Biztonságpolitika

Washington katonai koalíciót szeretne kovácsolni az Irán és Jemen közelében lévő vízi utak ellenőrzésére – jelentette ki Joseph Dunford tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője.

A tábornok közölte: az Egyesült Államok néhány nappal ezelőtt fejezte be a nemzetközi katonai koalíció tervezetét, közelebbi részleteket azonban nem mondott róla. A most nyilvánosságra hozott információkból az derül ki, hogy a tervek szerint az Egyesült Államok gondoskodna a parancsnoki hajókról és irányítaná az egész katonai koalíció megfigyelő tevékenységét, míg szövetségesei hajói – saját zászló alatt – kísérnék a kereskedelmi hajókat és járőr feladatokat látnának el az amerikai hajók közelében is.

A sajtókonferencián – amelyen részt vett Mark Esper ügyvezető védelmi miniszter és Mike Pompeo külügyminiszter is – Dunford elmondta: “most folytatjuk a megbeszéléseket egy sor országgal, hogy meglássuk, összeállhat-e a koalíció, amely biztosítaná a hajózás szabadságát a Hormuzi-szorosban és a Báb el-Mandeb-szorosban”. Washington reményei szerint két héten belül kiderül, mely országok vesznek részt a tervezett koalícióban. A résztvevő országok számától is függ, hogy mekkora lenne a két szorost és a nemzetközi hajózási útvonalakat ellenőrző flotta.

A politikai döntés megszületése után – mint mondta – “közvetlenül a katonákon a sor, hogy kidolgozzák, milyen speciális haderőre lesz szükség a terv gyakorlati megvalósításához”.

Az Egyesült Államok Iránt okolja a Perzsa(Arab)-öbölben lévő Hormuzi-szorosnál és az Adeni-öbölnél lévő Báb el-Mandeb-szoros közelében kialakult bizonytalan helyzetért. A két tengerszoros fekvése stratégiai fontosságú. A Hormuzi-szoroson keresztül szállítják a világ kőolajexportjának csaknem egyötödét. Washington már korábban is felvetette a Hormuzi-szoros katonai ellenőrzésének kérdését, de a Báb el-Mandeb tengerszoros nemzetközi vizeinek ellenőrzéséről eddig nyilvánosan nem esett szó.

A teheráni vezetés korábban többször is azzal fenyegetett, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, ha összetűzésbe keveredne az Egyesült Államokkal.

Évszázadokkal a telekommunikációs eszközök megjelenése előtt az egyes katonai alegységek és a hadvezérek csapatzászlóval különböztették meg magukat a többiektől. A harctér zűrzavarában így jelezték a katonáknak, hogy hol kell gyülekezniük. Így volt ez Angliában is, ahol kialakult az a szokás, hogy a zászlóval katonai parádék keretében vonultak fel, hogy a katonák alaposan megismerjék és a harc hevében is gyorsan felismerjék azt. Vélhetően II. Károly uralkodása idején, azaz 1660 és 1685 között vezették be ezeket a parádékat, amelyek 1748 óta a mindenkori uralkodó hivatalos születésnapját is jelzik. Miután III. György 1760-ban a trónra került, bevezette, hogy a parádékat minden évben megrendezzék. Időpontként az uralkodó valódi születésnapjától függetlenül június első felét jelölték meg, mégpedig az Angliában oly gyakori mostoha időjárás miatt. Angol alakulat eredeti céllal utoljára 1881-ben, Dél-Afrikában vitt csapatzászlót a hadszíntérre, de a katonai parádé a mai napig megmaradt.

*

II. Erzsébet, az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség 93 esztendős királynője április 21-én született, de a hagyomány továbbra is él: a katonai parádéra és a királynő köszöntésére idén június 8-án, szombaton került sor. A katonazenészekkel kísért díszelgő menet valamint a királyi család a Buckingham-palotától indult, végigvonult a Mallon és ezután érkezett meg a parádé helyszínéül szolgáló térre, a Horse Guards Parade-ra, ahol II. Erzsébet megszemlélte a felsorakozott alegységeket. Ezt követően katonai parádé vette kezdetét, amelyen a királyi lovas testőrség két ezrede, a Life Guards és a Blues and Royals valamint a királyi tüzérség, a King’s Troop Royal Horse Artillery, és az öt gyalogos gárda – Grenadier, Scots, Welsh, Irish, Coldstream – katonáinak részvételével. Minden évben más és más alegység mutathatja meg zászlaját. Ebben az évben a Grenadier Guards 1. zászlóalját érte a megtiszteltetés, hogy zászlajával felvonulhatott.

A gárdisták emlékműve, a Horse Guards Parade felé néző Guards Memorial

Mind a lovas ezredek, mind a gárdák estében a brit hadsereg legrégebbi ezredeiről beszélhetünk, amelyeket az 1660-as polgárháborút követően az uralkodó személyes védelmére hoztak létre. Bár a közvélemény a medveszőr kucsmás, díszegyenruhás katonákat általában a díszelgéssel és a ceremóniákkal azonosítja, valójában ezek a katonák csak szolgálati idejük egy részében reprezentálnak. A lovas katonák elsősorban felderítők, a gyalogos gárdisták pedig lövészek, akik Európától kezdve Afrikán át a Közel és Távol-Keletig a Föld számos pontján megfordulnak.

*

A felvonuló alegységekhez és a királyi családhoz a Buckingham-palota és a Trafalgar tér között húzódó Mallon lehet a legközelebb kerülni, amikor a menet a palotától a parádé helyszíne felé tart. A kezdés előtt a rendőrség és a hadsereg emberei bejárják a Mallt, a gárdisták pedig elfoglalják felállítási helyüket. A helyszín fegyveres biztosításáról szintén a rendőrség gondoskodik.

A ceremónia történetét és részleteit ismertető füzetet a Scots Guards katonáitól lehetett megvásárolni. A kiadvány nem csak egyszerű programfüzet, a végén pontos információk segítik azt, aki jelentkezni szeretne a hadseregbe.

*

A katonazenekarok 1917 óta részei a ceremóniának. A felvonulást a Welsh Guards zenészei kezdik.

A kordon mellett díszőrséget álló gárdisták hangos vezényszóra, apró léptekkel igazodnak jobbra. A díszőrséget a Welsh Guards katonái adják. A kucsmájuk zöld-fehér dísze nem látszik, mert a baloldalon van, de hovatartozásukat az is mutatja, hogy gombjaik ötösével vannak a kabátjukon.

Dobosok és fúvósok a kucsmájukon kék díszt viselő Irish Guards-tól.

A medveszőr kucsma jobb oldalán piros dísz jelzi, hogy a katonák a Coldstream Guards tagjai. Az ő kabátjukon kettesével vannak a gombok.

A felállított gárdista a többiek menetelését figyeli.

A Scots Guards egyenruháin hármasával vannak a gombok, a kucsmának egyik oldalán sincsen dísz.

