Biztonságpolitika

A Magyar Honvédség dóci lőterén október 15-én rendezték meg a Cross Landing 2019 elnevezésű magyar-román kutató-mentő gyakorlat magyarországi mozzanatát. A gyakorlatról írt helyszíni beszámoló a nyomtatott megjelenést követően kerül majd fel az Air Base blogra; ezt a bejegyzést a Cross Landing 2019-en részt vett harci helikopternek szánom. A Mi-24P-t ezúttal bázison kívül, színes, őszi környezetben fotózhattuk.

A gyakorlat forgatókönyve szerint a „szerencsétlenül járt légijármű” szerepe a 336-os oldalszámú harci helikopternek jutott, amellyel a dóci lőtér egyik tisztásán berendezett kárhelyszínre szállt le a személyzet.

*

Közel két óta telt el az érkezés óta. A kárhelyszínen a kutató-mentő gyakorlat véget ért, a Mi-24-es mechanikusa előkészíti a helikoptert az indulásra. A Mi-24-es felszáll és a kutató-mentő helikopterekkel együtt Szentes felé veszi az irányt.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A miniszteri határozat szerint a vezérezredes Magyarország elismertsége és honvédelme érdekében végzett példaértékű tevékenységéért, a NATO tagságból eredő kötelezettségének növelése, valamint a Magyar Honvédség képességeinek növelése érdekében tett erőfeszítéséért kapta az elismerést.

Benkő az elismerés átadásakor – a brit tábornokot tegezve – példaértékűnek nevezte azt a katonai szolgálatot, amellyel a vezérezredes a NATO szövetséges erőit és országát szolgálja. A miniszter megbeszélésükről szólva úgy fogalmazott, “jó úton járunk, és ezen az úton kell továbbhaladnunk közösen”.

A miniszter köszönetet mondott azért a segítségért és támogatásért, amelyet a Everard Magyarországért tett. Felidézte, még vezérkari főnök volt, amikor először találkoztak. Akkor is, most is azt tapasztalta, hogy Magyarország részvétele a NATO feladatokban, műveleti feladatokban többek között azért kiemelkedő, mert ehhez megkapnak minden támogatást.

A kitüntetett nagy megtiszteltetésnek nevezte az elismerést, megjegyezve, hogy Benkőnek valójában önmagának kellene köszönetet mondania. Egyrészt Magyarország sikeres húszéves NATO-tagságáért, másrészt mivel – mint fogalmazott – “öröm veletek dolgozni”. Azt mondta, a magyar katonák kreatívak, és jó elképzeléseiket, ötleteiket meg is valósítják. Az elismerés átadásán mások mellett jelen volt Iain Lindsay brit nagykövet is.

Közel öt hónapig vendégeskedik a szolnoki RepTárban Piros 3-as, a lengyelországi Krakkó repülőmúzeumának Bf 109G-6-osa. A két intézmény közti kölcsönügylet jelentőségét az adja, hogy ez az első Messerschmitt harci repülőgép, mely Magyarországon "tesz látogatást" a második világháború óta. Azt nem kell bizonygatni, hogy a magyar katonai repülésnek aligha van ikonikusabb típusa, mint a Messzer, mely a Puma vadászrepülők fegyvere volt olyan kilátástalan, sokszoros túlerővel szembeni - , történelmileg tragikus - hősi küzdelmeikben, mint az idén éppen 75 esztendeje lezaljott "amerikai szezon", vagy a haza védelme a szovjet "felszabadítókkal" szemben 1944-45 fordulóján. 

Frankó Endre, az utolsó Puma is eljött az időszaki kiállítás megnyitójára.

Tobak "Cica" bácsi könyvein cseperedve, számomra aligha lehetett kérdéses, hogy - paradoxonnal élve - melyik a nagy világégés legszebb vadásztípusa.

A 44 májusában Regensburgban gyártott, majd rövid úton egy gyakorlórepülés során katasztrófa áldozatává vált, 55 évig vízben pihenő gép gyártási száma (163306) a svanc jobb oldalán, jellegzetes háromszögletű táblácskán.

Mit is lehetne ilyenkor mondani? Kívánom, hogy a magyar repüléstörténeti gyűjtemény egyszer egy saját Messzerrel is büszkélkedhessen!

Zord 

Az elnök méltatta távozó miniszterét. Azt írta: kiváló munkát végzett, és jelentősen csökkentek a határátlépések. Az elnök azt írta, hogy McAleenan szeretne több időt tölteni a családjával, és sok évnyi kormányzati munka után a magánszektorban helyezkedik el. Trump azt is tudatta, hogy a jövő héten bejelenti, hogy ki veszi át ismét ügyvivő jelleggel a belbiztonsági tárca vezetését.

McAleenan április óta vezette ügyvivőként a tárcát, miután az előző miniszter, Kirstjen Nielsen lemondott, mert konflitkusba keveredett az elnökkel az illegálisan érkező bevándorlók gyermekeinek elszakítása miatt. McAleelan Trump hivatalba lépése óta a belbiztonsági minisztérium negyedik vezetője volt.

Az Európai Parlament (EP) házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete két nappal az EU-tagállamok kormányait tömörítő tanács után, szerdán adta meg végső hozzájárulását a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) korábbi vezetőjének kinevezéshez. Mandátuma hét évre fog szólni, miután a közösség pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben eljáró Európai Ügyészség a tervek szerint majd legkésőbb 2021 elején megkezdi működését.

A tagállamok többsége korábban Jean-Francois Bohnert francia ügyészt támogatta, de időközben még a párizsi kormány is beállt Kövesi mögé. Az úgynevezett megerősített együttműködéssel létrejövő szervezetben huszonkét tagállam vesz részt, Magyarország nincs köztük. Elemzők rámutattak, hogy egy új intézmény esetében gyakran a jövőre nézve is meghatározó az első vezetőjének személye.

Codruta Kövesit tavaly nyáron mentették fel a több száz román politikust rács mögé küldő DNA éléről az igazságügyi miniszter kezdeményezésére, aki szerint Kövesi mandátuma idején visszaéléseket követett el a szervezet. A bukaresti kormány hevesen tiltakozott és kampányolt Kövesi megválasztása ellen, ami meglehetősen átpolitizálttá tette az ügyet.

A Vatikán még nem erősítette meg Giani lemondását, de az olasz sajtó már a biztonsági szolgálat új vezetőjének nevét is tudja: Gianluca Gauzzi Broccoletti veszi majd át a posztot.

Giani az elmúlt vasárnap délelőtt még Ferenc pápa mellett állt a Szent Péter téri misén, majd – sajtóértesülések szerint – délután “keserű búcsút” vett a biztonsági szolgálat tagjaitól. A férfit más vatikáni beosztásba helyezhetik át, de az sem kizárt, hogy örökre fel kell hagynia a pápai államban végzett szolgálattal.

