Biztonságpolitika

Június 8-án egy lejárató videóval Vladimir Plahotniuc oligarcha megpuccsolta a szocialista oroszbarát moldáv elnököt, Igor Dodont, hogy helyére az általa támogatott Pavel Filip miniszterelnök kerülhessen, aki esetleg megakadályozhatta volna, hogy a pénzember kezéből az EU-barát Maia Sandu kerüljön kormányra. Hogyan került Moldova egy ilyen nagy politikai válság szélére? Miért támogat Moszkva egy uniópárti miniszterelnököt, Brüsszel pedig egy oroszbarát elnököt? Kicsoda Vladimir Plahotniuc és hogyan kapcsolódik a Pruton, illetve Dnyeszteren túli kiterjedt alvilághoz? Írásomban Európa egyik legszegényebb országának zavaros belpolitikáját próbálom megfejteni.

Egy feldarabolt ország

Moldova egy 4 millió főt számláló kelet-európai ország, mely a Prut és a Dnyeszter folyók közötti löszös hátságon helyezkedik el. Hivatalosan mindössze két szomszédja van: Románia és Ukrajna, azonban Transznisztria gyakorol de facto hatalmat a Dnyeszter-menti területeken, mellyel kvázi-államiságot épített ki Moldován belül. Moldova Szovjetuniótól való 1991-es elszakadását követően az 1992-ben „függetlenedett” régió, köszönhetően Moszkva hathatós támogatásának és Moldovában is befolyásos üzletembereinek, azóta teljes szeparációban építi önmagát távol a fővárostól, Chișinăutól. Azonban Transznisztria politikája mindkét félnek jelentős hatással van a másikéra; Moldova fejletlen civil társadalma, intézményrendszere és gazdasága mind okozója annak, hogy egészen az idei évig Európa legszegényebb országa volt (2019-ben Ukrajna átvette helyét), és a kontinens egyik legnagyobb arányú kivándorlási rátáját produkálta.

A júniusi események értelmezéséhez azonban nemcsak Moldova földrajzi, gazdasági és szociológiai helyzetét kell figyelembe vennünk, hanem meg kell ismernünk Vladimir Plahotniucot is. De kicsoda ő? Vladimir ’Vlad’ Plahotniuc minden felmérés szerint a legbefolyásosabb és leggazdagabb ember – volt egészen idén júniusig – Moldovában, még a Trușeniben kastélyt építő befektetőt, Anatol Statit is megelőzve. Plahotniuc felemelkedésének időszaka Vladimir Voronin elnök 2001-2009 közötti kommunista kormányzása alá tehető. A kormányellenes „európai koalíció” mentén került fel a politikai palettára, majd a háttérből irányítva, a Moldovai Demokrata Párton keresztül hatalomra. Politikai karrierje mentén üzleti karrierje is felvirágozott: a neve alatt futó Petrom Moldova vállalatnak kereskedelmi monopóliuma lett Romániában – így az Unió felé is. Plahotniuc emellett kiterjedt médiabirodalmat is felépített, amit később az oligarcha nagyon jól tudott alkalmazni politikai hatalmának kiterjesztésére. Kezdetben Plahotniuc élvezte Bukarest támogatását is, akik benne látták a román–moldáv egyesülés kulcsát, azonban az oligarcha hamar rájött, hogy a Moldovában érdekeiket érvényesítő felek állandó kijátszásával sokkal többet kereshet, mintha egy valaki mellett foglal egyértelmű állást. Gondolatát tett követte, és hamar nacionalista moldáv hangokat kezdett megszólaltatni médiájában, melynek eredményeképp Bukarest etatistának bélyegezte és megszűntette politikai támogatását. 2014-ben a Plahotniuc-féle Demokrata Párt 19 helyet szerzett csak a 101 tagú parlamentben, azonban annyi képviselőt vásároltak meg, hogy végül 57 helyet foglalhattak el és abszolút többségük lett. Hatalmas vagyonának köszönhetően Plahotniuc irányítása alá került a főügyész, az alkotmánybíróság, az antikorrupciós hivatal és a rendőrség is. Tehetős barátokat is szerzett, így a volt ukrán elnököt, Petro Porosenkot – akit Zelenszkij győzelmét követően Ukrajna támogatásával együtt vesztett el, hiszen a Nép Szolgája-féle Kijev a szocialista–ACUM koalíciót támogatja a chișinăui parlamentben –, illetve Dnyeszter-mente teljhatalmú tulajdonosát, Viktor Gusant is.

Plahotniuc támogatói Bukarestben sokáig a szocialista–liberális frakcióban ülő politikusok voltak, azonban az ő pozíciójuk a régióban folyamatosan gyengül. Jelenleg két fő Moldova-álláspont jellemző román oldalról: az egyik a Teodor Meleşcanu, (volt) külügyminiszter-féle semleges, óvatos, Moldovát teljesen különálló államként kezelő; a másik a Traian Băsescu, (volt) elnök-féle támadó jellegű, Moldovát szigorúan Románia territóriumaként számontartó retorika. Jelen pillanatban inkább az előbbi áll nyerésre, ugyanis Igor Dodon, moldáv elnök hathatós közbenjárásának köszönhetően a román állam elvesztette azon jogát, hogy a vezető politikusok moldáv állampolgárságot kaphassanak, így maga Băsescu is meg lett fosztva útlevelétől.

Az oligarcha, Vladimir Plahotniuc, forrás: Tass.

 

Az oligarcha másik támogatóját, az Egyesült Államokat is fokozatosan elvesztette. Plahotniuc, köszönhetően jó Dnyeszter-menti kapcsolatainak, a kezdetek kezdetétől támogatta Moldova föderatív jellegű adminisztrációs újraszervezését, melynek célja, hogy Tiraspol – a szakadár köztársaság fővárosa – továbbra is hatalmat gyakorolhasson teljes Transznisztria felett, de immáron a moldáv állam égisze, így Chișinău alatt. Az USA többször is támadta ezen elképzelést, ugyanis félő, ezzel a lépéssel oroszbarát többség jöhetne létre a chișinăui parlamentben – hiszen a szakadár köztársaság szinte teljes lakossága orosz –, ami azzal a veszéllyel járhat, hogy a tengerentúli ország egy szövetségest veszítene el. Plahotniuc direkt nem foglalt egyértelmű álláspontot, majd amikor forrósodni kezdett körülötte a hangulat az ukrán elnökválasztást követően, határozott lépést tett és üzent a Fehér Háznak: „Moldova híd kíván lenni Kelet és Nyugat között, nem pedig világhatalmak harctere.” Az Egyesült Államoknak ez elég volt, és fokozatosan elkezdett kihátrálni az üzletember mögül.