Újabb Coldstream alegység – fegyver helyett hangszerrel.

A katonák vállán a brit SA80-as gépkarabély pihen.

Végig gombos, elöl-hátul gazdagon díszített egyenruhában vonulnak a Grenadier Guards zenészei.

Harry herceg és Megan Markle Katalinnal és Kamillával osztozott az egyik nyitott hintón. Alighanem a fiatal pár népszerűsége indokolta, hogy az ő hintójuk elhaladásakor volt a legnagyobb ováció. Károly, András és Vilmos hercegek és Anna hercegnő lemondtak a hintó kényelméről, ők lóháton vonultak végig a Mallon.

A Welsh Guards tisztje mögött a királyi lovas testőrség két katonája lovagol.

A Life Guards lovasai vörös kabátot és fehér dísszel ellátott sisakot viselnek. 1821-ben vezették be, hogy a vértet tükörfényesre kell polírozni.

Négy ujjával markolja, az ötödikkel támasztja a kardot a Life Guards lovasa. A csizma sem egy egyszerű darab.

2014 óta a Life Guards és a Blues and Royals zenészeiből összeállított zenekar kíséri a lovas testőrség katonáit. Aki idekerül, annak egy tizenhat hetes tréningen kell részt vennie, ahol megtanul lovaglás közben zenélni. Évszázados hagyományokat idéző, aranydíszítésű ruhájuk hátáról leolvasható, hogy II. Erzsébet királynő (Elizabeth II Regina) az uralkodó.

II. Erzsébet a változékony idő miatt egy zárt járművet választott, mégpedig Viktória királynő 1842-es hintóját. 1986-ig ő maga is lóháton vett részt a saját születésnapi parádéján.

A királynő egyedül ült a két szürke vontatta hintóban. Férje, Fülöp herceg 2017-ben visszavonult a közszerepléstől.

Az 1669-ben, két ezred összevonásával létrehozott Blues and Royals lovasai sötétkék kabátot viselnek a vért alatt és piros díszt a sisakon.

A Mall a menet elvonulása után, háttérben a Buckingham-palotával, és az úton a lovak nyomaival.

*

Miután a parádé a Horse Guards Parade-on véget ért és a közeli Green Parkban elcsendesültek a 41 díszlövést leadó ágyúk, a királyi család visszatért a Buckingham-palotába, hogy annak erkélyéről tekintsék meg a Királyi Légierő gépeinek díszelgő áthúzását. Az előzetes programtól eltérően a Royal Air Force csak néhány típussal díszelgett a palota felett. Nem jöttek el a második világháborús szállító, bombázó és vadászgépek illetve a RAF felderítő és tankergépei sem. Az útvonal sem pontosan az volt, amit meghirdettek, így a St. James Parkból leginkább alulról sikerült lefényképezni az áthúzó gépeket.

A RAF Northolt 32. repülőszázadának 2015-ben beszerzett Leonardo A109SP GrandNew helikoptere függ a Buckingham-palota és az áthúzásra kijelölt magasság felett. Fedélzetéről minden bizonnyal fotók készültek a légi díszelgésről.

Puma és Chinook helikopterek a RAF Bensonról.

A 32. század elsődleges feladata a királyi család illetve az állami és katonai vezetők szállítása. Ehhez BAe-146-osokat használnak, amely közül a CC.Mk2-es VIP változat díszelgett a Buckingham-palota felett. A gépet - amely gyakran megfordul a konfliktuszónákban is - és a fedélzetén lévőket a DAS (Defensive Aids Suite) szenzorai védik.

Typhoon FGR4-es raj a RAF Coningsby 3(F) századától.

Nemzeti színű füstcsíkot húzva, felhőháttérből érkezik az 55. szezonját kezdő bemutató kötelék, a Red Arrows. A kilenc Hawk T1 áthúzása zárta a mindössze nyolcperces légibemutatót.

*

Fotó: Szórád Tamás

A kormány létrehozza a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanácsot az európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem koordinálása jegyében.

Az erről szóló kormányhatározat szerint a tanács javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületként működik majd. A határozatban a kormány felhívja az érintetteket, hogy 2019. augusztus 31-éig gondoskodjanak a tanács tagjainak, illetve állandó meghívottjainak kijelöléséről. A tanács elnöke a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter államtitkára lesz.

A tanács szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést, amelyet az elnöke hív össze és vezeti, rendkívüli ülést bármely tag kezdeményezhet az elnöknél az indok egyértelmű megjelölésével. A tanács elnöke a működés részletes szabályait ügyrendben állapítja meg a tagok véleményének kikérését követően. A tanács működési feltételeiről a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik, az operatív feladatokat a szakmai titkársága látja el.

Új szankciókat helyezett kilátásba Irán ellen Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Az amerikai diplomácia vezetője azt követően tette közzé álláspontját Twitter mikroblogján, hogy Teherán vasárnap bejelentette, megkezdi a megengedettnél magasabb fokú urándúsítást.

“Az iráni atomprogram legutóbbi fejleményei újabb szankciókhoz és további elszigetelődéshez vezetnek majd. Az egyes országoknak vissza kellene térniük régi politikájukhoz, amely megtiltotta az urándúsítást az iráni atomprogram számára” – fogalmazott Pompeo a mikroblog-bejegyzésben.

Az amerikai külügyminisztérium vasárnap jelezte, hogy Pompeo hétfőn reggel sajtótájékoztatót tart. Vasárnap délután a New Jerseyben tartózkodó Donald Trumpot is Iránról faggatták az újságírók.

Az elnök óvatosságra intette Iránt. Mint fogalmazott: Teherán “jobban teszi, ha elővigyázatos”. Részletekbe azonban nem bocsátkozott.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes vasárnap jelentette be, hogy Teherán – korábbi ígéretéhez híven – megkezdi a 3,67 százalékosnál magasabb szinten dúsított urán előállítását. Indoklásában azt hangoztatta, hogy országa azért indítja meg a dúsítást, mert a 2015-ben aláírt atomalkuban résztvevő európai partnerek nem tettek eleget vállalt kötelezettségeiknek.

A politikus ismételten leszögezte, hogy Irán változatlanul támogatja a többhatalmi megállapodás érvényben tartását, és a kötelezettségvállalásai csökkentésére május óta tett intézkedései is visszafordíthatók. Egyben hangsúlyozta: erre csakis akkor kerülhet sor, ha eleget tesznek Irán igényeinek, elsősorban biztosítják azt, hogy továbbra is exportálhasson olajat.

London, Párizs és Berlin már Mike Pompeo Twitter-bejegyzése előtt reagált az iráni bejelentésre. Mindhárom ország azt hangsúlyozta, hogy bejelentésével Teherán megsértette a 2015-ös többhatalmi atomegyezményt.

Jelentősen emelkedni fog a frissen végzett altisztek száma 2020-ban – mondta a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiájának parancsnoka.