A biztonsági erők vezetőjének felmondásához az október 2-án kirobbant ügy vezetett, amikor a vatikáni ügyészség pénzügyi visszaélés címén öt személy ellen indított nyomozást. Köztük szerepelt Maurizio Carlino atya, aki idén júliustól a legmagasabb vatikáni hivatal, a szentszéki államtitkárság információs és dokumentációs irodáját vezette, valamint Tommaso Di Ruzza, a vatikáni központi bank szerepét betöltő pénzügyi információs felügyelet (Aif) vezetője.

A hír azonnal kiszivárgott az olasz sajtóhoz: a L’Espresso hetilap közölte a gyanúsítottak nevét.

A bizalmas információk kiszivárgása vezetett Giani lemondásához. A Vatikánban 1999 óta szolgáló Giani 2006 óta irányította a százötven fős biztonsági alakulatot. A Ferenc pápa védelmére hivatott, fekete öltönyös biztonsági emberek szerepe az utóbbi években folyamatosan erősödött. A fegyveres biztonsági szolgálat háttérbe szorította az eredeti pápai testőrség svájci gárdát is, amelynek munkája díszőrségi feladatokra korlátozódott. Elemzők szerint a biztonságiak növekvő önállósága és hatásköre azonban nemtetszést váltott vatikáni körökben.

Tájékoztatás szerint a tagországok bel-, és igazságügyi minisztereinek luxembourgi tanácskozásán elfogadott módosítás célja az, hogy a 2010-es adatokhoz képest 2020-ig a felére, 2050-ig pedig közel a nullára szorítsa vissza a halálos kimenetelű közúti balesetek számát. Az érvényben lévő irányelv felülvizsgálatával az uniós miniszteri tanács a jelenlegi szabályok hatályát kiterjeszti az autópályákra és a transzeurópai közlekedési hálózaton (TEN-T) kívüli egyéb országos főutakra is. A szabályokat azokra a városi területeken kívül eső utakra is alkalmazni kell majd, amelyek uniós finanszírozás felhasználásával épültek.

A tagállamoknak legalább ötévente a teljes közúti hálózatukra kiterjedő biztonsági értékelést kell majd készíteniük az irányelv hatálya alá tartozó teljes úthálózatról a baleseti kockázatok értékeléséhez és a felvetődő problémák orvoslásához. Az első hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felméréseket legkésőbb 2024-ig el kell végezni – közölték.

Az úthálózat közlekedésbiztonsági kezelésére irányuló eljárások során szisztematikusan figyelembe kell majd venni a gyalogosokat, a kerékpárosokat és más, úgynevezett veszélyeztetett úthasználókat is. A tanács közleménye szerint az unió területén 2017-ben bekövetkezett halálos kimenetelű közúti balesetek áldozatainak közel fele ugyanis veszélyeztetett úthasználó volt.

A jogalkotási eljárás a szabálymódosítás elfogadásával lezárult, az irányelv a kihirdetése után 20 nappal lép hatályba. A tagállamoknak ezt követően két év áll rendelkezésükre arra, hogy az irányelvet átültessék a nemzeti jogrendjükbe.

Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja az aláírást követően tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a megállapodások meghatározzák a prioritásokat a terrorizmusellenes együttműködés területén 2019-ben és 2020-ban, valamint rögzítik az egyes országoknak biztosított uniós támogatás részleteit.

Az úgynevezett nyugat-balkáni biztonsági keret rögzíti a terrorizmus elleni küzdelemben kialakítandó együttműködést, többek között a külföldre távozott terroristák és családjaik visszatérésére vonatkozóan. Az aláírók kinyilvánították elkötelezettségüket a radikalizálódás, valamint mindenfajta erőszakos szélsőséges megnyilvánulás megelőzésére és leküzdésére. A megállapodás kitér a terrorizmus banki és internetes finanszírozásának felszámolására, valamint a pénzmosás elleni fellépés módjaira – közölte.

Az EU és az érintett országok együttműködését erősítő megállapodás részeként Albánia és Észak-Macedónia rendszeresen jelentést tesz a megállapodások végrehajtásáról. Ezzel mindkét ország kinyilvánítja hosszú távú elkötelezettségét a biztonság fokozott védelme mellett – tette hozzá. Az uniós biztos elmondta azt is, hogy hasonló terrorizmusellenes cselekvési tervek végrehajtására vonatkozó megállapodások a többi nyugat-balkáni partnerrel is készülnek, aláírásukra hamarosan sor kerülhet.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében felidézte, a második világháború alatt hatszázezer magyar került szovjet hadifogságba. Róluk, majd később a málenkij robotra elhurcoltakról sem volt szabad beszélni sem Magyarországon, sem a Szovjetunióban.

A rendszerváltozások, politikai átrendeződések következtében új alapokra helyeződtek a magyar-orosz kapcsolatok. Ennek szimbolikus eseménye volt, amikor előbb Mihail Gorbacsov, majd később Borisz Jelcin Oroszország nevében – a magyar parlament épületében – bocsánatot kért az 1956-os forradalom eltiprásáért – emlékeztetett Latorcai János.

Elmondta, hogy 1992-ben, majd 1998-ban részben hozzáférhetővé váltak a magyar hadifoglyokra vonatkozó oroszországi iratok. 2017-ben új lendülettel folytatódott a feltárás, és most mérföldkőhöz érkezett az orosz-magyar levéltári vegyesbizottság munkája. A legnagyobb mennyiségű irat átadása történik, a teljes orosz nyilvántartás elérhetővé válik a magyar kutatók, majd feldolgozás után az érdeklődők számára is.

Az Országgyűlés alelnöke szerint minden remény megvan arra, hogy az első nagyszabású projekt után újabbak következzenek, bizonyítva, szakmai alapokon a közelmúlt más, vitatott dokumentumai is feltárhatóak, bemutathatóak. Kiemelte: az ilyen tudományos munkák nem csak a két ország közötti párbeszédet segítik, hanem a magyar társadalom “információs kárpótlását” is. Fontos, hogy mindenki tanuljon a kollektív emlékezetté összeálló egyéni életutakból, hogy az elődeink által elkövetett hibák ne ismétlődhessenek meg – emelte ki Latorcai.

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója, az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság magyar társelnöke előadásában elmondta: 1939 után a II. világháborús hadi események miatt a Szovjetunióban mintegy hatmillió ember került fogságba. 15 százalékuk magyar nemzetiségű volt. A hatmillió embert körülbelül négyezer lágerben helyezték el. Elmondta, a kartonokon – amelyeket majd ezután ad át Oroszország – 18 releváns információ van. Az adatok között szerepel például a fogoly neve, apja neve, a születési év, a láger neve.

Szabó kiemelte, ha az adatok feldolgozásával végeztek, meg tudják majd mondani, hogy a fogoly hol halt meg, de akár azt is, hogy hol lett eltemetve.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke, az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság tagja elmondta, az, hogy ez a hatalmas adatmennyiség “közkinccsé” váljon, még sok munkát jelent, még években mérhető. Kiemelte: a bizottság tagjai azon vannak, hogy minél előbb el tudják kezdeni a feldolgozást, mert tudják, hatalmas a társadalmi érdeklődés.

