Biztonságpolitika

Izrael politikai viszonyainak aktualitásai

Izrael Állam a közel-keleti térség egyik legmeghatározóbb hatalma, bel- és külpolitikai lépéseinek hatása sok esetben túlmutat a régió belső viszonyain. Ezért van különösen nagy jelentősége annak, hogy nem sikerült véget vetni a lassan egy éve tartó kormányválságnak, hiszen a szeptember 17-ei választások ugyancsak patthelyzettel zárultak és egyik nagyobb politikai tömb sem rendelkezik stabil többséggel a Knesszetben. A belpolitikai felfordulásnak közel sem látszik még a vége, hiszen a Benjamin „Benny” Gantz vezette Kék-Fehér centrista párt kizárta a Benjamin Netanyahuval való koalíciókötés lehetőségét, valamint a kormányválságot kirobbantó Avigdor Liberman továbbra sem hajlandó egyik politikai tömb mögé állni.

A kampány során Netanyahu politikai kommunikációjában erősen épített a nacionalista retorikára, valamint szövetséget kötött az arányos választási rendszer miatt kissé felülprezentált vallásos-cionista pártokkal. Kampányának egyik központi eleme a telepesmozgalom jelene és jövője volt, amellyel kapcsolatban elég határozott álláspontot képviselt és több alkalommal is rövidtávon kilátásba helyezte a ciszjordániai telepek, valamint a Jordán-folyó völgyének annektálását. Első pillantásra logikus lépésnek tűnhet, hiszen a nemzetközi diplomáciai környezet kedvezőnek tekinthető Izrael számára. A Trump-adminisztráció, amely ígérete szerint a napokban hozza nyilvánosságra Jared Kushner béketervét a palesztin-izraeli konfliktusra vonatkozólag, eddig is támogatólag állt a Netanyahu-adminisztrációhoz. Az Egyesült Államok kormánya egyoldalúan bejelentette, hogy végrehajtják a Kongresszus 1995-ben hozott törvényét az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről, valamint Donald Trump elismerte a Golán-fennsík 1981-es izraeli annektálását. Ciszjordánia kapcsán azonban több szempontból is bonyolultabb helyzet áll fent, ezt jelzi hogy Netanyahu közel sem bírja a Trump-adminisztráció feltétlen támogatását ezen törekvése kapcsán.

Izrael Ciszjordániával és a Palesztin Hatósággal kapcsolatos politikája túlmutat a történelmi Palesztina határain, hiszen a palesztinokat érintő lépések a csökkenő tendenciák ellenére még bizonyos mértékben minden arab államra hatással vannak, de a Sziklamecset kapcsán akár az egész iszlám civilizáció érintettségét is vizsgálni szükséges. A történelmi fejlődésnek és az Izrael megalapítása óta különböző intenzitással zajló arab-izraeli konfliktusnak köszönhetően egy rendkívül összetett és éppen ezért megfelelő óvatosággal kezelendő területté vált Ciszjordánia. Egy radikális izraeli lépés „berobbanthatja” a térségben zajló feszültségeket és negatív hatással lehet a stabilizálódó arab-izraeli kapcsolatokra az arab társadalom politikai nyomása okán.

A modern telepesmozgalom történetének rövid áttekintése

Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem az első arab-izraeli háború után a Jordán Hasemita Királyság része volt, amelyet 1967-ben foglalt el Izrael a hatnapos háború során. A területek, különösen Kelet-Jeruzsálem okkupációja alapvető hatással volt mind az izraeli politikára, mind pedig a társadalomra. Egyfajta euforikus érzés töltötte el az izraeli zsidóságot, sokan egy messianisztikus kor kezdeteként tekintettek rá, amelyben a zsidók visszatérhetnek őseik földjére és felépíthetik a Harmadik Templomot. Ennek, a Gush Emunimnak nevezett vallásos-nacionalista mozgalomnak volt prominens személye Zvi Yehuda Kook rabbi, aki határozottan szorgalmazta a zsidó telepesek Ciszjordániába költözését és a területek annektálását. A mozgalom hatására a hetvenes években megjelentek az első izraeli telepesek az 1967-es határokon túl Jeruzsálemben és a környező területeken. A telepesmozgalom és a belpolitika kölcsönhatásának eredményeképpen a hetvenes évek végére politikai irányváltás következett be Izraelben és egyre inkább teret nyert a jobboldali diskurzus, amelyet tovább erősített a Szovjetunió összeomlása után lezajlott oroszajkú és nacionalista zsidó alija, azaz bevándorlás. A jobboldali kormányok felkarolták a telepesmozgalmat és elkezdték támogatni a megszállt területekre (ideértve a gázai övezetet és a Golán-Fennsíkot, illetve rövid ideig a Sínai-félszigetet is) a bevándorlást. A Menachim Begin vezette első jobboldali ciklus (1977-81) során a telepesek jelentős állami hátteret kaptak, kedvező hiteleket és infrastrukturális beruházásokat. A kormányzati támogatásnak köszönhetően 1983-ra Ciszjordánia területének 42 százaléka, valamint Gáza 31 százaléka izraeli ellenőrzés alatt állt. Az izraeli telepesmozgalom és az izraeli politika radikalizálódása 1987-ben az első intifáda, azaz általános felkeléshez vezetett a palesztinok körében, amely rengeteg áldozatot követelt mindkét oldalon. A telepesmozgalom történetében 2005 egy meghatározó töréspont, hiszen az arab-izraeli békefolyamat részeként Izrael kivonult a gázai övezetből és ezzel együtt felszámolta a telepeit is.

A modern telepesmozgalom helyzete napjainkban

Ciszjordániát a megszállás következtében három területre osztották: az „A” zóna a Palesztin Hatóság közel teljeskörű irányítása alatt áll, saját közigazgatással és biztonsági struktúrával rendelkeznek. A „B” zónába tartozó területek a Palesztin Hatóság közigazgatása alá tartoznak, de a biztonságért az izraeli biztonsági erők felelnek. A „C” zóna lakossága teljes egészében izraeli katonai igazgatás alá tartozik. Jelenleg hozzávetőlegesen félmillió (egymásnak ellentmondó források alapján 400 és 650 ezer fő között mozog) telepes él a megszállt területek „B” és „C” zónájában, akik az izraeli biztonsági erők védelmét élvezik. Az izraeli kormány szempontjából két típusba lehet sorolni a telepeket: legális, a kormány támogatását bíró és illegális, a kormány támogatása nélkül létrejött és működő telepekre. Jellemző azonban, hogy a politikai vezetés utólag ismeri el a korábban illegálisan létrejött telepeket, így legalizálva saját szempontjukból őket. A telepek folyamatos bővülését rendkívül sérelmezi a Palesztin Hatóság, továbbá a nemzetközi közösség is elítéli és a békefolyamat aláásásaként határozzák meg.

