt. Donald Trump február elején közölte, hogy megkezdik a kivonulást a megállapodásból, felfüggesztik a szerződésből eredő kötelezettségvállalások végrehajtását és fél évet adnak Moszkvának az amerikai követelések teljesítésére. Vlagyimir Putyin erre válaszul bejelentette, hogy országa is felfüggeszti részvételét a szerződésben, és egyúttal kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

A szövetségesek védelmi miniszterei szerdán és csütörtökön tanácskoznak Brüsszelben. Egyebek mellett szó lesz a katonai szervezet világűr-politikájáról, illetve az afganisztáni és az Ománi-öbölbeli helyzetről, továbbá a terrorellenes küzdelemről.

Több mint harmincmilliárd (mintegy 9680 milliárd forint) euró hiányzik ahhoz az elkövetkező évek költségvetési terveiből, hogy Németország meg tudjon felelni a NATO elvárásainak, és a megfelelő mértékben fejleszteni tudja védelmi képességeit – jelentette a Die Welt.

A tervek szerint Berlin jövőre 44,9 milliárd eurót fordít majd honvédelemre, 1,7 milliárd euróval többet mint idén, ám 2021-től 2023-ig 44,1 milliárd euróról 43,9 milliárd euróra csökken a védelmi költségvetés, ami a bruttó hazai termék (GDP) arányában kifejezve is csökkenést jelent, 1,37 százalékról 1,24 százalékra. A NATO-szövetségesek arra tettek ígéretet, hogy 2024-re a GDP 2 százalékára emelik katonai kiadásaikat.

A Die Welt arra is felhívja a figyelmet, hogy ezzel a kormány szembemegy saját koalíciós szerződésével is, amelyben a kormánypártok a haderő folyamatos fejlesztése mellett kötelezték el magukat, és a GDP-hez mérten 1,5 százalékos védelmi kiadásokkal számoltak. Ehhez hiányzik a lap értesülése szerint a következő négy évben mintegy 33 milliárd euró. Jövőre hatmilliárd euró, 2021-ben 10, 2022-ben 13, 2024-ben pedig már 14 milliárd euró lesz a felhalmozott finanszírozási hiány az eredetileg kitűzött tervekhez képest.

A Die Welt birtokába jutott bizalmas jelentés kiemelten felhívja a figyelmet arra, hogy ilyen számok mellett nem tarthatóak a védelmi képességek fejlesztésére vonatkozó célok, és döntést kell hozni arról, hogy mely tervbe vett projekteket valósítják meg és melyeket halasztják el.

A nagyberuházások közül így veszélybe került a nehéz szállítóhelikopterek beszerzése, az MKS-180 fregattok hadrendbe állítása, illetve a légvédelmi képességek fejlesztése, amelyek terén a német hadsereg a NATO szerint jelenleg “kritikus kapacitáshiánnyal” küzd.

Hiányozhatnak források a nemzetközi együttműködésben megvalósított fejlesztésekhez, így európai drón, harci repülő és harckocsi kifejlesztéséhez is. Halasztást szenvedhet emellett alkatrészek beszerzése, a lőszerraktárak feltöltése, valamint a Tigris harci helikopterek fegyverrendszereinek korszerűsítése is.

Az országos szúnyoginvázió miatt minden eddiginél nagyobb területen és több településen dolgoznak a szakemberek a helyzet javításáért – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Úgy fogalmaztak: az intenzív védekezési munkák mindaddig tartanak, “amíg sikerül elfogadható szintre csökkenteni a szúnyogártalmat”. A héten 477 településen és kilenc budapesti kerületben permetezik a szúnyogokat. A permetezések időpontja elérhető a katasztrófavédelem weboldalán a heti programok menüpontnál. Azt írták: a kiemelt turisztikai régiók közül a sikeres Tisza-tavi és Fertő tó környéki beavatkozás után a héten a Balaton- és a Velencei-tó-parti településeken csökkentik légi úton a szúnyogok számát.

