Biztonságpolitika

Benkő Tibor előadásában hangsúlyozta: a Zrínyi 2026 programmal modern, erős Magyar Honvédség megteremtése a cél, amely Magyarország, valamint a magyar polgárok biztonságát tudja garantálni és szolgálni a jelenben és a jövőben egyaránt. A miniszter úgy fogalmazott: “láthatjuk”, mi történik a nagyvilágban és Európában, “szűkebb környezetünkben”. “Bár úgy érezzük, hogy békében és biztonságban élünk, ez a béke és a biztonság, ami körülvesz minket, nagyon törékeny” – hívta fel a figyelmet.

Azt mondta: az, hogy a Nyugat-Balkánon viszonylagos béke és biztonság van, annak köszönhető, hogy több ezer katona teljesít békemissziós feladatot azért, hogy ne alakuljon ki újabb konfliktushelyzet. A miniszter szerint Magyarország számára rendkívül fontos, hogy a déli szomszédságban hogyan alakul a jövő, mennyire lesz stabil, kiszámítható a helyzet, és “kell-e attól rettegnünk, hogy újabb háború lesz az ország déli határán”.

Oroszország és Ukrajna viszonyáról szólva úgy fogalmazott: szinte pillanatok alatt indult el a hibrid hadviselés, amit Oroszország Ukrajnával szemben alkalmazott. “Területeket lehet úgy elcsatolni, országok vezetését, kormányt lehet tönkretenni, kiiktatni egy új hadviselési formával anélkül, hogy légicsapásokat mérnénk, rakétákat indítanánk vagy harckocsi-hadosztályokat vetnénk be” – emelte ki a miniszter.

Benkő arról is beszélt: Magyarországon 2015 óta csaknem húszezer katona vesz vagy vett részt a határvédelemben, segítve a rendőri erőket, az önkéntes területvédelmi tartalékosok száma pedig 2019-re 8700 fölé emelkedett.

A honvédelmi miniszter hibás felfogásnak nevezte azt, hogy amikor Magyarország a NATO tagja lett, “hagytuk leépülni a honvédséget”. Mint mondta, a washingtoni szerződés nemcsak a kollektív védelemről szól, hanem tartalmazza azt is, hogy minden ország köteles olyan képességet építeni és fenntartani, amely garantálja az országa biztonságát.

Hozzátette: jelenleg a NATO két veszélyeztetettségi irányt jelöl meg, az egyik az Oroszország irányából érkező, és most már kijelentik azt is, hogy van Észak-Afrika, Ázsia és a Nyugat-Balkán felőli fenyegetettség is, beleértve a terrorizmust és a migrációt.

Azért, hogy Magyarország a régióban békében és biztonságban létezzen, a kormány úgy döntött, hogy modern, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett, lojális Magyar Honvédségre van szükség kiválóan felkészített, kiképzett katonákkal és katonai vezetőkkel – jelentette ki.

Közölte: a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program középpontjában egyrészt az ember, a katona áll, ugyanakkor a haderőfejlesztés terén haderőnemenként és képességenként a huszonegyedik század kihívásait kezelni képes technikai eszközöket kell beszerezni.

Benkő a haderőfejlesztés Veszprém megyét érintő vonatkozásairól szólva megjegyezte: Szentkirályszabadján mintegy húszezer négyzetméteres modern logisztikai bázis építése indul meg nemsokára, Várpalotán és környékén pedig olyan korszerű szimulációs rendszer áll rendelkezésre, amely a katonák felkészítését biztosítja.

A biztonsági övezet kialakításának ötletét január közepén Donald Trump tűzte újból napirendre. Ankara és Washington azonban hónapokon át nem jutott dűlőre a részleteket illetően, miután eltérően ítélik meg a térségben a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia szerepét. Végül a két fél augusztus 7-én egy olyan török-amerikai műveleti központ létrehozásáról állapodott meg, amely a délkelet-törökországi Sanliurfa tartományból koordinálja majd a biztonsági övezetet. A műveleti központ szombaton kezdte meg működését. Az egyezség értelmében augusztus 14-e óta török drónok is szolgálatot teljesítenek Északkelet-Szíriában, szombat óta pedig közös helikopteres járőrözés kezdődött.

Erdogan hétfői beszédében rámutatott: a biztonsági övezet kialakítását célzó erőfeszítések “lassan-lassan haladnak előre”. A török államfő ugyanakkor arra figyelmeztetett: Ankara a diplomáciát, a párbeszédet, az együttműködést részesíti előnyben, de ha Washington megpróbálja Törökországot “akaratától eltérő útra terelni” vagy akadályozni, Ankara kész megvalósítani saját terveit. Erdogan reményét fejezte ki, hogy senki nem kísérli meg próbára tenni Törökország eltökéltségét arra vonatkozóan, hogy “megtisztítsa a szíriai határt a terroristáktól”.

Hulusi Akar török védelmi miniszter hétfőn azt mondta, hogy a török és az amerikai katonák közös járőrözése a közeljövőben ugyancsak megkezdődik.