Forrás: The Israeli Information Center for Human Rights in the Occupied Territories

A telepesmozgalom dinamikáját számos tényező határozza meg. A már kifejtett vallási és nacionalista indokok mellett további gazdasági, társadalmi és védelempolitikai okai vannak a telepek folyamatos bővülésének. Talán a legkézzelfoghatóbb és leghétköznapibb probléma, ami a megszállt területekre való vándorlást indukálja, az Izrael Állam lakhatási problémája. Sok család már szimplán nem engedheti meg magának, hogy Tel-Avivban vagy Jeruzsálemben éljen, ezért kihasználva a kedvező állami hitelkonstrukciókat és támogatásokat inkább Ciszjordániába költöznek. Egy másik tényező az izraeli társadalomban húzódó vallásos-szekuláris törésvonal. Sok háredi (vallásos) zsidó nehezen tudja elfogadni Izrael Állam szekuláris működését, ezért inkább a megszállt területekre „menekülnek”, ahol könnyebben fenn tudják tartani a vallási egységét a közösségüknek.

A fentiek csupán egy-egy szeletei annak a teljes folyamatnak, amelynek következtében a telepesmozgalom évről-évre dinamikusan fejlődik és bővül. Ha távolabbról, az izraeli biztonságpolitika szempontjából vizsgáljuk meg a telepesmozgalmat, akkor láthatjuk jól illeszkedik a hosszútávú stratégiába, amely garantálja Izrael Állam létezését. A telepek létezése lehetőséget teremt arra, hogy annektálásukkal bővítsék Izraeli stratégiai mélységét, amely egy rendkívül sebezhető pontja az ország védelmi struktúrájának és nagy kockázatot jelent. Ez a biztonságpolitikai összefüggés részben magyarázatot ad a mindenkori kormányzat eltérő mértékű, de állandó támogatására.

A telepesmozgalom perspektívái Ciszjordánia vonatkozásában

Ha megvizsgáljuk a lehetőségeket a telepesmozgalom jövőjét illetően négy opciót lehet felvázolni (amennyiben elvetjük a statikus állapotot). A képzeletbeli skálán leegyszerűsítve két radikális és két mérsékelt forgatókönyvet lehet felrajzolni: Ciszjordánia egy részének vagy egészének annektálása rövidtávon a telepek által vagy csupán a telepesmozgalom óvatos támogatása a „lassú víz partot mos” elv alapján, amellyel középtávon lehet számolni a területek annektálásával. A skála másik végén található opció a ciszjordániai telepek felszámolása és a telepesek kitelepítése a területekről a 2005-ös gázai kivonuláshoz hasonlóan vagy pedig óvatos bel- és külpolitikai kompromisszumokkal kormányzati kihátrálás a telepesmozgalom mögül.

A fentiek közül a legvalószínűtlenebb opció a telepesmozgalom radikális, azonnali felszámolása. Egy ilyen törekvés rendkívül magas politikai és társadalmi feszültségeket okozna Izraelben. Ellentétben 2005-el és Gázával, Ciszjordániában nagyságrendekkel több zsidó él jelenleg, továbbá a judaizmus szempontjából olyan kiemelt területekről van szó, mint Kelet-Jeruzsálem vagy Hebron. Kizártnak, de legalábbis elhanyagolható valószínűségűnek tekinthető, hogy bármely zsidó politikai párt vagy csoport ezirányú törekvéseket valljon magáénak.

Nagyobb valószínűséggel bír, de a jelenlegi belpolitikai és nemzetközi környezetben mégsem reális forgatókönyv az izraeli kormány kihátrálása a telepesmozgalom mögül. Az izraeli társadalom már sokkal kevésbé hisz a békefolyamat sikerének lehetőségében és kétséges, hogy hajlandó lenne kompromisszumokra a palesztinokkal szemben. Ezt a tendenciát tovább erősítette a kormányválság erősen biztonságiasított kampánya. A nemzetközi környezet sem kedvez a palesztin-izraeli békefolyamatok jövőjének, hiszen jelentősen enyhült az Egyesült Államok ezirányú nyomása, továbbá a palesztin kérdés kezdi elveszíteni központi szerepét az arab-izraeli nemzetközi kapcsolatokban.

Noha a kampányban számos alkalommal felmerült Benjamin Netanyahu részéről és látszólag minden körülmény adott a telepek és a kapcsolódó területek annektálásához, egy ilyen lépés súlyos következményekkel járhat a régió biztonságára nézve. A palesztin-izraeli konfliktus jelenleg sem tekinthető kifejezetten békésnek: a gázai övezetből továbbra is heti szinten hajtanak végre rakétacsapásokat izraeli területekre, ahogyan Ciszjordániában is eltérő intenzitással, de folyamatosan végeznek több esetben már a terrorizmusba hajló akciókat a palesztinok az izraeliek ellen. Mindeközben az iráni-izraeli vetélkedés keretében a Libanonban működő és jelentősen megerősödő Hezbollah is növekvő kockázatot jelent Izrael biztonságára nézve. Ebben a feszült biztonsági helyzetben Ciszjordánia egy részének vagy egészének annektálása szikraként lobbanthatja be a palesztin, valamint környező arab társadalmakban lévő feszültségeket és olyan incidensekhez vezethet, amelyek akár konfliktussá is eszkalálódhatnak.

A Jordán völgyének annexiójának terve. Forrás: Times of Israel

Az utolsó, és leginkább valószínűsíthető forgatókönyv hogy nem változtatnak érzékelhető mértékben a telepesmozgalom kormányzati támogatásán és a kormányválság rendezése után finomítani fogják az annektálásra tett ígéreteket a koalíció együttműködésének keretében. Fontos tényező itt a Trump-adminisztráció Jared Kushner által jegyzett hamarosan napvilágot látó béketerve és annak részletei. Amennyiben az Egyesült Államok kormánya hivatalosan is elengedi a kétállami megoldás preferálását, az hozzájárulhat az annexió politikai konszenzussá válásához (legalábbis a zsidó pártok körében) és a telepesmozgalom kormányzati támogatásának megerősödéséhez.

Összefoglalás

Összeségében ha egy tendenciát szeretnénk megállapítani a telepesmozgalomra és ehhez kapcsolódóan Ciszjordániára vonatkozólag, akkor a békefolyamat (és ezzel együtt a Palesztin Hatóság) óvatos és lassú „kivéreztetése” a legnagyobb valószínűséggel rendelkező forgatókönyv. Amennyiben a jelenlegi körülményekben (közel feltétlen amerikai támogatás, arab-izraeli geopolitikai közeledés, a palesztin érdekérvényesítés háttérbe szorulása, Irán elleni nemzetközi fellépés) nem következik be gyökeres változás, úgy akár középtávon is elképzelhető Ciszjordánia izraeli annektálása. Egy dolog biztosan megállapítható: egy újabb generáció fog felnőni véres konfliktusokon keresztül, ez pedig kizárja azt hogy valós és tartós béke alakuljon ki a Közel-Keleten.

Izraeli biztonságiak lelőttek egy merényletre készülő palesztin nőt Ciszjordánia határán, a Jeruzsálem melletti kalandiai átkelőhelynél.

