Biztonságpolitika

Az elmúlt napok nyárias időjárása miatt már csak kevés helyen – a Dráva mentén és néhány budapesti kerületben – van szükség részleges szúnyoggyérítésre – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Azt írták: augusztus utolsó hetében Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar megyében és Mohács környékén volt szúnyoggyérítés, máshol néhány elmaradt kezelést pótoltak, például a Tisza-tónál, a Csepel-szigeten és Szolnok térségében.

Azokon a területeken, ahol nagyobb számban vannak még csípőszúnyogok, a frontátvonulás után a rovarszakértők felmérik, hogy szükséges-e szúnyoggyérítés, és csak ezután döntenek a további beavatkozásokról – jelezte a katasztrófavédelem.

Baltikumi szolgálatát befejezve, szeptember 4-én hazatértek Litvániából a Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység katonái. A Magyar Honvédség második, májusban megkezdett négy hónapos Baltic Air Policing missziója 544 óra repült idővel zárult, amely 50 éles riasztást és a Balti-tenger felett végrehajtott igazoltatást valamint 110 gyakorló riasztást és 141 olyan felszállást foglal magában, amelynek célja a térségben települt tengerészeti és szárazföldi erők támogatása valamint légi díszelgés volt. A vadászgépek a kontingens hazaérkezése előtti napon települtek vissza ideiglenes bázisukra, Pápára és rövidesen a földi lépcső utolsó járműve is hazaérkezik. Ezzel egy fontos fejezet zárul le a magyar katonai repülés történetében, ugyanakkor az élet nem áll meg: a Gripen-közösség folytatja feladatait egyelőre Pápáról és repülőterük felújítását követően ismét Kecskemétről.

*

A szállítórepülők ideiglenes bázisa a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér. Ide, az 1-es terminál elé érkezett a kontingenst szállító Airbus, amelyet a repülőtéri tűzoltók vízhídja fogadott.

*

Ugrik Csaba dandártábornok, a kontingens parancsnoka az előző napon érkezett vissza Magyarországra. A kontingens tagjait fogadó kézfogás egy emlékérmet rejt, ezzel is megköszönve a baltikumi szolgálatot.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az adott település első világháborús emlékeit mutatják be az ország különböző pontjairól érkező tájházak szombaton a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban az Élet a fronton túl tematikus évhez kapcsolódva.

Az érdeklődőket kiállítások, világháborús katonadalok és verbunkok várják, megismerhetik az akkori viseletet és öltözködést, “szükségételeket” kóstolhatnak, katonai kitűzőt, regrutaszalagot, pénznyakéket és dísztányért készíthetnek háborús minták felhasználásával, valamint Tájházaink I. világháborús emlékei címmel előadásokat hallgathatnak – közölte az intézmény.

A rendezvényen mások mellett a Turai Zsinnyegő Néptáncegyüttes és a Turai Férfi Dalárda, a Kacaj Népzenei Trió és az Énekes Lenke Hagyományőrző Egyesület, a Czibere Népi Együttes és az Uszódi Hagyományőrző Néptánc Táncegyüttes szórakoztatja a közönséget.

A programokat népdaltanítás, táncbemutató és -tanítás, citerázás, harmonikázás, közös éneklés, népviseleti ruhapróba és népi ügyességi játékok bemutatása színesíti.

A rendezvény a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága és a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség közös szervezésében valósul meg.

Elrendelte a Budakörnyéki Járásbíróság vasárnap annak a ráckevei férfinak a letartóztatását, akit a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság életveszélyt okozó testi sértés bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsít – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

A közleményben felidézték, hogy két ráckevei család tagjai különféle ütlegekkel felszerelve egy harmadik, szintén ráckevei család háza elé mentek csütörtökön kora este, hogy a napokkal korábbi sérelmeiket megtorolják, majd rátámadtak a sértettre és családjára. A gyanúsított a verekedés során egy vasvillával fejbe szúrta a sértettet, amiatt a sértett agysérüléssel és a jobb végtagok részleges bénulásával járó nyílt koponyatörést szenvedett.

Időközben a támadókhoz csatlakozott egy újabb személy, akinek a kisteherautójáról a támadók további vascsöveket, kardokat és ütlegeket vettek magukhoz. A ház előtt mintegy 15 percig tartó tömegverekedés alakult ki, amelyben a gyanúsított egészen a rendőrség megérkezéséig aktívan részt vett. A gyanúsított a verekedés után a helyszínt elhagyta, később könnyű sérüléseinek ellátására kórházba ment.

Az ügyészi indítvány szerint a gyanúsított cselekménye életveszélyt okozó testi sértés, és csoportosan és felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettének megállapítására alkalmas. A bíróság az indítványt megvizsgálta, a gyanúsítottat meghallgatta. Az ügyészi indítványtól eltérően a bíróság azt is megállapította, hogy a gyanúsított cselekménye alkalmas lehet akár emberölés kísérletének a megállapítására is.

A bíróság a gyanúsított letartóztatását azért rendelte el egy hónapra, mert álláspontja szerint a bűncselekmény jellege és kimagasló tárgyi súlya, a gyanúsított személyi körülményei miatt alappal lehet tartani a szökéstől, elrejtőzéstől, a tanúk befolyásolásától, ezáltal a bizonyítás megnehezítésétől, valamint a bűnismétlés veszélyétől.

A döntés ellen a gyanúsított és védője fellebbezést nyújtott be, ezért az nem végleges, de végrehajtható – áll a közleményben.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök ismét a Ciszjordániában felépített izraeli települések izraeli annektálását ígérte, csakúgy mint az előző választási kampányban – jelentette a 13-as kereskedelmi tévécsatorna.

A kormányfő tizenhat nappal az általános parlamenti választások előtt egy Ciszjordánia északi részén fekvő faluban, az Elkana településen tartott ünnepélyes tanévnyitón ismételte meg korábbi ígéretét a zsidók lakta telepek jövendő beolvasztásáról, az izraeli törvénykezés kiterjesztéséről ezekre a településekre.

“Alkalmazni fogjuk a zsidó szuverenitást Ciszjordánia minden közösségére, Izrael földjének és Izrael államának részei lesznek”- mondta Netanjahu, miután sikeres tanévkezdést kívánt.

A miniszterelnök az előző, április 9-én tartott előrehozott választások előtt is megígérte ezt az elsősorban jogi lépést, de akkor és most is konkrét időpontok meghatározása nélkül. Netanjahu a tanévnyitón együtt vett részt Rafi Peretz oktatási miniszterrel, a telepeseket támogató Jobbra (Jamina) nevű jobboldali választási szövetség egyik vezetőjével, akit júniusban nevezett ki az átmeneti kormány miniszterének.

“Új házakat építünk ide – itt van Izrael népének eredeti, ősi hazája -, és tovább építjük Elkanát” – mondta a miniszterelnök. “Senkit sem fogunk elszakítani innen, nem lesz több Gus Katif, nem lesz több kiköltöztetés” – utalt Ariel Saron néhai kormányfő 2005-ös lépésére, amikor felszámolta a Gázai övezetben felépített izraeli településeket, és kiköltöztette lakóikat.