Miközben Ankara azt állítja, hogy az Északkelet-Szíriát ellenőrző YPG nemzetbiztonsági fenyegetést jelent Törökország számára, Washington az utóbbi években fegyverekkel látta el az YPG-t arra hivatkozva, hogy a szíriai kurdok a leghatékonyabb partnerei az Iszlám Állam nevű terrorszervezet dzsihadistái elleni harcban. A török vezetés szerint ezzel szemben az YPG a Délkelet-Törökországban évtizedek óta fegyveres felkelést folytató, nemzetközileg is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségese.

A tervezett északkelet-szíriai biztonsági övezet pontos elhelyezkedése, a török és az amerikai fél feladatainak megoszlása továbbra is ismeretlen.

A török védelmi minisztérium a közelmúltban azt közölte, hogy az Egyesült Államokkal közösen végzett tevékenység részleteit akkor fogja nyilvánosságra hozni, amikor eljön az ideje.

Orbán Viktor idén tárgyalt már Donald Trumppal Washingtonban, hétfőn Angela Merkel látogatott Magyarországra, remélhetőleg Vlagyimir Putyinnal is még idén sor kerülhet egy közvetlen találkozóra, és Kínával is jó viszonyt ápol Magyarország – fejtette ki a Miniszterelnökség vezetője.

A német kancellár hétfői soproni látogatásával kapcsolatban Gulyás örömét fejezte ki, hogy Merkel világossá tette, a visegrádi együttműködés Európa egészének érték, és elismerően beszélt az EU-s pénzek magyarországi felhasználásáról, ami a miniszter szerint rendkívüli fontosságú az új, hétéves uniós költségvetés elfogadása előtt.

A nyári hőségben a természetes vizek vagy egy kellően hideg vizű medence vonzóbb alternatívának bizonyultak a spottingnál. Ennek ellenére a nyárzáró bejegyzésbe sikerült összeválogatni néhány augusztusi képet, részben saját termésből, részben mások jóvoltából.

*

A horvát hatóságok általában nem veszik jó néven, ha valaki fényképezőgéppel a kezében a repülőterek környékén bóklászik. Ellenben egész jó lehetőséget kínálnak az üdülőhelyek felett húzódó végső egyenesek, amelyek alól a közeli repülőterekre tartó járatok kaphatók lencsevégre. Ha ránézünk a térképre, és a spliti nemzetközi repülőtér 05/23-as irányú pályájának tengelyét meghosszabbítjuk a délnyugati irányba, láthatjuk, hogy az érkező gépek éppen Trogir kikötői sétánya felett süllyednek a leszálláshoz.

A Jet2 Birmingham-Split járatának B737-ese a lágy alkonyati fényben közelít Trogir felett.

A SAS leszáll. Azt, hogy a skandináv légitársaság festésmintája letisztult vagy inkább fantáziátlan, mindenki döntse el maga, de hogy sok izgalomra nem ad okot, az biztos.

Az Aeroflot moszkvai járatát egy Skyteam festésű A320-as teljesíti.

Wizz Air UK A321-ese London Luton repteréről érkezik.

Az A321-est az Egyesült Királyságban lajstromozták, G-WUKI lajstromjellel repül.

A Nap a hegyek mögé ért, az alacsonyabban fekvő területek már árnyékban vannak. A lutoni gép mindjárt földet ér Splitben.

A horvát Croatian Airlines Dash 8-asai kiveszik részüket a belföldi forgalomból is, de ez a gép most Róma Fiumicino repteréről érkezik.

Az utolsó, bágyadt fényben SAS és Transavia gépek váltják egymást. Ez a francia lajstromú Transavia France gép Párizsból érkezik Splitbe. A holland Transavia a KLM diszkont ágazata, ugyanakkor része a KLM-Air France csoportnak is.

A XVI. században épült Szent Miklós templom harangtornya mellett álló szerény emlékmű az 1944. február 23-án, délután 15.30-kor végrehajtott szövetséges légitámadásban elhunytaknak állít emléket.

A márványtáblára 25 nevet véstek. A támadás célpontja egy német torpedónaszád volt, de a város épületeit is találatok érték. A 25 ember ekkor vesztette életét.

*

A közel-keleti légierők gépei ritka vendégek nemcsak Magyarországon, de Európában is.  Augusztus 9-én kora délután a szaúdi királyi légierő Saudi Hawks nevű bemutató köteléke és a kísérő szállítógép szállt le Ferihegyen tankolás és pihenés céljából. A kötelék másnap a déli órákban indult tovább Lengyelország felé, a LOTOS Gdynia Aerobaltic 2019 airshowra. A zöld Hawkok azóta ismét megfordultak nálunk, de a hazaúton csak egy tankolásra szálltak le Ferihegyen. (Fotó: Rozgonyi Cecília)

A Saudi Hawks 1998-ban alakult, mestereik a brit Red Arrows pilótái voltak, a kötelék műrepülést tőlük tanulták. Hét Hawk Mk65 géppel repülnek, amelyek ebben az évben kaptak új festést. A festésminta alapja az iszlám színe, a zöld, amelyet fehér sáv díszít.  A pilótafülke oldalára a szaúdi felségjel, a törzs-hátsórészre a kötelék logója, a vezérsíkra pedig a szaúdi zászló került.