Az ötven év körüli nő nem állt meg ismételt felszólításra sem az a határátkelőnél, és a biztonsági személyzethez közeledve kést rántott. A ynet szerint a biztonsági őrök lábon lőtték, de a mentők kiérkezésének idejére súlyossá vált az állapota, és a jeruzsálemi Har Hacofim Hadassza kórházban már csak a halál beálltát tudták megállapítani.

Az elmúlt években a palesztinok számos esetben kíséreltek meg támadásokat elsősorban a szigorúan őrzött átkelőhelyeknél – emlékeztetett rá a The Times of Israel című angol nyelvű honlap. Januárban egy palesztin tizenéves lányt lőttek le, aki rá akart támadni egy izraeli biztonsági őrre szintén egy Jeruzsálemhez közeli ellenőrző pontnál.

Magas formaldehid kioldódást mért kínai, bambuszrostot tartalmazó, melamin anyagú kávésbögréből a lengyel hatóság. A termékből Magyarországra is szállítottak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azt kéri, hogy aki vásárolt a bögréből, ne használja.

A kifogásolt termék a melamin anyagú, hordozható kávésbögre bambuszrosttal, melyet a KIK üzletek forgalmaztak, tételszáma 71646971, RASFF referenciaszáma pedig 2019.2926. A hivatal az Európai Bizottság gyorsriasztási rendszerén (RASFF) keresztül értesült az esetről.

A hatóság felvette a kapcsolatot a termék hazai forgalmazójával, aki az anyavállalat felhívása alapján levette polcairól a problémás terméket.

A formaldehid olyan vegyület, amelyet főként műanyag gyanták, ragasztók előállításához használnak, de megtalálható a kipufogógázokban és a cigarettafüstben is. Kis mennyiségben élelmiszerekben is előfordulhat természetes módon, illetve szennyezőanyagként, például műanyagokból történő kioldódás révén. A formaldehid az emberi szervezetbe leggyakrabban a levegővel együtt kerül be. Nagy mennyiségű belélegzése szem- és légzőszervi irritációt okoz, hosszú távon pedig növelheti bizonyos daganatos megbetegedések kockázatát – ismerteti honlapján a Nébih.

Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azt a budapesti nőt, aki három kismacskát ásott el élve társasházuk udvarán – tájékoztatott a Fővárosi Törvényszék.

A közlemény szerint a nő szeptember elején az udvar elhanyagolt, bokros részén három kismacskát talált. Az asszony egy ásónyomnyi gödröt ásott, abba egyenként belerakta a megközelítőleg háromhetes állatokat, majd a gödröt betemette, a tetejét elsimította. A társasház egyik lakója, miután értesült annak gyanújáról, hogy a nő élve eltemette a kismacskákat, bejelentést tett a rendőrségen. A járőrök és a helyi állatmentő szolgálat vezetője mentette meg az állatokat, amelyek a szakszerű beavatkozásnak köszönhetően életben maradtak.

Az ügyészség szerint a gyanúsított el akarta pusztítani az állatokat, s azzal, hogy élve ásta el őket, különös szenvedést okozott számukra. A bíróság a nőt állatkínzás bűntettének kísérlete miatt egy év börtönbüntetésre ítélte, két év próbaidőre felfüggesztve. A végzést az ügyészség, a gyanúsított és a védelem is tudomásul vette, így az jogerős.

Polgárőrök a fővárosért, főváros a polgárőrökért címmel tartotta rendészeti egyeztető fórumát idén a Budapesti Polgárőr Szövetség – közölte a szervezet.

A Fővárosi Önkormányzat dísztermében rendezett pénteki eseményen Tarlós István főpolgármester kiemelte, hogy statisztikai adatok alapján Budapest Európa egyik legbiztonságosabb fővárosának számít, ennek megvalósulásában pedig elvitathatatlan érdeme van a polgárőröknek. Hozzátette azt is, hogy az elmúlt évben tíz százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, ehhez hozzájárult az 1700 budapesti polgárőr háromszázezer órányi szolgálata. A főpolgármester elmondta, hogy a főváros közbiztonságának fenntartására kétmilliárd forintot fordít az önkormányzat.

Terdik Tamás, Budapest rendőrfőkapitánya hangsúlyozta: az elmúlt kilenc évben felére csökkent a bűncselekmények száma. A Budapesti Rendőr-főkapitányság egyenrangú partnerként tekint a polgárőrökre – tette hozzá.

Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke arról beszélt, hogy Budapest közbiztonságának nagyon komoly hatása van az egész ország közbiztonságára. Megfogalmazása szerint húsz éve csapnivaló volt a város közbiztonsága, 2010 után azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, mára Budapest az egyik legbiztonságosabb város világszerte.

Kardos Pál, a Budapesti Polgárőr Szövetség elnöke elmondta, a jövő a fiataloké, éppen ezért a Budapesti Polgárőr Szövetségnek nagyon fontos a toborzás. Azt mondta: a Budapesti Polgárőr Szövetség legfontosabb célja, hogy erősítse a kapcsolatát a Fővárosi Önkormányzattal.

A rendészeti egyeztető fórumon a Budapesti Polgárőr Szövetség és a Budapesti Műszaki Szakképzés Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma és Szakközépiskolája együttműködési megállapodást írt alá “a polgárőrség népszerűsítése, a rendészeti ismeretek bővítése, valamint egymás hasonló célú programjainak segítése érdekében, illetve a közösségi szolgálatok megvalósulása céljából” – olvasható a közleményben.

Az anarchista “black blocs” (Fekete blokk) csoportokhoz tartozó szélsőségesek incidenseket kezdeményeztek szombaton Párizsban az éghajlat védelmében rendezett felvonuláson, a rendőrség a tüntetőket elhatárolódásra kérte a rendbontóktól, miközben a város más pontjain olyan kormányellenes sárgamellényes tiltakozókat állítottak elő, akik tiltott helyszíneken próbáltak meg gyülekezni.

A mintegy ezer ultrabaloldali szélsőséges a Latin-negyedből indult több ezres klímamenet élére állt, és dobálni kezdte rendezvényt biztosító rendőröket, mielőtt egy bankfiókot támadtak meg, majd elektromos rollerekkel üzletek kirakatait törték be. A rendfenntartók könnygázzal oszlatták a többségében maszkot viselő nagyon fiatal randalírozókat, akik szemetesek is felgyújtottak.

“Erőszakos egyének rombolnak. Határolódjanak el a kockázatos csoportoktól!” írta a párizsi rendőrség. Párizsban azért is feszült volt a hangulat, mert egyszerre több utcai megmozdulást is meghirdettek különböző csoportok. A kormányellenes sárgamellényes tüntetők is utcára hívták az embereket be nem jelentetett felvonulásokra.