Bozó Tibor dandártábornok, parancsnok hozzátette: a Magyar Honvédség Zrínyi 2026 néven indított honvédelmi és haderőfejlesztési programja lehetőséget ad az altiszti képzés kibővítésére. Míg idén 260 fiatal altiszt végzett az akadémián, addig a tervek szerint jövőre 400 katonát fognak altisztté avatni – közölte.

Kifejtette: a kormánynak fontos törekvése, hogy a magyar hadsereg technikailag is jól felszerelt legyen, az új technikai eszközök pedig megkívánják, hogy egy új rendszerű altisztképzés induljon el Magyarországon. Legközelebb augusztus elején indul egyéves altisztképzést az akadémián.

Az amerikai állami gépjárműhivatalok (DMV) adatbázisát a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Bevándorlási és Vámügyi Ügynökség (ICE) ellenőrzi arcfelismerő szoftverekkel – jelentette internetes oldalán a The Washington Post című lap vasárnap.

A lap információi szerint az FBI és az ICE munkatársai a tagállami szinten működő gépjárműhivatalok által tárolt adatok ellenőrzésével amerikaiak millióinak adatait és fotóit ellenőrzik az érintettek tudta és beleegyezése nélkül.

A gépjárműhivatalok adják ki a jogosítványokat is, amelyek az Egyesült Államokban személyazonosító igazolványként is használatosak.
A washingtoni Georgetown Egyetem jogi kutatóközpontja öt évre visszamenőleg kérte ki a vonatkozó dokumentumokat, majd tette hozzáférhetővé az újságírók számára is. A The Washington Post ennek nyomán arra a megállapításra jutott, hogy az FBI beépítette a megfigyelési eszközei sorába az DMV-irodák adatbázisait is.

A rendőrség már régóta hozzáfér bűnelkövetéssel gyanúsítottak ujjlenyomataihoz, DNS-adatbázisához és más, biometrikus adataihoz. A DMV adatbázisai azonban az adott tagállamban élők adatait és fotóit tartalmazzák, olyanokét, akiknek elsöprő többsége soha nem került összetűzésbe a törvénnyel.

A The Washington Post kongresszusi politikusok véleményét is idézve leszögezte: ezt a megfigyelési módszert a szövetségi kongresszus, vagy egyes tagállamok törvényhozása felhatalmazása nélkül alkalmazzák. A lap által megszólaltatott demokrata párti Elijah Cummings képviselő azt emelte ki, hogy ezt a gyakorlatot titokban folytatják, Jim Jordaan republikánus képviselő pedig azt tartotta fontosnak, hogy az érintettek hozzájárulása nélkül kutakodnak az adataikban. “A jogosítványuk megújítását kérelmezők nem írtak alá semmiféle papírt arról, hogy a róluk szóló információkat és a fotóikat továbbítsák az FBI-nak” – fogalmazott a lapnak Jordan.

A The Washington Post emlékeztetett arra: a szövetségi nyomozók az arcfelismerő szoftvereket már régóta alkalmazzák a bűnüldözésben, de – mint most kiderült – 2011 óta rendszeresen élnek vele az DMV adatbázisainak átvizsgálásakor is. A lap információi szerint a kaliforniai San Franciscóban és a massachusettsi Somerville-ben a rendőrségnek és a kormányhivataloknak megtiltották az arcfelismerő szoftver alkalmazását a kormányzati túlterjeszkedés és a közbizalom megrendítése miatti aggodalomból.

Új nemzetközi mentőakció életre hívását szorgalmazza Gerd Müller, a német szövetségi kormány fejlesztési minisztere a menekültek megsegítésére, miután a Sophia nevű uniós művelet keretében a tengeri járőrözés mostanra véget ért.

A miniszter szerint az Európai Bizottságnak azonnal intézkednie kell, nem lehet arra várni, hogy minden uniós tagállam egyetértsen a kérdésben.

“Azt akarjuk, hogy a Földközi-tenger a holtak tengere legyen, míg mi egyszerűen elfordítjuk a fejünket?” – húzta alá a bajor, konzervatív Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa. Müller a Líbiában lévő emberek érdekében is nemzetközi, az EU és az ENSZ együttműködésével indítandó humanitárius akciót szorgalmaz.

“Az ottani táborokban nyomorgók előtt az a lehetőség áll, hogy megölik őket a táborokban, vagy helyben éhen halnak, esetleg szomjan halnak a hazaúton a sivatagban, vagy belefulladnak a Földközi-tengerbe” – fejtette ki a fejlesztési miniszter.

A Sophia névre keresztelt uniós művelet célja az embercsempészet felszámolása, de tavasszal az unió úgy döntött, hogy a tengeri járőrözést leállítja, és jelenleg már csak repülőgépek pásztázzák a Földközi-tengert embercsempészek után kutatva. A menedékkérők fogadása körüli vita rendre diplomáciai súrlódáshoz vezet Berlin és Róma között. Olaszország lezárta a kikötőit a menedékkérőkkel érkező civil mentőhajók előtt, melyek jelentős részét német civil szervezetek üzemeltetik. Németország viszont egyedül többnyire nem, csak más uniós országokkal együtt hajlandó befogadni a menedékkérőket ezekről a hajókról, és európai megoldást szorgalmaz a kérdésben.

Húsevő baktériumoktól származó fertőzés bukkant fel az Egyesült Államok keleti partvidékén, az amerikai médiumok a napokban több ilyen esetről beszámoltak.

A CBS televízió a floridai Santa Rosa Beachen történt megbetegedésről számolt be csütörtökön sugárzott riportjában. Az áldozat, Tyler King a lakásához közeli tóhoz kirándult, és visszatérőben azt észlelte, hogy feldagadt a karja, majd lassan kékeslila színűvé sötétedett. Azonnal orvoshoz ment, aki megállapította, hogy a vibrio nevű, húsevőként ismert ritka baktérium fertőzte meg. Az orvosok szerint szinte bizonyosan a vízben fertőződött meg. A fiatal férfi életét megmentették, lábadozik.

A CBS felidézte, hogy a múlt hónapban egy 77 éves floridai nőt – miután megvágta a lábát a tengerparton – szintén húsevő baktérium támadott meg. Lynn Flemingnek kisebb dudor keletkezett a lábán, de mivel nem tulajdonított neki jelentőséget, csak két héttel később fordult orvoshoz. Már nem lehetett megmenteni az életét.

A CBS egészségügyi szakértője, David Agus szerint a part menti tengervizek egyre jobban felmelegednek, és ezzel ideális környezetet kínálnak a baktériumnak. “Vagyis a felmelegedéssel megnőtt az ilyen jellegű fertőzések kockázata” – fogalmazott az orvos. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy különösen azok az idősebb emberek vannak veszélyben, akiknek az immunrendszere meggyöngült, továbbá cukor- vagy rákbetegek. “De nem kell félni a tengertől, csak legyünk tisztában a veszélyekkel is” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy csakis az azonnali orvosi ellátás mentheti meg a beteget.