A gépek a 13R pálya várópontjára gurulnak. A szélzsák állása szerint nagyjából pályairányú szél várja a felszállókat.

A melegtől vibráló, híg levegő aligha jelenthet gondot a sivatagi országból érkezett pilótáknak.

A köteléket kísérő szállítógép egy 1991-es C-130H. A gépen csak a szaúdi zászló és a századjelvény színes, a felségjel az álcázó festés színeivel megegyező, alacsony láthatóságú. Akárcsak a Hawkok orrára, a Herculesre is felkerült a felirat: Isten áldjon

*

Ferihegyi gépek a terminálból, a reptéri buszból, egy repülőgép fedélzetéről és a kargó dombról fotózva.

Reggel 6 óra múlt, ébred a reptér. Az idén százéves KLM valamennyi gépére felkerül a 100-as szám.

Fűre tolt, elárvult L-410UVP-E. A HA-YFD valaha az Országos Mentőszolgálat gépe volt, légi betegszállításra kialakított belsővel.

Felszállás a 31L pályáról, rálátással az előtérre ahol egy UPS B757-es, egy A319-es, hátrébb egy Falcon 900-as, egy Learjet és egy teherszállító Saab 340-es parkol.

Az 1-es terminál előtt szintén kargó gépek állnak, két ATR és egy Boeing 737-es.

A földről már többször fotózott teherszállítók, egy bolgár B737-es és egy festésében még török, de már szlovén lajstromban lévő A300-as.

Laudamotion A321-esek a műszaki előtéren.

A festés még Laudamotion, de a lajstromjel már német, a gép az Eurowingsnél repül tovább.

A kínai Qingdao Airlines kerítés mögött parkoló A320neóinak egyike.

Embraer EMB-120, tartósan földhöz ragasztva.

A bolgár Electra Airways Boeing 737-400-asa gurul az egyik utashídhoz. 

Apró egyiptomi kormánygép, egy Falcon 20-as érkezik a 13R pályára.

A Wizz Air bő egy hónapja szolgálatban álló A321neója, a HA-LVE.

A honvédség A319-ese a 13R pálya C gurulóján várakozik az érkező forgalomra…

…ami szintén egy Airbus 319-es, az Alitalia színeiben.

B737-300 a litván GetJet Airlines-tól megszokott festéssel.

A TUI Csoporthoz tartozó, TUI fly Belgium Boeing 737-700-asa. A B737 Max 8-asok letiltása ezt a céget is érintette.  

Az Európa legnagyobb várkomplexumát magukénak tudható csehek, a IX. században épült prágai várral reklámozzák fővárosukat az Eurowings / ČSA A319-esén.

Hosszú, keskeny törzs, hosszú, keskeny csíkokkal díszítve. A Belavia ERJ-195-öse a cég régebbi festésmintájával repül. 

 *

A hadihajók fotózása sem kevésbé érdekes, mint a repülőgépeké. A tengeri hadihajók fotózásához - az ismert történelmi okokból – természetesen az országhatáron kívülre kell utazni, és egy kis szerencsével elcsíphetünk egy-egy érdekesebb egységet. Augusztusban két hadihajóról is sikerült fotókat készíteni, az egyiket az írországi Cobh (az egykori Queenstown) előtt, a másikat horvát kikötőben, Splitben.

LÉ Ciara

Az ír haditengerészet Peacock-osztályú járőrhajója 1984-ben épült Skóciában. A 712 tonnás, 62 méter hosszú, két dízelgéppel és két hajócsavarral hajtott, gyors járatú hadihajó eredetileg a Royal Navy számára készült, hogy azután HMS Swallow néven, a hongkongi vizeken járőrözzön. Rövid brit szolgálat után 1988-ban került az ír flottához, ahol a halászat ellenőrzésére és szükség esetén kutató-mentő feladatokra használják. Fegyverzete egy 76 mm-es és egy 20 mm-es ágyú, és egy 12,7 mm-es géppuska. A hajó érdekes hangzású nevében a LÉ (Long Éireannach) utal arra, hogy ír hajóról van szó, a Ciarát pedig egy, a VII. században élt vagyonos kereskedőcsalád leánygyermeke után kapta, aki két kolostort is alapított.  (A fotót ezúton is köszönöm Vándorffy Tamásnak!)

ITS Palinuro

Az olasz haditengerészet az Amerigo Vespucci mellett egy kisebb vitorlást is használ kiképzési célokra, az 1934-ben épült háromárbocos Palinurót. Az eredetileg francia építésű és használatú hajót az olaszok 1955-ben vásárolták meg egy kivont iskolahajó helyére. A 69 méter hosszú, 1341 tonnás vitorlás fedélzetén 84 fős személyzet szolgál. Rajtuk kívül 50-55 kezdő és/vagy haladó kadét gyakorolhatja leendő hivatását.