A rendbontásoktól tartva több kulturális intézmény és múzeum bejelentette, hogy nem nyit ki szombaton az európai kulturális örökség napjai alkalmából, a Champs-Elysées sugárúton, a nemzetgyűlésnél, a miniszterelnöki hivatalnál, a Trocadéro téren, az Eiffel-toronynál, a szenátusnál, a Notre-Dame katedrálisnál, valamint a Vincennes-i és a Boulogne-i parkerdőkben pedig tilos volt a gyülekezés a sárgamellényesek számára.

Az ezeken a környékeken megjelent sárgamellényeseket a rendőrök azonnal előállították és nem engedélyezték a tiltakozást. A kora délutáni összesítés szerint Párizsban 123 embert állítottak elő, 43-at őrizetbe vettek, 173-at pedig a helyszínen megbírságoltak, amiért tiltott helyen próbáltak tiltakozni.

A belügyminisztérium és a párizsi prefektúra attól tart, hogy ismét erőszakos események történhetnek a francia fővárosban, ahol a március 16-i zavargások óta – amikor is üzleteket fosztottak ki és gépjárműveket gyújtottak fel a Champs-Elysées sugárúton a sárgamellényesek köré keveredett rendbontók – nem voltak nagyobb összetűzések, miután a tiltakozók elsősorban a vidéki nagyvárosokban szerveztek megmozdulásokat.

Didier Lallement prefektus pénteken azt közölte, hogy szombaton 7500 rendőrt mozgósítanak Párizsban, s a csendőrség páncélosait és vízágyúit is kivezénylik az utcákra.

A sárgamellényesek tavaly november óta tüntetnek rendszeresen szombatonként Emmanuel Macron elnök és centrista kormányának reformintézkedései ellen. A sárgamellényes mozgalom szociális és intézményi követeléseiről rendezett nemzeti vitasorozat és a május végi európai parlamenti választások után Edouard Philippe francia miniszterelnök módszerváltást, az energetikai átállás felgyorsítását és adócsökkentést ígért az országnak.

Az elmúlt hetekben már csak néhány ezren vonultak utcára szombatonként, de a közösségi oldalakon szombaton ismét Párizsba hívják a sárgamellényeseket “a rendszer elleni menetre”. A szervezők azt remélik, hogy új lendületet adhatnak a tiltakozásoknak. Az egyik országosan ismert sárgamellényes tüntető, Jérome Rodrigues – aki egy januári tüntetésen vakult meg az egyik szemére – azt nyilatkozta, hogy szombaton nagyon sokan fognak felvonulni a fővárosban.

A sárgamellényesek felvonulásával egy időben az FO szakszervezet is felvonulást szervez a nyugdíjreform ellen.

Újabb akciót tartottak a rendőrök az illegális gyorsulási versenyek visszaszorítása érdekében Budapesten – közölte a rendőrség.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint péntek éjjel – a közlekedési hatóság munkatársaival közösen – a XIII. kerületben tartottak komplex közlekedésrendészeti ellenőrzést.

A razzia során csaknem száz autót ellenőriztek, a sofőröket megszondáztatták. Három forgalmi engedélyt a helyszínen elvettek, mert az autókat szabálytalanul átalakították. A közlekedési hatóság munkatársai négy járművet rendeltek be szigorított műszaki vizsgára.

Újabb szankciókat jelentett be az amerikai elnök Irán ellen pénteken. Donald Trump most a perzsa állam központi bankját és szuverén alapját büntette meg.

Az amerikai elnök a Fehér Ház Ovális Irodájában jelentette be, hogy az “egy országra valaha kirótt legszigorúbb büntető intézkedéseket” foganatosítja Teherán ellen a “terrorizmus finanszírozásáért”.

“Éppen most szabtuk ki a szankciókat Irán nemzeti bankja ellen” – fogalmazott Trump. Az elnök már szerdán jelezte, hogy utasítást adott Steve Mnuchin pénzügyminiszternek az Irán elleni szankciók lényeges növelésére.

Az újabb szankciók bejelentésére azt követően került sor, hogy a múlt szombaton dróntámadás érte Szaúd-Arábia olajlétesítményeit. A támadásért a felelősséget a jemeni húszik vállalták, de az amerikai kormányzat Iránt vádolta. Jóllehet, Trump tartózkodott attól, hogy Teheránt nevezze meg az akció elkövetőjeként, Mike Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője többször is megvádolta a perzsa vezetést.

A büntető intézkedések az iráni nemzeti bank és szuverén alap jövedelmi forrásait zárják el. Amerikai álláspont szerint Teherán dollármilliárdokkal segíti az iszlám Forradalmi Gárdát és annak különleges egységét, az Al-Kudsz alakulatot, amelyet rendszeresen bevetnek a Közel-Kelet konfliktusaiban.

Bicskájával combon szúrt egy nőt egy 11 éves fiú Jászapátiban – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint csütörtök reggel Jászapáti egyik utcáján egy 11 éves fiú vitába keveredett egy asszonnyal. A fiú combon szúrta a nőt, aki az orvosi vélemény szerint súlyos sérülést szenvedett. A nyomozók a gyereket rövid időn belül azonosították. Meghallgatása során a fiú beismerte tettét.

A Jászberényi Rendőrkapitányság az ügyben testi sértés bűntett gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

A cseh visegrádi elnökség védelmi prioritásairól és a NATO, illetve az Európai Unió tevékenységének időszerű szakmai kérdéseiről tanácskoznak a visegrádi országok védelmi miniszterei az észak-morvaországi Ostravában.

A háromnapos találkozó házigazdája Lubomír Metnar cseh védelmi miniszter, Magyarországot Benkő Tibor honvédelmi, Lengyelországot Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi, Szlovákiát pedig Peter Gajdos védelmi miniszter képviseli. Csehország július elsején Szlovákiától vette át egy évre a visegrádi csoport elnöki tisztségét.

Az egyéves cseh elnökség a védelmi politika terén kiemelten kíván foglalkozni a visegrádi országok szorosabb együttműködésével, a katonák közös bevetésével a külföldi missziókban, a közös hadgyakorlatokkal és a hadseregek felszerelésének javításával – ismertette már korábban a cseh elnökség szakmai célkitűzéseit Metnar.

Marek Vala, a cseh védelmi tárca szóvivője szerint a négy miniszter Ostravában megvitatja az Észak-atlanti Szövetség (NATO) és az Európai Unió (EU) szakmai tevékenységével kapcsolatos időszerű kérdéseket is. A tanácskozáson részt vevő védelmi miniszterek szombaton az ostravai repülőtéren megtekintik a NATO-napok kiállítását, illetve a különféle katonai repülőgépek bemutatóját.

A magyar honvédség légierejét az ostravai NATO-napokon egy JAS-39 Gripen vadászrepülő és egy Mi-24 helikopter képviseli.

Totális háborúval fenyegetett Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter arra az esetre, ha az Egyesült Államok vagy Szaúd-Arábia katonai csapást intézne Irán ellen – írta a CNN.