A Moszkvában és az EU-ban is persona non grata Plahotniuc ezzel az összes támogatóját elvesztette külföldön. Oroszország azért neheztelt rá, ami miatt médiájában folyamatosan Transznisztriát és Dodont is negatívan jelenítette meg (utóbbit lényegesen oroszbarátabbnak feltüntetve, mint amilyen), míg jelentős pénzügyi kapcsolatai voltak a Dnyeszter-menti Sheriff-hálózatot működtető mogul, Gusan holdudvarában. Az Európai Unió problémája pedig a Plahotniuchoz köthető korrupció, mely miatt a tavalyi évben be is fagyasztották a Moldovának szánt EU-s költségvetési támogatásokat. Különös helyzet alakult ki ezáltal az üzletember kérdését illetően: nemzetközi szinten is mindenki egyetértett abban, hogy távoznia kell a moldáv politikából.

Egy abszurd szövetség

Vlad Plahotniuc mellett jelenleg két nagyobb politikai pólus uralkodik a kelet-európai ország fölött, akik soha nem álltak még – illetve valószínűleg, a közös ellenség, Plahotniuc távozása után soha többet nem is fognak ilyen közel állni – egymáshoz. Az ACUM-tengely az euroatlanti erők által támogatott demokratikus–liberális pártszövetség.  Két fő képviselője, Andrei Năstase és Maia Sandu is remek európai, valamint tengerentúli kapcsolatokkal rendelkeznek. Előbbi Németországból szerzett magának befolyásos barátokat, míg Sandu Washington új kiválasztottja lett Plahotniuc után, köszönhetően annak, hogy a John F. Kennedy School of Governmentben és a Harvardon végezte tanulmányait, valamint a Világbankban is vezető pozíciója volt korábban. Az ACUM erői mellett a jelenlegi elnököt adó PSRM, a moldovai szocialista párt képvisel jelentős erőt, akik legtöbbször mint a helyi oroszbarát erő vannak feltüntetve. Sokak szerint ugyanakkor az Igor Dodon-féle politikai szervezet sokkal inkább egy önjáró báb, akik fel is vállalnak konfliktusokat Moszkvával, azonban akiknek legjobb kapcsolataik kétségkívül nem nyugatról, sokkal inkább keletről jönnek. A jelenlegi szocialista párt a gyakorlatilag már megszűnt, de korábban jelentős szerepet játszó kommunista párt hagyományait és szavazatait viszi tovább. A nemzetközi Plahotniuc-ellenesség hozta létre az „abszurd koalíciót”, melyben a felek így a Sandu/Năstase- és a Dodon-féle politikai erők lettek.

Az események idén februárban indultak be. A parlamenti választásokat követően Plahotniuc Demokrata Pártja jelentősen meggyengült. A választásokon a Dodon-féle szocialisták 35, a Sandu- Năstase-féle koalíció (az ACUM a Cselekvés és Szolidartás Pártjából és a Büszkeség és Igazság Pártjából áll) 26, míg a Demokrata Párt 30 helyet szerzett. Plahotniuc pártja megalakulása óta nem volt társadalmi szinten ilyen népszerűtlen és elutasított. Mivel a három pólus eredménye gyakorlatilag egyenlő lett, senki sem tudott kormányt alakítani tavasszal (a Demokrata Párt támogatta Pavel Filip alakított kormányt, azonban nem állt mögötte támogató többség, így nem volt hatékony), így vagy egy új választást kellett volna kiírni, vagy rá kellett venni a korábban szembenálló Dodont és az ACUM-ot, hogy üljenek le tárgyalni.

Június 3-án három különleges látogató érkezett Chișinăuba: Dmitrij Kozak, orosz elnöki megbízott, Johannes Hahn, bővítésért felelős uniós biztos és Brad Freden, a State Department kelet-európai osztályának vezetője. Kozak sikeresen egyeztetett a szocialistákkal és az ACUM-mal is, így esély nyílt egy közös, Plahotniuc-ellenes koalíció kialakítására. Barabás T. János, a KKI vezető elemzője szerint: „A szocialista–ACUM-kormányt Washington és Moszkva a regionális stabilitás érdekében tett közös megegyezésének lehet tekintetni.” A megegyezések eredményeként június 8-án Igor Dodon elnök kinevezte Maia Sandut miniszterelnöknek az amerikai, az orosz és az uniós nagykövet jelenlétében. A Sandu-kormány vállalásai között volt, hogy folytatódik az uniós intergáció, nem lesz föderalizáció, az ACUM nem kéri a NATO-tagságot, és határozottan fognak fellépni Plahotniuc birodalma ellen.

Dodon (jobbra) és Plahotniuc (középen) utolsó csatája a parlamentben, forrás: Бельцкий независимый портал.md.

Még ezen a napon egy rejtett kamerás videó kezdett terjengeni a Demokrata Párt médiabirodalmában, melyben Dodon beismeri Moszkva befolyását – konkrétan megemlíti, hogy Moszkva évente 284 millió forintnak megfelelő rubellel támogatja a szocialistákat – és azt, hogy nem vetné el Moldova föderalisztikus alapon történő átalakítását. Dmitrij Kozak mint Moszkva képviselője ezt tagadta a Kommerszant.ru-n és bizonyítékokkal alá is támasztotta állítását. A videó kiszivárgása ráadásul azután történt, hogy a nem ACUM–szocialista frakciós képviselők kifogásolták a kormány egynapos csúszását a kormányalakítási időszak tekintetében (erre 90 napjuk lett volna), mely alapján új választást kellett volna kiírni és válságkezelő, független kormányt felállítani. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy Zinaida Greceanii személyében az ACUM–szocialista tengely már meg is szavazta a törvényhozás új elnökét. A konfliktust az alkotmánybíróság próbálta meg kezelni, méghozzá azzal, hogy megvonta az államfői tisztséget Igor Dodontól, és a moldáv törvények értelmében átmeneti elnöknek nevezte ki a miniszterelnököt, aki nem Maia Sandu volt – hiszen ebben az esetben a kinevezése illegitim volt egy illegitim elnök keze által –, hanem elődje, a Plahotniuc-pártba tartozó Pavel Filip.