A mólón egy tartálykocsi látható, amelyből a hajó üzemanyagot vételez 600 lóerős dízelgépe részére, amelyet elsősorban a kikötői manővereknél használnak. Egyébként a barkentin elrendezésű, az előárbocán kereszt-, a fő és hátsó árbocán hosszvitorlázattal (15 vitorla, 1000 négyzetméter felülettel) ellátott Palinuro úgy haladhat, ahogy a jelmondata is szól: Faventibus Ventis - A szelek segítségével.

A hajótestnek a fehér sávos festés és a fals ágyúnyílás-ajtók adnak hadihajó jelleget. Az orrdísz a hajó névadójának, Palinurusnak a szobra, amint biztos kézzel kormányozza a Trójából Itáliába menekülő Éneász hajóját.

A 30 méter magas hátsó árbocon egy olasz cég, a GEM elettronica radarjai vannak. A gaff alatt az olasz haditengerészet 1947-ben rendszeresített lobogóját fújja a forró szél, amelyen a nemzeti színek mellett az egykori tengeri köztársaságok, Amalfi, Genova, Pisa és Velence címerét egyesítő pajzs van – elkerülendő, hogy összetévesszék a mexikói lobogóval.

* * *

Külön forrásmegjelölés nélküli fotók: Szórád Tamás

A hétfőn életbe léptetett új rendszer szerint a Szerbiából Észak-Macedóniába, illetve az ellenkező irányba utazóknak csak egyszer kell megállniuk, hogy átnézzék az útleveleiket és vámvizsgálaton essenek át, a szerb és az észak-macedón határőrök és a vámosok ugyanis közös ellenőrző ponton állomásoznak ezentúl.

Az egyszerűsített ellenőrzés felgyorsíthatja a személy- és az áruforgalmat is, a várakozási idő a felére csökkenhet – hangsúlyozta a helyszínen a rendszer átadásakor Ana Brnabic szerb miniszterelnök. Zoran Zaev észak-macedón kormányfő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szerbiát és Észak-Macedóniát összekötő autópályán fekvő átkelőn az idei évben a várakozások szerint mintegy 260 ezer teherautó halad majd át, ami a tavalyinál harminc százalékkal nagyobb forgalmat jelent. Emellett a személyi forgalom is folyamatosan növekszik.

A két miniszterelnök rámutatott, hogy a térségben egyedülálló kezdeményezésről van szó, amely példaként szolgálhat a szomszédos országok számára. Az összevont határellenőrzés a jószomszédi viszony és bizalom bizonyítéka – hangzott el a határátkelőnél.

A közleményben azt írták: míg 2016 első félévében 575 esetben sikerült visszaadni a beteg életét gyors helyszíni beavatkozással, addig 2019 első félévében már 1009 ilyen esetet regisztráltak.

Az Országos Mentőszolgálat hozzátette, a féléves időszakban előforduló mintegy ötezer hirtelen szívmegállásos esetnél a megkezdett újraélesztések száma is megkétszereződött (2335-ről 4653-ra nőtt), vagyis a nagyobb esély nagyobb sikerszámot produkált.

A mentőszolgálatnál úgy vélik, az elmúlt két év feltűnő eredményeinek hátterében a mentők új szakmai és kommunikációs stratégiája állhat, amelynek része a telefonos újraélesztési protokoll kötelező alkalmazása, új szakmai eljárásrendek bevezetése, a Szív City közösségi életmentő applikáció elindítása, az országos defibrillátortérkép megalkotása és a laikusok számára indított “Hősképzés” szemléletformáló hatása is.

Az augusztus 8-án a gammasugárzás átmeneti felerősödését okozó felhő a Roszgidromet szerint stroncium-, bárium- és lantánizotópok bomlásának eredményeként jött létre. A helyszínen gyűjtött minták elemzése alapján rövid élettartamú 91Sr (felezési ideje: 9,3 óra), 139Ba (felezési ideje: 83 perc), 140 Ba (felezési ideje: 12,8 nap) és ebből származó 140La (felezési idő: negyven óra) mesterséges radionuklidok jelenlétét állapították meg, amelyek bomlástermékei radioaktív nemesgázok.

A Roszgidromet szerint Szeverodvinszkben a háttérsugárzás normális és stabilizálódott.

A Roszatom orosz állami atomenergia-vállalat eredetileg azt közölte, hogy augusztus 8-án egy tengeri platformon elvégzett fegyverkísérlet közben robbanás történt az északi Arhangelszk megyében, Szeverodvinszk várostól mintegy negyven kilométerre, Nyonoksza község közelében. Az orosz védelmi minisztérium első közleményében azt állította akkor, hogy káros anyag nem került a légkörbe, és a sugárzás szintje normális.

Az atomenergetikai vállalat öt, az orosz védelmi minisztérium pedig két alkalmazottjának haláláról tett bejelentést. További három ember megsérült.