Donald Trump az előző, április 9-én megtartott választások előtt elismerte az 1967-ben Szíriától elfoglalt Golán-fennsík 1981-ben törvénybe iktatott izraeli bekebelezését. A palesztin vezetés a jelenleg mintegy 2,9 millió palesztin lakta Ciszjordániában és a Gázai övezetben tervezi a jövendő palesztin állam létrehozását. Az utóbbi évtizedekben azonban több mint négyszázezer izraeli telepedett le Ciszjordániában, és további több mint kétszázezer izraeli él Kelet-Jeruzsálemben.

A palesztinok és a nemzetközi közösség legtöbb országa törvénytelennek tekinti a Ciszjordániában létrehozott izraeli településeket a genfi egyezmények alapján, amelyek tiltják a letelepedést a háborúban elfoglalt földeken.

Izrael azonban biztonsági és történelmi okok alapján visszautasítja ezt az álláspontot. A palesztinok attól tartanak, hogy a szeptember közepi választások utánra ígért új amerikai béketerv Izraelt fogja támogatni, és korlátozza jövendő államuk területét.

Izraelben szeptemberben azért kell előrehozott parlamenti választásokat tartani idén már másodszor, mert az áprilisi voksolás után Netanjahu nem tudott kormányt alakítani az általa kívánatosnak tekintett jobboldali és vallásos pártokkal. A centrista és a baloldali pártok nem hajlandóak részt venni egy Netanjahu vezette kormányban az ellene felhozott korrupciós vádak és a már elkészült, de októberi meghallgatásáig a bírósághoz be nem nyújtott vádirat miatt.

Huszonöt percig tartott, amíg a tűzoltóknak sikerült “kiszabadítani” Ferenc pápát az egyik liftből, amelyik beragadt – mondta el maga az egyházfő vasárnap a Szent Péter téren.

Ferenc pápa elnézést kért az őt váró hívőktől, hogy késve, pár perccel 12 óra után érkezett meg az apostoli paloták térre néző ablakába, ahonnan pontban délben szokta elmondani vasárnapi beszédét. A pápa elmesélte, hogy azért késett, mivel beragadt az egyik vatikáni liftbe. Huszonöt percig tartott, amíg sikerült elhagynia a felvonót. A beszámoló szerint a lift áramkimaradás miatt állt le hirtelen, pont amikor Ferenc pápa a liftben tartózkodott.

Az egyházfő köszönetet mondott a tűzoltóknak, akik kisegítették őt a liftből. Ferenc pápa a vatikáni Szent Márta-házban lakik, de több imádságot és beszédet az úgynevezett pápai lakosztály Szent Péter térre néző ablakából mond el a téren tartózkodóknak. Az apostoli paloták utolsó emeletén található lakosztályba lift viszi fel a pápát, ez a felvonó állt le.

A szövetségesek egymásnak tett ígéreteinek betartását szorgalmazta Mike Pence amerikai alelnök vasárnap Varsóban, a második világháború kitörésének nyolcvanadik évfordulóján tartott nemzetközi megemlékezésen, amelyen a lengyel és a német elnök mellett szólalt fel.

Az Egyesült Államok és Lengyelország együttműködik minden szövetségessel a közös védelem érdekében, a szövetségeseket mindig arra fogják felhívni, hogy tartsák be az egymásnak tett ígéreteket – hangsúlyozta Pence, hozzátéve, hogy a nemzetek erős szövetsége mindig is a szabadság legjobb védelmét jelentette.

Kiemelte, hogy a “kíméletlen háború”, majd a kommunista kormányzás negyven évén át Lengyelország, valamint “Európa más leigázott nemzetei túlélték a szabadságuk, jogaik, történelmük és hitük tönkretételét célzó brutális kampányt”.

Majdnem minden mentőállomás új mentőautót kaphat 2019-ben és 2020-ban – mondta el Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az Országos Mentőszolgálat napján, szombaton a budapesti Városligetben.

Az államtitkár kiemelt jelentőségűnek nevezte, hogy nemcsak a mentőautók lesznek újak, hanem a bennük lévő mentési eszközök is, amelyek a kor technikai tudásának legmagasabb színvonalát képviselik, és megfelelő számban rendelkezésre állnak. Horváth hozzátette, hogy 1,6 milliárd forint kormányzati támogatással 2500 új mentéstechnikai eszköz – köztük defibrillátorok, lélegeztetőgép – beszerzésére nyílik lehetőség.

Az államtitkár közölte, az ország 254 mentőállomása között ugyanennyi mentőautót szereznek be ebben a két évben. A 2010-ben kezdődött beszerzés során összesen mintegy ezer új mentőautót állítanak a mentők szolgálatába – mutatott rá. Horváth kiemelte továbbá, hogy a mentők éves költségvetése a következő évre eléri az 54 milliárd forintot.

Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben megduplázták a sikeres újraélesztések számát. A mentődolgozók magas színvonalú munkája és a társadalmi összefogás eredményeképpen ma többen élhetnek Magyarországon – fűzte hozzá.

Kitért a mentőszolgálat által indított programokra, így többek között a Legyél Hős! elnevezésű, vagy az önkénteseket megszólító kezdeményezésre.

A mentőnap célja a mentési munka bemutatása és népszerűsítése különböző programokkal, köztük mentési bemutatókkal, vetélkedőkkel és járműkiállítással. A rendezvényen bemutatkoznak az életmentés szereplői, így a gyermekmentők, a vízi mentők, a mentőkutyások és a mentőszolgálat más partnerszervezetei is.

Az Airbus Helicopters ma Donauwörthben látta vendégül a magyar média képviselőit, tájékoztatást adva a  H145M program állásáról, első alkalommal téve lehetővé az egyik honvédségnek épült gép - az épp berepülésen lévő második (LUH) példány - fotózását. A humán oldalon pedig az elsőként átképzésre kerülő műszakiakkal és hajózókkal találkozhattunk.

A 20266-os gyári számú leendő magyar 02-es, D-HMBF ideiglenes német lajstrommal berepülés közben narancssárga overallos Airbus-tesztszemélyzettel.

A Helionix fedélzeti avionikai rendszer kijelzői.

Kevesen tudják, de a H145 hivatalos típusmegjelölése máig MBB-BK117, D-2 változat.

A fegyverzetfelfüggesztők egyik rögzítési csomópontja a gép oldalán. Az alap HForce-povíziók egyikeként minden gépen ott lesznek.

Az első két átképzésre kerülő magyar hajózó, Simon Zsolt alezredes, és Dajka Attila őrnagy az egyik magyar gép mellett...

...illetve kiképzési repülésre indulva céges oktatóval és géppel.