Kettős hatalom árnyékában

Moldovában ekkor két hétig két elnök volt párhuzamosan hivatalban. Pavel Filip a kormányépületekben pro-Plahotniuc politikusokkal, az oligarcha zsebében lévő rendőrség segítségével igyekezte feltételezett hatalmát gyakorolni, miközben Maia Sandu vele párhuzamosan éppen ugyanezt tette, csak az Országgyűlés épületében. A Pavel Filip irányítása alatt tartott épületek előtt folyamatosan civil tüntetések zajlottak. Ezt a demonstrációsorozatot nevezték el „csöndes forradalomnak.” Pavel Filip, élve az alkotmánybíróság által megszerzett jogkörökkel, feloszlatta a parlamentet és szeptember 6-ra választásokat írt ki. A Sandu-kormány ekkor arra hivatkozva, hogy Filip helyett az államfői tisztségétől megfosztott Dodont tekintik az ország elnökének, megtagadta a feloszlatást. „Az országban semmi nem fog változni addig, amíg az állami intézményeket fogságban tartó Plahotniuc Moldovában van” – jelentette ki Sandu. Igor Dodon ellenelnök is megszólalt: „az eltérő ideológiájú pártok is összefoghatnak, ha közös a cél: Moldova felszabadítása a bűnöző, diktatórikus rezsim alól!”. Két héttel a kettős hatalom kialakulása után Vladimir Cebotari, a Plahotniuc-féle MDP alelnöke, félvén a börtönbüntetéstől, elfogadta a parlamentben a Sandu-kormányt, melyet követően dominószerűen omlott össze a Demokrata Párt vezetése. Még ezen az éjszakán megjelent az MDP pártszékházánál Derek Hogan, amerikai nagykövet, akinek látogatása után – melynek apropójáról legfeljebb feltételezni lehet dolgokat – Vladimir Plahotniuc a hajnali órákban repülővel távozott a Moldovai Köztársaság területéről.

Két nappal később, június 10-én az alkotmánybíróság legitimnek nyilvánította a Sandu-kormányt, akik a szocialistákkal közös együttműködést – priuatim – „oligarchaellenes-koalíciónak” kezdték el hívni. Június 15-én az alkotmánybíróság visszavont minden rendeletet és jogorvoslatot, amit június 7.–9. között hozott, majd elnöke, az erős Plahotniuc-kapcsolatokkal rendelkező Mihai Poalelungi 20-án le is mondott. Június utolsó harmadában hatalmas oligarcha-exodus indult meg Moldovából. Az országot Vladimir Plahotniuc Dnyeszter-menti barátjának, Viktor Gusan üzletember birodalmán keresztül hagyta el, majd Miamiba távozott. Viktor Gusan, a transznisztriai Sheriff holdingcég teljhatalmú tulajdonosa, akinek a kezében van a Dnyeszteren túli de facto állam összes benzinkútja, szupermarketje, TV csatornája, könyvkiadója, építési vállalata, reklámügynöksége, alkoholgyára, sörgyára, telefonszolgáltatója, hotelje, és a terület egyetlen labdarúgó csapata, a Sheriff Tiraspol – annak stadionjával együtt. Plahotniucot útján elkísérte Ilan Șor bankár is, aki a 2014-es banksíbolási botrány (több moldovai bank összedolgozva elsikkasztott több mint 1 milliárd eurót, ami az ország GDP-jének 1/8-a) egyik főszereplője volt, illetve felesége, az Oroszországból kitiltott énekesnő, Zsaszmin is.

Egy új esély az integrációra

Június 26-án végül a politikai válság hivatalosan is véget ért: Románia is támogatásáról biztosította a Sandu-kormányt, az új miniszterelnököt pedig meg is hívták egy bukaresti látogatásra július elejére. A moldovai kétkamarás parlament is megszavazta nagy többséggel a Sandu-kormányt, akik biztosították az országot az Unióval kötött szabadkereskedelmi megállapodásokban rögzített szerkezeti reformok végrehajtásáról, mellyel elkerülhetőek lennének a jövőben az ehhez hasonló konfliktusok. Az európai vezetők szerte az Unióban üdvözölték a Chişinăuban végbement békés hatalomváltást. Az alkotmánybíróság végül teljes testületileg lemondott, utat adva a változásoknak. A politikusok, nyugati szakértők, helyi civilek által követelt változást vezetésére Veaceslav Zaporojant nevezték ki ügyvezető elnöknek.

Maia Sandu, az új miniszterelnök, forrás: European Interest.

Moldova megszabadult a legnagyobb oligarchájától, aki folyamatosan blokkolta az ország teljesítményét, ezzel fenntartva saját birodalmát. Azonban Moldova továbbra is Európa egyik legszegényebb állama, ahol kevesek kezében összpontosul a pénz és a hatalom. Az ország geopolitikai helyzetéből adódóan is mindig játszótér lesz az Unió, az Egyesült Államok és Oroszország között. Azonban, hogy a kelet-európai országnak sikerül-e ezen geopolitikai helyzetet a saját javára fordítania, vagy épp ellenkezőleg, csak még súlyosabb politikai és gazdasági válságok várhatóak, egyelőre a jövő kérdése marad.

 

Bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása miatt emelt vádat Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tizenkét volt pénzügyőre és hat civil ellen a Nyíregyházi Törvényszéken – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

A Keresztes Imre főügyész által jegyzett közlemény szerint az ukrán határszakaszon szolgáló pénzügyőrök hivatali kötelességüket megszegve, ellenőrzés és vámvizsgálat nélkül rendszeresen engedélyezték a belépést Magyarországra az Ukrajnából jövedéki termékeket csempésző személyeknek. A beregsurányi és a barabási határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő pénzügyőrök 2015 júliusa és 2016 júliusa között csempészektől rendszeresen pénzt kaptak azért, hogy ne intézkedjenek a behozatalnál megengedett mennyiségen felül dohányáruk esetében.

A pénzügyőrök szolgálati jogviszonya megszűnt, jelenleg valamennyi vádlott szabadlábon védekezik, az általuk elkövetett legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa – figyelemmel a halmazati büntetés szabályaira is – 12 év szabadságvesztés. Ezen ügy terheltjei hasonló módon folytatták azt a korrupciós tevékenységet, amely miatt a záhonyi határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő 27 volt pénzügyőrrel és 23 civillel szemben emeltek vádat 2017 októberében – vont párhuzamot a kommüniké.

Mint beszámoltak róla, a hasonló cselekmények “elszaporodottságát” jól mutatja, hogy a február 26-án a beregsurányi határátkelőhelyen az ügyészség újabb összehangolt akciót tartott és 16 pénzügyőr hallgattak ki gyanúsítottként korrupciós bűncselekmény elkövetése miatt.

Vádat emeltek egy 41 éves lajosmizsei férfi ellen, aki egy helyi nyomda alkalmazottjaként “kilopta” a munkahelyéről, majd kiszivárogtatta az idei érettségi feladatok egy részét – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

A közlemény szerint az ügyészség a szabadlábon védekező, büntetlen előéletű férfit korlátozott terjesztésű minősített adattal visszaélés vétségével vádolja; a bűncselekményt a törvény egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti.