A Roszatom szerint szakemberei a “rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” a detonáció idején, amely a Fehér-tengerbe vetette őket. A védelmi minisztérium azt állította, hogy a Roszatom szakemberei egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotóp energiaforrásokat ellenőrizték.

Vjacseszlav Szolovjov, a Szarovban működő Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ – Kísérleti Fizikai Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet tudományos vezetője úgy nyilatkozott, hogy a tudósok a védelmi tárca számára végeztek fejlesztéseket, amelyek egyike a radioaktív hasadóanyagokat használó, kisméretű energiaforrások kifejlesztése.

A Roszgidromet augusztus 13-án azt állította, hogy a balesetet követően rövid időre 4-16-szorosára nőtt a gammasugárzás Arhangelszk megyében. Az augusztus 8-án mért maximális érték óránként 1,78 mikrosievert volt, az óránként 0,11 mikrosievertes átlagos normál háttérsugárzás helyett.

Vlagyimir Putyin a finn hivatali partnerével, Sauli Niinistővel augusztus 21-én Helsinkiben közösen tartott sajtóértekezleten megerősítette, hogy a szerencsétlenség fegyverkísérlet során történt, erről azonban nem közölt részleteket. Mint mondta, a háttérsugárzás mértéke normális szintre csökkent az incidenst követően, emelkedést a szomszédos országok sem regisztráltak.

Az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete (CTBTO) a múlt héten azt közölte, hogy a balesetet követően háttérsugárzást mérő négy orosz állomás megszakította az adatszolgáltatást, később kettő helyreállította. Az orosz hivatalos szervek ellentmondásos kommunikációja sok helyen nyugtalanságot keltett.

A Reuters hírügynökség a nukleáris kísérletek tilalmának betartását felügyelő norvég NORSAR intézetre hivatkozva pénteken azt közölte, hogy Arhangelszk megyében a baleset napján két robbanás történt kétórás időkülönbséggel: az első a földön, a második, amely a háttérsugárzás megugrását eredményezhette, a levegőben. A jelentés szerint egy radioaktív üzemanyaggal működő rakéta robbanhatott fel.

Igor Orlov, a régió kormányzója az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva valótlannak és “dezinformációnak” nevezte a második detonációról szóló közlést.

Az Arhangelszk megyei önkormányzat sajtószolgálata pénteken arról adott ki tájékoztatást, hogy nem találtak sugárzásszint-emelkedést annak a 110 arhangelszki lakosnak a szervezetében, akik segítettek a fegyverkísérlet-baleset következményeinek felszámolásában. A szűrés sem ruhán, sem testfelületen nem talált nukleáris szennyeződést, mint ahogy radionulkid-beépülést sem.

Mint kiderült, egy ember izomszövetében küszöbérték alatti cézium-137-es izotópot mutattak ki, ami azonban a vizsgálatot elvégző specialisták szerint nem függ össze a baleset következményeinek felszámolásával. A magyarázat szerint ez az anyag halakban, gombában és algában halmozódhat fel, és étkezés útján kerülhetett be a szervezetbe.

Korábban a The Moscow Times című angol nyelvű orosz lap, az ellenzéki Novaja Gazeta és a BBC orosz nyelvű szolgálatának hírportálja névtelen arhangelszki kórházi forrásokra hivatkozva azt állította, az észak-oroszországi nagyvárosban működő megyei kórház orvosait nem figyelmeztették, hogy három olyan pácienst kell megvizsgálniuk, akik Szeverodvinszk közelében sugárfertőzést kaptak.

Ezt azzal kapcsolatban közölték, hogy fegyelmi eljárás indult az ellen a rendőrségi ügyeletes ellen, aki csütörtökön fogadta annak a nőnek a bejelentését, akinek a szomszédjában gyilkosság történt a II. kerületi Zöldlomb utcában. Az ügyeletes ugyanis úgy döntött, hogy nem igényel további intézkedést a bejelentés, ezért nem küldött járőröket a helyszínre.

A közleményben kiemelték, tévhit, hogy a rendőrök addig nem tesznek semmit, “amíg vér nem folyik”.

Ha valakit fenyegetnek, bántalmaznak, zaklatnak, vagy másvalakivel kapcsolatban tud ilyesmiről, akkor haladéktalanul tegyen bejelentést a 112-es központi segélyhívón, a rendőrök intézkednek – hívták fel rá a figyelmet.

Hozzátették ugyanakkor, hogy a rendőrök csak akkor tudnak hathatósan fellépni, ha a sértett vallomást tesz zaklatója, bántalmazója ellen.

Mukics Dániel a közleményben azt írta, a következő napokban a Velencei-tónál, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében, valamint Mohács térségében terveznek részleges kezeléseket. A Tisza-tónál és Szolnok térségében, valamint a Csepel-szigeten néhány településen pótlólagos kezeléseket is végeznek majd – tette hozzá.