 

Zord

Sikkasztás miatt vádat emelt a Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség egy volt főmuzeológus ellen, aki egy budapesti múzeum raktárából a rábízott gyűjteményből mintegy harmincmillió forint értékben műtárgyakat tulajdonított el 2016-2017-ben – közölte a fővárosi főügyészhelyettes.

Fürcht Pál a közleményében azt írta, a 64 éves egykori főmuzeológus a 2016 őszétől 2017 októberéig eltulajdonított műtárgyakat – húsz kisplasztikát, 73 metszetet, 56 festményt – legalább 3,1 millió forintért értékesítette egy budapesti régiségboltban. A műtárgyak XX. századi művészek alkotásai voltak, de akadtak közöttük ismert és ismeretlen művészek XVIII. és XIX. századi festményei, rézkarcai, litográfiái is.

Az alkotásokat a rendőrség – Pátzay Pál Kádár Jánosról készült kisplasztikája kivételével – a házkutatások során megtalálta, lefoglalta, majd visszaadta a feljelentő múzeumnak – tette hozzá a főügyészhelyettes.

Az ügyészség jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás miatt emelt vádat a büntetlen előéletű volt főmuzeológus ellen. Arra az esetre, ha a vádlott a bírósági előkészítő ülésen beismeri a tettét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, két év – öt évre felfüggesztett – szabadságvesztés, pénzbüntetés és vagyonelkobzás kiszabását indítványozták a bíróságnál.

Akkori sajtóinformáció szerint a Magyar Nemzeti Múzeumból tűnt el több műtárgy 2016-2017-ben; ezt a múzeum sajtóosztálya annak idején megerősítette. Az intézmény 2017 novemberében tett feljelentést.

Kína az elmúlt évtizedek legnagyobb katonai parádéjával emlékezik meg október 1-én a Népköztársaság megalakulásának hetvenedik évfordulójáról – jelentette be Vang Hsziao-hui, kínai propagandaminiszter-helyettes.

Az évforduló alkalmából a kínai főváros központi Tienanmen terén beszédet mond Hszi Csin-ping kínai elnök, ezt követően pedig katonai parádét és felvonulást tartanak. Az esti órákban ugyanitt művészeti előadást, valamint tűzijátékot tekinthetnek meg az esemény résztvevői.

A katonai parádéról Caj Csö-csün, az esemény szervezésével megbízott kormányhivatal helyettes vezetője elmondta: az elmúlt évtizedek legnagyobb ilyen jellegű bemutatója lesz, felülmúlva a Kínai Népköztársaság kikiáltásának ötvenedik és hatvanadik évfordulóját is, de a második világháború lezárásának 70. évfordulóján tartott katonai parádékat is. Az eseményen először lesznek láthatók a kínai hadsereg legfejlettebb fegyverei is.

A nagyszabású katonai parádét egyes megfigyelők erődemonstrációnak tartják, amellyel a több mint két hónapja tüntető hongkongiaknak akarnak üzenni. A bejelentés napján, csütörtök hajnalban a kínai hadsereg hongkongi helyőrsége végrehajtotta szokásos éves kontingenscseréjét. A csapatforgatás rutinszerű dolog ugyan, a dátumát is előre tudni lehetett, figyelemre méltó azonban, hogy a kínai állami sajtó a megszokott gyakorlattól eltérően tág teret szentelt ennek, és még mielőtt a csere befejeződött volna, felvételeket is közölt róla. A kontingenscserét Makaóban is végrehajtották.

Csou Csen-ming pekingi katonai szakértő a South China Morning Post hongkongi lapnak úgy nyilatkozott a kínai sajtó híradásairól, hogy épp a félreértések és találgatások elkerülése végett írnak róla. “Ha a helyőrség csapatai titokban, az éj leple alatt érkeztek volna Hongkongba mindenféle jelentés nélkül, az félelmet keltett volna a hongkongi sajtóban és a lakosságban” – fogalmazott.

A kérdésre, hogy a helyőrség létszámát növelhetik-e egy esetleges beavatkozás céljából, a szakértő úgy válaszolt: a kínai hadsereg szigorú költségvetése korlátozza a csapatok bővítésének lehetőségét. Csou úgy vélekedett: a helyőrség létszáma a jövőben is hat-hétezer fő között lesz.

A kínai hadsereg helyőrsége a hatályos törvények szerint abban az esetben vethető be Hongkongban, ha a város kormányzata erre felkéri. Egy esetleges beavatkozás lehetőségét sem Peking, sem pedig a hongkongi vezetés egyelőre nem tartja indokoltnak. Egyes megfigyelők szerint azonban Peking nem fogja hagyni, hogy a 70. évfordulót beárnyékolják a Hongkongban zajló kormányellenes demonstrációk.

Mértéktelen szőrösödést okozott kisgyerekek testén egy összekevert, hibásan csomagolt gyógyszer – közölte a spanyol egészségügyi miniszter.

María Luisa Carcedo elmondta: a gyártó minoxidilt tett az omeprazol feliratú üvegekbe. Előbbi hatóanyag kopaszodás, hajhullás megállítására szolgál, utóbbi pedig gyomorsavcsökkentő. A spanyol egészségügyi hatóságok eddig tizenhét olyan esetről tudnak, amikor fokozott szőrnövekedést tapasztaltak gyerekükön a szülők a gyógyszer miatt – tette hozzá a tárcavezető.

Hangsúlyozta: a hibás tételeket már bevonták, egy sem maradt forgalomban, a gyógyszercég működési engedélyét pedig felfüggesztették. A készítmény a málagai székhelyű Farma-Química Sur nevű cégtől került a patikákba.

Az ügyről az El País című napilap számolt be több érintett szülőt is megszólaltatva.

“A gyerekemnek kiszőrösödött a homloka, az arca, a karja, a lába (…) olyan lett a szemöldöke mint egy felnőtté – mondta Ángela Selles arról, hogy milyen testi változásokon ment át hathónapos csecsemője.

Egy másik, név nélkül nyilatkozó anya arról beszélt, hogy egyik orvostól a másikig vitte három hónapos gyerekék, de nem találtak magyarázatot a rendkívüli szőrösödésre. Azt feltételezték, hogy genetikai eredetű hipertrichózis, azaz a fakasember-szindróma okozhatja a tüneteket.

A szülőknek az orvosok azt mondták, hogy várhatóan eltűnik majd a szőr a gyerekek testéről, de az hónapokig tarthat.

A lap kitért arra is, hogy további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megállapítsák, milyen egyéb mellékhatása lehet a tévedésből szedett gyógyszernek a gyerekek szervezetére, ugyanis nincsenek erről kutatások. Mivel a minoxidil értágító, felmerülhet akár szívrendellenesség is.

Az észak-spanyolországi Kantábria tartományi ügyészsége négy család feljelentése alapján nyomozást rendelt el az ügyben. Több esetet regisztráltak ezen kívül Andalúziában és a valenciai autonóm közösségben is.