Budapesten a sokéves átlagot meghaladó mennyiségű májusi eső hatására továbbra is sok a szúnyog, ezért a következő napokban megnövelt területen végeznek légi és földi gyérítést csaknem 8 ezer hektáron. Kezeléseket végeznek a III., IV., XI., XIII., XVI., XVII., XXI., XXII. és XXIII. kerületben. Szolnok környékén is folyamatos a szúnyoginvázió, ezért a térségben újabb permetezés kezdődik a hét közepétől.

Az idei szezonban először lesz kiterjedt irtás Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében, továbbá folytatják a munkálatokat Tolna és Vas megyében, a Dráva mentén, a Csepel-sziget településein, Komárom, Baja és Mohács térségében. A Szigetközben a változékony, szeles idő miatt részben elmaradtak a légi kezelések, ezek pótlása megfelelő időjárás esetén a hét első napjaiban lesz, ezt követik a földi kémiai gyérítési munkák.

Lezuhant egy katonai helikopter hétfőn Németországban, Alsó-Szászország déli részén, Aerzennél, Hannovertől délnyugatra – tudatta a tűzoltóság.

A rendőrség tájékoztatása szerint a baleset 13.45 órakor történt, és legalább egy ember, az egyik pilóta meghalt, továbbá egy ember súlyosan megsérült. A Bild című német tömeglap értesülése szerint egy kiképző helikoptert ért baleset, amely éppen mélyrepülési gyakorlatot végzett. A baleset okát egyelőre nem tudni. A Die Welt című konzervatív lap honlapja pedig azt írja, hogy egy Airbus H-135 típusú helikopter járt szerencsétlenül.

A szerencsétlenség helyszínének környékét lezárták a hatóságok. A helikopter erdős vidéken csapódott a földbe, és a baleset miatt tűz ütött ki, amelyet a tűzoltók jelenleg is igyekeznek eloltani. A katasztrófa helyszínétől mintegy 30 kilométerre fekszik a német Nemzetközi Helikopterpilóta-képző Központ.

A múlt héten a német légierő két Eurofighter típusú repülőgépe ütközött össze gyakorló repülés közben, és a balesetben az egyik pilóta életét vesztette.

Nem találják azt a férfit, aki három nappal ezelőtt feltételezhetően a Loire folyóba esett a nyugat-franciaországi Nantes-ban, amikor a rendőrség a Zene Ünnepe végén vitatott módon feloszlatta a bulizó fiatalokat.

A francia rendőrség felügyeleti szerve, az IGPN kedden vizsgálatot indított annak a rendőri fellépés körülményeinek a kivizsgálására, amelynek során legalább 14 ember esett a folyóba. A 14 embert kimentették, de egy fiatal férfi, aki jelen volt az eseményen, az oszlatás óta nem került elő, és a barátai feltételezik, hogy ő is a vízbe eshetett.

A június 21-én megrendezett Zene Ünnepén 13 színpadot állítottak fel a Loire mentén Nantes-ban, ahol az együttesek, illetve a DJ-k hajnali négy óráig kaptak engedélyt a koncertezésre. Hivatalos források azt állítják, hogy a rendőrök négykor leállíttatták a zenét, de miután azt valaki újraindította, a rendőrök erővel kezdték oszlatni az embereket. Helyszíni tudósítások szerint ekkor “elszabadult a pokol”.

Samuel Raymond, a Free Form nevű egyesület vezetője, aki a helyi szervezőket segítette, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a folyópart veszélyes helyszín, a francia hírügynökségnek elmondta: összetűzések voltak, de nem lehet megmondani, ki kezdte az erőszakot. Szemtanúk szerint amikor a rendőrség könnygázt vetetett be a bulizók oszlatására, pánikhangulat tört ki, sokan nem értették, mi történik, és a vízbe estek vagy ugrottak.

A rendőrség hétfőn azt közölte, hogy a rendezvényen jelen lévő egyik 24 éves férfi anyja bejelentést tett a fia eltűnése miatt.

Oroszország júliusban kezdi meg az Sz-400-as típusú légvédelmi rendszerek leszállítását Törökországnak – jelentette ki Alekszandr Mihejev, az orosz haditechnikát exportáló Roszoboronekszport állami vállalat vezetője.