Arról is tájékoztatott, a nyár végi, meleg időjárás továbbra is kedvez a csípőszúnyogoknak, de a gyér csapadék miatt kevés helyen jelennek majd meg tömegesen a szúnyogok.

Az érintett települések értesítést kapnak a kivitelezés pontos időpontjáról és módjáról, valamint a katasztrófavédelem honlapján is nyomon lehet követni, hogy mikor és hol lehet számítani szúnyogirtásra – áll a közleményben.

Ma kezdetét vette a Moszkva melletti Zsukovszkijban az orosz repülőgépipar hagyományos seregszemléje. Gyűrösi Miroszláv barátom jóvoltából közlök itt néhány képet az elmúlt napokban gyülekező technikáról...

A kék 053 oldalszámú T-50 (Szu-57) prototípus, a hasára festett stilizált Ohotnyik UCAV-sziluettel.

Лояль вингмэн :-) A gép svancán már nagyon is konkrét az utalás: Szu-57, Ohotnyik és villám (a híradás jelképe)

Itt már a 055-ös gurul a ramenszkojei betonon.

Számunkra manapság ismerős számsorba illik a kék 77-es MA VMF Szu-30SzM (RF-81881), és sejtésünket csak megerősíti, hogy a Kalinyigrád nevet viseli :-)

Krasznojarszk, a piros 19-es oldalszámú, RF-94123 lajstromú Tu-95MSz érkezik, a szárny alá szerelt robotrepülőgép-pilonokkal.

Zárásként pedig jöjjön a Vaszilij Resetnyikov (második világháborús bombázópilóta, a SZU Hőse, a DA parancsnoka 1969-80 között) nevét viselő, piros 02-es oldalszámú Tu-160-as, RF-94102 lajstrommal.

Zord

Az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma és az Amerikai Tőzsdefelügyelet a Microsoft Magyarország Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. által értékesített szoftverlicencek értékesítése ügyében folytatott, nem bűnügyi vizsgálatáról dokumentumokat hozott nyilvánosságra.

Ezt követően a Legfőbb Ügyészség azzal a kéréssel fordult az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumához, hogy valamennyi, az ügyben releváns és esetleg büntetőeljárás alapjául szolgáló információját küldje meg részére.

Fenti ügyben két feljelentés is érkezett a Központi Nyomozó Főügyészségre, amely feljelentés kiegészítést rendelt el.

Az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának válasza időközben megérkezett, és a nyilvánosságra hozott dokumentumok elsődleges elemzésére is sor került. Mivel a büntetőjogi felelősség, és megléte esetén a személyre szóló megalapozott gyanú csak büntetőeljárás keretében tisztázható, a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el.

A vád szerint a Röszke Autópálya Határátkelőhelyen belépésre jelentkező belga és szerb állampolgár ötven, illetve húsz eurót kísérelt meg átadni az ellenőrzést végző pénzügyőröknek azért, hogy az általuk engedély nélkül Magyarország területére behozott és az ellenőrzés során megtalált dohánytermékek miatt elkerüljék a felelősségre vonást.

A nyomozó ügyészség a 2018. július 1-jétől hatályos büntetőeljárási törvény eljárást gyorsító rendelkezéseinek alkalmazásával az egyik külföldit az elkövetéstől számított egy napon belül, míg a másikat három napon belül állította bíróság elé.

A bíróság a vádlottakkal szemben az ügyészi indítványoknak megfelelően egy év hat hónap, illetve egy év börtönfokozatú, végrehajtásában három évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki, az elkövetőket egy év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte és vagyonelkobzást rendelt el az átadni szándékozott vagyoni előnyre.

Az izraeli újságok honlapjai eleinte Bejrúti források alapján izraeli drónokról írtak, de később a helyszíni felvételek alapján azt közölték, hogy a drónok iráni gyártmányúak lehettek, szemben a korábbi értesüléssel.

Az épületben súlyos anyagi károkat okozó drónok az iráni irányítás alatt álló Hezbollah irodájának a tetejére zuhantak vasárnap kora reggel. Libanon hivatalos hírügynöksége szerint hárman megsérültek, a robbanás három órával követte a Szíriában végrehajtott izraeli légicsapást, amelynek célpontja az észak-izraeli dróntámadásra készülő, Damaszkusz mellett állomásozó iráni haderő volt.

Az izraeli média, a szokásokkal ellentétben, nyíltan beszámolt a szíriai csapásról, és közölte, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök a hadsereg Tel-Aviv-i főhadiszállásán személyesen követte az eseményeket.

Ezzel szemben a Bejrútban végrehajtott drónakcióval kapcsolatban csak a libanoni beszámolók átvételére szorítkoztak. A bejrúti jelentések eleinte arról számoltak be, hogy a Hezbollah katonái lelőtték az izraeli pilóta nélküli légi eszközöket, de később azt közölték, hogy nem vették őket célba, hanem azok maguktól robbantak fel, illetve zuhantak a Hezbollah propagandaközpontjára.