“Nem habozunk megvédeni területünket” – szögezte le Zaríf egy interjúban. A külügyminiszter ugyanakkor nyomatékosította: Teherán szeretné elkerülni a konfliktust, és kész megbeszélést folytatni Szaúd-Arábiával, illetve az Egyesült Arab Emírségekkel. Azonban jelezte: Washingtonnal mindaddig nem tárgyalnak, amíg a 2015-ös atomalkunak megfelelően fel nem függesztik az Iránnal szembeni szankciókat. Donald Trump tavaly májusban felmondta a nukleáris megállapodást.

Az iráni diplomácia vezetője tagadta, hogy Teheránnak köze lett volna a szaúdi olajlétesítmények elleni hétvégi támadáshoz, ami drámai feszültséget eredményezett a térségben. “Tudom, hogy nem mi tettük” – mondta. A jemeni húszi lázadók “közleményben tudatták, hogy ők voltak” – tette hozzá. Ezzel szemben amerikai és szaúdi tisztségviselők azzal vádolták meg Teheránt, hogy köze volt az incidenshez.

A húszi lázadók ellen harcoló, szaúdi vezetésű koalíciót irányító Turki al-Máliki az eddigi vizsgálatok eredményeire hivatkozva azt mondta: iráni eredetűek voltak a szaúdi olajterminálokra kilőtt fegyverek. A nyomozás jelenlegi állása szerint a támadásokat a királyságtól északra fekvő területekről, nem pedig a délnyugatra található Jemenből indították – fűzte hozzá.

Trump eközben felszólította a védelmi minisztériumot, hogy tervezzék meg az esetleges válaszcsapásokat. Az amerikai elnök jelezte: az Egyesült Államok harcra kész, és Szaúd-Arábiára vár, hogy döntsön a továbbiakról. Az iráni külügyminiszter interjújában a racionalitást és a megfontoltságot hiányolta a jelenlegi amerikai külpolitikából. “Úgy vélem, hogy az Egyesült Államok megérdemli a több racionalitást” – mondta.

Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter csütörtökön ismét jogtalannak minősítette a 2010-ben Szmolenszknél lezuhant lengyel elnöki repülőgép roncsának Oroszországban tartását.

Czaputowicz sajtókonferencián ismertette azt a jelentést, amelyet Varsó készített az Európa Tanács (ET) által tavaly ősszel elfogadott, Moszkvát a géproncs visszaadására felszólító határozat teljesítéséről. A nemzetközi jog elveire hivatkozó lengyel álláspont szerint “minden jogi alapot és ésszerű indoklást nélkülöz” az, hogy a repülőgép roncsait továbbra is Oroszországban tartják.

Czaputowicz aláhúzta: Lengyelország kész arra, hogy a visszaadásról közvetlenül, vagy egy közvetítő fél segítségével tárgyaljon Oroszországgal. Felidézte: az ET tavalyi határozata azt is szorgalmazza, hogy Moszkva akadályozza meg a potenciális bizonyítékok további tönkretételét. Ennek ellenére “nyugtalanító tevékenység tapasztalható a katasztrófa helyszíne környékén” – mondta, utalva a baleset közelében építendő gázvezeték terveire, a helyszín mai is korlátozott megközelíthetőségére.

Az oroszországi Szmolenszk közelében 2010. április 10-én lezuhant lengyel kormánygép a Lech Kaczynski akkori elnök vezette magas rangú küldöttséget szállította a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségre. A szerencsétlenséget a fedélzeten lévő 96 ember közül senki sem élte túl.

Varsó többször is felszólította Moszkvát a repülőgép roncsainak visszaszolgáltatására, Oroszország azonban ezt mindeddig nem tette meg, hivatkozva az ügyben máig nem lezárt orosz ügyészségi eljárásra.

A kétosztatú nézet relevanciáját, miszerint valami vagy igaz vagy hamis, a kibertér az utóbbi időben folyamatosan megkérdőjelezi – éles határról már nem beszélhetünk, sőt az elmúlt években számos esemény bebizonyította: az igaznak hitt hamis információ hatalommá tud válni. Az idén 15. alkalommal megrendezésre kerülő ITBN (Informatikai Biztonság Napja) konferencia ennek a ténynek a veszélyeire és az ezen veszélyekre adható válaszokra fókuszál.

Idén 15. jubileumát ünnepli az ITBN CONF-EXPO, amely a kiberbiztonsági szakma legnagyobb közép-európai rendezvénye. A szervezők az évforduló alkalmából számos újdonsággal készülnek, többek között interaktív helyszínekkel, jótékonysági nyereményakcióval, startup pitch-versennyel, szakmai workshopokkal és több mint száz előadással.

Keleti Arthur az ITBN alapítója és főszervezője így fogalmazta meg, hogy mit jelent számára az évforduló: “Óriási utat járt be a biztonsági szakma az elmúlt 15 évben. 2005-höz képest több mint tízszer többet költenek a cégek biztonságra, az alkalmazások által készített naplókat a cégek 83 százaléka gyűjti vagy elemzi és a biztonsági szakember a legkeresettebb szakmák egyike lett. Felnőttünk. De velünk együtt nőttek a problémák is. 2019 slágere a hamis hírek, videók és tartalmak gyártása és a horizonton a AIC vagyis az Artificial Intelligence Crime, amikor tartalmak előállításához a bűnözők is mesterséges intelligenciát használnak. A védelem sem alszik. Az első ITBN-en még csak ötszázan voltunk, most már több mint kétezren vagyunk, ezek között több mint ötven olyan kolléga is van, aki az elmúlt 15 év minden rendezvényén aktívan részt vett. Tizenöt éve még a cégek egyharmadánál egyáltalán nem végeztek információbiztonsági vizsgálatokat, mára ez már elképzelhetetlen. Úgy gondolom, hogy az ITBN éppen azzal járul hozzá ehhez a fejlődéshez, hogy ebben a tizenöt évben folyamatosan változva biztosít egy a hazai informatikában egyedülálló iparági független platformot a vélemények cseréjéhez, a legjobb megoldások bemutatásához, olyan szakértők meghívásához, mint Kevin Mitnick, Mikko Hyppönen, Troy Hunt vagy az FBI kibervédelmi igazgatója Donald Good. Segítünk a fiatal biztonsági cégek és startupok bemutatkozásában, az utánpótlás képzéséhez, miközben töretlenül fejlesztünk és olyan kezdeményezések nőttek ki az eseményből, mint az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás (KIBEV) vagy az ITBN Díj, amelyik az első és máig egyetlen teljes szakmát lefedő független elismerés. Büszke vagyok arra, hogy ebben a munkában, összefogásban részt vehetek.”

A tartalom fókuszait az előző évekhez hasonlóan a kiberbiztonsági szakma legaktuálisabb és leginkább vitás kérdései alapján választotta meg a konferencia. A TRUE/FALSE főcím foglalja össze mindezt, hiszen a valóság átalakulóban, az egy igazság megtalálása mind nehezebbé válik, s így egyre közelebb van – sőt bizonyos tekintetben már meg is érkezett – a “szememnek sem hihetek” korszak. Az idei ITBN erre a bajlós fenyegetésre, és a rá adható válaszokra fókuszál. “Az idei ITBN választott központi tematikájával, a TRUE/FALSE címével célunk az, hogy a kiberbiztonsági szakma figyelmét erre a jelenségre is kiterjessze – hogy miközben a szakemberek számtalan feladattal küzdenek nap mint nap, mielőbb felkészüljenek erre az új problémakörre is, a megtévesztés legfejlettebb technológiával történő megvalósítására” – mondta el Kovács Zoltán, az ITBN szervezőcsapatának szakmai tartalomért felelős tanácsadója.