A vádlott abban a lajosmizsei nyomdában dolgozott, ahol a 2019-es középszintű írásbeli érettségi vizsga feladatsorait nyomtatták ki. A feladatlapok a vizsgák megkezdéséig “korlátozott terjesztésűnek” minősülnek, vagyis a feladatokat az érettségi vizsgák előtt tilos nyilvánosságra hozni, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tenni.

A magyar érettségi feladatlapjait április 25-én, a matematikafeladatokat a következő napon, míg a történelem-feladatlapokat május 2-án nyomtatták ki a nyomdában, amiben a férfi is részt vett. A nyomtatás után a vádlott a magyar, valamint a matematika érettségi feladatsorok egy-egy részét, továbbá a teljes történelem-feladatsor egy példányát a ruhájába rejtve “kicsempészte” a nyomda területéről.

A vádlott célja az volt, hogy a feladatokat még a vizsgák megkezdése előtt érettségiző ismerősei részére eljuttassa, hogy így “segítse” az eredményes érettségit. A jogtalanul megszerzett feladatsorokat apja élettársának adta át, hogy azokat továbbítsa a rokonságba tartozó, érettségiző fiataloknak.

Az ügyész felfüggesztett fogház kiszabását indítványozta a vádlottal szemben azzal, hogy a nyomdai gépmesteri foglalkozástól is tiltsák el határozott időre. A vádlott bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni – áll a közleményben.

Szeptembertől 103 új testkamerát kapnak a MÁV-Start jegyellenőrei, amitől a társaság a bántalmazásos esetek további csökkenését várja. A legtöbb eszközt a ceglédi, a váci és az esztergomi vonalon használják majd, mert ott éri a legtöbb támadás, atrocitás a jegyvizsgálókat – jelentette be a társaság.

Tavaly 123 esetben, idén pedig augusztus végéig 48 esetben ért jegyvizsgálókat inzultus, amelyekből 32 tettlegességig (ütés, lökés, karmolás, rúgás) fajult, egy pedig nyolc napon túli sérüléssel járt.

Kerékgyártó József, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: a társaság prioritásnak tekinti az utasok és a dolgozók biztonságát. A vasúttársaság intézkedési tervet dolgozott ki, ennek egyik eleme a kamerás rendszer bevezetése. A testkamerák mellett figyelemfelhívó kampánnyal, illetve a készenléti rendőrség és a biztonsági személyzet segítségét is igénybe véve lépnek fel a jegyvizsgálókkal szembeni támadások ellen. Az intézkedések nyomán 2018 decemberétől csökkentek a bántalmazásos esetek.

A beszerzési eljárásban öt pályázó termékei közül esett a választás a DAHUA MPT210-4X típusú eszközre. A most érkezőkkel azonos márkájú, de korábbi típusú testkamerákat a jegyvizsgálók a Mátészalkát érintő vasútvonalakon március vége óta jó tapasztalatokkal használják.

A MÁV-Start igényeihez igazított eszköz a bűnüldözésben is használatos, a fokozott igénybevételt is jól tűrő testkamera. Akár 8 óra üzemre is képes, ezalatt folyamatos felvételt tud készíteni, akár éjszakai körülmények között is, amiből legalább 13 órányit képes tárolni. A full HD minőségű felvétel a készülék egyetlen gombjának megnyomásával indítható, ekkortól a gombnyomást megelőző húsz másodperc videóanyagát is rögzíti, de ötmegapixeles fotó készítésére is alkalmas. A testkamera viselése nem kötelező a jegyvizsgálóknak.

A mobil kamera az adatokat kódolt formában, jelszóval védetten tárolja, nem lehet visszanézni az eszközön. A vasúttársaság minden területi igazgatóságán telepítenek legalább egy gyűjtőállomást, amelyek a munkavállaló azonosítására, a rögzített adatok letöltésére, a kamerák ellenőrzésére és az akkumulátorok feltöltésére szolgálnak. A készülékből automatikusan menti át az adatokat a dokkolókra történő csatlakoztatás után, majd azt követően törli azokat. A dokkolón tárolt adatok a 16. napon automatikusan törlődnek. A hangfelvétel jelenleg a törvényi előírások miatt nem engedélyezett, ezért a készüléken le van tiltva. A társaság ez ügyben Péterfalvi Attila adatvédelmi biztoshoz fordult.

A teljes rendszer a háttérinformatikával (12 telephely, 12 dokkoló) 49 millió forintba került.

A sajtótájékoztatón részt vett két jegyvizsgáló is, akik beszámoltak tapasztalataikról. Móré Anikó jegyvizsgálót két éve munkavégzés közben először szóban, majd tettleg is bántották a monori vasútvonalon, a támadás közben agyrázkódást szenvedett. Elmondása szerint örül a testkamerák bevezetésének, jelentős visszatartó erőnek érzi. Czine László jegyvizsgáló elmondta, hogy tavasz óta rendszeresen használ testkamerát, tapasztalatai szerint az érintett mátészalkai vonalszakaszokon utazók lényegesen együttműködőbbé váltak.

Flynn Jiang, a Dahua Technology magyar régiós vezetője elmondta, a termék a vasúttársaság igényeinek megfelelő fejlesztése az átadásáig fél évet vett igénybe. Az eszközök az adatvédelmi előírásoknak maximálisan megfelelnek. A Dahua világszerte több mint 16 ezer munkavállalója van, intelligens technológiák gyártásával foglalkozik. 2016-ban Budapesten képviseletet nyitott, 2018-ban pedig Magyarországon nyitotta meg közép-kelet-európai értékesítési központját.

A Magyar Honvédség határvédelmi feladatainak átszervezése miatt vasárnap és hétfőn megnövekedett járműforgalomra kell számítani elsősorban Bács-Kiskun és Csongrád megye déli részein – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Tájékoztatásuk szerint a leginkább érintett út az M5-ös, az M6-os és az M43-as autópálya, valamint az 55-ös főút. A Magyar Honvédség kéri az autósokat, hogy az említett útvonalakon a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a menetoszlopokat, ezzel is segítve azok biztonságos és folyamatos haladását.

“A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát” – olvasható a HM közleményében.

Hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség; a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik adóellenőrét és társát le is tartóztatták – közölte Keresztes Imre főügyész.