Az eseményen kiosztott háttéranyagban azt írták: Oroszország 1992-ben átadott Magyarországnak egy – mintegy ötvenezer elhunyt magyar hadifogoly adatait tartalmazó – adatbázist. Az 1998-ban átadott második, pontosított nyilvántartás már 58 749 emberről tartalmazott információkat; jelenleg 64 957 elhunyt magyart tartanak nyilván a Hadtörténelmi Levéltárban.

Az együttműködési egyezmény értelmében december elsejéig öt szakaszban összesen 682 131 nyilvántartó karton másolata kerül az MNL megőrzésébe, ami 1 364 262 digitális felvételt jelent. Az átadást követően kezdődhet meg a kartonokon többnyire magyarul nem tudók által cirill betűkkel, fonetikusan rögzített nevek és egyéb adatok feldolgozása, a magyar dokumentumokkal való összevetés révén a kartonokon szereplők azonosítása.

Az elmúlt 12 évben háromszor jártam a ljubljanai nemzetközi repülőtéren, pontosabban annak katonai felén, a szlovén légierő bázisán. 2007-ben és 2009-ben az afganisztáni misszióra készülő szolnoki helikoptervezetők és fedélzeti technikusok magashegyi felkészítésekor, legutóbb pedig két éve, hogy betekinthessek a szlovén helikopteresek hétköznapjaiba. A napokban elővettem a Ljubljanában készített képeket, hátha találok néhányat a szeptember 30-án csődöt jelentett Adria Airways repülőgépeiről, bár ott jártamkor nem ezek fotózása volt a cél. Mindössze pár képet találtam, ugyanakkor rábukkantam néhány érdekességre. Ezt a bejegyzést ezekből a meglehetősen vegyes ljubljanai fotókból állítottam össze.

A reptér előtti körforgalomban egy Airbus makett jelzi, hogy jó helyen járunk. (2017)

Nyílik a sugárfordító az Adria Airways CRJ-200-asán. Az 1998-as gyártású gép 2014-ig repült, a végén már félig feketére festve, egy Mini autóreklámmal az oldalán. (2007)

Felszálló CRJ-200-as a Star Alliance csoport színeiben. A gépet két éve a német ProAir repüli. (2007)

Zsúfolt apron, háttérben a toronnyal, a katonai szektor felől nézve. A jobb szélen álló Airbuson az Adria Airways színei láthatóak, de ez a gép német, egyiptomi, görög, líbiai, máltai, burmai, észt és dán cégnek egyaránt repült. Jelenleg letárolva várja sorsát valahol. A többi gép a rövid életű MyAir olasz fapados légitársasághoz tartozott. (2009)

Kibelezett CRJ-sárkány a reptér egyik félreeső részén. A kép azért ilyen kékeszöld, mert egy AS532 Cougar színezett oldalablakán át készült. (2007)

Egy CRJ pilótafülke a reptér közelében lévő apartman oldalánál. Vélhetően ez is egy szlovén gép volt. (2017)

Az ASL Airlines France B737-es teherszállítója, helikopterből fényképezve. (2017)

Leszállás után a katonai előtérre gurul a szlovén légierő rövid távú szállításra használt L-410UVP-E gépe. A 01-es 410-est azóta átfestették szürkére, már így láthattuk Kecskeméten is, 2014-ben. (2007)

Ezt a fotó 2007-ben készült, de ez az 1952-es gyártású, 1963 és 1972 között használt DC-6-os az Adria Aviopromet (Adria Airways) korabeli festésmintájával ma is a repülőtér polgári részén áll.

*

A szlovén rendőrség légi támogató egysége hat helikoptert használ. Egy Agusta A109E Powert, egy EC 135P2-est, egy Agusta-Bell AB212-est, egy AB412-est és két AB206 Jet Rangert. Ezek közül két típust sikerült lencsevégre kapni Ljubljanában.

Egy Agusta-Bell AB212-ese lopakodik be a leszálláshoz. (2007)

A Jet Rangerből szintén az olasz gyártású, Agusta-Bell változatot használja a Policija. (2007)

*

A repülőtér katonai részén a jugoszláv légierő típusait állították ki. Az időjárás sajnos kegyetlenül leamortizálta a gépek többségét, amint az a 2007-ben készült fotókon is látható, de szerencsére a gépek egy-két kivétellel azóta múzeumba kerültek.

A jugoszláv légierőnél 1963-tól 1971-ig állt rendszerben a North American F-86D Sabre felderítővé átalakított IF-86D jelzésű változata. A típusnak gépágyúja nem volt, az orr-rész alján lehetett kiengedni a 24 nem irányított rakétát tartalmazó „tepsit”. A Zágráb mellett elvégzett átalakítás során ennek helyére került három kamera.

Egy másik IF-86D. A D nagyobb törzzsel készült, mint a többi Sabre-változat, de a legszembetűnőbb változás a radar miatt áttervezett orr-rész. A fülketető formája emlékeztet egy másik North American típuson, a P-51D Mustangon használt fülketetőre – mindkettő jó körkörös kilátást biztosított a pilótának.

A Republic F-84G Thunderjet hosszabb ideig volt rendszerben Jugoszláviában, mint a Sabre. 1953-ban rendszeresítették és az utolsót 1972-ben vonták ki. Feladatait a Galeb és a Jastreb típusok vették át.

Egy hazai gyártmány, a Soko 522. Kiképzésre és könnyű támadó gépként használták, az orrában egy 600 lóerős Pratt and Whitney csillagmotor kapott helyet, két géppuskával vagy négy 50 kg-os bombával lehetett felfegyverezni. Az amerikaiak sok háborús filmet forgattak Jugoszláviában, köztük a Kelly hősei-t is. A filmben ilyen géppel támadta meg a „mi hősünk” Kellyt és pihenő csapatát. 

A jugoszláv hadsereg két szlovén származású katonája Jože Kalan helikoptervezető és Bogo Šuštar repülőműszaki 1991. június 28-án a szlovén területvédelmi erőkhöz szökött. A szökést a SA341 Gazelle jugoszláv gyártású HO-42 Partizan típusjelzésű helikopterével hajtották végre. A Partizant a szlovén haderő szolgálatba állította, de 1994-ben leszállás közben annyira megsérült, hogy nem repülhetett többé. Ezután a ljubljanai reptéren állították ki, végül 2012-ben múzeumba került. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A projekt keretében egy olyan tudományos számítógépes szimuláció által támogatott integrált geológiai repedéshálózat elemző és modellező rendszer létrehozása történt, amely képes geológiai közegben a repedezettségnek és az abból adódó tulajdonságoknak a szimulációjára.

A termék a kőzetet reprezentáló képi információból a repedezettséget jellemző numerikus adat generálás alapján 3D törésmodellt szimulál, majd a származtatott paraméterek számítását és az áramlási modellező rendszerhez történő illesztést végzi el. A rezervoárgeológiában, hidrogeológiában, geotermiában, környezeti földtanban, hulladéklerakásban, alagútépítésben, és számos más alkalmazásban érdekelt, repedezett kőzettestekkel foglalkozó geológusi, bányamérnöki kutató és kivitelező szakemberek és cégek munkáját képes támogatni.