A The Washington Post című lap szerdai száma arról adott hírt, hogy egy marylandi asszonynak a fiát kellett kórházba vinnie, miután a népszerű marylandi üdülőhelyen, Ocean Cityben nyaraltak, és a fürdés után a gyereken piros foltok jelentek meg. A fiút szintén húsevő baktérium támadta meg, egyelőre még kórházban kezelik.

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési hivatal (CDC) munkatársa a Fox televíziónak nyilatkozva közölte: a vibrio baktérium többnyire az Egyesült Államok keleti partvidékének vizeiben tenyészik. Elmondta, hogy a húsevő baktériummal megfertőzöttek közül minden harmadik beteg belehal a fertőzésbe. A CDC adatai szerint 2010 óta évente 700-1200 vibriofertőzést regisztrálnak.

Két vádlottat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt első fokon a Miskolci Törvényszék a dövényi emberölési ügyben. A vádlottak különösen kegyetlen módszerrel, a barátnője előtt ölték meg áldozatukat.

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak és a sértett jól ismerték egymást, tavaly február 4-én is együtt szórakoztak a dövényi kocsmában. A sértett és a vádlottak többször összevesztek, ennek ellenére a kocsma bezárása után is együtt folytatták az italozást. Ezután viszont annyira elmérgesedett a vita, hogy a két férfi vádlott elhatározta, megöli ismerősét. Az elsőrendű vádlott élettársa (a harmadrendű vádlott) hazament, majd az autójában késsel, bicskával, karddal tért vissza. A sértettnek felajánlották, hogy elviszik Putnokra, a rokonaihoz. Velük tartott a sértett barátnője is, aki nem merte a férfit egyedül elengedni a vádlottakkal.

Út közben az egyik férfi késsel elvágta a sértett nyakát, majd az elsőrendű vádlott korábbi élettársának putnoki házához mentek, ahol lerángatták a pincébe az erősen vérző férfit és élettársát. Ott – miközben a harmadrendű vádlott a telefonjával világított – a két férfi karddal és késsel többször megvágta, megszúrta a sértettet. A barátnőjét is megöléssel fenyegették, combon szúrták, és arra kényszerítették, hogy végignézze élettársa kivégzését. Amikor a sértett meghalt, az egyik férfi felment a házba, felébresztette volt élettársát és kérte, segítsen eltüntetni a holttestet. A tetemet szőnyegbe csavarták, visszavitték Dövénybe és egy emésztőgödörbe dobták. Ezalatt Putnokon a másik női vádlott elégette a ruhákat és az eszközöket.

A halálos áldozat élettársát hajnalig fogva tartották, majd azzal engedték el, hogy megölik, ha valakinek beszél a történtekről, de másnap a nő bejelentést tett a rendőrségen.

A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és személyi szabadság megsértése miatt mondta ki bűnösnek, és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. A két férfi a fegyházból leghamarabb 35, illetve 25 év után szabadulhat feltételesen. A harmadrendű vádlottat a bűnsegédként elkövetett fenti bűncselekmények mellett súlyos testi sértés kísérletében is bűnösnek találták, és 25 év szabadságvesztésre ítélték. Az ügy negyedrendű vádlottja bűnpártolás miatt 4 év szabadságvesztést kapott.

Az ítélet nem jogerős.

A pamplonai bikafuttatás első napján öten kerültek kórházba, hármukat felöklelték a bikák – közölte a navarrai kórház.

Egy 46 éves amerikainak a nyakát döfte meg egy bika, őt műteni is kellett, egy másik amerikai és egy spanyol könnyebb lábsérülést szenvedett a bikák szarvától. További két spanyol fiatalembert pedig fejsérüléssel szállítottak kórházba a mentők, ők futás közben elestek. A spanyol vöröskereszt tájékoztatása szerint helyszíni ellátásban 53 ember részesítettek, például ficamok miatt, vagy mert átgázoltak rajtuk a rohanó bikák, amikor felbuktak előttük.

A város védőszentjének, San Fermínnek a tiszteletére rendezett, kilencnapos ünnepségsorozat első bikafuttatása a “gyors” és “izgalmas” jelzőket kapta a spanyol sajtóban.

A csorda 2 perc 41 másodperc alatt tette meg a karámtól a városi arénáig vezető 848 méteres távot. Az állatok többször is megcsúsztak, egyikükön át is nyargalt mögötte haladó társa. Egy bika pedig leszakadt a többiektől, és feszült pillanatokat okozott azzal, hogy hirtelen irányt váltott, de végül a tapasztaltabb futóknak sikerült a cél irányába terelni.

A vasárnapi bikafuttatáson nagyon sokan vettek részt, az útvonal némely szakaszán szinte összetorlódtak az ünnepi fehér-piros színekbe öltözött futók. A helyi rendőrség tájékoztatása szerint 600 eurós (194 ezer forintos) büntetést kell fizetnie két külföldi részvevőnek, mert futás közben mobiltelefonnal készítettek felvételeket, s emiatt összeütköztek egy másik futóval, aki el is esett. A mobilozás ilyenkor tiltott, mivel veszélyezteti a futók biztonságát. Azonban nem ez az egyetlen szabály, amelyet rendszeresen megszegnek: noha szigorúan tilos, futás közben mégis többen megérintik a bikák oldalát vagy szarvát.

A salamancai Puerto de San Lorenzo tenyészet 615 és 540 kilogramm közötti súlyú állatainak szereplése a bikafuttatással nem ért véget, délután az arénában viadalon vesznek részt.

A nyári nyaralási időszakban megugrik a segélyhívások száma az asszisztencia szolgáltatóknál, a külföldön nyaralók leggyakrabban tengeri sün okozta sérülés, medúzacsípés miatt szorulnak orvosi ellátásra, Görögországban pedig kiemelkedően sok a bérelt robogóval történt baleset – derül ki a Europ Assistance Magyarország 2018-as adataiból.

A közlemény szerint tavaly nyáron az egy évvel korábbinál 14 százalékkal többen, közel 28 ezren kértek segítséget egészségügyi problémák miatt a Europ Assistance Magyarországtól. A nyár bő három hónapja alatt leggyakrabban a mediterrán országokba utazók szorulnak orvosi segítségre, legtöbbször Görögországból, Törökországból, Horvátországból érkezik hívás, de sokan szorulnak ellátásra az Ausztriában, illetve Bulgáriában nyaralók közül is.

Az egészségügyi problémák közül a leggyakoribbak a rovarcsípések, a medúzacsípések, illetve a tengeri sün vagy kagyló okozta sérülések. Ezt követik azok az esetek, amikor gyomorproblémák, hányás-hasmenés miatt szorulnak orvosi segítségre a nyaralók. Az utóbbiak a mediterrán országokba, illetve az Egyiptomba, Tunéziába és Marokkóba utazók körében fordul elő a leggyakrabban – közölték.