*

Helyszín: Stefánia Palota - Honvéd Kulturális Központ, 1143 Budapest, Stefánia út 34-36.

* * *

Moszkva pozitívan értékeli, hogy Kijev feltételesen szabadlábra helyezte Kirill Visinszkijt, a RIA Novosztyi Ukraina hírportál főszerkesztőjét, de továbbra is konkrét lépéseket vár el az ukrán vezetéstől a délkelet-ukrajnai konfliktus megoldását célzó minszki megállapodások megvalósítása terén – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Feltétlenül nagy figyelemmel követjük a hatalom újraindítását Ukrajnában. De emlékeztetni szeretném önöket Putyin kijelentésére, miszerint csak konkrét tettek, konkrét szavak alapján lehet ítélni. Ki kell várni őket” – mondta Peszkov újságíróknak. “Vannak konkrét tettek. Például a Visinszkij elengedéséről szóló döntés. Mi ezt üdvözöljük, de várjuk meg a többi tettet is!” – tette hozzá, a Kijev által hazaárulással megvádolt, orosz-ukrán állampolgárságú főszerkesztő ügyéről beszélve.

Mint mondta a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében végre kell hajtani a minszki megállapodások rendelkezéseit. Peszkov ugyanakkor kitért annak megválaszolása elől, hogy konkrétabban fogalmazza meg Moszkva Kijevvel szembeni elvárásait.

A minszki megállapodások előírják az ukrán kormányerők és a délkelet-ukrajnai szakadár területek fegyveresei közötti fegyvernyugvást, a nehézfegyvereknek a demarkációs vonaltól való visszavonását, amnesztia kihirdetését, a gazdasági kapcsolatok helyreállítását, valamint Ukrajna alkotmányának a decentralizálást célzó és a Donyec-medence egyes területeinek különleges jogálláshoz vezető reformját.

Vita tárgyát képezi a felek között egyebek között az orosz-ukrán határ nyugati oldalán az ukrán ellenőrzés visszaállítása. Ennek Ukrajna szerint haladéktalanul, Oroszország és a szakadárok szerint viszont csak a Donyec-medencében megtartandó választások után kell megtörténnie.

Peszkov nem kommentálta azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint egy küszöbönálló orosz-ukrán fogolycsere előkészítésének részeként a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található fogolytelepről egy moszkvai börtönbe szállították át az Oroszországban terrorcselekmények szervezése címén húsz évre elítélt Oleh Szencov krími ukrán rendezőt. Az orosz és az ukrán médiában megjelent értesülések szerint a felek 33-33 vagy 35-35 fogva tartott személyt szolgáltathatnak majd vissza a másiknak.

“Nincs mit hozzátennem ezzel a témával kapcsolatban. Ha készen állunk majd erre, tájékoztatni fogjuk önöket. Még egyszer megismételhetem, hogy üdvözöljük a Visinszkij elengedésére vonatkozó döntést. Történtek bizonyos kapcsolatfelvételek, de nincs mit ehhez hozzáfűznöm” – hangoztatta.

A nap folyamán Vlagyimir Putyin telefonon beszélt Angela Merkel német kancellárral, egyebek között megvitatták az ukrajnai rendezésről normadiai felállásban (orosz-ukrán-német-francia részvétellel) megtartandó találkozó kérdését. A csúcsot Emmanuel Macron francia államfő bejelentése szerint szeptemberben készülnek tető alá hozni.

A berlini közlés szerint a német és az orosz vezető egyetértett abban, hogy a négyoldalú csúcstalálkozó elősegítheti a minszki megállapodások valóra váltását. A felek emellett hangsúlyozták, hogy fel kell gyorsítani az orosz-ukrán gáztranzit-megállapodásról szóló tárgyalásokat. A Kreml tájékoztatása szerint Putyin fontosnak nevezte normandiai négyek következő csúcstalálkozójának alapos előkészítését, annak érdekében, hogy azon konkrét és pozitív eredményeket lehessen elérni.

Putyin és Merkel telefonos megbeszélésén Ukrajna mellett kitértek még a szíriai és a líbiai rendezés, valamint az iráni nukleáris alku jövőjének kérdéseire is.

A török társadalom kétharmada hajlamos az erőszakra – állapította meg az isztambuli Üsküdar Egyetem kutatása, amelyet csütörtökön ismertetett az NTV török hírtelevízió.

A maga nemében az eddigi legátfogóbb kutatásról van szó, amely Törökország mind a 81 tartományára kiterjedt, és 25 ezer 18 és 81 év közötti ember személyes megkérdezésével készült. Nemzetközi összehasonlítást a felmérés készítői nem közöltek. Az egyetem Társadalomtudományi Intézetének igazgatója, Gökben Hizli Sayar az NTV-nek azt mondta, hogy a török férfiak 27 százaléka és a nők 24 százaléka hajlamos a kontrollálatlan haragra és erőszakra. Jelezte ugyanakkor, hogy ha ehhez a két értékhez hozzáadják a közepesen indulatos embereket, akkor 67 százalék jön ki.

A felmérés szerint a keleti és a délkeleti országrészben található tartományok lakói a leghajlamosabbak az agresszióra. A legkevésbé erőszakos emberek Törökország európai területein élnek. Sayar közölte: annak tulajdonítják a keleten és délkeleten tapasztalt magasabb értékeket, hogy az ott élők inkább követik a hagyományokat, mint a nagyvárosiak, és többen élnek egy-egy családban.

Az Üsküdar Egyetem rektora, Nevzat Tarhan pszichiáter elmondta: a családon belüli erőszak növekedésének mind a világban, mind Törökországban a női szabadságmozgalom az egyik kiváltó oka. “Kulturális értelemben mi nem állunk készen erre” – mondta. Hozzátéve: az állam ugyan megpróbál kiállni a családon belüli erőszak női áldozataiért, de a lépései nem elégségesek.

Meg kell tanítani a társadalmat arra, hogy a férfi és a nő otthoni szerepei egyenlők. A fejlett országokhoz hasonlóan Törökországban is a korai serdülőkortól kell oktatni, hogy az erőszak nem megfelelő kifejezési eszköz – tette hozzá. Tarhan arról is beszélt, hogy az Üsküdar Egyetem együttműködési megállapodást írt alá a családon belüli erőszak megelőzése céljából az isztambuli rendőrséggel. Az egyezmény keretében a felek átfogó adatbázist hoznak létre az erőszak elkövetőiről és áldozatairól.

Törökországban a közelmúltban egy kegyetlen gyilkosság ismét a felszínre hozta a nők elleni erőszak megfékezésének, továbbá a halálbüntetés esetleges visszaállításának kérdését. Egy férfi augusztus 18-án az Ankarához közeli Kirikkaléban – tízéves lányuk szeme láttára, nyilvános helyen – többször megszúrta volt feleségét, majd elvágta a torkát.