A projekt a Széchenyi 2020 program – Versenyképes Közép-Magyarországi Operatív Program (a VEKOP-2.1.1-15 Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása felhívás) – keretében, Magyarország és az Európai Unió összesen 499,625 millió forint támogatásával összehangolt munkával valósult meg két komoly szakmai múltra visszatekintő társaság, a GS-Pipe Kft. és a GREPTON Zrt. konzorciumi együttműködése keretén belül.

A GS-Pipe Kft. hazánk egyik meghatározó szereplője a vezetékes kőolaj és gáz szállításnak, elsősorban a több mint 15 éves földmunka és a talajtani szakmai ismereteinek felhasználása volt nagy segítségre. A GREPTON Zrt. az informatika terén – különböző egyedi rendszerek, szoftverek, elemzések – végez fejlesztési és kutatási tevékenységet. Kettejük munkája során jött létre az Integrált repedezett kőzettest elemző és modellező rendszer, InFress (Integrated Fractured Rock Evaluation and Simulation System) néven.

Az InFress rendszer az iparban elterjedt eljárások és alkalmazások közegéhez optimalizált újszerű eljárásokon alapuló fejlesztésként valósult meg. Az alkalmazott földtani feladatok megoldásán túl az elemző rendszer alapvető geológiai tudományos feladatok megoldásában is kiválóan használható. A komplex, de jelentős modellezési és számítási egyszerűsítésekkel dolgozó ipari alkalmazásokhoz képest jelentős eredményeket képes nyújtani.

A rendszer többek között az alábbi funkciókat tartalmazza:

• 3D kőzetváz felépítése
• Két dimenziós töréshálózat digitalizálása, statisztikai elemzése
• Mélyfúrásos geofizikai felvételek alapján a töréshálózat statisztikai elemzése
• Törésgeometriai alapadatok interpolációja a kőzetváz celláira
• Fraktál geometriai algoritmus alapján töréshálózat (DFN) szimuláció
• Szimulált repedezett rendszer kiértékelése (konnektivitás, porozitás, permeabilitás)
• Szimulált repedezett rendszer térbeli és síkbeli metszetének megjelenítése
• Különböző fúráspályák szimulációja a repedezett kőzettestben

A rendszer kialakításakor a két szereplő figyelembe vette ezen túl mind a célközönség humán, mind annak jellemző hardver erőforrásait, folyamatait is, így olyan eredmény került kialakításra, amely megfelelően széles ipari közegben válik használhatóvá.

(x)

Ibolya Tibor közleményében azt írta: a IX. kerületi ügyészség több ügyben is kötelezte a terhelteket az általuk a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány megtérítésére a vádemelés elhalasztása és feltételes ügyészi felfüggesztés keretében. A büntetőeljárásban kiemelt figyelmet kell fordítani a társadalmat érő anyagi kár megtéríttetésére is – hívta fel a figyelmet Ibolya. Hozzátette: a főügyészség nagy számban alkalmazza az ezt lehetővé tevő jogintézményeket.

Példaként említette, hogy az egyik ügyben egy férfi 2017-ben a cégével költségvetési forrásból több mint húszmillió forint pályázati pénzt nyert új eszközök beszerzésére. Az elnyert összegből azonban több mint tízmillió forintot – a pályázati feltételektől eltérően – használt eszközre, egy ipari robotra fordította, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozott. A kerületi ügyészség a férfi ellen korábban elhalasztotta a vádemelést, és előírta a 10,4 millió forint megtérítését. A gyanúsított az okozott vagyoni hátrányt megtérítette, ezért a kerületi ügyészség a büntetőeljárást megszüntette.

A másik ügyben egy nő 2014-2015-ben bérbe adta ingatlanát, de nem vallotta be, így nem fizetett adót sem utána. A kerületi ügyészség az okozott több mint négyszázezer forintos adóhiány megtérítését írta elő a gyanúsítottnak, és ennek érdekében – az új büntetőeljárási törvény alapján – egy évre felfüggesztette az eljárást. Ha a gyanúsított kifizeti az adót, vele szemben is megszüntetik az eljárást.

Ibolya rámutatott: ezekben az esetekben egyrészt csökken a bíróságok leterheltsége, másrészt megszűnik a gyanúsított büntethetősége, ha beismeri a bűncselekményt és megtéríti az okozott vagyoni hátrányt.

A szlovák delegációt Imrich Vaváček az SKSB elnöke vezette. A megbeszélésen felmerült az igény egy egységes magánnyomozói törvény igényére a V4 országainak területén. A jövőbeni lehetséges egységes szabályozás előkészítői munkáit a Visegrádi V4 Detektív Együttműködés szervezete magára vállalja. A tárgyaló felek fontosnak tartották, hogy a 2013-ban, Budapesten alapított együttműködés tovább fejlődjék, így immár nem kizárólag a szűkebb szakmai elvárásoknak feleljen csak meg, hanem bővüljön a sport és az oktatás fejlesztése terén is.

Ennek záloga egy egységes, magas színvonalú oktatási stratégia kidolgozása, amely alapvetően nemzetközi bevezetésre készül az együttműködő tagállamok szervezetei számára. A magas színvonalat biztosítja a minőség folyamatos mérése, ellenőrzése fejlesztése mellett. A delegációkat fogadta Sallai János a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettörténeti Tanszékvezetője, a nemzetközi oktatási kapcsolatok fejlesztése kapcsán.

Az elnök hangsúlyozta: “amennyiben Törökország olyan lépést tesz, amelyet kimagasló és páratlan bölcsességem alapján megengedhetetlennek ítélek, abban az esetben tönkreteszem és eltörlöm a török gazdaságot”.

A Fehér Ház vasárnap este közleményben jelentette be, hogy nem támogatja a várható török hadműveleteket Észak-Szíriában, és – ahogyan Stephanie Grisham szóvivőnő fogalmazott – “nem is bonyolódik bele”. Az amerikai katonák hétfőn meg is kezdték a kivonulást Szíria északkeleti vidékeiről.

Törökország a hét végén csapatokat és fegyvereket vont össze a Szíriával szomszédos határra azt követően, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette, országa hadműveleteket indít az Egyesült Államok által támogatott kurd fegyveres koalíció, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) ellen. Az elnök leszögezte: abban az esetben teszi tönkre a török gazdaságot, ha a török államfő “megengedhetetlen” hadműveletet hajt végre.

A Pentagon hétfőn közleményben erősítette meg, hogy az Egyesült Államok nem helyesli Törökország várható offenzíváját, és az amerikai hadsereg semmiféle módon nem támogatja ezt katonailag.