A tematikának megfelelően a világ ünnepelt szakértőit és szakmai sztárjait is felvonultatja az ITBN CONF-EXPO. Többek között itt lesz a deepfake celebjének számító Mona Lisa videó egyik alkotója, Jegor Zaharov. A Samsung moszkvai, mesterséges intelligencia-kutató központjának mérnöke bemutatja, hol tart jelenleg a technika ezen a téren. Az ő csapatához köthető az a hír, amely néhány hete bejárta a médiát: fejlesztésük már egy kétdimenziós kép alapján is képes természetesnek látszó mozgást és beszédet bemutató videókat készíteni egy személyről. Így tudták Mona Lisa mellett Marilyn Monroe száját is megmozgatni.

Magyarországon első ízben lép közönség elé Troy Hunt, napjaink egyik legnépszerűbb szakmai véleményvezére, aki Ausztráliából érkezik Budapestre. Hat éve hozta létre Have I Been Pwned adatbázisát, mely ma már mintegy nyolcmilliárd, adatszivárgásokban érintett email címet tartalmaz. A hatalmasra nőtt adatbázisban naponta átlagosan 150 ezer aggódó felhasználó keres.

Szintén nagy várakozás övezi Clare Lain stratégiai kutató szereplését, aki a NATO Kibervédelmi Központjából érkezik hozzánk, és a katonai szövetség kibertérben végrehajtott műveleteinek keretrendszeréről tart előadást. Különösen fontos téma ez, mert a fizikai világtól eltérően a kibertérben korántsem egyszerű meghatározni, hogy támadás esetén kinek meddig terjed a felelőssége, és a védekezés mikor fordul ellentámadásba.

Håkan Nohre, a Cisco Cyber Security munkatársa független szakértőként az offenzív security világába – a támadók munkamódszereibe nyújt bepillantást prezentációjában, Prinya Hom-Anek thaiföldi biztonsági szakértő által pedig az ázsiai megfigyelőrendszerek és az állampolgárokat pontozó rendszerek kerülnek fókuszba és a digitális diktatúrák kialakulását övező ködös területről is többet tudhatunk meg.

Az ITBN idei főtámogatója a T-Systems több meglepetéssel is készül: egy szakmai körökben régóta várt az etikus hackereket érintő tartalommal, konkrét incidensek kezelésével, valamint az adatelemzéssel végrehajtott hatékony csalásmegelőzéssel. Az év kiemelt partnere a 4iG pedig szakmailag jelentős projektjeikről, egy érthető módon évről évre népszerűbb témáról, SOC központok kérdésköréről beszél majd. De az esemény speciális támogatói is komoly tartalmakkal érkeznek a kétnapos konferenciára. Az Innomatrix a jogosultságkezelés következő generációs megoldásait mutatja be, a Microsoft, aki a legelső ITBN óta támogatja az összefogást az egészségügy kibervédelmi ellenállóképességéről beszél majd és demókat is tervez. A Palo Alto Networks összefoglalja majd a kibervédelem elmúlt 15 évét és hogy mit tanulhattunk belőle. Az S&T a céges környezetben is egyre népszerűbb biztonságos csoportmunkát felhőkörnyezetben hozza témának. A Secudit egy inyencséggel jelentkezik az elosztott sérülékenység menedzsment témájában. A népszerű szakember Righard Zwienenberg – az ESET munkatársa – az aktuális biztonsági kihívásokat helyezi új perspektívába. A Spesys pedig a Netscout segítségével arra keresi a választ, hogy miképpen láthatjuk át az eddig áttekinthetetlenül összetett alkalmazás üzemeltetési környezetünk biztonságát.

A szervezők idén a sajtó munkatársainak figyelmét kiemelten is szeretnék a kibertérre irányítani: külön workshoppal készülnek az újságírók, riporterek és a média munkatársai számára, hogy a fakenews témakörét körbejárják.

A 15 éves ITBN idén is 2000 it-biztonsági szakmai érdeklődőt vár a budapesti Groupama Arénába, 2019. szeptember 25-26-án reggel 8:00-tól. A részvétel idén is ingyenes, de feltétele az előzetes regisztráció, melyre a weboldalon keresztül van lehetőség. A konferencia teljes programja és további információk a tavaly létrehozott szakmai közösségi oldalon, az ITBN HUB-on elérhető.

A sajtóhírekkel ellentétben nem az ügyészség, hanem két védő kezdeményezte a perújítást az emberölés miatt Portik Tamás és társai ellen folytatott eljárásban – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor a közleményben felidézte, az alapügy két védője szerint védenceiket fel kell menteni, mivel Jozef Rohác vallomásában “magára vállalta” a bűncselekmény elkövetését. A Fővárosi Ítélőtábla első körben elutasította az egyik védői indítványt, de 2018 novemberében – az újabb védői indítványra is figyelemmel – elrendelte a perújítást a Kúria hatályon kívül helyező végzése alapján folytatott megismételt eljárásban – tette hozzá.

A közlemény szerint az ügyészség nem tartja alaposnak a perújítási indítványokat, mert a hétfői tárgyaláson ismertetett külföldi tanúvallomások nem támasztották alá a Rohác által korábban elmondottakat.

A Fővárosi Törvényszék a hétfői tárgyaláson történtekről azt írta: a védelem indítványozta a szlovák tanúk szembesítését Roháccal, hogy valamennyi elérhető tanút hallgassák meg az eredeti nyomozati iratok alapján, valamint egy harmadik szlovák tanú felkeresését és kihallgatását. Utóbbinak helyet is adott a bíróság.

A harmadrendű vádlott, Fazekas Ferenc meghallgatása után a másodrendű vádlott, Hatvani István védője további nyomozati iratok ismertetését javasolta, köztük titkosított anyagokét is, amennyiben azok a bíróság megítélése szerint fontosak a perújítással kapcsolatban – olvasható a Fővárosi Törvényszék közleményében. Közölték, a bíróság a védelem indítványairól a perújítás bizonyítási szakaszának végéig dönt majd.

Prisztás József meggyilkolása ügyében a bíróság korábban jogerősen 15 év fegyházra ítélte felbujtóként Portikot és elkövetőként Hatvani Istvánt. A bűnsegédlettel gyanúsított Fazekas Ferenc, akit azzal vádoltak, hogy a helyszínre csalta Prisztást, tíz évet kapott.

Az eljárás alatt a vádlottak mindvégig tagadták bűnösségüket, és több, korábban más ügyben elítélt tanú is azt mondta, úgy tudja, hogy a végrehajtó nem Hatvani volt, hanem Rohác.