Mohamed Afif, a Hezbollah szóvivője bejelentette, hogy náluk vannak az egyik drón maradványai, és most tanulmányozzák azokat. Haszan Naszrallah sejk, a Hezbollah szervezet vezetője délutánra éles hangú beszédet hirdetett válaszul.

Az izraeli Háárec című újság honlapján Ámosz Harel katonai elemző vasárnap úgy vélekedett, hogy Irán Izrael július 19-i légitámadását készült megtorolni, amikor az izraeli légierő lecsapott a Teherán irányította síita milíciák Szíriában kialakított fegyverraktáraira.

Harel emlékeztet arra, hogy a napokban a teheráni Kihan nevű újságban azt írta az iráni Forradalmi Gárda elit egységéhez közel álló egyik katonai szakértő, hogy meglepetésszerű ellencsapásokra készülnek Izrael szíriai és iraki tetteire válaszul, például érzékeny izraeli biztonsági támaszpontok, kikötők és nukleáris létesítmények ellen terveznek drón-támadásokat.

Az akció célja a kábítószer-kereskedelem visszaszorítása, a bűncselekmények megelőzése, valamint a közterületi garázdaságok és egyéb jogsértések elleni fellépés volt.

A BRFK mellett a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint Erzsébetváros önkormányzatának és rendészeti igazgatóságának részvételével tartott ellenőrzésben 78 rendőr és a társszervek 16 munkatársa vett részt.

A járőrök és a nyomozók 110 embert igazoltattak, egy ember ellen szabálysértési feljelentést tettek, mert nem adta át az igazolványát, egy ember ellen pedig azért, mert közbiztonságra veszélyes eszköz volt nála. Egy sofőrrel szemben azért intézkedtek a rendőrök, mert nem volt nála a jogosítványa – tették hozzá.

A Kazinczy utcában két férfinél, egy belvárosi szórakozóhelyen pedig két nőnél és egy férfinél kábítószert találtak, őket a rendőrök előállították. Két összeverekedő férfival szemben garázdaság gyanúja miatt kellett intézkedni, és elfogtak egy férfit is, aki ellen elfogatóparancs volt érvényben.

A BRFK közölte: a társszervekkel közreműködve előre be nem jelentett időpontokban folytatja az ellenőrzéseket.

Benkő Tibor közölte: egy fiatal, kiváló katona hunyt el. Az 5. dandár hódmezővásárhelyi állományába tartozott, szerződéses őrvezetőként szolgált. A miniszter részvétét fejezte ki a hozzátartozóknak és a barátoknak. A balesetben az elhunyt katonán kívül öten sérültek meg.

Benkő elmondta, hogy belső vizsgálatot rendelt el a körülmények tisztázására. A balesetet a rendőrség vizsgálja. Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka azt mondta, átcsoportosításhoz kapcsolódó művelet része volt a közúti konvoj haladása.

A balesetben súlyosan megsérült katona állapota stabil, négy katona könnyebb sérülést szenvedett. Korom elmondta: a belső vizsgálat kiterjed a speciális körülmények és szabályok betartására, erre harminc napja van a tárca szerveinek.

A tájékoztatás szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást a három férfival szemben.

A hálózat tagjait úgy sikerült elfogni, hogy a KR NNI nyomozóinak tudomására jutott: jelentős mennyiségű kábítószer cserél gazdát csütörtökön a fővárosban, ezért bűnügyi akciót szerveztek az üzletet lebonyolító férfiak elfogására. A rendőrök mindhárom férfit ellenőrizték, majd a X. kerületben átvizsgálták azt a kisbuszt, amelyben a kábítószert tartották. A jármű rakterében két dobozban összesen 46 kilogramm lefóliázott növényi törmeléket találtak a nyomozók. A lefoglalt anyag az előzetes vegyészszakértői vélemény szerint marihuána, amely súlya alapján többszörösen meghaladhatja a különösen jelentős mennyiség alsó határát, feketepiaci értéke mintegy 115 millió forint – olvasható a közleményben.

A KR NNI nyomozói az elfogott 32 éves horvát, 57 éves magyar, valamint 23 éves koszovói állampolgárt előállították, gyanúsítottként hallgatták ki, majd bűnügyi őrizetbe vették, és előterjesztést tettek letartóztatásuk indítványozására.

Az adatok azt jelzik, naponta átlagosan hat ember veszti életét Ukrajnában a konfliktusban, és jelentős a belső menekültek száma is, amely elérte a kétmilliót.

Szombaton volt 28 éve, hogy Ukrajna független lett. A szakértő megjegyezte, Ukrajnának most leginkább békére lenne szüksége, amely – ha sikerül elérni – rendkívül súlyos “örökséggel” jár majd: az ország gazdasága rossz helyzetben van, az államadósság a GDP hetven százaléka.

Miközben a kamatok 7-14 százalék között vannak, a gazdasági növekedés négy százalék körül alakul – tette hozzá Fedinec.

A televízió értesülései szerint a rendőrség házkutatást tartott Blahutnál. Részletek egyelőre nem ismeretesek.