“A védelmi minisztérium – mint ahogyan az elnök is – világossá tette Törökország számára, hogy nem helyeseljük a török hadműveletet Észak-Szíriában. Az Egyesült Államok hadereje nem támogat ilyen hadműveletet és nem is bonyolódik bele” – fogalmazott közleményében Jonathan Hoffman, a Pentagon szóvivője. Hozzátette azt is: Mark Esper védelmi miniszter és Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője tudatta török partnereivel, hogy “egyoldalú akciók kockázatot jelentenek Törökország számára”.

Az amerikai és az orosz védelmi miniszter hétfőn telefonbeszélgetést folytatott egymással, értesülések szerint az amerikai fél kezdeményezésére. A beszélgetés tartalmáról semmilyen részletet nem hoztak nyilvánosságra.

Trump döntését a saját pártjában is éles bírálatokkal illették. Több tekintélyes republikánus politikus ellentmondásosnak minősítve Triump döntését, arra hívta fel a figyelmet: az elnök ezzel lényegében lehetővé teszi Törökországnak, hogy lerohanja Észak-Szíriát és akár meg is semmisítse az Egyesült Államokkal szövetséges kurd milíciákat.

Lindsey Graham, a Trump szoros szövetségeseként számon tartott dél-karolinai republikánus szenátor Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott: “ha a sajtójelentések pontosak, akkor katasztrófa van születőben”. A politikus azt jósolta, hogy a szíriai kurdok Bassár el-Aszad szíriai elnökkel és Iránnal szövetkezhetnek, megromolhat Törökország és az amerikai kongresszus közötti viszony, és nem utolsó sorban visszatérhet az Iszlám Állam nevű terrorszervezet is. “A kurdok cserbenhagyása foltot ejt Amerika tisztességén” – írta a mikroblogban. Graham nyilatkozott a Fox televíziónak is. Leszögezte: “a legnagyobb hazugság az, hogy az Iszlám Államot legyőztük”.

Marco Rubio, floridai republikánus szenátor – szintén a Twitteren – “súlyos hibának” minősítette a Fehér Ház döntését, amelynek szerinte “Szírián túlmutató következményei lesznek”.

Liz Cheney wyomingi republikánus képviselő “katasztrofális hibáról” írt mikroblogjában. “Ez a döntés figyelmen kívül hagyja 2001. szeptember 11-e tanulságait. Több ezer mérföldnyire lévő terroristák ezeket a biztonságos fészkeket arra tudják és fogják is használni, hogy támadásokat indítsanak az Egyesült Államok ellen” – írta Cheney.

Nikki Haley volt ENSZ-nagykövet arra mutatott rá, hogy az Egyesült Államoknak mindig támogatnia kell szövetségeseit, ha azt várja el, hogy ők is támogassák az Egyesült Államokat.

New York-i bíró: “visszataszító”, hogy az elnök mentességre hivatkozik
Egy New York-i szövetségi bíró hétfőn elrendelte Trump adóbevallásának benyújtását nyolc évre visszamenőleg. A bíró visszautasította Trump korábbi érvelését, miszerint elnökként mentességet élvezne büntetőjogi vizsgálatok alól. Döntését indokolva Victor Marrero bíró leszögezte: “visszataszító”, hogy az elnök mentességre hivatkozik. “A bíróság nem tartja elfogadhatónak az elnöki mentességről alkotott azon elképzelést, amely a törvények fölé helyezné az elnököt” – fogalmazott Marrero. Trump a bírói döntés megjelenése után ügyvédjei révén azonnal fellebbezést nyújtott be a manhattani szövetségi fellebbviteli bíróságon, amely rövid utasításban felfüggesztette a bírói döntés végrehajtatását.

Brexit

Szeptember 3-án újra összeült a brit parlament és megszavazták a következő nap napirendjét, ezzel átvéve a parlamenti ügymenet irányítását a kormánytól. A napirend megszavazása során több konzervatív párti képviselő szembeszállt Boris Johnson miniszterelnökkel. Ennek köszönhetően szerdán az alsóház elé került az a törvényjavaslat, amellyel megkötnék a kormányfő kezét, hogy elkerüljék a rendezetlen kilépést október 31-én. A tervezet szerint, ha október 19-ig nem fogad el a parlament egy új megállapodást, akkor a kormányfőnek újabb halasztást kellene kérnie az Európai Uniótól. A halasztás 2020. január 31-ig szólna a tervezet szerint, de ha az Európai Tanács más dátumot javasol, akkor azt a miniszterelnöknek két napon belül automatikusan el kell fogadnia, kivéve, ha az alsóház elutasítja azt. A tervezetet másnap el is fogadta az parlament alsóháza.

A miniszterelnök által indítványozott  előrehozott választás ötletét a hét folyamán kétszer is elutasította a parlament. A Konzervatív Párt pedig kizárta a 21 lázadó kormánypárti képviselőt a frakcióból ezzel a kormánypárt elveszítette a többségét az alsóházban. John Bercow házelnök szeptember 9-én, a parlament felfüggesztése előtti utolsó nap bejelentette, hogy október 31-én távozik tisztségéből. A parlament a felfüggesztés vége után fog dönteni az utódjáról.

Szeptember 11-én egy skót bíróság kimondta, hogy a parlament öthetes felfüggesztése törvénytelen. Megállapításuk szerint a miniszterelnök motivációja elsősorban a parlament munkájának akadályozása, és kormánypolitika zavartalan véghezvitele volt, ezért jogtalanul javasolta a királynőnek a parlament felfüggesztését. A skót bíróság döntése azonban nem jelentette a felfüggesztés végét.

Az Európai Parlament szeptember 18-ai plenáris ülésén hatalmas többséggel, 544 támogató, 126 ellenző és 38 tartózkodó szavazat mellett fogadtak el a képviselők egy jogilag nem kényszerítő erejű állásfoglalást. Eszerint a már megkötött brit kilépési megállapodás tisztességes és kiegyensúlyozott. Emellett az EP-határozat lehetőséget adott arra is, hogy az EU27 beleegyezhessen a Brexit harmadik halasztásába is. Az EP állásfoglalása azért lényeges, mert az esetleg módosított brit kilépési megállapodást neki is jóvá kell hagynia, mielőtt az hatályba lépne, valamint az uniós állam- és kormányfők októberi csúcstalálkozója előtt megerősíti, hogy a Parlament továbbra is támogatja a jelenlegi uniós álláspontot.

Ezt követően, szeptember 19-én a brit kormány hivatalos írásbeli javaslatokat nyújtott be az EU-nak a már megkötött kilépési szerződés módosítására. További javaslatok benyújtására szeptember 30-ig volt lehetősége a briteknek.

,,Dokumentumok érkeztek az Egyesült Királyságtól, és ezek alapján ma és holnap technikai megbeszéléséket fogunk folytatni a vámokra, a késztermékekre, illetve az egészségügyre és növényegészségügyre vonatkozó szabályok bizonyos aspektusairól.’’- tájékoztatott Mina Andreeva, az Európai Bizottság szóvivője.