A közlemény szerint az adóellenőr és társai abban állapodtak meg, hogy adóhatósági vizsgálat alá eső gazdasági társaságok vezetőitől pénzt kérnek adóigazgatási eljárások jogellenes befolyásolásáért. Annak érdekében, hogy a cégvezetőket ne marasztalják el, a megállapított adóhiány, illetve a várhatóan ugyanakkora összegű – legtöbbször milliós nagyságrendű – bírság felét kérték el a vállalkozóktól.

A Központi Nyomozó Főügyészség az együttműködő szervekkel ezen a héten tizenkét helyszínen tartott kutatást, gyanúsítottként tizenegy embert hallgatott ki, akik közül hárman tettek beismerő vallomást.

Az adóellenőr, valamint egy társa letartóztatását elrendelték, az egyik gyanúsított tudomásul vette a döntést, míg a másik megfellebbezte azt, és az ügyész is fellebbezést jelentett be annak megállapítása érdekében, hogy a bűnismétlés lehetősége is fennáll a szökés és elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének veszélye mellett.

Egy éppen tíz évvel ezelőtti napon, 2009. szeptember 1-én azzal a szándékkal indítottam útjára az Air Base blogot, hogy a lehetséges keretek között, az olvasók elé tárjam a katonai repülés és az azt működtető emberek mindennapjait. Lehetőleg első kézből, bázistúrák, interjúk, személyes tapasztalatok és élmények révén. (Ez az elképzelés részben olvasói igényre, részben saját döntésből a későbbiekben polgári repülési, szárazföldi és haditengerészeti témákkal is bővült, de természetesen továbbra is a katonai repülésen van a hangsúly.) Ebben az izgalmas vállalkozásban meglepően sokan voltak segítségemre itthon és külföldön egyaránt. Talán azért, mert felismerték, hogy igazán rájuk vagyok kíváncsi; a mindennapjaikra, feladataikra, élményeikre, véleményükre, történeteikre és csak utána a haditechnikai eszközökre. Hálás vagyok a segítségükért, különösen azoknak, akik személyes történeteiket bízták rám.  

Sokáig vártam az első bejegyzéssel, mert mindenképpen hazai témával szerettem volna indítani a blogot. Ez a téma végül a 2009. augusztus 20-ai tisztavatáson végrehajtott légi díszelgés és az előző napi főpróba lett. Az eredeti első bejegyzés bővített változatával, díszelgő Mi-8-asok, Mi-24-esek, L-39-esek, MiG-29-esek és JAS39-esek egy évtizeddel ezelőtti fotóival szeretném megköszönni az Air Base blog régi és új olvasóinak figyelmét. 

*

Augusztus 19. A főpróba mozzanatai, az Erzsébet híd pesti hídfője mellől fotózva. 

A 407-es An-26-os a Hősök tere felé vezető irányon repül. Bal kísérője a 119-es díszfestésű Albatros, a Cápeti II.

A jobb kísérő a másik cápaszájas Albatros, a 135-ös oldalszámú Cápali.

MiG kísérettel keresztezi a Dunát a 603-as Ancsa. Fedélzetéről fotósok örökítik meg a Nagyvas Budapest feletti röptét. 

A 603-as bal kísérője egy harci, jobb kísérője egy kétüléses MiG volt. 

A Gellért-hegy északi lejtője felett érkezik a Gripen-kötelék.

Ketten a háromból. Törzs alatti póttartály, Litening konténer és gyakorló Sidewinder a 38-ason és a 42-esen.

Az An-26-os és a MiG-29-esek alkotta kötelék ismét a Duna felett, emelkedő bal fordulóban, úton hazafelé.

Kisebb magasságon a helikopterek gyakorolnak, egyelőre még zászló nélkül. Először a 6200-as Mi-8-as érkezik.

Az 582-es Mi-24D úgy, ahogy harci helikoptert ritkán látunk repülni: nyitott deszanttér-ajtóval.

*

Augusztus 20. A délelőtti díszelgő gépekről és a délutáni áthúzásokról a Gellért-hegyről készültek fotók.

Az An-26-ost utoljára kísérik L-39-esek a főváros fölé; a típust 15 év után, 2009. novemberében kivonták a szolgálatból. 

Ancsa és Alba - szoros kötelékben

Az Ancsa mellett-mögött a 27-es MiG-29UB repül. A huszonkilencesek is utoljára díszelegtek Budapest felett, majd még bő egy évet ráhúztak az Albatrosokra. A maradék üzemképes gépet 2010 végén állították le.  

Érkeznek a Gripenek, a kétüléses Deltát együléses Charlie-k kísérik.

A Gellért-hegy oldalából olyan a két JAS, mintha összenőtt volna.

A Duna felett déli irányba tart a zászlóvivő Mi-8-as. 

Az 582-es Mi-24-es délelőtt a NATO-zászlóval repült ...

... délután pedig az EU lobogójával.

Az 580-as a magyar zászlóval igyekszik észak felé.

A délutáni blokkban is szereplő 42-es Gripen nyitott törzsféklappal süllyed a Gellért-hegy előtt, a Parlament irányába. 

A nemzeti légitársaság egyik Boeing 737-ese is tiszteletét tette a bemutatón. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Donald Trump a Fehér Ház Rózsakertjében tartott ünnepség keretében hivatalosan is létrehozta az Egyesült Államok űrparancsnokságát.

Az ünnepségen – amelyen részt vett Mike Pence alelnök és Mark Esper védelmi miniszter is – miután kibontották az Egyesült Államok új haderőnemének zászlaját, az elnök rövid beszédében méltatta az űrparancsnokság jelentőségét. Mint mondta: “történelmi nap” ez az amerikai haderő számára, mert ezzel “elismerjük a világűr elsődleges fontosságát az amerikai nemzetbiztonságban és nemzetvédelemben”.

Az elnök bejelentette, hogy az űrparancsnokságot a légierő egyik négycsillagos tábornoka, John Raymond vezeti majd, akinek kinevezését a szenátus júniusban már jóváhagyta. Elsődleges feladata – Trump szavai szerint – annak biztosítása lesz, hogy “senki ne kérdőjelezze meg és ne fenyegesse Amerika fölényét a világűrben’.

Trump kifejtette, hogy a parancsnokság az Egyesült Államok által létfontosságúnak nevezett érdekeit védelmezi majd a világűrben, amelyet a következő háborúk színhelyének nevezett. “Azt hiszem, ez mindenki számára nyilvánvaló” – fűzte hozzá.

A védelmi minisztériumban valójában még tart az űrparancsnokság szervezése, bár már 287 munkatársa van. A Fehér Háznak még meg kell győznie a kongresszust az űrparancsnokság haderejének költségvetéséről. Amerikai sajtóértesülések szerint egyes részletkérdésekben egyelőre eltér a kormányzat és a törvényhozók álláspontja.