A Görögországban nyaralók körében nem ritka a robogóbaleset – írták. Kiemelték, hogy aki alkohol fogyasztása után vezet járművet, annak orvosi kezelését, ellátását nem térítik meg a biztosítók.

A Europ Assistance Magyarország 2018-ban több mint 103 ezer esetben nyújtott segítséget valamilyen egészségügyi probléma miatt bajba jutott ügyfeleinek. Tavaly több mint 196 ezer esetben hívták az asszisztencia szolgáltatót, azaz naponta átlagosan 537 segítségnyújtás történt. Az 1963-ban alapított Europ Assistance a világ 208 országában 750 000 szolgáltatóból álló hálózattal és 37 segélyközponttal rendelkezik. Világszerte 7530 dolgozót foglalkoztat.

Életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását kérte kedden az ügyész a wiesbadeni tartományi bíróságon arra az iraki férfira, akit azzal vádolnak, hogy tavaly megerőszakolt és meggyilkolt egy 14 éves német lányt.

Sabine Kolb-Schlotter kétórás vádbeszédében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 22 éves iraki férfi – akit csak Ali B.-ként azonosítanak – hidegvérrel, céltudatosan és alattomosan végzett áldozatával, a 14 éves Susannával. A feltételezett elkövető a lányt megfojtotta, majd holttestét egy erdőben elásta. Az ügyész felhívta a bíróság figyelmét, hogy különösen súlyos bűncselekményről van szó, ami azt jelenti, hogy – ha elítélik – Ali B. 15 év múltával sem szabadulhat.

Az ügyész szerint a férfi azért végzett áldozatával, hogy Susanna ne tudjon feljelentést tenni a nemi erőszak miatt.

“Kioltott egy életet, ami számára semmit sem jelentett” – húzta alá Kolb-Schlotter, aki szerint Susanna szexuális vágyai kielégítésére kellett az elkövetőnek. Nem egy megrendült menekült tettéről van szó, “használta, megölte, elásta” – magyarázta az ügyész, aki szerint a történtek szinte példátlan kegyetlenségről tesznek tanúbizonyságot.

Ali B. ügyvédje, Marcus Steffel a bíróságon nem kérte a törvényszéket enyhe büntetés kiszabására, csak arra kérte a bíróságot, hogy méltányolják, hogy védence beismerte és bánja, amit tett, s ha lehetne, meg nem történtté tenné. Készen áll, hogy elfogadja a rá kiszabott büntetést, és az utolsó napig le is ülje – húzta alá az ügyvéd.

Susanna édesanyja is felszólalt a bíróságon, s könnyek közt és zokogástól remegve arról beszélt, hogy szerinte nincs megfelelő büntetés azért, amit a lányával tettek, és ami történt, azt soha nem jóvátenni. “Az engem sújtó csapás életfogytig tart, pedig semmit sem vétettem” – mondta a nő a wiesbadeni tartományi bíróságon. “Susannával együtt a szívem egy darabja is oda” – tette hozzá az asszony.

Ali B. a gyilkosság után családjával külföldre menekült a német igazságszolgáltatás elől, ám az iraki Kurdisztánban sikerült elfogni, és kiadták a német hatóságoknak. Susanna megerőszakolása és meggyilkolása ügyében július 10-én hirdet ítéletet a wiesbadeni bíróság. Emellett Ali B. ellen egy másik büntetőeljárás is folyamatban van, melyben egy 11 éves kislány megerőszakolásáért kell felelnie. Az a per nem nyilvános.

Országszerte kidőlt fákhoz, leszakadt ágakhoz, villanyvezetékekhez riasztották a tűzoltókat, a Somogy megyei Lakócsán kidőlt villanyoszlopok miatt szünetel az áramszolgáltatás – közölte Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

Lakócsán több villanyoszlop is kidőlt, ezért a faluban átmenetileg nincs áram, ez összesen 275 fogyasztási helyet érint – tette hozzá a szóvivő. Eddig országszerte mintegy 80 esetben avatkoztak be a tűzoltók a viharral összefüggésben, szinte minden esetben kidőlt fákhoz, leszakadt ágakhoz kellett kivonulni. Budapesten a III. kerületben a Nánási úton az erős szél kettétört és leszakított egy villanyvezetéket, a Szél utcában pedig egy épület tetejére dőlt fa. A XVII. kerületi Várvíz utcában távközlési kábelre, míg a XI. kerületi Karolina úton egy másik fára zuhant egy-egy fa.

Békés megyében főként Békéscsabáról és Gyuláról kaptak a szokásosnál sokkal több riasztást a tűzoltók. Ott is elsősorban a kidőlt fák okoznak gondot, de Gyulán egy sportlétesítmény tetejét is megbontotta az erős szél. Zala és Somogy megyében is adott munkát a vihar a tűzoltóknak. Szőkedencsen egy nagy fa dőlt a 7-es főútra, Zalakomáron kidőlt fa zárta el a Rákóczi utcát, Barcson, a Semmelweis utcában pedig az erős szél gyökerestől kifordított egy fenyőt, amely egy ház tetejére dőlt – közölte Mukics.



A Magyar Honvédség korszerűsítése nem korlátozódhat pusztán a fegyverek és eszközök cseréjére, az átalakulás élére a XXI. század kihívásainak megfelelni képes katonáknak kell állniuk – mondta a honvédelmi miniszter szombaton Budapesten, az MH Altiszti Akadémián idén végzett honvéd altisztek ünnepélyes avatásán.

Benkő Tibor hangsúlyozta, hogy a honvédség megújulása Magyarországnak békét és biztonságot jelent, a folyamat sikere pedig jelentős részben az altiszti állományon múlik. Ők alkotják a honvédség gerincét a katonák felkészítésével és kiképzésével, megpróbáltatásokkal és kihívásokkal járó hivatást vállalva – tette hozzá.

A miniszter arra szólította föl az esküt tevőket, hogy a hivatásukra tudatosan és megszakítás nélkül készüljenek, bármilyen pályát is választanak a honvédségen belül. Legyenek kitartók, legyenek büszkék a szolgálatukra, és példát mutatva gondoskodjanak a katonáikról – mondta az altiszteknek Benkő.

Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka hangsúlyozta, hogy az első altisztek megjelenése óta a haderőnél sok minden megváltozott, a hivatástudat azonban állandó. Az évszázados hagyományokból építkező altiszti hivatást a haza szolgálatának, az összetartás írott és íratlan szabályának kell minden tettben és döntésben meghatároznia – fogalmazott.

A honvédség és a társadalom kapcsolatának jelentőségét kiemelve rámutatott, hogy a katonák bajtársiassága és csapatszelleme a civil közösségek összetartását is erősíti, a katona pedig nem lehet sikeres társadalmi támogatottság nélkül.