Rohác – aki életfogytiglani büntetését tölti az 1990-es években elkövetett, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt – júniusban vallomást tett, miszerint ő követte el a gyilkosságot.

Kisebb-nagyobb jelölési hiányosságokat talált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a ketchupok ellenőrzésekor, a termékek élelmiszerbiztonsági és -minőségi szempontból megfeleltek a teszteken – közölte a Nébih.

A hivatal szakemberei 38 ketchupöt ellenőriztek, amelyek közül 19 tartósítószerrel, 19 pedig tartósítószer felhasználása nélkül készült. A termékeknél 25 esetben hatósági eljárás indult: kisebb jelölési hibák miatt az élelmiszer-vállalkozókat figyelmeztették, míg a súlyosabb jelölési hibák miatt élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki, összesen mintegy 300 ezer forintot.

A termékcímkéken található jelölések között előfordult, hogy adalékanyag-mentesként jelöltek egy terméket, amely valójában többféle adalékanyagot is tartalmazott, de akadtak hibák a “light” és a tápértékjelölésben feltüntetett cukor mennyiségének jelölésével is – közölte a Nébih.

A Nébih megállapítása szerint a termék összetevői között feltüntetett sűrített paradicsom mennyiségét többféleképpen jelölik, legtöbb esetben csak a sűrített paradicsom százalékos arányának megadásával, amelynek nem ismert a szárazanyag-tartalma, emiatt azonban a fogyasztók számára nem derül ki egyértelműen a termék valódi paradicsomtartalma. Ezt a helytelen jelölési gyakorlatot a hatóság húsz terméknél tárta fel.

A hivatal előírta a gyártók és a forgalmazók számára az átlagos paradicsomtartalom megadását – száz gramm ketchup hány gramm paradicsom felhasználásával készült -, továbbá a felelős élelmiszer-vállalkozókat kötelezte a határidőket is tartalmazó intézkedési terv elkészítésére – áll a közleményben.

Balogh Ákosnak és Benedek Leventének hála a LégierőBlogger képekkel számolhat be a Brave Warrior hadgyakorlat mai bemutatónapjának számunkra talán legérdekesebb mozzanatáról, a Gripenek bombavetéséről.

Pickle! Az Mk 82-es eltávolodóban a Gripentől (Fotó: Benedek Levente/combatant.blog.hu).

Az előző ötszázfontos, még a gép bal külső tartójára függesztve. (Fotó: Benedek Levente/combatant.blog.hu)

A géppárkísérő gépágyús rácsapása közben jól látszik a szokatlan módon a törzs alatti középső tartóra függesztett, kék gyűrűs (inert) Mk 82-es. (Fotó: Balogh Ákos/LHSN)

Zord

Több tűzoltó megsérült, amikor felborult egy tűzoltóautó egy Vácon tartott, a rendőrséggel közösen szervezett bemutató alatt kedden – közölte a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

Csámpai Attila azt mondta, az oldalára borult tűzoltóautóban utazó sérülteket kórházba vitték. A bemutatóra kilátogatók közül nem sérült meg senki – tette hozzá.

A Biztonságpolitikai Szakkollégium szeptember 17-én tartotta meg a NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából megrendezett konferenciát. A rendezvényt – mely Petróczki Márk, Fodor Márk Joszipovics és Asztalos Máté főszervezésével jött létre – Kaló József Tanár Úr nyitotta meg. A megnyitó beszédében kiemelte, hogy azért is különleges az idei évforduló, mert Magyarország is most ünnepli a szövetséghez való csatlakozásának 20. évfordulóját is. Kiemelte, hogyha megnézzük az emberiség történelmének mindenféle típusú szövetségeit, kijelenthető, hogy egy ilyesfajta együttműködés átlagban 20 évet élt meg, mellyel szemben a NATO immáron „nagypapakorba” ért. Jens Stoltenberg főtitkár szavait idézve „a NATO a világtörténelem legsikeresebb szövetségévé vált”.

Az előadók sorát Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes nyitotta meg, aki a NATO megszületésének témáját járta körbe. Véleménye szerint két fő üzenete van a 70 éves évfordulónak, méghozzá, hogy a szövetség a megalakulásakor ugyanolyan vitákkal volt terhelt, mint ma, és egy örökérvényű idézet Lord Ismay-tól, méghozzá, hogy a NATO célja „az oroszok távoltartása, az amerikaiak benntartása és a németek lenyomása” (1952). Előadásában részletesen elemezte az együttműködés létrejöttének előzményeit, okait és szakaszait, egészen 2001-ig bezárólag, amikor is a terrorizmus elleni védekezés jegyében a szervezet globális, nem csak regionális rendszerűvé vált.

Az első blokk második előadását Siposné prof. dr. Kecskeméthy Klára ezredes tartotta, témája pedig a szövetség fejlődésének egyes szakaszai voltak. Kiemelte, hogy a jelenlegi megállapodások szerint négy kiemelhető szakasza volt eddig a NATO-nak, a negyedik pedig 2014-ben kezdődött a Krím annexiójával és az ISIS terrorszervezet felemelkedésével. A szakaszok elemzésével folyamatosan bemutatta hogyan változtak a stratégiák az évtizedeken át, egészen addig, míg a 70. évfordulóra immáron 70 taggal rendelkezik az együttműködés.

A szakasz utolsó előadását az egyik szervező, Petróczki Márk tartotta. A szakkollégium diákbizottságának ügyvezető alelnöke modern kérdésekkel kapcsolatban tartotta meg előadását, melyben többek közt arra is kereste a választ hogyan jön Magyarország képbe a szövetség egészében. Előadásában kiemelte, hogy a NATO egyediségét az adja, hogy „nem valaki ellen, hanem valaminek a védelmében jött létre”. Az ügyvezető alelnök zárta az első blokkot is egyben.

Forrás: Szilágyi Dénes

A második blokk első előadását Dr. Balogh István biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár adta, aki hazánk NATO-s tapasztalatait próbálta összefoglalni. Megállapította, hogy Magyarországra általánosan a pozitív trend a jellemző biztonságpolitika terén, de még van hová fejlődnünk. Ennek oka, hogy országunk a kezdetek kezdete óta igyekszik a „jó tanuló” pozícióját felvenni a szövetségben, így például a missziós szerepvállalásaink erőn és szerepen felüli vállalásával egyfajta jó renomét sikerült kiépíteni. Megállapította ugyanakkor, hogy a korábbi szisztémák elkopásával hazánknak új, modern védelmi szervezési feladatai lettek kilátásba helyezve az utóbbi időkben. A helyettes államtitkár a percepcionális és a gazdasági elemek jelentőségére is felhívta a figyelmet. Szó esett a magyar nemzeti érdekérvényesítésről is, így az ukrán helyzetről (így a kijevi vezetés közeledésének blokkolásáról és ennek okairól is) és a „likeminded groupokról” is szó esett.