Az NTV közlése szerint Törökországban 2019 első nyolc hónapjában legkevesebb 273 nőt öltek meg. A kis-ázsiai országban minden harmadik nő fizikai erőszaknak vagy lelki bántalmazásnak van kitéve.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítvánnyal fordult a Fővárosi Ítélőtáblához, mert álláspontja szerint Portik Tamás adott utasítást Jozef Rohácnak Fenyő János megölésére.

“A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – a Fővárosi Főügyészség előterjesztésével egyetértve – perújítási indítványt terjesztett elő a Fővárosi Ítélőtáblához P. Tamás terhére, aki a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megbízást adott a már jogerősen elítélt J. R.-nak Fenyő kivégzésére” – áll a fellebbviteli főügyészség közleményében.

Az indítvány szerint Fenyő és Gyárfás médiavállalkozók között az 1990-es évek közepén üzleti vita, hatalmi harc és személyes ellentét alakult ki. Gyárfás Tamás elhatározta, hogy megöleti Fenyőtt és Portikhoz fordult, aki Rohácot rávette a gyilkosság elkövetésére. Rohác 1998. február 11-én a II. kerületben, a Margit utcában gépfegyverrel kivégezte Fenyő Jánost.

Néhány éve az alapeljárásban a bíróság Rohácot részben Fenyő megölése, részben a négy halálos áldozatot követelő szintén két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás ügyében több emberen elkövetett emberölés miatt jogerősen életfogytiglanra ítélte. A bíróság akkor kimondta: az Aranykéz utcai robbantás kapcsán Portik adott megbízást Rohácnak Boros József Károly megölésére.

Ugyanakkor a Fenyő sérelmére elkövetett emberölés felbujtója akkor még ismeretlen maradt. A bűnüldöző hatóságok szerint azonban a Fenyő-gyilkosság ügyében azóta fellelt új bizonyítékok a korábbi bizonyítékokkal együtt már azt is alátámasztják, hogy az Aranykéz utcai emberölés felbujtójaként jogerősen elmarasztalt Portik adott utasítást Rohácnak Fenyő megölésére is. Ezért pedig Portikot egy újabb, perújítási eljárásban lehet felelősségre vonni, melyet az ügyészség kezdeményezett.

A perújítási indítványról a Fővárosi Ítélőtábla dönt – közölte a fellebbviteli főügyészség.

A Fővárosi Főügyészség július végén jelentette be, hogy vádat emelt Gyárfás ellen Fenyő megölése ügyében felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt.

Donald Trump telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török államfővel – jelentette be a Fehér Ház.

Az amerikai elnöki hivatal közleménye szerint Trump és Erdogan beszélgetése a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatoktól kezdve a szíriai Idlíbben tapasztalható humanitárius helyzetig egy sor témakört felölelt. A Fehér Ház részleteket nem közölt.

Elemzők emlékeztettek: az egyeztetésre azt követően került sor, hogy a török államfő Moszkvából visszatérőben kifejtette, hogy nem lehet késlekedés az északkelet-szíriai biztonsági zóna létrehozásában. Washington és Ankara hosszas és nehéznek minősített tárgyalások után augusztus 7-én állapodott meg a török határ és az amerikaiak támogatta kurd milíciák ellenőrzése alatt lévő szíriai területek közötti biztonsági zóna létrehozásáról.

A hadműveleti központ létrehozását is előirányzó övezet célja, hogy megakadályozzon egy esetleges török hadműveletet a kurd milicisták ellen. Ankara a szíriai kurdokat a törökországi szeparatista kurdok és az elszakadást hirdető török Kurd Munkáspárt (PKK) szövetségesének tartja. Az Egyesült Államok ugyanakkor szorosan együttműködik a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű milicista csoporttal a dzsihadisták elleni harcban, és katonai elemzők szerint a kurd harcosoknak döntő szerepük volt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet legyőzésében.

Erdogan szerdai interjúja szerint a biztonsági zóna létrehozásáról született amerikai-török megegyezés lehetővé teszi “az Eufrátesztől keletre eső vidékek megtisztítását a YPG-től”. A biztonsági övezetnek egyelőre nincsenek pontos határai. Abban azonban már megállapodtak a felek, hogy amerikaiak és törökök közösen járőröznek majd.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter korábban többször figyelmeztette Washingtont, hogy ne hajtson végre olyan manővereket, amelyekkel késleltetné a biztonsági zóna működésének megkezdését.

Az orosz államnak és hivatalos szerveknek nincs közük a georgiai állampolgárságú csecsen férfi berlini meggyilkolásához, amit a hatóságok gyanúja szerint egy orosz állampolgár követett el – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Berlin Moabit negyedének egyik parkjában pénteken ölték meg a férfit, akit a Bild című német bulvárlap Zelimhan K-ként nevezett meg. Az ügyben a tetthely közelében őrizetbe vettek egy 48 éves, orosz állampolgárságú férfit, aki csak néhány napra érkezett a német fővárosba.

Az Interfax orosz hírügynökség szerdai jelentése szerint a berlini ügyészség szóvivője nem kívánta kommentálni azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint politikai gyilkosság történhetett. Annyit mondott, hogy a hatóság emberölési ügyben folytat vizsgálatot és a gyanúsított előzetes letartóztatásban van.

Családja szerint Zelimhan K,-t többször is megpróbálták meggyilkolni, 2009-ben méreggel, 2015-ben lőfegyverrel támadtak rá. A 2015-ös eset után családjával Németországba menekült. Menedékjog iránti kérelmét 2016-ban nyújtotta be. Két különböző személyazonosságot használt Németországban. A berlini rendőrség egy ideig közveszélyes iszlamistaként tartotta számon.

A Bild úgy értesült, hogy az áldozat az orosz hadsereg ellen harcolt a csecsen háborúban, és Oroszországban terroristaként tartották számon.

A brit-orosz viszonyt megterhelő Szkripal-ügyhöz hasonló német-orosz konfliktus kialakulásától tartanak Berlinben a napokban egy csecsen férfi ellen elkövetett gyilkosság miatt – írta a Der Tagesspiegel című német lap.

A berlini lap szerint biztonsági szervek körében úgy vélik, Németország konfliktusba kerülhet Oroszországgal, ha beigazolódik az a feltételezés, hogy valamely orosz hírszerző szolgálat adott megbízást a támadásra, amelynek áldozata egy georgiai állampolgárságú csecsen férfi. A Der Tagesspiegel kiemelte, hogy a nyomozás ugyan még nem ért véget, de a hatóságok szerint legalábbis “nem valószínűtlen”, hogy a múlt pénteken közterületen, nap közben elkövetett gyilkosság kapcsolatba hozható Moszkvával vagy a Moszkvához hű csecsen vezetéssel.

Az áldozat egy negyvenéves férfi, aki az 1999-ben kezdődött második csecsen háborúban a szeparatisták oldalán harcolt. Hazájából 2005-ben elmenekült Georgiába. Az orosz hatóságok által terroristaként számon tartott és 2002 óta körözés alatt álló férfit 2009-ben méreggel próbálták megölni, 2015-ben pedig Tbilisziben megtámadták. Nyolc lövést adtak le rá, négy eltalálta. Felépülése után családjával elmenekült Georgiából, előbb Törökországon keresztül Ukrajnába, ahol csaknem egy évig bujkáltak, végül Németországba.