Korom kijelentette, hogy a Magyar Honvédség nagy felelősséget bíz a frissen végzett altisztjeire, de biztosítja nekik, hogy a katonai képzésben megszerzett tudásukat korszerű fegyver- és eszközparkban tökéletesítsék. Szolgálataikat ezért – tette hozzá – kitartással, szorgalommal, fegyelemmel és alázattal kell ellátniuk, feladataikat pedig nem egyszerűen végrehajtani, hanem szervezni és vezetni is kötelesek.

Tavaly 1,1 milliárd koronával (14,3 milliárd forint) 14 milliárd koronára (182 milliárd forint) csökkent a cseh fegyver- és hadianyagexport értéke – derült ki a cseh ipari és kereskedelmi minisztériumnak a kormány számára készített jelentéséből.

Cseh fegyverkereskedők tavaly összesen 1191 alkalommal kaptak engedély fegyver- és hadianyag-kivitelre, 18,8 milliárd korona (244,4 milliárd forint) értékben.

A cseh cégek tavaly 103 országba – elsősorban a szomszédos államokba, továbbá az Egyesült Államokba, Vietnamba, Brazíliába és a Közel-Keletre – szállítottak fegyvert és hadianyagot 13,99 milliárd korona értékben. Az Egyesült Államokba irányuló kivitel értéke 1,65 milliárd korona, Vietnamba egymilliárd korona, Szlovákiába 853 millió korona volt. A csökkenés főként az arab országokat, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket és Irakot érintette. A prágai hatóságok nem engedélyezték a kivitelt egyebek között Fehéroroszországba, Iránba és Nyugat-Szaharába.

Csehországban 2018 végén 278 cégnek és két magánszemélynek volt fegyverkereskedelmi engedélye.

A cseh fegyverexport legnagyobb tételét, 3,6 milliárd korona értékben, a lőfegyverek és a hozzájuk tartozó lőszerek tették ki. Ez a tétel éves szinten 300 millió koronával emelkedett. Az Európai Unión kívül a csehek összesen 64 országba szállítottak lőfegyvereket, elsősorban pisztolyokat. Ezek legnagyobb vevője az Egyesült Államok volt. A cseh fegyver- és hadianyagkivitel 2016-ban ért rekordszintre, értéke 18,2 milliárd koronára rúgott akkor.

A líbiai hatóságok őrizetbe vettek két orosz állampolgárt azzal a gyanúval, hogy megkísérelték befolyásolni a majdani választást – számolt be a a Bloomberg hírügynökség a birtokába került hivatalos dokumentumok alapján.

A Tripoliban székelő ideiglenes kormány főügyészségének közleménye szerint a két orosz – és velük együtt három líbiai – állampolgárt még májusban vették őrizetbe a választások befolyásolásának gyanújával. Egy líbiai rendőrparancsnok a Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek ezt megerősítette, és azt mondta, hogy a két orosz kétszer is találkozott Moammer Kadhafi néhai megbuktatott diktátor fiával, Szaif al-Iszlam Kadhafival. Korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy Szaif Moszkva támogatását kérte ahhoz, hogy jelölhesse magát az elnökválasztáson, és tárgyalt erről orosz kormányilletékesekkel, továbbította az erről szóló levelét Vlagyimir Putyinnak.

Az orosz hírportálok szerint mindkét őrizetbe vett orosz szociológus volt, a Nemzeti Értékvédő Alapítványnál dolgozott, és szociológiai felméréseket végzet Líbiában, tanulmányozta az ország humanitárius, kulturális és politikai helyzetét. Az alapítvány vezetője, Alekszandr Malkevics azt mondja, hogy semmilyen formában nem avatkoztak be a választási folyamatokba.

Kadhafi, a néhai vezető nyolc évvel ezelőtti megbuktatása és meggyilkolása után Líbia káoszba süllyedt. Az országban jelenleg két hatalmi központ van: Tripoliban székel a nemzetközileg elismert líbiai kormány Fájez esz-Szarrádzs vezetésével, de az ország keleti és déli felének nagy részét Halifa Haftar tábornok erői tartják ellenőrzésük alatt. Haftar ellenkormányát támogatja Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek.

Az ENSZ eredetileg azt javasolta, hogy az idén tavasszal tartsanak általános választást, amelynek révén megalakulnának a legitim és mindenki által elfogadott hatalmi struktúrák, de a szavazást egyelőre nem sikerült megrendezni.

Szankciós politika

Az Európai Unió Tanácsa június 27-én meghosszabbította az orosz gazdaság elleni szankciókat 2020. január 31-ig. A döntésre Emmanuel Macron, francia államfő és Angela Merkel, német kancellár a minszki megállapodás végrehajtásával kapcsolatos, Európai Tanácsnak nyújtott tájékoztatása után került sor. Az Európai Tanács sürgette a konfliktusban érintett felek közötti mielőbbi tárgyalások újraindítását, melyek kulcsfontosságúak a bizalom helyreállításában. A korlátozások pénzügyi, energetikai, védelmi, illetve kettős felhasználású termékekre terjednek ki. Az Európai Tanács a minszki megállapodás maradéktalan teljesítésétől tette függővé a szankciók feloldását, amelyek a kitűzött dátumig, 2015. december 31-ig nem kerültek végrehajtásra, emiatt a korlátozások továbbra is érvényben maradtak.

A Tanács 2019. június 17-én megszüntette a Maldív-szigetek elleni szankciókat. A korlátozások utazási tilalmat és vagyoni eszközök befagyasztását írtak elő olyan szervezetekkel és személyekkel szemben, akik felelősek voltak az országban a jogállamiság aláásásáért és az emberi jogok megsértéséért. Az intézkedések bevezetésének fő okai a parlament és az igazságszolgáltatás rossz működéséből származtak. Az új elnök, Mohamed Szolih 2018. novemberi beiktatásával a helyzet javulni kezdett; 2019 áprilisában pedig békés demokratikus választások zajlottak le az országban, amely tovább szilárdította a jogállami kereteket. Egy 2019. március 11-én tartott szakpolitikai párbeszéd során a kormány tanúbizonyságot tett a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a jó kormányzás biztosítása mellett.

Brexit

Június hónap a belpolitikai versengés felerősödésével járt a brit kormányzó Konzervatív Párt soraiban, ugyanis a pártelnök, Theresa May kormányfő június 7-én lemondott. Theresa May május 24-én jelentette be erre vonatkozó szándékát, miután a parlament alsóháza háromszor visszautasította az Európai Unióval véglegesített kilépési megállapodást. A lemondás bejelentését követően rögtön megindult a verseny a miniszterelnök helyének betöltéséért. Theresa May mindaddig marad a poszton, amíg pártja meg nem találja utódját, ez várhatóan másfél hónapot fog igénybe venni a több fordulós belső választási rendszer miatt.