A blokkot Prof. Dr. Kovács László dandártábornok folytatta a magyarországi kiberbiztonság témájával kapcsolatos prezentációjával. Kiemelte, hogy a kibertér az utóbbi időkben jelentős átalakuláson esett át, szellemesen megjegyezte, hogy „a témája ma már olyan mint a magyar foci: mindenki ért hozz, vagy legalábbis azt hiszi, hogy ért”. Megjegyezte, hogy miközben egyre nagyobb és jelentősebb a globálisan összekapcsolt információs rendszerek hálója, Magyarországnak továbbra sincsen egységes, új kiberstratégiája, melynek létrehozását a dandártábornok úr kilátásba helyezte előadásában. Létrejöttének hangsúlyát azzal húzta alá, hogy a kibertérben megjelenő manipuláció mértéke a 2007-es Észtország elleni kibertámadás óta drasztikusan megnőtt. Pozitívumként Kovács László kiemelte, hogy a Magyar Honvédség nemrégiben létrehozott egy kiberakadémiát is a helyzet kezelésére.

A második etapot Szabó Albert zárta, aki a „NATO és Magyarország 20 éve” c. előadás keretei közt a modernizációba és a szervezet védekezési szervezési szisztémájába engedett betekintést. Kiemelte, hogy magyar szempontból a szövetség legnagyobb kihívásai ma Oroszország agresszív fellépése, illetve a Közel-Kelet és Észak-Afrika 2011 óta tartó destabilizációjának eredményeképp létrejött migrációs fenyegetés. Az előadás hátralévő részében a Zrínyi 2026 honvédelmi- és haderőfejlesztési programnak a bemutatásáról esett szó.

Forrás: Szilágyi Dénes

Az utolsó blokkot Dr. Németh Gergely védelempolitikáért felelős helyettes államtitkár beszéde nyitotta meg. A helyettes államtitkár a NATO modern kérdéseiről, konfliktusairól és elvi vitáiról gondolkodott az audienciával. Németh Gergely kiemelte, hogy alternatíva nélkül jelenleg a NATO a legjobb katonai szövetség a világon, mely megszüntette a határain belül a konfliktusokat és a határain kívül is sikeres. Megemlítésre került az is, hogy az utóbbi időkben egyre erősebbek a NATO-n belül azok a hangok, melyek szerint a belügyminisztériumokat a közös kül- és biztonságpolitika szintjére kéne emelni a szövetségben.

A sort Dr. Csiki Varga Tamás folytatta, aki feltette a kérdést: „adottság-e, hogy a NATO velünk van és itt lesz-e az USA mindig, amikor szükségünk van rá?”. A kérdéskör esszenciájának a fiatalabb generációk tanítását tartotta az előadó. „Meg kell tanítanunk a diákoknak az együttműködés értéktöbbletét!” – jelentette ki.

A nap utolsó előadója végül az egyik másik szervező, Fodor Márk Joszipovics, szakkollégiumunk diákbizottságának tagja volt. A Suwalki-folyosó jelentőségéről szóló előadás központi gondolata az volt, hogy egy esetleges NATO-Oroszország háború esetén egy speciális fojtópont lehetne a rövid vonal, mely az egyetlen módja lenne a Baltikum megvédésének.

A rendezvény végén Kaló József Tanár Úr megköszönte a Szakkollégium munkáját, külön kiemelve a három szervező személyét, majd lezárta a konferenciát.

Szöveg: Gönczi Róbert
Fotó: Szilágyi Dénes

Az osztrák szövetségi hadseregnek legalább egymilliárd euróra lenne szüksége ahhoz, hogy el tudja látni a lakosság védelmét egy kedden nyilvánosságra hozott szakértői jelentés szerint.

Thomas Starlinger védelmi miniszter kijelentette, hogy az osztrák lakosság teljes körű védelmét már nem garantálja az osztrák szövetségi hadsereg. A tárcavezető szerint nagy beruházást igényelne többek között a drónészlelés és a drónelháríás, néhány érzékelőn kívül ugyanis nem rendelkeznek nagyobb védelemmel.

A szakértői jelentés készítői pedig megfogalmazták a tíz legfontosabb intézkedést, amire szerintük haladéktalanul szükség van a “fenyegető csőd” elkerülése érdekében: ezek között szerepel a hadsereg költségvetésének a jelenlegiről hárommilliárd euróra, majd fokozatosan a GDP egy százalékára történő emelése; az elmaradt beruházások fokozatos pótlása; azonnali döntés a légtér megfigyeléséről; a haderő alkalmasságának helyreállítása; a sorkatonai szolgálat időtartamának hatról nyolc hónapra történő visszaállítása; valamint a hackertámadások és az új hibrid fenyegetettség elleni védelem.

Az előirányzatok között szerepel még, hogy az osztrák hadsereg – Ausztria biztonsági érdekeinek megfelelően – a jövőben vegyen részt nemzetközi béke-, illetve stabilizációs hadműveletekben; biztosítsák az Európai Uniós kötelezettségvállalások betartását; a személyi állomány létszámát növeljék 24 ezer főre, emellett biztosítsák a hadsereg működőképességét, és fejlesztésekre is szükség van az ország átfogó védelmének biztosítása érdekében.

A hosszú távi tervek szerint az osztrák hadsereg költségvetését 2030-ig több mint a duplájára kellene emelni; ami 5,62 milliárd eurónak felel meg. Emellett szükség volna egy több mint 16 milliárd eurós beruházásra is. Emellett személyi kérdéseket is meg kellene oldani; az Osztrák Biztonsági Stratégia 55 ezer katonával rendelkezik, míg a célok megvalósításához további 24 ezer képzett katonára és civil szolgálatosra lenne szükség.

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) nyilatkozata szerint “nagyon komolyan” veszik a jelentést; szerintük a soron következő kormány feladata lesz a szövetségi hadsereg költségvetésének növelése. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a NEOS – Az Új Ausztria és Liberális Fórum – gyors intézkedéseket sürget. A szociáldemokraták javaslata szerint a hadseregnek meg kell kapnia a szükséges forrásokat. Az FPÖ egy “hatékony terápia gyors megkezdését” szorgalmazza, míg a NEOS “a Néppárt több évtizedes elhibázott és populista politikájának szégyenfoltjáról” beszél.

Tengerbe zuhant a spanyol légierő akadémiájának egyik oktatógépe Spanyolország délkeleti részén szerda délben – mondta el Margarita Robles védelmi miniszter a La Sexta televíziócsatornának.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a gépen egy tapasztalt oktató és egy pilótanövendék volt. Mindketten életüket veszítették a balesetben. A légi szerencsétlenség a murciai régióban található San Javier településnél történt. A repülőgép a Földközi-tenger Mar Menornak nevezett részén csapódott a vízbe.

Augusztus 26-án nem messze innen zuhant le a tengerbe a hadsereg C-101 típusú sugárhajtású repülőgépe. A pilótának ugyan sikerült katapultálnia a becsapódás előtt, de nem élte túl a balesetet.