A brit legfelsőbb bíróság szeptember 24-én megerősítette a korábbi megállapítást és törvénytelennek minősítette a felfüggesztést. Másnap már össze is ült a parlament alsóháza, hogy folytassák a munkát. Boris Johnson miniszterelnöknek az ENSZ Közgyűléséről kellett hazautaznia, hogy a parlamentben feleljen a képviselők kérdéseire. Az alsóházban komoly vita alakult ki a képviselők között. A kormányfő felszólította az ellenzéki Munkáspártot, hogy nyújtsanak be bizalmatlansági indítványt ellene és tartsanak előrehozott választásokat. A Munkáspárt vezetője szerint ez csak akkor valósulhat meg, ha a miniszterelnök halasztást kér a kilépésre. Ez utóbbi szcenárió egyre valószínűbb, ugyanis a parlament többség elveszítése után a parlament valószínűleg nem fogja elfogadni a brexit-megállapodást október 19-ig.

Szomszédságpolitika

Moldova

Szeptember 5-én az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini találkozott Igor Dodonnal, a Moldovai Köztársaság elnökével, hogy megvitassák az ország legújabb fejleményeit és a kritikus reformok végrehajtásának szükségességét. A találkozó során a főképviselő asszony kihangsúlyozta az EU elvárásait a moldovai hatóságok irányába. Különös fontossággal bír igazságszolgáltatás reformja és korrupció elleni küzdelem. A nyár eleji békés hatalomátadást követően az Európai Unió engedélyezte néhány támogatás folyósítását, de továbbra is fokozottan ügyel a moldovai helyzet alakulására.

Ukrajna

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság előző elnöke szeptember 3-án levelet küldött az ukrán újonnan megválasztott miniszterelnöknek, Oleksiy Honcharuknak, amelyben gratulált a politikus miniszterelnöki kinevezéséhez, valamint biztosította, hogy az Európai Unió továbbra is támogatja Ukrajnát. Emellett a Bizottság elnöke kiemelte, az EU sosem fogja elismerni a Krím-félsziget illegális annexióját.

Az Európai Bizottság szeptember 5-én Elmar Brokot, az Európai Parlament volt tagját kinevezte Jean-Claude Juncker volt bizottsági elnök Ukrajnával kapcsolatos különleges tanácsadójává. Elmar Brok az Ukrajnával fenntartott kapcsolat stratégiájával és prioritásaival kapcsolatban segíti tanácskozásaival a bizottsági elnököt, az ez év eleji elnöki és parlamenti választások tükrében. Emar Bork 15 éves tapasztalattal rendelkezik az Európai Parlament Külügyi Bizottságának (AFET) elnökeként. Brok fontos szerepet játszik az új kormányhoz fűződő kapcsolatok kialakításában, valamint az új közigazgatás prioritásainak és preferenciáinak meghatározásában az EU-val fenntartott kapcsolatok terén. Munkája során Elmar Bork szoros kapcsolatban marad az EP Ukrajnáért felelős tagjaival.

Az EU szóvivője szeptember 9-én nyilatkozatban reagált az Oroszország által Ukrajna Krím-félszigeten szervezett helyi választásokra. Helyi és regionális választásokat tartottak az Orosz Föderációban és a Krím-félszigeten szeptember 8.-án. A nyilatkozat kifejti, hogy az EU továbbra is ellenzi a Krím annektálását és a nemzetközi jog megsértését, ezért nem ismerik el a választásokat a Krím-félszigeten. Végezetül a szóvivő kijelentette, hogy az Európai Unió továbbra is változatlanul támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szeptember 7-én reagált az Oroszország és Ukrajna közötti fogolycserére. “Végre! Oleg Sentsov és ukrán tengerészek szabadon bocsátása enyhülés érzetével tölt be engem. Továbbra is sürgetem Oroszországot, hogy engedje szabadon minden politikai foglyot, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi integritását” – írta a politikus Twitteren. Federica Mogherini az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szintén kommentálta a fogolycsere hírét. Közleményében kifejtette, a fogolycsere létrejötte szakemberek,aktivisták és a civil társadalom elszánt munkájának eredménye.

Grúzia

Az EU szóvivője szeptember 26-án nyilatkozatot adott ki Grúzia és Oroszország külügyminisztereinek találkozója után: „A ma reggeli a grúziai külügyminiszter, David Zalkaliani és az Orosz Föderáció külügyminisztere, Szergej Lavrov közötti találkozó fontos alkalmat jelentett a regionális biztonsági kérdések megvitatására, és a grúz-orosz feszültségek csökkentésére” – mondta az EU szóvivője. Az Európai Unió teljes mértékben támogatja a békés vitarendezésre való törekvéseket és az EU megfigyelő misszió keretében továbbra is nemzetközi jelenlétet biztosít a térségben.

Örményország

Katarína Mathernová, az Európai Bizottság szomszédsági és bővítési tárgyalásokkal foglalkozó főigazgató-helyettese a múlt héten Örményországba látogatott, ahol találkozott Nikol Pashinyan miniszterelnökkel. A találkozó során a felek megvitatták az EU és Örményország közötti kapcsolatokat és az EU továbbra is elkötelezett az örményországi reformprogram végrehajtásának elősegítése mellett.

Koszovó

Vincenzo Coppola a Civil Műveletek Parancsnoka tett látogatást Koszovóban, ahol az Unió Jogállamiság Misszió, az EULEX vezetői csapatával és nemzetközi képviselőkkel találkozott. 2018 szeptembere óta ez Coppola harmadik látogatása, melynek a jelenlegi politika, biztonsági és jogállamisági kérdések mellett a 2018-2020-as mandátum végrehajtásának támogatásáról is szó esett.

Regionális politika

Az EU állásfoglalásában kifejtette, hogy az izraeli hatóságok ciszjordániai cselekedetei nemzetközi jogba ütköznek, és Izraelnek, mint megszálló hatalomnak teljesítenie kell a nemzetközi humanitárius jogi kötelezettségeit. Mindezek ellenére, az izraeli kormány szeptember 15-én elfogadott egy új telepet létrehozó javaslatot. Az EU továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Izrael mindezen tevékenysége az elfoglalt Jordán területen és Kelet-Jeruzsálemben jogellenes. Továbbá, az Unió felszólítja Izraelt ezen cselekedeteinek beszüntetésére és a 2001 márciusa óta létrehozott előretolt állások felszámolására. Az Unió továbbra sem ismeri el az 1967-es határok megváltoztatását, és a kialakult helyzetet kiemelt figyelemmel kíséri.

Szeptemberben az INTERPOL és a MENA-térség országainak együttműködése tovább folytatódott. Fathi Bashagha, Líbia belügyminisztere Lyonban találkozott Jürgen Stockkal, az INTERPOL igazgatójával, hogy megvitassák a bűnügyi és biztonsági problémákat. A találkozón többek között szó esett az emberkereskedelemről, az embercsempészetről és a bűnüldözési hatóságok kapacitásépítéséről is. A találkozó legfontosabb témája, az INTERPOL Tripoli Nemzeti Központi Hivatala volt, amelyen keresztül folyik a folyamatos információcsere az mediterrán térségben zajló embercsempészet mögött álló szervezetekről.