Hasonlóképpen nyilatkozott az Anadolu török hírügynökségnek Recep Tayyip Erdogan török elnök is. Mihejev elmondta, hogy a török fél már készül az orosz haditechnika fogadására, és török katonai szakemberek megkapták a rendszer kezeléséhez szükséges kiképzést.

Július folyamán korábban Szergej Csemezov, a fejlett technológia kivitelére szakosodott Rosztyeh orosz állami vállalat vezetője közölte, hogy Törökország az Sz-400-asokért a foglalót már kifizette, és elköltötte a rakétarendszer vásárlására kapott hitelt is.

Ankara négy Sz-400-as típusú, nagy hatótávolságú légvédelmi egység beszerzését határozta el, 2,5 milliárd dollárért. Hulusi Akar török védelmi miniszter márciusban azt közölte, hogy a fegyverek telepítése októberben veszi kezdetét Törökországban.

Kay Bailey Hutchison, az Egyesült Államok NATO-nagykövete megismételte, hogy Ankara lemondhat az amerikai lopakodó F-35-ös harci gépek beszerzéséről, ha orosz légvédelmi rendszert vásárol.

Nem lehetséges Nagy-Britannia és Oroszország kétoldalú kapcsolatainak normalizálása, ha Moszkva nem hagy fel felelőtlen, destabilizáló, Nagy-Britanniát és szövetségeseit is fenyegető tevékenységével – közölte Theresa May Vlagyimir Putyinnal.

May és Putyin a 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság, illetve az EU alkotta csoport (G20) oszakai csúcsértekezletén tartott kétoldalú megbeszélést. A Downing Street pénteki ismertetése szerint a brit miniszterelnök a találkozón leszögezte: az angliai Salisbury városában idegméreg-hatóanyaggal elkövetett tavalyi merényletkísérlet is ennek az elfogadhatatlan magatartási mintának a része. May egyértelművé tette: Londonnak cáfolhatatlan bizonyítékai vannak arra, hogy Oroszország a felelős a támadásért, amelynek célpontja Szergej Szkripal egykori kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal volt.

May londoni hivatalának tájékoztatása szerint a brit kormányfő közölte Putyinnal azt is, hogy Nagy-Britannia a két orosz gyanúsított felelősségre vonását akarja. May ezt a BBC televíziónak adott pénteki oszakai nyilatkozatában is megerősítette. Kijelentette: tudja, hogy Oroszország nem adja ki külföldi országoknak állampolgárait, de a két orosz gyanúsított ellen nemzetközi körözés van érvényben, és ha elhagyják Oroszországot, Nagy-Britannia mindent megtesz elfogatásuk érdekében.

Putyin a Financial Timesnak adott interjúban maga is kitért a Szkripal-ügyre, megerősítve azt a hivatalos orosz álláspontot, amely szerint semmiféle bizonyíték nincs Moszkva felelősségére. Kijelentette ugyanakkor, hogy Nagy-Britanniának és Oroszországnak egyaránt érdeke a kétoldalú kapcsolatrendszer teljes körű helyreállítása. Hozzátette: reméli, hogy az oszakai G20-csúcson legalábbis az első lépéseket meg lehet tenni a kapcsolatok javítása felé.

A Downing Street pénteki ismertetése szerint May közölte Putyinnal az oszakai találkozón, hogy Nagy-Britannia is nyitott egy “másfajta kapcsolatrendszer” kialakítására Oroszországgal, de ehhez Moszkvának is más irányvonalat kell választania. A brit kormányfő leszögezte, hogy Nagy-Britannia változatlanul a liberális demokrácia, az emberi jogok és minden embercsoport, köztük az LGBT-közösség egyenlőségének védelmezője. May közölte Putyinnal azt is, hogy London határozott választ adna, ha Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje ismét vegyi fegyvert vetne be. A brit kormányfő szükségesnek nevezte, hogy Putyin “fogja vissza” az Aszad által Idlíb tartományban indított hadműveleteket.