Űrparancsnokság már korábban is létezett, 1985-ben hozta létre Ronald Reagan akkori amerikai elnök, de a parancsnokságot 2002-ben megszüntették, miután a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után átszervezték a Pentagont. Trump 2018 márciusában vetette fel az újbóli létrehozását, kifejtve, hogy a légierő nem képes maradéktalanul ellátni az űrbiztonsági feladatokat, az amerikai űrdominancia biztosítását. Az elnök Oroszország és Kína térnyerését említette az űrfegyverzetek kiépítésében.

Az űrparancsnokság az amerikai haderő tizenegyedik harci parancsnoksága lesz. A többi parancsnokságot az általuk felügyelt térségekről nevezték el. Az új szervezetnek nem lesz feladata a Földön kívüli élet kutatása.

Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka a honvédség halottjának nyilvánítja azt a 37 éves katonát, aki hétfőn az M7-es autópályán történt közlekedési baleset következtében vesztette életét – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Azt írták: az ütközés súlyos sérültjének állapota stabil, őt jelenleg folyamatos megfigyelés mellett a budapesti Honvédkórházban ápolják. A könnyű sérülést szenvedett katonák még hétfőn, az ellátásukat követően elhagyhatták a székesfehérvári kórházat.

A Magyar Honvédség egyik katonai menetoszlopa szenvedett közúti baleset az M7-esen Székesfehérvárnál hétfőn. A balesetben hatan sérültek meg, egyikük hétfőn belehalt sérüléseibe.

A tehergépjárművekből álló konvoj a Bátor Harcos 2019 gyakorlatra ment Hódmezővásárhelyről a Magyar Honvédség Központi Gyakorló- és Lőterére, Veszprém-Újmajorba.

Az amerikai társadalmat szétszakítja a belső politikai megosztottság, az Egyesült Államoknak ugyanakkor külső szövetségesekre van szüksége a túléléshez – írja James Mattis volt amerikai védelmi miniszter nemsokára megjelenő önéletrajzi könyvében.

A politikus úgy vélekedik: az amerikaiak ma már nem egységesek, és Washington nem játszik vezető szerepet szövetségesei körében.

“Engem katonaemberként nem is külső ellenfeleink aggasztanak, hanem belső megosztottságunk” – fogalmaz a volt miniszter.

Később kifejti, hogy az amerikai belpolitikát egymás iránt ellenségesen viselkedő törzsek küzdelmei jellemzik, az érzelmi politizálás és egymás kölcsönös megvetése lett uralkodó.

“Minden amerikainak fel kell ismernie, hogy demokráciánk kísérlet, amely visszafordítható. Valamennyien tudjuk, hogy jobbak vagyunk, mint a jelenlegi politikánk. Nem szabad megengednünk, hogy a törzsi küzdelmek tönkretegyék e kísérletünket” – hangsúlyozza Mattis.

A haditengerészet tábornokaként szerzett tapasztalatairól írva leszögezi: “Egy bölcs vezetőnek a valósággal kell foglalkoznia, és meg kell bíznia abban, hogy beosztottjai tudják, hogyan kell a célokat valóra váltani. “A bölcs vezetés együttműködést kíván meg, másként kudarcra ítéltetik”.

Szerinte Amerika egyedül nem tudja megvédeni népét és gazdaságát, a túléléshez szüksége van külső szövetségesekre.

“A nemzetek szövetségeseikkel együtt virulnak, de nélkülük elsorvadnak” – írja. Meggyőződése szerint az állandó vitázás nem elégséges, ha valaki vezető. Egy vezetőnek stratégiai éleslátásra van szüksége, amellyel kivívja a korábbi zavaros időkben az Egyesült Államok mellett álló nemzetek tiszteletét. A volt védelmi miniszter leszögezi: “Ennek hiányában egyre magányosabbak leszünk, és ez nagyobb kockázatot jelent a világ számára is.”

Mattis 2018 decemberében nyújtotta be lemondását, mert nem értett egyet Donald Trumppal a szíriai helyzet megítélésében és a tervezett afganisztáni kivonulás részleteiben.

Több mint 2,2 millió forintos útdíjcsalást derítettek fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai a számítógépes rendszerek adatainak utólagos elemzésével – közölte a hivatal a honlapján.

A NAV pénzügyőrei egy pótkocsis teherautót ellenőriztek Somogy megyében, és a sofőr gyanús viselkedése miatt alaposan utánanéztek a járműnek. Az informatikai adatbázisokból feltérképezték a jármű útvonalait és az ekáer-rendszerben regisztrált szállítmányait.

Kiderült, hogy a teherautó nem volt felszerelve az elektronikus nyomonkövetésre és útdíjfizetésre alkalmas OBU fedélzeti egységgel. Ezt kihasználva a vállalkozó az útdíjat csak akkor fizette meg, amikor egy bizonyos címzett tette meg az ekáer-bejelentést, a többi fuvarnál nem, vagy csak részben fizette az útdíjat.

Fény derült arra is, hogy a sofőr a hűtőrács kilencven fokos elforgatásával eltakarta a rendszámát, amikor nem fizette meg az útdíjat. A rendszer kijátszása érdekében a vállalkozó a pótkocsi rendszámát is megváltoztatta.

A pénzügyőrök kiszámolták, hogy a teherautó sofőrje több mint 2,2 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek a rendszámos “trükkökkel”.

A pénzügyőrök költségvetési csalás és egyedi azonosító jellel való visszaélés miatt feljelentést tettek a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságán és az illetékes Rendőrkapitányságon is – írta közleményében a NAV.

Folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétsége miatt emeltek vádat egy katona ellen – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

A közlemény szerint a hivatásos őrmester, tiszthelyettes tavaly decemberben és idén januárban több Komárom-Esztergom megyei településen követett el szeméremsértést, úgy, hogy autójából útbaigazítást kért a sértettektől, miközben a nemi szervét mutatva önkielégítő mozdulatokat végzett.

A katona a mintegy két hónap alatt két fiatalkorú és négy felnőtt korú – köztük egy várandós – nő előtt mutogatta magát szeméremsértő módon. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a katonát, aki beismerte tettét.

Az ügyészség a vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság a vádlottra tárgyalás mellőzésével felfüggesztett szabadságvesztést és – mivel méltatlanná vált rendfokozat viselésére – katonai büntetésként lefokozást szabjon ki.

Észak-Korea a hétvégén olyan rakétákat tesztelt, amelyek hatótávolsága Japánra is kiterjed, ezért a szigetország változtathat eddigi kizárólag védelmi fegyverzetén – mondta Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő.