Menedékjogi kérelmét elutasították Németországban, a hatósági döntést megtámadta a bíróságon, az eljárás haláláig nem kezdődött el. A német hatóságok 2017-ben közveszélyes iszalmistaként sorolták be, az idén “a szélsőséges iszlamizmussal kapcsolatos” személyek közé sorolták át. A Der Tagesspiegel szerint olyan mecsetekbe járt, amelyeket kaukázusi származású iszlamisták is látogatnak.

Pénteken is éppen imára ment, amikor Berlin Moabit nevű negyedében egy parkban hátulról, két lövéssel kivégezték.

Feltételezett támadója kerékpárral közelítette meg, Glock 26 típusú, 9 milliméteres fegyvert használt hangtompítóval. A Der Tagelsspiegel szerint ez a fegyver igen elterjedt hírszerzési és biztonsági körökben. A 48 éves, orosz állampolgárságú férfi a nyomozás szerint a merénylet után a Spree folyó partján – a helyszíntől alig száz méterre – átöltözött, fegyverét, kerékpárját és parókáját a folyóba hajította, majd távozott.

A közelben fogták el, elegáns ruhát viselt, és egy elektromos rollerrel akarta elhagyni a környéket. Fiatalok figyeltek fel rá, amint tárgyait a folyóba dobja. A tárgyakat rendőrségi búvárok találták meg.

A feltételezett elkövető július végén kapott a schengeni övezet egészére érvényes vízumot a moszkvai német nagykövetségen. Az orosz fővárosból Párizsba utazott. Az egyelőre nem ismert, hogy pontosan miként utazott tovább Franciaországból Németországba. A merénylet előtt néhány nappal érkezett Berlinbe, és valószínűleg áldozatának megfigyelésével foglalkozott. Nagyobb összegű készpénzt, Moszkvába szóló repülőjegyet és paprikaport találtak nála. Az anyag nyomkövető kutyák félrevezetésére is alkalmas.

A férfit előzetes letartóztatásba helyezték, egyelőre előre kitervelt emberöléssel gyanúsítják. Kihallgatása eddig eredménytelen – írta a Der Tagesspiegel.

A többi között felidézték, hogy súlyos feszültség keletkezett a brit-orosz viszonyban, miután tavaly márciusban az angliai Salisbury városában novicsok típusú idegméreggel merényletet követtek el Szergej Szkripal orosz-brit kettősügynök és lánya ellen. A brit kormány az orosz katonai hírszerzés két ügynökét gyanúsítja a gyilkossági kísérlettel, Moszkva tagadja, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

Június 8-án egy lejárató videóval Vladimir Plahotniuc oligarcha megpuccsolta a szocialista oroszbarát moldáv elnököt, Igor Dodont, hogy helyére az általa támogatott Pavel Filip miniszterelnök kerülhessen, aki esetleg megakadályozhatta volna, hogy a pénzember kezéből az EU-barát Maia Sandu kerüljön kormányra. Hogyan került Moldova egy ilyen nagy politikai válság szélére? Miért támogat Moszkva egy uniópárti miniszterelnököt, Brüsszel pedig egy oroszbarát elnököt? Kicsoda Vladimir Plahotniuc és hogyan kapcsolódik a Pruton, illetve Dnyeszteren túli kiterjedt alvilághoz? Írásomban Európa egyik legszegényebb országának zavaros belpolitikáját próbálom megfejteni.

Egy feldarabolt ország

Moldova egy 4 millió főt számláló kelet-európai ország, mely a Prut és a Dnyeszter folyók közötti löszös hátságon helyezkedik el. Hivatalosan mindössze két szomszédja van: Románia és Ukrajna, azonban Transznisztria gyakorol de facto hatalmat a Dnyeszter-menti területeken, mellyel kvázi-államiságot épített ki Moldován belül. Moldova Szovjetuniótól való 1991-es elszakadását követően az 1992-ben „függetlenedett” régió, köszönhetően Moszkva hathatós támogatásának és Moldovában is befolyásos üzletembereinek, azóta teljes szeparációban építi önmagát távol a fővárostól, Chișinăutól. Azonban Transznisztria politikája mindkét félnek jelentős hatással van a másikéra; Moldova fejletlen civil társadalma, intézményrendszere és gazdasága mind okozója annak, hogy egészen az idei évig Európa legszegényebb országa volt (2019-ben Ukrajna átvette helyét), és a kontinens egyik legnagyobb arányú kivándorlási rátáját produkálta.

A júniusi események értelmezéséhez azonban nemcsak Moldova földrajzi, gazdasági és szociológiai helyzetét kell figyelembe vennünk, hanem meg kell ismernünk Vladimir Plahotniucot is. De kicsoda ő? Vladimir ’Vlad’ Plahotniuc minden felmérés szerint a legbefolyásosabb és leggazdagabb ember – volt egészen idén júniusig – Moldovában, még a Trușeniben kastélyt építő befektetőt, Anatol Statit is megelőzve. Plahotniuc felemelkedésének időszaka Vladimir Voronin elnök 2001-2009 közötti kommunista kormányzása alá tehető. A kormányellenes „európai koalíció” mentén került fel a politikai palettára, majd a háttérből irányítva, a Moldovai Demokrata Párton keresztül hatalomra. Politikai karrierje mentén üzleti karrierje is felvirágozott: a neve alatt futó Petrom Moldova vállalatnak kereskedelmi monopóliuma lett Romániában – így az Unió felé is. Plahotniuc emellett kiterjedt médiabirodalmat is felépített, amit később az oligarcha nagyon jól tudott alkalmazni politikai hatalmának kiterjesztésére. Kezdetben Plahotniuc élvezte Bukarest támogatását is, akik benne látták a román–moldáv egyesülés kulcsát, azonban az oligarcha hamar rájött, hogy a Moldovában érdekeiket érvényesítő felek állandó kijátszásával sokkal többet kereshet, mintha egy valaki mellett foglal egyértelmű állást. Gondolatát tett követte, és hamar nacionalista moldáv hangokat kezdett megszólaltatni médiájában, melynek eredményeképp Bukarest etatistának bélyegezte és megszűntette politikai támogatását. 2014-ben a Plahotniuc-féle Demokrata Párt 19 helyet szerzett csak a 101 tagú parlamentben, azonban annyi képviselőt vásároltak meg, hogy végül 57 helyet foglalhattak el és abszolút többségük lett. Hatalmas vagyonának köszönhetően Plahotniuc irányítása alá került a főügyész, az alkotmánybíróság, az antikorrupciós hivatal és a rendőrség is. Tehetős barátokat is szerzett, így a volt ukrán elnököt, Petro Porosenkot – akit Zelenszkij győzelmét követően Ukrajna támogatásával együtt vesztett el, hiszen a Nép Szolgája-féle Kijev a szocialista–ACUM koalíciót támogatja a chișinăui parlamentben –, illetve Dnyeszter-mente teljhatalmú tulajdonosát, Viktor Gusant is.