Eredetileg 13 jelölt jelentette be indulását a pártvezetői és miniszterelnöki posztért a Konzervatív Pártban. Végül 10 jelölt indult el a megmérettetésen, melynek során először az alsóházi konzervatív képviselők tartottak szavazásokat. Öt frakción belüli szavazás után két jelölt, Boris Johnson, volt külügyminiszter és Jeremy Hunt, jelenlegi külügyminiszter maradt versenyben. Ezután a Konzervatív Párt teljes, 160 ezer fős tagsága fog postai úton szavazni a leendő pártvezetőről. A párttagoknak július 6-án kezdik meg a levelek kézbesítését, és a szavazás után, július 23-án jelentik be az új kormányfő személyét. A közvéleménykutatások és az eddigi, párton belüli szavazások eredményei Boris Johnson győzelmét valószínűsítik.

Június 21-én az Európai Tanács ülésén Jean-Claude Juncker és Donald Tusk tájékoztatást adott az EU 27-ek kormány- és államfőinek a Brexit jelenlegi állásáról. A vezetők egyetértésre jutottak több kérdésben is. Kifejtették, hogy az Egyesült Királyság rendezetlen kiválása az Unióból egyiküknek sem érdeke, és a jövőben is törekedni fognak a minél szorosabb kapcsolat kiépítésére és fenntartására. Emellett kijelentették, hogy ugyan a kilépésről szóló megállapodást újratárgyalni nem hajlandóak az Egyesült Királyság álláspontjának esetleges változása esetén sem, azonban készek lesznek a párbeszédre a jövőbeli kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozatot illetően. Az EU 27-ek egyetértettek abban is, hogy a miniszterelnöki székben Theresa May-t követő személlyel való közös munkára várakozással tekintenek.

Szomszédságpolitika

Ukrajna

Június 13–14-én az EU és a Keleti Partnerség országainak migrációs szakértői Fehéroroszországban találkoznak az integrált határigazgatással (IBM) foglalkozó konferencián. Míg a találkozó általános célja a határigazgatással kapcsolatos információk cseréje volt, a megbeszélések során kiemelt figyelmet fordítottak az úgynevezett „zöld” határfelügyeletre, amely a fehérorosz tapasztalatokon alapul.

Az EU egy június 14-én kiadott nyilatkozatában elítélte a Fehéroroszországban végrehajtott újabb kivégzéseket. A nyilatkozat kiemeli, hogy a halálbüntetés ellentétes az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában szereplő élethez való joggal. Fehéroroszország az egyetlen európai állam, melyben még érvényben van ez az eljárás, ezért az EU felszólítja Fehéroroszországot, hogy vezessen be moratóriumot a kivégzésekre. A nyilatkozat végül hangsúlyozza, hogy a halálbüntetés ellentétes az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

Június 18-án került sor az EU és Fehéroroszország között működő kétoldalú Emberi Jogi Párbeszéd hatodik ülésére. A megbeszélés során a felek áttekintették az eddigi fejleményeket, valamint az EU ismét kifejezte ellenvetéseit a halálbüntetéssel kapcsolatban. Ezenkívül kiemelték Fehéroroszország nyitottságát az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban a nemzetközi fórumokon, valamint szorgalmazták, hogy az ország továbbra is működjön együtt az ENSZ erre szakosodott testületével.

Június 4-én Brüsszelbe látogatott első külföldi útja keretében Volodomir Zelenszkij, frissen megválasztott ukrán elnök. Brüsszelben Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Donald Tusk, az EP elnöke, valamint Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője fogadta. A bizottság kijelentette, támogatja Ukrajnát, hogy egy prosperáló, szabad és demokratikus ország jöhessen létre. Emellett az EU kiáll az ország területi integritása mellett is. Donald Tusk arról biztosította a feleket, hogy az Európai Unió továbbra is támogatja a reformokat Ukrajnában, illetve kész a társulási tárgyalások folytatására.
A Tanács elnöke ismét határozottan elítélte az orosz agressziót Ukrajna területén. Federica Mogherini, főképviselő asszony megvitatta az ukrán elnökkel a minszki megállapodás lehetséges végrehajtási lehetőségeit. Mindkét fél elutasította Putyin elnök ötletét, mely az ukrán polgárok számára egyszerűsíti az orosz állampolgárság megszerzésének lehetőségét. Emellett megvitatták a társadalmi és gazdasági lehetőségeket az Azovi-tenger térségében. A főképviselő asszony újfent kijelentette, hogy Oroszország köteles elengedni az azovi-tengeri incidens során elfogott ukrán katonákat.

Június 13-án az EU szóvivője, Maja Kocijančič Twitter oldalán szólalt fel a Krímben lezajló újabb letartóztatások ellen. A szóvivő kiemelte, az EU továbbra sem hajlandó elismerni az orosz jogszabályok alkalmazását a megszállt területeken, és elvárja az illegálisan fogvatartott ukrán állampolgárok azonnali szabadon engedését.

Június 20-án az EU ukrajnai küldöttsége bemutatta jelentését, melyben összefoglalják az EU által nyújtott segítség legérdekesebb pontjait. A kiadvány szerint az EU támogatja a kis- és középvállalkozások elindulását, valamint az Európai Beruházási Bank hosszútávú kölcsönökkel támogatja az egészségügyi intézményeket.

Moldova

Johannes Hahn, szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős biztos június 3-án véleményt nyilvánított a moldovai helyzetről a Twitteren. Üzenetében kijelentette, hogy az előrehozott választások nagy hatással lehetnek a gazdaságra, különösen az EU makroszintű pénzügyi támogatására. Emellett kiemelte, hogy az országnak továbbra is ki kell használnia az EU-val kötött társulási megállapodásban rejlő lehetőségeket.

Június 19-én Johannes Hahn a moldovai fővárosba, Chisinauban érkezett, hogy találkozzon a fő politikai szereplőkkel és megvitassa az ország legújabb fejleményeit. A biztos hozzátette, hogy az EU elvárja, hogy a hatóságok folytassák a legsürgetőbb reformokat, különösen a gazdaság, a média szabadsága, a jogállamiság, az igazságszolgáltatás és a banki csalás botrányának tisztázása terén. „Ezek a reformok megerősítik a kétoldalú kapcsolatokat az EU-val, és kézzelfogható előnyökkel járnak az emberek számára.” − hangsúlyozta.

Örményország

Az EU–Örményország Partnerségi Tanácsot június 13-án hívták össze Brüsszelben. Az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini és az örmény külügyminiszter, Zohrab Mnatsakanyan vezette az ülést, melynek célja az EU–Örményország átfogó és megerősített partnerségi megállapodás végrehajtása előrehaladásának áttekintése és a partnerségi prioritások megvitatása volt. A rendezvény ideje alatt a két fél felülvizsgálta a gazdasági, kereskedelmi és ágazati együttműködést, valamint a vízumliberalizációs párbeszéd elindításának lehetőségét is. A megvitatásra került fontos politikai kérdések a demokráciával, a jogállammal és az emberi jogokkal voltak kapcsolatosak.