Hozzátette: a japán politika változóban van, ezt jól mutatják a kormány hivatalos álláspontját tartalmazó fehér könyvek is. A szakértő szerint a rakétakísérletek közelsége miatt Japán másképpen ítéli meg a teszteket, mint az Egyesült Államok. Az Egyesült Államok szerint – fűzte hozzá – Észak-Korea magatartása nem jogsértő, míg Japán úgy ítéli meg, hogy a rakétatesztek ellenkeznek az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival.

Hangsúlyozta: Donald Trumpnak nagyon fontos, hogy megállapodást kössön az észak-koreai atomprogrammal kapcsolatban.

Egy bécsi gyilkosság miatt körözött budapesti férfit fogtak el a rendőrök – közölte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint az osztrák hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki egy 41 éves magyar állampolgár ellen, aki a megalapozott gyanú szerint 2019 májusában Bécsben megölt egy embert.

Az osztrák társszerv augusztus 22-én a célkörözési egységek európai hálózatán (ENFAST) keresztül értesítette a magyar rendőröket, hogy a körözött férfi feltehetően Budapesten bujkál.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) nyomozói megállapították, hogy a keresett férfi a főváros XIX. kerületében rejtőzködik. A budapesti férfit szombat éjjel fogták el, majd előállítottak és őrizetbe vették.

A férfi kiadásáról Ausztriának később dönt a bíróság – írta az ORFK.

Pótlólagos közös intézkedésekről állapodott meg a szíriai Idlíb tartományban folytatott “terroristák” ellen harccal kapcsolatban Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdodan.

Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy a szíriai rendezéssel kapcsolatban a helyzet “terepen” történő stabilizálását tartja a legfontosabbnak. Kijelentette, hogy a szíriai alkotmányozó bizottság a közeljövőben megkezdi munkáját. Megerősítette, hogy szeptember közepén részt vesz a szíriai rendezésről Ankarában tartandó orosz-török-iráni csúcstalálkozón.

Erdogan hangsúlyozta: a szíriai kormányerők offenzívája Észak-Szíriában arra készteti Törökországot, hogy éljen az önvédelem jogával, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket tegyen. Mint mondta, az Idlíb tartományban zajló offenzíva – amelyet elfogadhatatlannak nevezett – felborította a Törökország és Oroszország által megteremtett nyugalmat.

A török elnök azt mondta, elvárja az Egyesült Államoktól, hogy tartsa magát a Szíria északi részén létrehozandó biztonsági zónával kapcsolatos kötelezettségvállalásához. Putyin úgy vélekedett, hogy Ankara által szorgalmazott, a török-szíriai határ mentén létrehozandó biztonsági zóna hozzájárul majd Szíria területi épségének megőrzéséhez.

Az orosz elnök arról is beszámolt, hogy Erdogannal orosz harci repülőgépek – a Szu-35-ös és a Szu-57-es – közös gyártásának lehetőségéről tárgyalt. A kooperáció potenciális területeként nevezte meg új fegyverek és a rádiólokációs harc eszközeinek előállítását is.

Erdogan bejelentette, hogy Törökország folytatni kívánja Oroszországgal a hadiipari együttműködést, egyebek között a harci repülőgépek gyártásában. Putyin közlése szerint a török vendégek figyelmét a Zsukovszkijban kedden megnyílt MAKSz-2019 kiállításon felkeltette az MSz-21-es utasszállító repülőgép, valamint több helikopter is, beleértve a Mi-38-ast és a légi mentésre használt könnyű gépeket.

Az orosz elnök arról is szólt, hogy a nap folyamán megérkeztek Ankarába az orosz Sz-400 rakétavédelmi rendszer újabb ütegének elemei. Mint mondta, az év végig megkezdődik a gáz szállítása a Török Áramlat vezetéken. Emlékeztetett, hogy ennek második szála Európába fog vezetni. Putyin meghívta Erdogant, hogy vegyen részt az október 2. és 5. között megrendezendő moszkvai energetikai héten.

Putyin közölte, hogy Moszkva és Ankara megállapodást készít elő a nemzeti devizában történő kétoldalú elszámolás bevezetéséről.

Elmarasztalta Oroszországot kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Szergej Magnyitszkij néhai jogász ügyében, megállapítva, hogy számos ponton sérültek a vizsgálati fogságban elhalálozott férfi jogai.

A törvényszék egyhangúlag kimondta, hogy az orosz hatóságok az Emberi Jogok Európai Egyezményének több pontját is megsértették, köztük az élethez, a szabadsághoz és biztonsághoz, illetve a tisztességes eljáráshoz és az ártatlanság vélelméhez való jogról, valamint az embertelen bánásmód tilalmáról szóló cikkelyeket.

A strasbourgi bírák 34 ezer euró (mintegy 11 millió forint) kártérítést ítéltek meg a két panaszosnak, a férfi feleségének és anyjának.

Magnyitszkij orosz belügyi vezetőket leplezett le, akik 230 millió dollárnak megfelelő összeget sikkasztottak el a költségvetésből. Ennek ellenére ellene indult eljárás adócsalás miatt, és előzetes letartóztatásba került, ahol 2009-ben tisztázatlan körülmények között életét vesztette.

A szeptemberi iskolakezdés előtt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkreditált vegyipari laboratóriuma húsz színespapír, tempera- és pasztellkréta-készlet ólom-, réz- és kadmium tartalmát vizsgálta, minden ellenőrzött termék megfelelt az előírásoknak – közölte az ITM.

Kiemelték, az iskolaszerekben esetleg előforduló, szemmel nem látható veszélyes nehézfémek vizsgálata a gyermekek egészségének védelme, az egészségkárosodás elkerülése miatt szükséges. A közlemény idézte Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárt, aki kifejtette: az évről évre rendszeresen elvégzett laboratóriumi ellenőrzés eredménye, hogy minden vizsgált iskolaszer biztonságosnak minősült, így nem volt szükség fogyasztóvédelmi hatósági eljárás megindítására.

A minisztérium továbbra is folyamatosan figyeli a tanszerek biztonságosságát az elért magas szint fenntartása, az iskolások védelme érdekében – írták. Az ellenőrzött termékek tételes listája a kormany.hu honlapon belül az ITM oldalán érhető el.

Ismét Magyarország adja 2022-től a balti légtérvédelmi misszió egyik erejét – jelentette be Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter abból az alkalomból tartózkodott a támaszponton, hogy idén májustól augusztus végéig Magyarország látja el a balti légtér védelmét. A küldetésben 92 magyar katona, köztük hét pilóta és négy Jas-39 Gripen gép teljesít szolgálatot. A három balti országnak – Észtországnak, Lettországnak és Litvániának – nincs önálló légiereje, ezért légterületüket rendszeresen a NATO-tagországok légiereje védi.