Plahotniuc támogatói Bukarestben sokáig a szocialista–liberális frakcióban ülő politikusok voltak, azonban az ő pozíciójuk a régióban folyamatosan gyengül. Jelenleg két fő Moldova-álláspont jellemző román oldalról: az egyik a Teodor Meleşcanu, (volt) külügyminiszter-féle semleges, óvatos, Moldovát teljesen különálló államként kezelő; a másik a Traian Băsescu, (volt) elnök-féle támadó jellegű, Moldovát szigorúan Románia territóriumaként számontartó retorika. Jelen pillanatban inkább az előbbi áll nyerésre, ugyanis Igor Dodon, moldáv elnök hathatós közbenjárásának köszönhetően a román állam elvesztette azon jogát, hogy a vezető politikusok moldáv állampolgárságot kaphassanak, így maga Băsescu is meg lett fosztva útlevelétől.

Az oligarcha, Vladimir Plahotniuc, forrás: Tass.

 

Az oligarcha másik támogatóját, az Egyesült Államokat is fokozatosan elvesztette. Plahotniuc, köszönhetően jó Dnyeszter-menti kapcsolatainak, a kezdetek kezdetétől támogatta Moldova föderatív jellegű adminisztrációs újraszervezését, melynek célja, hogy Tiraspol – a szakadár köztársaság fővárosa – továbbra is hatalmat gyakorolhasson teljes Transznisztria felett, de immáron a moldáv állam égisze, így Chișinău alatt. Az USA többször is támadta ezen elképzelést, ugyanis félő, ezzel a lépéssel oroszbarát többség jöhetne létre a chișinăui parlamentben – hiszen a szakadár köztársaság szinte teljes lakossága orosz –, ami azzal a veszéllyel járhat, hogy a tengerentúli ország egy szövetségest veszítene el. Plahotniuc direkt nem foglalt egyértelmű álláspontot, majd amikor forrósodni kezdett körülötte a hangulat az ukrán elnökválasztást követően, határozott lépést tett és üzent a Fehér Háznak: „Moldova híd kíván lenni Kelet és Nyugat között, nem pedig világhatalmak harctere.” Az Egyesült Államoknak ez elég volt, és fokozatosan elkezdett kihátrálni az üzletember mögül.

A Moszkvában és az EU-ban is persona non grata Plahotniuc ezzel az összes támogatóját elvesztette külföldön. Oroszország azért neheztelt rá, ami miatt médiájában folyamatosan Transznisztriát és Dodont is negatívan jelenítette meg (utóbbit lényegesen oroszbarátabbnak feltüntetve, mint amilyen), míg jelentős pénzügyi kapcsolatai voltak a Dnyeszter-menti Sheriff-hálózatot működtető mogul, Gusan holdudvarában. Az Európai Unió problémája pedig a Plahotniuchoz köthető korrupció, mely miatt a tavalyi évben be is fagyasztották a Moldovának szánt EU-s költségvetési támogatásokat. Különös helyzet alakult ki ezáltal az üzletember kérdését illetően: nemzetközi szinten is mindenki egyetértett abban, hogy távoznia kell a moldáv politikából.

Egy abszurd szövetség

Vlad Plahotniuc mellett jelenleg két nagyobb politikai pólus uralkodik a kelet-európai ország fölött, akik soha nem álltak még – illetve valószínűleg, a közös ellenség, Plahotniuc távozása után soha többet nem is fognak ilyen közel állni – egymáshoz. Az ACUM-tengely az euroatlanti erők által támogatott demokratikus–liberális pártszövetség.  Két fő képviselője, Andrei Năstase és Maia Sandu is remek európai, valamint tengerentúli kapcsolatokkal rendelkeznek. Előbbi Németországból szerzett magának befolyásos barátokat, míg Sandu Washington új kiválasztottja lett Plahotniuc után, köszönhetően annak, hogy a John F. Kennedy School of Governmentben és a Harvardon végezte tanulmányait, valamint a Világbankban is vezető pozíciója volt korábban. Az ACUM erői mellett a jelenlegi elnököt adó PSRM, a moldovai szocialista párt képvisel jelentős erőt, akik legtöbbször mint a helyi oroszbarát erő vannak feltüntetve. Sokak szerint ugyanakkor az Igor Dodon-féle politikai szervezet sokkal inkább egy önjáró báb, akik fel is vállalnak konfliktusokat Moszkvával, azonban akiknek legjobb kapcsolataik kétségkívül nem nyugatról, sokkal inkább keletről jönnek. A jelenlegi szocialista párt a gyakorlatilag már megszűnt, de korábban jelentős szerepet játszó kommunista párt hagyományait és szavazatait viszi tovább. A nemzetközi Plahotniuc-ellenesség hozta létre az „abszurd koalíciót”, melyben a felek így a Sandu/Năstase- és a Dodon-féle politikai erők lettek.

Az események idén februárban indultak be. A parlamenti választásokat követően Plahotniuc Demokrata Pártja jelentősen meggyengült. A választásokon a Dodon-féle szocialisták 35, a Sandu- Năstase-féle koalíció (az ACUM a Cselekvés és Szolidartás Pártjából és a Büszkeség és Igazság Pártjából áll) 26, míg a Demokrata Párt 30 helyet szerzett. Plahotniuc pártja megalakulása óta nem volt társadalmi szinten ilyen népszerűtlen és elutasított. Mivel a három pólus eredménye gyakorlatilag egyenlő lett, senki sem tudott kormányt alakítani tavasszal (a Demokrata Párt támogatta Pavel Filip alakított kormányt, azonban nem állt mögötte támogató többség, így nem volt hatékony), így vagy egy új választást kellett volna kiírni, vagy rá kellett venni a korábban szembenálló Dodont és az ACUM-ot, hogy üljenek le tárgyalni.

Június 3-án három különleges látogató érkezett Chișinăuba: Dmitrij Kozak, orosz elnöki megbízott, Johannes Hahn, bővítésért felelős uniós biztos és Brad Freden, a State Department kelet-európai osztályának vezetője. Kozak sikeresen egyeztetett a szocialistákkal és az ACUM-mal is, így esély nyílt egy közös, Plahotniuc-ellenes koalíció kialakítására. Barabás T. János, a KKI vezető elemzője szerint: „A szocialista–ACUM-kormányt Washington és Moszkva a regionális stabilitás érdekében tett közös megegyezésének lehet tekintetni.” A megegyezések eredményeként június 8-án Igor Dodon elnök kinevezte Maia Sandut miniszterelnöknek az amerikai, az orosz és az uniós nagykövet jelenlétében. A Sandu-kormány vállalásai között volt, hogy folytatódik az uniós intergáció, nem lesz föderalizáció, az ACUM nem kéri a NATO-tagságot, és határozottan fognak fellépni Plahotniuc birodalma ellen.