A tanácskozás során az EU üdvözölte a 2018. decemberi parlamenti választások lebonyolítását, amely az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával zajlott le. A Tanács megerősítette az EU és Örményország elkötelezettségét, hogy hatékonyan hajtsák végre az átfogó és megerősített partnerségi megállapodást (CEPA). A Tanács emlékeztetett arra, hogy az EU több mint 160 millió eurót különített el Örményországnak a 2017–2020 közötti időszakra.

Június 26-án a kínzások áldozatainak világnapján Jerevánban, az örmény fővárosban nyilvános vitát folytattak a megkínzott örmény állampolgárok jogainak helyreállításáról. Gonzalo Serrano, az EU örményországi küldöttségének együttműködési vezetője nyitó megjegyzéseiben megerősítette, hogy az EU támogatja az örmény kormány erőfeszítéseit az igazságügyi ágazat reformjával kapcsolatban, amennyiben ez összhangban van a nemzetközi gyakorlattal és normákkal.

Toivo Klaar, az EU különleges képviselője a dél-kaukázusi régióban június 26-án konzultált Nikol Pashinyan, örmény miniszterelnökkel és Zohrab Mnatsakanyan, külügyminiszterrel. Klaar találkozói a hegyi-karabahi békefolyamatra és az EU−Örményország együttműködéssel kapcsolatos kérdésekre összpontosítottak.

Grúzia

Június 24–25-én Navracsics Tibor oktatási, kulturális, ifjúsági és sportügyi biztos részt vett Tbilisziben „Az értékteremtés az oktatás és a kultúra révén” című keleti partnerségi konferencián. Látogatása során a biztos kétoldalú megbeszéléseket folytatott az ország miniszterelnökével, Mamuka Bakhtadzével, a külügyminiszterrel, David Zakalianival és az oktatási, tudományos, kulturális és sportminiszterrel, Mikheil Batiashvilival.

A szomszédos kert egy fáján vették észre a szombaton megszökött háromméteres pitont csütörtök este – írta a BBC hírportálja.

A Turin nevet viselő hüllőt gazdája cambridge-i otthonától ötven méterre fedezték fel egy fa tetején csütörtök este. A rendőrség szombat este óta kereste, figyelmeztetést is adtak ki, mert az egyébként nem mérges kígyó veszélyt jelent a kisebb állatokra: rájuk tekeredik és megfojtja őket. A hüllő gazdája elmondta a BBC-nek, hogy Turin a karcolásoktól és zúzódásoktól eltekintve jól van.

A hároméves hím egy nyitott ablakon át szökött meg, míg a gazda egy barátja vigyázott rá. Csütörtök este hét óra előtt hallotta meg a tulajdonos, hogy valaki azt kiabálja: kígyó! Ezután felhívták, hogy megtalálták az állatot. Sok szomszéd segítségére szükség volt, hogy a pitont be tudják fogni. A helyi hüllőbarátok társaságának elnöke, Steve Allain elmondta, hogy a piton emberre nem veszélyes.

A közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF) egyoldalúan Oroszország fenyegeti, ugyanis nem történt egyetlen, Oroszországot fenyegető amerikai rakétatelepítés európai vagy más területen sem – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A főtitkár a NATO-Oroszország Tanács zárt ajtók mögött folytatott, nagyköveti szintű megbeszélését követően tartott sajtóértekezletén kijelentette: a katonai szövetség ismételten arra szólítja fel Oroszországot, hogy térjen vissza a megállapodásban foglaltak betartásához. Nem mutatkozik hajlandóság Moszkva részéről, de ég van idő megmenteni a szerződést az augusztus 2-án lejáró határidőig a globális biztonság megőrzése érdekében – mondta. Stoltenberg tájékoztatása szerint a NATO-Oroszország Tanács minden tagja egyetért abban, hogy a szerződés döntő fontosságú az euroatlanti biztonság szempontjából.

“A szerződés veszélyben van, az idő elfogy, és sajnos nem láttuk az áttörés jeleit” – fogalmazott a főtitkár. Hozzátette, ideje arról beszélni, milyen védekező jellegű választ adhat a NATO akkor, ha a határidőt követően sem mutatkozik szándék Moszkva részéről vonatkozó tevékenységeinek átláthatóvá tétele érdekében.

“Fel kell készülni egy szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló szerződés nélküli világra” – jelentette ki. Aláhúzta továbbá, a szerződéstől való eltávolodás aggodalomra ad okot, ugyanis azt mutatja, hogy más fontos, a globális biztonság érdekében kötött megállapodás is könnyen veszélybe kerülhet – mutatott rá.

A szövetség továbbra is azt várja Oroszországtól, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztéséről és gyártásáról szóló dokumentumokat, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződéshez való visszatérés jegyében – húzta alá.

Az Ukrajnával kapcsolatos, biztonsági helyzetet elemző tárgyalásról a főtitkár elmondta, nincs előrelépés a minszki megállapodás végrehatásában. Továbbra sem szűnik a Kercsi-szoroson és az Azovi-tengeren kialakult feszültség, ezért a NATO és szövetségesei ismételten felszólítják Moszkvát, hogy haladéktalanul engedje szabadon az illegálisan elfogott ukrán legénységet, a lefoglalt hajókat és felszereléseket.

A szövetségesek és Oroszország alapvetően eltérő állásponton vannak, de a NATO elkötelezett a párbeszéd folytatása mellett, “anélkül ugyanis nem tudjuk feloldani a nézetkülönbségek okozta feszültségeket” – tette hozzá Stoltenberg.

Vlagyimir Putyin a napokban írta alá a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvényt. A szövegben az INF-szerződés hatályának felfüggesztése mellett szerepel az is, hogy a megállapodáshoz való későbbi lehetséges visszatérésről az államfő dönt. Az Egyesült Államok február 1-jén bejelentette, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben azt.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a Fővárosi Törvényszék egy soroksári középiskolai tanárt, mert sértő megjegyzéseivel, cselekményeivel veszélyeztette diákjai erkölcsi, érzelmi fejlődését.

A törvényszék közleményében azt írta: a tanár sértő, megalázó, többnyire szexuális tartalmú megjegyzéseivel és cselekményeivel a nevelése és felügyelete alatt álló 15 és 17 év közötti diákok erkölcsi és érzelmi fejlődését veszélyeztette. Továbbá a tanár egy diák bőrszínére utalva is többször tett sértő megjegyzéseket a többi diák előtt, és ezzel megsértette a diák emberi méltóságát.

A törvényszék másodfokú, jogerős határozatával 23 rendbeli, kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt két év, öt év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és öt év tanári foglalkozástól eltiltásra ítélte a tanárt.