Szijjártó elmondta: “Akárhol járunk a világban, ahol magyarok vállalnak szerepet nemzetközi missziókban, a helyiek a legnagyobb elismeréssel beszélnek a magyar honvédek teljesítményéről”.

Litvániában Linas Linkevicius külügyminiszter és Vytautas Umbrasas helyettes védelmi miniszter személyesen mondott köszönetet a magyar katonáknak a védelmi misszió teljesítéséért.

Szijjártó szólt arról is, hogy jelenleg mintegy ezer magyar katona teljesít szolgálatot az ország határain túl, különböző nemzetközi missziókban, a NATO, az Európai Unió vagy az ENSZ kötelékében. Ezt a létszámot az elkövetkező hónapokban Koszovóban 130, Afganisztánban hetven fővel növelik meg a NATO-erőkben, emellett az ENSZ libanoni missziójába hatvan magyar katonát küldenek.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország, megbízható szövetségesként, már az idén teljesítette azt a NATO-elvárást, hogy a honvédelmi költségvetés húsz százalékát fejlesztésekre fordítsa, és a 2024-es határidő előtt el fogja érni azt is, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra költse.

Szijjártó beszámolt arról, hogy a litvániai bázison szolgálatot teljesítő 92 katona kiválóan tette dolgát az elmúlt négy hónapban. A hét pilóta összesen 43 éles riasztásban vett részt, mindegyik esetben sikeresen megvédték a balti országok légterét, szuverenitását, és hozzájárultak ahhoz, hogy a NATO továbbra is a legsikeresebb és a legerősebb szövetség legyen a világban. A magyar pilóták 456 órát töltöttek a levegőben négy hónap alatt.

A miniszter bejelentette: döntés született arról, hogy 2022-ben a magyar katonák és a Gripenek visszatérnek Litvániába, és abban az évben – szeptembertől négy hónapig – újra Magyarország adja a balti légtérvédelmi misszió egyik erejét.

Az ügyészség azt indítványozza, hogy maradjon letartóztatásban a május végi dunai hajóbaleset okozásával gyanúsított szállodahajó-kapitány.

A Fővárosi Főügyészség közleményében azt írta: a Budapesti VI. és VII. kerületi Ügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság további három hónappal – november 30-áig – hosszabbítsa meg Jurij C. gyanúsított letartóztatásának határidejét.

Az indítvány szerint az eljárásban a terhelt jelenlétének biztosítása, valamint a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása érdekében továbbra is indokolt a legsúlyosabb kényszerintézkedés fenntartása – tették hozzá.

A Hableány sétahajó május 29-én süllyedt el Budapesten, a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét koreait sikerült kimenteni, és azóta huszonhét holttestet találtak meg, egy áldozat azóta sem került elő.

A Viking Sigyn kapitányát június 1-jén már egyszer letartóztatták vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetésének gyanúja miatt. Akkor a bíróság lehetővé tette azt is, hogy 15 millió forint óvadék ellenében Budapest területén bűnügyi felügyelet alá kerüljön, nyomkövető eszköz alkalmazásával. Az óvadékról szóló döntés június 12-én lett jogerős, a kapitány másnap – miután letette az óvadékot – bűnügyi felügyelet alá került.

A legfőbb ügyész ezután a Kúriához fordult, amely elvi jellegű határozatában kimondta: törvénysértő volt az alsóbb fokú bíróságok döntése, hogy óvadékot engedélyeztek a hajóskapitány ügyében, mert nem álltak fenn a feltételei a bűnügyi felügyelet elrendelésének és így az óvadéknak.

Július 31-én – miután segítségnyújtás 35 rendbeli elmulasztásával is meggyanúsították – a bíróság ismét elrendelte az ukrán kapitány letartóztatását.

Megkezdődött kedden az Sz-400-as orosz légvédelmi rendszer Törökországba szállításának második üteme – közölte a török védelmi minisztérium.

A beszámoló szerint nagyjából egy hónapon át érkeznek majd az újabb orosz teherszállító repülőgépek az Ankara külterületén fekvő Mürted légitámaszpontra a rakétavédelmi rendszer alkatrészeivel. A tárca egyúttal emlékeztetett: a leszállítás első üteme július 12. és 25. között lezárult.

Az Oroszország és a NATO-tag Törökország közötti üzlet az utóbbi hónapokban egyre feszültebbé tette a török-amerikai viszonyt, miután Washington attól tart, hogy az orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a NATO katonai képességeiről.

Az amerikai elnöki hivatal júliusban leszögezte: az orosz légvédelmi ütegek vásárlása lehetetlenné teszi Ankara további részvételét az amerikai F-35-ös vadászbombázó repülőgépek fejlesztési programjában. Később Ellen Lord, az amerikai védelmi minisztérium államtitkára azt mondta: az Egyesült Államok, valamint az F-35-ös program többi partnerországa egyetért abban, hogy kezdeményezni kell Törökország kizárását. A Pentagon korábban azt is kilátásba helyezte, hogy Washington felbontja az F-35-ösök eladására vonatkozó török-amerikai megállapodást.

A török védelmi tárca egyoldalúnak és igazságtalannak nevezte a kizárást célzó döntést, hangsúlyozva, hogy a lépés negatív hatással lesz a NATO erejére. Ezt követően a vadászbombázó képzési programjában részt vevő török pilóták és a harci repülőgéppel kapcsolatban álló török személyzet július végén és augusztus elején hazatért az Egyesült Államokból.

A fejlett technológia exportjára szakosodott Rosztyeh orosz állami vállalat vezetője, Szergej Csermezov július közepén már jelezte: Oroszország kész Szu-35-ös vadászgépeket szállítani Törökországnak, ha Ankara érdeklődést mutat eziránt.

Recep Tayyip Erdogan és Vlagyimir Putyin kedden Moszkvában részt vett egy légi bemutatón, ahol a török államfő szemügyre vette az F-35-öshöz hasonlóan ötödik generációs, szintén fejlesztés alatt álló orosz vadászbombázót, a Szu-57-est is.

A 400 kilométeres hatótávolságú Sz-400-as rakétarendszer beszerzéséről szóló török-orosz egyezményt 2017. április 11-én írták alá. Ankara négy légvédelmi egység beszerzését határozta el, 2,5 milliárd dollárért. Törökország a foglalót már kifizette, és elköltötte a rakétarendszer vásárlására kapott hitelt is. Egyelőre nem ismert, hogy a török hadsereg hova telepíti az orosz fegyvereket.