Dodon (jobbra) és Plahotniuc (középen) utolsó csatája a parlamentben, forrás: Бельцкий независимый портал.md.

Még ezen a napon egy rejtett kamerás videó kezdett terjengeni a Demokrata Párt médiabirodalmában, melyben Dodon beismeri Moszkva befolyását – konkrétan megemlíti, hogy Moszkva évente 284 millió forintnak megfelelő rubellel támogatja a szocialistákat – és azt, hogy nem vetné el Moldova föderalisztikus alapon történő átalakítását. Dmitrij Kozak mint Moszkva képviselője ezt tagadta a Kommerszant.ru-n és bizonyítékokkal alá is támasztotta állítását. A videó kiszivárgása ráadásul azután történt, hogy a nem ACUM–szocialista frakciós képviselők kifogásolták a kormány egynapos csúszását a kormányalakítási időszak tekintetében (erre 90 napjuk lett volna), mely alapján új választást kellett volna kiírni és válságkezelő, független kormányt felállítani. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy Zinaida Greceanii személyében az ACUM–szocialista tengely már meg is szavazta a törvényhozás új elnökét. A konfliktust az alkotmánybíróság próbálta meg kezelni, méghozzá azzal, hogy megvonta az államfői tisztséget Igor Dodontól, és a moldáv törvények értelmében átmeneti elnöknek nevezte ki a miniszterelnököt, aki nem Maia Sandu volt – hiszen ebben az esetben a kinevezése illegitim volt egy illegitim elnök keze által –, hanem elődje, a Plahotniuc-pártba tartozó Pavel Filip.

Kettős hatalom árnyékában

Moldovában ekkor két hétig két elnök volt párhuzamosan hivatalban. Pavel Filip a kormányépületekben pro-Plahotniuc politikusokkal, az oligarcha zsebében lévő rendőrség segítségével igyekezte feltételezett hatalmát gyakorolni, miközben Maia Sandu vele párhuzamosan éppen ugyanezt tette, csak az Országgyűlés épületében. A Pavel Filip irányítása alatt tartott épületek előtt folyamatosan civil tüntetések zajlottak. Ezt a demonstrációsorozatot nevezték el „csöndes forradalomnak.” Pavel Filip, élve az alkotmánybíróság által megszerzett jogkörökkel, feloszlatta a parlamentet és szeptember 6-ra választásokat írt ki. A Sandu-kormány ekkor arra hivatkozva, hogy Filip helyett az államfői tisztségétől megfosztott Dodont tekintik az ország elnökének, megtagadta a feloszlatást. „Az országban semmi nem fog változni addig, amíg az állami intézményeket fogságban tartó Plahotniuc Moldovában van” – jelentette ki Sandu. Igor Dodon ellenelnök is megszólalt: „az eltérő ideológiájú pártok is összefoghatnak, ha közös a cél: Moldova felszabadítása a bűnöző, diktatórikus rezsim alól!”. Két héttel a kettős hatalom kialakulása után Vladimir Cebotari, a Plahotniuc-féle MDP alelnöke, félvén a börtönbüntetéstől, elfogadta a parlamentben a Sandu-kormányt, melyet követően dominószerűen omlott össze a Demokrata Párt vezetése. Még ezen az éjszakán megjelent az MDP pártszékházánál Derek Hogan, amerikai nagykövet, akinek látogatása után – melynek apropójáról legfeljebb feltételezni lehet dolgokat – Vladimir Plahotniuc a hajnali órákban repülővel távozott a Moldovai Köztársaság területéről.

Két nappal később, június 10-én az alkotmánybíróság legitimnek nyilvánította a Sandu-kormányt, akik a szocialistákkal közös együttműködést – priuatim – „oligarchaellenes-koalíciónak” kezdték el hívni. Június 15-én az alkotmánybíróság visszavont minden rendeletet és jogorvoslatot, amit június 7.–9. között hozott, majd elnöke, az erős Plahotniuc-kapcsolatokkal rendelkező Mihai Poalelungi 20-án le is mondott. Június utolsó harmadában hatalmas oligarcha-exodus indult meg Moldovából. Az országot Vladimir Plahotniuc Dnyeszter-menti barátjának, Viktor Gusan üzletember birodalmán keresztül hagyta el, majd Miamiba távozott. Viktor Gusan, a transznisztriai Sheriff holdingcég teljhatalmú tulajdonosa, akinek a kezében van a Dnyeszteren túli de facto állam összes benzinkútja, szupermarketje, TV csatornája, könyvkiadója, építési vállalata, reklámügynöksége, alkoholgyára, sörgyára, telefonszolgáltatója, hotelje, és a terület egyetlen labdarúgó csapata, a Sheriff Tiraspol – annak stadionjával együtt. Plahotniucot útján elkísérte Ilan Șor bankár is, aki a 2014-es banksíbolási botrány (több moldovai bank összedolgozva elsikkasztott több mint 1 milliárd eurót, ami az ország GDP-jének 1/8-a) egyik főszereplője volt, illetve felesége, az Oroszországból kitiltott énekesnő, Zsaszmin is.

Egy új esély az integrációra

Június 26-án végül a politikai válság hivatalosan is véget ért: Románia is támogatásáról biztosította a Sandu-kormányt, az új miniszterelnököt pedig meg is hívták egy bukaresti látogatásra július elejére. A moldovai kétkamarás parlament is megszavazta nagy többséggel a Sandu-kormányt, akik biztosították az országot az Unióval kötött szabadkereskedelmi megállapodásokban rögzített szerkezeti reformok végrehajtásáról, mellyel elkerülhetőek lennének a jövőben az ehhez hasonló konfliktusok. Az európai vezetők szerte az Unióban üdvözölték a Chişinăuban végbement békés hatalomváltást. Az alkotmánybíróság végül teljes testületileg lemondott, utat adva a változásoknak. A politikusok, nyugati szakértők, helyi civilek által követelt változást vezetésére Veaceslav Zaporojant nevezték ki ügyvezető elnöknek.

Maia Sandu, az új miniszterelnök, forrás: European Interest.

Moldova megszabadult a legnagyobb oligarchájától, aki folyamatosan blokkolta az ország teljesítményét, ezzel fenntartva saját birodalmát. Azonban Moldova továbbra is Európa egyik legszegényebb állama, ahol kevesek kezében összpontosul a pénz és a hatalom. Az ország geopolitikai helyzetéből adódóan is mindig játszótér lesz az Unió, az Egyesült Államok és Oroszország között. Azonban, hogy a kelet-európai országnak sikerül-e ezen geopolitikai helyzetet a saját javára fordítania, vagy épp ellenkezőleg, csak még súlyosabb politikai és gazdasági válságok várhatóak, egyelőre a jövő kérdése marad.