Ralph Tarrafot nevezték ki az EU libanoni nagykövetének. Tarraf egy igen kihívásokkal teli időszakban érkezett, így biztosította a libanoni felet az EU és az ország közötti hosszú és bizalommal teli közös történelmen alapuló, erős partnerségi kapcsolatról. Elmondta, hogy az Unió továbbra is elkötelezett Libanon és a libanoniak legsürgetőbb szükségleteinek megoldásában. Emellett, szeptember 27-én, Saad Hariri, libanoni miniszterelnökkel is találkozott, ahol mindketten kifejezték elkötelezettségüket a közös munka iránt.

Az EU NAVFOR Szomália missziója nyújtott segítséget az ENSZ „World Food Program” hajóinak a területen való biztonságos átkelésére.  A program partnereként a misszió kíséretére a térségben előforduló kalózkodás, rablás veszélye miatt volt szükség.

Szeptember 14-én dróntámadás érte az Aramco szaúd-arábiai olajvállalat legnagyobb kőolaj-finomító létesítményét. A jemeni húszi lázadó csapatok ugyan magukra vállalták a támadás elkövetését, azonban az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia az iráni kormányt gyanúsítják. Az Európai Unió tagállamai  szintén elítélték a támadást, ugyanakkor felhívta a felek figyelmét a visszafogottságra és a feszültség enyhítésére, ugyanis elkövetők kiléte egyelőre bizonytalan. Az Európai Külügyi Szolgálat rövid közleménye szerint tisztázni kell  a tényeket és meg kell határozni, hogy ki a felelős a támadásért. Angela Merkel német kancellár és Boris Johnson brit miniszterelnök telefonos megbeszélésük során megállapodtak abban, hogy erre a támadásra közösen kell reagálniuk, valamint Emmanuel Macron francia elnök szakértőket küldene az ügy kivizsgálására.

Szankciós politika

Ukrajna

Az Európai Unió Tanácsa hat hónappal meghosszabbította az Ukrajna területi integritását, szuverenitását fenyegető intézkedések ellenében kivetett szankciókat 2020. március 15-ig. A korlátozások hatálya alá jelenleg 170 személy és 44 szervezet esik. Az ukrán válságra reagálva az EU az orosz gazdaság bizonyos ágazatait érintő további korlátozásokat vezetett be, amelyek 2020. januárjáig maradnak érvényben, illetve a Krím-félsziget és Szevasztopol annektálása miatt, csak e két területre vonatkozó, további szankciókat rendelt el 2020. június 23-ig.

Venezuela

A Tanács a venezuelai biztonsági erők és hírszerzési szervek további 7 tagját vette jegyzékébe, így összesen 25 személyre emelkedett a szankciók hatálya alá vont személyek száma. A jegyzékben szereplő személyek kínzásokkal, valamint emberi jogok megsértésének súlyos formáival hozhatók kapcsolatba. Az országban eluralkodó jogsértések a demokratikus intézmények leépüléséhez és a demokrácia gyengüléséhez vezetnek. Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, jelentésében kiemelte, hogy a biztonsági erők fogságában júniusban elhunyt a venezuelai korvettkapitány, Acoste Arévalo halála egyértelműen visszavezethető az elszenvedett vallatásokra és kínzásokra.

Összeállította: Berkes Rudolf

A bemutatón előbb azt szimulálták, hogy a repülőgép futóműve kigyulladt, majd a betonra kifolyt kerozin gyulladt meg, utána pedig az utastérben és a pilótafülkében is felcsaptak a lángok. A repülőtéri tűzoltók több vízsugárral megfékezték a feltételezett tüzet, majd kimentették a gépben rekedt utasokat, a sérülteket pedig ellátták.

Ilyen és hasonló helyzetekre készülhetnek fel a repülőtéri tűzoltók a jövőben a gróf Széchenyi Ödön Tűzoltó Kiképző Akadémia speciális képzésein – jelezte Révay László, a Detka Oktató Kft. ügyvezetője.

Az A320 típusú szimulációs eszközzel egyszerre húsz hazai vagy külföldi repülőtéri tűzoltónak tudják biztosítani a 40-40 órás elméleti és gyakorlati kiképzést Debrecenben – tette hozzá.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere a szimulátor átadása előtt azt mondta, hogy a többségi önkormányzati tulajdonban lévő repülőtér a régió egyik fejlesztési központja. Az egyetlen légikikötő a térségben, amelyik vasúti összeköttetéssel rendelkezik, helyben van a pilótaképzési infrastruktúra, a mostani fejlesztés pedig a biztonság szempontjából is nagy előrelépést jelent.

Herdon István, a Xanga cégcsoport elnök-vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: a repülőtéri területükön megvalósult beruházás mintegy 600 millió forintba került, és a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.-vel közösen finanszírozták.

A debreceni eseményen megemlékeztek az akadémia névadójáról, gróf Széchenyi Ödönről, aki alapítója volt a főváros önkéntes tűzoltó egyletének, és kezdeményezte a hivatásos állami tűzoltóság felállítását.

“Lucenko volt főügyész Ukrajnából Nagy-Britanniába távozott… A Donald Trump elleni impeachment eljárással összefüggő válság közepén, amit a Lucenko által Rudi Giulianinak szállított dezinformációk provokáltak ki” – írta Lescsenko a Telegram üzenetküldő internetes oldalon.

A volt honatya az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint a NBC amerikai televízió egyik újságírójától kapta az értesülést. Állítólag Lucenko azért utazott el Nagy-Britanniába, hogy ott tökéletesítse angoltudását. Lescsenko értetlenségének adott hangot, mondván, hogy Ukrajnában is bőven van lehetőség angolnyelv-tanulásra. Hozzátette: eközben számtalan amerikai újságíró érkezett Kijevbe, hogy találkozhasson a volt főügyésszel, és rákérdezzen a Bidennel kapcsolatban a közelmúltban tett kijelentéseire.

Az UNIAN emlékeztetett: Lucenko korábban kijelentette, hogy Hunter Biden, a volt amerikai alelnök, Joe Biden fia nem sértette meg az ukrán törvényeket.

Az Egyesült Államokban azután robbant ki a botrány, hogy a The Washington Post című lap nyilvánosságra hozta: egy ismeretlen amerikai hírszerző feljelentést tett. Azt állította, hogy az amerikai elnök nyomást gyakorolt ukrán hivatali partnerére, Volodimir Zelenszkijre július 25-ei telefonbeszélgetésük alatt, hogy Kijev segítsen terhelő bizonyítékokat felhajtani Ukrajnában Joe Biden volt amerikai alelnök, a Demokrata Párt egyik fő elnökjelölt-aspiránsa ellen. Biden egyik fia, Hunter egy ukrán gázvállalat, a Burisma Holdings igazgatótanácsának tagja volt évekig, miközben apja meghatározó szereplője volt az Egyesült Államok Ukrajna-politikájának, és jelentős összegeket keresett Ukrajnában.