Blahut 2014 szeptemberétől 2018 januárjáig volt a civil hírszerzés igazgatóhelyettese. Tisztségéről azután mondott le, miután a cseh sajtóban olyan értesülések jelentek meg, amelyek szerint a civil felderítés gazdálkodásában az ellenőrzések több százmillió koronás visszaélésekre bukkantak.

A Respekt című hetilap korábbi értesülései szerint Blahutot Jirí Sasek, az ÚZSI igazgatója jelentette fel. Sasek azt kérte a hatóságoktól, vizsgálják felül azokat a mintegy félmilliárd korona értékű beruházásokat, amelyeket Blahut felügyelete alatt a ÚZSI az érdekeit kiszolgáló különféle gazdasági vállalkozásokba fektetett. Az igazgató gyanúja szerint a pénz egy része magánszámlákon landolt.

A Neovlivní.cz független hírportál szerint a szociáldemokrata párthoz közel álló Blahut irányította a cseh civil felderítést, és távozása mögött valószínűleg inkább Andrej Babis kormányfő, az ANO mozgalom elnöke állt. Babis állítólag nagyon nehezményezte, hogy a szolgálat a tulajdonában lévő Agrofert holding ügyeivel is foglalkozott, ezért személyesen is támogatta Blahut mihamarabbi távozását a civil hírszerzéstől.

A férfi házában házkutatást tartottak. Egy maroklőfegyvert, több puskát és számos fegyveralkatrészt, illetve lőszert foglaltak le, amelyek tartására a férfinak nem volt engedélye. A férfit elfogták, előállították, majd gyanúsítottként kihallgatták, beismerő vallomást tett és elmondta azt is, hogy a fegyverek közül többet ő készített.

Az intézkedésben a Terrorelhárítási Központ munkatársai is részt vettek.

Az orosz biztonsági tanács pénteki tanácskozásán kiadott elnöki utasítás a védelmi és a külügyminisztériumra, valamint több más állami intézményre vonatkozik.

Az Egyesült Államok augusztus 18-án tesztelt először egy szárazföldi telepítésű, több mint ötszáz kilométeres hatótávolságú “szárnyas rakétát”, azt követően, hogy augusztus 2-án felmondta az 1987-ben aláírt, a közepes és a rövidebb hatótávolságú, szárazföldi állomásoztatású nukleáris eszközök felszámolásáról szóló orosz-amerikai egyezményt.

Putyin szerint az amerikai kísérlet ténylegesen bebizonyította: megalapozottak azok a korábban megfogalmazott orosz vádak, amelyek szerint Washington megsértette az INF-szerződést.

Emlékeztetett arra, hogy Moszkva korábban is azt állította, az MK-41-es kilövőállások, amilyeneket egyebek között a romániai rakétavédelmi bázisra is telepítettek, és amilyenek a hasonló lengyelországi objektumon is lesznek, ellentétesek az INF-szerződés rendelkezéseivel. Washington ezt tagadta, azt hangoztatva, hogy a szárazföldi állomásoztatású MK-41-esek nem képesek tengeri telepítésű Tomahawk “szárnyas rakéták” kilövésére.

“A szerződésszegés ténye immár nyilvánvaló, ezt vitatni lehetetlen, ezt ők maguk mondták el” – mondta az orosz vezető.

Közölte: felmerül a kérdés, hogy Lengyelországba és Romániába ezek után rakétavédelmi vagy csapásmérő eszközöket telepítenek az amerikaiak. Felhívta a figyelmet, hogy a szerződés felmondása és a fegyverkísérlet között csak 16 nap telt el, és azt állította, hogy Moszkvának már régóta tudomása van arról, hogy Washington, miközben “propagandakampányában” Oroszországot vádolta szerződésszegéssel, tiltott fegyvertípussal rendelkezik.

Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország alapvető érekeit az is érinti, ha az Egyesült Államok a rakétákat, egyes vezetői nyilatkozatainak megfelelően elsőként az ázsiai és csendes-óceáni térségbe telepíti, mert ott is vannak határai. Az orosz elnök szerint Washington valójában meg akar szabadulni a korábbi korlátozásoktól, hogy rakétákat telepítsen a világ különböző régióiba.

Oroszország, amelynek katonai költségvetése a hetedik helyen áll a világban, nem kíván elhúzódó fegyverkezési versenybe bonyolódni és továbbra is nyitott a tárgyalásokra – közölte.

Érvelése szerint az Egyesült Államok azzal, hogy 2003-ban egyoldalúan felmondta a hadászati rakétavédelmi rendszereket betiltó ABM-egyezményt, arra “provokálta” Oroszországot, hogy dolgozzon ki új típusú fegyvereket, amit a jövőben is meg fog tenni.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írtak alá és amely 1988. június 1-jén lépett hatályba, a szárazföldi indítású nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2014 óta állítja, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegték meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadta, és azzal vádolta meg Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.

Az oroszok azt is mondják, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Donald Trump tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította. Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza az egyezményben foglaltakhoz. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.