Az amerikai Demokrata Párt a feljelentés nyomán vizsgálatot kezdeményezett annak megállapítására, hogy indokolt-e megkezdeni a Trump felmentését célzó eljárást. A múlt héten közzétették a Trump és Zelenszkij közti júliusi telefonbeszélgetésről készült feljegyzést, de megoszlanak a vélemények, hogy történt-e nyomásgyakorlás Trump részéről vagy sem. Miközben az ellenzéki erő szerint megalapozott volna az alkotmányos felelősségre vonás beindítása, addig az amerikai igazságügyi tárca a telefonbeszélgetés leiratában nem találta jelét a nyomásgyakorlásnak, és ilyesmi Zelenszkij szerint sem történt.

Ukrán sajtóhírek szerint a Burisma vállalatnál a korábbi főügyész, Viktor Sokin által elindított minden vizsgálatot Lucenko hivatali ideje alatt befejezetlenül lezártak.

Az eseményen Benkő Tibor honvédelmi miniszter elmondta, a 2018 októberében megalakult MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred székhelyéül szolgáló – korábban iskolaként működő – épületben az ezredparancsnokság kap helyet, amely például honvédelmi oktatási és kiképzési feladatokat, valamint az ezekkel kapcsolatos művelődési és kulturális teendőket látja el.

Ezzel a lépéssel visszatér Nyíregyházára a honvédség, amely a rendszerváltás időszakában öt laktanyával rendelkezett a szabolcsi megyeszékhelyen – hangsúlyozta a tárcavezető.

A miniszter úgy fogalmazott: az egykori katonavárosba vissza kellett hozni a katonaéletet, mert a történelem napjainkban is azt bizonyítja, hogy ebben a térségben elkötelezett, elhivatott, a hazájuk iránt hűséges és lojális emberek élnek, akik fontosnak tartják az ország békéjét, biztonságát és a magyar emberek ügyének szolgálatát.

“A múlt megmutatta, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek nélkül nem lehet erős és ütőképes magyar honvédséget teremteni” – hangoztatta Benkő. Hozzátette, békében nincs szükség nagy létszámú tömeghadsereg építésére, a helyett egy erős, jól kiképzett katonákból álló, modern technikai eszközöket használó honvédséget kell létrehozni és fenntartani.

Ez mintegy harmincezer aktív katonát és mintegy húszezer önkéntes tartalékos katonát jelent – jelentette ki. Utalt arra, utóbbiak szolgálatához is elengedhetetlen a megfelelő felkészítés és kiképzés, de ugyanilyen fontos a fiatalok megismertetése a haza iránti hűség és elkötelezettség fogalmaival is.

Benkő azt mondta, az átadott épületnek a hazafias honvédelmi nevelés mellett a fiatalok megszólítását is kell szolgálnia. “Rendkívül fontos az önkéntes tartalékos szolgálat, fontos, hogy minél többen álljanak sorainkba, minél többen sorakozzanak fel mögöttünk annak érdekében, hogy békét és biztonságot tudjunk garantálni a magyar emberek számára” – közölte.

A miniszter hozzátette, az önkormányzattól megvásárolt ingatlanban befejeződött az ezredközpont kialakításának első üteme, az épületen a jövőben további felújításokat végeznek majd el.

Az ünnepségen részt vett az ezred névadójának, vitéz Vattay Antal (1891-1966) altábornagynak az unokája, Vattay Antal is, aki három festményt ajándékozott a területvédelmi ezrednek.

A nyíregyházi közgyűlés által május végén elfogadott előterjesztés szerint a korábbi Benczúr Gyula Általános Iskola nyolcezer négyzetméteres épületét 358 millió forintért vásárolta meg a Honvédelmi Minisztérium (HM) az önkormányzattól. Az ingatlant a magyar állam képviseletében vette meg a minisztérium, így az az állam tulajdonába, de a HM kezelésébe kerül.

A területvédelmi központban elsősorban adminisztratív munka zajlik, az ezredparancsnokság a katonai feladatok mellett toborzási és hadkiegészítési, felkészítési és képzési teendőket lát majd el, emellett lehetőséget biztosít a honvédelmi nevelésben sportesemények és kulturális programok szervezésére is. A területvédelmi ezredet és a megyei zászlóaljat tekintve a nyíregyházi ezredparancsnokságon mintegy 140 aktív és szerződéses katona fog szolgálatot teljesíteni.

Az elmúlt napokban az Air Wolf Hunting 2019 kutató-mentő gyakorlattól volt hangos a Gyöngyös-Pipishegyi repülőtér és környéke. A gyönyörű mátrai környezetben végrehajtott gyakorlat, amelyet idén egy hónappal korábban rendeztek meg, mint tavaly, elsősorban a helikoptereket érintette, de a második napon egy An-26-os szállítógép is feltűnt a reptér légterében.

Az alábbi fotók egy évek óta a környéken élő angol úr jóvoltából kerülhettek fel az Air Base blogra. Colin Penny külső szemlélőként, több száz fotón örökítette meg a gyakorlat pipishegyi mozzanatait. Internetes oldalán így naplózta az Ancsa keddi felbukkanását:

„Meglepődve tapasztaltam, hogy a tegnap esti két leszállás ellenére reggel nem volt helikopter Pipishegyen. Az egyetlen izgalmat az az An-26-os jelentette, amely 10.50-kor jelent meg és kb. 10 000 lábon ötször repült át a reptér felett, majd négy körben, körönként 6-7 ejtőernyőst dobott. Végül egy alacsony áthúzást hajtott végre és annak ellenére, hogy nem egy jet, kellően izgalmas volt látni a sebességét és hallani a hangját.”

* * *

Fotó: Colin Penny

A tervek szerint az igazságügyi tárca munkatársai nemcsak a mostantól érkező illegális bevándorlóktól, hanem a befogadó központokban már őrizetben lévő bevándorlóktól is DNS-mintát vesznek és az adatokat feltöltik a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) országos bűnügyi adatbázisába. A tárca tisztségviselői újságíróknak elmondták: az erről szóló szabályozást napokon belül közzéteszik, és a belbiztonsági minisztérium munkatársai meg is kezdhetik a mintavételt a már őrizetben lévő bevándorlóktól.

Elemzők megjegyzik: amellett, hogy e rendelkezés emberi jogi kérdéseket is felvet, gyakorlati lebonyolítása is gondokat okozhat, hiszen több százezernyi, már letartóztatott bevándorlótól kellene DNS-mintát venni. Az igazságügyi tárca érvelése szerint a szabályozásra azért van szükség, mert így a kormányzat könnyebben azonosíthatja azokat a bevándorlókat, akik feltételezése szerint a jövőben bűncselekményeket követhetnek el.

A The Wall Street Journal című lap emlékeztetett rá, hogy az amerikai kormányzat az idén nyáron kísérleti jelleggel már bevezette a DNS-mintavételt, mégpedig a családos bevándorlóknál. Így állapította meg, hogy a gyermekek valóban a szüleikkel érkeztek-e az amerikai határra.